Evangélikus Élet, 1955 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1955-02-27 / 9. szám

EVANGÉLIKUS ÉLET Az egyház népe mindig akkor „hitben értő“, amikor gyakorlatban cselekvő Megindult a Gyülekezeti Segély 1955. évi munkája Az Egyetemes Egyháztanács még nem is tárgyalta a Gyülekezeti Se­gély múlt évi munkájára vonatkozó jelentést, máris megindult az 1955. évi munka. Az egyházmegyei előadókkal való értekezlet után február 20-án Koren Emil, a Gyülekezeti Segély országos lelkész-vezetője Balassagyar­maton végzett Gyülekezeti Segély istentiszteletet s ezzel megindította az idei munkát. A zömök, mégis tágas balassagyarmati templomot zsúfolásig megtöl­tötték a hívek. Korén Emil a Gyülekezeti Segély-istentiszteletre előírt bibliai szakaszról, 2. Móz 36, 1—6. verseiről prédikált. Igehirdetésében a többi között a következőket mondotta: Az Ür hajlékára buzgó lendülettel folytatott adakozásinak lezárásáról szól ez a szakasz. Egy lépés már csu­pán s elkészül a szent hajlék. Az első, ami ebből a szakaszból feltűnik, az, hogy bátran prédikáltak a templomról gondolok. Főiképpen nem a fölösle­gedre. Egészen más az, ami nálad van, de nem a tiéd. A szíved. Hitben érteni annyit jelent, hogy a szíved az épült a hajlék. Az írás hajlékot említ, nem templo­mot. Igaz, akikor még nem a kőből épült templomról volt szó, hanem a szent sátorról. De mondhatott volna sátrat. Hogy mégis hajlékot említ, ez arra mutat, hogy amint nem egy­szerűen pénzről van szó, hanem szív­ről, úgy nem egyszerűen épületről, templomról van szó, hanem hajlék­ról, ahol az Űr otthon van. Nemrég egy vidéki város templomában jár­tam. Gyönyörű templom. Műalkotás. Benne egy oda nem illő, egyszerű, fa­ragatlan, fából készült szószék. Ami­kor szóba került, hogy szinte nem való abba a templomba ez a szószék, a lelkész így szólt: »ez a szószék az előző, egykor leégett templomból való. De ez a templom azért igazán templom, mert éppen ez a szószék van benne, hiszen ez a szószék jel­képezi az ige folyamatosságát.« Igaza volt. Az ige, a folyton hangzó ige teszi templommá a templomot, haj­lakká a falakat. Aki ezt hitben 'iga­zán érti, az ad a falakra ás. Ezért A balassagyarmati gyülekezet megértette a hívó szót s erről az isten­tiszteletről példamutatóan indult meg a Gyülekezeti Segély ezévi mun­kája. Offertóriumban a hívek 1000 Ft-ot adtak az idei templomépítő cél­kitűzésre. A munka hasonló lesz a tavalyihoz. A megsegítendő templomo­kat a közeli hetekben az Egyetemes Egyháztanács fogja kijelölni. A kerü­letek már megtették javaslataikat, ugyanúgy az egyházmegyei Gyüleke­zeti Segély előadók értekezlete is. Ezévben kétségtelenül vidéki templo­mok fognak sorra kerülni. Istentiszteleti rend Istené. Csak így érthető igénknek ez a kifejezése: »akinek, szíve önként hajlandó« (35, 5). Az elmúlt hetekben indult meg a konfirmációi oktatás. A legtöbb csoportban bizonyára túl vannak miár a 12-ik kérdésen a kon­firmációi kátéban. így hangzik: »Miből él a gyülekezet? A gyülekezet Isten igéjéből él: Isten igéje indítja szívünket arra, hogy anyagi javaink­kal is támogassuk a gyülekezetét.« Bár ez a gyülekezet is — s az or­szág minden gyülekezete — túl. vol­na immár ezen a kérdésen! Egy régi persely-imádságban hangzanak ezek a szavak: »pénz, melyet a Tiédből adunk. Hiszen Tőled van minden. De lásd meg mögötte a szíveket«. A hitben értő nép lépésének meg­volt az eredménye: ömlött a pénz Izrael népe fiainak ke­zéből a hajlék felé. Meg vagyok győződve afelől, hogy a Gyülekezeti Segély elmúlt évi ered­ménye is azért volt olyan szép, mert hitben értő nép adta Hiszien csak így történhetett, hogy a »Két templo­mért« felhívásunkra evangélikus né­pünk megduplázta az azelőtti ered­ményt s országosan hefolyt kerek 234.000 Ft, amiből egyházmegyei el­osztásiban 73.000 Ft jutott szórvány- gyülekezetekbe, 161.000 Ft pedig a zuglói és pesthidegkúti templomok befejezésére. Megindult a szív a hí­vekben, mert Istené ez a szív. Űtjá- ban osztódott 64-felé, 64 kis gyüle­kezetbe. Mindenütt dobogni kezdett. Végül eljutott megígért két helyére, ahol áldva imádkoznak: megépül a két hajlék. Ez a szív osztódik, de eloszthatatt- lan. Most újra útjára indul, hogy új­ra célhoz érkezzék. Templomok vár­nak a te szívedre is! Hűtlenek lennénk az evanstoni határozatokhoz, ha hallgatnánk A csehszlovákiai egyházak felhívása az Egyházak Világtanácsához sággal Nyugat-Németórszaig ujratef1­s &z aaxa való gyűjtésről. Mondani­valójuk igehirdetés volt. Isten tör­vénye és parancsaként szórták szét a hírt: adakozzatok a szent hajlék­ra! Ügy érzem, az elmélkedés csend­jében most lépünk bele a mindennapi hívő életibe. Megszoktuk, hogy bűn­ről, kegyelemről, megtérésről, újon- nanszületésről, a hívő élet lelki lé­péseiről beszéljünk szószékeinken. Sokszor észre sem vettük, mennyire elvonttá tettük az igét. Ez az ige fel- eszméltet ebből a zártságból s most egyéb gyümölcsök mellett elénk ál­lítja a kegyelemben, Isten igéjében, megtérésben megerősödött szív nagy kötelességét. A többi nagy köteles­ség között az egyiket: hajlékot az Ürnak! Ennek az ügynök szolgálatában' bölcsek állanak igénk szerint. Nem alvállalkozásba kiadott munka ez, amit irányít a hatalom s a1 pénz, hanem az Ür munkásainak, bölcsei­nek ügye. Ezek bölcsek voltak mun­kájuk szakismeretében. Jó szakem­berek voltak az építéshez. De böl­csek voltak a tudományban is, a tör­vény ismeretében s épp ezért igazi bölcsességük ez volt: építeni »egé­szen úgy mint az Űr parancsolta« (35, 36). Az engedelmesség bölcsei voltak ők. Keressük ezeket a bölcselőét. Arco­kat látok feltűnni a zuglói templom hajójában: kopártól poros arcok. Presbiterek, akik szaktudással és en­gedelmesség bölcsességével építik a hajlékot. Látom a vasasi híveket, amint messzi utat járva jönnek emel­ni a falakat, csengődi, révfülöpi, her- nádbüdi arcokat és kezeket munká­ban és imádságban. Amikor rájuk nézünk — s még szerte vagy ötven templom híveire ebben az ország­ban, ahol szükség van az Űr hajlé­kára — igét hirdetünk s így szó­lunk: hajlékot az Űmak! Ezeknek a bölcsöknek a munkája és szava nyomán, a szent hajléíkról szóló igehirdetés nyomán hitben értő nép mozdult meg. Egy nép mindig akkor »hitben értő«, amikor gyakorlatban cse­lekvő. Ezért folyt úgy az adományok sora, hogy már sok is volt. Fordítva is igaz: Isten népe akkor cselekszik, de akkor okvetlenül cselekszik, amikor hitben értővé lesz. Ezt nem lehet pa­rancsolni, sem kérni. Parancsra nem lehet sem templomra, sem Isten or­szágára adakozni. De a templom és Isten országa szentsége' és komolysá­ga kizárja ezt kodusszagű szót: kér­ni. Hitben érteni itt most annyit je­lent: jól sáfárkodni. Valami van ná­lam, ami nem az enyém. Nem, nem a pénzedre, vagy annak százalékára 1983. február hó 27-én, vasárnap, Budapesten Deák tér délelőtt 9 Hafenscher Károly, dél­előtt 11 Hafensoher Károly, délután 6 Ma- docsaä Miklós. — Fasor délelőtt fél 10 Sülé Károly, délelőtt 11 (úrv.l Gyöngyösi Vilmos, délután 6 Gyöngyösi Vilmos. — Dózsa Gy. út 7. délelőtt fél 10 Juhász Géza. — Üllői út 24. délelőtt tél 10, dólelőtt 11. — Kálkóczj út 57/b. délelőtt 10 (szlovák) Szi­lád}’ Jenő dr., délelőtt háromnegyed 12. — Karácsony S. u. 31. délelőtt 10. — Thaly K. u. 28. délelőtt 11 Bonnyai Sándor, délután 6 Boiiiifa'i Sándor. — Kőbánya délelőtt 10 Ko­ren Emil. — Vajda P. u. 33. _ délelőtt fél 12 Korén Emil. — Utász u. 7. délelőtt 9 Koren Emil. — Zugló délelőtt 11. délután 6. — Gyarmat u. 14. délelőtt fél 10. — Ráikosfalva délelőtt fél IS. — Fóti út 22. délelőtt 11 Gá­dor András, délután 7 Kimar Jenő. — Váci út 129. délelőtt 8 Gádor András. — Újpest délelőtt Í0 Komjáthy Lajos, délután fél 7 .Martíz László..— Dunakeszi délelőtt 9 Matuz László. — Vas u. 2/c. délelőtt 11 Szimonddesz Lajos. — Pesterzsébet délelőtt 10. — Sorofc- sár-Ujtelep délelőtt fél 9. — Rákospalota, MAV-telep délelőtt fél 9. — Rp. Nagytemplom délelőtt 10. — Rp. Kistemplom délután 3. — Pestújhely délelőtt '0. — Rákoskeresztúr déleiül: léi 11. — Rákoshegy délelőtt 9. — Rákosliget d-lelőtt 10. ■— Rákoscsaba dél­előtt 9. delnőin léi 7. — Cínlkota délelőtt 9 Igyerm.), délelőtt 10. délután fél 3. — Má­tyásföld délelőtt fél 12. — Kcrepes-Kistarcsa délelőtt negyed 10. — Pestlőrinc délelőtt 11, délután 5. — .Restimre dóin ián S. — Kispest délelőtt 9, délelőtt 10, délután 6. — Wekerle- tefep délelőtt 8. — Rákosszentmihály délelőtt fél ll, délután 5. Bécslkapu tér délelőtt 9 Pét hő István, dél­előtt 11 Dóka Zoltán, délután 7 Várady La­jos. — Toroczkó tér délelőtt fél 9 Dóka Zol­tán. — Óbuda délelőtt 9 Mezősi György, délelőtt 10 Mezősi György, délután 5 Mezősi György. — X!l., Tarcsay V. u. 11. délelőtt 9 Danhauser László, délelőtt 11 (gyerm.l Ittzés Gábor, délelőtt 11 Danhauser László, dél­után 7 Klittkay Elemér. — Hűvösvölgy. Lel­késznevelő Intézet délelőtt fél 11 Sztehlo Gábor. — Szabadsághegy, Diana út 17. dél­előtt fél 9 Ruttkay Elemér. — Kelenföld dél­előtt 8 (tírv,) Muncz Frigyes, délelőtt H í úrv.) Muncz Frigyes, délután 5 Rezessy Zoltán dr. — Németvölgyi út 138. délelőtt 9 (úrv.) Rezessy holtán dr. — Csepel délelőtt ]], délután 7. — Budafok délelőtt 10 Bodrog Miklós. — Nagytétény délelőtt 8 Bodrog Miklós. — Albertfalva délelőtt fél I í Vison - tat Róbert. — Kelenvőlgy délelőtt 9 Visontai Róbert. — Csillaghegy délelőtt fél 10, dél­után 7. A LUTIIER-ÉNEKEK Zalánfy Aladár orgonakíséretével Ára: 20.— Ft A csehszlovákiai egyházak öku­menikus Tanácsa január 25-én tar­tott üléséből felhívást intézett az Egyházak Világtanácsáhoiz. A felhí­vás bevezetőben hangsúlyozza, hogy az Egyházak Világtanácsa második nagygyűlésének határozatait a cseh­szlovákiai protestáns egyházak hálá­val tették magukévá, ment azok a helyzetet bibliai értelemben igyekez­nek megoldani, hogy így oldják meg az emberiség sürgető kérdéseit. »Az evanstoni üzenetnek különösen azok a szavai szólnak közvetlenül szívtől szívig hatolva hozzánk, amelyekkel a nagygyűlés a népek kormányaihoz fordul, hogy továbbra is tárgyaljanak egymással, új utakat keressenek a fé­lelem és a kölcsönös gyanakvás ki­küszöbölésére s minden erejükkel és eszközükkel arra törekedjenek, hogy állampolgáraik békés életét biztosít­sák.« A továbbiakban hivatkozik a felhívás arra, hogy Evanston a többi tagegyházak körében is örömteljes visszhangot váltott ki a nemzetközi feszültség kiküszöbölésének sokat ígérő reménységeivel kapcsolatban. A helyzet azonban ma sokkal komo­lyabb, mint a nagygyűlés idején volt. Ezt a Nyugat-Németország újrafel- fegyverzésére, Európa kettéosztására irányuló terveik és az Atlanti Tanács­nak a nukleáris fegyverek szabad használatára vonatkozó határozata okozza. »Hűtlenek lennénk az evanstoni határozatokhoz, ha hallgatnánk« — mondja a felhívás, majd így foly­tatódik: »Egyházaink, mint az Egy­házak Világtanácsa tagegyházai nem akarják azt, hogy az Egyházak Viiág- tainiácsa ellen azt a vádat lehessen emelni, hogy nem tett meg mindent, amire módja volt, a háború elhárítá­séra, amint ezzel az evanstoni hatá­rozatok megbízták.« »Csak akkor lehet arról beszél­ni, hogy az egyházak Uruk nyomdokaiban járnak, ha min­dent megtesznek, egy új háború fenyegetésének elhárításáért, mert ez a háború éppen azokat sújtaná, akiket testvéreinknek nevezünk, akikért Krisztus meg­halt.« »Az evanstoni nagygyűlés üzenete kötelezi az Egyházaik Világtanácsát arra, hogy mindent magtegyen a bé­ke ügyéért. A békés együttélés szük­ségességéről a népekhez intézett fel­hívás, amelyet a nagygyűlés kibocsá­tott, ma különösen is nagyon aktuá­lis. Megvalósítása lehetséges, mert teljes összhangban van Isten akara­tával és a Krisztusban az egész vi­lágnak adott reménységgel. Nem lenne elégséges azonban, hacsak akkor hivatkoznánk erre a határozatra, amikor kitör a háború, hanem feltétlenül és ide­jében meg kell tennünk az in­tézkedéseket. Az Egyházak Világtamácsának a hoz­zá tartozó egyházak tagjai útján arra kell serkentenie a világ népeit, hogy alaposan megvizsgálják és megtár­gyalják mindazt, amit a vitás kérdé­sek rendezése érdekében meg kell tenni.« A felhívás különösen sürgősnek [ tartja a következő /konkrét javasla- j tokát: 1. Foglaljon állást az Egyhá- I zak Világtamácsa teljes határozott­fegy verzése ellen, amint hogy a tag-* egyházak, kiváltképpen az európai egyházak a maguk módján küzdenek ez ellen és az egységes és békesze­rető Németország létrehozásáért, mely Európában a béke egyik ténye­zője lesz. 2. Az Egyházak Világta­nácsa emeljen szót az Európát két táborra osztó katonai szerződések megkötése ellen, mert ez a hangja az európai népek megnyugtatását szol­gálná és hozzájárulna a békés tár­gyalásokhoz. 3. Az Egyházak Világ- tanácsa valamennyi szerve útján tiltakozzék az Atlanti Tanácsnak a nukleáris fegyverek használatára vonatkozó határozata ellen és »hívja fel valamennyi tagegyhá­zát arra, hogy teljes határozott­sággal és minden erejük latbave- tésével foglaljanak állást a tö­megpusztító feygverek eltiltása, az általános lefegyverzés és az atomenergia békés felhasználása mellett, amint ezt az Egyházak Világtanácsa második nagygyűlésének határozata felsorolja.« »Ne feledjük, hogy mindnyájan a Békesség Fejedelmének szolgálaté-' ban állunk« — fejeződik be a fel-- hívás. Felhívás a német keresztyénekhez Ugyanakkor a csehszlovákiai pro­testáns egyházak nyílt levelet intéz­teik a német keresztyénekhez, akika megosztott Németország nyugati ré­szében határozottan állást foglalnak hazájuk újrafelíegyveraése ellen ée őszintén fáradoznak egy megújult, békés, újraegyesített Németország létrehozásán. A levél a csehszlová­kiai protestánsok együttérzéséről biztosítja a német testvéreket és töb­bek között ezt mondja: »A ti munkátoktól és harcotok­tól függ mindnyájunk békés élete is. Fáradozásaitokhoz sok bölcseséget, határozottságot és bátorságot kívá­nunk. Hisszük, hogy ott, ahol vilá­gosan látható cél áll előttünk:, ame­lyet a feltétlen felelősség tudata hor­doz, Isten kegyelméből nagy sike­rekre vezethet e fáradozás. Egyek va­gyunk veletek a szeretetben, s támo­gatjuk kezeiteket és szívetedteket é könyörgésben,« Azért jelent meg Jézus... 1. Jn. 3, 5—8. Jézus azért jelent meg, hogy a bűneinket elvegye. Kibeszélhetetlen örömmel hallgat­juk böjt első vasárnapján az igé­nek ezt az üzenetét. Ez az üzenet azt jelenti, hogy megszabadulunk olyan terhektől, melyek éjjel-nap­pal vádoltak bennünket. Vádolnak az Isten parancsai, melyeket nem tartottunk meg! Vádol bennünket az engedetlenségünk! Vádol Isten min­den ajándéka, melyeket úgy fogad­tunk, mintha az nekünk járna! Vá­dol bennünket a gyümölcstálén éle­tünk! Szeretetleoségünk, szavaink. Jézus azért jelent meg, hogy az ő dolgait cselekedjük! Nem elég tudni, hogy Jézus elvet­te bűneinket, cselekedni .kell azt, ami Jézusnak tetszik! Tehát szeretni Ml. 16, 21—23. J ézus életének azt a véres ván­dorúját, amelyik most kezdő­dik és Húsvét hajnaláig tart, boldog emlékezéssel és a hála könnyei kö­zött keresztútnak nevezi a hívők vi­lága. Nem azért drága nekünk ez a kereszíút, mert rajta át megcsodál­hatjuk az emberiség legnagyobb hő­sének az útját. Nem azért drágít, mert ezen az úton a világtörténelem legszebb tavasza melegedett rá vi­lágra. Nem azért drága. mert hősies út, vagy világtörténelmi út, hanem egyedül azért, mert a keresztet az Isten útja! Jézus jár ezen az úton, Aki hozzám jön és az én kicsi életem döntő harcát harcolja meg a bűnnel és a halállal. Ezen az úton minden értem történik. Veresége, vagy győ­zelme az én sorsom és jövendőm; kárhozatom, vagy üdvösségem. Miért lép Jézus erre az útra, amikor előre tudja, hogy a keresztút a világ legnehezebb útja? Ö maga adja meg reá a választ: kell! Isten így akarja Es Jézus a keresztút első lépésével is arra tanít, hogy engedelmeskedni kell az Istennek. Mert ez mindennél előbbre való. Mert »mit használ, ha valaki az egész világot megnyerné is, de a lelkében kárt vall?« Engedel­meskedni keil Istennek, mert Ö az Ura fis gondviselője az életünknek. Tőle indulunk el és Hozzá érkezünk KERESZT meg. S azon a rövid úton is, amit a földön megteszünk. Istenen dől el a sorsunk. Engedelmeskednünk kell, mert ha Öt elveszítettük, mindent elveszítettünk. — Ez a keresztút első, boldog magyarázata.- Azután azért lép Jézus a ke reszt­árra, mert szeret engem. Tudta előre, hogy ebből a szeretetbol oltár lesz, keresztfa és nagypéntek, halál ás elmondhatatlan szenvedés. mégis elindult, mert nem akarta, hogy én boldogtalan legyek itt örök­ké. Tudta és látta, hogy én mindent el fogok rontani: magamat, az élete­met és az üdvösségemet — ezért in­dult el a kereszt jóvátétele félé. Tud­ta, hogy milyen gyönge és tehetetlen vagyok, aki a magam erejéből soha­sem találnék luiza —. ezért égett el a keresztfán, hogy ezzel a csodálatos oltári lánggal világítsa meg nekem az Isten otthonát. A keresztúton Péter az első aki Jézusnak elébe állt. Péter nem akart rosszat. Féltő és aggódó szavaiban senki sem látta volna még azt a szé­dítő szakadékot, ami a keresztút zsákutcája lehetett volna. Péter nem akart rosszat, csak el akarta kerülni a keresztet, a szenvedést, a megaláz­tatást és a halált. Péter nem akart rosszat, csak, azt hitte, hogy van egy másik, egy könnyebb út is Isten of­ÚTON... szaga felé. Péter nem akart rosszat, csak nem is álmodott arról, hogy a sátán a legnemesebb szív húrjain is el tudja játszani a pusztulás énekét. De Jézus látta és hallotta és erre a settenkedő sátánra kiált rá, amikor így szól Péterhez: — távozz tőlem sátán, hántásomra vagy nékem. — Nincs más út Isten felé. csak a ke­reszt. Nincs más út az ért számomra sem — egyedül Jéxutt. Hiszen Ö érthetően és világosan megmondta: »En vagyok az XJt és senki sem mehet az Atyához, csak énáltalam.« — Á többi út mind más­felé vezet, A keresztutal nem lehet felcserélni sem a jóság útjával, sem az imádság útjával, de még a temp­lomhoz vezető ösvénnyel sem. Ide kell egyszer mindenkinek megérkez­nie, aki élni akar. Szét kell szórnom mindent, amiben eddig bizakodtam: emberi álmaimat, erőlködésemet és törekvéseimet, úgyis hiábavaló. El kell szakadnom minden hozzám ta­padt,bűnömtől. Ide kell állnom a ke­resztút elejére és mindent elhagyva, és mindent Jézusra bízva azt mon­dani: követlek Uram, akárhová mégy. Nem kerülhetem el Jézust, és nem kerülhetem- el a keresztet. Senki sem futhat el a sorsa és a szenvedése elől. A keresztet hordani kell. A kü­lönbség csalk ez: az egyedül hordott kereszt mindig összetörettetés, csaló­dás, magány és pusztulás. A kereszt­úton hordott kereszt mindig Jézus­sal való felemelkedés, mert ez a ke­reszt út az egyetlen a világon, ahol a Nagypéntekből Húsvét lett és a po­kolból mennyerrszág. Valaki a napokban nálam járt és ragyogó arccal sugározta rám örö­mét. Találkoztam valakivel — mon­dotta —, akiről ma megtudtam, hogy Istentől küldött boldog társa életem­nek. Szeret engem és én is szeretem őt. Most már tudom, hogy miért élek. Most már olyan könnyű és szép élni. Ami rossz volt az életemben, azt egy pillanat alatt elfelejtettem. Ami rossz lesz az életemben, azzal majd meg­harcol Ö, mart Ö erős és szeret en­gem. Ez csak egy emberi vallomás. Ez csak a földi szeretet boldog vallomá­sa. Mi ez ahhoz képest, amit egyszer te mondtál el boldogan látva és érez­ve magad mellett Krisztus örök és halálos szeretetét! Mert a keresztút tele van ezzel a vallomással: — Ta­lálkoztam azzal, Akiről ma megtud­tam, hogy életem és halálom boldog Társa. Erős és hatalmas: harcol ér­tem bűnnel és halállal. Es hogy sze­ret! Hűségesen, mindhalálig, mind­örökké. FRIEDRICH Í.AJOS kell az embereket, mégpedig nem szóval, hanen a valóság cselekede­teivel! Az elesettet fel kell emelni, szeretni kell drága hazánkat, né­pünk jólétéért mindent meg kell tenni! Jézus szeretetének kell átsu­gározni minden szavunkon és min­den cselekedetünkön! Jézus azért jelent meg, hogy a« ördög munkáit lerontsa! A biblia eredeti nyelve ebben a versben az ismert diatoolosz szót használja. Ez a szó azt jelenti, hogy összezavaró. Az ördögnek az a fel­adata, hogy összekavarjon mindent! Összekeverje a jót a rosszal, az iga­zat a hazugsággal, a fényt a sötét­séggel, a békét a háborúval, az en­gedelmességet az engedetlenséggel, az igent a nemmel. Jézus megjelent, hogy újonnan szülessünk, új életet kezdhessünk! Jézus hív, új életre hív! Higyj ben­ne! Fülöp Deasső EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. VIII., Puskin-u. 12. Telefon: 142—074. Szerkesztésért és kiadásért felel: D. Dezséry László szerkesztő. Előfizetési árak: Egy hóra 5.— Ft, negyedévre !5.— Fi, felévre 30.— Ft. egész évre 60.— Rt, Csekkszámla: 20.412—VI! I. 10.000 példányban nyomatott 2-539657. Athenaeum (F. v. Soproni BéfáJ /

Next

/
Oldalképek
Tartalom