Evangélikus Élet, 1953 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1953-07-12 / 28. szám

4 EVANGÉLIKUS ÉLET Vidor Miklós: A nép megvédi vezérét (Részlet a »Budai Nagy Antal« c. regényből) verhette le a somtelki út sarát- porát csizmájáról Budai Nagy Antal, máris a püspöki csapat tűnt fel Szu- ceák határában. Lassan léptettek, nem hajtották a lovakat. A faluban mégis hamar kelt a riadalom. Hiába esett túl Szucsák a dézsmaszedésen, sosem tudni, mikor oldják ki harmadjára is a papzsák száját! Vajdaházi Nagy Pál, mert ő járt a csapat előtt, Antal háza előtt állította meg a lovát. Odavetette a kantárt egyik legényének, s berúgta az ajtót maga előtt. Ha bújt is, lapított az egész falu ilyenkor, két fej csak kikandított a ke­rítések hasadékán. Bese Annáé, meg a szemközti soron, Csákány Ferkéé. S hogy meglátták, rémület hasított a szivébe mindegyiknek. Azzal, akárha összebeszéltek volna, uccu a kertalji kiskapuhoz, ki a házak háta felé, nehogy a katonák meglás­sák! Fényes nappal volt, de Antal otthon heverészett. Eltörödött, ráfért, hogy kinyújtózzék kicsit a lócán. A zajra felkapta magát s rácsodálkozott ven­dégére. — Isten hozott, atyámfia, Vajdaházi Nagy Pál. — Hozott is, gyüttem is — vála­szolta mogorván. Zavarodottság ült arcán, kelletlenül folytatta. — Ne örülj jövetelemen, Budai Nagy Antal. Rossz hírt hozok. Vendég érkezett az éjszaka Monostorra. Márkiai Jakab atya. Tégedet kell elébe vigyelek, még­pedig nyomban. Antal kövévált a szóra. Ügy van az, ha százszor is megforgatta magában azt a pillanatot, amikor így vagy úgy, lecsap rá a sors, most, hogy itt volt, mégiscsak meghőköl't előle. Menekülni! — villámlott át rajta. Az ám, de hová, merre? Sejtette, nem egymagában ér­kezett Vajdaházi. Márton vízért ment a kútra, s most széles sietséggel dobbant be közéjük. Hozta befelé Antal gondolatának má­sik felét. — Lovasok állnak a ház előtt... — kezdte. Amikor észrevette a vendéget, nyelte volna már visszafelé a szót. A három férfi némán állott szem­közt egymással. Antal felelt neki: — Érettem jöttek. Márton marka görcsösen összerár- du’.t. Féltette is már Antalt, megüti még a hadnagyot cikkanó dühében. De nem. Hamarább zuhant végig izmain a döbbenet józansága. Antal hellyel kínálta vendégét. — Aztán, mi a vád ellenem? — Nem támasztják azt katonaember füléhez. Hanem, akit Márkiai Jakab kerestet, könnyen kitalálhatja. — Eretnekség? A hadnagy rábólintott. — Hiszed-é te azt, Nagy Pál? — Hiszem-én, nem-é, nagyon mind­egy az tenéked. Parancs köt, kísérjelek Monostorra. — S ha úgy lenne, ha eretnek len­nék? Mit vétek azzal püspök úr, meg vajda uram ellen? — Irtani kell az eretnekeket, ördög­gel cimboráinak. Káromolják az Istent. Meg a népet lázitják. — Ráhibáztál, atyámfia, Vajdaházi Nagy Pál. Ez bizgatja a püspök urat, meg a vajdát. Nem az Úristent féltik ők! Bánják is azt, hÍ6znek-é Istent az árvák! Más az ő vétkük: hogy nem tartják hátukat baromállat-módján a korbács alá. Hogy a követelőző kard elébe öklüket reccsentik, ha egyebük nincsen! Pedig az igazság elibe égig­érő máglyát is hiában emelnek! Az elégületlenség meg nem at Túl támad, hogy néhányan magyarul olvassák az írást, sem nem attúl, hogy egy-kétszáz szájhoz emeli a kelyhet áldozáskor. Ne fosztogassanak, ne szedjenek há­romszor, meg négyszer dézsmát — ne verjék a népet görbe bottal úrdoi- gára, hogy ingyért munkálkodjék a másokéban! Akkor majd nem támad lázongás. — S úgy véli Márkiai Jakab, egy­szeriben jó lesz aztán minden, ha en- gemet máglyára hajt? Mit vétettem én őneki? Talán, hogy együtt élek a job­bágynéppel, s véle egynek vallom magamat is, nemesembe]- létemre? Avagy, mert hogy becsülnek is? Ha becsülnek, csak magasabbra hág el- emésztésemen a gyűlölet! S csodák, csodája! Vajdaházi Nagy Pálból kifüstölög a keserűség: — Iszen tudom én azt, testvér! Nem is háborgatnálak én, csak ne az apá'.úr kardja lógna az oldalamon — s hi- ragvón rázza meg kardját. Röstelli •küldetését, húzódozik tőle. Csapatostól rontani egy szál védtelen emberre! Ha­nem a kötelesség, a kenyér... — Mitevő legyek? — mormolja maga elé. — Ha parancsolták.., S egyszeriben bennszakad a szó mindhármukban. Mi ez? Zsivajgás, •lárma a kapu felől. Aztán egy éles, forró dühtől elc6ukló hang. — Dejszen egy sem viszi ki hasá­ban a bélit, csak hajaszála görbüljön! — Hisz ez Csákány Ferkó, ismeri föl Márton. Rá morajló, fenyegető hangok. Mig Vajdaházi, Budai Nagy Antal­lal időzött, Bese Anna, meg Csákány Ferkó megtette a magáét. Lopakodva, a kertek alatt bejárták a falut, vijjogva a vészhírt: — Nagy Antalra fenekednek a ga­zok! El akarják hurcolni! Elemészte­nék! — De már azt nem hagyjuk! — visszhangzik rá itt is, ott is. S a férfiak csépre, hadaróra kapnak. — Nagy Antal kelt nékik? Már nem lehet maradása a szegény embernek ezen a világon? S a.nnak sem, aki jó szót vet neki? Haragos dac izzik föl a férfiakban. — Lám, ő nem hagyta elveszni Már­tont! — öreg Csákányért helytállt a ro­botban! — Mi sem engedjük! Ki kapával, ki csak a sarokbaveteít görbebottal, gyűlik a nép Nagy Antal háza elé. Jócskán sorakoznak már. Villogó tekintetek röppennek a kato­nák felé. — Mit ólálkodtok itt? Eredjetek dol­gotokra! — formed rájuk egy íorra- dásosképű, nagybajszos legény. — Nekünk dolgunk itt vagyon! Ez a mi falunk! S egy magából kikelt, fékevesztett bődülés: — Táguljatok innét, cifra bitangjai, vagy mocskos pofátokba szakasztjuk a szót! Micsoda? így még nem merészelt jobbágyember püspöki katonával szó­lam. Már fordul is arra a legény — s Csákány Ferkót ketten is tartanák vissza, ha lehetne! De már röppen a •kő, s ott koppan el a lovas fején. A gyerekkel a hót ördög sem bírna! Kardok szöknek ki a hüvelyből, de amott már magasban lobognak a ka­száik. S Csákány Ferkó olyan átkokat szór fennhangon a pribékekre, hetven- hetedik ükapjuk i6 forog sírjában. A katonák jónak látják, alább adni — Nó, csak lassabban ... — dörmögi egvik, s tánco’tatja már kifelé lovát a tömeg karéjából. Már behallik a szó a házba is. Vajdaházi érzi, hogy forró lehet a föld odaki. Egyre csak azt ismétli: — H l parancsolták... — S ha nem leltél vón idehaza? Ha elbujdokoltam volna? — Parancsot nem szeghetek meg úgy sem. Megkerestelek volna. — Nagy az orezäg. Egy szem búzát a kazalban... — Akkor többen jártunk volna éret­ted... Sokan. — S ha elbujdokolnék mégis? — Jelenteném ... A ház előtt kitörésre buzdít már a vihar. Egy-egy dühödt hang becsap a falak közé is. — Hijj, aki Krisztusa van, elhordjátok magatokat, szeméten termett 6iserehad! Márton elégedetten dünnyögi: — Nem hagyják ám a szucsákiak Budai Nagy Antalt. Antal is elmosolyodik. — Nem leßz könnyű dolgod a pa­rasztokkal, Vajdaházi Nagy Pál. Ne­ked is jobb lesz, ha elbujdceom. Figyelnek kifele. A vihar orkánná dagadt. A hadnagy biztonságosabban érezné már magát lova hátán. Kiböki végtére: — Még elbujdoshatsz, Budai Nagy Antal. Feláll. Int Mártonnak, kövesse. S nagy gondokkal vállán, meggörnyedve lép ki a ház elé. Hangosan szól hőkö- döző legényeinek, hogy a nép is jól hallhassa: — Későn jövénk. Nincsen már itt elbujdokolt. Rákóczi-kiállítás a Nemzeti Múzeumban Budapesten, a Nemzeti Múzeum nemes szépségű palotájában, most a a kétszázötvenéves kuruc felkelés emlékeit állították ki. Rákóczi nem csupán egy napon, megkoszorúzott szobránál, iskolai ünnepségeken, új­ságok hasábjain nyíló méltatások­ban jelenik meg a magyarok előtt, hanem így is, egy bölcsen elgondolt kiállításon, amely eltart az őszig, hadd nézze meg mindenki, aki. jáwii tud. ^ Vasárnap dóiban, ebédidő, itt pedig új meg új rajokban tódulnak az emberek a legnagyobb magyar múzeum történeti lépcsőin. Nyugod­tan jönnek, se a meleg, se az ebéd nem zavarja az embereket. Megnéz­zük az előcsarnokát, felmegyünk a lépcsőkön Európa egyik legérdeke­sebb lépcsőházában. A pillérek és oszlopok meleg fénnyel ragyognak. Felettünk félkörben a falképek, az ablakok közt a szobrok. Egy percre mindenki némán áll s szembenéz a nemzet monumentalitásával, amely ezt a csarnokot ünnepi otthonául megtervezte és felépítette. így rend­kívüli festői térhatást keveset látni hasonló palotákban. Fent is kiállí­tás van, sőt egy nagy teremben épp előadást hallgatnak, most délben, oly csendben s annyi ember, csupa felnőtt. Egy tanuló nép fiai, akik múzeumban töltik a vasárnapi pi­henőt. De most mégis mindenki a földszinti termekbe siet. Ott van a Rákóczi-kiállítás. A nép, mely tör­ténelmet csinál, megtekinti elődei­nek roppant próbálkozását a szabad­ságért s az ország talpraállításáért. Jól tették a kiállítás rendezői, hogy a Rákóczi-szabadságharc korszakát s megmutatnivaló anyagát kiszélesítették általá­ban a kuruc mozgalomra. így tehát benne van a körben, amit meg kell nézni, a Rákóczi-éveket megelőző és bevezető korszak is: Thököly Imre felkelésének kora s vele egyetemben Zrínyi Miklósé is, a Wesselényi-összeesküvésé is. S nem csak a felkelés, mint hadi-em­lék áll itt a nézők előtt, hanem egy teljes magyar korszak képe, a Rá- kóczi-kor egész műveltségével, ier- veivel, a magyar életet minden ré­szében megtöltő áramának emlékei­vel. Ilyen kiállításra nagyon nagy szükségünk van, mert a szemmel- fogható anyag minden szónál-betű- nél jobb tanító. Az emberek dagadó tüdőkkel, gyorsabban verő szívvel néznek fel s lehajolnak egy-egy üvegszekrényre, vagy hátrálnak né­hány lépést, hogy jobban lássák a hatalmas méretű olajfestményeket. Most derül ki, ezt a szép nagy anya­got még nagyobb, még tágabb he­lyiségekben kellett volna kiállítani. Ügy tűnik fel, a kiállítás rendkívül zsúfolt, levegősebb elrendezése szebb lett volna s alkalmat adott volna a legfontosabb tárgyak sajá­tos hangsúlyozása számára is. Ez áll elsősorban Mányoki Ádám híres Rákóczi-arcképére, amely szinte el­vész társai között s áll ez a nagy történeti olajképekre, amelyeket a szűk folyosón alkalmunk sincs kellő távolságból szemügyre venni s a rá­juk tűző napfénytől észrevenni a fi­gurákat. Az egész sereg néző suhog, zajog, hangosan olvas, mormol s néz hosszadalmasan, odatapadóan. el lehet gondolkodni egy nemzet hőskora felett. Csak egy kissé össze­húzzuk a szemünket, csak félre­hajolunk s tüstént megrezzen a kard és a fokos, kilépnek a keret­ben állók, bilincs pattan, zár kat­tan, a néphez szóló szózat szava hal- lik, lódobogás s lovak és katonák ezrei tolonganak alant s Európa nyelvén: latinul és franciául hall­ható Rákóczi felhívása a világ né­peihez. Megelevenedik a kuruc-korszak ezen a kiállításon. Mindenki megtalálja azt, amit nemzete múltjában szeret, a fel­emelőt, a tanulságosat s a meg­szívlelendő Igazat egyaránt. Az ember, ha elmereng, a múlton, távollátó lesz, a kiállítás arra kényszeríti, hogy örökre nézzen, mindent, apró dolgokat Is szem­ügyre vegyen, mert minden adat fontos. Hát itt van a nagy korszak szépen elrendezve, magyarázó szavak kísé­retében. A fiatalság, amely a szülők oldalán (s hétköznap nyilván a ne­velők kíséretében) nézi a tárgyakat, megtelik a haza boldog nagy érzel­mével. Nem lehet, hogy ezt a nagy kiállítást meg ne nézze. S el ne menjen oda újból meg újból. Nincs ennél izgalmasabb film s bizserge- tőbb mérkőzés. Mélységes rabság­ban volt az egész magyarság s vele együtt a régi ország minden népe. Rajtunk a török s a német. Szaoad- ságot, emberi életet, dolgaink veze­tését kívántuk. Ezért történt min­den. S ezzel izzott fel nemcsak a harci cselekedet, hanem az erkölcsi magatartás s az irodalmi szó is, a kuruc-kor irodalma, nóták és mu­zsikaszó. S ami kevésbbé ismeretes, megtudjuk, milyen volt: a gazdasági élet, az évekig tartó háború alapja. Ki tudta, hogy Rákóczi milyen elő­relátó vezér volt, hogy gondoskodni tudott élelemről, utánpótlásról, fog­lalkoztatta az ország minden iparo­sát, minden városát, termeljenek se­regei. számára fegyvert és ruhát, lő­port és ágyút. Egy nagy s elmés összeállítás ábrázolja a kuruc sere­gek egész hadi működését , felosz­tását, egységes szerepét. Másutt azt mutatják, hogy az ország nem-ma­gyar népei mily egységesen csatla­koztak Rákóczi zászlai alá, amelyek ugyancsak ott vannak most a mú­zeum falán. Odaléphetsz s megérint­heted, hátha odatapad kezedhez valami a históriából. S nagy bizonyság és ábrázoló példa e kiállítás a magyar pro­testánsoknak. A kuruc szabad­ságharc mindvégig a vallás, te­hát az őszinte emberség felke­lése volt, a miénk, elődeinké. Nézd meg a korabeli metszeteket, és primitív festményeket, hogyan vé­gezték ki a felkelő lutherista és kálvinista jobbágyokat. Bécsben és Bécsen túl akkor e képeket s a né­met s francia egykorú újságok be­számolóit úgy nézték, ahogy ma ké­peslapot, borzalmat és eseményt néz­nek az emberek. Ezek voltak itt a te apáid. Hajthatatlanok s félelem nélkül bizonyságot tevők. Ez itt Vitnyédi Istvánnak, a sop­roni ügyvédnek naplója s levelező­könyve, ő volt Zrínyi leghívebb agi­tátora. Ez itt Lippóci Miklós evan­gélikus lelkész prédikációja, amikor Thököly bevette Kassát. Pár nap múlva a szónoklat nyomtatásban is megjelent »1686, Cassa«. Az igaz harcot igazolta az igaz ígehirdető. Rákóczi Ferenc katolikus volt, de ősei a protestántizmus nagy oszlo­pai mind, nagyanyja, Báthory Zsó­fia, katalizált. Rákóczi nagy tervet dolgozott ki a protestánsok uniójára Magyarországon. Ott a kézirat az üveg alatt, sokan betűzik a szöveget, amely ma is időszerű. A protestáns ige kísérte a fejedelmet, akárcsak a nép körülfolyó ereje-áradása a ha­dak vonulását a Duna—Tisza-völ- gyében s a hegyeken át. Egy levél: Újhelyi István, ungvári prédikátor figyelmezteti a fejedelmet, jól válo­gassa meg, kit enged a színe elé, mert Bécs orgyilkosokat küldött el­lene. Más helyütt: A rózsahegyi zsi­nat törvénycikkei az egyházi viszo­nyok javítására. Két teremben két arckép, egy férfié s egy nőé: Rá­kóczi hűséges, kiváló titkárának, az evangélikus Ráday Pálnak és fele­ségének, Kaiali Klárának olajképe, az utóbbi pláne a Rákóczi-korszak nagy piktorának, Mányoki Adóm­nak, a szokolyai lelkész fiának műve. Ez a korszak, amikor nemzet és egyház azonos volt s egymással összeilleszkedő, mint a tégla. Könyvek állanak itt, felütve s címlappal. Nézzünk meg egyet: Debreceni Ember Pál ref. lelkész egyáztörténete. Rákóczi arra is ráért, hogy a sza­badságharc közepette lehetővé tegye a tudományos munkát a protestán­soknak. S mennyi ármányt hárí­tott el a protestánsokról! El kell olvasni a gúnyverseket a császár­párti katolikus papokról, vagy a je­zsuiták ellen szólókat. Kemény nar- cok kora volt ez, kevesebb volt minden nemzet fia, mint ma, sze« mélytől személyig ment, fonódott a küzdelem, mindenki szerepet ka-i pott. Néhol nem jó a magyarázó szö-i vég. Például egy helyütt, egy érde­kes könyvnél, csak ennyi áll: »Zsol­nán megjelent szlovák könyv,- 1707-ből.- De az a könyv Krman Dániel ev. szuperintendáns műve, az »In nomine Jesu« című, alcímében »Poswecowání zástaw«, azaz a zászlók felszentelése. S már a cím­lapról megtudjuk, hogy azokról a zászlókról van szó, amelyeket Krman 1707. március 8-án áldott meg Zsolnán, Czelder Orbán óbes­ter úr ezredéinek téli szállásán. S ezekben az ezredekben ott voltak a szlovákok, mert a szlovák író, aki Krman volt, s a lutherista prédiká­tor ezekhez szólott az anyanyelvű- kön. »Dávid király mondja, hogy zászlót adott az Ur azoknak, akik őt félik, hogy felemeljék az ő igazsá­gáért. A katonák tudják, hogy a gya­logosok közt sok múlik a zászlótar­tón ...- Ez a Krman szava s aztán tovább: »Uram légy a mi kegyelmes urunkkal, Rákóczi Ferenccel, hogy a haza atyjává lehessen!- így imád­kozott a zsolnai piacon a seregek előtt, a hadbainduláskor. Sok ilyen emléket sorolhatnánk fel ebből a hatalmas gyűjteményből. De ennyi is elég. A néző megkapja a keresztmetszetet az egész Rákóczi- szabadságharcról. Megállapíthatja, hogy sok minden hiányzik még, aminek ott lenne a helye (például Rákóczi és társai sírhelyének képe, vagy Thökölyé, stb.). De így is rop­pantul meggazdagodva s újjáépülve tér haza erről a kiállításról minden látogató. Szalatnai Rezső Istentiszteleti rend Július hó 12-én A PESTI OLDALON: Deák-tér d. e. 9 Zay László, d. e. !t Kemény Lajos, d. u. 6 Zay László — Fa­sor d. c. V» I o Gyöngyösi Vilmos, d. e. II Gyöngyösi Vilmos, d. u. 6 Gyöngyösi Vil- mos. — Dózsa Qy.-u. d. e. V*10. — Lllől. út d. e. >/» 10. d. e. 1 1. — Rákóozl-út 57/b. d. e. 10 Szilády Jenő dr.. d. e. 3412. — Karácsony S.-u. d. e. 10. —> Thaly K.-u. d. e. 11 Bonyai Sándor, d. u. 6, Bonyai Sándor. — Kőbánya d. e. %10 Harenscher Károly, d. u. 4 Hafensrher Károly. — Slmor-u. d. e. M 12 Harcn- sclier Károly. — Utász-u. d. e. *412 Ko­ren Emil. — Zugló d. e. 11 H. Gaudy László dr. — Qyarmat-u. d. e. ‘/a 10 Muntag Andor. — Rákosfalva d. e. Vsl2 Muntag- Andor. — Fótl-u. d. e. 11 Gádor Andrfts, 0. u. 7 Gádor András. vacl- üt d. e. 8 Gádor András.— Újpest d. e. 10 Matuz László, d. u. Vs7 Blázy Lajos. Dunakcszi-Alag d. e. 9 Blázy Lajos. — Vas-u. 2/o. Szímonldesz Lajos. — Rá­kospalota^—MAV-te|ep d. e. »/^O. —Nagy­templom d. e. 10. — öregtomplom d. u. 3. — Pestújhely d. c. 10 Kürtösi Kálmán. — Rákoskeresztúr d. e. fali. — Rákos­hegy d. e. 9. — Rákosliget d. e. 10. — Rákoscsaba d. c. 9 Békés József, d. u. 1itl Békés József. — Cinkota d. e. 9 (gyeim.) d. e. 10, d. u. y23. — Má­tyásföld d. e. Vtl 2. — Kerepes-Ki8tarcsa (I. e. U10. — Árpádföld d. u. 5. — Pestlőrlno d. e. 11 (úrv.) — Pestlmre d. e. 10. — Pesterzsébet d. e. 10. — Soroksár-újtelep d. e. Vi9. — Kispest d. e. 9, d. e. 10, d. u. 6. — Wekerle- telep d. e. 8. BUDAI OLDALON; Bécsikaputér d. e. 9 Zsigmondi Árpád, d. e. 11 Sréter Ferenc, d. u. 7 Vető La­jos dr. — Toroczkó-tér d. e. 8 Várady Lajos. — Óbuda d. e. 9 Komjáthy La­jos, d. e. 10 Komjáthy Lalos, d. u. 5 Komjáthy Lajos. — XII., Tarosay V.-u. d. e. 9 Zulauf Henrik, d. e. 11 Zulauf Henrik, d. u. 7 Danhauser László. — Szabadsághegy—Diana-u. d. e. %9 Dan- hausef László. — Hüvösvölgy-Lelkészne- velőintézet d. e. 10 Gyimesy Károly dr. — Kelenföld d. e. 8 Rezessy Zoltán dr, d. e. 11. Rezessy Zoltán dr., d. u. 5 Bottá István. Németvölgyl-u. d. e. 9 Szabó Zoltán (Bottá István) — Külső- Kelenföld d. e. 12 Szabó Zoltán (Bottá István). — Csepel d. e. 11 Gálát György, d. u. 7 Brebovszky Gyula. — Budafok d. e. 10. — Nagytétény d. e. V*9. EVANGÉLIKUS ÉLET A magyarországi evangélikus egyetemes egyház Sajtóosztályának lapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. VIII.. Puskln-u. 12. Telefon: 142-074 Szerkesztésért és kiadásért felel: Dezséry László szerkesztő Budapest. III.. Dévai Bíró Mátyás-tér 1. Előfizetési árak: Egy hóra 5— Ft, negyedévre 15.— Ft, félévre 30.— Ft. egész évre 60— Ft Engedélyezési és terjesztési szám: M. E III. B 70.336/1948 10.000 példányban nyomatott 2-533641. Athenaeum (F. v. Soproni Béla) Somogyi szűcs Bandák átazab&sa. Bélések, használt bundák, irhák vétele V.. Kossuth Lajos-utca 5. Kertibútor, csőbútor. össze­csukható vaságyak, sodrony­ágybetét készítése és javí­tása Vlncze, Népszlnház- u. huszonhat. Csereklslánynak faluról Bu­dapesten művelődést, ott­hont nyújtok. Kislányom 12 éves. Leveleket »Kitűnő ta­nuló« jeligére a laphoz. Vállalati jogügyi osztály­hoz elmennék. Baditz. Mis­kolc? Főposta. Postán marad. Kvarclámpa Javítás: Zsellér, VIII, Szigony*u. 19. Rekamié készítését, minden­nemű kárpitosmunkát. Javí­tást háznál, házon kívül vállal fizetési kedvezmény­nyel. Váradl. MajakovszkiJ­utca 32.____________________ Használt náló. kombinált szekrény, kétszemélyes re­kamié. fotel, szék. lakberen­dezés privátnak olcsón el­adó. Peterffy Sándor-u. 17. Gombos ___________ ______ ös szecsukós ágyak, sodrony, ágybetétet, csőbútort, gyer­mekkocsit készít, javítást vállal: Prohászka, Zichy Jenő-u. 46. Új orgonák SuíSS'iavltását Rieger Ottó orgonagyór Budapest, XIV., Füredi-utca 41. Telefon : 297-023 Csináltassa nadrágját spe­cialis , nadrágszabónál. Női-, sl-, brlcsesz- és át­szabás garanciával. Varga János, nadrágspeclallsta. Malakovszklj-u. 56. III. 4. Orgona, harmónlum, készí­tés, javítás, hangolás, kar­bantartás. Villamos fúvó- berendezések. Flttler, Bpest, XIV.. Mlskolczl-út 76. Kárpltosbútor beszerzésével orduljon bizalommal Oláh <árpltoshoz. Javítást válla- 'ok. Készáruk raktáron. Jó- csef-körút 66. T.: 138-102. Egy 11 regiszteres és hat hangsoros és egy 20 regisz­teres harmónlum eladó. Bu­dapest, VI., Székely Ber­talant 13. (Házfelügyelő). Zongora, planlno Javítás hangolás, értékbecslés ol­csón Sasvári zongorakészftő mesternél. Lenln-kőrút 21. TeL: 426-819. Kétszemélyes rekamlét szé­kekkel, fotelekkel olcsó ár­ban készít: Kárpitos, Rá­kóczi-tér 11. u. Speciális müstoppoió, műtttmő A/Tcih/ín I/ínnt Többszörösen kitüntetve férfi, női maRÜTl dános szabómester, THÖKÖLY-ÜT 59/A. Legtökéletesebb mfltömés kiégett, molyrágott szöveten és ruhákon. Vidékre postán utánvét. Rekamiék, fotelek, ?5arÄS fizeténi könnyítéssel BOKOR kárpitosnál. Sztálin-út 54. (Bejárat: Eötvös-ú. 17. Művégtagok, haskötők, sérv kötők, lúdtalpbetétek készí­tése és Javítása. Vidékre Is kiszállok. Pokorny. or­vosi műszerész: Budapest, V.. Kossuth L.-u 5. Express Kötőkészülék. Sál- szövő. Rapid javítás. Debre­ceni, XIII. Szt László-u. 53. Zongorajavltás, hangolás jótállással Szakszerű becs­lés. 8závlts mester. Ba- ross-tér egy. T: 830-476. Gyermekkocsit, ágysodronyt, kertibútort készít, javít: LAKATOS, Csányi-utca 12. szám (pince) Sezlon 850 Ft, matrac 815, vendégágy (vasból) 345 Ft. Készítőnél. Bp„ Lenln-körút 55. szám. Meridor kötőkészöléket, sző- vőrámát készít. Javít. Kis­iparos, Bpest. VIII.. Al- földl-u. 12. sz. Műhely. Harmónlum, Angster gyárt­mányú, 18 regiszteres, szép kivitelben eladó. Bereg­szászáé. Gyula, Gyár-u. !5. SzemOvea Lipl JözsertOI (Knapecz utódától) IX., Ollöl-út 79. öröklmádás templom mellett. Rokkant teremörnö Nemzeti Múzeum környékén kis szo­bát keres vagy lakótársnak menne. Cím a kiadóban. HIRDETÉSI DÍJSZABÁS Apróhirdetés szavanként 1 Ft Klshlrdetés mm soron, ként 1 Ft Szöveghirdetés mm soronként 2 forint

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom