Evangélikus Élet, 1953 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1953-05-10 / 19. szám

XVIII. ÉVFOLYAM, 19. SZÄM

Egyes szám ára: 1 forint 40 fillér

1953. MÁJUS 10.

„Sikerült hátatfordítanunk közvetlen múltúnknak, folytathatjuk legjobb történelmi hagyományainkat"mondotta Gyöngyösi Vilmos a budapesti lelkészértekezleten

Nagyszabású Tranoscius-cinlékcst a Deák-téri templomban

Sajtóosztályunk nagyszabású egyházzenei ünnepélyt rendez a Deák-téri templomban. Május 10-én, délután 6 órakor a Lutheránia Énekkar közreműBudapeslen április 29-én érdekes és figyelemreméltó kezdeményezés történt. Hat budapesti és budapestkörnyéki egyházmegye lelkész! munkaközösségei tartottak együttes értekezletet. Jelen volt a Pesti, a Budai, a Pestmegyei, a Bács-Kiskun, a Fejér-Komáromi és a Nógrádi egyházmegye lelkészt munkaközössége. Az értekezletet a Gorkij-fasorban tartották a Teológiai Akadémia dísztermében, amelyet a hat egyházmegye papsága és a teológusok, valamint egyházi munkásaink teljesen megtöltöttek.

A gyűlésen dr. Pálfy Miklós, a Teológia dékánja elnökölt. Jelen voltak: dr. Vető Lajos és Dezséry László püspökök s a hat egyházmegye esperese, Kemény Lajos, Várady Lajos, Válint János, Sikter András, dr. Schuiek Tibor és dr. Csengődy Lajos.

Az értekezletet Kemény Lajos esperes nyitotta meg Isten igéjével és imádsággal.

Az első előadást dr. Vető Lajos püspök tartotta, aki egyházunk általános magatartását s a lelkészi szolgálatnak a magyar nép mai problémáival kapcsolatos felelősségét hangsúlyozta.

»Vezessen minket Isten igéjén nevelődött, népünket oly annyira szerető reformátor! eleink szelleme s a nagy evangélikus lelkésznek, Tes- sedik Sámuelnek a példája, aki amellett, hogy Isten igéjének szorgalmas és odaadó hirdetője volt, korának minden tudományos eredményével igyekezett népe javát . munkálni.«

Dezséry László püspök előadását a Jubilate vasárnapi evangéliumira alapozta.

»A farizeusok és az írástudók

azt vették rossznéven Jézus Krisztustól — mondotta a püspök —, hogy olyanokkal tart kapcsolatot, olyanokat ..enged be a maga asztalközösségébe, olyanoknak dolgát veszi fel, akik kívül kerültek a nyájon, vagyis nem tartoznak ehhez a szent, elszigetelt közösséghez, amelyet a farizeusok és az írástudók a magukénak tartottak és amelyet meg is akartak őrizni ilyen szent, lezárt közösségként. A farizeusok számára a világ a bűnösök világa volt és abban botrártkoztak meg, • hogy Jézus Krisztus ezután a világ után jár szeretve és keresve azt.

A példázatnak nem az az »egy« a központja, akiért a kilencvenkilenc mellől a Jópásztor elmegy, hanem a »mindenki*, vagyis »még az az egy* is, mert Jézus Krisztust mindenki érdekli ezen a világon.

Jézus Krisztust az egész világ érdekli, mindenki, akit ez a szent társaság megvetett, mindaz, aki ennek a 6zent és felfuvalkodott társaságnak már csak a föld népét jelentette, a veszendők és senkik tömegét. Jézus Krisztus a »mindenki« után parancsolja az egyházat ebben az igében amelybe beletartozik ez az »egy« is Tudtak a farizeusok járni az »egy« után, de nem tudtak törődni »mindenkivel«. Nem azért, mert nem volt hozzá idejük, hanem azért, mert nem volt hozzá szívük. Tudtak ők járni »egy« után vakbuzgósággal. Azt mondja Jézus Krisztus, hogy megkerülik az egész földet egy prozelilusért s mégis olyan volt belülről ez a közösség, mint a koporsó. Jár az egyház az »egyért« néha vakbuzgósággal is.

Fel kell vennünk az egész emberiség, az egész világ minden gondját, baját Jézus Krisztus példája alapján a magunk vállára, mint keresztet, mint terhet, mely gyönyörűséges és Krisztusban könnyű. De semmiképpen sem képzelhetjük magunkat olyan atlasznak, amely egyedül képes arra, hogy hordozza a világ minden gondját-baját, mintha az emberiség semmire sem menne a mi »erős« vállaink nélkül. Jézus Krisztus vállai nélkül megy kevésre az emberiség. Az a dolgunk, hogy Jézus Krisztus szere- tetét bevezessük az emberi életbe, hogy úgy szolgáljunk az emberiségnek, hogy szeretetünk és szívbeli jóságunk átsugározza és testvéri közösséggé tegye az emberi nemzetséget.«

Táltos Endre és Taltos Endréné rendkívül erőteljesen előadott Petőfi- versekikel és más költeményekkel gazdagította a • lelkes/.értekezletet, Peskó György pedig igen nagy hatással játszotta zongorán Beethoven: »Mondschein« szonátáját.

Az előadásokhoz sok felszólalás hangzott el. Válint János esperes hitet tett a mai lel kész nem zed ék hűséges szolgálatra való készségéről:

»Mi a Béke Fejedelmének népe

vagyunk és szivünk minden vágya, hogy a világ népei között béke legyen.« Ezt hirdetjük Krisztus nevében, ezért intünk harcra a gonosz ellen, a bűn ellen, amely a rombolást, vérontást, a pusztítást akarja. Mi a munkában Istentől adott áldást látunk az élettel, az Isten a munka elkötelezését is adja. Csak a becsületes munkával szerzett kenyér az, amit valóban megbecsülhet az ember.«

Váczi János terényi lelkész, Várady Lajos budai esperes felszólalásai

„Az igén alapuló igaz és bátor egyházi döntés mindig a jövőre szól és mindig igazolódik a jövőben"

— mondotta Benczúr László püspöki titkár

A csongrád-szolnoki egyházmegye lelkészi munkaközössége április 28-án, Szegeden tartotta értekezletét.

Szlovák Pál esperes vezette be az értekezletet, majd Szlehló Gábor, az Egyházewyetem Diakóniai Osztályának ügyvivő lelkésze ismertette egyházunk országos diakóniai munkáját Részt vett az ülésen Dezsérv László püspök is s előadást tartott egyházunk időszerű kérdéseiről, ismertetve a lapunk múltheti számában már megjelent jelentős egyházi eseményt, a tisza- vidéki református egyházkerület közgyűlésén történteket.

Az egyházmegye lelkészei örvendezéssel fogadták annak a belső egyházi célkitűzésnek hírét, hogy egész egyházi életünkben a történelmi és hitvallásos evangélikus- ság hangsúlyozását és erősítését jelöljük meg a gyülekezeti élet

és gyülekezeti munka főfeladataként.

Benczúr László püspöki titkár rámutatott arra, hogy az egyházi állásfoglalás bátorsága milyen gazdag eredményekkel jár. Az Egyházak Világ- tanácsa Központi Bizottságának luck- nowi ülése bizonyítja, hogy a magyar protestantizmus állásfoglalása az emberiség nagv kérdéseiben ma már milyen mély hatást tud gyakorolni a világprotestantizmus ökumenikus életében is.

Az igén alapuló igaz és bátor egyházi döntés mindig a jövőre szól és mindig igazodik a jövőben

— mondotta Benczúr László püspöki titkár.

Benkóczy Dániel szegedi lelkész a bibliaórák problematikájáról tartott hosszú és érdeklődést keltő előadást.

után Gyöngyösi Vilmos budapesl-íasori lelkész beszélt.

»Ez a mai gyűlés

azt bizonyítja, hogy lelkészi karunk határozottan és egységesen döntött a felszabadulás előtti egyházi korszak tévedéseivel és hibáival való leszámolás mellett. Sikerült közvetlen múltunknak hátat fordítanunk, s folytathatjuk legjobb történemi hagyományainkat.

ködésével Tranoscius-emlékestet rendezünk. Tranoscius, szlovák nevén Tra- novsky György, Magyarországon a legnagyobb terjedelmű protestáns egyházi énekeskönyv szerkesztője s ez énekeskönyvben számtalan ének szerzője volt. A magyarországi szlováknyelvü evangélikusság híres énekeskönyve óriási történelmi jelentőségre emelkedett az elmúlt évszázadok során. A szlovákiai evangélikus egyház éppúgy ezt az énekeskönyvet használja, mint á magyarországi szlovák gyülekezetek. A szlovák és a magyar evangélikusság mély és elszakíthatatlan történelmi kapcsolatai között talán a Tranoscius- énekeskönyv a legjelentősebb. A magyar evangélikusság énekeskönyvdbe is

Már nem feszélyez és nem gátol minket közvetlen múltunk sok tévedése és hibája. Állást foglaltunk egyházunk megújulása mellett és mai magyar hazánk és az egész magyar nép hűséges szolgálata mellett. Rajta vagyunk a legjobb protestáns hagyományok útján és folytathatjuk történelmünk szép és eredményes korszakait. Hálára indító tény, hogy egyházunk és egyházunk papsága Rátalált a történelmi evangélikus útra.«

több éneket vettek át a Tranosciusból, mely a magyarországi szlovák evangélikus kegyesség és családi ájtatosság szent könyve is egyben. Sok családban a biblia mellett szinte egyetlen olvasmány volt a múlt századokban s gazdag tartalmú, sok éneke tartotta meg hitben ezeket az evangélikus családokat.

Evangélikus Egyetemes Sajtóosztályunk elhatározta, hogy a Tranoscius- énekeskönyv ismertetése és énekeinek bemutatása által gazdagítja a magyar evangélikus hívek egyházi öntudatát is. A május 10-i Deák-téri templomi ünnepségen gazdag énekbemutatón kívül, amelyet a Lutheránia Vegyeskar és Zalánfy Aladár, a Deák-téri templom tőorgonistája mutat be, három előadás fog elhangzani a Tranoscius-énekeskönyvről.

Dr. Pálfy Miklós dékán záró szavaiban bejelentette a hat egyházmegye lelkészeinek, hogy a Magyar Tudományos Akadémia országgyűlési képviselőnek jelölte dr. Vető Lajos püspököt. A lelkészeik melegen ünnepelték egyházunk püspökét ez alkalomból. Az értekezlet elhatározta, hogy egyetértéséről értesíti a Magyar Függetlenségi Népfrontot.

Várady Lajos imádságává! fejeződött be a tartalma® lelkészérlekezlet.

Dr. Sólyom Jenő, a Teológia egyháztörténet tanára egyháztörténeti szempontból beszél Tranosciusrói és énekeskönyvéről. Linder László békéscsabai lelkész, a Tranoscius énekeskönyv legjobb hazai ismerője, hymnológiai szempontból tart előadást, majd Váczi János terényi lelkész a Tranoscius énekeskönyvnek a gyülekezeti életben való értékéről és hasznáról beszél. "Pj,

Sajtóosztályunk ezúton is szeretettel hívja és várja az érdeklődőket és azt reméli, hogy ez az emlékest is gazdagítja nemcsak a budapesti egyházi életet, hanem egész országos egyházunk életét s erősíti a szlovák és magyar evangélikusság testvéri összetartozásának érzéseit.

A magyar protestáns egyházak közös tanulmányi bizottságot alakította az Egyházak Világtanácsa nagygyülési anyagának feldolgozására

Megírtuk, hoigy az Egyházak Világtanácsa legközelebbi nagygyűlése 1954 augusztusában lesz az északamerikai Evanstonban, Chicago' közelében.

A világtanács tudvalevőleg 1948-ban alakult meg Amsterdamban, s benne több mint 150 protestáns és orthodox egyház vesz részt. Az evanstoni gyűlés úgyszólván próbaköve lesz az új ökumenikus vállalkozásnak, amelynek célja olyan hatalmas tanácskozó testület fenntartása, amelyben az egyházak benső egysége látható kifejezésre jut s amelyben az egyházak szabadon megvitathatják nemcsak a maguk belső lelki kérdéseit, hanem az emberiség nagy problémáit is.

Az evanstoni nagygyűlésnek összesen 600 tagja lesz. A magyarországi református egyház három, az evangélikus egyház két képviselőt küld a nagygyűlésre. De a delegátusok kiküldésén kívül a magyar protestáns egyházak azzal is szolgálni kívánják az ökumenikus mozgalom céljait, hogy teológiai tanulmányi bizottságaik feldolgozzák- a Világtanács bizottságai által előkészített anyagot.

Hasonló gondos előkészületeket igyekszik tenni a magyar református és evangélikus egyház az evanstoni nagygyűléssel kapcsolatban is. A két egyház már meg is alakította azt a közös tanulmányi bizottságot, amely a Világtan'ács előkészítő bizottságai által rendelkezésre bocsátott előzetes tanulmányokat feldolgozza és a magyar protestáns egyházak meggyőződését a felvetett kérdésekkel kapcsolatban kifejti.

Lapunk legutóbbi számában már közöltük, hogy a közös tanulmányi bizottság elnökei és előadói áorilis 27-én tartották első megbeszélésüket. Jelen voltak: Bereczky Albert református püspök, Kiss Roland, a református egyetemes konvent és a zsinat világi elnöke, Győrv Elemér, Péter János református és Vető Lajos, Dezséry László evangélikus püspökök.

A bizottság beható eszmecserét folytatott az evanstoni fő- és melléktémák anyagáról és megbeszélte a magyar tanulmányi munka módszereit.

A közös tanulmányi bizottságot a

két egyház vezetősége az alábbiak szerint alakította még: • . t. SZ. BIZOTTSÁG: Az evanstoni főtéma: »Kisztus — a világ reménysége.« » Elnöke Bereczky Albert, előadója Czeglédy Sándor debreceni, református teológiai professzor. Tagjai a hat másik bizottság tagjai és előadói, valamint Bodoky Richárd igazgatólelkész. Darányi Lajos sárospataki lelkész, Fekete Sándor esperes, Finta István konventi osztályvezető, Kállai Kálmán debreceni teológiai professzor, Nagy Barna teológiai profeszor, Pap László budapesti teológiai dékán. Púder Mária, az egyetemes konvent tudományos munkatársa- Vargha Zsig- mond debreceni kollégium helyettes igazgató és Victor János budapesti teológiai tanár református részről; Pálfy Miklós teológiai dékán és Pröhle Károly teológiai tanár evangélikus részről.

2. SZ. BIZOTTSÁG: Hit- és Egyházalkotmány bizottság: »Egységünk Krisztusban és meghasonlásaink mint egyházaké.« Elnöke Vető Lajos, előadója Bodonhelyi József budapesti református teológiai tanár. Tagjai: Czeglédy István budapesti lelkész, Dómján János budapesti lelkész. Erdős Károly debreceni teológiai professzor, Makay Miklós budapesti lelkész és Márkus Jenő tatai lelkész református részről; Karner Károly teológiai tanár és Várady Lajos esperes evangélikus részről.

3. SZ. BIZOTTSÁG: Evangélizáció: »,4z egyház missziója a kívülállók felé.« Elnöke: Dezséry László, előadója Békefi Benő nyírségi református esperes. Tagjai: Deme László esperes, péceli lelkész. Fekete Sándor, Ferenczy Károly debreceni lelkész, Kiss József esperes, hajdúböszörményi lelkész, Pintér István rákosszentmihályi segédlelkész és Sarkady Nagy Pál püspökladányi lelkész református részről; Görög Tibor tordasi lelkész és Káldy Zoltán pécsi lelkész evangélikus részről.

4. SZ. BIZOTTSÁG: Társadalmi kérdések: »A felelős társadalom világperspektívában.« Elnöke: Péter János, előadója Török István debreceni teológiai tanár. Tagjai: Bucsai Mihály teológiai magántanár, budapesti lelkész,

Farkas József konventi missziói előadó, Kocsis Elemér debreceni teológiai akadémiai adjunktus, Nagy Sándor Béla sátoraljaújhelyi lelkész, Sárközy Lajos derecskéi lelkész, Trombitás Dezső esperes, komáromi lelkész és Üjszászy Kálmán- a sárospataki egyházkerületi könvvlár igazgatója református részről; Grünvalszky Károly budapesti lelkész, egyetemes főtitkárhelyettes és Gyöngyösi Vilmos budapesti lelkész evangélikus részről.

5 SZ. BIZOTTSÁG: Nemzetközi ügyek bizottsága: »Keresztyének a világközösségért való küzdelemben.« Elnöke Györy Elemér, előadója Kádár Imre, a református konvent osztály- vezetője. Tagjai: Buday Gergely budapesti teológiai professzor, Dezső László hajduhadházi lelkész. Farkas Pál esperes, debreceni lelkész, Nyáry Pál esperes- kaposvári lelkész, Pap László, Szabó László katádfai lelkész és Tóth Péter, a Magyarországi Ökumenikus Bizottság titkára református részről; Dezséry László és Szeberényi Tamás segédszerkesztő evangélikus részről.

6. SZ. BIZOTTSÁG: Embercsoportok közötti viszonylatok: »Az egyház a faji és ethnikai feszültségek ■ között.« Elnöke: Pálfy Miklós, előadója: Pá- kozdi László debreceni református teológiai tanár. Tagjai: Bartha Tibor debreceni lelkész, Csekey Sándor budapesti teológiai tanár, Czegle Imre sárospataki könyvtáros, Dobos János, a budapesti skót misszió lelkésze, Kiss Sándor budapesti lelkész- Papp Géza esperes, szabadszállási lelkész és Vi- rágh Sándor hajdúnánási lelkész református részről; Benes Miklós zuglói segédlelkész és Hafenscher Károly pesterzsébeti 6egédlelkész evangélikus részről.

7. SZ. BIZOTTSÁG: A laikusság: »A keresztyén ember a hivatásában.« Elnöke: Kiss Roland, előadója Benczúr László, a Déli Egyházkerület püspöki titkára. Tagjai: Finta István, Harsányt György konventi osztályvezető, Kara Pál budapesti lelkész. Pilder Mária és Tóth Endre debreceni teológiai dékán reformálus részről; Nagy Gyula teológiai tanár és Ottlyk Ernő teológiai előadó evangélikus részről.

„Aki vermet ás másnak, abba beleesik; és akifelhengeriti a követ, arra gurul vissza.“

(Péld. 26:27J