Evangélikus Élet, 1954 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1954-11-28 / 48. szám

% EVANGÉLIKUS ÉLET „Mily jó, amikor együtt lakoznak azatyafiakt( November Zl-én, vasárnap délelőtt a békéscsabai Jókai Színházban választási nagygyűlés volt, amelyen beszédet mondott Matolcsl János, az MDP Központi Vezetőségének titkára és D. dr. Vető Lajos püspök. püspök felszólalásában elő­ször az atomerő felszabadításával kapcsolatban előállott helyzetről szólott, amely az emberiség jelen­legi történelmi helyzetét jellemzi. »Legyen minden hatalom ■ a népé, éspedig a dolgozó, a saját és az em­beriség sorsáért felelősséget hordozó népé. Ez a történelem nagy tanul­sága. Ha a hatalom a nép kezébe jut, akkor a világ sok nagy baja ki fog küszöbölődni. Ha a néptől függ az, legyen-e háború vagy sem, bizo­nyos, hogy háborút nem lehet elő­idézni.« A népünk történelméből vett példák után így folytatta fel­szólalását a püspök: »Vájjon néz­het jllk-a nyugodtan, ölhetett kezek­kel, hogy alig tíz évvel a második világháború után ismét fel akarják fegyverezni a német népet? En magam német egyetemeken tanul­tam, szeretem és becsülöm a szor­galmas és okos népet. Nyilvánvaló azonban, hiszen két világháború pél­dája tanít erre, hogy ha fegyvert adnak a német nép kezébe, a né­met nép hamar elveszti fejét s ve­szedelmet zúdít szomszédjaira, ön­magára és az egész földkerekségre. A jószándékú német nép érdekében, de Európa, népünk és a világ bé­kéje érdekében meg kell akadá­lyozni a németek újra felfegyver­zését/« A stockholmi BVT-üléssel kapcsolatban elmondotta a püspök, hogy az elsősorban Európa bizton­sága és a némáét kérdés dolgában hoz majd útmutató határozatokat. »Mindnyájunk, egész népünk és ha­zánk békéjéről van szó. Erre gon­dolva vegyük ki részünket a béke- mozgalomból s követeljük egy szív­vel, lélekkel Nyugat-Németország újra felfegyverzésének megakadá­lyozását!« Ezután a püspök arról szólott, hogy magyar népünk számára Nép­köztársaságunk hatalmat biztosít. »Mire kell fordítani a népnek a ha­talmát? Arra, hogy saját jólétét, szabadságát biztosítsa, békéjét meg­védelmezhesse. Mi fenyegeti legjob­ban ennek a célnak az elérését? Bi­zonyos, hogy külső ellenségei is van­nak a nép szabadságának, jólétének és békéjének. De ennél is nagyobb veszedelem az, hogyha a nép meg- hasonlik, hogyha egyanetlankedik, hogyha harcok törnek M közötte. A régi világban éppen azért sike­rült szabadságharcainkat elnyomni, mert akármilyen hősiesen állt is ki a magyar nép szabadságáért, az egy­ség és az összetartás nem volt teljes és igazi. Éppen ezért olyan fontos az, amit ma hazánkban a Népfront- mozgalom jelent.« Beszámolt a püspök a Népfront-gyűléseken szer­zett személyes élményeiről, s főleg arról, hogy megtapasztalta: meny­nyire érett népünk a kezébe adott hatalom gyakorlására. »Így is kell lennie ennek az egész országban, a legkisebb faluban is. Minden köz­ügyét alaposan meg kell vitatni, jól meg kell világítani, hogy jó elhatá­rozások szülessenek, a bajokat ki­küszöböljük, a problémákat meg­oldjuk, a jó terveket mielőbb meg­valósítsuk. Lelkészeinktől olyan ér­tesüléseket kapokj hogy szerte ez országban mindenütt így van ez. Az indulás, most már megállapít­hatjuk, igen jól sikerült. Most csak az a fontos, hogy a jó úton meg­„Második így nevezzük Ézsaiós könyvének 40. fejezetétől az 55. fejezetig terjedő szakaszát. Az ótestámentom tudós kutatói már régen észrevették, hogy ez a szakasz tartalmilag, nyelvileg elüt a könyv előtte és utána lévő részeitől és a leírt történelmi helyzet is egészen más, mint az előzőkben volt. Ezért nevezzük e szakasz szer­zőjét Deutero (Második) Ezsaiásnak. Ézsaiás, a nagy bűnbánati próféta, igehirdetésének egyik lényeges mon­danivalója: ha a nép nem tér meg hitéletének istentelenségéből, ha nem küszöböli ki társadalmi életéből azo­kat az igazságtalanságo/Mt, melyeket naponként elkövet, akkor Isten, hogy megtörje ezt a kevély népet, büntetésből idegen hatalom jármába hajtja. Az, amit a próféta hirdetett: a pusztulás, bekövetkezett, mert a nép nem volt hajlandó meghallgatni Isten szavát és tovább folytatta is­tentelen »vallásos«, embertelen »tár­sadalmi«, önző »pollt'kai« éledét. A nép szétszóródott, egy része fogságba került, istentiszteleti élete megszűnt. Hosszú idő telik el azután, s Babi­lóniában az első izráeli telepeseknek utódaik is születnek. Ezek közül való a mi könyvünk ismeretlen szerzője is. Művelt ember, aki tisztában van korának dolgaival, ismeri a nagy asszír birodalom 'minden szellemi kincsét, művészeti alkotásait. Nem is zárkózik el ezektől, hanem igyek­szik mindent magáévá tenni, ami jó és szép. Ugyanakkor nem feledkezik meg arról, hogy ő egy kicsiny nép maradjunk, hogy egyre jobban osz­szefogjunk s hazánk minden becsű- letes emberét bevonjuk a közügyéit intézésébe, a néphatalom gyakorlá­sába.« A Hazafias Népfront munkájának méltatása után a jelölőgyűlésoki öl szólott a püspök, megemlítve, hogy egyházunk lelkészei is több helyütt a jelöltek között vannak. »Amikor megtörténik a tanácsválasztás, ak­kor az lesz a feladatunk, hogy a megválasztott tanácsokat jó munká­juk végzésében tőlünk telhetőén tá­mogassuk. Nagy és fontos feladatok megoldóm Vár mindnyájunkra, kü­lönösen tanácsainkra... Népünk jólétének emelésére koncentráljak az ország és népünk egész erejét, az ipart és a mezőgazdaságot egyaránt. Számtalan jelét láttam annak, hogy népüiik az új szakasz politikáját nagy lelkesedéssel fogadta. Különö­sen parasztságunk számára jelentett nagy örömet az új szakasz. A jú­niusi jó úton lankadatlanul tovább kell haladnunk, tanácstagoknak és nem tanácstagoknak, párttagoknak és pártonkívülieknek, evangéliku­soknak és másvallásiiaknak, munká­soknak, parasztoknak, értelmisé­gieknek, férfiaknak és nőknek egy­aránt. Így leszünk erős, boldog nép, jómódú ország, így tudunk nyugod­tan nézni a jövőbe, Így tudjuk megvédeni és biztosítani hazánk bé­kés fejlődését és munkáját. Figyel­jük csak meg, mennyire tanít ben­nünket, keresztyéneket maga a Szentírás is. Máté evangéliumának 12. részében, a 25. versben olvassuk magának az Űr Jézus Krisztusnak a szavait: »Minden ország, amely magával meghasonllh, elpusztul: és egy város, vagy háznép sem állhat meg, amely meghasonlik magával.« Eg az idevágó bibliai tanításnak az egyik fele. Ami Krisztus Urunk ko­rában igaz volt, igaz az ma is. Ahol nincs egyetértés, ott csak pusztulás köv étkezhetik. De igaz ennek az igazságnak, a másik fele is. Ahogyan ugyancsak a biblia beszél róla. A 133. zsoltárban olvassuk a következő verset: »íme, mily jó és mily gyö­nyörűséges, amikor együtt lakoznak az atyafiak!... Csak oda küld ál­dást az Űr és életet örökké.'« Ez is igaz ma is. Csak ott van áldás és élet, ahol az atyafiak, a testvérek, as emberek, a nép és a népek béké­ben együtt lakoznak, együtt mun­kálkodnak, együtt élnek.« Felszólalása befejezéseképpen eze­ket mondta a püspök: »A Hazafias Népfront nagygyűléseit mindig a magyar Himnusz eléneklésével kezd­tük. Ilyenkor mindannyian meg­hatva hallgattuk és énekeltük Him­nuszunk fenséges kezdősorait: Isten, áldd meg a magyart, jókedvvel, bő­séggel! A biblia régi, évezredes böl­csességé szerint — mint előbb hal­lottuk — áldás csak ott fon, ahol Összótnrtds, összefogás, béke és bé­kés munka van ___ Mélyen meg va gyok győződve róla, hogy a nem­zeti összefogásban végzett jó munka nyomán teljesül magyar népünk imádságas kívánsága, s nem hiába énekeljük buzgó szívvel a magyar Himnuszt: a Mindenható Isten meg­hallgatja imádságunkat és valóban meg fogja áldani a magyar népet jókedvvel, bőséggel« Ézsaiás“ tagja, akinek küldetése van: hirdetni Isten igéjét. Azt, hogy ha a nép elfkő bűneit megbánva, megszabadul azok­tól, akikor haza tóikét. Kr. e. 510 tá­ján hangzanak el ezek a szavaik és azóta olvassa őket minden idők gyü­lekezete. Munkásságának, igebirdetéséne'oaz ad különös hangsúlyt, hogy talán ő az, aki legnagyobb erővel hirdeti: Egy Istene van az egész világnak, aki nemcsak Izraelt, hanem minden népet üdvösségre akar vezetni. _______Vámos József HÁLAZSO LTÁR Zsolt. 100. Boldogan kiálts az ŰRnak, te egész világ! Szolgáljátok az URat örömmel, menjetek elébe ujjongássall Ismerjétek fel: az ŰR az Isten, ő alkotott minket és nem mi magunk: az ő népe és nyája vagyunk! Hálával lépjetek be kapuin és dicséreteikkel udvarába, magasztaljátok őt és áldjátok nevét, ■mert jó az ŰR, szeretete örök, s hűsége nemzedékről nemzedékre száll! Fordította: Bodrog Miklós A Lelkipásztor — lelkészeink szakfolyóirata — no­vemberi számában két előadást kö­zöl az EVT evanstonl nagygyűlésé­ről. D. dr. Edmund ScíUltlk heidel- befgi professzor »Krisztus a világ reménysége"* és Eivind Berggrav, norvég püspök »A világ feszültségei és Krisztusban való egységünk« című rendkívül érdekes előadását. Otilyk Ernő Augusíinusról írt születésének 1690. évfordulója alkalmából. »Véle­ménykülönbségek az ószövetség ér­telmezésében* címen F. Baumgürtcl cikkének fordítását közli a lap, majd Káldy Zoltán esperesnek az egyház- megyei lelkész! munkaközösségben elmondott beszédét olvashatjuk »Legsürgősebb feladataink« címen. A Lelkipásztor hírt ad az evanstoni tű- és meltéktámák további tanul­mányozásáról, majd a folyőiratszem- lében dr. Szilády Jenő ismerteti J. Sklertár, csehszlovák teológus cik­két. Az igehirdetések rovatában Káldy Zoltán esperesnek a Petofi- rádióban elhangzott prédikációja után diakőnla! bibliai vázlatokkal zárul a lap. Orgonahangverseny a Fasorban A fasori evangélikus gyülekezet hónapról hónapra me.-^.eiidezl or­gonahangversenyeit, Zenei áhíta­tait. Célja ezeknek a hangverse­nyeknek az, hogy az . egyházi mu­zsikán keresztül megragadja a gyülekezetei-, benne Istenre rámu­tasson ós ugyanakkor bemutassa azt, hogy különböző koruk különféle ze­neszerzői hogvan használták fel eb­ben a szolgálatban azokat a táien- tu.nokat, amelyeket Istentől kap­tak. A novemer 21-én, vasárnap este rendezett orgonahangveraemy is ezt a célt szolgálta. A műsoron szereplő művek változatosak voltak: régi mester, klasszikus, romantikus és mai magyar zeneszerző szólalt meg. E sőnek Eübeek »E-dur preiudium és fugá«-ját, majd Bach J. S. »G- moll fantázia és fuga« c. művét ját­szotta Peskó Zoltán orgonaművész. Ez utóbbi to.máosoiása különösen is elsőrangú volt. A fantáziában a harmóniák színeit és tobzódásait, a fuga határozott, lendületes témáját művészi előadásban hallhattuk. Az est főműve Kodály »Os'gona- misé«-je volt. A Creclo-tétel »resur- rexit«-je, valamint a Sanctus és Be- nedictüs tételek tetszettek a leg­jobban. Erezni lehetett bennük, hogy Pasko Zoltán teljes átér-zéssel adja elő Meg kell említenünk Slvó József hegedűművész két hegedű játékát. Az elsőnél meleghangú játéka, a másodiknál mesteri vonókezelése emlékezetes marad Juhász Géza „Tökéletes szívvel és fieőmmel szolgálj“ NANDRÄSSY ELEK azon lelké­szek közé tartozik, akik csendes munkálkodásukkal mély nyomóit hagynak a hívek szívében. A köz­egyházban úgy ismerik őt. mint aki számok - fölé hájoL A számvevőszék munkájának keretében keresi a gyülekezetek gazdasági egyensúlyát. r»u.ató szeme előtt zárszámadási és költségvetési nyomtatványok és ki­mutatások bontják ki a gyülekeze­tek titkait. Gyülekezetében az elmúlt vasár­nap ünnepelték kispesti szolgálatá­nak 25 évei fofduíóját. A jubiláló lelkész végezte az istentiszteletet, amely után ünnepi közgyűlésen em­lékeztek meg az évfordulóról. »Tö­kéletes szívsel és örömmel szolgálj« — a napnak eZ az igéje adott az emlékezésnek fényt. A gyülekezet presbitériumának, asszonyainak, gyermekeinek üdvözlete után a szomszédos és testvergyülekezetek élén az egyházkerü et és a püspök nevében Korén Emil lelkész, az egy­házmegye nevében pedig dr Göttche Ervin felügyelő mondottak köszöntést. Kiemelték a jubiláló lelkész csendes hűségben jelentőssé váló szolgálatát s azt az osztatlan sza.-etetet, amellyel az egész lelkészé kar őt körülveszi. Délután szeretetvendégségen adó­zott a gyülekezet a nap jelentőségé­nek. amelyen Gyöngyösi Vilmos es­peres tartott gazdag kísérőműsor keretében előadást a »Gyülekezet közössége« címen. Eladó egy fekete öltöny. Cím: Korályi József féxflszabó, Buda­pest, VIII., Baros-u. 24—26. Megismételve i BACH: H-moll MISE LUTHErANIA November 29-én, este 8 órakor, a Deák-téri templomban. — 1954. november 28. Advent első vasárnapja — Az új kezdet: megtérésre hívó szó — Ezs. 55, 6—7 — Atk. 1,1-5 —■ 1. Pét. 1, 22 —25 — Liturgikus szín: lila. A KELET BÉKÉSI EGYHÁZ- | MEGYE lelkész! munkaközössége november 19-én egésznapcs munka- ülést tartott Békéscsabán. Dr. Kar­ner Károly teológiai tanár vezeté­sével a vasárnapi Igével foglalkoz­tak, majd dr. Karner Károly »Az cszhatologikus reménység értelme az Újszövetségben« címen tartott elő­adást. D. Dezséry László püspök be­számolt az EVT evanstoni nagygyű­léséről és aktuális kérdésekről. Mckis Adám esperes az egyházmegye hely­zetéről és étctcyól adott tájékoztatást. Fecske Pál az egyházi sajtóról és a Gyülekezeti Segély ezévi munká­járól tartott beszámolót. A BUDAVÁRI GYÜLEKEZET­BEN advent minden péntek estéjén 7 órát kezdettel istentisztelet lesz a lípolnábatt »Az ádventi ember arca« összefoglaló címen. Az igehirdeté­sek a következő sorrendben hangza­nak el: december 3-án: »Az ádventi ember bűnbánó embert (Koren Emil kőbányai lelkész), december 10- én: »Az ádventi ember bünbo- csánatra várakozó ember« (Gálát György csepeli lelkész), december 11- én: »Az ádventi ember kegye­lemben bizakodó ember« (Bottá István kelenföldi másodlelkész). KISKAMONDON, a kertai gyüle­kezet filiájában az újonnan válasz­tott presbitériumot november 7-én iktatta hivatalába Mátis István aj­kai lelkész, egyházmegyei sajtómeg- bizott. A hívek nagy számmal vet­tek részt az ünnepi Istentiszteleten, melynek végén a gyülekezettel együtt járult az úrvacsorához a lel- i kész és az új presbitérium. I CSÖNQEN bevezették a villanyt a templomba és a lelkészlakba. A reformáció emlékünnepen már fény- árván úszott az 17C4-ben épüli öreg templom, melynek vörös) enyóból Ítészült oszlopai és gerendazala az 1816-ban pusztító tűz ellenére is mindmáig meg mai adtait. Az egyik oszlopon latinnyelvű felirat van, melyet a szájhagyomány Paiőfi Sándornak tulajdonit. Petőfi aílíiko- rióan többször tartózkodott az 1917 elvit Csöngével egy egyházközséget alkotó Gsijjy asszony fán. — A temp­lom revonálásában Seregély Pál és Lada Pál gyülekezeti tagok veze­tésével önkéntes murikéval reszt­vettek a gyülekezet férfiai és asz- szonyai. KAPOSVÁRON a gyülekezet temploma felszentelésének 25 éves jubileumán résztvett D. Dezséry László püspök. Az ünnepi istentisz­teleten igét hirdetett és az utána tartott közgyűlésen köszöntötte a juonálú gyülekezetek A tempiomépí- tés történetét Takuts Béla nyugal­mazott leikész, a gyülekezet teinp- lomcpitú volt lelkipásztora ismer­tette. Üdvözölte meg a gyülekeze­tei Kutas Elek esperes, a Somogy* Zalai egyházmegye nevében, vala­mint Nyáry Pál refolmáíus espe­res, püspökhelyettes, a helyi refor­mátus egyházközség nevében. — A uj.it ni islcruisz.eleien Benczúr László püspöki titkár szolgált. CSALÁDI HÍR. Solymár Lenke, Solymár Pál gerendási lelkész leá­nya és Kiss Endre, néhai Kiss Kál­mán felsőpetényi lelkész fia, no- j vember 14-én tartottak esküvőjüket I a gerendási templomban. Zalaszentgrót »Uram, szeretem a Te házadban való lakozást...« — ennek az igé­nek a jegyében folyt le november 7-én a templom renoválásának be­fejezése alkalmából tartott gyüleke­zeti nap a zalaszentgróti leány­gyülekezetben. A délelőtti istentiszteleten Lágler Béla porrogszentkirályl lelkész hir­dette az igét. Legyen nélkülözhetet­len, soha el nem mellőzött és meg­becsült lelki otthonunk ez a tem­plom — mondotta beszédében. > A Jakus Imre szolgálatával tar­tott úrvacsoraosztás után díszköz­gyűlés volt, melyet Szilvás Zoltán felügyelő nyitott meg. Ezután Kutas Elek esperes, a gyülekezet lelki- pásztora szólt a templom renoválá­sának jelentőségéről, majd Ador­ján Gyula gondnok elmondta, hogy 90 család adakozásából és az egy­házmegyétől kapott 1000 forintos segélyből történt meg összesen 14 ezer forintos költséggel a renová­lás. A fennmaradt 1300 forint hát­ralék kifizetésében a zalaistvándi anyagyülekezet sietett segítségükre. Madarász István segédlelkész sza­vaival zárult a közgyűlés. Köszöné­sét mondott a gyülekezetnek a nagy áldozathozatalért és a bizalomért, mellyel munkájában támogatták. A gyülekezeti nap Jaküs Imre szolgálatával fejeződött be. Igehir­detésé szívből fakadt és szívbe- markoló volt. Madarász István. Cantate-sorozatot kezdett A budahegyvidéki gyülekezet egy­házzenei sorozatának első hárem előadását nagy érdeklődés mellett tartotta meg Linder László békés­csabai lelkész »A régi egyház éneke« címen tartott előadásait bemutatók­kal illusztrálta, Az evangélikus istentisztelet be­szélgetés Isten és ember között — mondotta. Ez a beszélgetés állahdó jellegű az antifonárius liturgia ré­vén. A továbbiakban ismertette a liturgia kialakulását, kiemelve, hogy liturgiánk szervesen egybekapcsolja az oltárt, szószéket és a gyüleke­zetek A római egyházban a liturgia ki­zárólagosan a papság és a kórus párbeszéde — mivel Gergely pápa a gyülekezetei kizárta a felelgettő éneklésből —, Luther viszont a liturgiát a lelkész és a gyülekezet között osztotta meg, a gyülekezetei szervesen bevonva a liturgia révén az istentisztelet szolgálatába. Ezzel Luther visszaadta a liturgiát a gyülekezetnek és visszavezette a gyülekezetét az ősi egyház bűnbánó és Jézus Krisztusban kegyelmet ta­láló igaz ösvényére 1— mondotta Linder László. Mindhárom alkalommal Bottá István kelenföldi másodlelkész hir­dette az igét, Danhauser László pe­dig imádkozott. Gy. K. Budahegyvidék Közös éneSsR a némát evangéültas és kaiolikus eneisslonyviien »Dicsőség Istennek« címen 1952­ben Berlin római katolikus püspöke új énekeskönyvet jelentetett meg. Ugyanez évben jelent meg a német­országi evangélikus egyház új éne­keskönyve is »Evangélikus egyházi únelceslzönyv« cinnen. Az evangélikus ésne&eskönyv 24 olyan éneket vett feí anyagába, amely a római katolikus egyházban is használatos. Nagyobb részük a reformáció kora előtti idő­ből való. A római katolikus éncikes- kühyv 250 éneke közül szöveg szem­pontjából 34 evangélikus ének, ezen felül még 15 evangélikus ének dalla­ma szerepel. A felvett 34 evangéli­kus ének közül 12 beletartozik abba a 73 éneket tartalmazó törzsanyag­ba, melyet Németország valamennyi római katolikus püspöksége számára állapítottak meg 1947-ben a fuldai konferencián. Példaképpen eíneljük ki azokat az énekeket, amelyek hazánkban is jól­ismert evangélikus énekek és a ró­mai katolikus énekeskönyvbe felvé­tették. Gerhardt Pál énekei közül hat szerepel, pl. Oh, fő vérző sebekkel, Hagyjad az Űristenre, Ébred) fél lelkem s vigadj, Itt állok jászolod felett. Felvétetett Nllcolai FUlöp két ked­velt híres éneke: Vigyázzatok, azt kiáltják. Tündöklő hajnali csillag. Szerepeinek a római katolikus énekreskönyvben még a következő nálunk is jól isrrtert énekek: Szerel­mes Jézus, vájjon mit vétettél, Ke­gyes Jézus itt vagyunk, Dicsérd én lelkem a dicsőség őrük Királyát, Jé­zust el nem bocsátom, stb. Luthertől is több éneiket vesznek fel, pl. Jézus Krisztus dicsértessél és Mennyből jövök most hozzátok című karácsonyi énei mit. Sajnálatos azonban, hogy a Luther énekeknél nem közlik a szerző nevét, vagy ép­pen téves adatokat közölnek. Pl. a »Bűnösök, hozzád kiáltunk« című énekkel (kapcsolatban a következő adatokat közlik: a 130. zsoltár fel­dolgozása: dallam: Each János Se­bestyén. Közismert tény, hogy ennek az éneknek szövege és dallama is egyaránt Luthertől Való. A két énekeskönyvben szereplő közös énekanyagnak örülnünk kell — írja a »Die Kirche« című evangé­likus egyházi lap. Nem szabad ter­mesze lesen azt gondolni, hogv ebben a két egyház tanbeli közeledése tük­röződnék. Az egyes evangélikus és római katolikus hívő keresztyén szempontjából mégis segítséget nyújt a kölcsönös megértés meg­könnyítéséhez az olyan énekeskönyv, mint amilyen a »Dicsőség Isten­nek«. A LUTHER-ENEKEK Zalánfy Aladár orgonakíséretével Ara: 20.— Ft

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom