Evangélikus Élet, 1955 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1955-03-27 / 13. szám
2 EVANGÉLIKUS ÉLET A Gyülekezeti Segély 1955-ben a csengődi, révfülöpi, vasasi és hernádbiidi templomok építését segíti befejezéshez ■Az Egyházegyetem Tanácsa március 15-—16-Í ülésében határozatot hozott a Gyülekezeti Segély 1955. évi akciójáról. Az Egyházegyelem Tanácsa a Gyülekezeti Segély javaslatára elhatározta, hogy ez évben négy templomot részesít támogatásban s így az akciót »Négy templomért« gyűjtésre szélesíti ki. A segítségben részesülő templomok az Északi egyház- kerületben az abaújszántói egyházközség hernádbüdi temploma, és a révfülöpi templom, a Déli egyházkerületben pedig a csengődi és a vasasi templom. Lapunkban, ismertetni fogjuk ezeknek a templomoknak építéstörténetét, jelenlegi állapotát és a gyülekezetek eddigi erőfeszítéseit. Első alkalommal a csengődi gyülekezet lelkésze szól épülő templomukról. CSENGŐD mm 1955. március 27. — Judica (Böjt 5.) vasárnap. »A Főpap« — 1. Móz 14, 17—20 — Jn. 2. 13—22 — Zsid. 2, 17—18. Liturgikus szín: lila. A templomépítés vágya másfél évtizede él a csengődi evangélikusok lelkében. Csengődön 1935. március 15-től szolgál evanigélkus lelkész. A gyülekezet Isten kegyelméből lélelk- szómban is erősödött és anyagilag is. Alig néhány esztendő múlva úgy érezte, hogy a templom felépítésének megvannak a feltételei. Az akkori lelkész. Bándi István kezdeményezése a hívek templomépítési szándékával találkozott. Elhatározták, hogy gyűjtést indítanak erre a célra. A gyűjtés igen komoly összeget eredményezett. A háború következtében az összeg elértéktelenedett. Ez azonban nem törte meg a hívek templom iránti vágyát és 1949 karácsonyán a gyülekezet második lelkésze, Zoltán László felhívta a gyülekezetét a templomépítés elindítására és anyagi áldozathozatálra. Rövidesen húszezer forintot ajánlottak meg. Megalakult a templomépítő bizottság. Sándy Gyula ny. rnűegyeA János-passió nagyheti előadása a Lutherániának idestova hagyományává lesz. A hatalmas mű hosszabb- rövidebb részleteit igen sokszor és sokfelé előadták már. A teljes művet ez idén is előadják, immár negyedszer. A felújításra az énekkar mindig ugyanolyan buzgalommal készül, mint a bemutatóra s Weltler Jenő karnagy vezetésével, Zalánfy Aladár professzor szaktanácsaival mindig többet csiszol az előadáson. Az énekkar amilyen öntudatosan vallja és vállalja a Deák téri gyütemi tanárt kérték fel a terv elkészítésére. Az egyházkerület ihárom- ezér forint segélyt adott további buzdításként. 1950 nyarán a lelkész már megérkezett építési anyagki- utalásokról számol be az egyíházta- nácsnak. 1951. március 18-án, virágvasárnap Dezséry László püspök letette a templom alapkövét Silkier András esperes, a szomszédos gyülekeztek lelkészei s nagyszámú örvendező hivő jelenlétében. Az építkezéshez szükséges pénzösszeg tekintélyes részét az ország több gyülekezetében végzett igehirdető szolgálatával a lelkész gyűjtötte. de az adakozásban a csengődi gyülekezet is méltóan kivette a részét pénzadományaival, önkéntes munkájával, kocsifuvarokkal és ingyenes -napszámokkal. 1953 őszén a már félig felépült templomfalak között ünnepelhette a gyülekezet fennállásánál!? 50 éves jubileumát és Isten segítségébe vetett hittel újonnan lekezethez való tartozást, éppannyira súlyt helyez arra is, hogy szolgálatával az egész egyházhoz elérjen. Ezért vállalt vendégszereplést nem egyszer más fővárosi gyülekezetekben, sőt gyakran vidéken is. A János- passió iránt az érdeklődés egyre növekszik. Ezért ez idén nemcsak a Deák téri templomban adják elő, hanem nagyszombat este a budavári templomban is, hogy egész Nagy- Budapest evangélikusságának megkönnyítsék Bach e kimagasló művének meghallgatását. választott, immár harmadik lelkészével fogott hozzá a nagy munka folytatásához. 1954-ben az épülő templom toronyrészének alapját vasbeton szerkezettel láttuk el. A templom homlokzati részét a kőalaptól a toronyig felfalaztuk — hasonlóképpen a hátsó fa-lrészt is. A keleti oldal fala is a teljes falmagassógig elkészült. A továbbépítési munka, a nyugati oldalfal felfalazása most következik. Egyre közelebb jut a befejezéshez a 23 m hosszú és 7 m széles új csengődi templom fala. A gyülekezet a múlt évben 20 ezer forint pénzadománnyal és majdnem ugyanennyi önkéntes munkával folytatta temploma továbbépítését. A következő három év alatt éven- kint tíz-húszezer forint adománynyal és a tőlünk telhető különféle ingyenes, önkéntes munkával járulunk hozzá templomunk továbbépítéséhez. A teljes befejezéshez kb. 280 ezer forint szükséges. Nagy lelkesedést öntött az alig 900 lelkes gyülekezet szívébe, hogy az 1955. évi Gyülekezeti Segély a kis csengődi gyülekezet templomának felépítését is megvalósuláshoz segíti. Ezzel a komoly anyagi és lelki segítséggel és a magunk erőfeszítésével, együttesen feltehetjük a tetőt új templomunkra, Isten dicsőségére! Szentpétery Péter csengődi lelkész ADOMÁNYOK: Az Evangélikus Élet kiadóhivatal-ába a következő adományok érkeztek: ö. Mátis Józsefné, Bp. 5 — Csengőd 100 — Steinecker Károlyiné 100 — Benbő Lajos, Veszprém 10 — Kranitz János, Várpalota 100 — Radnai Márton 10 — Schmidt Nándor, Sopron 100. Tabi templomra: Kaposi Sarolta 10 — Paul Sándorné, Soprönhánfalva 10. Kurittyáni templomra: Faragó József, Sol-tvadkert 20. Szeretetíntézményékre: Tóth Etelka, Malomsok 30 — Polónyi Józsefeié, Salgótarján 10. — ArváknaSk: ö. Mátis Józsefné, Bp. 10 forint. EVANGÉLIKUS FÉLÓRA lesz március 27-én délelőtt fél 9 órakor a Petőfi-rádióban. Igét hirdet dr. Páify Miklós teológiai akadémiai dékán. AZ EVANGÉLIKUS TEOLÓGIAI AKADÉMIA és a Debreceni Református Teológiai Akadémia közötti testvéri kapcsolatok további erősítéseképpen a március 20-val kezdődő héten vendégként kicserélték az Akadémiáik egy-egy professzorát. Ezen a héten a budapesti Evangélikus Teológiai Akadémián vendég- előadásókat tart dr. Vargha Zsig- mond református teológiái profesz- szor, s ugyanakkor a debreceni Református Teológiai Akadémián tart előadásokat dr. Nagy Gyula evangélikus teológiai tanár. PESTÚJHELYEN március 27-én böjti vallásos est lesz. A műsorban Bácsi Magda, Magócs Károlyné és Trajller Gábor szerepel zene- és énekszámokkal. Igét hirdet Zay László ügyvivő lelkész. — Az április 3-i böjti esten Hafenscher Károly helyettes lelkész az igehirdető. A RÁKOSKERESZTÚRI EGYHÁZKÖZSÉGBEN március 27-én áldozati vasárnapot tartanaik, amikor is többék között a templomtorony 8600 forintos költségű újrafestésére adakozik a gyülekezet. NAGYSIMONYIBAN egyházlátogatást végzett március 13-án Fülöp Dezső esperes. Beiktatta az új egyházközségi felügyelőt és az egyháztanácsot. — Mihály Sándor egyház- megyei felügyelő előadást tartott a gyülekezetben. TÓTKOMLÓSON március 20-án szeretetvendégség volt, melyen Jeszenszky Tibor ambrózfalvai lelkész hirdette az igét. ÚJPESTEN március 14—20-ig a testvér református gyülekezettel közös böjti csendeshét volt. A helyi lelkészeken kívül Hafenscher Károly, Zászkaliczky Pál lelkészek hirdettek igét. — 20-án délután az evangélikus egyház gyülekezeti termében — melyet az idén konfirmálandök ez alkalomra festettek ki — szeretetvendégség volt. Előadást tartott Benczúr László püspöki titkár. A csendeshét záró istentiszteletén Pintér János református lelkész hirdette az igét. — Március 27-én szeretetvendégség lesz a gyülekezet presbiterei és konfirmandusai részére. KEMENESMIHÁLYFÁN március 13-án látogatást tett az egyházmegyei elnökség. Mihály Sándor egyházmegyei felügyelő előadást tartott, Fülöp Dezső esperes pedig ünnepélyesen beiktatta az újonnan megválasztott felügyelőt és egyháztanácsosokat. A GYOMAI egyházközség meghívott lelkészét, Sáfár Lajos már- I cius 27-én iktatja be az esperes. A DÉLI EGYHÁZKERÜLET mátraszentistváni üdülője május 1-én nyílik meg. Az üdülő szeretettel várja a jelentkezőket. A Mátra szépsége, üdülőnk csendje, kényelme és jó ellátása vendégeink szolgálatára áll. A torlódások elkerülése miatt időben jelentkezzünk. A jelentkezéseket Rédey Pál igazgató (Budapest, Vili., Puskin utca 12. T. 138—656) címére kell küldeni. Az üdülés megkezdéséhez beutalása szükséges. Ezen a nyáron is az iskolai szünettel párhuzamosan, pedagógus vezetése mellett, gyermeknyaralókat felveszünk. Jelentkezni a fenti címen lehet. Minden felvilágosításért ugyanoda kell fordulni. BUDAHEGYVIDÉKEN megtartó*, ták a Cantate-sorozat ötödik előadáscsoportját. Benczúr László püspöki titkár a (Dunántúli) Keresztyén Enekeskönyv új kiadásának előkészítő munkájáról tartott előadást: Schulek Tibor az ökumenikus énekekről szólott. Ferenczy Zoltán lelkész -Űj hajtások énekeinkben« címen a legújabb énekgyűjteményeket ismertette, köztük a Cantate Domino című ökumenikus gyűjteményt, mely a protestáns egyházak -nemzetközi« énekeskönyve. Szólott a -Laudamus« című evangélikus énekgyűjteményről, melyet a Lutheránus Világszövetség konferenciáin használnak. Be-' szélt az ún. ifjú egyházak (misz- szió nyomán keletkezett, ma már erős és önálló bennszülött egyházak) énekeiről és az új énekek fejlődését helyes irányban tartó egyházi feladatokról. — A március 11—13-án esténként elhangzott három előadás után minden nap Vcöreös Imre lelkész hirdette az igét. VÁCBOTTYÁNBAN kiegésziteték új presbiterek választásával az egyháztanácsot. ZALASZENTGRÓTON március 6-án szeretetvendégség volt, amelyen az ifjúság felolvasásokkal, szavalatokkal és énekszámokkal szerepelt. Igét hirdetett Madarász István segédlelkész. CSALÁDI HÍR: Plachy Lajos tatai lelkésznek és feleségének Ajtay Vanda Mártának március 6-án leány- gyermekük született. Neve: Noémi. Szaliáts László szenti lelkészéknek március 1-én Péter nevű gyermekük született. — Harmonium, 4 oktávos, olcsón eladó. Dunakeszi, Rákóczi u. 53. Moser. — Pestkörnyéki értelmiségi magányosnál otthont keresek. -Gondozást, ápolást vállalok« jeligére. VIII., Puskin utca 22. (Trafik.) — Nyugdíjas özvegy asszony idősebb, magános házvezetését vállalná, ahol nyugodt otthont találna. Budapest, XIX., Szigligeti utca 13. D n Az épülő csengődi templom A János passió a Deák-téren és a Várban KOSZTOLÁNYI DEZSŐ f Ja élne, most — március 29-én — volna hetven esztendős. Ö is korán halt meg, mint az egész Ady-nemzedék, az új magyar irodalom eme óriásai. Halála óta is immár tizenkilenc év telt el. Miként az élő körül megoszlott a kortársak véleménye, nem egyöntetű Kosztolányi Dezső mai értékelése sem. Most megjelent új elbeszélés-gyűjteménye azonban már megtörte a hallgatást neve körül. Az új magyar irodalomnak, e század literatúrájának legkiválóbb prózaíróját tisztelhetjük benne, ha a próza fogalmánál elsősorban a novellára gondolunk. A novella valóságos magyar nemzeti műfaj, ahogyan Móricz Zsigmond mondta. Kosztolányi különösen szerette ezt a műfajt. Poétikus, drámai, kristályként csiszolható s teljesen áttekinthető forma. Kosztolányi regényeiben nem tűrte a széthordó, szétszedő mesefűzést, a mese dolgában rendkívül gazdaságos volt. Novelláiból és regényeiből egyaránt a szokványos anekdótikus és tanulmány-anyag helyett a líra emelkedik ki. Kevés benne a jellegzetes epikus elem. Hatás- keltésének igazi eszköze a költői képek sora. Nem szereti a keretes mesét, mindig a mondanivaló közepén van. Módszere a részletek aprózása. Amit már egyszer elmondott, azt újból ismétli, részenként, fokozva a hatást egy-egy új ízzel, néha egész jelző-sort sorakoztat fel. Idézni lehetne ragyogóbbnál ragyogóbb részleteket elbeszéléseiből, regényeiből, karcolataiból. Húsz év óta nem egyszer megírták már róla: mily művészi gondossággal írta minden, a legkisebb írásművét is. Regényeiben is ezt a módszert követi, de ott még összetettebb, mint az elbeszéléseknél. Az- epikai elem ömlésénél például hirtelen, versszerűen lassít, meg-megáll, ismétel s egészen közel viszi az olvasót a tárgyhoz. Az olvasó alig veszi észre ezt a fogást, csalk azt észleli, hogy nincs unalmas sora, nincs hiábavaló szava. S miről írt Kosztolányi? Regényei egyetlen kivétellel (ez a -Neró, a véres költő«) <i magyar polgárságról szólnak s elbeszéléseinek majdnem teljes száma hasonlóképpen. Színhelyük a vidéki magyar város, amelynek visszatérő modellje az író szülővárosa: Szabadka, másutt pedig álcázatlanul a század- eleji Budapest. Prózája a legjobb cáfolata annalk, hogy Kosztolányi korán és társadalmán kívül állott, az egykor divatos »elefántcsonttorony« lakójaként. Egy vallomásában, amelyben arra a kérdésre késztették válaszolni, mi volt élete legnagyobb élménye, azt íra, hogy az a pillanat, amikor egy este, diákkorában, apja átküldte szivarért a lakás másik szobájába. De ebben a válaszban is olyan ízét érezteti középosztályunk túlérett, beteg állapotának, mint minden számbajövő prózai művében. Gondoljunk csak a »Pacsirta« s az »Aranysárkány« című regényeire, vagy a budai Krisztina-lakók rajzára az »Édes Anná«-ban. (Kosztolányi ott lakott a Krisztinában, verseiben megénekelt Logodi utcai házban, amelyet a háború vihara elsodort a föld színéről, mintegy igazolva azt a jóslatot, mely a -Hajnali részegség« című versében oly felejthetetlenül szól hozzánk.) Egész természetrajzát találjuk ott a magyar polgárságnak. Kosztolányi tüzetes, pontos és megbízható leíró, nem óhajt túlozni, nem akar ferdíteni még a kínálkozó hatás kedvéért sem. Művészetének csúcsát jelentik azok a regények, amelyek olvasásakor döbbenet fogja el az embert: mi lehetett volna belőlünk, városainkból és polgárságunkból, ha életrevalóbban állunk fel és jelentkezünk az 1867-es kiegyezés után? Kortörténeti és társadalom- történeti szempontból egyaránt elsőrangú fontosságúak magyar társadalmi elbeszélései és regényei. Tükörképnek, önvizsgálatnak ma sem ajánlhatunk a visszanézésre a félmúltba jobb kalauzt Kosztolányi műveinél, ha már Mikszáth és Móricz idevágó műveit elolvastuk. Kosztolányi nem háborodik fel, nem akar leleplező lenni, mindössze rajzol, de ez a rajz olyan, mint Dürer rajzai: nem hiányzik ott egy vonás sem. S a külső beszél, a maga módján a belső dolgokról is. Édes Anna, a kis cseléd, szörnyű gyilkosságát ez a szinte szenvtelen leírás, ez a fokról fokra pontosabban elmondott felszíni élmény magyarázza meg. De a végén úgy érzi az író, hogy szólni kell még ezen kívül is. S kimozdul szenvtelenségé- böl, a bíróság előtt tanúskodó orvossal vád alá helyezi a vádló holtakat. Költeményei talán vitathatóbbak prózájánál? Aligha. Hisz Kosztolányi prózája költészetéből kapta tápláló nedveit. Ez a költészet is polgári szemléletű s egy magános lélek merengéseit mondja el, akárcsak a próza. Kezdetben s rövid pályája során is volt olyan szakasza, amikor daccal s tudatosan — Adyval és lenyűgöző hatásával szembefordulva — lándzsát tört a Szép világa mellett s hirdette a szép szó önmagáértvalósá- gát, a forma-kényességet. Mintha az ellentétben állana a tartalommal, amelyben bíráló, elemző részleteket közlünk a társadalomról és típusairól. Kosztolányi maga jött rá, hogy ilyen ellentét nincsen s a legrangosabb művészi forma tolmácsolhatja csak igazán a legőszintébb társadalmi bírálatot, sőt a forradalmi írói cselekedetet is. Más ember volt mint Ady, másként értette a költő dolgát. Költészetének hangulati eleme volt a fontos az elején, később jött a gondolati, bölcseleti elem s a végén együtt találjuk mindkettőt. Varázslatos verseket irt Kosztolányi Dezső. Kinyitjuk versköteteit s megcsap a magyar otthon hangulata, szobák, falak, könyvek, ételek íze közt az emberi sors végessége. De a hangulat, amelyet felidéz, ha odanézüük, nem más, mint a legreálisabb leírás. Pontos szó fedi az idézett érzelmet, nem akárminő, hanem az egyetlen odaillő. Ez a Kosztolányi-vers sajátos ereje, a rendkívüli nyelvi képzelőerő. A kifejezés és művészi kápráztatás dolgában nagy volt ő, a legnagyobbak társa az európai irodalomban. Néha úgy tűnik fel, egész költői gyakorlata a nyelvi lehetőségek mágikus variálása. Olvassuk el például az Ilona című ismert költeményét,, ahol a női névben rejlő szóalkalmak hozzák létre a bódító eszme-társulásokat. Kazinczyhez hasonlíthatjuk Kosztolányit, Kazinczy Ferenc-hez. a -fentebb stílus« megteremtőjéhez, az első tudatos magyar stílusújítóhoz. Kosztolányi Dezső is ilyen stílus- építő volt. A Nyugat nagy nemzedékének sokszor ellentétes irányba elágazó stílus- gyakorlatát Kosztolányi konzerválta s törvényesítette. Ez a stílus-törvényesítése s lelkes, tanító nyelvészkedése nem volt más, mint írói eljárásának s magyar mivoltának igazolása. Hogyan írta az »Eletre-halálra« című versében: »Mint akit égő szókra gyújt föl a halál. Szájam kigyulladt víziókat kiabál.« Nagy vallomásait halála előtti évékben mondotta el. Akkor érett meg költészete csodálatos zamatú versekben, azokból válogatva, immár választ kaphatunk minden kérdésre. A magyar nyelvi egzisztencia azonos a magyar történeti léttel, nyelvélményeink: sorsélmények. S az embernek egy hajnalon önkéntelen, az ég színváltozásait nézve, eszébe jut ötven éve, halottjai a földben s a csillagok az égen. A nagy vers így fejeződik be: Nézd csak, tudom, hogy nincsen mibe hinnem, s azt is tudom, hogy el kell mennem innen, de pattanó szívem feszítve húrnak, dalolni kezdtem ekkor az azúrnak, annak, kiről nem tudja senki, hol van, annak, kit nem lelek se most, se holtan. Bizony ma már, hogy izmaim lazulnak, úgy érzem *én, barátom, hogy a porban, hol lelkek és göröngyök közt botoltam, mégis csak egy nagy ismeretlen Urnák vendége voltam.. Ez volt ő. Nagy ellentétek költője, az élet diadalának, a magyar sorsnak s az egyéni szörnyű vezéklésnek tüneményes vallója. Szalatnai Rezső
