Evangélikus Élet, 1954 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1954-11-21 / 47. szám
2 EVANGÉLIKUS ÉLET Együtt a Hazafias Népfront zászlaja alatt Történelmi nemzedék vagyunk A »Viharsarok Népe« című békéscsabai lap október 17-i száma öthasábos címmel, közli Mekis Adám esperes, a megyei Népfront-bizottság tagjának cilákét: Aki nyitott szemmel vizsgáltja népünk életét, az könnyen megfigyelheti, hogy kormányunk új programjának múltévá bejelentése után, de tőképpen a III. pártkongresszus folyó évi május végi határozatainak végrehajtása során, népünk széles rétegeiből mindig többen és többen, egyre fokozódó érdeklődéssel kapcsolódnak bele életbevágóan fontos nemzeti célkitűzéseink megvalósításába. Különösen nagy érdeklődést váltott ki Nagy Imrének, a minisztertanács elnökének a pártkongresszuson tartott, s a népfront újjáélesztésére vonatkozó bejelentése. Ennek a programinak a végrehajtása során megalakultak a Hazafias Népfront előkészítő bizottságai; községekben, városokban, járásokban, megyékben. Tudjuk, hogy az előkészítő bizottságok munkája nyomén felpezsdült a politikai élet hazánkban, és országunk egész területén ezekben a hetekben és napokban nagy érdeklődéssel kísért nagygyűléseken népünk legszélesebb rétegeiből választották meg a Hazafias Népfront községi, városi, megyei, stb. bizottságainak tagjait, valamint küldötteket a Hazafias Népfront október 23—24-i országos kongresszusára. Eddigi tapasztalataink alapján állíthatjuk. hogy a Hazafias Népfront igen népszerű mozgalommá fejlődött. Vizsgáljuk mag; mi teszi eny- nyire népszerűvé? A válasz igen egyszerű; népszerűvé teszi ezt a mozgalmat az a tény, hogy azok a célkitűzések, amelyeknek elérését a Hazafias Népfront legfőbb programjává tette, ugyancsak népszerűek, közel állnak népünk szivéhez. Mik ezek a népszerű célkitűzések? A legelső: a széles alapokon nyugvó nemzeti egység megteremtéséinek és tudatosításának célja. Ügy gondolom, józanul gondolkodó ember előtt nem szükséges, különösen bizonyítgatni annak a régi mondásnak igazságát, hogy összetartásban, egységben rejlik az erő. Ha pedig ez így van, már kicsiny dolgokban is, mennyivel inkább vonatkozik ez olyan nagyjelentőségű program megvalósítására, amelyet a Hazafias Népfront legfőbb céljául tűzött ki: magyar népünk mindem becsületesen gondolkodó, hazáját, otthonát szerető, az alkotó békés murika szolgálatában álló tagjának hatalmas, testvéries összefogását. A Hazafias Népfront legfőbb célja, hogy magyar népünk egésze, az esetleg fennálló kásebb-nagyobb vélemény beli, kulturális, nemzetiségi, vallási és egyéb különbözőségek és eltérések tiszteletben tartása mellett, olyan családdá forrjon össze, amelynek legszebb feladata éppen az, hogy ebben a családias életközösségben minden becsületesen gondolkodó és dolgozó családtag egyetértéssel tud együtt munkálkodni minden olyan további cél elérése érdekében, amelyből azután sok áldás Származik mindenkire nézve. Ennek a széles alapokon nyugvó nemzeti egységnek elérése érdekében és szellemében dolgozta ki az új tanácstörvényt, amelynek megvitatása is ilyen széles alapokon történt. Ebbe az irányba mutatnak í z előttünk álló taruácsválasztások is. Hisszük, hogy a tanácsokban is a nép széles rétegeinek képviselőd foglalnak majd helyet. A nemzeti egység szélés alapokon történő kiépítése nyomán érhető el a Hazafias Népfront másuk igen lantos célkitűzése: népünk egészének állandó felemelkedése gazdasági, szociális, kulturális vonalon egyidejűleg és egyaránt. Az ilyen felemelkedést összefoglalva jólétnek nevezzük. Szeretném kihangsúlyozni, hogy ezek egymástól elválaszthatatlanok és igazi jólétről csak ott beszélhetünk, ahol a gazdasági, szociális és kulturális tényezők egyidejűleg és együttesen a dolgozó nép felemelkedésének szolgálatában állnak. A Hazafias Népfront további célkitűzései: az- igazi hazaüságra, a haza igazi szeretetére való nevetés. A nemzeti egység és összietfogiás célkitűzése mellől ez nem is hiányozhat, hiszen akik egységben össze tudnak fogni nagy nemzeti céljaink megvalósítása jegyében, azok jó hazafiak is. és fordítva: a jó hazafiak előtt ham szükséges sóikat bizonyítgatni a nemzeti, testvéri ösz- szefogás szükségességét. Iskoláinkban és azokon lcívül olyanokká neveljük népünk tagjait, akik előtt a haza nem csupán üres fogalom, hanem szerető édesanyáink, amely védelmezi családi otthonaink békéjét, biztosítja becsületesen végzett munkánk nyomán mandenmiapi kenyerünket. Éppen ezért gyermeki kötelességünk, hogy hazánkat vl- ezontszeressük, és szükség esetén minden külső és belső támadás ellen megvédj ülk Jól tudjuk azt is. hogy ezeknek a nagyszerű cóllkiitűzéselkniek mun- kálása, elérése és maradandó biztosítása csak a béke megőrzése és fenntartása esetén lehetséges. Ezért csatlakoztak a békebizottságok is minden vonalon a Hazafias Népfronthoz. Ez a két mozgalom olyan, mint egy összenőtt ikertestvérpár: egyik sem élhet a másik nélkül. Ezekért a nagyszerű nemzeti feladatokért folyó építő munkában való részvételre a kormányprogram szerint meghívást kapott az egyház is. A magyar nemzet történelme során nem először hangzik el ilyen hívó hang az egyházak felé. A Hazafias Népfront mostani célkitűzései is. amelyeket fentebb vázoltunk, mind olyanok, amelyek mögé nemcsak, hogy bátorsággal, és bizakodással, hanem kötelességtudó készséggel is sorakozik a magyar protestantizmus. Hiszen mindnyájunknak — felekezeti különbség nélkül ■— 'kötelességünk, hogy mindent megtegyünk hazánk és otthonaink szebbétételére, életszínvonalunk emelése, gazdagabb, boldogabb és békésebb életünk érdekéiben. A fel- szabadulás óta eltelt tíz esztendő nemzeitépítő alkotásai egész hazánk területén,1 így megyénkben is már eddig is ennek a célnak szolgálatában állottak. Most a Hazafias Népfront nemzietépítő munkájának új szakaszába n kötelességünkké válik az eddig elért eredményeiknek a tudatosításán túl, a további, újabb nemzetépítő együttrounfcálkodásra és összefogásra való lelkesítés. Erre kell nevelnünk népünket mindenütt: munkahelyeken, kulturális alkalmakon, templomok szószékein egyaránt. Neveljük népünket hazánk igazi szeretetére. tervszerű, nagy nemzeti alkotásaink megbecsülésére, újjáépülő hazánk eddig elért nagy eredményeire való igaz büszkeséggel. A Hazafias Népfront zászlaja alatt fogjunk egymással testvérkezet, és mindnyájan dolgozzunk együtt az erre a zászlóra kitűzött célokért: a nemzeti egységért, népünk jólétéért, az igazi bazafisá- gért, és a békéért! »Történelmünkben nem találunk még egy olyan nemzedéket, mint a mienk, amelynek a legnagyszerűbb nemzeti feladatok megoldása jutott osztályrészül. Nem volt még egy olyan nemzedék, amely a ráháruló történelmi feladatokat olyan sikeresen oldotta volna meg, amely olyan nagyszerű eredményeket mutatott volna fel a haza és a nép felemelésében, mint a mi nemzedékünk« — mondotta Nagy Imre, a miniszter- tanács elnöke választási beszédében. Felvázolta a felszabadulás óta eltelt évtized történelmi eredményeit, majd azt a belpolitikai helyzetet rajzolta meg, amelyben a helyi tanácsok megválasztása végbemegy. A Hazafias Népfront és a júniusi programnak az eddiginél is következetesebb végrehajtása a két fő jellemvonása ennek a helyzetnek. A népfront-politika azt jelenti, hogy -Egy úton, egy irányban kell haladni az egész országnak — a munkásságnak éppúgy, mint a parasztságnak. vagy az értelmiségnek és a városi és falusi kisembereknek.« A júniusi program és annak októberi megerősítése pedig népgazdaságunk fellendülését és a honpolgárok jólétének állandó növelését jelenti. Világos, hogy ennek a két fontos dolognak az ereje azokban van, akik végrehajtják — tehát bennünk, dolgozókban és honpolgárokban. A helyi tanácsok megválasztása és munkája mindannyiunk ügye. A jelölő gyűléseken az egész ország bekapcsolódott az ország dolgainak intézésébe azzal, hogy véleményét nyilvánította a közügyekben. »A tanács jó munkája is rajtunk múlik, és most dől el a két hét múlva lezajló tanácsválasztásokon. Érdemes tehát több érdeklődést tanúsítani a közügy ck iránt, aktívabban részt venni a tanács, vagy állandó bizottságai munkájában, több támogatást adni a tanácsi munkához, mert akkor maguk a tanácsok is jobban és többet tudnak tenni mindennapi életünkhöz kapcsolódó sok-sok kér* désünkben.« Mi, evangélikusok hitben felismertük, hogy »Isten minket egyháztörténelmi új korszak első nemzedékévé méltatott.« (D: Dezséry László). Hitünkben felismertük azt is, hogy a világi dolgokban is Isten sokat bízott a mi nemzedékünkre és sokat is vár mitőlünk. Érezzük a felelősséget Isten és az emberiség előtt. Ez a felelősség késztet arra, hogy keresztyén kötelességteljesítéssel végezzük mindennapos munkánkat, mint akik nemcsak embereknek, hanem Istennek tesszük ezt. Hálásan vesszük, hogy mindannyiunk javának mun- kálásában, jövőnk építésében a mi népünk számít reánk is és a tanácsválasztásokban s minden közügyünkben valóban törekszünk is rá, hogy népünk javát alkotó nemzeti egységünket és jólétünket munkáljuk. ORGONAHANGVERSENY a fasori evangélikus templomban (YH., Gorkij-fasor 17.), november 21- én, vasárnap este 7 órakor. Közreműködik Peskó Zoltán orgonaművész, Sivó József hegedűművész. Kísér: Peskó György. A műsort Ismerteti: Juhász Géza s. lelkész. MOSOR: 1. Lübeck V. (1656—1740) Preludlum és fuga E-dur 2. Bach J. S. (1685—1750) Fantázia és fuga G-moll 3. Veracini A. (17. század) Largo (S!v6 J.) 4. Kodály Z. (1882—) Orgonamise (introitus, Kyrie, Gloria, Credo, Sanctus, Benedictus, Agnus Dei.Iía Misa est.) 5. Pugnanl G. (1731—1798) Preludlum és Allegro (Sivó J.) 6. Franck G. (1822—1890) Korálfantázia A-moll Vége k,b. fél 9-kor. Belépődíj nincs. Szíves adományokat kérünk. ÖYÜLtlCtZíTI — 1954. november 21. — Az egyházi esztendő utolsó vasárnapja — »Az új teremtés felé« — Jel. 21, 1—5. Mk. 13, 24—27. — Liturgikus szín: zöld. PESTLÖRINCEN november 14-én volt a gyülekezet őszi szeretetven- dégsége. A gyülekezeti termet zsúfolásig megtöltötték a hívek. A műsort a gyülekezet ifjúsága szolgáltatta. Az egyházi esztendőről előadást tartott és igét hirdetett Zay László, a Sajtóosztály ügyvivő lelkésze. PESTERZSÉBETEN november 21-én, vasárnap délután 6 órakor gyülekezeti szeretetvendégség lesz, amelyen dr. Karner Károly teológiai tanár tart előadást »Az ismeretlen Jézus« címen- Közreműködik: M. Molnár Éva énekművésznő, dr. Kárpáti Sándor (cselló) és Nagy Gyula (hegedű). ÖBUDÁN, december 5-én, vasárnap este 6 órakor a budai egyházmegye énekkarai együttes hangversenyt tartanak. Az Óbuda!, kelenföldi és budaliegyvidéki énekkarok többek között Bach, Goudimel, Gárdonyi, Pachelbel, Sulyok, Walther, Kapi-Králik és Kodály műveket adnak elő. Orgonái Gárdonyi Zoltán, Sulyok Imre és Heller Anna. A BUDAVÁRI gyülekezet november 20-án, szombaton délután 6 órakor férfi szeretetvendégséget, november 21-én, vasárnap ő,élután 4 órakor pedig gyerme kszere tetven- dégséget tart a gyülekezeti imateremben. A GYÖR-SQPRONI EGYHÁZMEGYE lelkész! munkaközössége győri körzete november 15-én, soproni körzete pedig november 22-én tartja szokásos összejövetelét. Az esperesnek az Országos Esperes! Értekezletről szóló beszámolója után a Lelkipásztor októberi számával foglalkoznak, majd a Hazafias Népfront bizottságaiban való részvételt tárgyalják meg. A BUDAI EGYHÁZMEGYE lelkészt munkaközössége nov. 10-én tartotta ülését a buda, hegyvidéki gyülekezet termében. Bottá István kelenföldi másodlelkész a vasárnapi igehirdetés alapigéjéről tartott bib- liatanulmányt, Várady Lajos esperes az országos esperesi. értekezletről, dr. Ottlyk Ernő teol. tanár pedig a Hazafias Népfrontról tartott beszámolót. A NÖGRÄDI EGYHÁZMEGYE lelkászi munkaközössége november 11-én Balassagyarmaton ülést tartott. Furia Zoltán űrvacsoraosztása után Lovass Kovács András tartott írásmagyarázatot, majd Gartai István espereshelyettes számolt be az országos esperesi értekezletről és más aktuális ügyekről. A beszámolót követő élénk megbeszélés után Harmathi Béla, az egyházfegyelem és egyháztagság kérdéseiről tartott előadást. A VASI EGYHÁZMEGYE lelké- szi munkaközössége november 10-én Celldömölkön ülésezett. A gyűlésen részt vett Bácsi Sá-ndor lelkész, püspökhelyettes és Tessényi Kornél püspöki titkár. A kezdő úrvacsorát Németh-Farádi Mihály szolgáltatta. Smidéliusz Ernő írásmagyarázata után Lehel Ferenc tartott előadást a Hazafias Népfront mozgalomban való részvételről. A MONORI egyházközségben november 25—28. napján cvangélizá- ciót tartanak, melynek szolgálatát Selmeczi János tatabányai lelkész végzi A BOBAI GYÜLEKEZETÉT november 6-án meglátogatta Fülöp Dezső esperes. Az esperes megbeszélést folytatott az egy házi an ácscsal is. TATABANYÁN a bányatala) süllyedése következtében erősen megrongálódott templom helyreállításában a tatabányai Bányászati Tröszt kcmwly segítséget nyújtott. A megújított templomot D. dr. Vető Lajos püspök megbízásából Tessényi Kornél püspöki titkár avatta fel a november 14-én, a délelőtti istentisztelet keretében. Az istentisztel et után ünnepi közgyűlés volt, melyen a fejérikomáromi egyházmegye nevében Németh Géza csab- di-bicskei lelkész, egyházmegyei sajtómegbízott, a református testvéregyház nevében pedig dr. Me- zey Lóránd lelkész köszöntötte a tatabányai gyülekezetei. A szép templomban este vallásos est volt, melyen a püspöki titkár a keresztyén reménységről tartott igehirdetést, Peskó Zoltán orgonaművész pedig orgonaszámokkal szolgált. A gyülekezet nagyszámban és örvendezéssel vett részt az ünnepélyen. FELSÖPETÉNYBEN november 7-én, a csendesnapon Jurányi István váci, Harmathi Béla ősagárdi és Záborszky Csaba felsőpetényi lelkész szolgált. Sokan részt vettek a banki, ősagárdi és a rádi gyülekezetekből is. ÁGFALVA új gyülekezeti termét november 7-én adta át rendeltetésének az esperes. Az új termet egy régi egyházi helyiségből a hívek magúk alakították ást önkéntes munkával. Az ürmepéíyen szép sikerrel szerepelt a gyülekezet nemrég alakult vegyesSkara. TÉSEN a november 7-1, délelőtti istentiszteleten Iktatta be Halász Béla esperes Kiss Kálmán felügyelőt és Varga Zoltán másod fel ügyelőt. Az esti istentiszteleten az esperes igehirdetéssel szolgált a gyülekezetnek. A KISSOMLYÓI GYÜLEKEZET november 7-én templomszentelési jubileumot ünnepelt. A szolgálatot Fülöp Dezső esperes végezte. Az esperes megbeszélést folytatott az egyháztanáccsal is. A MEDGYESEGYHÁZI evangélikus gyülekezetben egyhetes hit- mélyítő előadás-sorozatot tartanak november 28-től december 5-ig. A szolgálatokat Benkóczy Dániel szegedi lelkész végzi. CSALÁDI HÍR: Balázs Béla alsósági lelkésznek és feleségének, Bér- náth Erzsébetnek első leánygyermekük született. — Elveszett november 11-én ki- adóhivatalunkból az egyik dolgozó esernyője. A tévedésből elvitt ernyőt kérjük visszaadná. — Templomfűtésre alkalmas nagy kályhát keres megvételre a va- nyarci egyház. — Egyházfit keres a kőbányai egyházközség budapesti lakáscserével. Budapest. X., Kápolna-u. 14. — Stuttgarti szerkezetű új harmonium eladó. Czézámé, Sopron, Rákóczi-utca 8. HAJNÓCZY JÓZSEF t^GY HÁROMSZÁZOLDALAS MONO- ■®-/ GRÁFIA, B óni s György munkája, (Budapest, 1954, Akadémia Kiadó) hívja fel a figyelmünlcet a magyar jakobinusok igazi vezető szellemére, Hajnóczy Józsefre. Alakja eltűnt Martinovicsé mögött. Az a történetírás, amely kapva kapott Martinovics Ignác jellemének gyöngeségén, zavartan állott meg Hajnóczy jelleme előtt. Csak két éve ismerjük a magyar jakobinus-per iratait, Benda Kálmán nagy levéltári kutatásának eredményeként, amelyekre Bónis munkája is támaszlcodik. Most válik világossá sok minden a IS. századból s annak is utolsó éveiből. Nyilvánvaló, hogy a magyar jakobinus-mozgalom sokkal nagyobb hullámot vert, mint azt általában eddig tudtuk. A magyar értelmiség valóban történeti cselekvésre jelentkezett. HAJNÓCZY JÓZSEF Modorban, a Kis-Kár- pátok lábánál született. Apja evangélikus lelkész volt. aikit a Tolna megyei Majosból a pécsi püspök a megye hajdúival kergetett ki, miután elvette előbb az evangélikusok kis templomát is. Hajnóczy Sámuel ekkor apósánál húzódott meg a Pozsony megyei Modorban, ott született Hajnóczy József 1750. május 3-án. Néhány év múlva az apa Aszódon kapott lelkészt állást, onnan pedig Dunaegyhá- zára költözött. Az apai házban vallásosságot, takarékosságot, kötelességtudást tanult a fiú. S magyar patriotizmust. A szegény falusi pap természetesen az ország legjobb középislcolájába, Pozsonyba, küldi egyetlen fiát. A Bél Mátyás haladó szellemét árasztó evangélikus líceumban tanul Hajnóczy József. S nem lakik idegeneknél, hanem rokonainál: Tesse- dikéknél az Apácapályán. Innen van haláláig tartó barátsága Tessedikkel. PROTESTÁNS VOLT és nem-nemes. A nagytehetségű ifjú számára ezért elzárták az utat, de hiába. Győrött és Pesten patvarián jogot tanul, később Széchenyi Ferenc titlkára lesz. Szüntelenül művelődik. A francia Enciklopédiát s Rousseau és Voltaire könyveit olvassa, magyar történeti kútfőket másol. Evek folyamán hatalmas gyűjteményt állított össze a históriai oklevelekből. Bónis helyesen mutat rá, hogy ez a gyűjtemény értékesebb az ismert magyar jezsuita-gyűjteményeknél, mert Hajnóczy leírásai a tételes közjog időszerű kérdéseinek megoldását is célozzák. Ezt a munkásságát betetőzi a magyar jobbágyságról írt történeti tanulmánya, amely sajnos letartóztatása után elveszett. Természetesen fejlődött, míg eljutott odáig, hogy műveiben »a szuverén magyar polgári állami felépítését« előkészítse. A magyarországi tapasztalatok megérleliík benne a változtatás gondolatait. S ezeklcel együtt a bátor és tiszta magatartást. Közéleti pályára vágyik a mágnás-palotából, közölni óhajtja gondolatait, II. József korában szer érni alispán lesz. II. József halála azonban kettétöri pályafutását: 1790-ben le kell mondania tisztségéről. Visszavonul és publicistává válik. Pest és Becs között jár-kel. Megírja Magyarország új alkotmányának tervezetét, amelyben az úrbéri viszony szerződéssé változtatását, közteherviselést, nemzeti hadsereget kíván. Latinul ír, az országgyűlés urait akarja meggyőzni. Követeli a szabad költözködést, a szólás- és sajtó- szabadságot, a szabad vagyongyarapítást, a vallásszabadságot, a magyar nyelvű oktatást és közigazgatást, valamint a szabadkőmívesség engedélyezését. A közpályáról félrelökött Hajnóczy most indult meg igazi mondanivalójához. Egymás után adja ki közjogi műveit. Sürgeti az országgyűlés reformját: polgári tartalommal tölti meg a rendi (kertieket. »A törvényhozó hatalom természeténél fogva a nemzetnél van« — hangsúlyozza. Műveit többnyire névtelenül adja ki, csak baráti köre tudja, ki a szerző. Az 1792-ben kiadott tanulmánya az adózásról már »a természeti szabadsággal rendelkező és a polgári társadalomban egyesülő emberek« szerződésében látja az új alkotmányt, igazságot és méltányosságot követeld, születési előítéleteik nélkül. A bécsi magyar lap levelezője, a hírekbe is beleírja meggyőződését. 1792-ben régi pártfogója, Széchenyi Ferenc, újra állami álláshoz juttatja: Hajnő- czyt kinevezik I- Ferenc trónrdlépésekor, a politikai tájékozatlanságban, a budai magyar kamara titkárává. 1792 őszén írja utolsó tanulmányát, jegyzeteket egy nevelésügyi törvény- tervezetre. Ott olvasható ez a megállapítás: »A magyar nemzet az osztrákok gyarmata.« A FRANCIA FORRADALOM eszméit első kézből ismerte, tudott a forradalom minden mozzanatáról. 1794-ben éppen ezért természetesen társul Martinovics Ignáchoz. Hajnóczy szervezi be a társaságba Verseghyt, Szentjóbi Szabót és Ambrózy Gábort. Már több mint félszáz tagja van a mozgalomnak s azok számát, clkik »kátéjukat« olvassák és tovább adják, tehát a mozgalom hívei voltak, nem is tudják. Bécs és Budapest egy-egy központ volt, de bekapcsolódtak Pozsony és Kolozsvár, Kassa és más kisebb városok is. Hajnóczy tudatosan, egyenesen, következetesen és világosan szervezte egy új Magyarország tár- , sadalmát. Forró baráti visszhang fogadta. De megfeledkezett arról, hogy forradalmat, új országot csak a néppel együtt lehet előkészíteni. Martinovics inasa pénzért leleplezte a bécsi rendőrségen az egész mozgalmat. Ezután jött a Párizstól rettegő császár véres bosszúja: Vérmező és országos kutatás a jakobinus-káték után. Hajnóczy úgy halt meg, ahogyan élt: bátran, jellemesen. SZALATNA1 REZSŐ
