Evangélikus Élet, 1954 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1954-11-21 / 47. szám

2 EVANGÉLIKUS ÉLET Együtt a Hazafias Népfront zászlaja alatt Történelmi nemzedék vagyunk A »Viharsarok Népe« című békés­csabai lap október 17-i száma ötha­sábos címmel, közli Mekis Adám esperes, a megyei Népfront-bizott­ság tagjának cilákét: Aki nyitott szemmel vizsgáltja né­pünk életét, az könnyen megfigyel­heti, hogy kormányunk új program­jának múltévá bejelentése után, de tőképpen a III. pártkongresszus folyó évi május végi határozatainak végrehajtása során, népünk széles rétegeiből mindig többen és többen, egyre fokozódó érdeklődéssel kap­csolódnak bele életbevágóan fontos nemzeti célkitűzéseink megvalósítá­sába. Különösen nagy érdeklődést vál­tott ki Nagy Imrének, a miniszter­tanács elnökének a pártkongresszu­son tartott, s a népfront újjáélesz­tésére vonatkozó bejelentése. Ennek a programinak a végrehajtása so­rán megalakultak a Hazafias Nép­front előkészítő bizottságai; közsé­gekben, városokban, járásokban, me­gyékben. Tudjuk, hogy az előkészítő bizottságok munkája nyomén fel­pezsdült a politikai élet hazánkban, és országunk egész területén ezek­ben a hetekben és napokban nagy érdeklődéssel kísért nagygyűléseken népünk legszélesebb rétegeiből vá­lasztották meg a Hazafias Népfront községi, városi, megyei, stb. bizott­ságainak tagjait, valamint küldötte­ket a Hazafias Népfront október 23—24-i országos kongresszusára. Eddigi tapasztalataink alapján ál­líthatjuk. hogy a Hazafias Népfront igen népszerű mozgalommá fejlő­dött. Vizsgáljuk mag; mi teszi eny- nyire népszerűvé? A válasz igen egyszerű; népsze­rűvé teszi ezt a mozgalmat az a tény, hogy azok a célkitűzések, amelyeknek elérését a Hazafias Népfront legfőbb programjává tet­te, ugyancsak népszerűek, közel állnak népünk szivéhez. Mik ezek a népszerű célkitűzések? A legelső: a széles alapokon nyugvó nemzeti egység megterem­téséinek és tudatosításának célja. Ügy gondolom, józanul gondolkodó ember előtt nem szükséges, különö­sen bizonyítgatni annak a régi mondásnak igazságát, hogy össze­tartásban, egységben rejlik az erő. Ha pedig ez így van, már kicsiny dolgokban is, mennyivel inkább vo­natkozik ez olyan nagyjelentőségű program megvalósítására, amelyet a Hazafias Népfront legfőbb cél­jául tűzött ki: magyar népünk min­dem becsületesen gondolkodó, hazá­ját, otthonát szerető, az alkotó bé­kés murika szolgálatában álló tag­jának hatalmas, testvéries össze­fogását. A Hazafias Népfront legfőbb cél­ja, hogy magyar népünk egésze, az esetleg fennálló kásebb-nagyobb vé­lemény beli, kulturális, nemzetiségi, vallási és egyéb különbözőségek és eltérések tiszteletben tartása mel­lett, olyan családdá forrjon össze, amelynek legszebb feladata éppen az, hogy ebben a családias életkö­zösségben minden becsületesen gon­dolkodó és dolgozó családtag egyet­értéssel tud együtt munkálkodni minden olyan további cél elérése érdekében, amelyből azután sok ál­dás Származik mindenkire nézve. Ennek a széles alapokon nyugvó nemzeti egységnek elérése érdeké­ben és szellemében dolgozta ki az új tanácstörvényt, amelynek megvi­tatása is ilyen széles alapokon tör­tént. Ebbe az irányba mutatnak í z előttünk álló taruácsválasztások is. Hisszük, hogy a tanácsokban is a nép széles rétegeinek képviselőd fog­lalnak majd helyet. A nemzeti egység szélés alapokon történő kiépítése nyomán érhető el a Hazafias Népfront másuk igen lan­tos célkitűzése: népünk egészének állandó felemelkedése gazdasági, szociális, kulturális vonalon egyide­jűleg és egyaránt. Az ilyen felemel­kedést összefoglalva jólétnek ne­vezzük. Szeretném kihangsúlyozni, hogy ezek egymástól elválaszthatat­lanok és igazi jólétről csak ott be­szélhetünk, ahol a gazdasági, szo­ciális és kulturális tényezők egy­idejűleg és együttesen a dolgozó nép felemelkedésének szolgálatában állnak. A Hazafias Népfront további cél­kitűzései: az- igazi hazaüságra, a haza igazi szeretetére való nevetés. A nemzeti egység és összietfogiás cél­kitűzése mellől ez nem is hiányoz­hat, hiszen akik egységben össze tudnak fogni nagy nemzeti céljaink megvalósítása jegyében, azok jó hazafiak is. és fordítva: a jó haza­fiak előtt ham szükséges sóikat bi­zonyítgatni a nemzeti, testvéri ösz- szefogás szükségességét. Iskoláink­ban és azokon lcívül olyanokká ne­veljük népünk tagjait, akik előtt a haza nem csupán üres fogalom, ha­nem szerető édesanyáink, amely vé­delmezi családi otthonaink békéjét, biztosítja becsületesen végzett mun­kánk nyomán mandenmiapi kenye­rünket. Éppen ezért gyermeki kö­telességünk, hogy hazánkat vl- ezontszeressük, és szükség esetén minden külső és belső támadás el­len megvédj ülk Jól tudjuk azt is. hogy ezeknek a nagyszerű cóllkiitűzéselkniek mun- kálása, elérése és maradandó bizto­sítása csak a béke megőrzése és fenntartása esetén lehetséges. Ezért csatlakoztak a békebizottságok is minden vonalon a Hazafias Nép­fronthoz. Ez a két mozgalom olyan, mint egy összenőtt ikertestvérpár: egyik sem élhet a másik nélkül. Ezekért a nagyszerű nemzeti fel­adatokért folyó építő munkában való részvételre a kormányprogram szerint meghívást kapott az egyház is. A magyar nemzet történelme so­rán nem először hangzik el ilyen hívó hang az egyházak felé. A Hazafias Népfront mostani cél­kitűzései is. amelyeket fentebb vá­zoltunk, mind olyanok, amelyek mögé nemcsak, hogy bátorsággal, és bizakodással, hanem kötelességtudó készséggel is sorakozik a magyar protestantizmus. Hiszen mindnyá­junknak — felekezeti különbség nél­kül ■— 'kötelességünk, hogy mindent megtegyünk hazánk és otthonaink szebbétételére, életszínvonalunk eme­lése, gazdagabb, boldogabb és bé­késebb életünk érdekéiben. A fel- szabadulás óta eltelt tíz esztendő nemzeitépítő alkotásai egész hazánk területén,1 így megyénkben is már eddig is ennek a célnak szolgálatá­ban állottak. Most a Hazafias Nép­front nemzietépítő munkájának új szakaszába n kötelességünkké válik az eddig elért eredményeiknek a tu­datosításán túl, a további, újabb nemzetépítő együttrounfcálkodásra és összefogásra való lelkesítés. Erre kell nevelnünk népünket mindenütt: munkahelyeken, kulturális alkal­makon, templomok szószékein egy­aránt. Neveljük népünket hazánk igazi szeretetére. tervszerű, nagy nemzeti alkotásaink megbecsülésére, újjáépülő hazánk eddig elért nagy eredményeire való igaz büszkeség­gel. A Hazafias Népfront zászlaja alatt fogjunk egymással testvérke­zet, és mindnyájan dolgozzunk együtt az erre a zászlóra kitűzött célokért: a nemzeti egységért, né­pünk jólétéért, az igazi bazafisá- gért, és a békéért! »Történelmünkben nem találunk még egy olyan nemzedéket, mint a mienk, amelynek a legnagyszerűbb nemzeti feladatok megoldása jutott osztályrészül. Nem volt még egy olyan nemzedék, amely a ráháruló történelmi feladatokat olyan sikere­sen oldotta volna meg, amely olyan nagyszerű eredményeket mutatott volna fel a haza és a nép felemelé­sében, mint a mi nemzedékünk« — mondotta Nagy Imre, a miniszter- tanács elnöke választási beszédében. Felvázolta a felszabadulás óta eltelt évtized történelmi eredményeit, majd azt a belpolitikai helyzetet raj­zolta meg, amelyben a helyi taná­csok megválasztása végbemegy. A Hazafias Népfront és a júniusi pro­gramnak az eddiginél is követke­zetesebb végrehajtása a két fő jel­lemvonása ennek a helyzetnek. A népfront-politika azt jelenti, hogy -Egy úton, egy irányban kell haladni az egész országnak — a munkásság­nak éppúgy, mint a parasztságnak. vagy az értelmiségnek és a városi és falusi kisembereknek.« A júniusi program és annak októberi meg­erősítése pedig népgazdaságunk fel­lendülését és a honpolgárok jólété­nek állandó növelését jelenti. Vilá­gos, hogy ennek a két fontos dolog­nak az ereje azokban van, akik végrehajtják — tehát bennünk, dol­gozókban és honpolgárokban. A helyi tanácsok megválasztása és munkája mindannyiunk ügye. A jelölő gyűléseken az egész ország be­kapcsolódott az ország dolgainak intézésébe azzal, hogy véleményét nyilvánította a közügyekben. »A ta­nács jó munkája is rajtunk múlik, és most dől el a két hét múlva le­zajló tanácsválasztásokon. Érdemes tehát több érdeklődést tanúsítani a közügy ck iránt, aktívabban részt venni a tanács, vagy állandó bizott­ságai munkájában, több támogatást adni a tanácsi munkához, mert ak­kor maguk a tanácsok is jobban és többet tudnak tenni mindennapi életünkhöz kapcsolódó sok-sok kér* désünkben.« Mi, evangélikusok hitben felismer­tük, hogy »Isten minket egyháztör­ténelmi új korszak első nemzedékévé méltatott.« (D: Dezséry László). Hi­tünkben felismertük azt is, hogy a vi­lági dolgokban is Isten sokat bízott a mi nemzedékünkre és sokat is vár mitőlünk. Érezzük a felelősséget Isten és az emberiség előtt. Ez a fe­lelősség késztet arra, hogy keresz­tyén kötelességteljesítéssel végezzük mindennapos munkánkat, mint akik nemcsak embereknek, hanem Isten­nek tesszük ezt. Hálásan vesszük, hogy mindannyiunk javának mun- kálásában, jövőnk építésében a mi népünk számít reánk is és a tanács­választásokban s minden közügyünk­ben valóban törekszünk is rá, hogy népünk javát alkotó nemzeti egysé­günket és jólétünket munkáljuk. ORGONAHANGVERSENY a fasori evangélikus templomban (YH., Gorkij-fasor 17.), november 21- én, vasárnap este 7 órakor. Közremű­ködik Peskó Zoltán orgonaművész, Sivó József hegedűművész. Kísér: Peskó György. A műsort Ismerteti: Juhász Géza s. lelkész. MOSOR: 1. Lübeck V. (1656—1740) Preludlum és fuga E-dur 2. Bach J. S. (1685—1750) Fantázia és fuga G-moll 3. Veracini A. (17. század) Largo (S!v6 J.) 4. Kodály Z. (1882—) Orgonamise (introitus, Kyrie, Gloria, Credo, Sanctus, Benedictus, Agnus Dei.Iía Misa est.) 5. Pugnanl G. (1731—1798) Preludlum és Allegro (Sivó J.) 6. Franck G. (1822—1890) Korálfantázia A-moll Vége k,b. fél 9-kor. Belépődíj nincs. Szíves adományokat kérünk. ÖYÜLtlCtZíTI — 1954. november 21. — Az egyházi esztendő utolsó vasárnapja — »Az új teremtés felé« — Jel. 21, 1—5. Mk. 13, 24—27. — Litur­gikus szín: zöld. PESTLÖRINCEN november 14-én volt a gyülekezet őszi szeretetven- dégsége. A gyülekezeti termet zsú­folásig megtöltötték a hívek. A mű­sort a gyülekezet ifjúsága szolgál­tatta. Az egyházi esztendőről elő­adást tartott és igét hirdetett Zay László, a Sajtóosztály ügyvivő lel­késze. PESTERZSÉBETEN november 21-én, vasárnap délután 6 órakor gyülekezeti szeretetvendégség lesz, amelyen dr. Karner Károly teoló­giai tanár tart előadást »Az isme­retlen Jézus« címen- Közreműködik: M. Molnár Éva énekművésznő, dr. Kárpáti Sándor (cselló) és Nagy Gyula (hegedű). ÖBUDÁN, december 5-én, vasár­nap este 6 órakor a budai egyház­megye énekkarai együttes hangver­senyt tartanak. Az Óbuda!, kelen­földi és budaliegyvidéki énekkarok többek között Bach, Goudimel, Gár­donyi, Pachelbel, Sulyok, Walther, Kapi-Králik és Kodály műveket ad­nak elő. Orgonái Gárdonyi Zoltán, Sulyok Imre és Heller Anna. A BUDAVÁRI gyülekezet november 20-án, szombaton délután 6 órakor férfi szeretetvendégséget, november 21-én, vasárnap ő,élután 4 órakor pedig gyerme kszere tetven- dégséget tart a gyülekezeti imate­remben. A GYÖR-SQPRONI EGYHÁZ­MEGYE lelkész! munkaközössége győri körzete november 15-én, sop­roni körzete pedig november 22-én tartja szokásos összejövetelét. Az es­peresnek az Országos Esperes! Érte­kezletről szóló beszámolója után a Lelkipásztor októberi számával fog­lalkoznak, majd a Hazafias Nép­front bizottságaiban való részvételt tárgyalják meg. A BUDAI EGYHÁZMEGYE lel­készt munkaközössége nov. 10-én tartotta ülését a buda, hegyvidéki gyülekezet termében. Bottá István kelenföldi másodlelkész a vasárnapi igehirdetés alapigéjéről tartott bib- liatanulmányt, Várady Lajos espe­res az országos esperesi. értekezlet­ről, dr. Ottlyk Ernő teol. tanár pe­dig a Hazafias Népfrontról tartott beszámolót. A NÖGRÄDI EGYHÁZMEGYE lelkászi munkaközössége november 11-én Balassagyarmaton ülést tar­tott. Furia Zoltán űrvacsoraosztása után Lovass Kovács András tartott írásmagyarázatot, majd Gartai Ist­ván espereshelyettes számolt be az országos esperesi értekezletről és más aktuális ügyekről. A beszá­molót követő élénk megbeszélés után Harmathi Béla, az egyházfe­gyelem és egyháztagság kérdéseiről tartott előadást. A VASI EGYHÁZMEGYE lelké- szi munkaközössége november 10-én Celldömölkön ülésezett. A gyűlésen részt vett Bácsi Sá-ndor lelkész, püspökhelyettes és Tessényi Kornél püspöki titkár. A kezdő úrvacsorát Németh-Farádi Mihály szolgáltatta. Smidéliusz Ernő írásmagyarázata után Lehel Ferenc tartott előadást a Hazafias Népfront mozgalomban való részvételről. A MONORI egyházközségben no­vember 25—28. napján cvangélizá- ciót tartanak, melynek szolgálatát Selmeczi János tatabányai lelkész végzi A BOBAI GYÜLEKEZETÉT no­vember 6-án meglátogatta Fülöp Dezső esperes. Az esperes megbe­szélést folytatott az egy házi an ács­csal is. TATABANYÁN a bányatala) süllyedése következtében erősen megrongálódott templom helyreál­lításában a tatabányai Bányászati Tröszt kcmwly segítséget nyújtott. A megújított templomot D. dr. Vető Lajos püspök megbízásából Tessé­nyi Kornél püspöki titkár avatta fel a november 14-én, a délelőtti is­tentisztelet keretében. Az istentisz­tel et után ünnepi közgyűlés volt, melyen a fejérikomáromi egyház­megye nevében Németh Géza csab- di-bicskei lelkész, egyházmegyei sajtómegbízott, a református test­véregyház nevében pedig dr. Me- zey Lóránd lelkész köszöntötte a tatabányai gyülekezetei. A szép templomban este vallásos est volt, melyen a püspöki titkár a keresz­tyén reménységről tartott igehirde­tést, Peskó Zoltán orgonaművész pedig orgonaszámokkal szolgált. A gyülekezet nagyszámban és örven­dezéssel vett részt az ünnepélyen. FELSÖPETÉNYBEN november 7-én, a csendesnapon Jurányi Ist­ván váci, Harmathi Béla ősagárdi és Záborszky Csaba felsőpetényi lel­kész szolgált. Sokan részt vettek a banki, ősagárdi és a rádi gyüleke­zetekből is. ÁGFALVA új gyülekezeti termét november 7-én adta át rendelteté­sének az esperes. Az új termet egy régi egyházi helyiségből a hívek magúk alakították ást önkéntes mun­kával. Az ürmepéíyen szép sikerrel szerepelt a gyülekezet nemrég ala­kult vegyesSkara. TÉSEN a november 7-1, délelőtti istentiszteleten Iktatta be Halász Béla esperes Kiss Kálmán felügye­lőt és Varga Zoltán másod fel ügye­lőt. Az esti istentiszteleten az espe­res igehirdetéssel szolgált a gyüle­kezetnek. A KISSOMLYÓI GYÜLEKEZET november 7-én templomszentelési jubileumot ünnepelt. A szolgálatot Fülöp Dezső esperes végezte. Az es­peres megbeszélést folytatott az egyháztanáccsal is. A MEDGYESEGYHÁZI evangé­likus gyülekezetben egyhetes hit- mélyítő előadás-sorozatot tartanak november 28-től december 5-ig. A szolgálatokat Benkóczy Dániel sze­gedi lelkész végzi. CSALÁDI HÍR: Balázs Béla alsó­sági lelkésznek és feleségének, Bér- náth Erzsébetnek első leánygyer­mekük született. — Elveszett november 11-én ki- adóhivatalunkból az egyik dolgozó esernyője. A tévedésből elvitt er­nyőt kérjük visszaadná. — Templomfűtésre alkalmas nagy kályhát keres megvételre a va- nyarci egyház. — Egyházfit keres a kőbányai egyházközség budapesti lakáscseré­vel. Budapest. X., Kápolna-u. 14. — Stuttgarti szerkezetű új har­monium eladó. Czézámé, Sopron, Rákóczi-utca 8. HAJNÓCZY JÓZSEF t^GY HÁROMSZÁZOLDALAS MONO- ■®-/ GRÁFIA, B óni s György munkája, (Budapest, 1954, Akadémia Kiadó) hívja fel a figyelmünlcet a magyar jakobinusok igazi ve­zető szellemére, Hajnóczy Józsefre. Alakja el­tűnt Martinovicsé mögött. Az a történetírás, amely kapva kapott Martinovics Ignác jellemé­nek gyöngeségén, zavartan állott meg Hajnóczy jelleme előtt. Csak két éve ismerjük a magyar jakobinus-per iratait, Benda Kálmán nagy levéltári kutatásának eredményeként, amelyek­re Bónis munkája is támaszlcodik. Most válik világossá sok minden a IS. századból s annak is utolsó éveiből. Nyilvánvaló, hogy a magyar ja­kobinus-mozgalom sokkal nagyobb hullámot vert, mint azt általában eddig tudtuk. A ma­gyar értelmiség valóban történeti cselekvésre jelentkezett. HAJNÓCZY JÓZSEF Modorban, a Kis-Kár- pátok lábánál született. Apja evangélikus lel­kész volt. aikit a Tolna megyei Majosból a pé­csi püspök a megye hajdúival kergetett ki, miután elvette előbb az evangélikusok kis templomát is. Hajnóczy Sámuel ekkor apósá­nál húzódott meg a Pozsony megyei Modor­ban, ott született Hajnóczy József 1750. május 3-án. Néhány év múlva az apa Aszódon ka­pott lelkészt állást, onnan pedig Dunaegyhá- zára költözött. Az apai házban vallásosságot, takarékosságot, kötelességtudást tanult a fiú. S magyar patriotizmust. A szegény falusi pap természetesen az ország legjobb középislcolá­jába, Pozsonyba, küldi egyetlen fiát. A Bél Mátyás haladó szellemét árasztó evangélikus líceumban tanul Hajnóczy József. S nem la­kik idegeneknél, hanem rokonainál: Tesse- dikéknél az Apácapályán. Innen van haláláig tartó barátsága Tessedikkel. PROTESTÁNS VOLT és nem-nemes. A nagytehetségű ifjú számára ezért elzárták az utat, de hiába. Győrött és Pesten patvarián jo­got tanul, később Széchenyi Ferenc titlká­ra lesz. Szüntelenül művelődik. A francia En­ciklopédiát s Rousseau és Voltaire könyveit olvassa, magyar történeti kútfőket másol. Evek folyamán hatalmas gyűjteményt állított össze a históriai oklevelekből. Bónis helyesen mutat rá, hogy ez a gyűjtemény értékesebb az ismert magyar jezsuita-gyűjteményeknél, mert Hajnóczy leírásai a tételes közjog időszerű kérdéseinek megoldását is célozzák. Ezt a munkásságát betetőzi a magyar jobbágyság­ról írt történeti tanulmánya, amely sajnos le­tartóztatása után elveszett. Természetesen fej­lődött, míg eljutott odáig, hogy műveiben »a szuverén magyar polgári állami felépítését« előkészítse. A magyarországi tapasztalatok megérleliík benne a változtatás gondolatait. S ezeklcel együtt a bátor és tiszta magatartást. Közéleti pályára vágyik a mágnás-palotából, közölni óhajtja gondolatait, II. József korában szer érni alispán lesz. II. József halála azonban kettétöri pályafutását: 1790-ben le kell mon­dania tisztségéről. Visszavonul és publicistává válik. Pest és Becs között jár-kel. Megírja Magyarország új alkotmányának tervezetét, amelyben az úrbéri viszony szerződéssé változtatását, köztehervi­selést, nemzeti hadsereget kíván. Latinul ír, az országgyűlés urait akarja meggyőzni. Kö­veteli a szabad költözködést, a szólás- és sajtó- szabadságot, a szabad vagyongyarapítást, a vallásszabadságot, a magyar nyelvű oktatást és közigazgatást, valamint a szabadkőmíves­ség engedélyezését. A közpályáról félrelökött Hajnóczy most indult meg igazi mondanivaló­jához. Egymás után adja ki közjogi műveit. Sürgeti az országgyűlés reformját: polgári tar­talommal tölti meg a rendi (kertieket. »A tör­vényhozó hatalom természeténél fogva a nem­zetnél van« — hangsúlyozza. Műveit többnyi­re névtelenül adja ki, csak baráti köre tudja, ki a szerző. Az 1792-ben kiadott tanulmánya az adózásról már »a természeti szabadsággal rendelkező és a polgári társadalomban egye­sülő emberek« szerződésében látja az új alkot­mányt, igazságot és méltányosságot követeld, születési előítéleteik nélkül. A bécsi magyar lap levelezője, a hírekbe is beleírja meggyő­ződését. 1792-ben régi pártfogója, Széchenyi Ferenc, újra állami álláshoz juttatja: Hajnő- czyt kinevezik I- Ferenc trónrdlépésekor, a po­litikai tájékozatlanságban, a budai magyar ka­mara titkárává. 1792 őszén írja utolsó tanul­mányát, jegyzeteket egy nevelésügyi törvény- tervezetre. Ott olvasható ez a megállapítás: »A magyar nemzet az osztrákok gyarmata.« A FRANCIA FORRADALOM eszméit első kézből ismerte, tudott a forradalom minden mozzanatáról. 1794-ben éppen ezért természe­tesen társul Martinovics Ignáchoz. Haj­nóczy szervezi be a társaságba Verseghyt, Szentjóbi Szabót és Ambrózy Gábort. Már több mint félszáz tagja van a mozgalomnak s azok számát, clkik »kátéjukat« olvassák és tovább adják, tehát a mozgalom hívei voltak, nem is tudják. Bécs és Budapest egy-egy köz­pont volt, de bekapcsolódtak Pozsony és Ko­lozsvár, Kassa és más kisebb városok is. Haj­nóczy tudatosan, egyenesen, következetesen és világosan szervezte egy új Magyarország tár- , sadalmát. Forró baráti visszhang fogadta. De megfeledkezett arról, hogy forradalmat, új or­szágot csak a néppel együtt lehet előkészíteni. Martinovics inasa pénzért leleplezte a bécsi rendőrségen az egész mozgalmat. Ezután jött a Párizstól rettegő császár véres bosszúja: Vérmező és országos kutatás a jakobinus-ká­ték után. Hajnóczy úgy halt meg, ahogyan élt: bátran, jellemesen. SZALATNA1 REZSŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom