Evangélikus Élet, 1955 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1955-11-13 / 46. szám

- EVANGÉLIKUS ELET 2 . KÜLFÖLDI EGYHÁZI HÍREK 1955. november 13. — Szentháromság u. 23. vasárnap Az filet felé! — Zsolt 16. 5—11. — Mt 7, 13—14. — 1. Tim. 6, 12—16. Liturgikus szín: zöld. A CSEHSZLOVÁK Ökumenikus Tanács külügyi osztályt létesített, legiflpjbi ülésén azzal a céllal, hogy fenntartja és ápolja a csehszlovák tagegyházaknak külföldi egyházak­kal való kapcsolatait. Az osztály vezetőjévé dr. J. L. Hromádkát, a Comenius-fakultás dékánját válasz­tották meg, titkárjául pedig Bo- buszláv Pospisilt, a Húsz János teológiai akadémia igazgatóját. SOK SZLOVÁK protestáns család települt át 1947-ben Magyarország­ról Szlovákia déli részébe. Közvet­lenül odaérkezésük után egyház- községeket szerveztek és most foko­zatosan rendelkezésre állnak a szük­séges épületek megfelelő tartozékok­kal együtt. A magyarországi Pit­varosról származó szlovákok, akik Diószegen telepedtek le, az egyete­mes püspöki hivatal segítségével házat vásároltak, melyet igen alkal­mas imateremmé alakítottak át kö­rülbelül háromszáz lélek befogadá­sára. Az épületet szeptember 11-én nyitották meg ünnepélyes keretek között. L. Katina, a szlovák evan­gélikus egyház nyugati egyházkerü­letének püspöke, 1. Pét 2, 1—6. alap­ján prédikált. Rámutatott az ima­házak építésének életbevágó szük­ségességére. A felszentelés után D. Julius Adamis esperes tartott beszé­det, melyben aláhúzta a Magyaror­szágról származó szlovákoknak sze- retetét az evangélikus egyházzal szemben. A VATIKÁNI RÁDIÓ által nyil­vánosságra hozott statisztikai kimu­tatás szerint az egész világon ez idő szerint 270 ezer katolikus pap műkö­dik, ami a legutóbbi háború óta 14 százalékos emelkedésnek felel meg. Ezzel szemben a világ összes kato­likusainak száma enyhe visszaesést mutat. Ugyanis jelenleg a világ összlakosságának 2460 milliós töme­gére 470 millió katolikus esik, míg két évvel ezelőtt a világ 2360 milliós összlakosságára 457 millió 300 ezer katolikus vallású ember esett. KANADÁBA utazik az ottani egyházak meghívására ez év novem­berében Nyikoláj metropalita három kísérőjével együtt. Ez lesz ott 25 év óta az orosz ortodox egyházi vezetők első hivatalos látogatása. A kanadai egyházak szövetségének titkára, E. Long kijelentette: »Meggyőződé­sünk, hogy ez a látogatás megerő­síti közöttünk a közösség és a meg­értés szálait. Arról szeretnénk be­szélgetni keresztyén testvéreinkkel, hogy mit tehetünk mi, mint a Béke Fejedelmének tanítványai a nem­zetközi megértés és jóindulat elő­mozdításáért.« AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBELI Mississippi deltájánál levő Belzoni falu protestáns lelkipásztorát, a néger George W. Lee-t 1955. május 7-én (kegyetlenül meggyilkolták ismeret­len tettesek — feltételezhetően a Ku- Klux-Klan tagjai — azért, mert fi­gyelmeztetésük ellenére képviselő­nek jelöltette magát, Kocsijában A westfaliai egyház elnöke, D. Wilm, aki egy hivatalos német egy­házi küldöttség tagjaként a Szovjet­unióban járt, a »Kirche und Mann« c. folyóirat szerkesztőségének erre a kérdésére: »Volt-e valóságos találko­zásuk a keresztyén gyülekezettel?« — többek között a következőket mon­dotta: A keresztyén gyülekezettel való találkozásunk legerősebb benyomá­sát ránk Leníngrádban tette. Két katedrálisban ezrekre menő sokaság várt a német vendégekre. Világos­sá vált számunkra, hogy el kell mondanunk a bocsánatkérés szavát, lőtték agyon egy mellette elsuhanó autóból. Hivatalosan autószeren- csétlenségnak minősítették halálát, a szemtanúkat megfenyegették és eltávolították a' faluból. SVÉDORSZÁGBAN időközönként olyan hangok jelentkeznek, melyek a női papság bevezetésével kapcso­latban megbotránkozásoknak adnak élénk kifejezést. így nemrég a Bib­liahű Barátok Missziói Társasága tiltakozó iratot nyújtott be a svéd kormányhoz és két egyházközség a Luther Intézet támogatásával nyil­vános gyűlést rendezett a női pap­ság elleni tiltakozása jeléül. A Missziói Társaság tiltakozó iratában arról van szó, hogy a nőknek min­den önfeláldozó szolgálata elisme­rése mellett, amelyet az egyház és Isten országa ügye érdekében ki­fejtenek, az olyan egyház, amelyik megengedné, hogy nők prédikálja­nak, a legnagyobb hitetlenség vád­jával illethető. Az ilyen eljárás az egyház elkerülhetetlen katasztrófá­jához vezetne — mondják. AZ AMERIKAI keresztyén egyhá­zak tanácsa hozzájárult ahhoz, hogy az amerikai és a szovjetunióbeli egyházak vezető személyiségei a közeljövőben kölcsönös látogatáso­kat tegyenek. A tanács elnöke Dr. E. Calson Blake kijelentette, hogy ezektől a látogatásoktól sok ál­dást várnak. Amerikai állami rész­ről nem gördítenek nehézséget a lá­togatások útjába. A PRESBITERI (református) egy­házaknak Svájcban megtartott kon­ferenciájáról és az ökumenikus tár­gyalásokról való hazatérése után dr. J. L. Hromádika megállapította: »Az ott uralkodott légkör sokkal kedvezőbb volt, mint Evanston, ahol mindig sok időbe került, míg vala­miben egyet tudtunk érteni. Ez év­ben akár Genfben, akár Davosban eredményesen tudtuk megoldani a zavaró kérdéseket. Időnként, mint teológus megszégyenítőnek éreztem azt a körülményt, hogy az államfér­fiak nyilvános konferenciájának kellett megtisztogatnia előttünk, mint az egyház népe előtt a leve­gőt, hogy együtt tudjunk lenni. Ál­talában az a benyomásom, hogy mi mint egyház a nemzetközi hatalmas mezőnyben az államférfiak és poli­tikusok mögött kullogunk. Nincse­nek illúzióink azzal a helyzettel kap­csolatban, amelyben élünk. Akár­hogyan is álljon a dolog, az bizo­nyos, hogy a nemzetközi légkör tisz­tult, ez megmutatkozott Davosban is.« CONNECTICUT államban levő Old Mystic amerikai város fehér me­todista lakossága egyöntetűen meg­választotta vezető lelkipásztorává a délkarolinai néger Simon Montgo­mery lelkészt. A metodista elnök, miután meghallgatta Simon Mont­gomery prédikálásdt, kijelentette a Manchester Guardian munkatársá­nak, hogy — »ha valaki tudásával jót tehet nekünk, nem érdekel ben­nünket a színe«. hogy a »Stuttgarti bűnvalló nyilat­kozat« hangját kell megszólaltatni az orosz gyülekezet előtt. Körülbelül ezeket mondottam: »Mennyi szenve­dést,' vért és könnyet szerzett mind­két háború a mi két népünknek!« — ekkor zokogás tört fel az egész gyülekezetből. Én pedig azt mond­tam nekik: »Kérem, bocsássuk meg egymásnak mindazt, amit egymás­sal szemben szivünkben hordozunk! Bocsássátok meg nekünk, amit a mi népünk tett tiveletek!« A katedrális hatalmas gyülekezetéből számtalan hang kiáltotta: »Megbocsátunk nék- tek!« SZÍNHÁZ: ÁRMÁNY ÉS SZERELEM Schiller darabja igazságos. Miller városi zenész leánya és Ferdinand von Walter őrnagy, a kancellár fia nem élhetnek boldogan egymással, mert az ő két világuk között áthi­dalhatatlan szakadék van. A két világnak gyökeresen más törvényei vannak. A kancellár, a nagyurak világában a legfontosabb az ármány. Nincs szív, nincs ereje az eskünek, nincs szeretet és nincs irgalom, csak érdek van, hataloméhség és ennek érdekében gátlás nélkül keresztül- gázolás bárkin. A Miller Lujza vi­lága egészen más. Az öreg zenész és lánya szeretik egymást olyan szere­tettel, amely nagy áldozatokra is ké­pes és amelyet semmi nem törhet meg. Még a halálban is megértő és hűséges. Ez a legegyszerűbb, ahogyan az Ármány és szerelem történetét el­mondhatjuk. És ez a tanulsága is. A szívünk együtt érez a szerelmes párral, de tudja, hogy Miller Lujza mégcsak a kedvese sem lehet az őrnagynak, mert ez viszont meg­alázná és hűtlenné tenné az egy­szerű és becsületes emberekhez, az apjához. A Nemzeti Színház nagy tapasz­talattal és rutinnal ügy adja elő a darabot, hogy abból éppen ez a tra­gikus lehetetlenség, de egyúttal az osztály társadalom könyörtelenségét és igazságtalanságát leleplező tragé­dia világossá és megindítóvá legyen. Geliert Endre rendezése különösen is ilyenné teszi az előadást. A sze­replők tudásuk legjavával hű tol­mácsoló! lesznek Schiller drámájá­nak. Különösen kiemelkedő teljesít­mény Balázs Samú alakítása a kan­cellár szerepében. A kíméletlen ra­vaszságtól a csődbejutott »bűnbána­táig« a legszélesebb skálán mutatja be azt a visszataszitó alakot, akinek a kancellárt hisszük és akinek Schil­ler bemutatja. Meg kell dicsérni Lukács Margit, Gózon Gyula és Ferrari Violetta játékát, akik mind nagyszerű alakítást, nyújtanak. Saj­nos nem lehet ezt mondani Mester Jánosról, aki jó igyekezettel és tudás­sal játszik, mégsem egészen otthono­san a tragikus szerelmes szerepében. — a — Walt Whitman Az Országos Béketanács, a Ma­gyar írók Szövetsége és a Magyar Pen Club rendezésében emlékestet rendezték október 25-én az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen abból az alkalomból, hogy száz évvel ez­előtt jelent meg Walt Whitman ame­rikai írónak »Fűszálak« című verses­kötete. Ennek a verseskötetnek a megjelenése döntő jelentőségű az amerikai irodalom történetében, hiszen Walt Whitman költői mun­kásságával kezdődik tulajdonképpen az önálló amerikai irodalom; Egész életét és költészetét arra szentelte, hogy a nép jogaiért küzd­jön. Forradalmi hangú versei lázba hozták az amerikai munkást, mert nemcsak az tűnik ki belőlük, hogy szereti a népet és ismeri nyomorát és nehézségeit, hanem mintegy nem­zeti programot adva, utat mutat nekik, amelyen megalkuvás nélkül járniuk kell. Űj hang szólal meg nála, a nép hangja. Ezért tudja ma­gáénak az egyszerű munkás Walt Whitmant. Verseiből kicsendül mély hite az emberben és a haladásban, össze­fogásra buzdítja az embereket, mert ez a haladás útja. Az emlékesten Lutter Tibor egye­temi tanár tartott bevezető előadást, Bánky Zsuzsa és Ascher Oszkár sza­valtak Whitman verseiből, Sándor Judit XIX. századi amerikai dalokat énekelt. A BÉKÉSCSABAI gyülekezetben október 21-től november 6-ig ige­hirdetés-sorozatot tartott Káldy Zol­tán esperes, pécsi lelkész. A BUDAPEST-FASORI gyüleke­zetben (VII., Damjanich u. 28/b) november 13-án, vasárnap délután 5 órakor szeretetvendégséget tarta­nak, melyen dr. H. Gaudy László tart előadást 'a Fasori gyülekezet 50 éves történetéről, a Fasori temp­lom 50 éves jubileuma alkalmából. OROSHÁZÁN október 30-án a re­formátusokkal közösen tartották meg a reformáció emlékünnepét. Mindkét egyház énekkara szerepelt. — A következő héten igehirdetés­sorozatot tartottak. NAGYSZÉNÁSON november 13- tól Ferenczy Zoltán tart vendégige- hirdetői szolgálatot. November 20-án gyülekezeti nap lesz Egyed Róbert, Ferenczy Zoltán, Kalavszky Kálmán, Kálmán Lajos, Kun Kaiser József, Székács Sámuel és Zátonyi Pál lel­készek szolgálatával. A BÁTASZÉKI fióíkgyüiekezet- ben október 30-án reformációi ün­nepélyt tartottak, melyen igét hir­detett Dr. Schlitt Gyula bonyhádi lelkész. A műsorban közreműköd­tek a bonyhádi gyülekezet tagjai. A PESTHIDEGKŰTI egyházköz­ség október 30-án délután refor­mációi emlékünnepélyt tartott a templomban, melyen Prőhle Károly teológiai akadémiai professzor »A reformáció ajándéka: az evangélikus istentisztelet« címen tartott elő­adást. Szólót énekelt Zámbori Jó- zsefné, harmoniumon kísérte De- dinszky Gyula szigorló teológus. A PESTLÖRINCI egyházközség­ben november 11—13-ig igehirdetés­sorozatot tart Prőhle Károly teoló­giai akadémiai professzor, AZ OROSHÁZA—RÁKÓCZITE- LEPI gyülekezet újonnan válasz­tóit felügyelőjét, Falus Ferencet no­vember 20-án iktatják hivatalába. Lassan szemerkélő esőben, síkos sárban csúszkálva közeledünk a ju­hász új háza felé. A ház ugyan nem az ő tulajdona, a téesztől kapja szol­gálataiért, de itt mégis úgy mondják: a juhász háza. Bizonyára azért, hogy meg tudják különböztetni a többi tíz újonnan épült kis háztól. Gondosan letisztítjuk cipőnket a sártól s úgy lépünk a konyhába. A férfi nincs idehaza, az asszony fogad. Szoknyájába kapaszkodva a kiseb­bik gyerek, a lány, a nagyobbik, a fiú bátrabban nézeget szembe ve­lünk. Illendően köszönünk. Az elnök azonnal szóba ereszkedik az asz- szonnyal, kikérdezi, hogy mennek a dolgok errefelé, jó-e a ház. Mert nemrég készült csak el. Aztán bel­jebb kerülünk. Az első szobában a régi bútorok vannak. Ez lehetett va­laha a juhászék összes holmija. Egy­szerű ágy, asztal, székek és egy ala­csony szekrény. A másik, a nagyob­bik szoba bútorokkal van teli. Ez lesz a te hozományod — tréfálkozik a kislánnyal az elnök, az meg még erősebben bújik az anyjához. Valaki közbeszól: addigra lesz újabb is. Ebből a szobából még egy ajtó nyí­lik azon kívül, amelyiken bejöttünk. Kis kamrába vezet, köves a padlója, de még üres. Fürdőszoba lesz benne, káddal, katlannal. Most várják a be­rendezést. Visszafelé egy pillanatra megál­lunk az első szobában. Az elnök megnézi az alacsony szekrény tete­jén a rádiót. Nemrég vették csak, mert a régi lakásban nem volt vil­lany, és telepeset már nem akartak venni. Ahogy a rádióra kerül a szó, a ju­hászáé elkomorodik. Panasza van. A juhász estenként, munka után ide ül be a másik két juhásszal és aztán késő éjszakáig hallgatják a zenét, az előadásokat. Különös. Évekkel ezelőtt bizonyá­ra boldog lett volna, ha arra pa­naszkodhat, hogy a férje túlságosan sokat művelődik. Talán valóban sok időt fordít erre a juhász, de ha így is van, érthető. Evek (sőt évszáza­dok) kielégitetlen szomjúsága a szép­re, az igazra, a kultúrára, a művé­szetre, ez az évszázados vágy tör A KISKŐRÖSI gyülékezetben re­formációi igehirdető szolgálatot vég­zett Dr. Nagy Gyula teológiai aka­démiai tanár. Október 30-án, és 31-én a délelőtti istentiszteleteken az igehirdetés szolgálatát végezte, 31-én este 6 órakor pedig a helyi református gyülekezettel közös re­formációi vallásos esten tartott elő­adást "A reformáció — az egyház újjászületése« címen. A SZIRÁKI gyülekezetben és Kisbágyon szórványban reformáció napján igehirdetői szolgálatot vég­zett Tessényi Kornél püspöki titkán Az offertóriumok a megújított temp­lom hátralevő költségeinek a fedezé­sére szolgáltak. A HEGYESHALOMI gyülekezet öktóber 30-án közös reformációi val­lásos estet rendezett a reformátu­sokkal és a levéli evangélikusdkkal együttesen. Közreműködtek: Gulyás Lajos hegyeshalomi református lel­kész, Kovács Ferenc mosemszentjá- nosi református lelkész, Biczó Fe­renc rábcakapi evangélikus lelkész; A gyülekezet rendbehozatta templo­mának és parókiájának erősen meg­rongálódott tetőzetét. Október 31-én Sikter László hegyeshalomi lelkész Rábcakapin, Biczó Ferenc rábcakapi lelkész pedig Hegyeshalomban és Levélen végzett igehirdetói szolgá­latot, FÓTON november 15-én, kedden reggel 9 órakor tartják a XII. alap­fokú kántorképző tanfolyam meg­nyitását, melyre az érdeklődőket szeretettel meghívják. A tanfolyam­ra még elfogadnak jelentkezést, A MÄTRASZENTISTVÄNI evan- géUkus üdülőben december 28-tól január 15-ig — az iskolai szünettel párhuzamosan — serdülő fiúknak és lányoknak sítanfolyam nyílik a Mátra legszebb helyén. Gondos el­látásban részesülnek a gyermekek, szakfelügyelet mellett történik az oktatás. Jelentkezni lehet: Péter Lajos, Budapest, V., Deák tér 4. T.: 185—045. most fel szívéből, s ahogyan az ifjú szerelmes első lángolásában nem is­mer időt, úgy nem veszi észre most ő a rádió mellett sem az idő múlá­sát, sem a fáradtságot. Az asszony talán még nem érzi ennyire ezt a szomjúságát, vagy talán nem veszi észre, amit kellene. A homályból hirtelen fényre lépő, hunyorogni kezd és talán így hunyorog most a juhászné a villanyvilágításos új ház­ban, az új bútorok és az új rádió között. Megízleli ő is a muzsikáló doboz ízét. Aztán jönnek a hosszú, téli es­ték. A férfinek is megszokottabb lesz az új, s az őszi jövedelemből ta­lán valami még újabb kerül a ház­hoz. A rádió szólni fog ezentúl is, de talán majd ketten élvezik, ketten ta­nulnak belőle. Kétségtelen, hogy idő kell ahhoz, amíg az ember az új életformában egészen otthonossá válik. Megvi­gasztaltuk a juhászáét, s amint to­vább ballagtunk, az elnök sok min­denről beszélt még, ami ide tarto­zik. Azt mondja: a tsz emberei va­sárnap, szabadnapon szórakoznak, pihennek, művelődnek. Ez a legtöbb­nek újdonság. Egyéni gazda ko­rukban mindegyiküknek volt elég dolga ünnepenként is. Az állatokat csak el kellett látni. Ma ezt az ügye­letes gondozó teszi. A város többi tsz-ével együtt most azon törik a fe­jüket, hogy nyaralót vesznek a Bala­tonon. ahol még a nyári dologidőben is üdülhet majd néhány tag — va­lahogyan úgy, ahogyan az ország többi dolgozói. Már most is utaltak be közülük néhányat ide-oda, de ók azt szeretnék, ha minden évben min­den tagúk igy üdülhetne. Ahogyan az utóbbi években meg­változott ennek a vidéknek az ar­culata, el is hiszem, hogy jövőre valóban ípv lesz. 6 ' J . .............. Is ten tiszteleti rend a Keresztyén Énekeskönyv hasz­nálatához nélkülözhetetlen Ára 4.— Ft Evangélikus Egyetemes Sajtó- osztály, Bpest, VIII, Puskin u. 12. SIPOS GYULA: H A D Á Hadak útja volt ez a föld évezredeken át. Alig zöldéit ki a fölperzselt mező, alig hajtott még bolyhos bimbót az ág, tövig lerúgták idegen lovak, letiporták a . katonák. Áss új házadnak fundamentumot, forgasd szőlőnek mélyen a földet, csontokat vet föl az ásód. Emléke van minden göröngynek, Mint tenger, iszapjába hullt hajók, alattunk süllyedt hadak feküsznek. Hányszor hirdették kormos kőrakások egy-egy falu nyomát? Perzselt levéllel álltak körül feketelombú fák temetetlen holtakat, kiket a had kardélre hányt. Mint rázott méhraj hányszor szóródott szét kis magyar családunk! Habos lovak dőltek ki alólunk, nádas mélyén, rengetegben háltunk, idegen hegyek kővel sebezték láncbavert lábunk. K ÚTJA Törökkel, tatárral, németek ellen; minket neveztek hajas törököknek. Nyugattal mentünk török űzésére; minket neveztek némethitüeknek. S mind a mi mezőnk juhait falta, akár támadott, akár védett minket. Most is jöttek idegen katonák — nem láttunk még soha ilyen hadat w harcoltak, sebesültek, haltak házunk előtt, kertjeink alatt. Vérükkel mosták a minket maró rozsdát, mint zúduló, tisztító áradat. Az ő fegyverük adta meg a szót a hallgató, riadt szegényeknek, A szabadulást azoknak, kik örök szolgaságra ítéltettek. Ök adtak újra emberi rangot itt a magyarnak, az embernek. ök mondták ki: nem idegené, nem űré — miénk a hazánk! A népé, amely fönntartotta egy évezreden át. ök mondták ki: szabadítóink, a szovjet katonák. fl „Stuttgarti bűnvalió nyilatkozat“ egy orosz gyülekezet előtt A JUHÁSZNÉ PANASZA

Next

/
Oldalképek
Tartalom