Evangélikus Élet, 1954 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1954-06-13 / 24. szám

EVANGÉLIKUS ÉLET AZ EGYHÁZTÖRTÉNETBŐL: Tessedik követői és ellenségei A zt lehetne gondolni, hogy papnak, mint Tessedik, aki üyen evangéliumi lelkületű oly sokat tett az emberek javára, annyi hasznos ügyben segített, ta­nácsolt, példát mutatott, nem is lehetnek ellenségei, hanem csak követői, hiszen annyira világos, hogy Tessedik jót akart és jót tett. És mégis voltak ellenségei. Még­pedig nem is jelentéktelen és figyelmet sem érdemlő dolgokat vittek véghez. Túlzás nélkül lehet mondani, hogy Tessedik életművé­nek megrontásával ellenségeinek sikerült a magyar parasztság kul­turális és anyagi előbbrejutását és a magyar ipar kibontakozását fél­évszázadra meggátolni. Tessedik személye és munkája azt jelenti, hogy volt a magyar történelem fo- ' lyamán olyan evangélikus lelkész is, aki ennyire jelentős, szerepet vitt a magyar nemzeti életben, de egyúttal azt a figyelmeztetést is jelenti, hogy a mi egyházunkban is voltak olyanok, akik nemet mond­tak minderre. Tessediken keresztül tehát az az egyháztörténelmi kér­dés tárul elénk, hogyan viszonyult egyházunk népünk kulturális és anyagi felemelkedésének nagy ügyéhez. • Tessedik a Szarvasi Nevezetessé­gek című művében így fogalmazza meg alapvető célkitűzését: »Xi akartam kutatni az emberi nyomo­rúság forrásait, reámutattam, s amennyire lehetett, igyekeztem, hogy azt bedugjam.-“ Tessedik papi és keresztyéni feladatának látja, hogy minden tőle telhetőt elköves­sen az emberek bajának és nyo­morúságának az elhárítása érdeké­ben. Ezért emeli fel szavát az elnyo­mott jobbágyság mellett. Ezért se­gíti új mezőgazdasági módszerek bevezetésével és terjesztésével a parasztokat. Ezért nyitja meg in­tézetét a falu művelődése szolgála­tában. Ezért tartja fontosnak a magyar ipar felvirágzását. Ezért is­merteti meg a parasztokat a se- lyemgyártássat, a gyapjúfeldolgozás­sal, szövetgyártással, ezért hozat messzi földről ipari szakembereket Szarvasra. A falu népe örömmel követi Tessedik tanácsát, hiszen csak hasznára van. Tessedik önélet­írásában olvassuk: »Egy pesti taná­csos könyvében ajánlja, hogy vegyen a nép példát a szarvasiaktól, akik út­mutatásomra nemcsak a maguk szá­mára termelnek, hanem a pesti pia­cokra is annyi tejet, vajat, sajtot hoz­nak, mint Pest-Pilis-Solt kapcsolt vármegyék együttvéve.-« De nemcsak a mezőgazdasági fej­lődés bontakozik ki Tessedik mun­kája nyomán, hanem az ipari is. Szarvason 428-an kaptak kenyeret gyapjúfonásból, a szövetek feldol­gozásából pedig további 28 ember élt meg. De nemcsak a falujában követik és szeretik Tessediket, hanem híre bejárja az egész országot. -Jósa Ist­ván Békés megyei főorvos például így ír egyik levelében Tessedikről: »Tessedik Sámuel szarvasi lelkész­ről szólok, aki mint vallásának buzgó híve, népének lelkipásztora, a tudományban jártas s a közjó előmozdításában fáradhatatlan, ere­D jét, tehetségét és életét híveiért áldozza fel, s aki nekem érdemeiért igen -kedves.« Hosszan lehetne so­rolni az ilyen elismerő nyilatkoza­tokat tudósok részéről is. e hát akkor ki lehet az, aki­nek nem tetszik az embere­ken való segítés szolgálata, a paraszt kulturális és anyagi fel- emelkedése, az ipar felvirágozta­tása? Nyilvánvalóan azoknak nem tetszett mindez, akik veszélyesnek tartották, ha a jobbágy kilép a tu­datlanság és nyomor igájából, és azoknak nem tetszett, akik Ma­gyarországon is az osztrák ipart féltették a magyar ipar fellendülé­sétől. Tessedik nyíltan megmondta, hogy uszítanak ellene azok, akik »a sötétséget jobban szeretik a vi­lágosságnál«, akik »gonosz, sötét, de egészen alaptalan vádakat ter­jesztették a parasztok között, hogy felingereljék a népet.-« A Tessedik ellen búj toga tók kö­zött ott volt lelkésztársa, Boczkó Dániel szarvasi pap is, aki még a szószékről is »prédikált« Tessedik ellen. Jósa István Békés megyei főorvos így ír erről: »A szentegy­házban, hol irtani kellene a vétket, oltalmazni az erényt, hinteni az ige magvait s imádni Istent, Tes­sedik ellen villámokat szórnak, rá­galmakat terjesztenek, a népet föl- lázítják, s az egyházat romlásba viszik.« De ott voltak Tessedik el­lenségei között a község vezetői is. A földbirtokosok magatartására jellemző fényt vet az 1791-i pesti evangélikus zsinattal kapcsolatos jelenet, amikor Berzeviczy Gergely segítséget kért Tessedik munkája számára, s arra hivatkozott, hogy •már eddig is 17 ezer forintot költött Tessedik a sajátjából az intézete fejlesztésére, az egyik arisztokrata cinikusan azt vágta oda: »Költsön még 17 ezret, annál nagyobb lesz a dicsősége.« Akik veszélyesnek tartották Tes­sedik népért végzett munkáját, meg tudták keseríteni életét s el tudták érni intézetének feloszlását és félévszázadra kiterjedő kárt tud­tak okozni hazánk felemelkedésé­nek. De egyet nem tudtak elérni. Azt, hogy megakadályozzák a jó ügy diadalát és győzelmét. Tesse­dik a legnehezebb időszakban is ebben reménykedett, amikor az utókor számára ezt írta: »Én re­mélem, megadja Isten, hogy síro­mon is ki fognak kelni azok a vi­rágok, amelyeknek magvait talán idő előtt, talán terméketlen földbe, de jó reménységgel vetettem el.« a már tudjuk, hogy Isten, a történelem Ura, igazságot szolgáltatott a jó ügynek. Tessedik reménye és munkája nem volt hiábavaló. Örökre eldőlt az a kérdés, hogy a két evangélikus pap közül Tessediknek volt-e igaza, vagy Boczkónak, annak az evan­gélikus zsinati tagnak, aki segít­séget kért Tessedik ügyéhez, vagy annak, aki csak gúnyolódni tudott felette. Örökre eldőlt az a kérdés is, hogy nekünk, evangélikusoknak hol van a helyünk és kinek az ol­dalán van a helyünk! Ottlyk Ernő M NE FIZESD VISSZA, MAS A DOLGOD Amikor mélybe vág az élet s tűszúrások és tőrdöfések nyomán a fájás felfakad, mikor sok sanda szem rajtad nevet s minden új arc új csellel fenyeget, de bátran állsz, meg nem adod magad — vigyázz: szeresd a drága életet, mert kárhozott kór akkor tör reád, ha átkozod a torz erőiködőket, ha durva daccal visszarúgod őket, akik szívedet mérlegre vetik. Ha villámlásra dörgéssel felelsz, az vad vizet vonz, viharzó veszélyt — o fájdalom csak úgy uralkodik, ha keseredett lelked szórja szét. Az embert sohsem az fertőzi meg, ami kívülről fúródik bele, hanem csak az, mi bentről ront elő: az önigazság zúz és vág vele. Testvér, orvos légy: élj, építs sokat,' ne magad ápold, hanem másokat — a tett, a szó mind hálaáldozat, Bodrog Miklós GYÜLEKEZETI HÍREK 1954. június 13. Szentháromság ünnepe, konfirmáció napja. Igék: 2. Pét. 1, 16—21, — Jn. 17, 6—11. — Liturgikus szín: fehér. BAKONYSZENTLASZLÖ VESZPRÉMI EGYHÁZMEGYE Halász Béla esperes egyházláto­gatást végzett az alsó-felsődörgicsei gyülekezetben. Megbeszélést tartott az egyháztanáccsal és vallásos esten igehirdetéssel szolgált a gyülekezet­nék. LELKÉSZNEVELÖ INTÉZET A Lelkésznevelő Intézet felkéri a gyülekezeti lelkészeket, hogy akik a nyár folyamán teológusok szolgála­tát igénylik helyettesítésre rövideb’o vagy hosszabb időre, .vagy csak egyes alkalmakra, ezt a szándékukat szí­veskedjenek bejelenteni az Evangé­likus Teológiai Akadémia dékáni hivatalának (Budapest, VI., Lexid- vay-utca 28). ORSZÁGOS SEGÉDLELKÉSZ- KONFERENCIA Az országos segédlelkósz-konferen- cia szeptember 27—30 között lesz Fótom. Az egyházaknak munkálkodniuk is kell mindazért, amiért imádkoznak Péter János református püspök beszédet mondott a Béke Világtanács ülésén Május 28-án véget ért a Béke Vi­lágtanács berlini rendkívüli ötnapos ülésszaka. A küldöttek elmondották és a Béke Világtanács határozatokba foglalta a népeknek, a békeszerető embereknek a béke megőrzésére és a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló gondolatait és elhatározá­sait A Béke Világtanács ülésén részt vevő egyházi vezetők közül felszó­lalt J. L. Hromádka prágai teológiai dékán és Péter János református püspök is. »Ügy érezzük — mondotta beszéde bevezetőjében Péter János püspök —, hogy tárgyalásainkból valami kézzelfoghatónak kell szü­letnie, minthogy azok a borzalmas veszélyek, melyek az egész emberi­ség jövőjét fenyegetik, ugyancsak kézzelfoghatóak.« Beszédében főleg két kérdéssel foglalkozott. Az első részben a nemzetek kollektív biz­tonságára irányuló szövetségkötés erkölcsi magasabb rendűségát vá­zolta fel a támadó jellegű regionális szerződések erkölcsi lehetetlenségé­vel szemben. Beszéde második részé­ben az egyházaknak a béke és biz­tonság ügyében lehetséges szolgála­táról szólott és a többi között eze­ket mondta: »Ha az egyházaknak az a kötelessége, hogy imádkozzanak a nemzetközi vitás kérdések békés megoldásáért — mint ahogy az a kö­telessége —, ha az egyházaknak imádkozniuk kell azért, hogy a ma élő nemzedék elkerülhesse a tragi­kus lehetőségeket — mint ahogy imádkozniuk kell —, akkor munkálkodniok is kell mind­azért, amiért imádkoznak. Mint ahogy japán barátaink már el­mondották, az atombomba és a hidrogénbomba használatának betiltása nem baloldali politika kérdése, ugyanígy nem ilyen vagy olyan világnézet, vagy val­lási meggyőződés kérdése. Élet­bevágó ügy mindnyájunkra nézve. Ezért nekünk az egyházakban meg kell erősíteni a készséget arra, hogy összefogjunk mindazokkal a jóaka­ratot emberekkel, akik valamennyi tömegpusztító fegyver eltörléséért és betiltásáért, a nemzetek közötti fegyverkezési verseny megfékezé­séért küzdenek.« A Béke-Világtanács határosatai A Béke Világtanács egyhangúlag határozatokat hozott az atomfegy­verekről és a népek biztonságáról. Ezek a határozatok megállapítják, hogy a pusztító fegyverek minden né­pet teljes megsemmisüléssel fe­nyegetnek és ezért a népek ne­vében követelik olyan nemzet­közi egyezmény megkötését, amely magában foglalja azt a kötelezettséget, hogy atom- és hidrogénbombákkal nem végez­nek kísérleteket és ezeket a fegy­vereket nem alkalmazzák. A határozat felhív minden békesze­rető embert, köztük az egyházakat, keressenek nemzeti és nemzetközi síkon együttesen lehetőséget arra. hogy megnyerjék a kormányok hoz­zájárulását a tömegpusztító fegyve­rek eltiltásához. A népeik biztonságáról szóló hatá­rozat kiemeli, hogy a világ közvéle­ményének módjában áll követelni a genfi értekezlet eredményes lefoly­tatását és ezt mondja: »Különböző politikai és társa­dalmi rendje ellenére minden nép érdeke közös. A közös biztonságot — elsősorban Ázsiában és Európában — az összes érdekelt államoknak együttesen kell megteremteniök, társadalmi és poli­tikai rendjük eltérő voltától függet­lenül. LECHNER ÖDÖN, az építőművész, negyven éve halt meg. A legérzékenyebb s a leghatá­rozottabb építész volt, aki Budapes­tet magyarrá akarta tenni külső suj- tásban is. »Ha idegen végigmegy Budapest utcáin — írta — a világ minden nemzeténék stílusát meg­találja, csak a magyar nemzeti vo­nást nem látja építészetünkben.« Elhatározta, hogy megteremti a ma­gyar nemzeti stílust az építészetben. Izig-vérig haladó művész volt, ki­tűnő elméleti és gyakorlati tudással. Egy stílus sem öröktől fogva való, mindegyik kezdődött valamikor, kezdjünk el mi is egyet — mondotta. S magára vállalta akkor, hoiV' ezt a munkát elvégzi. Szeme a magyar népművészeten volt, annak formáit és színeit plántálta át épületeibe. A sík falban szólaltatta meg nemzeti formáit. Sajnos, csak töredékét va­lósíthatta meg annak, amiről álmo­dott, rajzolt és írt oly tiszta logiká­val, hogy kortársai megijedtek tőle. A hitetlen ember nem képes követni azt, akinek a hit adja a szárnyakat minden nehézség leküzdésére, Lech- ner Ödön pedig mélyen hitt a cél­szerűség és anyagszerűség korában is művészi elképzelése igazságában. S tudta, hogy ami igazán nem­zeti, egyúttal egyetemes és vil&gra- való. A budapesti Iparművészeti Múzeum-, a Postatakarékpénztár, a Geológiai Intézet, a kecskeméti és szegedi városháza, a pozsonyi gimná­zium és a mellette levő Erzsébet- templom: megkapó, életet lehelő, JEQYZETEK nagyszerű álkotásc/k. F üle p Lajos művészettörténész méltán kesereg, amiért Lechner nem kapott teret művészete számára Budapesten, ahogy például Fischer Von Erlach kapott ilyet Bécsben. Mit alkotott volna, ha például ö kapja a Szabad­ság-tér felépítésének feladatát. Mily eredeti, egységes és sajátosan nem­zeti stílusú városrészt alkotott volna ezen a téren a kőből feszülő bank­paloták helyett! Negyven éve halt meg Lechner, de a nemzeti építészei stílusának gondolatát ránk hagyta. A HERENDI PORCELÁN száztizenöt éves jubileumára szén, nagy kiállítás nyílt meg az Iparmű­vészeti Múzeumban, Lechner Ödön épületében, amely előtt ott ül most pár éve maga a lángeszű alkotó is szoboralakban. Aki e kiállítást megnézi, elsősorban az épület szik­rázó fehér nagy termében gyönyör­ködhetik. Lechner Ödön e finom s erős falsíkdikkal teremtette meg stí­lusának alapelemét. Keresve sem lehetne jobb helyen bemutatni a magyar porcelánt. Száztizenöt éve, hogy egy kerámikus észrevette, a bakonyi bükk szenével »aranyat« égethet a kaolinból. Kossuth akkor irányította a magyart az önálló és hazai ízű iparosodásra. F is ehe r Mór, a kerámikus megmutatta, mit kell érteni a jelszó megvalósításán. Néhány év alatt a dunántúli Herend a porcelángyártásban európai márka lett s nemcsaík megállította a ha­zánkba özönlő cseh és osztrák por­celánt, hanem azt szépségben és tar­tósságban felülmúlta s külföldi si­kereivel, aranyérmeivel biztosította a magyar porcelán útját az egész vi­lágba. A látogató részletesen tájé- kozódhatik most itt a jól rendezett kiállításon minderről. A magyar iparművészeti alkotómunlka fényes bizonyítéka áll előtte. Bizonyítéka annak a tervnek, hogy a népművé­szet motívumaival, magyar tájak és népi alakok ábrázolásával, a magyar fazekasok százados anyagismereté­vel s gondos. pontos, minőségi mun­kával érték teremthető az emberek gyönyörűségére. Mert a porcelán, a használati cikk, művészetével nevel. Herenden pedig készül olyan áru is, amely a jóízlés dolgában kétes ér­tékű. Herend igazi hagyománya azonban az egyszerű, finom mintájú, kevés színű s természetes külsejű használati tárgyak. Az ilyen kiállí­tott tárgyaik mindenkinek tetszettek s értékesek idehaza is, meg külföl­dön is. Sok szép példáját láttuk a magyar díszítésű edényeknek a ki­állításon. A herendi porcelán száz­tizenöt éves hagyományában ezek a vezető motívumok. SZÖNYI ISTVÁN gyűjteményes kiállítása az Emst- Múzeumiban abból az alkalomból nyílt meg, hogy a festőművész most hatvanéves. Szőnyi legnagyobb élő képzőművészeink egyike, a magyar festészet újabb hagyományainak egyik legjobb továbbfejlesztője. Itt született Budapesten, itt járt az aka­démiára, ahol Ferenczy Károly volt a mestere s Nagybányán is a magyar színlátás iskolájában az ő oldalán ta­nult tovább. Az első világháború után Réti István mellett folytatta ta­nulmányait. Először 1920-ban állított ki s ugyanabban az évben első gyűj­teményes kiállításán megkapta a Szinyei Merse-nagydíjat. Azóta fes­tészetünk életében döntő és ösztönző hatású alkotóként ismeretes. Szőnyi István mert bátran és önállóan kü­lönbözni kora francia és német képzőművészeti felfogásától. Szőnyit kezdettől fogva az érdekelte, mi fe­lel meg festői észjárásának a való­ságból. S megállapodott a Dunánál, egy dunamenti magyar falunál és saját családjánál, a legközvetlenebb tárgyaknál, amelyeknek festői értékét alaposan mérlegre vehette és kipró­bálhatta. Innen van, hogy a Duna, Zebegény és a család az ő kimerít- hetetetlen festői forrásai. Szőnyi alakjai, tárgyai a valódi térben álla­nak és festői pompában szólnak a szemünknek. A. Duna kéken és szür­kében, Zebegény este és hajnalban, téli temetéssel, nyári félárnyékban oly varázslatos színességben áll előt­tünk, hogy ezt nagyszerűnek érez­zük. A hatvanéves művész alkotó­erejének teljében ma is dolgozik. nagy freskótervei és nevelőmunkája a bizonyság rá. Szalatnai Rezső Húsvétra a gyülekezeti tagok kö­zös munkával bekerítették a temp­lomdombot. Az önkéntes munkán kívül mintegy 4000 forintot adtak erre a célra. Az alig 378 evangélikus­ból álló kis gyülekezet ezen felül a Gyülekezeti Segélynek 630 forintot, oltárterítőre pedig 605 forintot ada­kozott. Tervbe vették a templom renoválását, ez azonban már meg­haladja a gyülekezet anyagi lehető­ségeit. Szeretettel kémek hozzá test­véri segítséget. Az Evangélikus Elet készséggel továbbít adományokat a bakony- szentlászlói templomrenoválásra. CSÖGLB D. Dr. Vető Lajos püspök a csög- lei gyülekezet helyettes lelkészéül küldte Brebovszky Gyula segédlel­készt. ÖRISZENTPÉTER Bártfay Gusztáv lelkészt május 30-én iktatta be az őriszentpéteri lel kész i állásba Nyirő József espe­reshelyet tas. CSORVÄS Június első napjaiban négynapos igehirdetés-sorozatot tartott Bártfai I.ajos magyarbánhegyesi lelkész, EHHEZ A SZAMUNKHOZ csekkbefizetési lapot mellékelünk azon olvasóink számára, akik előfi­zetésüket meg kívánják újítani, SZÜLETÉS Kiss Ferenc ösküi lelkészéknek május 14-én Hajnalka nevű máso­dik gyermekük született. Rédey Pál egyházkerületi lelké­széknek június 6-án, pünkösd vasár­napján Péter Pál nevű, második gyermekük született, HALÁLOZÁS Dr. Bertha Benő ny. járásbírósági elnök, a vasi egyházmegye felügye­lője, a zsinat tagja június 2-án, 09 éves korában elhúnyt. Közegyházi tevékenységéből kiemelkedik, hogy az egyházi törvénykezésről rendel­kező VIII. tc-hez iratmintatárat szerkesztett és a törvény gyakorlati alkalmazásáról külön Könyvet irt. Mint az egyetemes törvényszék „~„:V jelentős egyházi tör­vényszéki tárgyalásokon vett részt, — íxz igaznak emlékezete áldott! Lakótársnőnék mennék Budapest belterületén magános értelmiségi nővel közös szobába. Nem főzök, nem mosok. B. M. Szív-utca 42. IV, 1, Istentiszteleti rend 1954. június hó 13-án, vasárnap, Budapesten A PESTI OLDALON: Deák-tér délelőtt 9 Gémes István, délelőtt 11 (konf.) Hafenscher Károly, d. u. 7 Gémes István. — Fasor délelőtt fél 10 Gyöngyösi Vilmos, délelőtt. 11 Gyöngyösi Vilmos, dél­után 6 Juhász Géza. — Dózsa Gy.-út 7. dél­előtt fél 10 Juhász Géza. — üllői-út 24. dél­előtt fél 10 (úrv.), délelőtt 11. délután 5 Sze- retetvendégség. — Rákóczl-út 57/b. délelőtt 10 (szlovák) Szilády Jenő dr., délelőtt három­negyed 12 (konf.). - Karácsony S.-u. 31. délelőtt 10. - Thaly K.-u. 28. délelőtt 10 (konf.) Bonnyai Sándor, délután 6 Szeretet­vendégség. - Kőbánya délelőtt fél 10 (konf.) Koren Emil, délután 5 Szeretetvendégség. — Simor-u. 33. délelőtt negyed 12 Sárkány Tibor. — Utász-u. 7. délelőtt negyed 12 Ko­ren Emil. — Zugló délelőtt 10 (konf.) Scholz László, délután 6 Scholz László. — Gyarmat- u. 14. délelőtt fél 10 Muntág Andor. — Rákosfalva délelőtt fél 12 Muntág Andor. — Fóti-út 22. délelőtt 10 (konf.) Gádor András, délután 5 Szeretetvendégség. — Váci-út 129. délelőtt 8 Rimár Jenő, délután 4 Rimár Jenő. — Újpest délelőtt 10 (konf.) Blázy Lajos, délután fél 7. — Dunakeszi délelőtt 9. — Vas- u. 2/c. délelőtt 11 Szimonidesz Lajos. — Pesterzsébet délelőtt 10 (konf.) — Soroksár- Ujtelep délelőtt fél 9. — Rákospalota, MÁV- telep délelőtt fél 9. — Rp. Nagytemplom dél­előtt 10. — Rp. Kistemplorh délután 3. — Pestújhely délelőtt 10. — Rákoskereszur dél­előtt fél 11. — Rákosliget délelőtt 9. — Rákos­hegy délelőtt 10. — Rákoscsaba délelőtt 9, délután fél 7. — Cinkota délelőtt 9 (gyerm.), délelőtt 10. délután fél 3. — Mátyásföld dél­előtt fél 12. — Kcrepes-Kistarcsa délelőtt negyed 10. — Pestlőrinc délelőtt 11, délután 5. — PL Erzsébet-telep délelőtt 8. — Kispest délelőtt 9. délelőtt 10. délután 6. — Wekerlc- telep délelőtt 8. — Rákosszentmihály délelőtt fél 11, délután 5. A BUDAI OLDALON: Bécsikapu-tér délelőtt 9 Pethő István, dél­előtt 11 (konf.) Várady Lajos, délután 7. — Toroczkó-tér délelőtt 8 Várady Lajos. — Óbuda délelőtt 10 (konf.) Komjáthy Lajos, délután 6 Szeretetvendégség. — XII., Tar- csay V.-u. II. délelőtt 9 Ruttkay Elemér, dél­előtt 11 (konf.) Danhauser László, délután 7 Ruttkay Elemér. — Hűvösvölgy, Lelkésznevelő Intézet délelőtt 10 Friedrich Lajos. — Kelen­föld délelőtt 8 Rezessy Zoltán dr., délelőtt 11 (konf.) Muncz Frigyes, délután 5 Bottá István. — Németvölgyi-út 138. délelőtt 9 Bottá István. — XI., Bartók B.-u. 158. déli 12 Bottá István. — Csepel délelőtt 11 (konf.) Galáth György, délután 7 Csonka Albert. — Budafok délelőtt 10 (konf.) Visontai Róbert. — Keienvölgy délelőtt 9 Szuchovszky Gyula. — Albertfalva délelőtt fél 11 Szuchovszky Gyula. — Csillaghegy délelőtt fél 10, dél­után 7.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom