Evangélikus Élet, 1953 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1953-11-29 / 48. szám
2 EVANGÉLIKUS ELET „Ha az egyház Krisztus hívása szeriül halad, akkor kőszikla tadaineiitiimen áll” — mondotta Niemöller Márton az egyházegyetem fogadásán GYÜLEKEZETI HÍREK P 1953. november 29. Advent 1. vasárnapja. Igék: 1. Pét. 1, 22—25, — Mk. 1, 1—5. Liturgikus szín: lila. Egyházunk közvéleménye csaknem két évtized óta fordul nagy érdeklődéssel Niemöller Márton felé. Az 1934-es «barmen i nyilatkozat« megszerkesztésével lett neve világszerte rokonszenvessé. Ebben a hitvallásban a lutheri reformáció örökségének biztos talajén állva, széles igéi alapvetéssel Utasították vissza a hitvalló rémet evangélikus lelkészek legjobbjai Hitler beavatkozását az egyház tanításába és életébe. Niemöller Márton tiszteletére november 19-én délelőtt adott fogadást az egyházegyetem az Üllői-úti székházban, amelyen megjelentek: Mihályt! Ernő egyetemes felügyelő, dr. Vető Lajos püspök, Dezscry LásZlő püspök, dr. Pálfy Miklós teológiai dékán, a pesti és budai egyházmegyék esperesei és lelkészei. Dr. Vető Lajos püspök köszöntötte I Niémöller Mártont, a hessen—nas- saul egyházkerület elnökét és feleségét. Beszédében utalt a Niemöllerhez fűződő kapcsolatainkra s többek közt ezeket mondta: -Egyházi elnök úr nem ismeretlen népünk és egyházunk előtt. Emlékszem, hogy mikor a hitvalló front egyházi elnök úr vezetése alatt harcolt a fasizmus ellen, a magyar evangélikus lelkészek közül sokan Írtak üdvözlő levelet önnek. Abban a könyvben, amelyet az Ön testvére, Wilhelm Niemöller írt, említés is történt a magyar evangélikus lelkészek leveleiről.« A múltbeli kapcsolatok után Vető püspök rámutatott Niemöller mély benyomást keltő állásfoglalására a világ békéje megvédése tekintetében: -A Béke Világtanács budapesti ülésén egyházi elnök ur beszéde hatalmas visszhangot keltett szívünkben, és tudjuk, hogy másutt is így történt, ahol Csak szeretik a békét és munkálkodnak érette. A német evangélikus egyház becsületét a fasizmus tombolása során ön és a hitvalló front mentette meg. Az a meggyőződésem, barátaimmal és lelkésztársaimmal együtt, hogy ma a békemozgalomban tárul ki az a lehetőség, hogy az egyház bebizonyítsa, hogy Krisztus szeretetét tudja szolgálni ebben a világban.« Niemöller Márton válaszában hálásan emlékezett vissza arra a testvéri támogatására, amelyet a Hitler él- lehi egyházi harcban más országok keresztyénéitől kapott a német hitvalló egyház. Az egyházak közötti testvéri kapcsolat jegyében örömmel fogadta el a magyarországi meghívást, hiszen a keresztyéneknek meg kell osztanlok egymással gondjaikat és örömeiket egyaránt. Majd arról szólt, hogy Isten milyeti hittapászta- latokra vezette el a német hitvalló egyházat. -A hitvalló egyház átélte és átszenvedte az egyház lényegének igazi megismerését. Meg kellett ismernünk, hogy Isten úton lévő népe vagyunk s Horváth János az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke pénteken fogadta Niemöller Mártont, a nyugatnémetországi hessen-nassaui evangélikus egyházkerület elnökét, aki a magyar- országi protestáns egyházak vendégeaz egyház nem más, mint úton lévő egyház. Meg kellett látnunk, hogy az egyháznak nincs más olyan tulajdona, amiből ma élhet és ami holnap is az övé lesz, mint egyedül az Ige. Meg kellett tapasztalnunk, hogy az egyház egyedül abból az igéből él, amely Krisztusban testté lett, s amelyet Isten a Szentírásban hozzánk intéz naponként. „ Látnunk kellett, hogy az egyház nem támaszkodhat befagyott előítéletekre, hanem egyedül az igére. Az egyház élete olyan világban halad előre, amely állandó mozgásban van, de ha az egyház Krisztus hívása szerint halad, akkor kőszikla fundámentu- mon áll!« A Krisztus szavának engedelmeskedő keresztyén ember mai aktuális állásfoglalásai közül a világbéke kérdése emelkedik ki, mint amelyet Isten maga tár elénk a megválaszolásra. Erre nézve Niemöller beszédében a következőket mondotta:-A világbéke kérdésében különböznek a vélemények, de ma már világos, hogy két dolog között kell döntenünk: vagy az erőnek és erőszaknak, vagy a megegyezésnek a politikáját fogadjuk el. En a megegyezés politikájához tartozom, és az a véleményem, hogy az erőszak cs a hatalom útja helyett a megegyezés útját kell járnunk. Mint keresztyén ember, rendületlenül hiszek abban, hogy ez az ige — (Amennyiben rajtatok áll, békességben legyetek minden emberrel’ •— Urunk parancsa.« Niemöller beszédét azzal az imád- ságos óhajjal fejezte be, hogy Jézus Krisztus egyháza a mai időben és a mai problémák között is az Űr szavának engedelmes tanúja legyen és semmi más. A fogadáson, melyen a budapesti paróhus lelkészek mind megjelentek, Niemöller Márton egyenként elbeszélgetett a lelkészekkel s szívélyes barátság és megbecsülés vette körül öt lelkészeink körében. Egyházunk vezetősége november 20-án este a Margitszigeti Nagyszálként Budapesten tartózkodik. A fogadáson jelen volt Varga József az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese, Bereczky Albert református püspök. Vető Lajos és Dezséry László püspökök. lóban újabb ünnepi fogadást rendezett Niemöller Márton tiszteletére. A fogadáson megjelent az Áliaml Egyházügyi Hivatal elnöke: Horváth János és elnökhelyettese: Vargha József. Megjelent a prágai Állami Egyházügyi Hivatal elnöke: Plihal és a pozsonyi Állami Egyházügyi Hivatal elnöke is, akik ezldőben Magyarországon Időztek. Egyházunk vendégei voltak a fogadáson D. Bereczky Albert és Péter János református püspök, Kiss Roland egyetemes főgondnok, Dr. Kádár Imre a református konvent külügyi és sajtó- osztályának vezetője, Fekete Sándor esperes, -az Út« szerkesztője, Szlmo* nidesz Lajos protestáns tábori püspök, Dr. KopolovicS Iván, a magyar- országi görög-keleti egyház adminisztrátora, valamint Mihályfl Ernő egyetemes felügyelő és a püspökök mellett egyházunk vezető lelkészei és teológiai tanárai. A LEGNAGYOBB KASERTES Nem ismereti veszedelmesebb kísértést, mint a díványon Váló felelőtlen heverészést. Ha egykor örvendezni akarunk egymásnak a mennyben, itt a földön szüntelenül fáradoznunk kell egymásért, Ricard Olfert Leiektől lélekig Állok az ablak mellett éjszaka S a mérhetetlen messzeségen át , Szemembe gyűjtöm össze egy szelíd Távol csillag remegő sugarát. Bitliö mérföldekről jött e fény, Jóit a jeges fekete és kopár Terek sötétjén lankadatlanul S ki tudja, mennyi ezredéve már. Egy égi üzenet, mely végre most Hozzám talált s szememben célhoz ért S boldogan hal meg, amíg rácsukom Fáradt pillám koporsói ödelét. Tanultam én, hogy ált als zűrve a Tudósok finom kristálymüszerén, Bús földünkkel s bús testemmel rokon Elemekről ád hírt az égi fény. Magamba zárom, véremmé Iszom, Es csöndben és tűnődve figyelem. Mily ős' bút zokog a vérnek a fény, Földnek az ég, elemnek az elem? Tán fáj a csillagoknak a magány, A térbe szétszórt milljom árvaság? S hogy össze nem találunk már soha A jégen, éjen s messzlségen át? Óh, csillag, mit sírsz! Messzebb le se vagy. Mint egymástól a földi szivek! A Sziriusz van tőlem távolabb, Vagy egy-egy társam, jaj, ki mondja meg? Óh, jaj, barátság, és fai, szerelemI Oh, faj, az út létektől lélekigl Küldözzük a szem csüggedt sugarát S köztünk a roppant, jeges űr lakikI TÓTH ÁRPÁD SZERETETSZOLGÁLAT November 20-6n, ádvent első vasárnapján, országos offertórlumot tart egyházunk a szeretetintézmé- nyek javára. Isten áldása legyen a* adakozókon és az adományozókon! BUDAVÁR November 28-ón, szombaton, ádvent előestéjén, d. u. 6 órai kezdettél gyülekezeti szeretetvendégség lesz, amelyen előadást tart dr. Joó Sándor református lelkipásztor. Ádvent első hetében, nov. 29—dec. 6. között csendes hét kezdődik minden este 7 órai kezdettel a kápolnában. Az igehirdetés szolgálatát a gyülekezet lelkészei végzik. Dec. 6-6n, vasárnap lesz a gyülekezet Dia- kónlai Napja. D. e. mindkét istentiszteleten Sztehló Gábor ügyvivő- lelkész prédikál, este 7 órakor pedig közreműködik a Kelenföldi Énekkar, Sulyok Imre karnagy vezényletével. PÉTER JÁNOS REFORMÁTUS PÜSPÖK A BÉKE VILÁGTANÁCS BÉCSI ÜLÉSÉRE UTAZOTT A Béke Vllágtanács újabb ülésszakát nyitották meg november 23-án Bécsben. A magyar nép béketalálkozók ezreivel készült a Béke Világ- tanács újabb ülésére, hogy állásfoglalásával erősítse a Béke Világtanács munkáját. Budapesten az állami, társadalmi, tudományos és egyházi élet vezetői fogadták november 20-án a Budapesten átutazó szovjet küldöttséget s köztük Nylkoláj metropolitát. A fogadáson egyházunk részéről Dezséry László püspök vett részt. A Béke Vllágtanács három magyar tagja, köztük Péter János református püspök, már elutazott Bécsbe, hogy részt vegyen a tanácskozásokon. Protestáns egyházaink áldása kíséri útján. KŐBÁNYA Az Utász-utcai imateremben sze- retetvendégséget tartottak az elmúlt vasárnap, amelynek offertó- riumát az imatermet elválasztó függöny beszerzésére fordították. Imatermük így fűtés és otthonosság szempontjából melegebbé vált. — A kőbányai gyülekezeti teremben minden ádventi vasárnapon délután 5-kor ádventi estet tartanak. SZEGHALOM A gyülekezetben november 27— 28—29-én Gyülekezeti Napokat tartanak, melynek szolgálatát Bártfai Lajos magyarbánhegyesi lelkész és a helyi lelkész: Fodor Ottmár látja el. SALGÓTARJÁN November 15-én az egyházközség árváinak és özvegyeinek évenként szokásos karácsonyi megsegélye- zésére nagyszabású szeretetvendégség volt, dr. Csengődi Lajos, Takács Andor, Lévey Árpád, az építészeti zenekar és mások közreműködésével. ÓBUDA November hó 29-től december hó 5-ig ADVENTI ÜNNEPI HET-«t rendez a gyülekezet. — Ennek keretében minden este 7 órakor isten- tisztelet lesz a templomban. — Az igehirdetési szolgálatot GROŐ GYULA lelkész végzi Luk. 19:1—10. alapján, A SZABADÍTÓ ÉRKEZESE címen. — Az egyes Igehirdetések alcímei a következők: NoV, 29-én: AZ eljövendő. Nov. 30-árí: Záketis. Dec. 1-én: Aki Jézust akarta látni. Dec. 2-án: Akit Jézus meglátott. Dec. 3-án: A -világ«. Dec. 4-én: Akit megtaláltak. Dec. 5-én: Aki megérkezett. Az ünnepi hét ZENÉSÁHITAT- tal zárul december 6-án, esté 6 órakor. Énekel: Szabadi József, hegedül; Sz. Fodor Zsuzsa és Fodor Kata, orgonái: Heller Anna, kórusműveket ad elő a gyülekezet énekkara Arány Sándor vezénylésével, előadást tart: Komjáthy Lájos, gyülekezeti lelkész. — Belépődíj nincs. — Offertorium. SOLTVADKERT A Báes-Kiskun egyházmegye lelkészt munkaközössége nov. 12—13-ón Soltvadkerten tartotta ülését. A szolgálatokat Dezséry László püspök, Benczúr László püspöki titkár, dr. Nagy Gyula teológiai tanár, Rédcy Pál kerületi lelkész, Hafen- scher Károly kőbányai ségédlelkesz tartották. Minden előadást nagyszabású, élénk Vita követett, A gyülekezetben nov. 9—12. között minden reggel és este igéhit- detés sorozatot tartott Várady Lajos budai esperes. PÉCS November 15-én, vasárnap gyülekezeti napón igehirdetés-sorozattal szolgált Korén Emil budapest-kőbánya! lelkész. NAGYTARCSA A gyülekezetben november 29-én teológus napot tartanak, melyre Friedrich Lajos Igazgató vezetésével teológusok jelennek még. CSŐVÁR Az egyházközség penei fiiiájában november 22-én csendesnapot tartottak, melynek szolgálatát Jurányi István váci és Marót! János acsal lelkészek látták el. CSURGÓ November 17—20-ig a gyülekezetben ádventi igehirdetés-sorozatot tartanak, melynek szolgálatát Hegyháti János iharosberényi lelkész látja el. PÁHI A gyülekezet meghívott új lelkészét — Murányi Árpádot november 8-án Iktatta be hivatalába Slkter András esperes. Isten áldása legyen a gyülekezeten és lelkészén. Az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke fogadta Niemöllcr Mártont KÉT ÍRÓ ÉVFORDULÓJÁRA TÓTH ÁRPÁD huszonöt évvel ezelőtt halt meg. Nagy költő volt, nagy költőnek kell lennie minden művelt magyarnál, nagy költőnek minden idegen szemében, aki ismerkedik a magyar lírával. Nekünk a költészet nemzeti műveltségünk legnagyobb kincse. Nem lehet eléggé ismételni azt a kérés t-követelést, hogy e nemzet minden tagjának ismernie kell ezt a költészetet, legalább a legfontosabb műveket. Az irodalom nem csupán Iskolai kérdés, nem az írók ügye, nem csak az egyre gyarapodó olvasótáboré, hanem nemzeti közügy. 1825-ben, amikor megindul a Szé- chenyi-kezdeményezte reformkör, annak lírai erőt, lobogást, szenvedélyt az a csodálatos nagy költősereg adott, amely azokban az években, egész a szabadságharcig, a csúcspontig, kíséri a megújuló nemzetet. Csokonai, Berzsenyi, a két Kisfaludy, Vörösmarty, Petőfi, Arany, Tompa: egymás kezét fogják. Száz évvel utánuk, az a nemzedék, mely Ady körül csoportosult, ugyanilyen bősége a költői lángelméknek: Ady, Kosztolányi, Babits, Juhász Gyula. Tóth Árpád és József Attila, hogy csak a legnagyobbakat említsük, akik már holtak, de még mindnyájunk kortársai voltak. Tóth Árpád nem volt profetikus és lobogó költői jelenség, mint Ady. Csendes, visszahúzódó életet élt, de gáncstalan költő volt, aki nem Irt le egyetlen egy gyenge vagy pongyola sort sem. A magyar nyelv legmagasabb és legnemesebb rétegébe jutott el. S igazmondó és tiltakozó volt, megalkuvás nélkül. Alig volt túl a negyvenedik évén, midőn 1928 november elején elragadta a szegények betegsége, a tüdőbaj. Nem hiába mondta önmagáról, hogy debreceni költő, akire Csokonai sorsa vár. Huszonöt éve itt pihen Budán, a farkasréti temetőben. Életének nem voltak drámai állomásai. Debrecenből Budapestre kívánkozott, s a fővárosból minduntalan vidékre vágyott. A pesti egyetemen bölcsészetet tanult, kiváló műveltségre tett szert, de nem lett tanár, újságíró s író lett. 1908-ban tűnt fel első költeményeivel a «Nyugat« című folyóiratban. Megnősült, egy lánya született; sokat járt a Tátrába és Sze- pes megyei falvakba, a hegyi levegőre, gyógyulni, pihenni. Á megélhetés gondjai egész életén át kísérték, mint egy lidércnyomás. Négy verskötete jelent meg életében, halála után Szabó Lőrinc gyűjtötte össze s adta ki összes verseit. 1951- ben jelent meg költeményeinek válogatott gyűjteménye. Értékelése egyre általánosabb. Valaha csak az értelmiség egy rétege ismerte s adta-adogatta verseit kézről kézre, mint egy ritka fűszert. Holott Tóth Árpád, éppúgy, mint minden igazi költő, nem a «beavatottak« cinkos-társaságának költője, hanem az egész nemzeté, aki a költészetbe szívvel-lélekkel beavatja az egész nemzetet. Igaz, a költők költője volt, mint mondták róla, de csak azért, mert rendkívül tanult s a mesterségéhez kiválóan értő művész volt. Elsőrangú fordítója volt angol és francia verseknek. Babits egyszer azt mondta, amikor kérdezték, melyik a legjobb új magyar költemény: Shelley ódája a nyugati szélhez Tóth Árpád átköltésében. Ady megrendült e soroktól: Magam vagyok. Nagyon. Kicsordul a könnyem. Hagyom. Viaszos vászon az asztalomon, Faricsálok lomhán egy dalon, Vézna, szánalmas figura, én. En, én. S magam vagyok a föld kerekén. Eémveretű vers, Tóth Árpád mindén verse ilyen, nem hiába írta a költő önmagáról, hogy »szavak szobrásza«. Megdöbbenünk, mennyi keserűség, árvaság, magány, szegénység és megalázás jutott osztályrészéül legnagyobb szellemeinknek is. Mi juthatott akkor a népnek? Mert Tóth Árpád nem túlzott egy jelző erejéig sem. így élt egész értelmiségünk, tehetségével, képességeivel megbújva, leszorítva, filléres gondok közt. Tóth Árpád verseinek egy része sóhajt, sfr, gúnyol, dacol és protestál emiatt. Másik része túlnéz minden gyötrő napi gondon, az olvasót magasba viszi, a csillagokig, az elemek megnyugtató hullámaiba, amelyekből születik s visszatér az ember és világa. Költészete átfogja a mai ember egész világképét, mélyen érintve a magyarság sorsát. KRŰDY GYULA a másik író, akire emlékeztetni szeretnénk. Ha élne, most volna hetvenöt éves. Krúdy Gyula ugyanis 1878 október 21-én született Nyíregyházán. 1933 május 11-én halt meg a Margitszigeten egy gyertya fényénél, mert lakásából a kifizetetlen villanyszámla miatt már kikapcsolták az áramot. Harmincöt évi írói munkássága ma még teljesen áttekinthetetlen. Krúdy Gyula ma a legkeresettebb magyar olvasmány. Miért? Sajátos hangulatai, rendkívüli Kral mondanivalói miatt. Regényeket és elbeszéléseket, sok apró rajzot és cikket írt Krúdy Gyula olyan stílusban, mintha verset ima. Krúdy a leglíraibb magyar prózaíró. Régi famíliából származott s famíliákon keresztül nézte Magyarországot, amelyről minden titkot tudott. Nem politikai titkot, hanem a társadalom titkait. Azt, hogy miképpen élnek s éreznek az emberek. Hogyan főznek, mit sütnek s minő ízzel, milyenek a boraink és pálinkáink, milyen egy alma íze, hogyan szól a szán csengője Podolinban, milyen a szél a Nyírségben, mit beszélnek az asszonyok Óbudán tollíosztáskor, milyen egy pókhálós befőtt őszibarack zamata, mind erről Krúdy hiteles s feledhetetlen leírást nyújt. Búsan csendülő hangja azonban ennél tovább vezet: a magyar úri társadalom bírálatához, s Pest polgárságának nagyszerű társadalomrajzához. Az álomszerűség, amit emlegetni szokás a Krúdy-prózával kapcsolatban, a hangulat-varázslás módszere. Ez az fró ismerte és forrón szerette hazáját. Magyar tájakról s magyar figurákról senki sem irt Oly különös, megható és meghökkentő, hosszan zengő prózai költeményeket, mint Krúdy Gyula. Mikszáth Kálmán adomából fűzte ki elbeszélései és regényei szálait, Krúdy egy-egy hangulatból indul ki, egyetlen szállal, s Célba ér. Hallgassuk meg egy pár sorét, hogy szót értsünk. A szepesi városok (Krúdy ott járt gimnáziumba) középkorias hangulatát akarja érzékeltetni az író: »Hermann, a torony- őr, húsvét vasárnapján kihúzta fejét a medvebőrsüvegből, amelyet az első őszi szelek megérkeztével fülére húzott és hajadon fővel szólaltatta az áhítatos hangú harangot. Hermanne kinyitotta az eldupnszolt kürtőlyukat és alantról a városka polgárai gyönyörködve nézték, hogy ismét nehéz füst kanyarog elő kedves öreg tornyuk tetején. Az öreg városkapitány udvarából jókedvűen integetett Kéti felé a toronyba, amidőn az belefújt délben a kürtbe, míg Stiller János, a városka mechanikusa és műszerésze előszedte a zugolyból ócska táskáját és szerszámai tisztogatásához fogott.,.« Ez a hangulat-varázsló néhány halhatatlan remekművel ajándékozta meg irodalmunkat s minden európai olvasót. Az első pillanatban mosolyognunk kell az író egy-egy fura ötletéi, de néhány oldallal odébb már megejt Krúdy realizmusa, akkor Is, ha nincs esemény abban, amit elmond, csak egy élőkép az egész, Magyarország hatalmas élőképe a félmultból. Szalalnai Rezső
