Evangélikus Élet, 1955 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1955-02-06 / 6. szám

Z EVANGÉLIKUS ELET BESZÉLŐ Az 1954. év teljes egészében az új szakasz politikájának jegyében folyt le, a népjólét emelésének és a nép­gazdaság átcsoportosításának jegyé­ben. A Központi Statisztikai Hivatal a napokban tette közzé jelentését az 1954. évi népgazdasági terv tel­jesítéséről, tehát azt a hatalmas számadást, amely a számoknak és százalékoknak a tükrében mutatja be, hogy milyen eredményeket ért el népünk az ország építésének és a népjálét emelésének múlt eszten­dei szakaszán. Az új szakasz politikája előírta a közszükségleti cikkek termelésének emelését, a népgazdaság egészsége­sebb arányosítását és a dolgozó nép életszínvonalának állandó emelését. Ennek a politikának eredményeit tükrözi ez a jelentés. A számok bizo­nyító erejével hirdeti, hogy 1954-ben az előző évihez képest nagymérték­ben emelkedett a lakosság szükség­letéit kielégítő iparcikkek gyártása, javult a 'közszükségleti cikkek minő­sége és számos új iparcikk gyártását kezdték meg. Különösen jelentősek ezek között a mezőgazdasági gépek gyártása 'terén elért eredmények, amelyek nemcsak a paraszti munlcát könnyítik, de ezen keresztül az egész ország jólétét szolgálják. Az átcsoportosítás folytán a beruházá­sok nagyobb része a lakosság szük­ségleteinek közvetlen kielégítését szolgálja, a lalcás építkezések s kö­zöttük főleg a vidéki magánlakás építkezések üteme meggyorsult. Államunk az elmúlt esztendőt megelőző hónapokban hatalmas je­lentőségű határozatokkal jelentős segítséget kívánt nyújtani a mező- gazdaságnak. Tapasztaltuk s most a tervjelentés igazolja, hogy ennek nyomán hogyan nőtt parasztságunk munkakedve, megművelte az addig elhagyott tartalék területeket, fej­lesztette a szőlő- és gyümölcsterme­lést és a mezőgazdaság minden rész­letében kedvvel és gonddal foglalko­zott a fejlesztéssel. A jelentés érdekes adatokban szá­mol be a népesség számának alaku­lásáról. A születések száma 16 ezer­rel nőtt, a halálozások és a csecsemő­halandóság száma pedig nagymér­tékben csökkentek. Magyarország népessége 1914 óta a legnagyobb mértékben: 116 ezerrel nőtt. Az ország lakossága az év végére elérte 9,750.000 főt. SZÁMOK Az új szakasz politikájának fon­tos elve az emberről való gondosko­dás. A tervjelentés megmutatja, mint öltött ez testet a gyakorlatban. A nemzeti jövedelemnek kereken 70 százaléka jutott a lakosság sze­mélyi szükségleteinek kielégítésére. 4500 kórházi ágy, négy új rendelő intézet létesült, o bölcsődék száma 70-nel, a bölcsődei férőhelyek száma 4900-zal emelkedett. Az anyáknak juttatott ingyenes csecsemőkelengye értéke csaknem 90 millió forint. A ikulturális élet növekedésének és fejlődésének esztendeje is volt 1954. Bővült az oktatási és népművelési intézményék hálózata, közöttük 80 új iskola és 33 új kultúrotthon. 20 millió példányban 2750 könyvei adtak ki. A mozik száma 250-nel, a mozilátogatók száma 25 millióval nö­vekedett. A színházlátogatók száma meghaladta a hatmilliót. Tudomást szerzünk még a televíziós adó kísér­leti adásainak megindulásáról, a rádió, a közlekedés fejlődéséről, könyvtárak és kultúrotthonok mun­kájáról. Ezek a számok beszélnek. Népünk szép, új életéről, emelkedő jólété­ről, kulturális színvonalának emelke­déséről. A magyar protestánsok tör* ténelmük során mindig a kultúra és haladás élharcosai között voltak. Ezért olvassuk ezeket a számokat büszke örömmel s ezért osztozunk öntudatosan a jelentés dolgozó né­pünknek adott nagy tanulságában: a boldogulásunkért, békánkért végzett jó munkánk a magunk számára megtermi gyümölcseit. Induljon meg hazánkban is hatal­mas népszavazás. Egész országunk szálljon síkra az élet mellett. Mutas­suk meg: mennyire egységes népünk a? atomháborúra törő sötét erők el­leni küzdelemben. (Az Országos Béketanács elnök­ségének felhívásából.) M Az emberek nem lesznek passzívak és nem fogják tűrni, hogy egy atom­háború szenvedéseibe taszítsák őket. (A Béke-Világtanács irodájá­nak nyilatkozatából.) IGAZULJATOK! Ézs. 1, 12—17 El-eljöttök, hogy színem előtt meg­jelenjetek. Ki kívánja tőleték, hogy udvaromat tiporjátok? Ne tovább! El a hazug áldozattal, füstöléssel — útálom! Űjhold, szünnap, ünneprehívás — bűnt és ünneplést nem szenved­hetek! Üjholdjaitokat, ünnepeiteket szívből gyűlölöm, teherré lettek rajtam, meguntam viselni. Terjengethetit&k markotokat, én rátok se nézek, az imát is szaporíthatjátok — meg nem hallgatom: vér tapad kezetekhez! Mosódjatok, tisztuljatok, tüntessétek el szemem elől aljas üzelmeiteket, legyen már vége a gonaszkodásnak! Tanuljatok jót tenni, igazságra törekedjetek, fogjátok pártját az elnyomottnak, segítsétek jussához az árvát, s harcoljátok ki az özvegyét! Fordította: Bodrog Miklós BÖJT FELÉ Böjt. — Amikor ez a rövid szó ima a szemünk elé karül, az első pilla­natban egyeseket megdöbbenthet. — Hiszen nem régen volt karácsony és máris böjtöt emlegetnek? Talán el­nézték a naptárt? Néhány héttel továbblapoztak benne? Ilyen gondo­latok kavarognak a megdöbbenőik- ben. Szeretném őket megnyugtatni, hogy anég nem a böjti idő követke­zik. Ezen a vasárnapon az oltárterítő még válozatlanul aöld, mint a víz- kereszt utáni vasárnapokon, de már Hetvened vasárnap liturgiáját éne­keljük és ennek megfelelően válto­zik az oltári és a szószéki ige Is, Akik egy kicsit is tájékozottak az egyházi év beosztásában, azok tud­ják, hogy még ezután Hatvanad és ötvened vasárnap is következük. Tehát a mostanival együtt még há­rom vasárnap van a böjti idő előtt. Ez a három vasárnap azonban már a bojt vonzásában van. A ne­vük is ezt (hirdeti: majdnem hetven, hatvan, ill. ötven napra vannak hús­vétiéi. Mintha már a nevük is tuda­tosítani akarná velünk, hogy köze­ledünk böjt felé. A mai vasárnappal a böjti idő előszobájába lépünk. Az emberek előszobájában a belépő még egyszer végigtekint magán és összeszedi gondolatait, hogy amikor a belső szobába jut, külseje és mon­danivalója is a legmegfelelőbb le­gyen. A böjti idő az egyházi évnek az az időszaka, amikor az igehirdetés Jézus Krisztus szenvedéseire irá­nyítja a figyelmünket. A böjttel való találkozásra készüljünk fel az előszobájában igaz megtéréssel. Lássuk meg az ige tükrében külső és belső életünk minden rendezet­lenségét és könyörögjünk azért, hogy megszabadulhassunk azoktól. Eze­ken a vasárnapökon minden ige­hirdetés ezért hangzik. Bárcsak ne hangzanak hiába, hanem sokan in­dulnának el ezekben a hetekben böjt felé — az igaz megtérés útján! Jávor Pál (A vezércikk folytatása az 1. oldalról) kai, másrészt a mai egyházi nemzedék nyelvén írott imádságokkal. Üj kiadású énekeskönyvünknek az eddiginél sokkal bővebb imádságos anyagát Prőhle Károly teológiai tanár állította össze. Alttj van egyházunkban most elevenebb kérdés, mint az, hogy mi­kor jelenik meg az énekeskönyv új kiadása. A munkaközösség nagy áldozatkészséggel dolgozik és minden jó szándéka arra irányul, hogy munkájával úgy készüljön, hogy az énekeskönyv új kiadását Szenthá­romság vasárnapjára gyülekezeteink kézbe vehessék. A munkaközös­ség énekeskönyv tervezetét azonban még az egyetemes egyház ének- és liturgi lügyi bizottságának is beható tárgyalása alá kell bocsátani, ezután pedig a bizottság által elfogadott énekeskönyv az Egyházegyetem Ta­nácsa elé kerül, meri az Egyházegyetem Tanácsa engedélyezi majd an­nak kiadását. Ezután kerülhet az énekeskönyv nyomdába. Egyházunk nagy érdeklődését mutatja ez ügy iránt az, hogy rend­kívül sok javaslat, felszólalás és megjegyzés érkezik a munkaközösség­hez, mely mindezeket gondosan figyelembe veszi. A munkaközösség az Egyházegyetem Tanácsának olyan utasítása alapján dolgozik, hogy az énekeskönyv új kiadásának szerkesztésénél egyházunk egész közvélemé­nyét figyelembe vegye. Segítse Isten egyházunkat ahhoz, hogy az énekeskönyv hamar és egyházunk közmegelégedésére jelenhessen meg! BENCZÚR LÁSZLÓ ÖYÜLfMIfTI 1955. február 6. Hetvened vasárnap — »Képmutatásból — szolgálatra« — Ézs I, 12—17, — Mt 9, 9—13. — 1. Pét 2, 1—5- — Liturgikus szín: zöld. BUDA PES T—FERENCVA HŐS BAN esperest látogatást végzett Gyöngyösi Vilmos esperes. Enneifc során elvé­gezte az egyházi törvények által elő­írt általános vizsgálatot, baráti meg­beszélést tartott oz egyháztanács tag­jaival és január 30-án a délelőtti is­tentiszteleten igehirdetéssel szolgált. Beiktatta az újonnan megválasztott presbitereket és úrvacsorát osztott. A PEST IY1EGVE1 EGYHÁZME­GYE lelkészi munkaközössége ja­nuár 14-én az Egyházegyetem Üllői úti székhazában ülést tartott, A be­vezető úrvacsoraosstás szolgálatát Mlkler Gusztáv végezte, majd Pál Béla vezetésével közös blbliatanul- mányozás volt. Jávor Pál előadása után megtárgyalták az 1955. évi munkaközösségi munkatervet s több aktuális kérdést. RÁKOSKERESZTÚRON a Buda­pest XVII. kerületi küldöítválasstó békenagygyűlésen felszólalt dr. Kása Pál lelkész. Tíz esztendő előtti em­lékeiről beszélt. Megrázó szavakkal idézte vissza személyes élményét, a körülzárt Budapest tábori kórházai­nak nyomorúságát, a Gyáiü úti nagy raktárépületben tett látogatását, ahová magyar katonák holttestét zsúfolták össze a németek. Mindezt soha nem lehet elfelejteni. Éppen ezért minden más gondolatot és tet­tet meg kell előznie a békéért való szorgalmas munkálkodásnak. ERDÖKÜRTÖN január 9-én ünne­pelték a templom felszentelésének 168. évfordulóját. Ez alkalommal ik­tatta be a lelkész tisztükbe Proksza Mihály, Grnosó Mihály és Hajdúéit Mihály újonnan megválasztott pres­bitereket. PUTNOK anyásodás előtt állá gyülekezete január 23-án iktatta be új felügyelőjét: Krizsán Endre egri presbitert. Gondnok-pénztárossá Garamszegi Istvánt, ellenőrré Gaal Gyulát, jegyzővé Baranyai Gaal Lászlát választották, Presbiterek let­tek Puino'król: dr. Andrik Léézló, id. Botikó Elemér, Botká Lajos, Gay János, dr. Placskó Lajos, Polányi Béla, Hencz-Lévai Barna, Thomázi Tivadar, Thomázi Kálmán és id. Zsori István; Aggtelekről: Pomáj László; Bánrévéről Farkas József né; Királd-bányatelepről: Heiling Fe­renc. A hívek templambajárása, úr­vacsorázása erősen emelkedő. Fel­ajánlások, bffertárium és adományo­zások terén a putnokiak a sok évi átlagnak legalább az ötszörését biz­tosítják gyülekezetük fenntartására. A 30 községre terjedő nagy szór­vány-területen mindenütt megindult a hívek egybegyűjtése. HELYREIGAZÍTÁS. Múlt szá­munkban »Dezséry László püspök csehszlovákiai útja« című közlemé­nyünkből sajnálatosan kimaradt az utolsó mondat. Ez a mondat így hangzik: Hazatérése előtt Pozsony­ban Mányik Pál pozsonyi magyar fő­konzul ebéden látta vendégül Fajnor elnökkel és Chabada püspökkel együtt Dezséry László püspököt és családját. A BUDAPEST RÁKÖCZI ÜTI szlovák egyházközség január 30-án jól sikerült szerctetvendégséget ren­dezett. Ez alkalommal Virág Jenó Teológiai Akadémiai könyvtáros, Turcsányi Károly egyházkerületi lelkész, dr. Szilády .!en > lelkész és Erdős Éva szolgáltak. AZ IRSAI GYÜLEKEZET taná­csa és egyházközségi ki z y ülése még a múlt évben határoz; .tat hozató, hogy templomát fokoza osan reno­válni fogja. A munka első szaka­szát a múlt évben javarészben be­fejezték. Felépült az i; betonból ké­szített karzat. A gyülekezeti tagok példás áldozatkészség. el adakoztak s vettek részt önkén .^.i a fogatos és kézi munkában • Eoban az évben folytatják a renoválást. Újra festik a templomot s átépítik az oltárt és a szószéket. Noha a renoválás anyagi szükségleteit a gyülekezeti tagok buzgó adakozási készsége már elő­teremtette, még továbbra is érkez­nek önkéntes adományok. A PEST MEGYEI EGYHÁZ­MEGYE lelkészei — mint minden egyházmegyében — lelkészi önsegé­lyezés formájában önkéntes adomá­nyokat adnak, hogy az így összegyűlt, összegből a kis jövedelmű vagy nagy esaládú lelkészeket segélyezzék. Az elmúlt esztendőben erre a célra több mint tízezer forintot adtak. A leg­utóbbi lelkészi munkaközösségi gyű­lésen megtették felajánlásaikat a folyó esztendőre, ezen kívül pedig ha­vonkénti hozzájárulást ajánlottak fel a kistarcsai özvegy papnék otthona támogatására. AZ ALHERTIRSAI evangélikus, református és baptista gyülekeze­tek együttesen tartották meg az Egyetemes Imahetet. Minden alka lommal teli templomokban és ima- házakban hirdették a lelkészek az igét, A záróistentiszteleten igen so­kan vettek úrvacsorát. AZ ÖRIMAGYAROSDI egyház­község január 23-án tartott lelkész­meghívó közgyűlésén egyhangúlag meghívta lelkészül Brebovszky Gyula eddigi helyettes-iteükészt. Be­iktatása február 33-án lesz. CSALÁDI HÍREK. Tompa Lajos ny. igazgató-tanító, a kemenespálfai evangélikus leányegyh.áztk.özségndlk 40 éven át buzgó kántortanító ja 73 éves korában Kemenespál falván meghalt. Faklen Mihály, az erdökiirti leány­egyházközség sok éven át hűséges és buzgó presbitere 41 éves korában meghalt, qzv. Tóth-Szőllős Józsefné 87 éves korában Kispesten meghalt. Az el­hunytban id. és if j. Táth-Szőllős Mi­hály édesanyját, illetve nagyanyját gyászolja. — HÉTREGISZTERES hiarrnó- piu‘m eladó. Deák Ferpnc, V., Ha­vas u. 2. Telefon: 185—144. MA MÁR az újságolvasás életszükséglet számunkra. Amikor szétbontjuk naponként az újságokat, az egész világ kitárul előt­tünk, ,4 ma emberének .érdeklődési köre annyira Ikiszélesült, hogy szinte ma már ne­héz elképzelni is, hogy valamikor meg tud­tak tűnni az emberek újság nélkül. Pedig a mai értelemben vett újságírás nem is olyan régi, 1566-ban jelent meg az első ve­lencei újságlap, amelynek ára egy »gazetLl«. azaz aprópénz volt, s erről nevezték el az újságot: Hazánkban ll. Rákóczi Ferenc sza­badságharca idején jelent meg egy latin nyelvű újság, hogy ellensúlyozzák a Habs­burgok- propagandáját. Bél Mátyás pozsonyi evangélikus lelkész 1721-ben »Nova Posonien- sia« címen adott M hírlapot latin nyelven, majd 1164-ben megjelent német nyelvű újság is »Pressburger Rettung« néven. Hazánkban az első magyar nyelvű újságot Ráth Mátyás, győri evangélikus lelkész’jelen­tette meg. 1780 január elsején »Magyar Llír- mondóx címen. KI VOLT RÁTH MÁTYÁS? 1749-ben szü­letett Győrött, iparos családból. Mária Te­rézia korában, egyházunk vértelen üldözése idején királyi rendelettel megszüntették a protestánsok szabad paljásgyakorlatát Győrött, ezért Pozsonyba és Sopronba menték a ta­nuló ifjak, köztük Ráth Mátyás is. Magyar- országon végzett körútja után Németországba ment, ahol teológiai tanulmányait Gpttingen- ben folytatta. 1779-ben Pozsonyban telepe­dett le, ahpl megdöbbenve tapasztalta, hggy a magyar nyelv mennyire parlagon hever s hogy csak idegen nyelvű újságot lehet kapni M agya ro r szagon. Ráth egy »Előre való tudakozást« bocsá­tott ki. hogy újsága előfizetői felől tájékozó­dást szerezzen. Ebben megkérdezi a címzet­teket: »Ha vallyon találltoznándk-e elegendő számmal Hazájukat és Nemzeteket igazán szerető Hazafiak, akik a magyar nyelven ita­tandó Hírekre, vagyis Hírmondó Levelekre szert tenni kívánnak«. Majd rámutat a ma­gyar nyelvű újság nemzeti kultúrát gyarapító jelentőségére: »Nincsen már Európában égy ország. Nemzet is, aki a maga Hazájában történő változások, a világnak viszontagsá­gai, az elmés embereknek hasznos vagy fúrása találmányaik, a Tudósoknak munkáik s több emlékezetes dolgok felöl szollb híreket napon­ként, hetenként vagy hónaponként gz ó sa­ját nyelvén nyomtatott írásokban — tanul­ság és mulatság kedvéért — ne olvasná- Csak a Magyar Nemzet volt még eddig, sok egyéb fogyatkozásai mellett ezen igen hasznos szer­zeménynek hijjával. Arról felelek, hogy akár~ melly külföldi újságnál is ezek a Hírmondó Levelek alábbvalók nem fognának lenni«. Ráth ajánlata kedvező fogadtatásra talált, s lapját csalkhamar meg is jelentethette. A MAGYAR HÍRMONDÓ 1780. január el­sején megjelent szálúá címlapját rajzmetszet díszítette, amelyen a Földgolyót átrepülő Mer­kur zászlaján ez a felírni szerepelt: »Per Regna, per Ürbes« (Országokon, városokon keresztül). Alatta Magyarország pímere, két oldalt pedig lipnyvek, iraicsomák rajzai lát­hatók. Ráth. a »híríró« csaknem magét Itta végig újságját, mint a magyar és külföldi szellemi élet ezermestere. »A világnak mostani álla- potjar című rovatban a hazai és külföldi eseményeikről ad tájékoztatót. »Tudomány­béli dolgok« címmel hol a budai egyetem eseményeit írja le, hol nevesebb külföldi tu­dós könyvéről számol be. A négy nyolcadrétü lapon igen változatos tartalmat nyújtott. Újságírói becsületességére jellemző, hogy kü­lönbséget tett olyan hírek között, amelyek­ről biztos értesülése volt, és olyanok között, amelyeket maga sem tartott egészen megbíz­hatóknak a korabeli nehézkes és bizonytalan hírszolgálat feltételei között. Volt ilyen ro­vat is: »Elegyes hiteles hírek«, de ilyen is: »Bizonytalan dolgok«, vagy egyenesen: »Hi­hetetlen dolgok«. Mint igazi újságíró, Ráth nem elégedett meg puszta hírközléssel, hanem azokkal ne­velni is akart. Eszmei célkitűzés nyilván­valóan sugárzik újsága lapjairól: az elma­radott, mozdulatlan Magyarországot akarta előbbrevinni a haladás útján. Újságját nyi­tott ablaknak szánta, amelyen keresztül be­mutathatta a már haladottabb országok ered­ményeit, s azotkna'k hazai megvalósítására serkentett. A Magyar Hírmondó egyik számá­ban ezt olvassuk: »Nincs Britanniában job­bágyság. A parasztok, akik a nemesek jószá­gaiban laknák, mindenképpen szabad embe­rek, csak bizonyos árpndát tartoznak eszten- dőnikint fizetni.« Nyilvánvaló tendenciával közölte ezt a hirt, hogy a magyar közönség összehasonlítást tehessen a hazai és a kül­földi ■viszonyok között. Gyakran támadja Ráth lapja a hazai elmaradt gazdasági vi­szonyokat is. Akárcsak kortársa, Tessedik, Ráth Mgtvás is a haladottabb mezőgazdaságú német vidékek gazdáira hivatkozik. A kor nagy mezőgazdasági reform-kérdése volt a régi rideg állattenyésztésről az istállózásra való áttérés. Ráth jellegzetes oktató modor­ban bizonyítja be a fejlettebb mezőgazdaság jövedelmezőségét, de megszólaltatja brassói szepesi, gyömrői levelezőit is, akik konkrét eiedményeikről számolnak be, »bár többen ha­sonlóan cselekednének« — írja Ráth — »hogy példájukkal a szegény köznépet okosabb gaz­dálkodásra serkentsék«. A GYŰRI GYÜLEKEZET 34 év után Újra engedélyt kapott lelkésztartásra. Az újra fel­éledt győri evangélikus gyülekezet a »Ma­gyar Hírmondó« pap-szerlkesztőjét, Ráth Má­tyást hívta meg lelkészéül. 1783-ban iktatta be hivatalába Ráthot Periaky Gábor püs­pök. Két év múlva a régi főtemplom helyett felépült a mai torony nélküli győri öregtemp- lom, amelyben Ráth Mátyás tartotta az első magyar nyelvű istentiszteletet 1785-ben. A kiváló képzettségű Ráth büszkesége volt a győri gyülekezetnek. 1790-ben öt küldték a pesti evangélikus zsinatra, ahol határozott hangú felszólalásai általános figyelmet kel­tettek. 1796-bqn pozsonyi teológiai tanárnőik hípják rneg, de a győri gyülekezel marasz­taló szavára nem fdgadja el a kitüntető meg­bízatást, marad Győrben. Itt szolgált Isten­nek és a hazának a 145 évvel ezelőtt, 1810. február 5-én bekövetkezett haláláig. AZ EGYHÁZ- ÉS HAZASZERETET szo­ros kapcsolata sugárzik Ráth Mátyás életé­ből. A győri gyülekezet közszeretetben állá, kiváló lelkipásztora tisztelné és becsültté tette nevét szerte az országban, mint a ma­gyar kultúra munkása. Kazinczy Ferenc így méltatta Ráth jelentőségét: »Pázmány és Szenczy Molnár Albert kora óta egy hazafi sem tett többet a magyar nyelv és kultúra gyarapítására, mint Ráth a Magyar Hírmondó által«. Áldott legyen emléke ennek a jó hazafi­nak és jó lelkipásztornak: Dt. Ottlyk Ernő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom