Evangélikus Élet, 1954 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1954-03-28 / 13. szám

3 EVANGÉLIKUS ÉLET Egészen moss ki engemeiaz én álnokságomból Zsolt. 51. 4. "BtÖJT BÜNBANAT IDEJE. Ma­gunkbaszállásra, önvizsgálatra késztet. Vizsgáljuk meg, miben vé­tettünk Isten és embertársaink ellen. A böjti liturgia is erre a bűnbánatra késztet. Minden vasárnap halljuk a lelkész imádságában a kérést: Egészen moss ki engemet az én álnok­ságomból. A negyedik bűnbánati zsoltár, az 51. zsoltár egyik verse ez a könyörgés. Régi idők óta imád- kozza az egyház a hét bűnbánati zsoltárt: a 6., 32., 38., 51., 102„ 130., 143. zsoltárt. Augustinus, a nagy egy­házatya is ezeket imádkozta halálos ágyán. Megérdemlik e bűnbánati zsoltárok, hogy böjti elcsendesedé- seinkben mi is elimádkozzuk őket. A mi épülésünket fogja szolgálni, Most azonban csak ezt az egy ver­set ragadjuk ki a legbensőségesebb és talán legszebb bűnbánati zsoltár­ból. A liturgikus füzetben csak ennyit olvasunk: Lelkész fohászt mond. Sokszor úgy fest, mintha valóban csak ő mondaná, elkerüli a gyüleke­zet figyelmét, pedig a lelkész oltár­hoz fordulva az egész gyülekezetért és annak nevében imádkozik. A gyü­lekezet imádsága szólal meg ajkán. Az egész gyülekezetnek figyelnie kell tehát imádságára, hogy vele együtt imádkozza a fohászt. Milyen gyönyörű is ez a böjti imádság: Hall­gasd meg, Isten, az én imádságomat, és ne rejtsd el magad az én könyör­gésem elől. Könyörülj rajtam, én Istenem, a te kegyelmességed sze­rint. Irgalmasságod sokasága szerint töröld el az én bűneimet, — s követ­kezik a most kiragadott mondat: Egészen moss ki engemet az én ál­nokságomból. Majd tiszta szívért és engedelmesség leikéért könyörög a lelkész. Í : GÉSZEN MOSS KI ENGEMET Á AZ ÉN ÁLNOKSÁGOMBÓL. Azért mosson ki ö, a mi mennyei Atyánk, mert minden bűnünkkel el­lene vétettünk. S mennyi az álnok­ság, a vétek az emberi szívekben. Mennyi hamisság van abban, hogyan megromlott az. A másik ember ellen való vétkezésnek hányféle formája van. Most csak az álnokságot, a ha­misságot emelem ki. Az emberi szó, amely egymás megértését szolgálná, hányszor válik a félrevezetés, sőt a legnagyobb bűn eszközévé. Vagy hány ember van, aki a másik beszé­dét azzal az álnoksággal hallgatja, hogy hol talál abban sebezhető pon­tot, mit tud embertársa beszédéből ő ellene felhasználni. Ha a bojt pozitív értelemben jó­nak cselekvése embertársunkkal szemben, cselekedjünk vele jót e té­ren is. De cselekedjünk jót minde­nekben. De az álnoksággal, hamissággal át- meg-átszőtit, megromlott szívet ki tudja megváltoztatni? Minden foga­dalma és jóigyekezete ellenére min­dig újból csalt az álnokságot műveli. Isten bűnbocsánatára, szabadításra van szükség. Azért oly mély értelmű a böjti fohász: Egészen moss ki engemet az én álnokságomból. A ZfiRT AMIKOR FELKERESED ISTENNEK HAZÄT, ne csak énekelj, ne csak a prédikációt hall­gasd, ne csak a bevezető igére figyelj, hanem a lelkész imádságára is. Az az imádság célja, azért könyörög a lelkipásztor, hogy bűnnek, haragnak, álnokságnak, hamisságnak kötelékét megoldja. Ezzel az imádsággal szí­vedben biztosan más lesz embertár­sadhoz való viszonyod is. Hadd le­gyen hát élővé ajkadon a böjti litur­gia fohásza: Egészen moss ki enge­met az én álnokságomból, és az én vétkeimből tisztíts ki engem. Gyöngyösi Vilmos „KÉT TEMPLOMÉRT 1954“ Alig indult meg a Gyülekezeti Se­gély akciója a két templomért, az egyik templom két szomszédságában már megmozdultak a szívek. A régi, nagy Pesti Egyházközség önálló gyülekezetekre szakadt egy­ségei testvérekként értik és szeretik egymást. Ennek láttuk tanújelét az elmúlt vasárnap Kőbányán. Közös böjti délutánra gyűltek össze a szom­szédos gyülekezetek hivei s mindenki hozott valamit. A kőbányaiak otthont az együtt- létnek, az angyalföldiek tartalmat, a zuglóiak célt. Igeolvasás, egyházi énekek és szavalatok keretében angyalföldi presbiterek családtag­jaikkal előadták az »Eliézer külde­tése« című bibliai darabot. Az egyház és Krisztus egymásratalálását jelké­pezte az érett hittel és szeretettel ho­zott előadás, amiről bőven és szépen írhatnék. De nem ezért fogtam most tollat. A böjti délután egyik szünetében a három gyülekezetből presbiterek persellyel körbejártak, hogy össze- gyűjtsék a zuglói templom befejezé­sére szánt adományokat. Ez az együttlét egyetlen adakozó alkalma volt. Sem belépőjegy, sem más for­mában anyagiakat nem kértek. A következő felvonásszünetig a három pénztáros összeszámolta a begyűlt adományokat. Ki is hirdettük: 916 forint volt. Alig 200 hivőtől. Az a gondolatunk támadt akkor — s ki is hirdettük — nem lehetne-e kerek 1000 forintot adni át a zug­lóiaknak! Aki tehát még szívesen adna, a délután végén tegye adomá­nyát a kijárati perselybe. A gyüle­kezeti teremben már sötét volt, vár­tuk az előadás folytatását. Valaki akkor halkan felém súgott: »Nagytiszteletű úr!«.;; — s már a markomban volt egy tizes. Alig tet­tem a többi közé, copfos szőke kis­leány lopakodott hozzám: »tiszteletes bácsi!«... — 40 fillért hozott. Aztán megindult a félhomályban egy boldog áradás. Ügy figyeltük, mint a folyó szintjét tavaszi hóolva­dáskor: 926.4-0 — 930.60 — 952 ... Kézről kézre adták s útközben tol­dották meg az összegeket. A szeretet hullámainak mérhető emelkedése volt ez s nem telt el öt perc, amikor a függöny felment, túl voltunk az 1100 forinton. — Szeretlek, Izsák! — hangzott a darab végén. — Szeretlek, Uram Jézus — do­bogta a gyülekezet szíve ... i,. s a zuglói templom tovább épül. Koren Emil * A Gyülekezeti Segély javára több egyházmegyében tartottak offerló- riumot. A Nógrádi Egyházmegye gyülekezetei több mint 1300 forint­tal járultak templomaink befejezé­séhez. A Budai Egyházmegye is kb. ilyen áldozatot hozott. A Győr—Sop­roni Egyházmegye gyülekezetei nem­csak az offertóriummal való ada­kozással. hanem egyesek adományá­val, lelkészek adományával és gyűj­tésekkel is példamutatóan előtár­nak. A Vasi Egyházmegyében Szom­bathely offertóriuma 250.— forint, Kőszegé 212.— forint volt. Kősze­gen március 7-én Gyülekezeti Segély vallásos estet tartottak. Eliegen- schnee Frigyes lelkész »A templom a gyülekezet lelki otthona« címmel nagyszabású előadást tartott és ar­ról beszélt, hogy kötelességünk vá­gyódást ébreszteni a lelki otthon után, de feladatunk az is, hogy I templomok épüljenek. A Református Világszüvetság főtitkára Magyarországon A református egyetemes konvent elnöksége meghívta Marcel Prader- vand-t, a Református Világszövet­ség főitkárát, hogy a Világszövetség princetoni naggyűlésének teológiai munkálatait előkészítő magyar bi­zottság ülésére látogassa meg a ma­gyarországi református egyházat. Marcel Pradervand főtitkár a meg­hívást elfogadta és közölte, hogy március végén nyolcnapos tartóz­kodásra hazánkba érkezik a prin- cetomi előkészületek megbeszélésére. A Református Világszövetség, amely 1875-ben alakult meg, je­lenleg 65 ország református egy­házát foglalja magában, több mint negyvenmillió egyháztaggal. Leg­utolsó közgyűlése 1948-ban volt Genfben. Az idei nagygyűlés az észak amerikai Prlncetonban lesz jú­lius 27—augusztus 5. között. Erre a nagygyűlésre a magyar református egyház háromtagú delegációt küld, amelynek tagjai Berecsky Albert és Péter János püspök és Pap László, a budapesti teológiai akadémia dé­kánja. A nagygyűlésre 400 delegá­tust várnak a legkülönbözőbb orszá­gokból. MEGHÍVÓ az Ág. H. Evangélikus Egyházkerüle­tek Jóléti Egyesülete f. a-nak 1954. március 31-én délelőtt 11 órakor Budapesten, V., Deák Ferenc-tér 4. szám alatt az I. emeleti pénztár he­lyiségében megtartandó rendkívüli közgyűlésére. Tárgy: a felszámolás befejezésének megállapítása. Ha a közgyűlés határozatképtelen lenne, akkor 1954. április 10-én dél-» előtt 11 órakor a fentírt helyen a fentírt tárgysorozattal fogunk köz­gyűlést tartani, mely a megjelentek számára való tekintet nélkül hatá­rozatképes lesz. Budapest, 1954. március 22-én. A felszámolók. EURÓPA BÉKÉJÉÉRT Készülj az ige hallgatására! Böjt. 4. vasárnapja (Laetare) I. Kor. 10, 15—17. Laetare (a. m. örülj; Ézs. 66, 10) vasárnapja örömöt visz bele a Jézus Krisztus szenvedésére emlékeztető böjti időbe, Krisztus szenvedése és áldozati halála nem bukást jelentő tragédia; megrendítő, komolyságá­ban is biztató tény, mert új élet for­rása (v. ö. a földbe vetett gabonamag példázatával: Ján. ev. 12, 24), A mai alapige szerint Krisztus halálának örömre hangoló gyümölcse: a közös­ség. Jézus Krisztus földi életében meg­teremtette ugyan a tanítványok sző­kébb közösségét; ennek éltetője, fenntartója mégis az ő személyes je­lenléte volt. Jól tudta, hogy távozása után ez a közösség könnyen szét­hullhat. Ezért gondoskodott arról, hogy küszöbön álló halála, majd fel­támadása és az Atyához való vissza­térése után is érzékelhetően legyen jelen övéi közt. Jézus Krisztusnak ezt a különös jelenlétét a halálára való emlékezéssel megáldott kenyér és pohár (bor), az úrvacsora bizto­sítja. Ezzel eleveníti, erősíti maga Jézus Krisztus elsősorban híveinek a vele való közösségét. Lényegesen több és mélyebb ez a közösség an­nál, amit az elvonuló, magányos elmélkedéssel, puszta emlékezéssel lehet elérni. Az úrvacsorái kenyér és bor élvezése Krisztus testével és vérével való közösség; testi, tehát érzékeltető közösség. Ugyancsak a Krisztussal való ilyen közösségnek az eredménye az em­bertársainkkal való közösség meg­tapasztalása és megerősödése. Az úrvacsorával élők maguk is egy egé­szen különös közösséggé válnak újra és újra; Krisztus testének élő tag­jaivá, akik érzik, hogy egymáshoz tartoznak, egymásra vannak utalva, felelősséggel tartoznak egymásért s azoliért is, akik ebből a közösség­ből kiszakadtak, vagy kiszakadóban vannak. Az úrvacsorái közösség te­hát az igazi emberi, felebaráti kö­zösség ápolásának is alkalma, ösz­tönzője és erősítője. A Szovjetunió kormánya a berlini konferencián javaslatot terjesztett elő az európai országok kollektív biz­tonsági egyezményének megkötésére. A Magyar Népköztársaság kormánya most bejelentette, hogy kész részt venni egy ilyen egyezményben és hajlandó lépéseket tenni egy ilyen egyezmény mielőbbi létrehozásában. A kollektív európai biztonság szov­jet tervezete világjelentőségű kezde­ményezés az európai biztonság égető problémájának megoldására. Külö­nösen jelentős az a tény, hogy akár azonnal is megvalósítható, minden előzetes feltétel nélkül. Népköztársa­ságunk kormányának nyilatkozata is kiemeli ezt a tényt és hangsúlyozza, hogy a magyar kormány hajlandó azonnal részt venni ennek az egyez­ménynek a megvalósításában. Milyen elvekre épül fel ez a szov­jet javaslat? A béke és biztonság szavatolására, az összes európai nem­zetek együttműködésére bármelyik állam elleni támadás megakadályo­zásában, az államok függetlenségé­nek tiszteletbentartására és egyes európai országok más országok el­leni csoportosulásának megakadá­lyozására. Hazánk állásfoglalása a kollektív európai biztonsági egyezmény mellett mindenekelőtt a béke ügye melletti állásfoglalás. Ezen túlmenően abból a törekvésből is táplálkozik, hogy megnyugtató és hatékony biztosíté­kokat akarunk kapni a német kato­nai támadó szellem feléledésének ve­szélyével szemben. Hazánk a múlt­ban éppen eleget szenvedett a német hatalmaskodás miatt és népünk min­den erővel arra törekszik, hogy le­hetetlenné váljék Nyugat-Német- országban egy újabb háborús tűz­fészek megteremtése. A magyar nép nagy örömmel vette kormánya nyilatkozatát és nagy örömmel értesül arról, hogy egész Európában napról napra növekszik a kollektív európai biztonság létreho­zása érdekében indított kezdeménye­zés. Hisszük és reméljük, hogy Európa népei sikerre fogják vinni ezt a mozgalmat. Szombat esti közös imádságunk ELVETETT GABONA Ján. 12, 24. Csodálatos az Isten műve: mezőinken most mindenfelé belehull a megművelt földekbe a gabona, a szemek nemsokára gyökeret eresztenek, majd szárbaszökkennek, kalászt hoznak és végül majd az érett kalász­ban sok-sok aranyszínű drága gabonaszem dicséri a mi Istenünk megsok­szorozó kezét. Csodálkozva vesszük majd kézbe a kalászt és örvendező, hálás szívvel fogjuk majd mondani: egy szemből milyen sok lett! De csak azért lehet a kis gabonaszemből olyan sok, mert a földben elhal, vagyis föláldozza önmagát. Jézus éppen így vettetett bele ennek a világnak a szántóföldjébe. O is feláldozta önmagát, hogy halála által sokak életet nyerhessenek. Ha a kereszten el nem vettetett volna e világ szántóföldjébe, akkor nem volna ma életünk és üdvösségünk. Halála által az ö élete sokakban megjelen­het ebben a világban. Vagyis sokan lehetnek hordozói az Ö tiszta, békes- séges, örvendező és munkás életének. Dr. Wiczián Dezső HÍRÜNK A VILÁGBAN A Svájci Protestáns Sajtószolgálat legújabb száma teljes egészében közli azt a táviratot, amelyet a magyar protestáns egyházak február közepén a négy nagyhatalom Berlinben ta­nácskozó külügyminisztereihez küld­tek, A távirathoz a Svájci Protestáns Sajtószolgálat utószót is írt. Ebben a múlt év novemberében Svájcban tar­tott ökumenikus konferenciával fog­lalkozik. Ezen a konferencián a többi között Barth Károly professzor tar­tott előadást arról az üzenetről, ame­lyet az ökumenikus teológiai bizott­ság készített elő. Most az a hír járja, hogy ennek a teológiai bizottságnak az üzenetét csak júniusban, tehát az Egyházak Világkonferenciája meg­kezdése előtt csupán rövid idővel fog­ják közzétenni és hogy így az egy­házaknak beható tanulmányozásra nem lesz már módjuk. »Nem lehet elég korán nyilvánosságra hozni azo­kat az üzeneteket és határozatokat, — írja a svájci Sajtószolgálat, — amelyeket az Egyházak Világkonfe­renciáján fognak előterjeszteni. Nem szabadna arra számítani, hogy a tag- egyázak utólag úgyis jóváhagyják az eredményeket.« »Az a meggondolásunk, — fejezi be a svájci protestáns kőnyomatos —, hogy nem szabad ez esetleges ellen­erők hatását azzal korlátozni akarni, hogy megrövidítjük az időt, hanem derűs bátorsággal bízni kell abban, hogy amit előkészítettek, nem a Szentlélek segedelme nélkül jött létre és bízni kell abban, hogy ő a maga munkáját a továbbiakban is el fogja végezni.« * A nyugati egyházi lapok részlete­sen beszámolnak dr. George Bell chichesteri püspök, az Egyházak Vi­lágtanácsa központi bizottságának elnöke és dr. W. A. Wisser’t Hooft főtitkár magyarországi látogatásáról. Az English Churchmann című ang­likán hetilap kiemeli, hogy a nyugati vendégeknek a legszívélyesebb fogad­tatásban volt részük. »Kétségtelen, hogy a vendégek sokat tanultak és hálásak voltak a magyar egyházak vendégszeretetéért« — írja a lap. Részletesen megemlékezik a láto­gatásról az Egyházak Világtanácsa genfi kőnyomatosa is, amely hangsú­lyozottan kiemeli a magyar egyházak teológiai tanulmányi előkészületeinek komolyságát. A francia-svájci La Vie Protestant« kétízben is megemlékezik a látoga­tásról s az ökumenikus sajtószolgá­lat alapján közölt híradását ezzel fe­jezi be: »A látogatók hálájuknak ad­tak kifejezést azért az alapos mun­káért, amellyel a magyar egyházak az evanstoni nagygyűlés előkészíté­sén fáradoznak.« Jézus halálának gyümölcsei az Anyaszentegyház tagjai az egész vilá­gon. A meghalt, de feltámadott Jézus Krisztus élteti őket. Az anyaszentegyház tagjai is arra hivattak, hogy önmaguk feláldo­zása által Jézus Krisztus élete megjelenhessen ebben a világban, önma­gunkat fel kell áldoznunk másokért, önmagunk feláldozása ígér drága aratást az Isten mezején. VALLJUK MEG, hogy sokszor elfelejtjük; Jézus halálából élünk. ADJUNK HÁLÁT, hogy Jézus halálából sok gyümölcs termett már: Isten békességre jutott gyermekei. KÖNYÖRÖGJÜNK, hogy boldogan tudjuk magunkat a mások boldogságáért és békességéért feláldozni. Könyörögjünk konfirman­dusaink hitben és ismeretben való gyarapodásáért, a sajtókiadvá­nyaink jó szolgálatáért, az igehirdetők munkájáért, a gyülekezeti ta­gok igazi békességéért, o népek egymással való megbékéléséért. K. Z. Heti Ige: »Bizony mondom nélstek: ha a földbe esett gebonamag el nem hal, csak egymaga marad; ha pedig elhal, sok gyümölcsöt terem«. Ján. 12, 24. Március 28., vasárnap. Ján, 14, 15—24. Ez az Ige azoknak szól, akik szeretik Jézust és parancsolatait meg­tartják. Hozzájuk jő el a vigasztaló Szentlélek. Éppen ezért sohasem ár­vák; még akkor sem, ha a Mester már nincsen velük. Hiszen tudják: Jé­zus él az Atyában és él őbennük és ők is élnek Jézusban. Ez pedig úgy lesz nyilvánvalóvá rajtuk, hogy Uruk parancsolatait megtartják. Az élő Jézus így hat és munkálkodik bennük szakadatlanul. Március 29.. hétfő. Ján. 14, 25—31. A keresztyének szeretik Jézust. Ezért tölti el szivüket a bizonyosság, hogy Isten is szereti őket és, hogy velük van Isten és Krisztus. Mindezt a Szentlélek munkálja bennük. Ebből a bizonyosságból támad a keblüket eltöltő békesség, amely meggyőz minden félelmet ós rettegést. Innen van, hogy a keresztyének hajlékaiban békesség lakozik s a békességet mun­kálják a világban is. Március 30., kedd. Ján. 15, 1—8. Isten azt akarja, hogy parancsolatait megtartsuk. De ez csak akkor sikerülhet, ha szoros közösségben maradunk Jézussal, ö a szőlötő: belőle árad az élet és az erő. A fürt, amely leszakad a tőkéről, elpusztul. A mi életünk is csak Jézusban és Jézus által teremhet gyümölcsöt. Aki Jézus­ban marad, az teljes bizodalommal könyöröghet Istenhez: imádsága meg­hallgatásra talál. Március 31., szerda. Ján. 15, 9—17. Jézus barátai a keresztyének, mert parancsolatait megtartják.. A pa­rancsolatokat pedig ez az egy parancsolat foglalja magába: »Szeressétek egymást!« A szeretet legtökéletesebb foka viszont az, ha valaki életét is feláldozza barátaiért. Az ilyenek mindent megkapnak, amit Jézus nevé­ben kérnek az Atyától. Életük így lesz boldog, örvendező életté. Április 1., csütörtök. Ján. 15, 18—25. Jézus szereti övéit: a világból kivette és egy új tökéletes világ része­seivé tette őket. Mindaz, ami bennük és körülöttük történik, Isten mentő, oltalmazó és új életet teremtő szereteíéről tesz bizonyságot. így aztán akkor sem csüggednek, ha fájdalmat is kell hordozniok. Hiszen Krisztus is szenvedett s szenvedése által végezte el a váltság nagy művét. Április 2., péntek. Ján. 15, 28—16, 4. övéit Jézus magukra hagyja, de ígéretei velük maradnák: minden beteljesedik, amit elmondott nékik. Es velük lesz á Vigasztaló is, akit Jé­zus küld. Ezért nem szabad elcsüggedniök. Április 3., szombat. Ján. 16, 5—11. A tanítványok boldogok voltak, amíg velük volt a Mester. De szomo­rúság költözik szívükbe, ha majd eltávozik tőlük. Pedig jó nekik, hogy magukra maradnak: igy fejeződik be a váltság nagy műve; Jézus csak így küldheti el hozzájuk a Vigasztalót, aki megmutatja nekik, hogy mi a bűn, mi az igazság és mi az ítélet Fürst Ervin

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom