Evangélikus Élet, 1954 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1954-02-28 / 9. szám
4 EVANGÉLIKUS ÉLET Országos Esperesi Konferencia foglalkozott egyházi szolgálatunk időszerű feladataival Tmmár hagyományos, hogy püspökeink időnként összehívják az Országos Esperesi Konferenciát. Ez a legutóbbi, amelyet február 23—24-én tartottak, immár az ötödik ilyen országos esperesi értekezlet volt. Az értekezleten megjelent mind a tizenhat egyházmegye esperese. Erre a kétnapi megfeszített munkával lefolytatott Országos Esperesi Értekezletre azonban püspökeink meghívták a teológiai tanárokat és az egyházi sajtó budapesti munkatársait, valamint a központi egyházi hivatalok munkatársait is. Jelen volt az értekezleten Mihályfi Ernő egyetemes felügyelő is s az értekezlet első délutánján meglátogatta a fontos tanácskozást Varga József, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese és Pap János főelőadó is. t •Varga József elnökhelyettes az értekezleten fel is szólalt cs üdvözölte azt. Kiemelte, hogy az evangélikus esperesek és az evangélikus papság az elmúlt őszön az erszásr mezőgazdasági lakosságának új nagy problémái felve- tődesekor figyelemre méltó szolgálatot feltettek ki a magyar nép .lövője érdekében. Megállapította, hogy az evangélikus egyház helyes úton jár. amikor vezetői ilyen országos értekezleteken foglalkoznak az egész országot érdeklő időszerű kérdésekkel. Az V. Országos Esperesi Értekezlet egyébként egyházunk valamennyi kérdése közül különösen azokat emelte ki, amelyek az egyházi munka elmúlt szakaszán országosan fontosakká lettek, vagy amelyek az egyházi szolgálat következő szakaszán előtérben állanak. Az Értekezletet Dezséry László püspök igetanulmánya nyitotta meg. maid széles áttekintésű beszámolók következnek. Mekis Adám Kelet-Békési esperes »ötéves békeharcunk fejlődése és tanulságai« címen tartott előadást. Nyomon kísérte az 1948—49. esztendő óta egy- 'mást követő világraszóló eseményeket a béke megvédése érdekében és mindenütt megmutatta, hogyan reagált a békéért folyó küzdelem ezen eseményeire a Magyarországi Evangélikus Egyház. Igen találó idézetekkel és visszaemlékezésekkel mutatta meg azt, hogyan fejlődött egyházunk állásfoglalása a béke ügyében és a békéért folytatott nemzetközi harcban. Hogyan nevelődött annak nyomán lelkész! karunk és hogyan a hívek serege, mindaddig, hogy ma elmondhatjuk, hogy az evangélikus egyház hűségesen teljesítette kötelességét a magyar nép körében s megnyilatkozásai időnként nemzetközi jelentőségre is szert tettek. Mekis Ádám levonta ennek az ötéves tevékenységnek a tanulságait és kijelölte a további egyházi békemunka feladatait. Dr. Pálfy Miklós, a Teológiai Akadémia dékánja »Ökumenikus események hazánkban és a hazai protestantizmus készülése Evanstonra« címmel áttekintést adott a legutóbbi hónapok hazánkban lefolyt nemzetközi egyházi találkozóiról, s azokat jelentőségük szerint méltatta. Mélyen járó tanulmányt olvasott fel arról, hogyan kapcsolódott be a magyar protestantizmus abban a nemzetközi és felekezetközi teológiai eszmecserébe, melyet az egész világ- keresztyénség folytat az Egyházak Világtanácsa második világzsinatának, evanstoni nagygyűlésének témája felett. Megmutatta az eddigi magyar teológiai munkálkodás eredményeit és az értekezlet részvevői számára összefoglalta a további teológiai munka feladatait. A rendkívüli érdeklődést kiváltott előadás után Grünvalszky Károly egyetemes főtitkárhelyettes azokat a teológiai kérdéseket tárta fel. amelyeket a Lutheránus Világszövetség hozott a lutheránus egyházak elé szerte a világon. Visszatekintett a Lutheránus Világszövetség hannoveri világgyűlésének teológiai kérdéseire és megmutatta, hogyan fejlesztette azokat tovább a Világszövetség a lutheránus egyházak nemzetközi teológiai eszmecseréje során. Beszámolt az evanstoni nagygyűlés előtti időre Chikágóba összehívott lutheránus világszövetségi találkozóról is. Ezen a találkozón a világ minden tájáról az evanstoni nagygyűlésre érkező lutheránus I delegátusok gyűlnek majd össze, hegy nézeteiket kicseréljék az egész világkeresztyénséget érdeklő kérdésekről. Grünvalszky Károly ismertette azokat a teológiai feladatokat, melyeket egyházunk teológusainak el kell végezniük ez ülés témáival kapcso- j latban. A Magyarországi Evangélikus Egyház így nemcsak az evanstoni témákkal, hanem külön a Lutheránus Világszövetség hittudományi témáival is foglalkozni akar. Ez a sokoldalú teológiai munka a közeljövő- I ben erőteljesen lefoglalja majd teológusainkat és lelkészeinket. Az Értekezlet ezután egész délutánt töltött azzal, hogy megvizsgál'a azt a helyzetet, melyben a magyar nép jelenleg él és ehhez mérje az egyházi szolgálat célkitűzéseit. Az Értekezlet Mihályfi Ernő egyetemes felügyelő és dr. Vető Lajos püspök előadásából elsősorban azt állapította meg, hogy az egész ország lelkes munkában áll azért, hogy a magyar mezőgazdaság fejlesz- j téséről szóló kormányprogramot végrehajtsa. A mezőgazdasági termelés fejlesztéséről és általában a mezőgazdasági kérdések megoldásáról szóló kormánypregramm, mely az egész nép életszínvonalának felemelésére szolgál, rendkívüli jelentőségű az egész nemzet életében. Espereseink széleskörű tanácskozást tartottak a kormány programm megvalósítása nyomán előállott helyzetről. Általános volt a felfogás, hogy az ország mezőgazdasági lakossága nagy bizalommal van a mező- gazdasági kormányprogrammal kapcsolatban és soha nem látott lelkesedéssel fog a tavaszi munkákhoz. Az esperesek az ország valamennyi tájáról beszámolva arról adtak hírí, hogy a jólét az új kormányprogramm megjelenése óta a falun rohamosan növekszik s ennek kedvező kihatásai vannak az egyházi életre is. A vitában, melyben az esperesek valamennyien részt vettek, az az álláspont alakult ki, hogy egyházunknak s a lelkészeknek népünk lelkesedését és munkakedvét örömmel észlelve azon kell lenniük, hogy népünk a pro- grammot megvalósítsa s annak rendkívül sokoldalú célkitűzéseit valóra váltsa. Az első napot dr. Karner Károly teológiai tanár írásmagyarázata fejezte be. Az V. Országos Esperesi Értekezlet második napja Görög Tibor Fejér-Komáromi esperes igetanulmányával kezdődött. Ezután dr. Sólyom Jenő, dr. Karner Károly, dr. Nagy Gyula, Prőhle Károly, dr. Ferdinand István és dr. Ottlyk Ernő teológiai akadémiai tanárok tartottak előadásokat. Az előadások' mindegyike a lelkészek egyházmegyei munkaközösségeinek 1953—54. évre kiadott munka- programmjában szereplő és országos megvitatásra kerülő teológiai témák feldolgozásához adott útmutatást. Tudvalevő, hogy egyházunk vezetősége nyolc ilyen országosan megvitatandó teológiai kérdést tűzött ki az egyházmegyei Lcl- készi Munkaközösségek elé, s hogy a kitűzött témák legjobb feldolgozói közötti kiosztásra tízezer forint ösztöndíjat adományozott. E teológiai témák feldolgozása iránt országosan óriási az érdeklődés. Teológiai tanáraink most ahhoz nyújtottak segítséget, hogy megmutassák a témák feldolgozásához segítő teológiai irodalmat és a témák feldolgozása közben figyelembe veendő teológiai problémákat felvázolják. E rendkívül hasznos tudományos tájékoztatók után Gyöngyösi Vilmos budapest-fasori lelkész »Az esperes az egyházmegyében a püspök munkatársa« címmel tartott előadást. Egyháztörténeti megalapozással tárta fel az egyházmegyék sajátos életének kérdéseit és kereste az esperes jó szolgálatának módjait az egyházmegye lelkészei és gyülekezetei között. Püspökeink az elmúlt esztendőkben igen széles körben támaszkodnak egyházkormányzati tevékenységükben az esperesekre. A két egyházkerület megalkotása óta az egyházmegyék jelentősége erősen megnőtt. Az 1952. évi I. törvénycikk igen életrevaló egységekben szervezte meg az új egyházmegyéket, s ezekben igen komoly munka folyik a gyülekezetek egymást támogató szolgálata, másrészt a lelkészek tudományos és hitbeli munkaközösségei tekintetében. A konferencia befejező előadását D. Dezséry László püspök tartotta. »Hogyan foglalkozzunk a presbiterekkel« címen. A püspök abból indult ki, hogv az egyházban a nemlelkészi egyházi vezetőkkel való foglalkozás igen időszerűvé vált már csak azáltal is, mert egyházunk világi egyházi vezetői líjabban mintha túlságosan átengednék az egyház vezetését a lelkészeknek. Ez nem azt jelenti, mintha nem volna számos jól működű presbitériumunk s híjával volnánk az egyház életéért felelősséget vállaló, áldozatkész s a hitben keményen álló világi egyházi vezetőkben. Mégis -országosan tapasztalható, hogy a presbiterekkel való külön foglalko- zást a lelkészek sok helyen elhanyagolták s ez kárára van annak a szent cs nagyszerű protestáns hagyománynak, mely az egyházban egyaránt felelőssé teszi a híveket és lelkészeket. Az Esperesi Értekezlet azt határozta, hogy a presbiterekkel való külön foglalkozás kötelezettségét az egyházmegyékben napirendre tűzi s a lelkészeknek mindenütt kötelességük lesz az elkövetkező munkaszakaszban tervszerűen és hatásosan foglalkozni a presbiterekkel. Bizonyos, hogy az V. Országos Esperesi Értekezlet gazdag anyagából sol^-sok indítás származik majd egyházi életünk buzgóbbá és eredményesebbé tételére, de ezek között is fontos lesz országszerte a presbitériumok meg- elevenedését és tervszerű munkáját előlkészítő gyülekezeti munka a gyülekezeti ■ lelkészek vezetésével. A kétnapos értekezlet végén dr. Vető Lajos püspök Összefoglalta az eredményeket. Megállapította, hegy kezdve a földkerekség legfőbb problémáján, a béke kérdésén, folytatva az egész ke- resztyénség, majd a Lutheránus Világszövetség problémáinak feltárásával, a. konferencia foglalkozott magyar népünk legaktuálisabb kérdésével, s azután megvitatta a magyar- országi evangélikus egyház szolgálatának szinte minden ágát, egészen a gyülekezeti presbiterekkel való foglalkozásig. Ilyenformán szinte világtávlatba állítva vehette szemügyre esperesi karunk magyar evangélikus egyházunk helyzetét s azokat a feladatokat, amelyeket az egész emberiség, magyar népünk és evangélikus egyházunk körén belül elénk állít Isten akarata. Hangsúlyozta, mily sok áldás származott abból, hogy ezen a konferencián egyházunk valamennyi esperese, Teológiai Akadémiánk valamennyi tanára, az egyetemes egyház s a két egyházkerület lelkészi képesítésű tisztviselői, valamint egyházi sajtónk dolgozói együtt lehettek és együtt munkálkodhattak egyházunk és népünk javára. A teológiai tudomány ezen az értekezleten igen gyümölcsözően segítette az egyház gyakorlati életét. Az Értekezletet Prőhle Károly teológiai tanár írásmagyarázata rekesztette be. Egyházunk belső demokráciájának a széleskörű tanácskozáson felépülő egyházkormányzásnak egyik újabb szép állomása volt az V. Országos Esperesi Értekezlet. Az előbbiekhez képest igen jelentős volt az, hogy a Teológia egész tanári kara, valamennyi budapesti egyházi sajtómunkás' és az egyházkerületek, valamint az egyházegyetem lelkészi munkatársai is mind részt vettek rajta. Ez azt jelenti, hogy egyházi életünk közigazgatási és szellemi vezetői szinte mind együtt voltak s az országos tanácskozás biztosította a tájékozódás teljességét éppúgy, mint a határozatokban való országos egyöntetűséget. Dr. G. Bell püspök levele dr. Vető Lajos püspöknek Kedves Vető Püspök, mint a budapesti lutheránus egyház rangidős püspökének írok Ön* nek, hogy a legőszintébben megköszönjem mind önnek, mind Dezséry püspöknek és valamennyi lelkésztársuknak azt a nagy kedvességet, amellyel Önök Dr. Wisser’t Hooft-ot, Mrs. Bell-t és engem elhalmoztak a február 6-tól 10-ig tartó nevezetes és örömteli budapesti látogatásunk alkalmával. Semmi sem múlhatja felül azt a meleg fogadtatást, melyben a refor« mátus és lutheránus egyház részesített bennünket. Látogatásunk minden egyes pillanata rendkívül érdekes volt számunkra; és nagyon nagy megelégedésünkre szolgált, hogy közeli személyes érintkezésbe kerülhettünk ezúton egyházaik kimagasló tagjaival, ami által sok mindent megismer« hettünk az egyházak benső életéből, azok szolgálatából, tanulmányi konferenciáikból és élvezhettük az egyházak oly nagylelkű vendég szer étét. Végtelenül örülök, hogy annyi alkalmunk volt megtárgyalni az Egy« házak Világtanácsának különböző ügyeit és részleteiben tisztázni a vízumok kérdését és így tovább, tekintettel két delegációjuk küszöbén álló evanstoni útjára. Alig várom, hogy ott újra találkozhassam önnel és lel- készvsaival és így felújíthassam barátságunkat az Egyesült Államokban. Tagadhatatlan, hogy sok mindent tanultam ezek alatt a napok alatt, és biztosítani szeretném Önt, hogy mindig úgy fogok rájuk visszatekinteni, mint amelyek az Egyházak Világtanácsa Központi Bizottságában végzett elnökségi teendőim közben igen szerencsés és jelentős eseményei voltak tevékenységemnek. A feleségem arra kér, hogy tolmácsoljam feleségének legmelegebb köszönetét. Nagyon bántott, hogy nem tudtam személyesen elbúcsúzni Dezséry püspöktől — noha feleségem megnyugtatott, hogy Ö elbúcsúzott Tőle. Kérem, köszönje meg újólag a ncvembeh azt a rendkívüli szívélyességet, hogy a határig elénk utazott szombaton a kora reggeli órákban, hogy szeretettel fogadjon bennünket Magyarországra való érkezésünk alkalmával. Legmelegebb köszönettel, vagyok az ön hitbéli testvére Krisztusban, George, Chichesteri püspök A makói egyházközség jubileuma Február 20-án volt száz éve annak, hogy a makói gyülekezet, amely 1812 »András havának elseje« óta a nagylaki, majd 1837 óta a tótkomlós! egyházközségnek volt a fillája, anyaegyházközséggé alakulván át, lelkészt kapott Szeberényi Andor volt békéscsabai segédlelkész személyében, akit Platskó István esperes iktatott be hivatalába, az egyházközségnek első lelkészeképpen. Erről — az egyházközség életében jelentős fordulópontról — emlékezett meg február 21-én a vasárnapi istentisztelet, majd az ezt követő rendkívüli közgyűlés keretében az egyházközségnek ama része, amely összegyűlt az egyházközség templomában, hogy az ige üzenetét szem előtt tartva, az emlékezet szárnyán visszaröppenjen a múltba, felmérje a jelent s előrevesse tekintetét a jövendőbe Isten iránti hálával. Neki való engedelmességgel és beléje vetett bizakodással. Az ünnepi istentiszteleten Szlovák Pá! espereslelkész hirdette az igét Pál apostolnak a tessz.alonika-beliek- hez írt I. levele 5. részének 18. verse alapján, majd a rendkívüli közgyűlésen ugyanő ismertette az idevonatkozó feljegyzések alapján a volt leányegyházközségnek, valamint a Istentiszteleti rend 1954. február 28-án, vasárnap — Budapesten, A PESTI OLDALON: Deák-tér délelőtt 9 (úrv.) Zay László, délelőtt 11 Dezséry László, délután 6 Sülé Károly. — Fasor délelőtt V2IO Szita István, délelőtt 11 Schreiner Vilmos teológus, délután 6 Cserháti Sándor. — Dózsa György-út 7. délelőtt V2IO Cserháti Sándor. — Üllői-út 24. délelőtt V2IO (úrv.), délelőtt 11— Rákóczi-út 57/b. délelőtt 10 (szlovák) Szi- ládv Jenő dr., délelőtt s/4!2. — Karácsony S.- u. 31. délelőtt 10 Gaudy László dr. — Thaly Kálmán-utca 28. délelőtt 11 Bonnvai Sándor, délután 6 Bonnyai Sándor. •*- Kőbánya délelőtt V2 10 Hafenscher Károly. — Simor-u. S3, délelőtt l/A2 Hafenscher Károly. — Utászutca 7. délelőtt V4I2 Koren Emil. — Zugló délelőtt 11 Fercnczy Zoltán, délután 6 Mun- tág Andor. — Gyarmat-u. 14. délelőtt V210 Muntóg Andor. — Rákosfalva délelőtt V2 * - Muntág Andor. — Fóti-út 22. délelőtt 11 (úrv.) Rirmár Jenő. délután 7 Gádor András. — Váci-út 129. délelőtt 8 Rimár Jenő. délután 4 Gádor András. — Újpest délelőtt fó Matuz László, délután ]l*7 Blázy Lajos. — Dunakeszi délelőtt 9 Blázy Lajos. — Vas-u. 2/c. délelőtt 11 Szimonidesz Lajos. — Rákospalota, MAV-telep délelőtt — Rp. Nagytemplom délelőtt 10. Rp. Kistemplom délután 3. — Pestújhely délelőtt 10 Kürtösi Kálmán. — Rákoskeresztúr délelőtt V2IL —- Rákoshegy délelőtt 9. — Rákosliget délelőtt 10. — Rákoscsaba délelőtt 9 Békés Józsiit, délután 727 Békés József. — Cinkota délelőtt 9 (gyertnA, délelőtt 10, délután VzO. — Mátyásföld délelőtt V?12. — Kerepes-Kistarcsa délelőtt ‘Aló. — Pestlőrinc délelőtt II, délután 5. Pestimre délután 5. — Pesterzsébet délelőtt 10. — Soroksár-Újtelep délelőtt Va9. — Kispest délelőtt 9, délelőtt 10. délután 6. — Wekerle-telep délelőtt 8. — Rákos szén ímiliály délelőtt V2II, délután 5. A BUDAI OLDALON: Bccsikapu-tér délelőtt 9 Pethő István, délelőtt 11 Varady Lajos, délután 7 Sréter Ferenc. — Toroczkó-tér délelőtt 9 Várady Lajos. — Óbuda délelőtt 9 Komjáthy Lajos, délelőtt 10 Komjáthy Lajos, délután 5 Mezősi György. — XII., Tarcsay V.-u. 11. délelőtt 9 Ruttkay Elemér, délelőtt 11 Görög Tibor, délután 7 Görög Tibor — Szabadsághegy, Diana-út 17. délelőtt l/29 Görög Tibor. — Hűvösvölgy, Lelkésznevelő Intézet délelőtt 10 dr. Ottlyk Ernő. — Kelenföld délelőtt 8 Muncz Frigyes, délelőtt 11 Muncz Frigyes, délután 5 Rezessy Zoltán dr. — Németvölgyi-út 138. délelőtt 9 Rezessy Zoltán dr. — XI., Bartók B.-út 158. déli 12 Rezessy Zoltán dr. — Csepel délelőtt 11. délután 6. — Budafok délelőtt 10 Sikter [.ászló. — Nagytétény délelőtt 8 Sikter László! — Kelenvölgy délelőtt 9 Karner Gusztáv teológus. — Albertfalva délelőtt 'All Kämet'*Gusztáv teológus. — Csillaghegy délek'fíi V2IO Kaposvári Vilmos. leányegyházközség anyaegyházköz« séggé való átalakulásának s az első lelkész beiktatásának történetét, kiemelvén azokat a mozzanatokat, eseményeket, amelyek a volt leányegyházközség lelki életét, ige utáni szomját, az (Jr szent vacsorája utáni hő vágyakozást, tagjainak elgondolását, tervét és áldozatkészségét híven tükrözik. Kiemelte és az egyházközség tag« jai elé példaképpen állította oda azokat: az egyháztagakat, akik kötelezni tudták magukat egyházközségi szabályrendeletszerű határozatban arra, hogy azokon a vasárnapokon és ünnepnapokon, amikor a leány egyhá« zat gondozó anyagyülekezeti lelkész nem volt kötelezve a kiszállásra, részt fognak venni az anyasy ülőke- zet istentiszteletein és úrvacsora« osztási alkalmain, annak ellenére, hogy a nagylaki anyaegyház mint« egy 26, a tótkomlósi anyaegyház pe« dig több mint 30 kilométernyi távolságra volt a leányegyházközség« tői, vállalt kötelezettségüknek — a későbbi feljegyzések bizonysága szerint — eleget is tévén. A közgyűlés végén az esperes« lelkész ünnepélyes nyilatkozatot olvasott fel, amelyet a közgyűlés jegyzőkönyvbe vétetett, IMÁDSÁG »Aki,az én beszédemet hallja... és hisz, örök élete van és áltál- ment a halálból az életre«. (Ián. 5,24.) Könyörülő Urunk! Oh, bárcsak job« ban tudnánk hinni! Segíts erre minikéi! szeretnénk neked engedelmeskedni és hittel építeni a te kiengesztelő véredre, ami az ítéletben is szót emel érettünk, s általvisz a halálból az életre. Add, hogy e inai napunkat i,s a te kegyelmedbe és hűségedbe ajánlhassuk; magunkat és mindazokat, akikért most könyörgünk a te nagy irgalmasságodra bízzuk. Amen. »Elvégzi értem az Ur... ne hagyd el a Te kezeidnek alkotását(13S. zsolt. 8.) Urunk, Megváltónk! A Te jóságod« ra várakozunk és a Te irgalmasságodban bízunk. Igen Te elvégezed művedét, ha mégoly nehéz is az; a Te kezed nem nyugszik, amíg véghez nem vitted. Magasztaltassál. amiért mindig új erőt adsz, megújítod segítségedet és áldásodat, amíg csak el nem árasztasz mindent áldással és kegyelemmel, midőn eljössz a Te dicsőségedben. Amen. (Blumhardt) EVANGEL2ICUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. Vili., Puskin-u. 12. Telefon: 142-074 Szerkesztésért és kiadásért telel: Dezséry László szerkeszti Budapest. 111.. Dévai Bíró Mátyás*tér ]. Előfizetést árak: Egy hóra 5.— Ft. negyedévre 15.— ft, (élévre 30— Ft, egész évre 50.— ft Csekkszámla: 20.412—VIII. 10.000 példányban nyomatott 2-540689. Athenaeum (F. v. Soproni Bélát.
