Evangélikus Élet, 1954 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1954-06-20 / 25. szám

2 EVANGÉLIKUS ELET AZ EGYHÁZTÖRTÉNETBŐL: A kilencssáz éves egyházszakadás Istentiszteleti rend 1954. június hó 20-án, vasárnap, Budapesten PESTI OLDALON: A KERESZTYÉNSÉG EGYSÉGE 900 évvel ezelőtt szűnt meg. 1054- ben a keleti-konstantinápolyi és a nyugati-római egyházak útja elvált egymástól. Már a Ikeresztyénség első évszáza­daiban kialakult a különbség a ke­leti és a nyugati egyház között, azon­ban az eltérések (hosszú évszázado­kon keresztül sem vezettek szaka dósra. Nemcsak nyelvi különbség állt fenn, hogy t. i. Keleten a görög. Nyugaton a latin volt az égyház nyelve, hanem szellemi téren is kü­lönbség volt, mert míg Keleten a görög bölcselet hatására az elmél­kedő vonás volt jellemző, addig Nyugaton a pápaság növekvő ha­talma az egyháznak a jogi, szerve­zési problémákat diktálta. Nagy teológiai harcok között ugyan, de évszázadokort át ökume­nikus (egyetemes) zsinatokon közös döntések születtek az egyházi tant illetően. Ezeken a zsinatokon jöttek létre azok az egyetemes hitvallások amelyeket azóta is minden keres» t'yén egyház elfogad és magáénak, vall. Az utolsó ilyen hitvallás-alkotó zsinat 451-ben volt Kal.kedonban. He még 787-ben is tudtak ökumenikus zsinatot tartani. A keresztyénség egységének legfenyegetőbb jelensége a pá­paság egyre növekvő hatalmi törekvése volt. A pápák igényt kezdtek tartani a »vicarius Christi« (Krisztus helytartója) címre s ennek megfelelően el­sőbbségi jogot tulajdonítottak maguknak Kelet pátriárkáival szemben. Sőt nemcsak egyházi, hanem világi téren is egyed­uralomra törtek a pápák. A 8. század közepén ke­letkezett a »Donatio Constantini« (Konstantin adománya) című hami­sítvány, amely szerint Nagy Kon­stantin császár a pápának adomá­nyozta összes nyugati birtokait es jogait. Az irat hamis voltát csak ji 15. szazadban mutatta ki Valla Lő­rinc Humanista tudós. A 9. század­ban pedig az »ál-izidori gyűjtemény« címen ismeretes irat keletkezett, amely régi egyházi tekintélyek szá­jába adott mondásokkal akarja bi­zonyítani, hogy »a pápa mindenkit megítél, de senkitől sem ítéltethetik«. A 16. században Flacius evangélikus egyháztörténész leplezte le ezt a ha­misítványt. A 15., illetve 16: századig azonban a hamisítványok kitűnő szolgálatot tettek a pápák hatalmi törekvéseinek. A FELFELÉ TÖRÖ PÄPASÄG­NAK előbb-utóbb összeütközésbe kellett kerülnie Kelettel, amely nem volt hajlandó kiszolgálni az egyre növekvő pápai igényeket. A pápák •minden alkalmat megragadtak a ke­leti egyház ügyeibe való beavatko­zásra. I. Miklós pápa például a 9. század második felében erélyesen irányítja a konstantinápolyi patri- arkaválasztést. Még feszültebbé vált a helyzet Róma és Konstantinápoly között, amikor a keleti egyháznak a szláv népek körében végzett misz- sziói munkája gyümölcséből Róma is részesedni akart. Különösen a bolgár egyház hovatariozandósáiga kérdésében éleződött ki a helyzet. Végül is IX. Leó pápa 1054-ben háromtagú főpapi küldöttséget in­dított útnak Konstant!nápolyba. A pátriárkához intézett levelében a pápa hangsúlyozta, hogy »a római egyház feje és anyja minden más egyháznak«, a császárt pedig figyel­meztette a pápai levél, hogy minden korona felett áll a pápa. Miután a pápai hatalmi igény bejelentése visszautasításra talált Konstantiná­polyban, a pápa főpapi követei^ 1054 nyarán hivatalos kiátkozási iratot tettek le a konstantinápolyi Sophia- templom oltárára. Erre azután Mi­hály konstantinápolyi pátriárka, Kelet többi pátriárkáival együtt, ki­átkozta a római pápát. Ezzel végle­gessé vált a szakadás a keleti és a nyugati egyház között. NEM SZEMÉLYI KÉRDÉS, vagy pillanatnyi egyházi problémák okoz­ták ezt az egyházszakadást, 'hanem sokkal mélyebben fekvő okok. Róma abszolutisztikus egyházi monarchiára tört. Ennek a törekvésnek állt út­jában Kelet. Nem volt más lehető­ség, mint a Rómának való behódo- lás, vagy a vele való szem beszállás. Kelet az utóbbit választotta. így magyarázta az egyházszakadást Ni- los Kabasilas tesszalónikai metropo- lita, egyháztöyténetíró is, aki ezt írta 1361-ben: »A szakadás oka az volt, hogy a rómaiak a tanító és bíró szemé- • lyében léptek föl, míg nekünk csak az engedelmes tanuló és alattvaló szerepet szánták.« A szakadás után Róma egyre nyíltabban lépett a hatalmú törek­vések útjára. A szakadás után 5 évre mór csak a bíborosok választ­ják a pápát, vagyis már csak a leg­szűkebb főpapi kör vesz részt a pá • paválasztásbah. A szakadás után 2Q évre megindul VII. Gergely pápa harca a világuralomért. Olyan egy­házállamot akar, amelynek feje a pápa. A szakadás után 40 évre meg­indulnak a hódító jellegű »keresztes háborúk« a Szentföld és Kelet bir­tokbavételére. Nyilvánvaló, hogy a pápáknak teljesen engedelmes és alárendelt egyház kellett ahhoz, hogy megvalósíthassák világhatalmi törekvéseiket. Kelet csak feszélyezte volna ebben a pápaságot. VÉGEREDMÉNYBEN a pápaság­nak ugyanez a hatalmi magatartása váltotta ki a reformációt is, amely­ben Luther megszabadította a Szent- írást a pápai bilincsekből. Már az Eck Jánossal folytatott lipcsei vitán hangoztatta Luther, hegy van egyház a rómain kívül is és példaként a keleti egyházra utalt. 1519. július 26-i és november 9-i Spalatiinhoz intézett levelében Lu­ther arról ír, hogy a keleti egyház is elvetette a pápaságot, a tisztítótü­zet, az egy szín alatti Úrvacsorát, & papok nőtlenséget és megállapítja, hogy a reformáció és a keleti egyház egyaránt tiltakozást jelent a pápa­sággal és a vele összefüggő tanítás­sal.- Később Luther követői az Ágostai Hitvallást -görögre fordítva elküld­ték II. Jeremiás konstantinápolyi pátriárkáinak, aki 1579-ben levelet intézett a tübingeni evangélikus teológiához, amelyben megállapíH» ugyan a két egyház egymástól el­térő tanítását, de a hit, remény, szeretet apostoli gondolatának kifejtésével ki­emelte a Krisztusban való ősz- szetartozás jelentőségét. A REFORMÁCIÓ ÉS A KELETI KERESZTYÉNSÉG között a 16. században létrejött testvéri viszony jegyében végbemenő esemény volt, amikor ez év januárjában az orosz pravoszláv egyház főpapja, Nyikoláj metropolita, debreceni teológiai díszdoktorátusa alkalmából hazánk­ban végzett számos szolgálatán ke­resztül erősítette a protestantizmus és a keleti keresztyénség közötti kapcsolatot. Az evangélikus hívek­hez intézett szózata mindig emléke­zetes marad: ^ »Krisztusban szeretett evangé­likus testvérek! Isten békessége, a testvérszeretet s a barátság öröme éljen közöttünk és kö­zöttetek örökké!« Ez az a hang és magatartás, amely az egyházak közötti testvéri viszonyt szolgálja. A 900 éves egyházszakadás nagy tanulsága számunkra az, hogy a ha­talmi egyház uralkodni vágyó fellé­pése csak ellenkezést válthat ki, míg az embereknek a békesség és szeretet leikével szolgáló egy­házak — különböző tanításuk mellett is — együtt járják a Krisztus-követés útját, Isten dicsőségére és ai emberiség javára! Ottlyk Ernő Deák-tér d. e. 9 (úrv.) Gémes István, d. e. 11 Gémes István, d. u. 7 Hafenscher Károly. — Fasor d. e. 9 (konf.-úrv.) GyöngySsI Vilmos, d. e. 11 Juhász Géza, d. u. 5 Szeretetvendég- ség.,d. u. 6 Juhász Géza, d. u. fél 8 Hangver­seny. — Üllöi-út 24. d. e. fél 10. d. e. 11 (úrv.). — Rákóczl-út 57/b. d. e. 10 (szlovák) Sziládv Jeníl dr., d. e. háromnegyed 12. — Kará­csony S.-u. 31. d. e. 10 (úrv.) — Thaly K.- u. 28. d. e. 11 Bonnyai Sándor, d. u. 6 Bonnyai Sándor. — Kőbánya d. e. fél 10 Sárkány Tibor. — Vajda P.-u. (Simor-u.) 33. d. e. negyed 12 Koren Emil. — Utász-u. d. e. negyed 12 Sárkány Tibor. — Zurrlrt d. e. 11 Miintág Andor, d. u. 6 Muntág Andor. — Gyarmat-u. 14. d. e. fél 10 Scholz László. — Rákosfalva d. e. fél 12 Scholz László. — Fóti-út 22 d. e. 11 (úrv.) Rlmár Jenő, d. u. 7 Gádor András. — Václ-űt 129. d. e. 8 (úrv.) Fimár Jenő, d. u. Gádor András. — Újpest d. e. 10 Matuz László, d. u. 7 Blázy Lajos, — Dunakeszi d. e. 9 (knnf.) Blázy Lajos. — Vas-u. 2/c. d. e. 11 Szimonidesz Lajos. — Pesterzsébet d. e. 10. — Soroksár- újtelep d. e. fél 9. — Rákospalota MÁV- tclep d. e. fél 9. — Rp. Nagytemplom d. e. 10. — Rp. Kistemplom d. u. 3. — Pestújhely d. e. 10. — Rákoskeresztúr d. e. fél 11. — Rákoshegy d. e. 9. — Rákosliget d. e. 10. — Rákoscsaba d. e. 9. d. u. fél 7. — Cinkota d. e. 9 (gyerm;) d. e. 10. d. u. fél 3. — Má­tyásföld d. e. fél 12. — Kerepes—Kistarcsa d. e. negyed 10. — Pestlőrinc d. e. 11, d. u. 5. — Pestlőrinc Erzsébet-telep d. e. 8. — Kispest d. e. 9, d. e. 10. d. u. 6. — Wckerle- telep d. e. 8. — Rákosszentmihály d. e. fél 11. d. u. 5. A BUDAI OLDALON: Bécsikapu-tér d. e. 9 Pethő István, d. e. 11 Zay László, d. u. 7. — Toroczkó-tér d. e. Vá- rady Lajos. — Óbuda d. e. 9 Komjáthy Lajos, d. e. 10 Komláthv Lajos. d. ti. 5 M"zűsi György. — XII., Tarcsay V.-u. 11. d. e. Zulauf Henrik, d. e. 11 Zulauf Henrik, d. u. 7. — Hűvösvölgv, LelkészneveSő Intézet d. e. 10 Danhauser László. — Budakeszi d. u. 4 Danhauser László. — Kelenföld d. e. 8 (úrv.) Botfa István, d. e. 11 (úrv.) Botfa István, d. u. 5 Rezessv Zoltán. — Német- völgyl-út 138. d. e. Rezessy Zoltán dr. — XI.. Bariók B.-Út 158. d. 12 (úrv.) Rezessy Zoltán dr. — Csepel d. e. 11, d. u. fi. — Budafok d. e. 10 Várady Lajos. — Nagy­tétény d. e. 8 Visonlai Róbert. — I<elen- völgy d. e. 9 Szuchovszky Gyula. — Albert­falva d. e. fél 11 Szuchovszky Gyula. — Csillaghegy d. e. fél 10, d. u. 7. NAGYSZÉNÁS Június 13-án műsoros szeretetven- d&gséig volt a templomtető és az egyházi épületek tatarozása javára. Ez alkalommal mutatkozott be az újonnan alakult vegyeskar Beetho­ven »Isten dicsősége« és Viski »Hozsanna« c. művéből. Közreműkö­dött még Horváth Adámné. Gyarmati Anna, Garai János és Jónás János ének- és (heged űszámokkal, Benkő József orgonakíséretével. J. S, Bach népszerű művei a »Nagy mesterek — nagy mű­vek« sorozat nyolcadik hang­versenye a fasori templomban (VII., Gorkij-fasor 17.) 1954 június 20-án, vasárnap este fél 8 órakor MŰSOR: 1. Preludium és fuga Esz-dur (szentháromsági) 2. Ür Jézus Hozzád kiáltok, korál- előjáték 3. Arioso (Répássy Györgyi hegedű- művésznő) 4. Tokkáta és fuga d-moll 5. Air (Répássy Györgyi hegedű­művésznő) 0. Krisztus Urunk a Jordánnál, korálelőjáték 7. Passacaglia c-moll Orgonái: Peskő Zoltán orgona­művész, kísér: Peskó György. A műsort ismerteti: Gyöngyösi I Vilmos fasori lelkész. Belépődíj nincs. Szíves adományokat kérünk. Sokszor megtörténik az emberrel, hogy Isten nagyszerű ajándékait ak­kor veszi csak észre, amikor már el­veszítette. Az egészségünk akkor kezd értékké lenni, amikor egyszerre csak valahol megfájdul valami. Az ifjúságunkat legtöbbször csak akkor vesszük észre, amikor az öreg ember szemével már csak visszanézünk reá. így vagyunk a boldogsággal, Isten­nel és az emberekkel. Sokszor esz­tendőket tölthetünk el a közelükben, mégis milyen sokszor csak valami nagy árvaság könnyei között fénye- sedik ki elöltünk elmondhatatlan értékük. Sőt, nemcsak hogy nem vesszük észre mi sem, ma sem az életünk nagy ajándékait, de mennyit vétkeztünk ellene! Szóban, gondo­latban és — »apróságokban«. Nem hiába mondja a mi hitünk, hogy üd­vösségünk és kárhozatunk ilyen »ap­róságokon« múlik, hogy nincs kü­lönbség bűn és bűn között. Az egész élet apróságokból áll: egyszerű min­dennapokból, munkából, becsületből, hűségből és békességes szeretetből. Mégis mennyit vétkeztünk minden­nap »apróságokkal« az önzésünk kár- hozatos küszöbén. Erről beszél egy régi cigaretta-doboz története. Ügy kaptam ajándékba■ ezt a kis cigaretta-dobozt egy fiatal pártól, akit eskettem. Szép kis doboz volt, ezüstből, száz cigaretta volt benne. Amikor megkaptam, még élt az édes­anyám és vele együtt nézegettük, vele együtt örültünk a kedves és szép ajándéknak. Megvallom őszin­tén, az édesanyám örült neki jobban, örült annak, hogy szeretik a fiát. örült annak, hogy valaki örömöt ajándékozott a fiának. Hiszen min­den édesanya ilyen. Aztán múltuk a napok, hetek és hónapok. A kis cigarettadobozt is utólérte minden földi ajándék elke­rülhetetlen sorsa: a megszokás. A mindennapok pora lassan betakarta és szürkévé szitálta az első öröm ka­rácsonyi ragyogását. Amikor kifo­gyott belőle a cigaretta, még egyszer- kétszer megtöltöttem. Azután üresen maradt az asztalon. Sokáig eszembe sem jutott. Egyszer azután az történt, hogy sok volt a munkám azon az éjszakán. Hajnal felé kocogott az óra és elfo­gyott a cigarettám. Odamentem az asztalhoz. Kinyitottam a fedelét. A doboz tele volt — gombokkal! Hát persze — mondottam magamban iz­gatottan — nekem azért nincs most cigarettám, mert a dobozt *idegen holmi«-val rakta tele az édesanyám. Reggel álmos voltam, fáradt és ideges. Az édesanyám akkor lépett be a szobába. Még fehér volt a keze a kenyérsütéstől. Ügy szerepem a köménymagos házi kenyeret. Le most ennek sem tudtam örülni. Ide­gesen. igazságtalanul és kíméletlenül mondtam: GYÜLEKEZETI HÍREK 1954. június 20. Szentháromság után 1. vasárnap »Isten hív, figyelj a hívó szóra!« Igék: Rm 10, 12—17. — Jn 5, 45—47. Liturgikus szín: zöld. A HITOKTATÁSRA VALÓ BEIRATKOZÁS A hittantanulásra való beiratkozás az 1954—55. tanévre június 28-án 14— 18 óráig és 29-én reggel 8 órától meg­szakítás nélkül 13 óráig lesz. AZ EVANGÉLIKUS TEOLÓGIAI AKADÉMIA június 2i-én délelőtt 10 órakor tartja tanévzáró ünnepi ülését az Akadémia dísztermében (Budapest, VI., Lendvay-u. 28.). Az ülést meg­előzően tanévzáró Istentisztelet lesz az Akadémia aulájában délelőtt 9 órakor. Mindkét alkalomra szeretet­tel várjuk Nagy-Budapest lelkészeit és gyülekezeteinek tagjait. nógrádi egyházmegye A leíkészi munkaközösség május 28-án Balassagyarmaton munkaülést tartott. Úrvacsorát osztott Fábry Mihály szügyi lelkész, írásmagya- rázatot tartott Kovács Gyula szé- csényi lelkész. Dr. Csengődy Lajos esperes a Kiskáté új fordításáról tartott élénk eszmecserével folyta­tódó előadást.Garaml Lajos egyház- megyei sajtólelkész beszámolója és az esperes! előterjesztések zárták a gyűlést. RAJKA. Vasárnap iktatta be lelkészt hiva­talába Németh Károly, a győr-sop- roni egyházmegye esperese Mészá­ros Sándort, az új rajkai lelkészt. Németh Károly esperes. Ef. 4, 11—13 alapján iktató beszédet mondott: Isten kegyelme arra kötelez minket, hogy részt vegyünk az anyaszent- ©gyház munkájában. Ebben a mun­kába necsak a lelkész, de az egész gyülekezet is legyen Isten munka­társa. Isten adja a gyülekezetnek a lelkipásztort. Ez a döntő. Ha egy­mást kölcsönösen mint Krisztus ajándékát látják, akkor a gyüleke­zet élete, szeretetmunkája, remény­sége nem fonnyad el és nem erőt­lened ik meg. A lelkész feladata a szolgálat: szolgálnia kell Istennek és az embereknek. Becsülje meg azért a gyülekezet lelkészét és tartsa elismerésre méltónak azt, akit Is­ten munkára rendelt körében. Az egyház megkezdett épület. Van fun­damentuma, melyről nem szabad lecsúsznia. Illeszkedjenek bele a gyülekezet tagjai élő kövekként Is­ten építő tervébe, kiki azon a he­lyen, ahová Isten őt rendelte akár mint apát, akár mint anyát, akár mint presbitert. így szolgál az egy­házban folyó munka Isten dicsősé­gére és a lelkek üdvösségére. A be­iktatott lelkész Csel. 20, 22—24 alapján ünnepélyesen kijelentette, hogy egész életét az Ur kiküldő pa­rancsának engedelmeskedve rátette elhatározására. Az új lelkészt gyü­lekezete részéről, a szomszédos gyü­lekezetek részéről köszöntötték. Az egyházmegyei lelkész! munkaközös­ség részéről Tessényl Kornél püspöki titkár üdvözölte Mészáros Sándor lel­készt: Hirdesd az örök evangéliumot azzal a szilárd hittel — mondotta —, hogy annak ma is van útbaigazító ereje. Isten szolgája nem vonulhat félre, mert általa van Istennek pozi­tív üzenete a mában élő és az új jö­vendő felé reményteljesen haladó ember számára. ZUGLÓ A zuglói templom továbbépítési munkálatai megkezdődtek. Az or­szágos templomépítési offertórium összegéből elkészül a szentély végle­ges mennyezete, padlózata, a falak vakolása, meszelése. A gyülekezet saját erőfeszítéseit is fokozza. A megvásárolt villanyszerelési anya­gokat a presbiterek már nagyobb részt beépítették a faladba. Meg­ajánlás! mozgalom indult meg a templomihajó vakolására, a hívek sorozatosan vállalják egy vagy több m2-nyi terület vakolásának árát. Ha a Gyülekezeti Segély támoga­tása is megérkezik, akikor sor kerül a templomhajó mennyezetének fabo­rítására s a főkapu megnyitására. ACSA Pünkösd vasárnapján a gyüleke­zet áldozatkészségéből kigyúltak az oltáron, a fali gyertyatartókban és a csilláron a villanygyertyák. Az oltár elé új szőnyeget vettek. Az ünnepélyesen feldíszített templom» ban iktatta be a lelkész az új presbi­tereket: Gáspár Jánost, Rászoska Mihályt. Hrncsjar Jánost, Varga Mihályt, Cziczka Mihályt, Lajtos Jánost, Bablnka Pált. Ncmecz •Andrást és Stefanldesz Mihályt. SOPRON Május 30-án egyházzenei est volt a templomban. Műsoron Bach-, Stradella-, Mendelssonh-, Händel-, Dubois-művek szerepeltek. Szent- györgyi Kálmán karigazgató orgo­náit, Stráner Márta, Sátory Vil« mosné és Magassy Sándomé éne­kelt. A gyülekezet áhítattal és há« lásan (hallgatta a jól sikerült esteti SZOMBATHELY Június 6-án, pünkösdvasárnap este egyházzenei est volt. Bach, Händel-, Vivaldl-műveket adott e.lő Sokoray Zsolt és Mohr Jenő. Az egyházi zene jelentőségéről és az egyes darabokról Sokoray Miklós tartott előadást. FÓT Nyári konferenciák júliusban: 1—5 CSALÁDI konferencia. 8—12 LEÁ­NYOK konferenciája. 13—16 LEL­KÉSZCSALÁDOK konferenciája. 22—26 FIŰ konferencia. Részvételi díj: Napi 15 forint. Hozni kell: taka­rót, lepedőt, kispárnát. Jelentkezés: Evang. Belmissziói Otthon, Főt cí­men. IR ATTER JESZTÉS Az Evangélikús Egyetemes Sajtó- osztály felhívja a leíkészi hivatalok és gyülekezeti iratterjesztések fi­gyelmét, hogy a sajtóosztály irat- terjesztése július hónapban szünetet tart. Megrendeléseiket ez időpontig kérünk. SZÜLETÉS Szende Sándor kötéséi lelkésznek és feleségének Bognár Zsuzsannának két fiúgyermekük után Zsuzsánna Éva nevű leánygyermekük született. ötoktávos kétregiszteres Stovas- ser-barmónium kifogástalan álla­potban azonnal eladó. Gulyás László, Diósgyőr, Tapolca rét. — Tessék ma kipakolni a dobo­zomból. Az éjszaka cigarettát ke­restem és a doboz tele volt minden­féle vacakkal. Az édesanyám csendesen törölte le a kezéről a kenyérsütés morzsáit a fehér térítőre. Aztán szelíden, min­den harag nélkül csak ennyit mon­dott: — Jól van, fiacskám! Azt hittem, hogy már nem használod és úgy széj­jel voltak a varróeszközeim. Majd kipakolok belőle. Mire haza jössz este, már minden rendben lesz. Ügy is történt. Azon az éjszakán a szokás szerint újra dolgoztam. Oít ültem az íróasztal mellett. Amikor elaludt, odamentem a dobozhoz. Ki­nyitottam. Tele volt cigarettával... Kezembe vettem a dobozt és oda­mentem az ágyához. Csöndesen aludt. Arcán az esti imádság csöndjével, békéjével, tisztaságával és határtalan jósággal... Mintha mosolygott volna álmában, hogy mint annyiszor más­kor, most is mindent megtett, csak­hogy énnekem mindenem meglegyen, csakhogy én örüljek, csakhogy én boldog legyek... Ahogy néztem az ő áldott arcát, csak úgy hullottak a könnyek a szememből. Nagyon szé­gyenem magam. Nagyon gonosznak éreztem magam. Ügy^zerettem volna visszacsinálni az egészet. De már nem lehetett, Végigmutattam a szam­bát, de a gombokat nem találtam. Eltüntette őket, hogy ne bántsanak engem. Mint ahogy eltüntetett min­den rosszat és minden fájdalmat mellőlem a virrasztásos éjszakáival, a csókjával, az imádságaival. Elhatároztam azon az éjszakán, hogy ezentúl még jobb leszek hozzá. Többet nem is került szóba a do­boz. Mindennap több szeretettel jár­tam körülötte és több figyelemmel, több mosollyal öleltem át az ő drága életét. Nem szólt semmit. De én láttam, hogy milyen boldogan és mi­lyen hálásan csillog a szeme, hogy ilyen szépen intéződött el ez az inci­dens. Én is azt hittem, hogy elintéződött. De a bűn nem ilyen egyszerű. Pár hét múlva meghalt. Azt mondta az orvos: »elfáradt a szíve!« Attól kezdve nekem egyszerre üres lett a világ. Szinte féltem hazamenni. Minden őróla beszélt. Egy hét múlva, amikor a munkából hazakerültem és a könnyeim közül már kezdett körül­nézni a szemem, egyszerre csak meg- láttam az asztalon a — cigaretta» dobozt. Sírva dobáltam ki belőle szerte a szobába a cigarettákat. Az­tán kirohantam a temetőbe. Egy magamfajta magános akác állt a sírjánál. Oda hajtottam a fejem és úgy mondottam el az elkésett mondatot: — Anyukám, ... már üres a do­bozi .,, Nagyon üres!.., FRIEDRICH LAJOS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom