Evangélikus Élet, 1953 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1953-09-20 / 38. szám

V. '•»{ ■ ■ í'v- ■£&..AS;

XVII. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM

PS3|*

ÚIIÜft| G 0SII Y II » G 111 K ü S H

"'■< ■' ■V **•<* *: AÜ»i>«*<';'• .-6 :**&&'sT’t ,

." 'v-vVv ir' '■'■

Egyes szám ára: I forint 40 fillér

1953. SZEPTEMBER 2«.

ALEKSZIJ PÁTRIÁRKA 40 ÉVE PÜSPÖK

Evangélikus egyházunkban egyre elevenebbé válik az ökumenikus érdeklődés a világkeresztyénség helyzete és problémái iránt. Az egyházak közötti testvéri viszony alapfeltétele: egymás megismerése. Az orosz pravoszláv egyház megismerése terjn sok adósságünk van, pedig ez az egyház tűnik ki legjobban az emberiség békéjéért érzett felelősség tekintetében.

Alekszij pátriárkának az élettörténetében benne tükröződik az orosz pravoszláv egyház legutóbbi évtizedeinek története.

1913-ban, 36 éves korában szentelték püspökké a novgorodi székes- egyházban. A fiatal, tehetséges Alekszij püspök az idős Arszenij novgo- rodi érsek helyettesének beosztását kapta. Akkor már csak a cári Oroszországban és Törökországban maradtak fenn azok a törvények, amelyek az államegyházon kívül minden más vallási megnyilvánulást törvényen kívül helyeztek. A világhírű író, Tolsztoj Leó is tiltakozott a lelkiismereti szabadság ilyen megkötése ellen. De a papság körében is voltak, akik helytelenítették az »uralkodó egyház«, az »államegyház«' elavult rendszerét.

Az 1917-es esztendő nagy történelmi eseményekor Alekszij püspök körlevélben hívta fel a papságot, hogy nyugodtan végezze egyházi szolgálatát az új államéletben. Az egyház és állam szétválasztása a cári rendszerhez hozzánőtt papok életében nem ment zökkenő nélkül, de Alekszij püspök biztoskezű vezetéssel irányította az egyház hajóját. 1921-ben a pétervári metropolita helyettesévé lesz, ahol püspöktársával, Nyikoláj püspökkel — a mostani krutickij és kolomenszkij metropolitával, a világszerte ismert'egyházi békeharcossal — intézték a hatalmas pértervári egyházmegye ügyeit. Közben Alekszij püspök előadásokat is tartott a pétervári teológiai akadémián, á gyakorlati teológia tárgyköréből.

1926-ban Alekszij'kinevezést nyert a novgorodi egyházmegye élére érseki rangban, majd még ugyanebben az évben lett a pátriárka mellett működő legfelsőbb - egyháztanácsnak, a Szent Szinódusnak tagjává. 1932- ben pedig korábbi működési helyére került Leningrádba, metropolitai rangban.

Amint a hitlerista támadás vihara rászabadult az orosz földre, nyilvánvalóvá vált, hogy a pravoszláv egyház mennyire egy a néppel.

Pedig a -fasiszta vezérkar abban reménykedett, hogy az egyházat felhasználhatja a maga terveinek szolgálatában. Alekszij leningrádi metropolita 1941. július 26-i körlevelében ezekkel a szavakkal magyarázta meg a hívőknek a rablóháború és a honvédő háború közötti különbséget: »A háború rettenetes és pusztító dolog annak a számára, aki igazság nélkül vállalkozik rá, hogy fosztogasson. raboljon, leigázzon, az ilyen háború tele van szégyennel és átokkal a kiontqtt vér és az ókozott nyomor miatt. De a háború szent dolog annak a számára, aki úgy vállalkozik rá. mint kényszerre. akit az igazság és a haza megvédésének ügye szólít harcba.« 1942. április 9-i körlevelében pedig ezt írta:

»Az ellenség azért jön. hogy kielégítse dicsöségvágyát, haszonlesését, kapzsiságát, ml pedig azért megyünk, hogy megerősítsük a béke Eszményét, megvédelmezzük népünket és' drága hazánkat.«

l.942Tben a nagyheti istentiszteletekre ágyútűzben jártak a leningrádi hívők, húsvét éijelén, amikor a görögkeleti egyházban a legünnepélyesebb liturgia folyik*, fasiszta repülőgépek bombatámadással törtek- Le- ningrádra. Másutt is rombadőltek híres, évszázados múltra visszatekintő kolostorok, székesegyházak. falusi templomok. Ezeknek az. élményeknek a hatása alatt írta Alekszij metropolita körlevelében: »A kisgyermekektől az aggastyánokig mindnyájunkat átfog a tántoríthatatlan, forró hazaszeretet, hiszen az ellenség nemcsak azt fenyegeti, ami a tiéd és az enyém, nem is csak egyes rétegeket támad, hanem a Hazát fenyegeti, mindazt fenyegeti, ami egyformán szent és drága mindnyájunknak, lelkészeknek és dolgozó embereknek, hívőknek és nemhivők- nek.« A leningrádi egyházmegye hívői pedig tettekkel bizonyították be, hogy egyek főpásztoruk szavával,

3,700.000 rubelt adományoztak a Haza védelmi alapja javára.

A szovjet nép Nagy Honvédő Háborújának győzelmes befejezésével a pravoszláv egyház előtt is új lehetőségek nyíltak. 1944-ben a moszkvai teológiai akadémia megnyitó ünnepélyén, az akkor már pátriárkává választott Alekszij ezekkel a szavakkal jelölte meg az Isten igéjéből táplálkozó és a jelenben eligazodó lel- készi szolgálat irányát: »Most, a megindulásnál'különösen fontos annak a meglátása, hogy miben áll a lelkészi szolgálat lényege és bölcse- sége s -mik annak az alapvonásai: Szent Jakab apostol a felülről való lelki bölcseségről a következőket írja: »A felülről való bölcseség pedig először is tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedelmes, irgalmassággal és jó gyümölcsökkel teljes, nem kételkedő és nem képmutató.« (Jak. 3, 17.) Nézzétek — mondja Alekszij pátriárka —,. mennyi jóhoz juthat az ember, ha megérinti a felülről való bölcseség. Ez a bölcseség mindenekelőtt »tiszta« azért, mert a forrása és á céljá tiszta. Forrása: Isten, az ő Igéje, amely a Szentírásban szólal meg és amelyet az Isten által vezetett atyák lelki tapasztalatai alkalmaztak az élét minden területére. A tiszta célja: Isten, az ö megismerése Jézus Krisztus által és a néki tetsző út követése. Látjátok, mennyire fontos számunkra, akik az élet útján nem vakokként akarunk tévelyegni. hanem nyitott' szemmel akarunk járni, hogy emmausi ; tanítványokként »megnyilatkozzanak szemeink és megismerjük őt« (Luk. 24, 31.), minden bölcseség és tudás kútfejét. Ezért oly elengedhetetlenül fontos számunkra a Szentírás lelkiismeretes és alapos tanulmányozása, az egyház nagy tanítói írásainak, az egyházi törvényeknek és rendtartásoknak ismerete, de nem valami száraz és az élettől elszakadt < szobatudós módra, hanem a gyakorlatiasság és az életben való alkalmazhatóság szempontja alatt. A keresztyen bölcseség »békeszerető, méltányos, engedelmes, irgalmassággal és jó gyümölcsökkel teljes.« Amint a szélíd, nyugodt vizeken a napsugár tükrözik, úgy, a felülről jövő lelki bölcseség fénye is csak a csendes, szenvedélyektől fel nem zaklatott lelken tud visszatükröződni.

Ezt a lelki bölcseséget nem azért kapjuk, hogy az emberiség megosztottságát és ellenségeskedését tápláljuk, hanem azért, hogy vele a Krisztus szeretetével szolgáljunk az emberiség egysége érdekében. Ez a lelki bölcseség arra tanít minket, amiről a prófétai szó beszél: »Azokkal, akik a békét gyűlölik, tartok békességet.« (Zsolt. 120, 7.) Az egyháznak tehát olyan lelkészekre van szüksége. akiknek szívében Isten leg- \ drágább ajándéka, az élő hit dobog s akik Isten szeretctének melegét képesek továbbsugározni embertársaik felé a kis és. nagy dolgokban egyaránt.

Teológiai munkájának elismeréseképpen 1949-ben • a moszkvai és le- ningrádi teológiai akadémiák a teológia díszdoktorává avatták Alekszij pátriárkát. Az igehirdető Alekszij munkájáról pedig Moszkvában. 1948- ban megjelent prédikációs kötete tesz bizonyságot, ' ’> ’ >.

' Teológiai és igehirdetői szolgálatában mindig éber keresztyén felélős- ség vezeti ^az emberi élet nagy kér

'1

megöltalmazésa érdekében sokszor szót emelt, legnagyobb jelentőségű' ezek között az ő kezdeményezésére létrejött nagyszabású ' béketalálkozó, amelyet 1952 májusában Moszkvában tartottak a Szovjetunióban élő összes egyházak és Vallási közösségek. Megnyitó beszédében a világ- keresztyénség lelkiismeretéhez is szólt: — ■ . . .

* '**

»A világ valamennyi erkölcsi erejének egyesülnie kell abban a küzdelemben, amely elítéli az új háború előkészítésének politikáját s amely felhívja a világ népeit a nemzetközi kérdéseknek tárgyalások útján való békés rendezésére. Erre hitbeli , meggyőződésünk kényszerít, mert mi mindnyájan egy Istenben hiszünk és mindnyájan a szeretetet és békét tartjuk az emberi együttélés legfőbb kincsének. Ezért keli érvényt szereznünk a szeretetnek és békének az egész emberiséget és a nemzetközi kérdéseket érintő ügyekben is.«

Alekszij pátriárka, a szeretet és béke főpapja áll az élén annak pz egyháznak, amely legtöbbet tett a néJ pék közötti béke megvalósítása érdekében. 40 , esztendő főpásztori szolgálata bizonyságot tesz arról, hogy a legnehezebb időkben is biztos kézzel tudta vezetni egyháza hajóját.

Ma pedig a békéért imádkozó . keresztyének milliói világszerte figyelnek szavára, amellyel éb- resztgeti a világkeresztyénség lelkiismeretét a békéért érzett felelősség tekintetében.

»■Az igazság gyümölcse pedig békességben Vettetik aZokhák, akik békésségben munkálkodnak.« (Jak. 18.): • .. -;y

’v" ’ . * Óttlyk Ernő

Angol keresztyének visszataszítóan erkölcstelennek bélyegzik Dulles külügyminiszter -nyilatkozatait ■

A British Weekly című angol hetilap közli a Yonai Diákmunka elnevezésű keresztyén diákcsoport levelét. »Mi adakozni szeretnénk — írják — Korea talpraállításának céljaira. Olvastuk azonban John Foster Dulles legutolsó nyilatkozatát, amelyben az amerikai katonaságról úgy beszél; mint »Korea helyreállításának misszionáriusairól« és kifejti, hogy »Észak-Korea letört és szegény marad, miközben az amerikai katonák Dél-Koreát talprasegítik.«

»A brit egyházak — folytatják a diákok — tagjai az Egyházak Világtanácsának, amelynek John Foster Dulles egyik tanácsadója.

Ml nagyon kétségesnek tartjuk Dulles álláspontjának keresztyén voltát. A keresztyén erkölcs ^szempontjából teljességgel visz- szataszítónak kell minősítenünk az amerikai külügyminiszter célzatait. '

Mi biztosítékot kérünk arra vonatkozólag, hogy az általunk nyújtott segélyt mind az észak-, mind a délkoreaiak javára fordítják és ezért felvilágosítást kérünk arról, hogy miként fog megtörténni a segély továbbítása. Elítéljük azt, hogy a keresztyén segélyezést arra akarják felhasználni, hogv ewik területet a másik ellen kijátsszák. Ha Dulles nyilatkozata azt jelenti, hogy Dél-Ko- rea több segélyt fog kapni, akkor mi helyesnek tartanánk, ha az egyházi

gyűjtés döntő része Észak-Korea javára menne« — fejezi be a Yonai Diákmünka nyílt levele.

A British Weekly ugyanannak a számának vezető helyén »Az új inkvizíció« cím alatt foglalkozik azokkal a nyilatkozatokkal, amelyeket Dulles az Egyesült Nemzetek Szervezetének legutóbbi ülése előtt a koreai politikai értekezlettel kapcsolatban közreadott. Kifejti, hogy ezek a nyilatkozatok Amerika szövetségesei részéről az eddiginél sokkal erőteljesebb ellenérzést váltottak ki. »John Foster Dulles tragédiája — írja az angol egyházi lap — egyre nyilvánvalóbb. Bár áz egyházban általában még mindig tisztességnek örvend, de

az amerikaiak maguk is egyre -inkább látják, hogy Dulles kihívóan ambiciózus és veszedelmesen önigaz ember, aki a tömegek érzelmeit felkorbácsolja cs játszik velük.«

Az angol egyházi lap ezután arra hivatkozik, hogy a Japán elleni szárazföldi hadműveletekből az angolok sokkal jobban kivették részüket, mint az amerikaiak és az amerikaiak most mégis kizárólagos jogot igényelnek a maguk számára a Japánnal kapcsolatos ügyekben. Végül megállapítja,' hogy »Li Szín Man és Dulles súlyos zavarokat okoznak és útjában állnak a kibontakozásnak«.

NEMZETKÖZI KONFERENCIA A FELEKEZETI TÜRELMESSÉGRŐL

' Októberben lesz négyszáz esztendeje Servet Mihály máglyahalálának. Most‘négyszáz, "éve jelent, meg ijf^bas- tiari Castplliónak. az eretnekekről

A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG ÚJRA FELÉPÍTTETTE : A HERRNHUTIAK TEMPLOMÁT

A herrnhuti testvéri közösség a német demokrátikus kormány segítségével felépítette a háború alatt elpusztult templomát. A templom felszenteléséh megjelent. számos meghívott vendéggel együtt, a kormány képviselője: Nuschke, a Német Demokratikus Köztársaság mi- nisztérelnökhelyettese. Sokan ’ vettek rés2t az ünnepségen Nyugat-Német- ország területéről is.

Készülj az ige hallgatására!

Szentháromság ünnepe után 16. vasárnap ' Máté 6.1—6.

Há ennek ' áz' igének - összefüggését keressük keresztyén > életünkkel, akkor láthatjuk, milyen döntő mondanivalója van. Végeredményben a keresztyén hit alapjai. vannak benne: a. tanítás és a gyakorlat, Istennel való viszonyunk és emberek felé for- dulásunk, a külső és belső keresztyén élet, a cselekvő és az imádkozó élet, a kifelé, azaz a világ felé és befelé, azaz Isten felé történő magatartásunk. Az egyik oldalon áll a hivő ember, a másikon a magát hívőnek tartó fartteus. Hogy -a kettő között-, mi..a különbség, azt minden bővebb magyarázat nélkül ' értjük. Ismerjük mind a két típust a Szent- írásból, hiszen számtalan történeten és eseményen . keresztül. szereztünk róluk tudomást. De . ismerjük őket a gyakorlati életből is, talán nap mint nap érintkezünk • vagu találkozunk velük. Mégis érdekes azonban, hogy a keresztyénségi az egyház, -a gyülekezet keretein, betilt mindig ugyanez a két típus ismerhető fel, \mintegy az igaznak és - a hamisnak : ilyetén való állandó valósulása az emberben Ma is pontosan azt ■ tapasztal* juk. hogy' pl, a bűnt, a vétket titkom a jót, a helyeset nyíltan, -süt néha kérkedve , cselekézi az ember. Es talán becsületesebb lennel ha fordítva cselekedni.: Vagyis' mi történik? ' Mint a parázs, úgy .égyt bennünket az, há csak egy ujjal '“segítünk,, .valakin, hogy arról az\ egészmitág értesüljön, dései,. iránt.-Az emberiség-békéjének De nem egy esetben titkon ártunk

másnak és az egész dolog csak magún!; előtt tudott. Az igazi keresztyén ember hitéből olyan cselekedetek fakadnak, amelyek önmagukért felelnek és amelyek nem szorulnak publikációra. Ezt a hivő olyan öntudattal teszi, hogy az másnak ne fájjon és mást az ne sértsen, mert így parancsolta néki Isten. Lehet, hogy ezáltal a legjobb cselekedete egész életében az lesz, hogy »titkon tud cselekedni«.

Az imája ugyanilyen legyen! Isten nem híve az övéi lelki kiállításának. Isten nem szég'yenli az övéit és nem ázt mondja: jaj, vigyázz, mások észre ne vegyék, hogy velem közösséget tartasz. De a »terek és a. gyülekezetek«, az élet egész fórumán nem állhatja a kirívó, tüntető, sértő, hiú ■■. imádkozást, »keresztyén« életet. Ki ne ismerne fel saját magatartásában gyakran ilyen jelenséget; ki ne érezte volna akkor, hogy abban a helyzetben és állapotban volt legmesszebb Istentől. Bennünket az alázat visz Istenhez közel.- Az alázatnak útja pedig ez: ember, ember 1 és ember. Istenhez i még imádságban is embertársaidon keresztül vezet az úti Tanulj még hinni és. megtanulsz cselekedni, tanulj meg imádkozni és megtanulsz, élni/ isten Jézus Krisztus példájából tanít, figyelj jól reá és szavára:

* . o 1-) n ■■ Rédey Pál

i .......... i n in'

szóló értekezése is. Ebből az alkalomból Genfben különböző egyházi , és világi szervezetek nemzetközi kongresszust tartottak, amelynek tárgya a türelmesség • kérdése • volt. '

A kongresszus elnöke áz' északamerikai Percival Brundage, ■ megnyitó beszédében rámutatott, hogy számos országban ismét fellángolt a türelmetlenség és amerikai ember létére kénytelen az Egyesült Államokat is ezek közé sorolni. Van Volk leideni professzor Castellióról tartott előadásában azt fejtegette, hogy a-türelmesség nemcsak a fanatizmussal, hanem a közömbösséggel is szembén áll. A türelem az erősek erénye, a türelmetlenség pedig bizonytalanságból és gyengségből fakad. Aktív türelmességre van szükség, amely elismeri, hogy a különböző tné2etek együttélése lehetséges. Leon Halkin római katolikus egyetemi tánár a katolikus álláspontot fejtegette.. Helyzete annál nehezebb volt, meri: a Vatikán nevében Ottaviani bíboros legutóbb is azt jelentette ki, Jiogy

»katolikus többségű országokban nem lehet eltűrni a protestáns tévtanok terjesztését. Helyes, hogy ezekben az országokban, mint Olaszországban, Spanyol- országban, Dél-Amerikában és egyebült a kormányzat katolikus Irányban végzi feladatait és nem engedi megbontani a nép vallásos egységét, amely az egyedül igaz tan biztos birtokában van. A katolikus egyház természetesen Igényt tart a kultusz és propaganda szabadságára ott. ahol kisebbségben van. Viszont az egyedül üdvözítő hitigazság birtokosaként nem ismerheti el ezt a protestánsokra nézve ott,, ahol , Irányító befolyása van a kor- mányzatra.« . ..

Halkin professzor • egyébként kifejtette,- hogy az igazi türelmesség sohasem a hitbeli bizonytalanság, hanem a kerésztyén félebaráti szeretet gyümölcse. ' 1 * ' ' ’ .' ’

André Bouvier genfi református lelkész, záróelőadásában rámutatott, hogy a keresztyénség nem állhat terméketlen szektás önigazsá- gok vitatásában, hanem csak példás emberi magatartás bizonyságtételében. Az igazi türelmesség egyben férfias bátorságot és alázatosságot is" jelent. . ni? ' -• ■ ' ■ ; : V ...

Mindazt, amit az én Atyámtól haUottamrtiidtul adtam néktek“ (ián. 15, is.y-