Evangélikus Élet, 1954 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1954-03-28 / 13. szám
EVANGÉLIKUS ÉLET % AZ EGYHÁZTÖRTÉNETBŐL: „Azon dolgokat mulatom elő, mellyek a' pararasztnakgyarapodására és az Országnak virágzására szolgálnak“ — írja Tessedik Sámuel GYÜLEKEZETI HÍREK 1951. március 28. Laetare (4. böjti) vasárnap. Igék: 1. Kor 10,15—17. — Ján 6,30—40. »Az élet kenyere«. — Liturgikus szín: lila vagy rózsaszín. Tessedik Sámuel, a híres szarvasi evangélikus lelkész nyitott szemmel figyelte a 18. század második felének Európáját s azt látta, hogy Nagy Frigyes Poroszországában. Csehországban, II. Katalin Oroszországában egyre jobban terjed a tudományos alapokra helyezett földművelés és állattenyésztés. Ugyanakkor elszorult szívvel látta Tessedik, hogy nálunk csak faekével szántottak, ami inkább csak boronálásnak illett be, nem ismerték a talajjavítás legújabb módszereit, hiszen még a trágyázást sem j gyakorolták, és az ősi nomádpásztor- kodás és ridegmarhatenyésztés útját csak nehezen és vontatottan kezdte felváltani az istállózás é6 célszerű takarmányozás. Tessedik világosan látja, hogy nemcsak a parasztság egyéni érdeke, hanem az ország, a haza érdeke kívánja meg, hogy a kor legújabb és tudományosan legjobban alátámasztott mezőgazdasági módszereivel történjék a földművelés és állattenyésztés. Ennek a nagy hazafias célnak az érdekében írja meg a falu feileLkesílésére és mozgósítására szánt könyvét ezzel a cimmel: "A’ Paraszt ember Magyar Országban miísoda és mi lehetne?« Ebben a könyvében Tessedik magát »Tiszteség nélkül való ember«-nek nevezi, azaz olyannak, aki nem tartozik az ország vezetői közé, de aki hazáját féltőn szerető emberként és segíteni kész keresztyénként szólal meg a »javallás«-nak és nem a »pa- ranísolat«-nak hangján: »Én mint Tisztség nélkül való ember, a' Parasztnál; állapotját úgy, a’ mint is a’ természetnek törvényét, és más esméretes jó és hasznos rendeléseket eszemben megforgattam. Tsak azért kérem a' kegyes Olvasót, hogy ezen jóra tzélzott javallásokat, a' mi- némüt minden egyenesen gondolkodó Hazafi, az ő Hazájának javára tehet, mint javallásokat. és nem mint valójában való kívánságokat. és hatalmas parantsola- tokat, mellyekre én valakit szorítani szándékoznék, tekintsen.« A mezőgazdasági kérdést hazafias kérdésnek tekinti Tessedik, s ugyanakkor a parasztság korszerű termelésétől az egész ország jólétének emelkedését várja: »Én tsak azon dolgokat mutatom elő, mellyekre az ember az én regulát nem-szabó gondolatom szerént, a Faluval való véle- bánást le-irom. és kívánok ez által az igaz Hazafiaknak alkalmatosságot adni, hosy az illyetén hasznos dolognál tovább gondolkodjanak, hogy va- lahára ollvas Valamit végre-vigye- nek. a’ melly a’ Magyar Nemzetnek kiváltképpen való betsületére, a’ Parasztnak gyarapodására, a’ Közjónak és az Országnak viráeozására és a faluknak bizonyos jó állapotjokra szolgáljon.« A közjónak és a nemzet becsületének szolgálata minden keresztyén ember életének legtermészetesebb kötelessége. Miközben a parasztember a sajátmaga hasznára elsajátítja a legcélravezetőbb földművelési módszereket, ugyanakkor ezzel a legtöbbet tette a község, az ország, a haza javára: »A’ Falunak mindenki Lakója azon iparkodjék, minden előadandó alkalmatosságnál a’ Közjót úgy előmozdítani, hogy ő a Magáét a’ Községnek gyarapítására örömmel és jó szívvel fordítsa.« Természetesen annál könnyebb adni, minél több termett. Ennek az útjáról sem feledkezik meg Tessedik. Példát említ. Az egyik gazda »beveti az ő kaszáló rétjét marha tápláló füvei, és azt esztendőnként háromszor, négyszer is meg-kaszálja«. A szomszédjának nem volt gondja takarmánynövény vetésére s így csak egy évben egyszer kaszál. »Az ő tunya szomszédja vakarja is a fejét, hogy ámbár a’ kaszáló rétért ugyan-annyit kell fizetnie, mint a’ szorgalmatos gazdának, aki kaszálóján négy annyit nyert.« Nyilvánvaló, hogy ugyanolyan földön, azonos természeti feltételek mellett a két gazda termése közötti különbség csakis a hozzáértésnek és a szorgalomnak a külnöbségétől származhatott. Tessedik hozzáteszi ehhez: »így végre a’ magyar Parasztok közül a’ török fatum (végzethit) ki-irtatik, és a’ Paraszt meg-szünik az Isten és a’ gondviselés ellen pa- naszolfcodni, midőn romlatságának és kínjának maga az oka.« Az elmaradottságot és a gondatlanságot tehát nem lehet azzal palástolni, hogy így volt megírva a »sors« könyvében, mikor annak tehetetlenség és mulasztás az oka. A szorgalmas munka azonban Isten rendelése folytán, mindig jó gyümölcsöt terem és áldást hoz magával. A lelkiismeretes kötelességteljesítésről mondja Tessedik: »E szerént kell mindenik falubéli lakosnak élni, hogy minden időben minden alkalmatosságnál, minden helyen az ő kötelességének teilyesitése által az Istennek áldása magára, házára, és az egész községre áradjon.« Mindezt nemcsak jótanácsként mondotta Tessedik, hanem maga adott példát erre. Arról volt nevezetes, hogy még a beálló őszi esők előtt, szeptemberben, októberben megművelte kertjét és földjét, mikor mások még alig fogtak hozzá. Kertjében minden előbb termett, mint másoknál. Példája magával ragadta faluját is, annyira, hogy Szarvas a legjobban termelő községek egyike volt. Muikatirovich pesti tanácsos szerint Szarvas és két-három más szomszédos helység több zsírt és sajtot szállított Pestre, mint a három egyesített Pest-Pilis-Solt vármegye. Különösen híressé vált a szarvasi juhtenyésztés. A mintegy 5 ezer lakosú községnek 30 ezernyi juhból álló nyája legelt a gondosan kezelt réteken. A népét igazán szerető lelkésznek a faluja sohasem állhat az utolsó között, mert az igazi igeszolgálatnak mindig rá kell mutatnia a keresztyén hit jó munkában is megmutatkozó gyümölcseire. Tessedik híres volt arról, hogy a papiak ablakaiban aludt ki utoljára a fény, mert a parasztgyülekezetét, faluját, hazáját oly forrón szerető lelkész a nappali szorgalmas testi-lelki munka után Isten igéjének világosságánál kereste a helyes magatartás útját, amelyen szolgálata kedves lehet Isten és emberek előtt Azt lehetne gondolni, hogy ilyen nagy gazdasági érdeklődés mellett Tessedik elhanyagolta lelkészá szolgálatát. Ennek ő maga adja cáfolatát, amikor így ír: »Felhívom az én kedves hivatal társaimat, mutassanak fel nekem,, annyi nem száz, hanem ezer szóiról-szóra kidolgozott predica- tiot, mint a’ mennyit én ki-dolgoz- tam és el-mondtam az Ó és Uj Tes- tamentomnalk könyveibül az Istennek a’ természetben, különösképpen a’ falusi földmivelő nép között látható müveiről.« Tessedik lelkész: szolgálata, hazafias magatartása, nép iránti szeretete, újért való lelkesedése összefoglalható annals az örökkévaló Istennek a szolgálatában, akinek szíve telve van az emberek iránti mélységes szeretettel. Ottlyk Ernő RUTTKAY-MIKLIAN GÉZA: PASSIŰ A mi Urunk Jézus Krisztus szenvedésének és halálának szent története, I. Virágvasárnapra II. Nagypéntekre * Készítsük elő a nagyheti passióolvasást a könyv csoportos megrendelésével. Ára 6.— Ft. Megrendelhető az Evangélikus Egyetemes Sajtóosztálynál, Bp., VIII., Puskin-u. 12. Csekkszámla: 220.278. A gyülekezeti iratterjesztéseknek 10%-os engedményt biztosítunk. LELKÉSZ VIZSGA A Déli Evangélikus Egyházkerület Lelkészképesítő Bizottsága március 19-én a Puskin-utcai székházban ülést tartott, amikor Halasy Endre, Hulej Alfréd, Madarász István és Povázsay Mihály segédlelkészek vizsgáztál« és nyertek lelkész: oklevelet. Bácskai Gusztáv szarvasi segédlelkész szlovák nyelvű képesítést nyert. deak-tér Kossuth Lajos halálának 60. évfordulója napján, március 20-án este volt a Deák-téri Esték sorozat 5. előadása, »Márciusi Est* címen. A bevezetőben Gyöngyösi Vilmos esperes a pesti evangélikusság hagyományos szokását idézte fel, a Kossuth halálára való emlékezéssel kapcsolatban. Megemlékezett napjaink többi évfordulóiról is, Petőfi, Bajza, Vachot s a többi evangélikus val- lású márciusi hősökkel kapcsolatban. Dr. Ottlyk Ernő teol. akad. intézeti tanár előadásában az evangélikus egyház 1848-beli élete elevenedett meg. A műsor kiemelkedő száma volt Zathureczky Ede Kossuth-díjas hegedűjátéka, melyet a részvevők nagy örömmel és tetszéssel hallgattak. Ezenkívül M. Molnár Éva éneke, Gádor András felolvasása és Molnár Zoltán szavalata tették teljessé a műsort. BUDAI EGYHÁZMEGYE A lelkészá munkaközösség két ősz- szejövetelt tartott az elmúlt hetekben. Az elsőn Ferenczy Zoltán bevezette az igetanulmányt a következő vasárnap igehirdetéséhez. Groó Gyula tartott előadást »A Szentírás lutheránus használata« címen, ösz- szeállították nyárig az egyházmegye belmissziói munkatervét és tárgyalták a sajtókonferencia és országos esperes: értekezlet munkáját. — A másik ülésen Pethő István vezette az igetanulmányozást, majd felolvasásra került D. dr. Vető Lajos püspöknek a mezőgazdasági programm- ról tartott előadása. — Mindkét alkalommal élénk vita követte a beszámolókat. GÖD-SZÖD A gyülekezet mind a három egyházközségében bűnbánati csendes hetet tartanak. Alsógödön márc. 29-től kezdve ápr. 4-ig Keren Emil Bp.-Kőbá- nyai, Felsőgödön ápr. 5—10-ig Jurányi István váci, Sződligeten ápr. 5—11-ig Várady Lajos budavári esperes végzi az igehirdetöi szolgálatot. BAKONYSZOMBATHELY A bakonyszombathelyi gyülekezet 1954 január 31-én tartott lelkészmeghívó közgyűlése lelkészül egyhangúan megválasztotta Varga György adminisztrátor s. lelkészt. Beiktatása március 14-én volt. Paál László a nagy festőművész, hetvenöt évvel ezelőtt halt meg fiatalon, harminc- három éves korában. Benne a magyar festőművészetnek egyik legnagyobb alakját kell tisztelnünk. Két esztendővel Munkácsy után született s a magyar tájképfestészetet ugyanolyan magaslatra emelte, mint M u nkácsy Mihály társadalomábrázoló piktúránkat. Munkácsy példája vitte előre. Munkácsy barátsága segítette odakünn, Párizsban. A természet gyermekkorában ihlette meg. Bécsba és Párizsba a magyar tájak képet vitte magával. Londoni és hollandiai, meg németországi tanulmányok után Párizsban, az imádott barát oldalán köt ki s a párizsi erdőkben eszmél vissza szülőföldje erdeire. Halál á'g ott dolgozik. Nincs sok éve hátra, sietnie kell. hogy kifejezze magát. Életművének csupán töredéke van birtokunkban, a budapesti Szépművészeti Múzeumban. 1868- ban állította lei először kepeit Paal Budapesten, de akkor senki sem vette észre, hogy a század legnagyobb tájképfestőjét láthatják. Sikert Bécsben és Párizsban ért el, dijakat kapott, s halála után ismét elfelejtették, mint életében odahaza. Egy képzőművészeti történetíró, Láza r Béla, fedezte fel s állította kitűnő könyvében érdeme szerint az előtérbe. Azóta tudjuk, hogy Paal László nemzeti műveltségünk legnagyobb képviselői közé tartozik. Képeire felhívjuk a figyelmet e helyütt is mert a látvány minden Írott szónál többet mond. Egy séta a Szép- művészeti Múzeumban félóra alatt bárkit meggyőz róla, hogy ez a művész az ember és természet mélységes kapcsolatát bizonyítja nekünk. PeáL László gyönyörű képein a természet véghetetlensége mesél. Mély, erős, óriás az erdő, fényei és árnyai simogatnak és hívnak, bükkek és tölgyek közt kacskaringózik egy ösvény s fut be a sötétbe. Szép ez a világ, szép az ember érzelmeivel. Erre tanít Paál László halhatatlan művészete. Tinódi dallamairól kell szólnunk még egyszer, amiért múltkor az érdemes íróról s a 18. század nagy ébresztő s hírvivő lantosáról megemlékezve ezt csak kurtán mondtuk meg. Röviden szóltunk róla, mint zeneművészről, aki azonban dallamaival korszakalkotó munkát végzett. Cikkünkre levelet kap-; tunk egy debreceni olvasónktól, aki fölöttébb értékes adatokkal egészíti ki Tinódiról írt cikkünket. Ezt közli a levél velünk: »Tinódi dallamaira és variánsaira már a 16. században írtak zsoltárokat és dicséreteket a kortársak. Ez azért fontos, mert Tinódi a nép száján élő históriás dallamformát emelte fel irodalmi és zenei szintre s végigénekelve az országot, maga után hagyta követendő példának. Nemcsak az ország evangélikusai éltek vele, hanem a reformátusok és a katolikus magyar énekeskönyvek is sorra felvették Tinódi Sebestyén dallamait. Az ellenreformáció 1651-től a század végéig több ízben ezekkel a dallamokkal, a lutheránus költő ritmusaival újította meg énekeit. Az új református énekeskönyv 1948-ban ugyancsak ezeket használta fel. Minő értékei a magyar kultúrának a Tinódi-dallamok, mutatja nem utolsó sorban az is, hogy Kodály Zoltán és Adám Jenő iskolai énekeskönyveiben ugyancsak benne van valamennyi.« Idáig a levélíró közlése. S utána ezt írja: »A magyar evangélikusok szerte az országban idegen népek énekeskönyveit és dallamait éneklik, rontják a magyar zenei műveltséget és a muzikális ízlést. Sztáray és társai négyszáz évvel ezelőtt részben éppen Tinódi- dallamokkal reformálták meg a magyart. S a mai magyar evangélikusság jórészt nem is ismeri ezeket a dallamokat...« Igaza van a hozzászólónak, tökéletesen igaza. Nemcsak nyelvében él a nemzet, hanem dallamaiban is. S nem csupán nyelvében kell felújítani a reformáció hagyományait és hagyatékát, hanem dallamaiban is. Ezért szólunk Bornemisza Péterért, ezért írunk Tinódi Lantos Sebestyénért. Petőfi szlovákul most jelent meg első ízben évtizedek óta könyvalakban. írjuk ide pontosan az adatot. Petőfi Sándor: Básne. Ez a kötet címe. A Szlovák Szép- irodalmi Kiadó adta ki Pozsonyban ez év elején, ízléses egészvászonkö- tésben, a költő egyik ismert metszetarcképével, háromezer példányban, tehát inkább csak egy szűkebb érdeklődési körnek, talán az értelmiségnek. Ott is fontos és jelentős, hogy Petőfit megismerjék szlovák fordításban. Száznyolc költeményét találjuk itt a költőnek s két elbeszélő költeményét is, a Bolond Istó- kot és a Helység kalapácsát. A fordítás a legkiválóbb szlovák költők egyikének, Jan SramcJc-nek a műve. Hozzátehetjük tüstént: a fordítások legnagyobb része elsőrangú, egy-egy verse kongeniális. Ezzel a válogatással valóban jó szolgálatot végez a szlovák tolmácsoló, akinek munkáját jól kiegészítik az érdekfeszítő magyarázó jegyzetek. Versek fordítása eleven beszélgetés egy másik nemzettel. Erre a beszélgetésre a magyar és szlovák nemzet közt keresve sem lehet találni méltóbb költőt Petőfi Sándornál. A szlovák nacionalizmus a kezdet kezdetétől fogva, még Stúr irányítására, később Húrban és fia: Vn- janky ránditásaira mesterségesen visszatartotta a szlovák értelmiséget és a népet Petőfi költészetének megismerésétől. Az egész világ befogadta a költőt, félszáz nemzet nyelvén örökítették meg költeményeit, csak szlovákul nem. Viliam Pauliny- Tóth első fordításai szétszórtan, folyóiratokban jelentek meg, ugyanúgy a nagy költőnek, Hviezdoslav- nak, századunk első éveiben készült művészi teljességű szlovák fordításai, amelyekkel megtörte a Petőfi körüli szlovák csendet. Nem jelentős könyvnyi szlovák fordítások után ezt a most kiadott Smrek-féle antológiát kell tekintenünk az első nagy szlovák Petőfi-tolmácsolásnak. Ha hozzávesszük Emil Boleslav Lukáé- nak három évvel ezelőtt megjelent ugyancsak művészi rangú Apostolfordítását, elmondhatjuk, hogy 105 évvel halála után Petőfi Sándor megjelent ama nemzetnél is, amelyhez saját nemzete után a legközelebb állott s ahol azonos hőfokon, azonos márciusi szívvel, azonos közölnivalói vannak. A szabadságról s mindazon érzelmekről, amelyeket száz év óta senki sem fejezett ki szebben Petőfinél, gzalatnai Rezső MEZŐHEGYES Március 15—21-ig sorozatos ige« hirdetést tartott a gyülekezetben Bártfay Lajos magyarbánhejyesi lelkész. IHAROSBERÉNY A gyülekezetben böjti igehirdetés- sorozatot tartottak március 11— 14-ig. A szolgálatokat Jakus Imre tabi lelkész végezte. IHAROS A böjti igehirdetés-sorozat keretében március 18—21-ig a gyülekezetben Szekeres Elemér csurgód lelkész szolgált. CSANADALBERTI Március 8—14-ig sorozatos igehirdetést tartott a gyülekezetben Ben- kóczv Dániel szegedi lelkész. Az igehirdetési alkalmak iránt igen nagy volt az érdeklődés. AMBRÓZFALVA Böjt első és második hetében minden este igehirdetés volt, a helyi lelkész szolgálatával. CEGLÉD Böjt első hetében az anyaegyházban volt naponkénti bűnbánati áhítat, bejt ötödik hétéi jen pedig az abonyi szórványban lesz. — A böjti péntek-estéken »Jézus Krisztus szolgálata- összefoglaló dm&n a Kelj’- beli református lelkészek hirdetik az Igét, böjt negyedik vasárnapján pedig a gyülekezet csendes-napot rendez, Lopták Gyula nyáregyházi lelkész igehirdető szolgálatával. SZÜLETÉS H er nád Tibor tállyai lelkészt és feleségét Isten negyedik gyermekkel áldotta meg, ki a kérész ti égben a Sándor nevet kapta. Pethő István budavári segédlelkészt és feleségét Isten harmadik gyermekkel áldotta meg, ki a Júlia nevet kapta. Ifj. Molnár Sándor sobori hívünket és feleségét Isten leánygyermekkel áldotta meg, ki a szent kereszt- ségben az Elza nevet nyerte. HALÁLOZÁS Szilágyi Frigyes, a kiskőrösi állami iskola 40 éven át volt igazgatója, a gyülekezetnek 20 éven át hűséges presbitere rövid szenvedés után március 5-én elhúnyt. Temetése nagy részvét mellett március 7-én volt Kiskőrösön. Az elhúnytban Solymár András komádi lelkész apósát gyászolja. Héricz Emma, tisztviselő, Hérics Jenő nyugalmazott ev. tanító leánya 29 éves korában tragikus körülmények közt meghalt. Temetése március 8-án volt Nagykanizsán. Várkoly Miklós, a kassai magyarnémet egyházközség utolsó magyar gondnoka február 24-én 69 éves korában Budapesten elhúnyt. Egyházáért, vallásáért élt-halt. Áldozatkész életének emlékét megőrizzük. Veres Józsefné. szül. Horpácsi Júlia, Veres József volt orosházi lelkésznek özvegye a kistarcsai özvegy Papnók Otthonában 88 éves korában, március 16-án az Urban csendesen elpihent. Veres József, akit Székács Józsefhez hasonlóan az »ország papja- megtisztelő címmel illettek, volt az, aki Turinban Kossuth ravatala mellett a gyászbeszédet tartotta. Az özvegy hamvait Blat- niczky Jenő cinkotai lelkész kísérte utolsó földi útjára. Konyhai munkát végző szeretetotthon vezetőt keres vidéki munkahelyre a Diakonia' Osztály. Lelkész! ajánlólevéllel ellátott jelentkezés a következő címre: (Diakóniai Osztály, Budapest, VIII., Üllői-út 24.). Vidéki orvoscsalád háztartási alkalmazottat keres, feltétlen megbízható, evangélikus leányt, vagy asz- szonyt, aki családtag lenne. Cím: Dr. Farkas, Győr, Szabadhegy, Vak B.-u. 3. Budapestre háztartási alkalmazottat keres dolgozó házaspár, megbízható, evangélikus leányt, vagy asszony is lehet Telefon: 161—726, este 8 után. Gyermakszeretö és házimunkához értő nőt heti ötnapi bejárásra ke- resek, Pósfay, Budapest XIII., Vád-út 28. Sajtóosztályunk keres megvételre nagyalakú, nagybetűs, képes bibliát Háztartási alkalmazottat kérésünk. Kapernaum, Gyanesdiáa,