Evangélikus Élet, 1955 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1955-10-23 / 43. szám

% EVANGÉLIKUS ÉLET AZ EG YHA ZTÖR TE1SÉTBŐL: Luther 95 tétele Meglepő gyorsasággal terjedt Luther 95 tétele. Luther maga mond­ta, hogy »alig telt bele 14 nap s már bejárták azok egész Németországot«. Négy hét múlva pedig tudtak róla az egész keresztyén világban. Termé­szetesen oka volt annak, hogy miért terjedt ilyen gyorsan a 95 tétel: szé­les rétegek úgy fogadták Luther fel­lépését, mint egy új korszak hajna­lát. Luther bátor hangja a középkori egyház minden ellenzékét fellelke­sítette. „ Kezdettől fogva átérezték Luther 95 tételének nagy jelentőségét kor­társai. Csakhamar a 95 tétel kitűzé­sének napjától kezdték keltezni a reformáció jnegindulását. Melanch- thon minden évben megemlékezett tanítványai előtt a 95 tétel kitűzé­sének napjáról és jelentőségéről. Agrícola, Luther munkatársa, ké­sőbb pedig a finnek reformátora, méltán mondta: »1517. az evangélium hajnalhasadásámak esztendeje.« Va­lóban, a 95 tételben, ha nem is min­dig határozottan, de benne lüktet a reformáció szive: egyedül a Jézus Krisztusban való hit által igazul meg az ember, a bűnbocsánat tehát Isten kegyelmétől függ s nem a pá­pától. Luther az első protestáns, a Szent- írás középponti tanításának védel­mében indul harcba Róma ellen. Az 5. tétel kimondja: »A pápa nem en­ged és nem is engedhet el semmiféle büntetést, csak azt, amit vagy maga, vagy a kánonok rendelkezése alap­ján kiszabott«. Luther szerint magá­val a Szentírással kerül szembe az, aki azt tanítja, hogy a pápának ha­talma van az isteni jogot megváltoz­tatni és feloldani azt, amit az isteni igazságosság kiszabott. A 6. tétel szerint: »A pópa nem bocsáthat meg egy vétket sem, legfeljebb kihirdeti és megerősíti az Isten bocsánatát«. Ezzel Luther máris ellentmondott a búcsú fogalmának, a pápai büntetés­elengedések elméletének. A pápa nem gazdálkodhat Krisztus és a szentek jócselekedeteinek kincstárá­val s nem adományozhatja azokat senkinek. Luther következetesen visszautasítja a pápai hatalmi ambí­ció megjelenési formáit. Olykor már egészen keményre fordítja a szót. A Szentírásnak és az apostoli kor­nak a világát állítja szemoe mindez­zel: »Aki az apostoli bűnbocsánat ellen beszél, legyen átkozott és kár­hozott«. A bibliai és apostoli bűn- bocsánat minden emberi közbenjá­rás nélkül, pápai udvar és hatalom nélkül hirdette Isten bűnbocsánat­ról szóló evangéliumát. Istennek ez a kegyelmes üzenete, igéje az, ami hirdeti a bűnbocsánatot. Ez az ige az egyház szíve. A 62. tételben erről így szól Luther: »Az egyház igazi kincse az Isten kegyelmének és di­csőségének legszentebb evangéliu­ma«. Ebben a vallástételben éri el a 95 tétel csúcspontját. Itt találta meg Luther a keresztyén hit és élet középpontját, de egyben itt vált nyil­vánvalóvá a kibékíthetetlen ellentét is a magát Isten hatalmába helyező pápaság és a Szentíráshoz mindvé­gig hűséges reformáció között. A középkori kiváltságok vilii i- han új hangot jelentett Luther :!/,•: va, amikor minden ember Isten előtti egyenlőségét hirdeti. Isten maga adja a bűnbocsánatot, ezért keresztyénieden minden magatar­tás, amely a kegyelem vámszedőjé­vé és haszonlesőjévé akarja oda­ügyeskedni magát: »Minden igaz bűnbánó keresztyén elnyeri a bün­tetéstől és a bűntől való teljes felol- dozást, s ez őt a bűnbocsátó cédulák nélkül is megilleti. Minden igaz ke­resztyén — akár él, akár már ha­lott — részese a Krisztus és az egy­ház minden lelki javának, amelye­ket Isten ugyancsak bűnbocsátó cé­dulák nélkül adott«. (36—37. tétel.) Ezek a szentírási igazságok hosszú időn át nem voltak hallhatók az egyházban, helyettük a pápai hata­lomról szóló tanítást hirdették. >A nép körében nagy rokonszenv- re találtak ezek a mondatok. Az ere­detileg latin nyelven írott 95 tétel ugyanis csakhamar német nyelven is megjelent nyomtatásban, s így szé­les rétegek közkincsévé vált. Később elítélte Luther önma­gát azért, amiért a 95 tételben még anyira bízott a pápában. Akkor Luther egyáltalában nem gondolt még a pápasággal való szakí­tásra, azt hitte, hogy annak a kere­tében is lehet élni az igaz egyházat. Ez is azt mutatja, hogy Luther re­formátorrá fejlődése milyen hosszú, vívódásokkal teli folyamat. Jóhiszeműen, de éber igazság­érzéssel tárgyalja Luther a pápa viszonyát a bűnbocsátó cédulák árusításához. Meg van győződve arról, hogy »a pápa a búcsú osztoga­tásánál inkább kívánja az áhltatos imádságot — mivel neki is szüksége van reá —, mint a pénzt«, (43. té­tel.) Sőt fel akarja világosítani Luther a keresztyéneket, hogy »ha a pápának tudomása volna a búcsú­hirdetők zsarolásairól, akkor inkább porig égetné a Szent Péter székes- egyházat, mintsem az ő juharnak bő­réből, húsából és csontjából épít­tesse fel azt«. (50. tétel.) A nép vé­delmének érdekében azt hangoztatja Luther, hogy az emberek »mindazt, ami az életfenntartáshoz szükséges, kötelesek házanépuk javára fordí­tani, és semmiesetre sem búcsúra tékozolni«. (46. tétel.) Arról is meg van győződve Luther, hogyha a pápa tudná, hogy milyen szegény embe­rektől csikarják ki a pénzt a búcsú­hirdetők, akkor azokat inkább saját pénzével segítené, s ha kell, még a Szent Péter székesegyház eladási árát is a felebaráti szeretet céljaira fordítaná. Luthernek ezek az előfeltevései krisztusi mérlegre állították a pápát. Ezeknek a kérdéseknek a feltevésé­vel széles tömegek előtt leleplezte Luther a pápaság üzleti manővereit. A hit bátorságával szóló Lu­ther szavai azért terjedtek olyan gyorsan és azért váltak olyan széles ‘rétegekben rokonszenvessé, mert az igazság szavát hallották kicsendül­ni belőle. Pedig az akkori világ egyik leghatalmasabb tényezője volt a pá­paság. A valdensek vérfürdője, Húsz János lobogó máglyája és Ű véres­kezű inkvizíció mindenkit erre a ha­talomra emlékeztetett. De az igazsá­got sohasem lehet elnyomni. A re­formációt sem lehetett! Dr. Ottlyk Ernő Zoványi Jenő 90 éves Zoványi Jenő, a magyar egyház­történészek nesztora, talán a világ valamennyi egyháztörténésze közt a legidősebb, ez év szeptemberében töltötte be életének 90. évét. Iro­dalmi munkásságának ideje is meg­haladja a hetven évet, mert 1884- ben kezdődött: és ma is dolgozik. Teológiai tanári és tudományos mű­ködésének külső történetébe fájdal­mas változásokat vitt bele a meg­becsülés és a méltánytalanság vál­takozása, de ő maga mindig válto­zatlan hűséggel szolgálta a történet­tudományt, rendíthetetlenül szeret­te az igazságot: amit történelmi va­lóságként ismert fel, annak kimon­dásától semmiféle erő el nem térít­hette. Vas-szorgalommal dolgozott életének azon szakaszaiban is, ame­lyekben magántudósként gyűjtötte az adatok hatalmas tömegét és Íro­gatta cikkeit — egyelőre jóformán csak íróasztala számára. Már túlju­tott életének hetvenedik évén, ami­kor újra hivatalos elismerésben ré­szesült történészi munkája: 1940-ben megjelentek cikkei a »Theológiai Lexikon« részére a magyarországi protestantizmus történetéből. Azóta egyre nagyobb a megbecsülés mun­A FELSÓPETÉNY1 gyülekezetei Október 13-én meglátogatta Gartai István esperes-helyettes. Igehirde­téssel szolgált, majd részt vett az egyháztanács ülésén. kássága iránt. Így tehát remény van rá, hogy kéziratban levő munkái, ki­váltképpen bővített Cikkei, amelye­ken szakadatlanul dolgozik, nyomta­tásban napvilágot látnak és köz­kinccsé válnak. A 90 éves Zoványi Jenőt október 11-én a budapesti református lelké­szek egyháztörténeti munkaközössé­ge bensőséges ünneplésben részesí­tette. A munkaközösség nevében Esze Tamás, a debreceni teológiai akadémia nevében Tóth Endre, a kollégium főigazgatója, az evangéli­kus teológiai akadémia nevében Só­lyom Jenő prodékán, a tanítványok nevében Csáji Pál üdvözölte. Sólyom professzor rámutatott arra, hogy a hazai evangéljkusság külön köszö­nettel is tartozik Zoványi Jenőnek, mert múltjának sok olyan részletére nézve kapott tője új, helyes ismere­teket, amelyekkel az evangélikus egyháztörténészek nem foglalkoztak, mert érdeklődésüket más kutatási területek kötötték le; különösen is sokat köszönhetünk neki a magyar­ajkú evangélikuséig XVI. századi múltjának megismerése terén. A 91. évében is dolgozó Zoványi Jenő élő példaképpen tanítja, hogy a tudomány munkása akkor hű a hi­vatásában, ha a valóságot kutatja és mondja, még sebek árán ig. A ma­gyar protestantizmus számára lelki- ismeretcsendesítő tény, hogy ő még életében megkapta az elismerést — azért, amiért korábban méltányta­lanságban részesült, S. J. 1955. október 23. Szentháromság utáni 20. vasárnap. Járjunk megszentelt életben — Ézs 29, 19—24 — Lk 14, 25—35 — 2 Te«» 2, 13—24. — Liturgikus szín: zöld. A. MALIN: A folyó és a csepp Az esőcsepp ráhullt a kőre, Néhány lépésnyire tőle Egy folyó szelte át a réteket. — Folyjál bele a közösségbe — csepp —! Hívogatta öt a folyószomszéd, — Erődet és képességedet A közös ügynek szentelhetnéd... — — Nem — szólt a csepp — nem akarok! Inkább itt külön maradok. Magamnak szeretnék élni csak, Magamnak örülni, más semminek, Bámulni, ahogy versenyt csillognak Bennem a szivárványszinek, Itt maradok inkább a parton, A tehetségem magamnak tartom... ... A folyó hömpölyög tovább a réteken, Hatalmasan és szélesen. Hajót hordoz, földet termékenyít. Csatornát tölt, turbinát lendít. Örökké erős, sohasem fáradt. De hol a csepp? Régen kiszáradt... (Gerényi Tibor fordítása) Lelkészszentelés a budavári templomban Vasárnap délelőtt az úrvacsorái is­tentisztelet keretében szentelte fel D. dr. Vető Lajos püspök Szépfalusi István végzett teológust. A felszen­telésnél szolgált Prőhle Károly teo­lógiai tanár és Tessényi Kornél püspöki titkár. Részvettek még az avatáson és megáldották az új mun­katársat: Turcsányi Károly kerüle­ti lelkész, Várady Lajos, dr. Benes Miklós lelkészek és Juhász Géza se­gédlelkész. D. dr. Vető Lajos püs­pök János evangéliumának 14. része 6. verse alapján mondott lelkész­szentelő beszédet, majd a gyüleke­zet az új lelkésszel közösen járult az Ür szent vacsorájának vételére. Ezzel ünnepélyesen is kifejezést adott egyházunk azon meggyőződé­sének, hogy lelkész és gyülekezet a Krisztus iránti hitben, bűnbánatban, szeretetben, reménységben és az ezekből eredő szolgálatokban egyek. A DEBRECENI egyházközség megüresedett lelkészi állására egy­hangúlag megválasztotta Szabó Gyula lelkészt. A BUDAVÁRI gyülekezet Bécsi- kapu téri templomát 1895. október 20-án szentelte fel Sárkány Sá­muel püspök. A templomszentelésre való emlékezésül a budavári gyüle­kezet ünnepi istentiszteletet tart október 23-án, vasárnap délelőtt 11 órakor. Ez alkalommal a nemré­gen választott egyháztanács 17 új tagja tesz eküt. Este 7 órakor há­laadó istentiszteleten D. dr. Vető Lajos püspök hirdet igét. »Templo­munk története« címen előadást tart Várady Lajos lelkész. A Lu- theránia ének- és zenekar előadja Bach J. S. 3. sz. motettáját (Jesu meine Freude). PESTŰJHELYEN október 23-án délután 5 órakor gyülekezeti est lesz. Igét hirdet: Madocsai Miklós s. lel­kész. A ZUGLÓI evangélikus templom­ban (Bp., XIV., Lőcsei út 32.) októ­ber hó 24-én, hétfőn este 7 órai kez­dettel egyházzenei hangversenyt tar­tanak. Vendégszerepeinek Tiszay Magda és Littassy György, az Ope­raház magánénekesei, továbbá a Lutheránia ének- és zenekara WeU- lar Jenő karnagy vezényletével. Az offertórium az épülő templom cél­jait szolgálja. A budapesti protestánsok hagyomá­nyos nagy reformációi emlékünnepé­lyét ezidén október 31-én, hétfőn délután 6 órakor tartják a Zene- akadémia nagytermében. Az ünnepi beszédet D. dr. Vető Lajos püspök mondja. Imádsággal és igehirdetéssel A DEBRECENI református teoló- gia ünnepélyes évnyitó istentisztele­tén Péter János püspök prédikált. Igehirdetésében többek között eze­ket mondotta: Isten Igéje állandó küzdelemben van életünkben azért, hogy látszat-engedelmességünket va­lóságos istentiszteletté tegye, hogy a látszat-jócselekedeteinket valósá­gos jócselekedetté tegye, hogy a mi akaratunkat valóban meghódoltassa az ő szándékai előtt. Mindezt a nagy leckéztetést a mi életünkben is em­bertársainkhoz való viszonyunkban végzi az Isten. Ezért vált az ővele való együttélésünk szerves részévé az egymással való élésünk kérdése, az ővele való közösségünk szerves részévé az egymással való közössé­günk kérdése. Az emberekhez való viszonyulásunk mutatja meg, hogy Istennel hogy áll a dolgunk. Nekünk is meg kell látnunk az események során: »Az Űr van e helyen és én ezt nem tudtam«. »Menjünk bátran az ígéret által megjelölt úton, mart az ígéret hű és Isten gondoskodik arról, hogy nap­ról napra megízleljünk valamit az ígéretek beteljesítéséből. Azért te­szi ezt Isten, hogy bátran tudjunk továbbhaladni és a ml életünk is munkálja azt, amiben Jézus Krisztus áldás akar lenni a földkerekség minden nemzetsége számára« — fe­jezte be igehirdetését Péter János püspök. szolgál még D. Bereczky Albert refor­mátus püspök, Szabó László baptista lelkész-elnök és Széchey János me­todista szuperintendens. A műsorban énekel a kelenföldi evangélikus ének­kar Sulyok Imre vezénylésével, orgo­nái Peskó Zoltán. Október 31-én délután 6 érakor lesz a budapesti protestánsok nagy reformációi emlékünnepélye KÜLFÖLDI EGYHÁZI HÍREK A SZÁSZORSZÁGI evangélikus egyház új püspökét. Johannes Jä- nicke-t szeptember 22-én ünnepé­lyesen iktatták hivatalába a mag- deburgi dómban. Az ünnepélyes aktuson többek között részt vett Dibelius püspök, Niemöller egyház­elnök, dr. Heinemann és Held pre- zes, valamint Wilm prézes, akik nemrégen tértek vissza a Szovjet­unióban tett látogatásukról A Né­met Demokratikus Köztársaság kor­mányának részéről Kari Maron bel­ügyminiszter volt jelen és mondott üdvözlő szavakat. © AZ ANGOL HALADÓ lelkészek társaságának !közgyűlésén C. F. Har­man kanonok — aki az elmúlt év­ben hazánkban is járt — előadásá­ban példamutatónak mondotta a ma­gyarországi egyházak igehirdetését, amely az evangéliumot a mai ember valóságos társadalmi problémáira alkalmazza. Stanley Evans, a tár­saság elnöke »Evanston és a világ reménysége« címen tartott előadá­sában azt fejtegette, hogy Evanston sok homályosság ellenére is világo­san, állást foglalt három dologban: követelte az atombomba kiküszöbö­lését, hitet tett a különböző társadal­mi rendszerek együttéléséről, és a két rendszer közti kulturális és gazdasági kapcsolatok folytonosságá­ról. A közgyűlés határozati javaslat­ban szólította fel az anglikán egy­ház püspökeit, hogy Nagy-Britannia többi keresztyén felekezetéhez ha­sonlóan hozzanak sürgősen az atom­bomba eltiltását követelő határo­zatot. * A »HOLLAND és Nyugatnémet Lelkészközösség« Brüsszelben tar­tott ütésén — amelyet Wilm egy­házelnök és Emipen holland zsinati főtitkár elnökölt — az egyháznak a békéért való felelősségéről tárgyal­tak. Beckmann düsseldorfi főtaná­csos hangsúlyozta, hogy az egyhá­zaknak pozitív hozzájárulással kell elősegíteniük a béke megszilárdu­lását. A találkozó »az európai egy­házak közös felelősségtudatának fel- ébresztése érdekében követelte, hogy erőteljesebb cserelátogatások történjenek az egyes országok kö­zött, gyülekezetről gyülekezetre, zsi­natról zsinatra, hogy kölcsönösen megismerjék egymás életét és mun­káját«. ® TOKIÓBAN 13 ország 185 küldött­jének részvételével a nagy világval­lások képviselői konferenciát tartot­tak. Az elnöki tisztet Dr. Michio Kozaki a Japán Keresztyének Orszá­gos Tanácsának elnöke töltötte be. Az értekezlet kimondotta, hogy a világvallások szövetségének megala­kítására, a világbéke és a tár­sadalmi viszonyok megjavítása ér­dekében valamennyi vallás ener­giáját összpontosítja. Az értekezlet határozati javaslata sürgeti a nem­zetközi viták békés tárgyalások út­ján való rendezését, a tömegpusz­tító fegyverek kiküszöbölését, az ál­talános leszerelést, a faji előítéletek és megkülönböztetések megszünte­tését, továbbá javasolta, hogy augusztus 6-át, Hirosima atombom­bázásának napját nemzetközi ima­nappá nyilvánítsák. )-( A BONNI teológiai fakultás ne­ves professzora, Hans Iwand, elő­adást tartott a gelsenkircheni nép­művelési intézet téli félévének meg­nyitásakor. Kifejtette, hogy a német népnek meg kell ismernie a Kelet­hez való új viszonyulás útját. Min­denekelőtt a keresztyéneknek kell Nyugat és Kelet között a kiengesz- telődés úttörőinek és a béke köve­teinek lenniük. Németország újra­egyesítése csak abban az új szellem­ben történhetik, amelyhez minde­nekelőtt alázatosság és töredelem tartozik. Ettől függ nemcsak Né­metország jövője, hanem Európa többi népének felemelkedése és a béke megszilárdulása is. O AZ AMERIKAI egyházak most megjelent évkönyve közli, hogy az egész amerikai lakosság közül 95 | millió (59,5Vo) tartozik valamely vallásfelekezethez, 2,8%-kal több, mint a megelőző évben. Az évkönyv szerint 189 különböző protestáns egyház van az Egyesült Államok­ban, összlétszámúk közel 56 millió. Ebből a 25 különböző baptista egy­ház 18 millió, a 21-féle methodista egyház 11.5 millió, a 20-féle luthe­ránus egyház 6,5 millió, a 10 külön­böző református egyház 3 650 000, p protestáns püspöki egyház 2,5 mil­lió tagot számlál. A katolikus egy­háznak 31,5 millió tagja van. A ke­leti ortodoxok száma 2 100 000. A zsidók száma 5 millió. A világ zsi­dóságának több mint fele lakik jelenleg az Egyesült Államokban. 00 »A SKANDINÁV államok ijesztő közállapota« címen a Church He­rald amerikai református lap vezér­cikket közöl. A cikkíró elmondja, 1 hogy Norvégia lakosságának 96 szá- 1 zaléka tagja ugyan a lutheránus ál­lamegyháznak, ez a tagság azonban nagyrészt teljesen formális. Az osz­lói ifjúság körében kérdőivet osz­tottak szét. A fiatalságnak mind­össze 5 százaléka vallotta magát hívő keresztyénnek. A megkérdezet­teknek csupán 0,3 százaléka jár vasárnaponként templomba, 22 szá­zaléka csak »ritkán«, 50 száza­léka »csak kivételes alkalmakkor« és 18 százaléka »soha«. — Ami Svédországot illeti, Brillioth luthe­ránus érsek kérdéssé tette, hogy vajon Svédország keresztyén or­szágnak tekinthető-e? Az egyház rendelkezései szerint egy lelkipász­tornak »nem volna szabad 20 ezer egyháztagnál többet pásztorolnia«, de ezt nem tudják keresztülvinni, mert a lelkészhiány. lehetetlenné te­szi. Az uppsalai egyetemen, amely a lelkészképzés fellegvára volt. 1931-ben még az összdiákok 12 százaléka teológus volt, ma már csak 4 százalék. A kormány az ál­lam költségvetéséből 200 lelkészi állást törölt takarékossági okokból * AZ ANGLIKÁN egyház nemrégi­ben megtartott canterbury zsinata hivatalosan elismerte a Dél-Indiai Egyesült Egyházat. Ez azt. jelenti, jhogy lehetővé teszi tagjainak az úr­vacsorái közösséget ezzel az. egy­házzal és viszont. Megengedi to­vábbá, hogy a Dél-Indiai Egyesült Egyház lelkészei, ha Angliában időz­nek, anglikán templomokban is szol- gáljanak. Nem szolgálhatnak azon­ban tartózkodásuk ideje alatt ang­likán és más egyházi templomokban ) is egyidejűleg. E megszorítás elle­nére is a lépés jelentősége igen nagy és azt sokan egyháztörténetinek tairt- ják. Arról van ugyanis szó, hogy az anglikán egyház elismerte: Dél- Indiában szerves együttélés jött létre anglikánok, presbitériánusok, meto­disták és kongregacionalisták között ugyanabban az egyházi közösségben (1947 óta), s ennék a missziói mun­kában beláthatatlan jelentősége volt. A NÉMET EVANGÉLIKUS egy­háztanács ezévl gyűlését Magde- burgban tartja. A PESTERZSÉBETI (Ady Endre utca 89.) templomban egyházzenei hangverseny lesz október 30-án, dél­után fél 5 órai kezdettel. Közremű­ködik Szecsődy Irén és Szabó Mik­lós operaénekes, a gyülekezeti ve­gyeskar és zenekar. Orgonái és ve­zényel Bencze István. AS offertó- riumot a templomtatarozás javára fordítják.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom