Evangélikus Élet, 1954 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1954-11-28 / 48. szám
EVANGÉLIKUS ÉLES 3 QYERMEKEIMMEL A RÁDIÓ MELLETT I Készülj az ige hallgatására Valamennyien i'smerjük á gyakran ' «töfcrduló esetet. Ketten, hárman, j vagy többen beszélgetünk a szobában. A rádió szól. Senki sem hallgat oda. Talán mtár a Vízállásjelentést mondja, de azért senkinek sem jut eszébe elcsavarni. Kénytelenek vagyunk hangosabban beszélni. Nem értjük jól egymás szavát. Nyugtalanná, idegessé válunk — kifáradunk. Más alkatommal újságot olvasunk, vagy könyvet, vagy gyermekünktől kérjük számon a másnapi leckét — és közben a rádió szól, szól rendületlenül, de tulajdoniképpen nem hallgatjuk. Most három olyan esetre emlékezem vissza, mikor nem így hallgattuk a rádiót. A gyermekek közel húzták széküket a készülékhez cs szinte odatapasztották fülüket. Ml, felnőttek Is csendben figyeltünk. Pedig nem b szombat esti tailka-barka bohózatai hangzottak és nem a vasárnap délelőtti Csinn-Bumm-cirf'Usz bruha- házott. Október 20-án Balassi-estet tartott a rádió Keresztury Dezső pompás összeállításában. Kapóra jött az adás, mert éppen délelőtt néztem meg a Balassi-kiállítást a Nemzeti Múzeumban és lelkesen meséltem róla a gyermekeknek. Azóta 6k is látták. Most fülüket hegyezve hallgatták: »Vitézek, mi lehet E Széles föld felett Szebb dolog a véget!c- nél...« Mikor egyik istenes énekét énekelték: »Bocsásd meg Üristcn ifjúságomnak Vétkét..elővettük az énekeskönyvet és közösen kerestük ki a gyülekezeteinkben ma is használatos Ealassi-éneikdket. Megelevenedett előttünk Bornemisza Péternek, gyermekkori tanítómesterének az alakja és az Esztergom ostrománál mellette küzdő Rimái Jánosé. Lefekvés előtt a családi áhítaton a 292-es éneket énekeltük: »Mi Urunk s édesatyánk, add nekünk Szertílel- kedet...« Most már tudják, kicsoda Rimái János, akinek a nevét apró betűkkel nyomtatva az épek alatt olvashatták. A másik két eset két egymásra következő hétfő este Volt. Az »Ismerkedés a zeneirodalommal« c. adáist hallgattuk. Lukin László egyszerű és közvetlen szavai ismertették egyik este Bartók Béla Kantáta Profá- na«-)át és Kodály Zoltán »Psalmus Hungarieus:<-át a másik alkalommal. Álmomban sem gondoltam arra, hogy Bartók nem könnyű muzsikája így megragadja a gyermekeket. »Volt egyszer egy apó...« — a gyermekeket először a különös mese ragadta meg. Aztán a Kantáta egy- egy motívuma csendült fel. A lólek- zetük is elállt, miikor Bartók Béla hangját hallották egy régi felvételről, amint a saját fordítású balladát elmondja. A Kantáta Profana ezután megszakítás nélkül előadott muzsikáját f'gyelemmel és érdeklődve hallgatták végig. Így történt ez a következő héten a Psalmus Hungári- cus-szal is. Még a bibliájukat is elővették és örömmel állapították meg, hogy Kodály darabjában valóban a; 55. zsoltár szava szól... Mikor most a kétféle rádióhallga- tás különbségén elgondolkozom, néhány kérdés vetődik fel bennem: Az egyik ez: Nem példa-e ez az egész nemzet számára az egymás szavára hallgatásból, az, hogyan a gyermekek figyeltek a rádióra? Nem azzal az igénnyel és nem azzal a tudattal kellene beszélnünk egymáshoz, hogy így hallgassanak és így hallgathassanak? Vájjon nem abba "a lármába fáradunk bele sokszor, ami a meg nem hallgatott szavak özönégyományotanak is részeseivé válunk? Ne szűkítsük meg a Krisztus evangéliumának közösségteremtő munkáját! A harmadik kérdés a jövő felé mutat. Figyeljüik-e mi gyermekeinket7 Figyeljük-e éppen azt, ami bennük jó és előre mutat? Figyeljük-e, hogy milyen biztos érzékikéi tájékozódnak sokszor a jövő felé? Hogy milyen sok ponton mások már ők, mint mi? Mikor Bartók és Kodály muzsikáját hallgató gyemtekeimre gondolok, akik az iskolában ismerték meg a kottát és szolmizálva tudnak énekelni, eszembe jutnak azok a mesterkélt, kotyv&lék gyermekdalok, amelyekre annakidején az óvodában és az elem'ben tanítottak; eszembe jut, miként akarták később nevetségessé tenni előttünk a »kotkodály« muzsikát. De eszembe jut az a figyelemre móltó reggeli beszélgetés is, melyet két évvel ezelőtt az akkor első osztályos Erzsikével és harmadikos Andrissal folytattam. Egyszer csak aat kérdi Andris: igaz az, hogy József Attila öngyilkos lett? Igaz — válaszoltam. Na és helyes ez? — folytatja a kérdezősködést a k'slány. Magam még a válaszon gondolkoztam — miként is értessem meg, hogy semmiképpen sem helyéé, de mégis sok minden magyarázza a dolgot József Attila életéből, körülményeiből — fiam azonban megelőzőit és biztosan adta meg nyomban a Választ. Dehogy helyes! Ha tudott volna tovább tűmi, várni, ma mjár biztosan Kossuüh-díjas lenne. A kérdés tehát ez: figyeljük-e mi eléggé gyermekeinket? Figyeljük-e, hogy milyen sok ponton előnyükre másolt, mint mi? Ha figyeljük, akkor gyakran kell Jézus szavára gondolnunk, csakhogy kérdő formában: Olyanok vagyünk-e, mint a kisgyermekek ...? Benczúr László Az ácSvenf: férjetek meg! m .Advent volt. A várakozás ideje. És a zsidók Vártak is. E poked- Ve, sóhajtozva, ég felé fordított tekintettel várták a megígért Messiást. Erezték, tudták, hogy már nem késhet soká. Jönnie kell! A várakozás feszült,, idegtépő csendjében éltek. És ebbe a tétlen révületbe kiált bele egy hang, Keresztelő János hangja. Lép- ten-nyömon prédikál a hozzá forduló népnek. Prédikációjának első mondanivalója a Messiás közeledése. Igen, jön a megígért Szabadító! Isten nein csalja meg övóit, (hartem betartja ígéretét. Ennek a közeledő Messiásnak az útikészMje, követe ő. £s ez az útikészítés egyúttal a második mondanivalója. A zsidósághoz vonatkozik. Nehogy azt higgyétek, hogy olyan Messiás fog eljönni, aki igent fog mondani a ti életetek sok bűnére! Nem fogja teljesíteni a ti hamis várakozásiakat és hamis re- ményságteket. Végeredményben mit is gondol toil ti: vártok, várjátok a Messiást, dehéí az Ö eljövetelét akárhogy várhatjátok? A magatok igazolását látva az Ö eljövetelében, tovább élve bűneitekben, hitetlenségben, istentől való elfordiilástokban? Várakozzatok, de a várakozás ideje legyen számotokra a megtérés ideje. Térjetek meg, mert elközelített a mennyeknek országa — mondja prédikációjában az Űtkészítő. rrj-i Nem új mondanivaló ez. De _ I sokszor hirdették a megtérést a zsidó népnek a prófétáit! Nem is a szó új és soha nem hallott, -hanem a tartalma, mondanivalója az, ami döntően új.- Üj az a sürgető helyzet is, amelyben elhangzik a prédikáció felhívása. A várakozás ideje ez. Jön a Messiás. A Messiásban Isten az ember felé fordul, szükséges az embernek is Isten felé fordulnia. Igazi megtérést prédikál a Kereseteid, hamis látszat nélküli, megtérést mindenki részére. Notórius bűnösök és pogányák részére .éppen űgv szüksége« ez, mint a zsidó hívőik, kegyesek részére. Ez a cselekvő Istenhez fordulás a megtérés. És ebből az odafordulás- bíl következik a megújult élet (tehát nem fordítva!) a maga teljességében. (Lk. 3, 0.) Olyan élet, amelyik szeretetből és igazságból tevődik ösz- Sze és Isten akarata szerint1. Keresztelő prédikációjában a megtérés Istenihez való odafordulás, megújulás gyakorlati következményeit is megmutatja. Mondanivalóját alkalmazza azok életére, akik hallgatják megtérésre intő szavát. Konkréttá, személyessé teszi mondanivalóját: ti farizeusok, ti vámszedők, ti katonák, akik Várjátok a Messiást, így és így éljetek. Lk. 3, 10—14.) A szeretet, igazság és békesség gyakorlása az új élet gyümölcse. A megígért Messiás eljött. Jézus Krisztusban Isten bevát8 tattá ígéretét. Isten döntő, utolsó ki- nyMatkoztatása elvárja az embertől Is az utolsó, teljes határozottságot: radikális megtérést, újjászületést, végleges hátatfordítást a rossznak, a bűnnek és teljes odafordulást, engedelmességet Istennek. Ezért tvrdeti Jézus is: Torjete-k meg, mert elközel- geíett a mennyeknek országa. (Mt. 4, 17.) Ez a megtérés — Jézusnál is — teljes odafordulás Istenhez és teljes elfordulás mindattól, ami isten ellen van — azaz a bűntől — attól is, ami, mint konkrét eset, a teljes Istenhez fordulást lehetetlenné teszi. (Mt. 5, 29.) A megtérésnek pozitív oldala is van: és ez a hit. Nemcsak elfordulás a rossztól, hanem az Isten és az ember közötti személyes kapcsolat kialakulása. Megtérni, visszafordulni: egyben Isten uralma az ember életében, amikoris Isten az embertől el is vár valamit. De ezt a teljes léövetelést nem tudjuk emberi erővel betölteni. Jézus ezért állítja világosan elénk: megtérni annyi, mint gyermeknek lenni. (Mt. 10, 3.) Ez a megtérés: egy másik embernek lenni, kicsinek lenni, a segítségre rászorulni és ezt tudni elfogadni. Aki visszatér, megtér, kies'ny lasz Isten előtt, azaz kész arra, hogy Isten munkálkodjék benne. A mennyei Atya gyermekei — akikről Jézus beszélt — arak, akik -a segítséget elfogadják. Ö adja nékik azt, amit ők maguk nem adhatnak. | £ | Advent van. A várakozás ideje. !----! Urunkat várjuk. —. Persze a dic sőséges Űr Jézus Krisztus függetlenül' attól, hogy te várod, vagy neon várod, eljön. Ezt az édventet is kegyelmi időképpen adta. Ezért szükséged van a megtérésre! Ilyen megtérésre, amilyent Keresztelő János és Jézus Krisztus prédikál. Térjetek meg, mert közel van, itt van az Isten országa, Jézus Krisztus! Juhász Géza bői támad? Csali Úgy teszünk, mintha hallgatnánk egymásra és sokszor megelégszünk a hallgatás külső látszatával. Vájjon Isten nem úgy teremti meg bennünk a hitet, az iránta való bizodalmát és engedelmességet, hogy szól hozzánk igéjében és mi hallgatunk reá? »A hit hallásból van« — mondja az apostol. De az embernek ember iránti bizalma, egymással szemben való hitelünk, vájjon nem valami hasonlóm alapsz'k? Egymás iránt való bizalom — hittel — csak ott jön létre, ahol tudunk egymás szavára hallgatni. Csak a türelmes, figyelmes egymásra hallgatás készségéiben tudjuk egymást megérteni. A másik ez: Tudatában vagyunk-e annak, hogy múltunkhoz való viszonyunkat is az ige szabályozza és teszi elevenné? Igazi kapcsolatunk evangélikus őse;nikkel és múltunk szép hagyományaival csak alckor van, ha mi is hallgatunk ma az igének új embert teremtő szavára, amelyre a maguk idejében őseink hallgattak. Keressük-e, gyakoroljuk-e azt a közösséget, amelyet az ige ma élő és a hitben előttünk járó nemzedék között létesít? Az ige szavának megszű- kítése megszűkíti, szegénnyé teszi közösségi érzésünket törtóneknj vonatkozásban is. Tudjuk-e, hogy ebben a széles, nagy közösségben mennyi ajándékot, mennyi figyelmeztetést, eszméltető példát ad számunkra Isten, hogy ebbe'n a közösségben a legszebb, a leghaladóbb nemzeti halst@ntiszh!eti rend 1954. november Hó 28-án, vasárnap. Budapesten. Deák-tér délelőtt 9 Hafenscher Károly, délelőtt 11 D. Dezséry László, délután 7 Gémes István. — Fasor délelőtt fél 10 Juhász Géza. délelőtt 11 Gyöngyösi Viíinos, délután 5 Sülé Károly. — Dózsa György-ilt 7. délelőtt fél 10 Gyöngyösi Vilmos. - Üllői-Ot 24. délelőtt fél 10 (ürv.j, délelőtt 11. — Rákócit- öt D7/b. délelőtt 10 (szlovák) Szilády Jenő dr., délelőtt hároínnegyed 12. — Karácsony S.-ti. 31. délelőtt 10. — Thaly Káliiiári-u. 28. délelőtt 11 Bonnyai Sándor, délután 6 Bony- nyai Sándor. — Kőbánya délelőtt 10 Koten Emil. — Vajda P.-tí. 83. délelőtt fél 12 Sárkány Tibor, — Utász-Utca 7. délelőtt 9 Sárkány Tibor. — Ziigló délelőtt 11 Scholz László, délután 6 Muntág Andor. — Gyarmat-utca 14. délelőtt fél 10 Scholz László. — Rákósfálva délelőtt fél 12 Muntág Andor. — Fóti-át 22. délelőtt 11 (úrv.) Gádor András, délután 5 szeretetvendégség (gyerm ) — Váciul 129. délelőtt 8 Qádor András. — Djnest délelőtt 10 (útv.) Blázy Lajos, délután fél 7 Mr tűz László. — Dunakeszi délelőtt 9 Ma ki 2 László. — Vas-utca 2/c. délelőtt 11 Szimoni- desz Lajos. — Pesterzsébet délelőtt 10. — Soroksár-Ujtelep délelőtt fél 9. — Rákospalota, M/ÍV-tclep délelőtt fél 9. — Rp. nagytemplom délelőtt 10. — Rp, klstemplorn délután 3. — Pestújhely délelőtt 10. — Rákoskeresztúr délelőtt fél 11. — Rákoshégv délelőtt 9. — Rákosliget délelőtt 10. - Rákoscsaba délelőtt 9, délután fél 7. — Cinkola délelőtt 9 (gyerm.), délelőtt 10, délután fél 3 Bécsikapu-tér délelőtt 9 Dóka Zoltán dél előtt li D. dr. Vető Lajos, délután 7 Pethő István. — Toroczkó-tér délelőtt 8 Pethő István. —• Óbuda délelőtt 9 Komjátílv Lajos, délelőtt 10 (úrv.) Komjáthy Lajos, délután 5 Mezősi György. - XI!. Tárcsát V-út 11. délelőtt 9 Danhauser László, délelőtt ll Danhauser László, délután 7 Ferenczy Zoltán. — Hűvösvölgy. I.elkészncvelő Intézet dé’előtt 10 dr. Óttlyk Ernő. — Szabadsághegy, Dlana-út 17. délelőtt fél 9 Ruttkay Elemér. — Kelenföld délelőtt 8 (úrv.) Muncz Frigyes, délelőtt 11 (úrv.) Muncz Frigyes, délután 5 Re2eSsy Zoltán. — Németv51gyl-út 138. délelőtt 9 (úrv.) Rezessy Zoltán dr. — XI., Bartók B.-út 15S. délelőtt 12 (úrv.). — Csepel délelőtt 11. délután 7. — Budafok délelőtt 10 Yisontai Róbert. — Nagytétény délelőtt 8 Visontai Róbert. — Kelén Völgy délelőtt 9 Bodrog Miklói. II budai evangélikus egyházmegye énekkarainak együttes hangversenye December 5-én, este 8 órakor az Óbudái templomban (II!., Dévai Bíró Mátyás-tér) MŰSOR: !, Bach; Jöjj népek Megváltója! (Orgonái Heller Anna.) 2. Goudlmel: 81-ik zsoltár — Gárdonyi: !4S-Ik zsoltár — Gárdonyi: Mondjatok dicséretét (Óbudai énekkar, Vezényel Arany Sándor, orgonán kísér Gárdony* Zoltán.) 3. Pachelbel: Mennyből jövök most *hozzátök (orgonái Heller Anna). 4. Ismeretlen, XVI. századi mester: Zengjetek áz Úristennek — Deák Bárdos György: Dicsőség légyen — Nádasdl Kálmán: In elüld jubilo — Sulyok Imre: Dicsőség királya (Ke lenTöídi énekkar, vezényel Sulyok Imre). 5. Bach: Pastoral (orgonái Heller Anna és Stítyck Imre). 6. Ismeretien XVI. századi mester: Ángya lók és pásztorok — Gárdonyi: Szép könyörgés — Viadana: örvendező zsoltár (Búd* iiégyvidéki éiiekkar, vezényel Gyimesi Ká- rolyné). 7. Bach: In dulci jubilo (orgonái Sulyok Imre). 8. Walther: Dicséret zengjen — Burgk: Dicséret zengjen — Gallus: Zengjen vígan (Egyesített kar, vezényel Arany Sándor és Sulyok Imre). 9. Kapl-Králik Jenő: Krisztus Urtlnknak (orgonái Sulyok Imre). 10. Kodály: Adventi éne* — VI. századbeli karácsonyi kánon (Egyesített kar: vezényel Sulyok Imre és Arany Sándor). Ezs. 55, 6—7. IZRAEL Életének egyik legnehezebb szakaszában, a babiloni fogság idején hangzott fel a prófétának ez a vigasztalása. A lelket csüg- gesz! 3 sokévi izedes várakozás, a honi föld, Jeruzsálem, s a templom utáni emésztő Sóvárgás, epesztő vágyakozás és kitekintő reménykedés koca ez. A 42. aeoltér kísértő kérdése: »Hol van a te Istened?«, ezer változatban őtíd a szíveket. Hol van Izrael Istene, hol vannak az Ö ígéreted, meddig még a próbatétel? Éhbe a hamgufwtíba csendül bele a prófétád üzenet: Keressétek az Urat, mert megtalálható, Idáíföstdk hozzá, hiszen közel van! Ám ez a vigasztalás egyúttal intelem is: »Hagyja él a gonosz az ő útját...« ADVENT ELSŐ VASÁRNAPJÁN keressük Advent értelmét. Mindig úgy véljük, hogy ez a várakozás és a készület ideje, amikor »az istenkereső lárma« felveri szívünket; ez az ádventi gyertvácskákat gyújtogató ember ideje, aki fenyőággal ékesíti otthonát, s kitekint: Karácsony öröme felé. Bizonnyal így is van ez. Cselt azt ne feledjük: Advent — a szó is azt jelenti: eljövetel — elsősorban nem a mi készülődésünk Isten fogadására, hanem ez Ö kész-ige a megérkezésre. Mivel Ö útban van, azért várhatjuk, mivel megtalálható, azért kereshetjük. »Zörgessetek és megnyittaük, keressetek é3 találtok kérj etek és megadatik...« Az biztatott így, aki Maga volt a megnyílt ajtó, pJkl útrateelt. hogy megkeresse és megtartsa a2 elvesíendőket, s akikben Isten ajándékozó keze széles mozdulattal nyűt meg egy egész világ számára: Jézus Krisztus. BENNE JÖTT HOZZÁNK EGÉSZEN KÖZEL, AZ ISTEN. Ö maga Advent, az Űr érkezése az övéihez, — s ezek az övéi minden népeik, .a közel, és a távolvalók egyaránt. Minden ígéret és minden várakozás, minden reménység és mindén jövendölés banne lett teljessé: Jézus Krisztusban. »ímé az ajtó előtt állok és zörgetek...« (Jel. 3, 20)._ Benne elérhető és hozzáférhető Ez Isten, mart Banne emberré lett, hozzánk érkeztet és közöttünk sátorozott (Jn. 1, 14). Még alig hangzott el az egyházi esztendő utolsó vasárnap járnak üzenete: »Isten sátora az emberekkel van«, s íme ugyanez a hang csendül fed ismét. Csak itt most az első lépését látjuk az érettünk útrakelt Istennők, míg ott végleges megérkezésének ígéretéért adhattunk hálát. TÉRJETEK MEG, MERT KÖ7EL VAN ISTEN KIRÄLYSÄGA! Ez volt Keresztelő János igehirdetésének a foglalata is. S ez a megtérésre intő szó elválaszthatatlanul'hozzá .irtózik Átíventhez Csak azt ne véljük, hogy megtérésünk, bűnbánatunk, megváltozásunk a feltétele Isten érkezésének. Nem, hanem a következménye annak. Térjetek meg, hiszen megtérhettek, itt van a könyörülő Isten! Forduljatok vissza tévelygő utalókról, mert utatokat állja Isten kereső szeretete. Ez a sorrend: Isten jön, nagy irgalmassággal, s ezárt térjünk hozzá, mii tékoz.ó gyermekeik. Isten megbocsátó készsége teremt igazi megtérést, naponkénti megújulást, életünk minden dolgaiban, s ez Jézus Krisztus eljöttének hatalma és gyümölcse, közöttünk és bennünk. Groó Gyula t)j szövetség népe vagyunk — Jer. 31, 31—34. HA AZ ÓSZÖVETSÉGET OLVASOD, milyen sóik helyen éis milyen hosszan találod benne lejegyezve az ószövetség népének ceremóniáit, áldozatait, rendtartásait. Isten mégsem ezekben gyönyörködik, hanem az igazzá lett szívben. Tudsz-e igazán örvendezni annak, hogy mi az újszövetség népe vagyunk? ISTEN ÜJ SZÖVETSÉGÉBEN járunk, amit Isten a Golgotán fiának vérével pecsételt meg. Ebben hirdeti: »... megbocsátom az Ö bűneiket és vétkeikről többé nem emlékezem.« EZ AZ ÜJ SZÖVETSÉG A KEGYELEM SZÖVETSÉGE, amelyben Jézus Krisztus által azt mondhatjuk T; lennek: Mi Atyánk!... Adj ezért háCát Neki és örvendezéssel szolgáid Öt! ADJUNK HALAT az új szövetségért, amelyben Isten a bűnösök közölt engem is megajándékozott üdvözítő szeretetévöl és az emberiség életében ingyen, kegyelemből az igazság és békesség új korszakát kezdte meg. VALLJUK MEG, hogy bűnösségünk folytán naponként visszatérünk a régi szövetséghez, a külső áldozatokhoz, a magunk érdemeihez. a formális kegyességhez. KÖNYÖRÖGJÜNK boldog ádventi várakozásért, igaz ádventi megtérésért, hogy az új kegyelmi szövetségben megmaradva boldog, ürvendező szívvel higgyünk és szolgáljunk, mint Isten Krisztusban vett újszövetségének népe. Sólyom Károly HETI IGE: Zak 9, 9. »örülj nagyon Sionnak leánya, örvendezz, Jeruzsálem leánya! írná jön néked a te királyod; igái, és «szabadító fit szegény és szaniárháíon ülő, azaz nCstényszamárnak vemlién.« November 28. Vasárnap — Eta. 13, 11—14/a. E'közelgett a nappal. Ez a világosságot éis a cselekvés lehetőségét is jelenti számunkra. Jézusban eljött hozzánk az üdvösség, amelynek a mindennapi él etf oly tatásáfa is szabályozó, rendező hatása van: józan, tiszta, szerény és mértékletes életmódra indít fel. November 29. Hétfő — 2« Kor. 1, 15—22. Isten üdvigéretei Jézusban valósultak meg. Pál görögországi útjai során a korinthusiakat ismételten is felkereste hogy hirdethesse nekik ezt a beteljesülést. Ha emberi dolgokban is fontos, hogy igazat ígérjünk, » * azt be is teljesítsük, mennyivel inkább így van. ez az Mindenható Istennél! November 30. Kedd — Kol. 1, 9—14. Pál imája a kalossei gyű’ékezetért száll a Mindenható elé. Miközben hálát ad hitükért, kéri további lelki és testi előhalodúsukat. Inti őket, hogy légyének hálásak az adventi jóhíréirt. Ez a gazdag tartalmú ima a mi javunkra, értünk is szól. December 1. Szerda — 1. Móz. 49, 8—10. Juda. Jákob fia az ígéretek hordozója. Testvérei között vezető, népe megvédésének rettenthetetlen őrá, harcosa. Az igében meglévő, földi vonatkozású hatalmi gondolat a Megváltó eljövendő lelki hatalmának előképe és tükre. December 2. Csütörtök — 4, Móz. 24, 15—18. A Jákobtól származó utód maga Jézus. Róla prófétái Bálám próféta is, amidőn prófétai elragadtatásában látomást lát. Szavai határozott előre* mutatások Jézus eljövetelére és művére. December 3. Péntek — Zs?d. 19, 18—25. Nemcsak Jézus jön felénk ádventi útján. Nekünk is indulnunk kell ói elé az általa mutatott úton. A hit. a tiszta lelkiismeret, az egymásra való ügyel és és a gyülekezetben való megmaradás ennek az útnak a mérföldkövei. December 4. Szombat — Zof. 3, 14—17. Isten beszédét hirdeti a pap a népnek. Szinte magunk előtt látjuk a képet: az összegyűlt héppel szemben állnak a papok, Áron fiad. S egy közülük előlép, hogy közölje, a néppel Isten akaratát, megtartó kegyelmét, örömét, és szeretetét. Istennek ez a munkája az ótesiamentumí ádvent. Bácskai Gusztáv