Evangélikus Élet, 1954 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1954-01-03 / 1. szám
% EVANGÉLIKUS ÉLET *■*» Folytatás az 1. oldalról —* GYÜLEKEZETI HÍREK 1994. január 3. Év 1. vn. — »Alázzátok meg magatokat isten keze alatt.« Igék: Jk 4, 10. —■ Mt 23, 8—12. — Liturgikus szín; fehér. 1994. január 6. Vízkereszt. — »A világ világossága szolgálatában.« Igék: 1. Jn Z, 7—11. — Jn. 8,12. — Liturgikus szín: fehér. fan igéjével, a hogy ehhez az egyházhoz tartozik a miitlai gyülekezet Is. Erről az egyházról ad tanítást az Efézusi levélben Pál apostol.« A továbbiakban azt emelte ki a püspök, hogy az egyház lelki ház. Szogeletköve Jézus Krisztus. Nem máról holnapra születik. Nem a véletlen dolga. Jézus Krisztus halála és feltámadása és az erről szóló 2000 év óta hangzó igehirdetés hívja létre A magyarországi evangélikus egyház is Jézus Krisztustól .tanulta, hogy az igét a nép között hirdesse és igy vezesse az embereket istenfélelemre és az emberek közötti kötelesség teljesítésére. »Az egyház azért van, hogy eljussunk az ielvességre és az igaz élet útját járjuk a földön. Mi a népre nézünk és azért építjük a templomokat. Az evangélium arra tanít, hogy az üdvösség és az igazi, engedelmes emberi élet keresése össze tartozik a Jézus Krisztusban. Ez az evangélium a bűnös emberhez szól, akik mi vagyunk, akik annyi bajt hozunk a földre. Minden embernek szól, hogy boldogabb legyen minden ember a földön. Nem azért építünk templomot, hogy dicsekedjünk; vele, hanem azért, mert meg akarjuk szépíteni a magyar emberek életét a szeretet, az Igazság és testvériség győzelmével.« Amint az híveink előtt ismeretes, évente öt offertóriumot szokott tartant egyházunk, melyeknek időpontját és célját közös püspöki határozattal szokták megállapítani. Ezek az országosan kötelező gyülekezeti öfter tóriumok hatalmas erősítői bizonyos közös országos egyházi munkáknak. Az 1953-as esztendőben az országos kötelező offertórlumok tekintetében nagyarányú fejlődés történt. A gyülekezetek mindenütt lelkesen áldoztak az egyházi sajtó támogatására, a nyugdíjas lelkészek, lelkészözvegyek és árvák támogatására, a bibliaterjesztés céljaira és a szeretetintézmények fenntartására. Valamennyi országos offertórium meghaladta a 20.000.— forintot. A lelkészt hivatalokhoz már megérkezett a legújabb közös püspöki körlevél, melyben püspökeink a XIII. közös püspöki határozat formájában Befejezésül karácsony közelségére utalva a püspök azt kívánta a gyülekezetnek, hogy legyen új temploma az a hely, ahol minden oda belépő a szeretőiben és a békességben növekedhet és karácsonyi erőt kap a mindennapi munkához és ólathez. »Szeressétek ezt a templomot, egymást és ezt a magyar népet.« Az istentisztelet után tartott ünnepi közgyűlésen többen köszöntötték a templomépítő gyülekezetét: a helyi és a gyönki református egyházközség lelkészei, a szomszédos Keszőhídegkut és Varsád gyülekezete nevében Kerb István, illetve Liska Endre lelkészek. Fábián Imre esperes levélben küldte el köszöntését. A közgyűlés kedves mozzanata volt Rátkay István gondnok nevének megemlítése, aki 90 éve tölti be tisztét a gyülekezetben és nagy odaadással vette ki részét az építésben. Amíg a gépkocsi Gyünkre vitte vissza a gyülekezet boldog lelkipásztorát, a püspökkel hosszasan elbeszélgetek a misztai hívek. Hálásan emlegették Kraehlirig Dániel odaadó pásztori munkáját, aki rendszeresen pásztorolta őket kerékpáron téve meg három nagy kaptatón keresztül a tíz kilométere« utat sokszor esőben és téli fagyban. Mire az ünnepség véget ért, az új templom ablakáról leolvadtak a decemberi fagy festette jégvirágok. Kinek a szívéről ne olvadna le a jég a mlszlai példa hallatára! Benczúr László kihirdették az 1954. évi országosan kötelező offertóriumokat. Az 1953-ban is megtartott fenti négy offertóriumi cél mellé püspökeink ezévben »templomépitésl« offertóriumot rendeltek el vlzkereszt utáni első vasárnapra, vagyis 1954. január 10-re. A püspöki körlevélben erről a célról püspökeink a következőket írják: »Ez új offertóriumot a volt »misz- szióir offertórium helyébe rendeljük azzal, hogy annak összege felét-felét az Északi, illetőleg a Déli Egyházkerület egy-egy templomépítő gyülekezete kapja. 1954. évi gyűjtési célul az Északi Egyházkerületben a Budapest- pesthidegkúti templomot jelöljük ki, mely egyben a Lelkésznevelő Intézetnek is szolgál, a Déli Egyházkerületben pedig a Éudapest-zugtói templomot, illetve gyülekezetei jelöljük ki. Mindkét templom befejezéshez közeA DELI EGYHÁZKERÜLET ÉS A SAJTÓOSZTÁLY KAKACSONYESTJE Kedves karácsonyi ünnepséget rendezett a Déli Egyházkerület és az Egyetemes Sajtóosztály a Puskln- utcai egyházkerületi székházban elhelyezett egyházi hivatalok dolgozóinak gyermekei számára. A karácsonyi ünnepségen a két egyházi hivatal munkásainak 19 gyermeke vett részt. A gyermekek együtt uzsonnáztak De- zséry László püspökkel, aki a gyermekeknek szóló beszéddel kiosztotta a Déli Egyházkerület és az Egyetemes Sajtóosztály karácsonyi ajándékait a gyermekek között. Uzsonna után Benczúr László püspöki titkár flanelogi'áffal foglalkozott a gyermekekkel, akik azután nagy boldogságban játszottak együtt. Egyházi hivatalaink gyermekeinek ez a boldog délutánja testvéri közösségbe vonta a szüléket is. VALLÁSOS FÉLÓRA Január 2-án, szombaton reggel fél 9 órakor evangélikus vallásos félórát közvetít a Petőfi-rádió, Igét hirdet dr. Ottlyk Ernő lelkész, ledik és az országos offertórium a befejezést jelentősen elősegítheti,e Lelkészeink és gyülekezeteink nagy örömmel fogadták ezt a püspöki rendeletet s országosan olyan közvélemény alakul ki, hogy ez a jó kezdeményezés a további évek sorún évről évre tervszerűen fogja segíteni egyházunk templomépítési és templomrenoválási kötelességei végrehajtását. Az országban több elkezdett és helyi anyagi erők hiányában még be nem fejezett temp- lomépités folyik. Törekedjünk arra, hogy ezek a templomok hamar befejezéshez jussanak egyházunk közös erőfeszítéséből, hitéből Isten dicsőségére. Már most felhívjuk a figyelmet az 1954. január 10-i offertóriumra. Adakozzanak az evangélikus testvérek, a gyülekezetek hittel és jószívvel a két budapesti templom befejezésére. BUDAVÁR A gyülekezet énekkara karácsony mésodnapjának estéjén egyházzenei áhítat keretében karácsonyi énekeket adott elő Bach, Háynes, Grubér és Rieger műveiből. Előadást tartott dr. Tomka Gyula egyházfelügyelő. Orgonáit dl Glória János. IHAROSBERÉNY December 12—I3-án meglátogatta a gyülekezetét Kutas Elek, a somogy- zalai egyházmegye esperese. Iharos- berényben beiktatta hivatalába Varga Imre egyhangúlag megválasztott új felügyelőt, Iharos, Po- gányszentpéter filiákban, Somogy- csicsón és Inkén is szolgált igehirdetéssel. CSURGÓ December 17—20-ig ádventi igehirdetés-sorozatot tartott a gyülekezetben Hegyháti János iharos- berényi lelkész. GYÉKÉNYES Ádventben minden csütörtökön ádventi estet tartott a gyülekezet. Ezeken az alkalmakon Szomjas Károly, Lágicr Béla és Szekeres Elemér lelkészek szolgáltak, SOMOGYSZOB Advent utolsó vasárnapján a templomban ádventi áhitat volt. Igét hirdetett Bándy István lelkész, CSORVÁS December 7 és 11 között a csor- vási gyülekezetben igehirdetés-sorozatot tartott Marschalkó Gyula mezőhegyes! lelkész. SZARVAS A gzarvasi egyházközség december 13-tól 20-ig adventi Igehirdetés- sorozatot tartott az ősi Tessedik- templomban. Igehirdetők voltak: Bácskai Gusztáv, Kalavszky Kálmán, Pálfi István, Szepesi Károly, Székács Sámuel lelkészek. December 20-ón a diakóniai osztály ügyvezető lelkésze tartott egésznapos szolgálatot a leányárvaház karácsonya javára. BEZI December 13-én ádventi szeretet« vendégség volt a gyülekezetben, amelynek műsorát a gyülekezet ifjúsága szolgáltatta. A bevételt a templom renoválására fordítják, BANK December 20-én iktatta be Lovas- Kovács András lelkészt az egyházközség lelkészi állásába dr. Csengődy Lajos esperes Csővári Dezső és Zá- borszky Csaba lelkészek szolgálatával. ÖSAGÄRD December 8-án az ősagárdi és felsőpetényi gyülekezetek közös presbiteri napot tartottak. Harmati Béla lelkész: »Presbiteri tisztség!'e hívattam el« címen tartott előadást és az új egyházi törvényeket ismertette, Záborszky Csaba lelkész: »Mit kívánunk presbitereinktől« címen szólott a presbiterekhez és L Pét. 5, 1—4. alapján tartott Írás magyarázatot. SOPRON December 20-án karácsonyi orgona- zene-est volt a templomban. A műsoron Bach, Anialffy, Reger, Mailing, Martin és Gárdonyi karácsonyi ének- és orgonaszámai szerepeltek, Vezényelt és orgonáit Szentgyörfyi Kálmán karigazgató, HALÁLOZÁS Dr. Gergely Kálmán tyukodi kör« zeti orvos rövid, súlyos szenvedés után Budapesten elhúnyt. Felesége és hat gyermeke gyászolja. Sírjánál Várady Lajos esperes hirdette az igét. Feltámadunk! Páncéltőkés zongorát hatezerig megbízásból Nagy búd apesten keresek. Törne sanyi László lelkész Kispest. Meleg otthont nyújtanék nyugdíjas lakótársnőnek kisgyermekeim körüli reggeli és esti segítségért. Felvilágosítást Pannónía-u. 9. 1. 5. alatt az esti órákban. Figyelmeztetés! Úgy értesültem, hogy a lelkészi hivatalokat több alkalommal keresi fel egy Bíró Mihály nevezetű egyén, aki rám való hivatkozással anyagi támogatást kér. Figyelmeztetem a lelkész-testvéreket, hogy érte semmiféle anyagi felelősséget nem vállalok. Fülöp Dezső lel« kész, Bük. Püspökeink tesnplemépítési országos offertóriumot rendeltek el Szózat a világkeresztyénség lelkiismeretéhez Nyikoláj metropolita beszéde a Béke Világtanács bécsi ülésszakán Már hírt adtunk arról, hogy a Béke Világtanács bécsi ülésszakán Nyikoláj metropolita, az orosz ortodox egyház Krizosztomusza, beszédet mondott. Beszédét, amelynek a világkeresztyénség sajtója nagy figyelmet szentel, az alábbiakban ismertetjük. I SMÉT EGYBEGYÜLEKEZTÜNK a Béke Vllágtanács tágas körében, hogy az egész emberiséget foglalkoztató nemzetközi kérdések békéé megoldása érdekében szükséges további teendőket me-gt hu ácskozzuk. Mindenekelőtt szeretném átadni az orosz ortodox egyház legforróbb köszöntését. Ez az egyház egy a mi népünkkel a világbéke sürgetésében és rendíthetetlenül hisz abban, hogy a világ keresztyénéinek sorain belül egyetlen olyan embernek sem szabad lennie, elki elhanyagolja azt a kötelességét, hogy a népek megbékélése ügyének szolgáljon, mert éppen ez a ml vallásunk legfontosabb tanításának a győzedelme. Nagy megelégedéssel állapíthatjuk meg valamennyien, hogy a koreai vérontás, amely három esztendőn kereaztül felháborította a népek lelkiismeretét, nem magától, és nem az ellenfelek kimerülése következtében szűnt meg, hanem a jóakaratú emberek millióinak sürgetésére. Hosszú időszak után először kapott bizonyos értelemben szárnyat a tárgyalások eszméje, a megegyezés eszméje s úgy áradt végig az egész világom, minit a frissítő szél s mindenütt megélénkítette az emberek béke reménységeit. A KOREAI FEGYVERSZÜNET láttán örvendünk annak a nyugalomnak, amely Korea egén megjelent s a megkönnyebbülés sóhajának, amely új reménységgel töltötte él ennek a mártír népnek az életót Ml keresztyének éppúgy, mint az egész világ valamennyi más békeszerető embere, a nemzetközi élet e nagy eseményében rendkívüli bátorítást kaptunk, mert ez volt az első és szükséges eredménye a népek bé- keharcá/nak, mert ez volt ez első és legmeggyőzőbb bizonyítéka a világ- közvélemény erejének. Most változatlan figyelemmel kíséri az egész világ a fegyverszünet feltételeinek betartását és várja a koreai béke végleges megkötésére irányuló tárgyalások megkezdését, Mindent meg kell tenni azért, hogy ezeken a tárgyalásokon a világ közvéleménye érvényesüljön ég Korea békés egyesítésében és valamennyi külföldi fegyveres erő kivonásában elérje a célját. Szükséges, hogy az Amerikai Egyesült Államok valamennyi keresztyén egyháza és vallási közössége e kérdésben állást foglaljon « ezzel segíts éget nyújtson az amerikai népnek ahhoz, hogy kormányától ki kényszerítse a koreai nép önrendelkezési jogának tlszteletben- tartását. Mint az orosz ortodox egyház képviselője, nem kerülhetem el azt, hogy rá na mutassak arra az óriási felelősségre, amely a nyugati keresztyén só get az európai nemzetközt helyzet tekintetében terheli. Ha a nyugateurópai országok katolikusai ée protestánsai megértik a helyzet komolyságát — és ml nem szűnünk meg őket erre égő felelősséggel felszólítani —, akikor hamar elérhetik azt, hogy a légkör megváltozik a feltétel nélkül való tárgyalások Javára, a nemzetközi helyzet oly nagyon szükséges általános enyhülésének javéra, az öt nagyhatalom tárgyalásainak javára. Az érdekelt országok kormányait erkölcsi, politikai és gazdasági érvekkel, valamint a közvélemény erejével Ilyen tárgyalásokra készekké kell tenni — ez mozgalmunk időszerű feladata. A háború rettenetes könyörtelenségét kell a fegyverkezési verseny veszedelmes játékával szemben egyik főérvünkké tenni. Az »erő politikájának« hívei által felhozott érveket a háború értelmetflenségének érvével kell visszautasítanunk. Szökőárként zúduljanak a jóakaratú emberek tiltakozásai, követelései, cselekedeted és imádságai, felhívását és reménységei, s mint egyik hullám a másik után, ássák alá a háború bástyáinak a fundamentumait. Az eredmény akkor válik majd nyilvánvalóvá, amikor a nagyhatalmak kormányai rádöbbennek, hogy kényszerülnek a nemzetközi ellentétek békés tárgyalások útján való megoldását vállalná. A KÜLÖNFÉLE FELEKEZETEKHEZ tartozó keresztyének mind nagyobb számban jutnak el az egyetlen helyes döntéshez: ahhoz az elhatározáshoz, hogy a népekkel együtt küzdenek a nemzetközt békéért s nem hajlandók a háború híveivel együtt haladni. Kétségtelen, hogy a koreai és a német kérdés halaszthatatlan megoldásában, a tömegpusztító fegyverek elleni küzdelemben óriási hatást gyakorolhatnának azok a keresztyén körök, amelyek mindeddig nem vettek részt cselekvőén a béke oltalmazásában. Mindent meg kell tépnünk azért, hogy a keresztyének lelki Ismeretét felrázzuk. Mint az orosz ortodox egyház szolgáját, aki többször fordultam már felhívásokkal Nyugat keresztyénéihez, ez a gondolat vezérel. Most azért újra kinyújtom feléjük jobbomat, s a meggyőzés szavával fordulok hozzájuk. A nagy veszedelem láttán, amennyire csak lehet, meg kell értenünk egymást e olyan felhívással kell az emberiséghez fordulnunk, amely méltó a mi hitünkhöz: a szeretet és békesség szavával, a Krisztus szavával. Hitünket és keresztyén élh!valósunkat a hit cselekedeteivé!, az egyszerű, minden ember számára elérhető béke megvédelmezésével kell Igazolnunk. Fontos feladatunk, hogy a nagyhatalmak kormányait azzal a ténnyel állítsuk szembe, hogy a keresztyének egységesek a háború és minden, azt előidéző ok elítélésében. Nyugaton élő testvéreink látókörét a népek megbékélésének pozitív lehetőségeire való tekintettel kell kitágítani, felhívom őket arra, hogy hitükkel, Igehirdetésükkel és befolyásukkal sokasítsák meg ezeket a lehetőségeket. M t KERESZTYENEK HISSZÜK, hogy Isten kezében van a háború és a béke ügye. Mégis, mindaddig, míg nem tört ki a háború, valljuk, hogy a béke bizonyos mértékig a md kezünkben is van. Ez azt jelenti, hogy amilyen odaadással szolgálunk e szent ügyért, olyan mértékben oltalmazhatjuk, szilárdíthatjuk és tartóssá tehetjük, Mi keresztyének a szabadság gyermekei vagyunk s ezért nem hirdethetünk olyan békét, amelyet a hódító hatalom akarata diktál, mert az Ilyen béke rabszolgaságot jelent. Mt nem az »erők egyensúlyában« látjuk a hozzánk méltó békét. Mert ezt az egyensúlyt szakadatlanul zavarja a túlsúlytörekvés és az ilyen béke fegyverkezési versenyt jelent, amely szi- polyozza a népek erejét. Ezért olyan békét akarunk, amely a népek barátságán, a szabadság kölcsönös tiszteletén s a nemzetközi szuverénitá« elismerésén alapszik. A békeharoban való részvételünket keresztyén missziónak tekintjük. Hisszük, hogy a keresztyénéit részvétele a békéért folyó harcban Krisztus nevében végzett keresztyén cselekedet. Amikor mi keresztyének, a népekkel együtt védelmezzük a békét, nem politikád irányzatot, vagy politikai rendszert védelmezünk, hanem az embereknek az élethez való jogát, és a népek békés együttélésének lehetőségét, tekintet nélkül arra a rendszerre, amelyhez tartoznak. Arra törekszünk, hogy az evangélium hangja, amely letépi a gonoszság álarcát és megbátorítja a jókat, eljusson testvéreink fülébe, és megmozgassa lelkiismeretűket. A keresztyén hit semmiképpen sem igazolja a békéért vívott harctól való távolmaradást s nekünk, akik keresztyének vagyunk, össze kell találkoznunk abban a szolgálatban, amellyel segítünk az emberiségnek, hogy kijusson az ellentétek örvényéből é* rálépjen az együttműködés és kölcBönö* segítés egyenes és erkölcsileg tiszta útjára, Ez a kivezető út a nemzetközi vitakérdések békés rendezése, mindazoknak a kérdéseknek békés rendezése, amelyek napjainkban a nemzetközi feszültséget előidézik. Ez a kiút tehát a tárgyalások útja, aaaké a tárgyalásoké, amelyek azt a céiit szolgálják, hogy megegyezést hozzanak létre, ez az egyetlen kiút az öt nagyhatalom találkozója. A tárgyalások folyamán van a legtöbb mód arra, hogy napvilágra kerüljenek a jóakarat erői, a tárgyalások vezethetik a feleket a kölcsönös megértésre s ezek tehetik őket késszé arra, hogy kölcsönös engedményeket tegyenek. A TÁRGYALÁSOK GONDOLATA megfelel a keresztyén gondolkodásnak, még abban az esetben is, ha politikai ellentétekről van szó. A tárgyalások gondolatában többet láthatunk politikai megegyezésnél, mi a nemzetközi béke erkölcsi értékeinek szabad elismerését látjuk benne. * A tárgyalások gondolata azért., is megfelel a keresztyén gondolkodás« nak, mert a háború semmi körülmények között sem lehet az igazságosság útja, vagy az egyik-másik rendszer helyességéről való meggyőzés eszköze. A tárgyalásokban mi a politikai éa erkölcsi célszerűség egybe- fonódását látjuk, a nemzetközi kapcsolatok szabályozásának eszközét, a népek biztonságának zálogét, szabadságuk és függetlenségük tiszte- letbentartását látjuk. Az orosz ortodox egyház egy szívvel, lélekkel helyes1’ és támogatja népünkkel együtt valamennyi nemzetközi kérdés békés szabályozásának gondolatát, az előítélet nélküli tárgyalások eszméjét, az öt nagyhatalom képviselőinek találkozóját, Nyugaton élő testvéreinket lankadatlanul erősíteni kell abban a meggyőződésben, hogy a ml vallásunk, amely felemeli az embert a természeti szükségszerűségek fölé, nem vezetheti az embert olyan útra, amelyet holttestek borítanak, N em szabad elfelejteni* hogy a béke megvédő Irnezésében a keresztyén százezrek egysége, nem valamiféle elvont erkölcsi elv, hanem hatalmas ellenálló erő a háborúval szemben, s nehéz lenne ezt a tényt figyelmen kívül hagyni. Felhívással fordulok a keresztyénekhez és valamennyi vallás hívőihez: legyünk egyek a béke megvédéséhek szent Ügyében és a béke ellenségeinek agresszív cselekményei ellem vívott harcban. A hógörgeteg köztudomás szerint minden akadályt elsöpör; a tengeri vihar mindenféle nemzetiségű hajót elsüllyeszthet; az erdőtűz nem áll meg a határkőnél; az árvíz elönti a földeket s nem kérdi, hogy ki a tulajdonos. Annak a barlangnak a nyílását, amelyből a háború szörnyű fenevada ugrásra készen leselkedik világunkra, el kell zárni és erősen be kell falazni. Mint az egyház szolgája, kérem fáradozásunkra Isten áldását és hiszem hogy Isten, az igazság és békesség Istene a békéért végzett erőfeszítésünket diadalra fogja vezetni a háború éis pusztítás erőivel szemben, “ . -luLar.l fr;rafcu. ~
