Evangélikus Élet, 1954 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1954-01-03 / 1. szám

% EVANGÉLIKUS ÉLET *■*» Folytatás az 1. oldalról —* GYÜLEKEZETI HÍREK 1994. január 3. Év 1. vn. — »Alázzátok meg magatokat isten keze alatt.« Igék: Jk 4, 10. —■ Mt 23, 8—12. — Liturgikus szín; fehér. 1994. január 6. Vízkereszt. — »A világ világossága szolgálatában.« Igék: 1. Jn Z, 7—11. — Jn. 8,12. — Liturgikus szín: fehér. fan igéjével, a hogy ehhez az egyház­hoz tartozik a miitlai gyülekezet Is. Erről az egyházról ad tanítást az Efézusi levélben Pál apostol.« A továbbiakban azt emelte ki a püspök, hogy az egyház lelki ház. Szogeletköve Jézus Krisztus. Nem máról holnapra születik. Nem a vé­letlen dolga. Jézus Krisztus halála és feltámadása és az erről szóló 2000 év óta hangzó igehirdetés hívja létre A magyarországi evangélikus egyház is Jézus Krisztustól .tanulta, hogy az igét a nép között hirdesse és igy ve­zesse az embereket istenfélelemre és az emberek közötti kötelesség teljesí­tésére. »Az egyház azért van, hogy el­jussunk az ielvességre és az igaz élet útját járjuk a földön. Mi a népre nézünk és azért épít­jük a templomokat. Az evangé­lium arra tanít, hogy az üdvös­ség és az igazi, engedelmes em­beri élet keresése össze tartozik a Jézus Krisztusban. Ez az evangélium a bűnös ember­hez szól, akik mi vagyunk, akik annyi bajt hozunk a földre. Minden embernek szól, hogy boldogabb le­gyen minden ember a földön. Nem azért építünk templomot, hogy di­csekedjünk; vele, hanem azért, mert meg akarjuk szépí­teni a magyar emberek életét a szeretet, az Igazság és testvéri­ség győzelmével.« Amint az híveink előtt ismeretes, évente öt offertóriumot szokott tar­tant egyházunk, melyeknek időpont­ját és célját közös püspöki határozat­tal szokták megállapítani. Ezek az országosan kötelező gyülekezeti öf­ter tóriumok hatalmas erősítői bizo­nyos közös országos egyházi mun­káknak. Az 1953-as esztendőben az országos kötelező offertórlumok te­kintetében nagyarányú fejlődés tör­tént. A gyülekezetek mindenütt lel­kesen áldoztak az egyházi sajtó tá­mogatására, a nyugdíjas lelkészek, lelkészözvegyek és árvák támogatá­sára, a bibliaterjesztés céljaira és a szeretetintézmények fenntartására. Valamennyi országos offertórium meghaladta a 20.000.— forintot. A lelkészt hivatalokhoz már megérke­zett a legújabb közös püspöki körle­vél, melyben püspökeink a XIII. kö­zös püspöki határozat formájában Befejezésül karácsony közelségére utalva a püspök azt kívánta a gyü­lekezetnek, hogy legyen új temploma az a hely, ahol minden oda belépő a szeretőiben és a békességben nö­vekedhet és karácsonyi erőt kap a mindennapi munkához és ólathez. »Szeressétek ezt a templomot, egymást és ezt a magyar népet.« Az istentisztelet után tartott ün­nepi közgyűlésen többen köszöntöt­ték a templomépítő gyülekezetét: a helyi és a gyönki református egy­házközség lelkészei, a szomszédos Keszőhídegkut és Varsád gyüleke­zete nevében Kerb István, illetve Liska Endre lelkészek. Fábián Imre esperes levélben küldte el köszönté­sét. A közgyűlés kedves mozzanata volt Rátkay István gondnok nevének megemlítése, aki 90 éve tölti be tisz­tét a gyülekezetben és nagy odaadás­sal vette ki részét az építésben. Amíg a gépkocsi Gyünkre vitte vissza a gyülekezet boldog lelkipász­torát, a püspökkel hosszasan elbe­szélgetek a misztai hívek. Hálásan emlegették Kraehlirig Dániel odaadó pásztori munkáját, aki rendszeresen pásztorolta őket kerékpáron téve meg három nagy kaptatón keresztül a tíz kilométere« utat sokszor eső­ben és téli fagyban. Mire az ünnepség véget ért, az új templom ablakáról leolvadtak a de­cemberi fagy festette jégvirágok. Ki­nek a szívéről ne olvadna le a jég a mlszlai példa hallatára! Benczúr László kihirdették az 1954. évi országosan kötelező offertóriumokat. Az 1953-ban is megtartott fenti négy offertóriumi cél mellé püspö­keink ezévben »templomépitésl« of­fertóriumot rendeltek el vlzkereszt utáni első vasárnapra, vagyis 1954. január 10-re. A püspöki körlevélben erről a célról püspökeink a követ­kezőket írják: »Ez új offertóriumot a volt »misz- szióir offertórium helyébe rendeljük azzal, hogy annak összege felét-felét az Északi, illetőleg a Déli Egyházke­rület egy-egy templomépítő gyüleke­zete kapja. 1954. évi gyűjtési célul az Északi Egyházkerületben a Budapest- pesthidegkúti templomot jelöljük ki, mely egyben a Lelkésznevelő Intézet­nek is szolgál, a Déli Egyházkerület­ben pedig a Éudapest-zugtói templo­mot, illetve gyülekezetei jelöljük ki. Mindkét templom befejezéshez köze­A DELI EGYHÁZKERÜLET ÉS A SAJTÓOSZTÁLY KAKACSONYESTJE Kedves karácsonyi ünnepséget ren­dezett a Déli Egyházkerület és az Egyetemes Sajtóosztály a Puskln- utcai egyházkerületi székházban el­helyezett egyházi hivatalok dolgozói­nak gyermekei számára. A karácso­nyi ünnepségen a két egyházi hivatal munkásainak 19 gyermeke vett részt. A gyermekek együtt uzsonnáztak De- zséry László püspökkel, aki a gyer­mekeknek szóló beszéddel kiosztotta a Déli Egyházkerület és az Egyete­mes Sajtóosztály karácsonyi ajándé­kait a gyermekek között. Uzsonna után Benczúr László püspöki titkár flanelogi'áffal foglalkozott a gyerme­kekkel, akik azután nagy boldogság­ban játszottak együtt. Egyházi hiva­talaink gyermekeinek ez a boldog délutánja testvéri közösségbe vonta a szüléket is. VALLÁSOS FÉLÓRA Január 2-án, szombaton reggel fél 9 órakor evangélikus vallásos fél­órát közvetít a Petőfi-rádió, Igét hir­det dr. Ottlyk Ernő lelkész, ledik és az országos offertórium a befejezést jelentősen elősegítheti,e Lelkészeink és gyülekezeteink nagy örömmel fogadták ezt a püs­pöki rendeletet s országosan olyan közvélemény alakul ki, hogy ez a jó kezdeményezés a további évek sorún évről évre tervszerűen fogja segí­teni egyházunk templomépítési és templomrenoválási kötelességei vég­rehajtását. Az országban több el­kezdett és helyi anyagi erők hiá­nyában még be nem fejezett temp- lomépités folyik. Törekedjünk arra, hogy ezek a templomok hamar be­fejezéshez jussanak egyházunk kö­zös erőfeszítéséből, hitéből Isten di­csőségére. Már most felhívjuk a figyelmet az 1954. január 10-i offertóriumra. Ada­kozzanak az evangélikus testvérek, a gyülekezetek hittel és jószívvel a két budapesti templom befejezésére. BUDAVÁR A gyülekezet énekkara karácsony mésodnapjának estéjén egyházzenei áhítat keretében karácsonyi éneke­ket adott elő Bach, Háynes, Grubér és Rieger műveiből. Előadást tartott dr. Tomka Gyula egyházfelügyelő. Orgonáit dl Glória János. IHAROSBERÉNY December 12—I3-án meglátogatta a gyülekezetét Kutas Elek, a somogy- zalai egyházmegye esperese. Iharos- berényben beiktatta hivatalába Varga Imre egyhangúlag megvá­lasztott új felügyelőt, Iharos, Po- gányszentpéter filiákban, Somogy- csicsón és Inkén is szolgált igehir­detéssel. CSURGÓ December 17—20-ig ádventi ige­hirdetés-sorozatot tartott a gyüle­kezetben Hegyháti János iharos- berényi lelkész. GYÉKÉNYES Ádventben minden csütörtökön ádventi estet tartott a gyülekezet. Ezeken az alkalmakon Szomjas Ká­roly, Lágicr Béla és Szekeres Ele­mér lelkészek szolgáltak, SOMOGYSZOB Advent utolsó vasárnapján a templomban ádventi áhitat volt. Igét hirdetett Bándy István lelkész, CSORVÁS December 7 és 11 között a csor- vási gyülekezetben igehirdetés-soro­zatot tartott Marschalkó Gyula mezőhegyes! lelkész. SZARVAS A gzarvasi egyházközség december 13-tól 20-ig adventi Igehirdetés- sorozatot tartott az ősi Tessedik- templomban. Igehirdetők voltak: Bácskai Gusztáv, Kalavszky Kálmán, Pálfi István, Szepesi Károly, Szé­kács Sámuel lelkészek. December 20-ón a diakóniai osztály ügyvezető lelkésze tartott egésznapos szolgála­tot a leányárvaház karácsonya ja­vára. BEZI December 13-én ádventi szeretet« vendégség volt a gyülekezetben, amelynek műsorát a gyülekezet ifjú­sága szolgáltatta. A bevételt a templom renoválására fordítják, BANK December 20-én iktatta be Lovas- Kovács András lelkészt az egyház­község lelkészi állásába dr. Csengődy Lajos esperes Csővári Dezső és Zá- borszky Csaba lelkészek szolgálatá­val. ÖSAGÄRD December 8-án az ősagárdi és felsőpetényi gyülekezetek közös presbiteri napot tartottak. Harmati Béla lelkész: »Presbiteri tisztség!'e hívattam el« címen tartott előadást és az új egyházi törvényeket ismer­tette, Záborszky Csaba lelkész: »Mit kívánunk presbitereinktől« címen szólott a presbiterekhez és L Pét. 5, 1—4. alapján tartott Írás magyaráza­tot. SOPRON December 20-án karácsonyi orgona- zene-est volt a templomban. A mű­soron Bach, Anialffy, Reger, Mai­ling, Martin és Gárdonyi karácsonyi ének- és orgonaszámai szerepeltek, Vezényelt és orgonáit Szentgyörfyi Kálmán karigazgató, HALÁLOZÁS Dr. Gergely Kálmán tyukodi kör« zeti orvos rövid, súlyos szenvedés után Budapesten elhúnyt. Felesége és hat gyermeke gyászolja. Sírjánál Várady Lajos esperes hirdette az igét. Feltámadunk! Páncéltőkés zongorát hatezerig megbízásból Nagy búd apesten kere­sek. Törne sanyi László lelkész Kis­pest. Meleg otthont nyújtanék nyugdí­jas lakótársnőnek kisgyermekeim körüli reggeli és esti segítségért. Fel­világosítást Pannónía-u. 9. 1. 5. alatt az esti órákban. Figyelmeztetés! Úgy értesültem, hogy a lelkészi hivatalokat több al­kalommal keresi fel egy Bíró Mihály nevezetű egyén, aki rám való hivat­kozással anyagi támogatást kér. Fi­gyelmeztetem a lelkész-testvéreket, hogy érte semmiféle anyagi felelős­séget nem vállalok. Fülöp Dezső lel« kész, Bük. Püspökeink tesnplemépítési országos offertóriumot rendeltek el Szózat a világkeresztyénség lelkiismeretéhez Nyikoláj metropolita beszéde a Béke Világtanács bécsi ülésszakán Már hírt adtunk arról, hogy a Béke Világtanács bécsi ülésszakán Nyikoláj metropolita, az orosz ortodox egyház Krizosztomusza, beszédet mondott. Beszédét, amelynek a világkeresztyénség sajtója nagy figyelmet szentel, az alábbiakban ismertetjük. I SMÉT EGYBEGYÜLEKEZTÜNK a Béke Vllágtanács tágas köré­ben, hogy az egész emberiséget foglalkoztató nemzetközi kérdések békéé megoldása érdekében szüksé­ges további teendőket me-gt hu ács­kozzuk. Mindenekelőtt szeretném át­adni az orosz ortodox egyház leg­forróbb köszöntését. Ez az egyház egy a mi népünkkel a világbéke sür­getésében és rendíthetetlenül hisz abban, hogy a világ keresztyénéinek sorain belül egyetlen olyan embernek sem szabad lennie, elki elhanyagolja azt a kötelességét, hogy a népek megbékélése ügyének szolgáljon, mert éppen ez a ml vallásunk leg­fontosabb tanításának a győzedelme. Nagy megelégedéssel állapíthatjuk meg valamennyien, hogy a koreai vérontás, amely három esztendőn kereaztül felháborította a népek lel­kiismeretét, nem magától, és nem az ellenfelek kimerülése következtében szűnt meg, hanem a jóakaratú em­berek millióinak sürgetésére. Hosszú időszak után először kapott bizonyos értelemben szárnyat a tár­gyalások eszméje, a megegyezés esz­méje s úgy áradt végig az egész vi­lágom, minit a frissítő szél s minde­nütt megélénkítette az emberek bé­ke reménységeit. A KOREAI FEGYVERSZÜNET láttán örvendünk annak a nyu­galomnak, amely Korea egén megjelent s a megkönnyebbülés só­hajának, amely új reménységgel töl­tötte él ennek a mártír népnek az életót Ml keresztyének éppúgy, mint az egész világ valamennyi más béke­szerető embere, a nemzetközi élet e nagy eseményében rendkívüli báto­rítást kaptunk, mert ez volt az első és szükséges eredménye a népek bé- keharcá/nak, mert ez volt ez első és legmeggyőzőbb bizonyítéka a világ- közvélemény erejének. Most változatlan figyelemmel kí­séri az egész világ a fegyverszünet feltételeinek betartását és várja a koreai béke végleges megkötésére irányuló tárgyalások megkezdését, Mindent meg kell tenni azért, hogy ezeken a tárgyalásokon a világ köz­véleménye érvényesüljön ég Korea békés egyesítésében és valamennyi külföldi fegyveres erő kivonásában elérje a célját. Szükséges, hogy az Amerikai Egyesült Államok vala­mennyi keresztyén egyháza és val­lási közössége e kérdésben állást fog­laljon « ezzel segíts éget nyújtson az amerikai népnek ahhoz, hogy kor­mányától ki kényszerítse a koreai nép önrendelkezési jogának tlszteletben- tartását. Mint az orosz ortodox egyház kép­viselője, nem kerülhetem el azt, hogy rá na mutassak arra az óriási fele­lősségre, amely a nyugati keresz­tyén só get az európai nemzetközt helyzet tekintetében terheli. Ha a nyugateurópai országok katolikusai ée protestánsai megértik a helyzet komolyságát — és ml nem szűnünk meg őket erre égő felelősséggel fel­szólítani —, akikor hamar elérhetik azt, hogy a légkör megváltozik a fel­tétel nélkül való tárgyalások Javára, a nemzetközi helyzet oly nagyon szükséges általános enyhülésének ja­véra, az öt nagyhatalom tárgyalásai­nak javára. Az érdekelt országok kormányait erkölcsi, politikai és gazdasági érvek­kel, valamint a közvélemény erejével Ilyen tárgyalásokra készekké kell tenni — ez mozgalmunk időszerű fel­adata. A háború rettenetes könyörtelen­ségét kell a fegyverkezési verseny veszedelmes játékával szemben egyik főérvünkké tenni. Az »erő politiká­jának« hívei által felhozott érveket a háború értelmetflenségének érvével kell visszautasítanunk. Szökőárként zúduljanak a jóaka­ratú emberek tiltakozásai, követelé­sei, cselekedeted és imádságai, felhí­vását és reménységei, s mint egyik hullám a másik után, ássák alá a há­ború bástyáinak a fundamentumait. Az eredmény akkor válik majd nyil­vánvalóvá, amikor a nagyhatalmak kormányai rádöbbennek, hogy kény­szerülnek a nemzetközi ellentétek békés tárgyalások útján való megol­dását vállalná. A KÜLÖNFÉLE FELEKEZETEK­HEZ tartozó keresztyének mind nagyobb számban jutnak el az egyetlen helyes döntéshez: ahhoz az elhatározáshoz, hogy a népekkel együtt küzdenek a nemzetközt bé­kéért s nem hajlandók a háború hí­veivel együtt haladni. Kétségtelen, hogy a koreai és a német kérdés halaszthatatlan megol­dásában, a tömegpusztító fegyverek elleni küzdelemben óriási hatást gyakorolhatnának azok a keresztyén körök, amelyek mindeddig nem vet­tek részt cselekvőén a béke oltalma­zásában. Mindent meg kell tépnünk azért, hogy a keresztyének lelki Isme­retét felrázzuk. Mint az orosz orto­dox egyház szolgáját, aki többször fordultam már felhívásokkal Nyugat keresztyénéihez, ez a gondolat vezé­rel. Most azért újra kinyújtom felé­jük jobbomat, s a meggyőzés szavá­val fordulok hozzájuk. A nagy vesze­delem láttán, amennyire csak lehet, meg kell értenünk egymást e olyan felhívással kell az emberiséghez for­dulnunk, amely méltó a mi hitünk­höz: a szeretet és békesség szavával, a Krisztus szavával. Hitünket és keresztyén élh!való­sunkat a hit cselekedeteivé!, az egy­szerű, minden ember számára elér­hető béke megvédelmezésével kell Igazolnunk. Fontos feladatunk, hogy a nagyhatalmak kormányait azzal a ténnyel állítsuk szembe, hogy a ke­resztyének egységesek a háború és minden, azt előidéző ok elítélésében. Nyugaton élő testvéreink látókörét a népek megbékélésének pozitív lehe­tőségeire való tekintettel kell kitágí­tani, felhívom őket arra, hogy hitük­kel, Igehirdetésükkel és befolyásuk­kal sokasítsák meg ezeket a lehetősé­geket. M t KERESZTYENEK HISSZÜK, hogy Isten kezében van a há­ború és a béke ügye. Mégis, mindaddig, míg nem tört ki a há­ború, valljuk, hogy a béke bizonyos mértékig a md kezünkben is van. Ez azt jelenti, hogy amilyen odaadással szolgálunk e szent ügyért, olyan mértékben oltalmazhatjuk, szilárdít­hatjuk és tartóssá tehetjük, Mi ke­resztyének a szabadság gyermekei vagyunk s ezért nem hirdethetünk olyan békét, amelyet a hódító hata­lom akarata diktál, mert az Ilyen béke rabszolgaságot jelent. Mt nem az »erők egyensúlyában« látjuk a hozzánk méltó békét. Mert ezt az egyensúlyt szakadatlanul zavarja a túlsúlytörekvés és az ilyen béke fegy­verkezési versenyt jelent, amely szi- polyozza a népek erejét. Ezért olyan békét akarunk, amely a népek barát­ságán, a szabadság kölcsönös tiszte­letén s a nemzetközi szuverénitá« el­ismerésén alapszik. A békeharoban való részvételünket keresztyén missziónak tekintjük. Hisszük, hogy a keresztyénéit részvé­tele a békéért folyó harcban Krisz­tus nevében végzett keresztyén cse­lekedet. Amikor mi keresztyének, a népek­kel együtt védelmezzük a békét, nem politikád irányzatot, vagy politikai rendszert védelmezünk, hanem az embereknek az élethez való jogát, és a népek békés együttélésének lehe­tőségét, tekintet nélkül arra a rend­szerre, amelyhez tartoznak. Arra törekszünk, hogy az evangélium hangja, amely letépi a gonoszság ál­arcát és megbátorítja a jókat, eljus­son testvéreink fülébe, és megmoz­gassa lelkiismeretűket. A keresztyén hit semmiképpen sem igazolja a békéért vívott harctól való távolmaradást s nekünk, akik keresztyének vagyunk, össze kell ta­lálkoznunk abban a szolgálatban, amellyel segítünk az emberiségnek, hogy kijusson az ellentétek örvényé­ből é* rálépjen az együttműködés és kölcBönö* segítés egyenes és erköl­csileg tiszta útjára, Ez a kivezető út a nemzetközi vitakérdések békés rendezése, mindazoknak a kérdések­nek békés rendezése, amelyek nap­jainkban a nemzetközi feszültséget előidézik. Ez a kiút tehát a tárgyalá­sok útja, aaaké a tárgyalásoké, ame­lyek azt a céiit szolgálják, hogy meg­egyezést hozzanak létre, ez az egyet­len kiút az öt nagyhatalom találko­zója. A tárgyalások folyamán van a legtöbb mód arra, hogy napvilágra kerüljenek a jóakarat erői, a tárgya­lások vezethetik a feleket a kölcsö­nös megértésre s ezek tehetik őket késszé arra, hogy kölcsönös enged­ményeket tegyenek. A TÁRGYALÁSOK GONDOLATA megfelel a keresztyén gondol­kodásnak, még abban az eset­ben is, ha politikai ellentétekről van szó. A tárgyalások gondolatában többet láthatunk politikai megegye­zésnél, mi a nemzetközi béke erkölcsi értékeinek szabad elismerését látjuk benne. * A tárgyalások gondolata azért., is megfelel a keresztyén gondolkodás« nak, mert a háború semmi körülmé­nyek között sem lehet az igazságos­ság útja, vagy az egyik-másik rend­szer helyességéről való meggyőzés eszköze. A tárgyalásokban mi a poli­tikai éa erkölcsi célszerűség egybe- fonódását látjuk, a nemzetközi kap­csolatok szabályozásának eszközét, a népek biztonságának zálogét, sza­badságuk és függetlenségük tiszte- letbentartását látjuk. Az orosz ortodox egyház egy szív­vel, lélekkel helyes1’ és támogatja népünkkel együtt valamennyi nem­zetközi kérdés békés szabályozásá­nak gondolatát, az előítélet nélküli tárgyalások eszméjét, az öt nagyha­talom képviselőinek találkozóját, Nyugaton élő testvéreinket lankadat­lanul erősíteni kell abban a meggyő­ződésben, hogy a ml vallásunk, amely felemeli az embert a termé­szeti szükségszerűségek fölé, nem vezetheti az embert olyan útra, ame­lyet holttestek borítanak, N em szabad elfelejteni* hogy a béke megvédő Irnezésében a keresztyén százezrek egysége, nem valamiféle elvont erkölcsi elv, hanem hatalmas ellenálló erő a há­borúval szemben, s nehéz lenne ezt a tényt figyelmen kívül hagyni. Felhí­vással fordulok a keresztyénekhez és valamennyi vallás hívőihez: le­gyünk egyek a béke megvédéséhek szent Ügyében és a béke ellenségei­nek agresszív cselekményei ellem ví­vott harcban. A hógörgeteg köztudomás szerint minden akadályt elsöpör; a tengeri vihar mindenféle nemzetiségű hajót elsüllyeszthet; az erdőtűz nem áll meg a határkőnél; az árvíz elönti a földeket s nem kérdi, hogy ki a tu­lajdonos. Annak a barlangnak a nyí­lását, amelyből a háború szörnyű fe­nevada ugrásra készen leselkedik világunkra, el kell zárni és erősen be kell falazni. Mint az egyház szol­gája, kérem fáradozásunkra Isten ál­dását és hiszem hogy Isten, az igaz­ság és békesség Istene a békéért vég­zett erőfeszítésünket diadalra fogja vezetni a háború éis pusztítás erőivel szemben, “ . -luLar.l fr;rafcu. ~

Next

/
Oldalképek
Tartalom