Evangélikus Élet, 1955 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1955-11-13 / 46. szám

I

EVANGÉLIKUS ÉLET

S

A „KISPRÓFÉTÁK“

55

AZ ÓTESTAMENTUM UTOLSÓ

KÖNYVEINEK szerzőit szoktuk kis- prófétáiknaik nevezni, ellentétben a nagy, vagy másnéven irópróféták- kal. Ez a megjelölés persze csupán a beosztás, a csoportosítás kedvéért van és egyáltalában nem akar valamiféle értékítélet lenni. Nem arról van tehát szó, hogy a kisprófé- ták szolgálata kisebb jelentőségű lett volna, vagy kevésbé eredményes, mint a négy nagyé: Ézsaiásé, Jeremiásé, Ezékielé, vagy Dánielé.

TIZENKÉT KISPRÓFÉTÁT ismerünk. Bibliánkban Hózseással kezdődik és Malakiással végződik ez a sor. Ha a kronológiai, tehát a működési időpontot vesszük figyelembe, akkor Abdiás próféta az első a sorban. Joel, illetve Zakariás könyve második részének írója zárja le ezt a prófétai könyvgyűjteményt. A két időpont között bizony nagy az idői távolság: közel hét évszázad. (Abdiás a Kr. e. 8. század derekán élt, Joel hozzávetőlegesen a 4. században, míg második Zakariás a 2. században.)

Innen érthető a prófétai igehirdetések sokszínűsége és változatos tartalma.

DE NEMCSAK IGEHIRDETÉSÜK tartalma változatos, hanem egyéniségük, vérmérsékletük is az. Ebben Isten bölcsességének nagyszerűsége nyilatkozik meg. Ó nem akarta igéjének szolgáit »-uniformizálni-«, egyhangúvá tenni, hanem mindegyiket a saját egyéniségében ragadta meg és úgy küldte prédikálni. így találunk közöttük egyszerű pásztorembert (Ámos), aki a maga munkás életén keresztül figyeli és ítéli el korának külsőséges pompáját, társadalmi és vallási visszásságait. A papi körökben forgolódó, esetleg onnan is származó Hózseás elsősorban az istentiszteleti és hitélet visszásságait pellengérezi ki. Mikeás szintén az egyszerű emberek szemszögéből nézi az izraeli nagyvárosok lakóinak romlott, erkölcstelen életét és követeli azoknak megváltozását. A szegény néprétegből származó Zofoniás igehirdetésében is nyomot hagy származása. Hirdeti, hogy Isten országába nem azok juthatnak be, akiknek sok a vagyonuk, akik gazdagok. Zakariás próféta könyvében sem nehéz felfedezni azt, hogy azoknak az embereknek a körébe tartozott, akiknek minden törekvése a háborúban elpusztult Jeruzsálem és a templom újjáépítése volt. Joel szavai mögött a földművesembert állandó félelemben és rettegésben tartó természeti csapás, a sáskajárás pusztításának élménye áll. Jónást a pogány Ninive lakóinak élete és hitetlensége indítja el, hogy saját akarata ellenére prédikáljon közöttük.

EGY DOLOGBAN ezek a próféták mind megegyeztek: Isten akaratának, szavának hirdetői voltak. Mindegyik a maga módján, mindegyik a maga képességeinek, ismereteinek határain belül, mindegyik a saját körülményei között hirdette a változó időben a változhatatlan Isten igéjét. És ez az ige végeredményben, ha különböző korok embereinek ajkán hangzik is, mindig azzal az igény- nyei lép elő, hogy meghallgatásra találjon. A meghallgatás, a belőle fakadó élet eredménye is mindig ugyanaz: az Istennel való megbékélés, végeredményben: az üdvösség.

A kispróféták könyvei éppen ezért már magukban is figyelmeztetnek bennünket és tanítani akarnak. Tanítani arra, hogy Isten mindig küld igehirdetőket, az ő gyülekezetének pásztorálására. Arra figyelmeztetnek, hogy a mindenkori igehirdetők szava: az Isten szava, még akkor is, ha mi nem fogadjuk szívesen. Ettől az isteni szótól pedig ma is üdvösségünk függ. Ezért hallgassuk mindig Istennek régi és mai igehirdetőit azzal á hűséges hittel, és engedelmességgel, amelyre az ő szavának hallgatásánál mindig szükség van.

Vámos József

SZENTETORNYA

AHOGYAN a széles betonút tempós, nagy kanyarokat véve fut Orosháza felől neki a pusztának s éri el a karcsú tomyú, »negkapóan szép templomot Szentetornyán, úgy fut ennek a gyülekezetnek a története is Orosháza felől. Egykor annak szórványa volt csupán s innen tekintettek be a méltóságteljes szélességgel uralkodó orosházi templom felé, ahol olyan országon nevű papok szóltak, mint Győry Vilmos, vagy Veres József.

A hívek serege azonban önálló életre és külön gondozásra vágyott. Ezen a nyáron volt 55 éve annak, hogy anyásult ez a gyülekezet, ahol a hívek jobbágy ősei verejtékkel, munkával, küzdelemmel váltották meg ezt a földet uraiktól.

A birtokos Szent-család tornyos kastélyáról kapta nevét, amit Szabadszent tornyára módosítottak, amikor szabaddá lett 'obbágyok kezére került a föld 1846-ban.

TEMPLOMUK megépítését két próbálkozás is megelőzte. Egy ősi álom a szabaddá lett jobbágyok szívében a múlt században s egy áldozatos való terv a század elején, amit az első világnáború valorizált semmivé.

Vágyaik önálló gyülekezetté 1901- ben értek, Akkor mondották ki, hogy önálló egyházzá kívánnak szervezkedni. Első lelkészük: Podhradszky János, működése alatt készül el a parókia s indul komoly gyűjtés a templomépítésre. Négy év után Tor- dasra távozik.

Csermák Elemér követte. Elődje s utódai mind drága emlékű lelki vezetői voltak az egyház népének, de »a gyülekezet papja« igazában ő. Életet odaszánó szolgálattal lép népe közé. Többet nem akar, vágyai feljebb nem repítik. Templomépítő buzgalmát egyszer derékba töri az első világháború, de újra nekifog s olyan időben, amikor minden inkább »leépült«, ő felépíti az impozáns hajlékot. Két országos gyűjtés, sok kilincselés és áldozat útjára lép s nem kismértékben a tervező s építő orosházi mester, Sülé László hivő szeretete eredményeképpen 1931-ben felszentelik az evangélium otthonát.

Csermák Elemér felteszi munkájára a koronát, s anélkül, hogy áldozata eredményét hívei szeretetétől körülvéve élvezné, nyugalomba vonul s Orosházára költözik.

Nyugtalanná és kiegyensúlyozatlanná válik távoztával a gyülekezet. Egyesztendei áldatlan hányódás után Fürst Ervin kétesztendős bölcs működésével simulnak e' a feszültségek. Szolgálata az , evangélium szívekre ható erejének bizonyult.

AZ OROSHÁZÁTÓL elvezető út

azonban nemcsak széles, mint a betonút, de kanyargós is. Közel negyven esztendőn keresztül vajúdik a

határkérdés a pusztaszerittornyai területet illetően. Aktává lesz az ügy s az egyházi bürokrácia megfoghatatlan útjain vándorol.

Ruttkay-Miklián Géza kilencesz- tendős itteni lelkészkedésének egyik gyümölcse, hogy ez a hosszas vita megoldódik s az egész vitás terület a gyülekezethez esatolódik Szervezőkészségével a gyülekezet belső élete is erősödik és gazdagodik.

Utóda Koszorús Oszkár, a mai lelkész. Az Egyház Ura nem enged az ő munkásainak nyugalmat s ez jól van így. Elődeink munkájának gyümölcsét vajmi ritkán élvezhetjük gondtalanul. A szentetornyai gyülekezet félszázados múltja is ezt hirdeti. Templom és parókia áll, vitás kérdések rendeződtek s a gyülekezeti élet élénk és kiegyensúlyozott. De alig lép szolgálatba az új lelkész, megdübörög a föld s a második világháború osztogatja sebeit, szikkasztja a szíveket és szedi áldozatait. Megszakad, ami ó s az új élet új öltözete és szívedobbanása rajzol új feladatokat az új lelkész elé.

A SZENTETORNYAI gyülekezet tagjai nagy részben termelőszövetkezetekbe tömörült dolgozók. A község kevés kivétellel termelőszövetkezeti életformában él. Az Október 6 termelőszövetkezet különösen is kiválóan működik. Ez idén egy munkaegységre csak pénzben mintegy 38 forintot fizetnek. Ez az jelenti, hogy a tagság átlagos havi jövedelme 1400.— forint körül van. A tagság nagy része evangélikus, közöttük több presbiter is van. A gyülekezettel való kapcsolatuk őszinte és erős. Hasonló a helyzet a Kossuth tsz-ben is. Mostanában alakul három újabb szövetkezet, melynek tagjai szinte kizárólag evangélikusok. A lelkész a hozzá- jövőknek testvéri tanáccsal szolgál és a maga szolgálatával is igyekszik hozzájárulni a szentetornyaiak új életéhez. Koren Emil

SVÉDORSZÁGBAN évente közel 1200-an követnek el öngyilkosságot. Ez a szám azt jelenti, hogy a világ egyik legelőrchaladottabb jóléti államában lényegileg többen válnak meg az élettől önkéntesen, mint amenyien közlekedési baleseteknek esnek áldozatul. Az elmúlt két esztendő leforgása alatt a svéd fővárosban. Stockholmban megkétszereződött az öngyilkossági kísérletet elkövetők száma. Az öngyilkosság indokolásául gyakrabban szerepel a boldogtalan szerelem, a házassági zavarok, iszákosság, mint a gazdasági nehézségek és testi betegségek. Szemben más országokkal, Svédországban majdnem ugyanolyan számú férfi és nő óhajtott önként megválni az élettől. Az életunt nők között legtöbb az elvált asszony.

Egyházzenei est a kelenföldi templomban

Egyházzenei életünk fejlődésének talán leginkább részese a kelenföldi gyülekezeti énekkar, amely az utóbbi években mind képességeiben, mind előadásaiban egyre jobban az élre tör. November 6-án, vasárnap adott egyházzenei estje újabb bizonysága annak, hogy az énekkar Sulyok Imre vezetésével nagy teljesítményeket tud elérni.

Az est műsorában Buxtehude: Esti kantáta, Sulyok Imre: 28. zsoltár és Kodály Zoltán: 114. genfi zsoltár című műveit adta elő a gyülekezeti ének- és zenekar Sulyok Imre vezénylésével. A magas művészi színvonalú előadásból is kiemelkedett a Sulyok-mű harmadik tételének és Kodály Zoltán nagyerejű zsoltárának az előadása.

%

: Az egyházzenei est sikeréhez hozzájárult Peskó Zoltán orgonaművész Händel: IV., F-dúr orgonaversenyének előadásával. Peskó Zoltán is és a zenekar is kiválót alkotott ezzel az előadással;

ISTENTISZTELETI REND

Budapesten, november hó 13-án, vasárnap

Deák tér de. 9 (úrv.) Hafenscher Károly, de. 11 (úrv.) Hafenscher Károly du. 6 szeretetv. — Fasor de. fél 10 Gyöngyösi Vilmos. de. 11 H Gaudy László dr., du. 5 szeretetv.: H. Gaudy László dr., du. 7 Dulcz Pál. — Dózsa Gy. u. 7. de. fél 10 Dulcz Pál.

— Üllői út 24. de. fél 10, de. 11. — Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák) Szilády Jenő dr., de. háromnegyed 12. — Karácsony S. u. 31. de. 10. — Thaly K. u. 28. de. 11 Bonnyai Sándor, du. 6 Bonnyai Sándor. — Kőbánya de. 10 Mekis Ádám. — Utász u. 7. de. 9 Bolla Árpád. — Vajda P. u. 33. de. fél 12 Mekis Ádám. — Zugló de. 11 (úrv.) Scholz László, du. 6 Scholz László. — Gyarmat u. 14. de. fél 10 Muntag Andor. — Ráikos- falva de. fél 12 Muntag Andor. — Fóti út 22. de. 11 (úrv.) Rimár Jenő, du. 7 Gádor András. — Váci út 129. de. 8 Rimár Jenő. — Üjpest de. 10 Blázy Lajos,, du. fél 7 Blázy Lajos. — Dunakeszi de. 9 Ma tűz László. — Vas u. 2/c. de. 11 Szimonidesz Lajos. — Pesterzsébet de. 10. — Soroksár-Üjtelep de. fél 9. — Rákospalota, MÁV-telep de. fél 9.

— Rp. Nagytemplom de. 10. — Rp. Kistemplom du. 3. *— Pestújhely de. 10. —

Rákoskeresztúr de. fél 11. — Rákoshegy

de. 9. — Rákosliget de. 10. — Rákoscsaba de. 9. du. fél 7. — Cinkota de. 9 ígyerm.), de. 10, du. fél 3. — Mátyásföld de. fél 12. — Kerepes-Kístarcsa de. negyed 10. — Árpádföld du. 5. — Pestlőrinc de. 11, du. 5. — Pestimre de. 10. — Kispest de. 9, de. 10, dji. 6. — Wekerle-telep de. 8. — Rákosszentmihály de. fél II, du. 5.

Bécsikapu tér de. 9 Várady Lajos, de. 11 Juhász Géza, du. 7 Várady Lajos. — To- roczkó tér de. fél 9 Juhász Géza. — Óbuda de. 9 (gyerm.) Komjáthy Lajos, de 10 (úrv.) Komjáthy Lajos, du. 5r Komjáthy Lajos. — XII., Tarcsay V. u. lt. de. 9 Ruttkay Elemér, de. 11 Ruttkay Elemér, du. 7 Da-nhauser László. — Pesthidegkút (Szent István u.) de. fél 11 Groó Gyula. — Diana u. 17. de. fél 9 Danhauser László. — Kelenföld de. 8 Bottá István, de. 11 Bottá István, du. 6 Muncz Frigyes. — Németvölgyi út 138. de. 9 Muncz Frigyes. — Csepel de. 11, du. 7. — Budafok de. 11 Bodrog Miklós. — Nagytétény de. 8 Bodrog Miklós. — Kelenvölgy de. 9 Visontai Róbert. — Albertfalva de. fél 11 Visontai Róbert. — Csillaghegy de. fél 10 és du. 7.

A budai egyházmegye közlése kórusmii pályázatának eredményéről

A budai evangélikus egyházmegye kórusmű-pályázati bírálóbizottsága október 28-án a következő döntést hozta:

A beérkezett 70 pályamű közül:

1000.— forintos első díjat Kapi- Králik Jenő 98. zsoltár című művének,

700.— forintos második díjat Endre Béla Ne hagyj elesnem című művének,

az 500.— forintos harmadik díjat dr. Gárdonyi Zoltán Énekeljetek az Úrnak című müvének ítélte.

300.— forint jutalomban részesítette Durkó Zsolt Az éj zsoltára című művét.

Dicsérő oklevéllel méltatta a következő műveket: Murányi Róbert Árpád: Adj már csendességet — dr. Szentkúti Kornél: 92. zsoltár és Nagy szóval kiáltok (142. zsoltár) — Szigethy Gyula: Eltévedtem mint juh.

A pályadíjakat és dicsérő okleveleket később meghatározandó időpontban osztjuk ki és erről a nyerteseket külön is értesítjük. A pályadíjat nem nyert művek pedig az óbudai evangélikus lelkészi hivatalban (Bp. III., Dévai Bíró Mátyás tér közép. Telefon 162—635) naponként 9—1-ig átvehetők.

Muncz Frigyes s. k, esperes-helyettes Komjáthy Lajos s. k., gyülekezeti lelkész

Bach: H-moll mise

november 21-én, hétfőn este 7 órakor a Deák téri templomban Közreműködnek:

M. Molnár Éva. Sándor Judit, Tiszay Magda, Littasy György, Kaposy Andor, a Lutheránia ének- és zenekar, Zalánfy Aladár. Vezényel: Vaszy Viktor

Készülj az ige hallgatására

Szentháromság utáni 23. vasárnap — Zsolt. 16, 5—1L

Az Istenben való bizalom hatalmas erejét tárja elénk az egyházi esztendő utolsó előtti vasárnapján Isten igéje.

j-j-j Az Istenben való bizodalom a földi élet mindennapi dolgaiban is I * I erőforrást jelent a zsoltáríró számára. Hálát ad Istennek a földi életben megmutatkozó gondviseléséért, az Ür az ő »pohara«, tápláló, szerető Istene, aki felé a hit bizodalmával mondja: »Te támogatod az én sorsomat«. Az Istenben való bizodalom ereje elsöpör minden sötét érzelmet.

Akinek ekkora bizodalma van a jövőt illetően, annak a szívéből eltűnik a félelem, az aggodalmaskodás, a csüggedés és a kishitűség! Az áldja az Urat, aki jó tanácsot ad néki, helyes úton vezeti. Akit így eltölt az Istenben való bizodalom, az Isten végtelen hatalmú erejét tudva minden jó szándékú cselekedete mögött, bele veti magát az Isten iránti hála igazi megnyilvánulási területébe, a felebarát iránti szolgálatra, hogy mindenki részesedhessék a »kies hely«, a »szép örökség« és »biztonságos lakozás« örömében.

S

Az Istenben való bizodalom ereje elveszi a halálfélelmet is. Ősi hagyomány szerint az egyházi esztendő utolsó időszakában a halál, feltámadás, örökélet bibliai tanítását szólaltatja meg egyházunk. Ennek a szentírási tanításnak a summája abban a hitben nyilvánul meg, amely- lyel a zsoltáríró bizonyságot tesz Istenben való bizodalmáról, hogy a halál sem távolítja el Istentől, abban sem szakad meg az Isten és ember közötti viszony, sőt az az Isten, akiben a földi életben olyan állhatatosan hitt, megtartja a halálon túl is, és örökké élteti.

Igénk akkor telik meg igazi keresztyén tartalommal, ha az Újszövetség felől nézzük. Péter apostol pünkösdi prédikációjában idézi igénket s Jézus Krisztusra vonatkoztatja szavait: »Nem hagyod lelkemet a seolban, nem engeded, hogy a te szented rothadást lásson«. A hit bizodalma a Jézus Krisztus feltámadásának valóságában, az örökélet reménységében válik teljessé. Jézus Krisztus az, aki reménységgel szállott a halálba, mert tudta, hogy az Atya feltámasztja őt. Azóta mindenki, aki benne hisz, reménységgel tekint a halálon túlra, mert tudja, hogy Jézus Krisztus legyőzte a halált és győzelmében övéit is részesíti!

S

Mi keresztyének a halált mindig életkérdésnek tekintjük. Nem merülünk vele a sír sötétjébe. Hiszen az Istenben való bizodalom éppen nem fékezi le az. ember alkotó- és cselekvőkészségét, hanem felfokozza azt. Az Istenben bízó ember életét nagy reménység tölti be: Isten szeretete győzedelmeskedik a világon, előtte megtorpannak a gonoszság erői, még a halál sem tarthatja meg a maga martalékaként az embert. Ezért tud a zsoltáríró hangja himnuszszerűen szárnyalni: »Te tanítasz engem az élet ösvényére, teljes öröm van tenálad, a te jobbodon gyönyörűségek vannak örökké.«

Az Istenben való bizodalom ereje így hatja át az egész emberi életet, így teszi a keresztyén embert örvendezővé, hálássá és erőssé az

életben. Dr. Ottlyk Ernő

Küldetés—felelősség — 2. Móz 3.

Isten azért teremtette ebbe a világba az embert, mert Neki célja van velünk. A keresztyénségnek éppen az az értelme és dolga ezen a világon, hogy azt a célt, amit Isten elénkszabott, teljesítse.

A keresztyén ember küldetésben jár. Isten küldi feladatok elvégzésére; Ezek a feladatok mindig ott adódnak, ahol élünk. A családban, gyülekezetünkben, emberek között, népünk életében. Küldetésünk éppen arra szól, hogy mindazt vállaljuk és teljesítsük, ami emberek életében jó, ami előbbre viszi, hiszen ez az Isten akarata. ,

A küldetésből, amire Isten felhasználja-a-keresztyén embert, következik az, hogy felelősek vagyunk azért, amit teszünk, vagy nem teszünk; Mivel a jónak vállalásában és munkálásában Isten munkatársai vagyunk, O felelősségre von minket, mennyire veszünk részt az Ö munkájában. A hűséges keresztyén élet és munkálkodás nem hagyhat kívánnivalót maga után. Ezt Isten elvárja övéitől.

Istent és embereket felháborít olyan magatartás, amellyel felelőtlenül túlteszik magukat keresztyén emberek küldetésük betöltésén. E világra szóló küldetésünk tudatában példaadó magatartással élni — ez a keresztyén élet.

VALLJUK MEG, hogy életünknek éppen a küldetés-volta sikkad

el legtöbbször: hogy senkivel és semmivel nem törődve éljük felelőtlenül a magunk életét; hogy közönyösséggel figyeljük emberek, a világ erőfeszítéseit a jónak elérésében.

ADJUNK HALAT Istennek azért, hogy általunk is munkálni akarja ebben a világban azt a jót, ami az ö akarata is. Köszönjük meg Neki, hogy értelmet és célt ad keresztyén életünknek.

KÖNYÖRÖGJÜNK azért, hogy adjon erőt. tehetséget és világos látást a küldetés elvégzéséhez. Adjon felelősséget, amellyel tevőlegesen részt veszünk emberek életében, i r.

HETI IGE: Nekünk mindnyájunknak meg kell jelennünk a Krisztus itélőszéke előtt hogy kl-ki megjutalmaztassék aszerint, amiket cselekedett, vagy jót, vagy gonoszt (2. Kor 5, 10).

Vasárnap, november 13. — Dán 7, 2—17., 26—27.

Krisztus az egész teremtettséget megítéli majd ama napon. Azután mindörökre övé lesz minden hatalom és dicsőség, hiszen országa örökkévaló. Ez az ország híveinek öröksége is.

Hétfő, november 14. — Jn 5, 19—24.

Ama napon Krisztus jelére támadnak majd fel a halottak, ö lesz akkor mindenek Bírája. Ha már most reménységgel bízzuk magunkat az jDbenne és Őáltala nyilvánvalóvá lett kegyelemre, akkor örökéletünk van. Ez bizonnyal igaz.

Kedd, november 15. — 1. Móz 19, 15—29.

Isten sajátos cselekedete övéihez sohasem az ítélet, hanem mindig a kegyelmes megmentés. Igéjével ki akar menteni az ítéletből, mint Lótot is, ezért prédikáltatja. Az utolsó ítéletkor is csak* ez a mentő irgalom vihet át engem is a halálból az életre. Uram, irgalmazz!

Szerda, november 16. — Joel 2, 12—17.

Ma még a kegyelem idejében járunk, Isten irgalma még megtalálható. Tartsunk ezért naponta önvizsgálatot, bánjuk meg szívből bűneinket, s Krisztus Lelkének erejével bízzunk Istenben.

Csütörtök, november 17. — Lk 21, 11—19.

Sok kísértésen, próbáltatáson és csalódáson is keresztül kell haladnia a tanítványnak az ígéret földje felé, de ezen az úton sincs egyedül. Isten tanácsolja, oltalmazza, erősíti. Ha ezzel a bizalommal tudunk végigmenni életűtunkon, akkor megállottuk a hit próbáját.

Péntek, november 18. — Jel 2, 1—5., 7.

Mindig annak az első lángoló szeretetnek kell bennünket Krisztushoz kapcsolnia, amelyben megismertük Ot, s benne az Atya bűnbocsátó kegyelmét. Ez a szeretet teszi szentté egész keresztyén szolgálatunkat.

Szombat, november 19. — 1. Pét 4, 1-^7.

Isten számadásra hívása közel vale hozzánk. A hitben induljunk fel tehát arra, hogy komolyan vegyük Isten akaratát, mint akik tudjuk, hogy csak Isten kegyeiméből élünk ideig s örökké; Visonlal Rób+-í