Evangélikus Élet, 1953 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1953-12-13 / 50. szám

EVANGÉLIKUS ÉLET 2 Ml 125 éves a gyúrói evangélikus templom Meleg és bensőséges ünnepség keretében emlékezett meg a gyúrói gyülekezet népe advent első vasár­napján temploma egy és negyed évszázados fennállásáról. Csákó Gyula püspöki titkár hirdette az igét a jubiláló gyülekezet számára. Ki­emelte, hogy a templom és a templomépítő ősök igaz megbecsü­lése, ha az utódok is féltő szere­tettel ragaszkodnak -Isten házához, mely 125 év történelmi ideje alatt állandóan otthont nyújtott a gyü­lekezetnek. Gazdag műsor keretében Zoltán László helyi lelkész ismertette a templom történetét. Megemlítette, hogy a templomot a tordasi anyagyüiekezethez tar­tozó gyúrói leánygyülekezet (mind­össze 319 lélek!) 1826-ban kezdte el építeni abból a célból, hogy hely­ben is hallhassa Isten igéjének hirdetését és vehesse az Ür szent vacsoráját. A templomépítés nagy áldozatkészséggel, a fejérkomáromi egyházmegye gyülekezeteinek és a vértesaljai traktusban levő refor­Istentiszteleti rend 1933. december 13-áu, vasárnap Budapesten. PESTI OLDALON: DEAK-TÉR d. e. 9 Zay László, d. e. 11 (úrv.) Zay László, d. u. 6 Sülé Károly, d. u. Vj7 Szerefcetvendégség. — FASOR d. _e. 7*10 Gyöngyösi Vilmos, d. e. II Gyöngyösi Vilmos, d. u. 6 Gyöngyösi Vilmos, d. u. 7 Szeretetvendégség. — DÓZSA GY.-ÜT 7. d. e. VjlO Szita István. — ÜLLÖI-OT 24. d. e. V3IO, d. c. 11. — RAKÓCZI-ÜT d. e. 10 (szlovák) Szilády Jenő dr.. d. e. 3/«12. — KARÁCSONY S.-U. d. e. 10. — THALY K.-U. 28. d. e. 11 (úrv.) Bonnyai Sándor, d. u. 6 Előadás. Baktay József. — KÖBANYA d. e. 7*10 (úrv.) Koren Emil. d. u. 5 Adventi ezt. Scholz László. — SIMOR-U. '/«12 (úrv.) Koren Emil. — UTASZ-U. d. e. '/♦ 12 (úrv.) Teológus. — ZUGLÓ d. e. 11 (úrv.) Fercnczy Zoltán, d. u. 6 Muntág Andor. — GYAR- MAT-U. 14. d. e. ValO (úrv.) Muntág Andor. — RAKOSFALVA '/j!2 Scholz László. — FÖTl-ÜT d. e. 11 (úrv.) Rimár Jenő, d. u. 5 Lutiieránia hangfersenye. — VACI-UT d. e. 8 Gádor András d. u. 4 Gádor András. — ÚJPEST d. e. 10 (úrv.) Blázy Lajos. d. u. V,7 Matuz László. — DUNAKESZI d. e. 9 Matuz László. — VAS-U. 2/c. d. e. 11 Szl- monidcsz Lajos. — RÁKOSPALOTA MAV- TELEP d. e '/j9. — RP. NAGYTEMPLOM d. e. 10. — RP. ÖREGTEMPLOM d. u. 3. — PESTÚJHELY d. e. 10 Kürtösi Kálmán — RÁKOSKERESZTÚR d. e. »/z 11 - *- RÁKOS- HEGY d. e. 9. — RAKOSLIGET d. e. 10. — RÁKOSCSABA d. e. 9 Békés József, d. u. 7s7 Békés József. — CINKOTA d. e. 9 (gyerm.) d. e. 10, d. u. 7*3. MÁTYÁSFÖLD d. e. »/*I2. — KEREPES-K1STARCSA d. e. «A 10. — PESTLŐRINC, d. e. II. d. u. 5. — PEST- 1MRE d. e. 1Q. — PESTERZSÉBET d. e. 10. — SOROKSAR-UJTELEP d. e. 7*9. — KIS­PEST d. e. 9. d. e. 10, d. u. 6. — WEKERLE- TELEP d. e. 8. — RÁKOSSZENTMIHÁLY d. e. 7:11* d. u. 5. BUDAI OLDALON: BÉCSIKAPU-TÉR d. e. 9 Pethő István, d. e. II Sréter Ferenc, d. u. 7 yárady Lajos. — TOROCZKÓ-TÉR d. e. 8 Sréter Ferenc. — ÓBUDA d. e. 9 Mezősi György, d. e. 10 Wicztán Dezső dr., d. u. 5 Mezősi György. — XII. TARCSAY V.-U. II. d. e. 9 Dán- hauser László, d. e. 11 Szabó József, d. u. 7 Karácsonyi zenésáhitat. — SZABADSAG- HEGY—DIANA-ÜT 17. d. e. 7:9. — HŰVÖS­VÖLGY, LELKÉSZNEVELŐ INTÉZET d. e. 10 Ruttkay Elemér. — KELENFÖLD d. e. 8. d. e. 11, d. ti. 5. — NÉMETVÜLGYi-ÜT 138. d e. 9. — XI., BARTÓK B.-UT 158. 12. — CSEPEL d. e. II. d. u. 6. — BUDAFOK d. e. 10. — NAGYTÉTÉNY d. e. 7i9. — KELEN- VÖLGY d. e. 9. — ALBERTFALVA d. e. 7»1L — CSILLAGHEGY d. e. 7*10 Kaposvári Vil­mos, d. u. 7 Kaposvári Vilmos. mátus eklézsiáktól kért adomá­nyokból két év alatt épült fel, 1828-ban. Az első istentiszteletet csak 1829-ben tartotta benne Skri- zsány József előkönyörgő tanító. Rövidesen két harang is került fej a toronyba. Oltár még ekkor nem volt. Ezt csak 1856-ban építették be. Ebben az évben, áldozócsütörtö­kön került sor a templom hivata­los és ünnepélyes felszentelésére, melyet Székács József püspök vég­zett. Ez alkalommal Székács püspök úrvacsorái kelyhet és ostyatartót ajándékozott a gyüleke­zetnek. Négy oltani gyertyatartó és az első díszes oltárterítő a Puskás­család áldozatkészségét hirdeti. Az immár fel is szentelt templom­ban az istentiszteleti szolgálatokat az előkönyörgő gyúrói tanítók és a szomszéd, tordasi lelkészek végez­ték 1862-ig, amikor is a gyülekezet önállósulhatott s megválaszthatta első lelkészét is Borbély Sándor addigi révkomáromi segédlelkész személyében, aki az év karácso­nyán költözött a gyülekezetbe. Az any ásítás évében 413 volt a gyülekezet tagjainak száma. Mind­nyájan magyarok. 1864-ben új lel­kész került a gyülekezetbe: Szentbe Gábor, aki 1867-ig működött Gyú­rón. Utána Binder Adolf követke­zett. Négy évtized áldott munkás­sága fűződik nevéhez, 1907-ben halt meg. Hamvai a gyúrói teme­tőben pihennek. Utóda Mikulás Kálmán 1911-ig, kit Nagy Lajos váltott fel 1912—1953-ig. 1913-ban értékes és jóhangú or­gona épült. Az első világháború alatt az egyik harangot hadicélra használták fel, melyet azonban a gyülekezet buzgósóga rövidesen újjal pótolt. A második világhábo­rúban súlyos károkat szenvedett a templom. Elpusztult az orgona is. A szeretet áldozataiból azonban hamarosan rendbejönnek a temp­lom faiai s új padok is készülnek, sőt a villanyvilágítást is bevezetik. Az orgonát, sajnos, a mai napig még nem sikerült megszólaltatni. A templomot teljesen megtöltő gyülekezet nagy érdeklődéssel hall­gatta temploma történetét s egy szívvel adott hálát Istennek azért, hogy amit őseink nagy egyház- és tamplomsze retet tel megépítettek, azt az utódok, a ma élő gyüleke­zet is magáénak tudhatja, hasz­nálhatja, fenntarthatja. Az e na­pon tartott, első áldozati vasárnap adományainak összege bebizonyí­totta, hogy a gyúrói gyülekezet nemcsak szereti templomát, hanem áldozni is kész annak fenntartá­sára. Lelkész! hivatalok figyelmébe! Az Evangélikus Egyetemes Sajtó- osztály ezúton hívja fel a lelkész! hivatalok figyelmét arra, hogy nyomdatechnikai okok miatt az Út­mutató és az Evangélikus Naptár is a jelzett határidőn túl — előre lát­hatólag január első hetében — kerül szétküldésre. A késésre való tekin­tettel a Sajtóosztály az utólagos el­számolási határidőt január 31-ig meghosszabbította. GYÜLEKEZETI HÍREK 1953. december 13. Advent 3. vasárnapja Igék: 2. Tim 1, 8—14. — Jn 5, 31—35. A vasárnap üzenete: Senki meg ne tévesszen titeket! Liturgikus szín: lila. DEAK-TÉR: . December 13-án este fél 7 órakor ádventi szeretetvendégség lesz a tem­plom melletti fűtött gyülekezeti te­remben. Előadást tart Friedrich La­jos, a Lelkésznevelő Intézet igazga­tója, a műsort a gyülekezet ifjúsága szolgáltatja. BUDAPEST — RAKÓCZI-ŰT Advent második vasárnapján tar­tatta szeretetvendégségét a budapesti szlovákajkú gyülekezet. A gyüleke­zeti terem szép házi oltára előtt Ízlé­sesen, ádventi jelleggel ékesített asztaloknál ült együtt a gyülekezet. Evangélikus ősi énekeinket ugyan­azon dallam és lelki tartalom egysé­gében szlovák nyelven énekelték együtt szlovákok és magyarok. Dr. Szilády Jenő, a gyülekezet lelkésze mindkét nyelven imádkozott és kö­szöntötte a megjelenteket. Ferenczy Zoltánné Turmezei Erzsébet versei­ből adott elő. A gyülekezet éneke után dr. Nagy Gyula teológiai akadé­miai tanár tartott előadást a Krisz­tust váró kétféle hitről. Előadása után a gyülekezet éneke közben meggyujtották az ádventi gyertyákat és az ádventi koszorú két gyertyáját s az ádventi fényben dr. Gyimesy Károly lelkész a tíz szűzről szóló evangélium alapján írásmagya­rázatot tartott Dr. Szilády Jenő a gyülekezet éne­ke után szlovákul és magyarul imád­kozott, áldást kért és köszönetét mon­dott, mind a háziasszonyok és hivek áldozatkészségéért s az előadók mun­kájáért. A ritka szép ádventi vendég­ség ádventi vágyakozással töltött el mindenkit. ANGYALFÖLD Vasárnap délután 5 órai kezdettel Adventi Hangverseny lesz a gyü­lekezet Fóti-u. 22. sz. a. gyülekezeti termében. A hangverseny műsorát teljes egészében a Lutheránia szol­gáltatja. Válogatott ádventi és ka­rácsonyi énekek kerülnek bemuta­tásra Weltler Jenő karnagy ve­zényletével. Előadást tart Zalánfy Aladár egyházkerületi zeneigazgató. Erre az ádventi-estre, mely a Krisz­tust váró gyülekezet áhítatát ének­ben, zenében fejezi ki, ezúton hív és vár mindenkit szeretettel a gyü­lekezet. ÚJPEST December 17—20. között minden nap este 7 órai kezdettel és vasár­nap a délelőtti istentiszteleten be­fejezve előadás-sorozatot tart a gyü­lekezetben Zászkaliczky Pál fóti lelkész. LELKÉSZI MUNKAKÖZÖSSÉG A budapesti lelkészek rendszeres teológiai munkacsoportja folyó hó 3-án a Teológiai Akadémián össze­jövetelt tartott. Az összejövetelen Hafcnsclicr Károly bibxiatanulmánya után dr. Nagy Gyula teológiai tanár tar­tott előadást az emberről szóló egy­háza tanítás legújabb kérdéseiről. KISBABOT November 20—26 között a gyüle­kezetben igehirdetéssorozatot tartott Hegyháti János iharosberényi lel­kész. 1 ALBERTI A gyülekezetben a következő lel­készeket hívták meg ádventi szol­gálatokra: Lupták Gyula nyáregy­házi lelkészt, /Várady Lajos budai esperest és Hafenscher Károly kő­bányai segédlelkészt. Ponicsán Imre kiskőrösi lelkész ádvent harmadik hetében ötnapos ádventi igehirdetési-sorozatot tart. VÁC December 20-án, délután a gyer­mekek részére karácsonyi ünne­pélyt tartanák a templomban, mely­nek szolgálatát Bottá István kelen­földi másodlelkész látja el. SZARVAS Az újtemplomi egyházközség de­cember 16-án műsoros szeretetven- dégséget rendez, melyen Zátonyi Pál csabacsüdl lelkész tart előadást. December 20-án szeretetvendégsé- get rendeznek a presbiterek és csa­ládjaik részére. Ennek szolgálatát Biszkup Ferenc mezőberényi lel­kész végzi. BUDAHEGYVIDÉK A gyülekezet karácsonyi zenés áhítatot rendez december 13-án, este 7 órai kezdettel, melyen a fasori énekkar szerepel. Peskó Zoltán ve­zetésével. A műsoron ádventi és karácsonyi kórusok szerepelnek. Az offertorium a karácsonyi szere­tetszolgálat céljait szolgálja. BUDAI EGYHÁZMEGYE A budai egyházmegye lelkész! munkaközössége december 2-án tar­tott ülést a budahegyvidéki lelkészi hivatal tanácstermében. Mezősi György Jakab levele 5:5—10 alap­ján végzett bibliatanulmányt, me­lyet élénk eszmecsere követett. Utána dr. Somogyi József, az egy­házmegye felügyelője tartott elő­adást a gyarmatosítás történetéről, érintve az egyházaik ezzel kapcso­latos missziói tevékenységét. Elő­adásában rámutatott a nyugati im­perializmus elnyomó és kizsákmá­nyoló politikájára, sőt kegyetlen­ségeire, melyeket a történelem fo­lyamán a gyarmatosítás terén el­követtek s a papság térítési expe­dícióinak azokra az eszközeire, me­lyek a gyarmati népek közötti ke­resztyén missziót áldatlanná tették. Rámutatott a színes népek szabad­ságra való törekvéseire és küzdel­meire. A rendkívül érdekes előadást a lelkészek nagy örömmel fogad­ták és gazdag eszmecserét váltottak az előadóval, kérve őt, hogy előadá­sát ebből a tárgykörből részleteiben is ismételje meg. Várady Lajos esperes meleg köszönetével és imá­jával ért véget az ülés. CEGLÉD Az ádventi időben három péntek este ádventi áhítatot tartanak a ceglédi templomban a következő terv szerint: december 4-én: A Megváltó ér- kezését. Igehirdető: Válint János irsai lelkész, esperes; december 11-én: Az ember vára- kozását. Igehirdető: Veöreös Imre kecskeméti lelkész; december 18-án: A te találkozá­sodat az élő Krisztussal. Igehirdető: Uzon László szolnoki lelkész. OROSHÁZA Az ádventi istentiszteleteken Ka- lavszky Kálmán, Zátonyi Pál és Boros Károly lelkészek szolgálnak, KONDOROS Az ádventi istentiszteletek szol­gálatait Pálfi István, Szepesi Ká­roly és Boross Károly lelkészek vég­zik. NAGYSZÉNÁS A gyülekezet novemberben ä szarvasi árvaház részére nagyobb mennyiségű élelmiszert gyűjtött össze. Az Úr áldja meg az adako­zókat és az adományokat. NYUGATBÉKÉSI EGYHÁZMEGYE A nyugatbékési egyházmegye lel­készi munkaközössége december 2-án tartotta rendes havi munka­ülését. A közös úrvacsoravétel után, melynek szolgálatát Aranyi József esperes végezte, Szepesi Károly tar­tott az igehirdetésre előkészítő ta­nulmányt. Az esperesi beszámoló után foglalkozott a munkaülés a lelkészválasztó névjegyzék össze­állításával. Ebben a kérdésben élénk vita alakult ki. GÁDOROS December 20-án a templomszen- telés évfordulóján műsoros szeretet­vendégség és áldozati vasárnap lesz, HÁZASSÁG Bajkay Béla és Ffahnl Valéria november 18-án Kisfaludon házas­ságot kötöttek. Az esketés szol­gálatát Hegyháti János iharosberé­nyi lelkész, a menyasszony sógora végezte. Borki Sándor és Hideg Gizella november 28-án házasságot kötöttek a meszleni evangélikus templom­ban. Egyedülálló tisztviselőnők jelent­keztek, hogy a karácsonyi szünidőt szeretnék Kapemaumban tölteni, Kapemaum szívesen látja ezeket a testvéreket s mielőbbi jelentkezés esetén tud még számukra helyet biztosítani, Kapernaum, Gyenes- diás. Evangélikus özvegy pestkörnyéki háztartás vezetését, gyermekek ne­velését vállalja ellátásért. Megkere­sés Fürst Ervin orosházi lelkész címére. Nagy képes bibliát vennék. Aján­latot kér ármegjelöléssel a várpa­lotai evangélikus lelkészi hivatal. JEGYZETEK Laczkó Géza a kitűnő regényíró és kritikus de­cember elsején meghalt. Vele sírba szállott a »Nyugat« gárdájának egyik utolsó élő tagja, egy nagy műveltségű, finom ízlésű, választékos szavú író. S egy halkszavú, szelíd férfi, akit min­denki szeretett. Évek óta nem hallot­tuk írói szávát, de ha közelébe férkőz­tünk, megszólalt, s akkor éreztük, hogy az író a nemzet emlékezete, aki összekapcsolja a múltat a jövővel!, aki mindenre emlékszik s mindenkit emlékeztet. Laczkó Géza 1884-ben szü­letett s aki elolvasta egyik legszebb írásművét, a »Noémi fia« címűt, ezt a könnyedén álcázott önéletrajzot, s aztán a sok évvel később írt »Király­hágó «A a folytatást: tövirül-hegyire megismerte az embert és írót. Laczkó Géza egy színésznő fia volt, közelről látta a városról városra költözködő magyar színészeket, a régi orság igazi műveltség-hordóit, Kolozsvártól Po- zsonvig, végig a Dunántúlon s az Al­földön egész a csárdáig. Színészekről van szó, de közben kirajzolódik elénk kis képek tormájában egész Magyar- ország, nein csak a városok fametszet­szerű képei, 6 a Vándorlások az orszá­gon át, hanem a társadalom rajza is. Laczkó nemcsak jó megfigyelő, ha­nem hangulatot is tud adni s mindig a tárgy saját anyagából, nem önnön magából, ahogy más íróiknak szokása. Első nagy műve például, a »Német maszlag, török áfium«, egy vétkesen elfelejtett kiváló történeti regény, a magyar 17. századról. Zrínyi Miklós­nak, a költőnek és hadvezérnek élet­rajza van benne s a regény hősei mind a század nyelvén beszélnek. Laczkó eredeti levéltári kutatásokból elevenítette fel a Zrínyi-korszak ma­gyar társalkodó nyelvét, akárosak ké­sőbb Móricz Zsigmond az »Erdélyei­ben. Ebben a regényben js némettel- törökikel vív a magyar s szét akarja hasítani sorsa kárpitját, hogy saját, szabad s független életét élhesse. Laczkó Géza realisztikusan írt, hű­séges részletrajzzal, a részleteknek mozaikszerü összerakásával dolgo­zott. Kora társadalmát ép oly jól is­merte, mint a régi századokét. Tudós író volt, tanárnak készült, az Eö'vös- collegium nevelte és 1920-ig tanár is volt Budapesten. Nagy tudása és fran­ciás szellemességű stílusa kitűnően érvényesült tanulmányaiban, cikkeiben és kritikáiban. Száz meg száz ilyen írásművet írt. Emlékezetesek bevezetői az általa szerkesztett Kultúra-könyv­tár életrajzi köteteiben, cikkei a »Nyu- gat«-ban. Színi bírálatai kiválnak gon­dosságukkal és tárgyilagosságukkal. Laczkó érzelmes miagyar szemléleté­vel a tiszta emberiességet képviselte szellemi életünkben. Minden író tulaj­donképein egy művelődés-politikus. Laczkó Géza ebben is teljességre tö­rekedett, ismerte nemcsak Párist, ha­nem Moszkvát is, helyszíni tapaszta­latokból. Nem hagyhatjuk említetle- nül, hogy sokat s kiválóan fordított magyarra, főleg a francia prózából. Magas, nyúlánk alakja, szép ősz feje néma figyelmességgel hajolt még nemrég felénk. Most az élő arc ha­lotti maszk lett. Itt az ideje, hogy fel­támadjon az író, aki egy befejezetlen Ráfcóczi-regényt is hagyott hátra kéz­iratban Énekelni és rajzolni mindnyájan tanultunk az iskolában. Az ének hallani tanított, a rajz látni. Nem kétséges, mindkét óra prra való, hogy elvezesse a gyermeket a művé­szetekhez. Ma ez a pedagógiai felfo­gás nem csupán iskolai módszer, ha­nem a népnevelés általános útja-mód ja. Annál inkább meglepődött az egész magyar értelmiség, mikor néhány hét­tel ezelőtt egy napilapunk hasábjai­ról arról értesült, hogy az éneket és rajzot törölték a középiskolák tantár­gyaiból. A napilap egymásután kö­zölte a hozzászólásokat erről a kérdés­ről. Szellemi életünk személyiségei, közül megszólalt Kodály Zoltán Is, akinek a magyar énektanítás történeti reformját köszönhetjük s akinek a mondanivalója valóban nyom a lat­ban, Kodály az ének- és rajzórák el­vesztését nemzeti veszteségnek tartja. »Ata, amikor a művészetre fordítóit állami költség sokszorosa a réginek, hogyan fér meg ezzel, hogy éppen az iskolából kiszorult?« — kérdezi a nagy zeneköltő és zene-nevelő. Bátran megállapítja: »Elő nyelvünk eldurvult, mert nincs kiművelt hallásunk. Éle­tünk látható formáiban is sok a rút, mert látásunk kiművelése fogyatékos«. Az iskolából szerinte a művészeti ok­tatást a művészetellenes pedagógusok szorították ki. Elmondja Kodály, mily nehezen sikerült a huszas években az iskolába bevinni az éneket s 1945-ben felvinni egész a 8-ik osztályig. De a művészeti oktatás »sötét, serege« mim dig ott fenyegette ezt a vívmányt. Mert tvolt és van a műveltségnek egy sajátos magyar típusa: meglehetős irodalmi és tudományos tájékozottság mellett a művészi érzék egyetlen szik­rája nélkül. A botfülüséggel, mint af­féle kedves fogyatékossággal még di­csekedni is szokott«. Ezt a típust akar­juk továbbra is tenyészteni? — kérdd Kodály Zoltán. S aztán sorra megcáfolja a művé­szeti oktatás ellen felhozott érveiket. Szellemesen elmondja, mennyire ón­ál tató hazugság az, hogy a nagyszámú onerabérlet zenei műveltséget jelent. »Kultúrát nem lehet átvenni, mint egy lakást, bútort, ruhát. Azt tanulni kell, minden nemzedéknek újra«. Nem megoldás a városi zeneiskolák na­gyobb száma sem. Elsőrendű célunk: az ének-tanítás. Közőnségnevelésünk csakis az általános iskolában kezdőd­hetik. A nép művészi érzékét ott keM felkelteni és rendszeres, magasabb Irá­nyítás alá venni. Ha ez nem indul meg az általános iskolákban, később hiába próbáljuk. Kodály nincs megelégedve az általános iskolák mai énektanításá­val!. Megdöbbentő részleteket közöl arról a felületességről, amely ezen a téren elúrhódott. Zenei analfabétáik tanítják énekre a diákságot. S az ének­órát az órarend utolsó órájában tart­ják. Komoly reformra van tehát szük­ség ezen a téren, fejezi be fejtegeté­seit a legnagyobb élő magyar zene­költő. Mennyire igaza van! Csehszlovákiában járt Illyés Gyufa, kiváló költőnk s de- oember 2-án egy irodád mi estén érdekes beszámolót mondott tapasztalatairól. Figyelemmel hallgattuk végig. Az írók a nemzet legjobb diplomatái & okos nevelők is, amikor hazatérnek s a ta­pasztalt jót tanulságként átadják mindnyájunknak. Illyés Gyula nem a cseh iparról beszélt, hanem a művelt­ségről. Amelynek legszembetűnőbb vonása, mint mondotta, a mélységes hagyőmány-ti6zitelet. A csehek min­dig, a legnagyobb viharok közepette is, megtartották azt, amit felépítettek. Náluk nem jártak a tatárok, nekik tö­rök hódoltság helyett osztrák hódolt­ságuk volt csupán s annak köszönhe­tik az egész barokkot Prágában és Prágán kívül is. A harmincéves há­ború csak meg jegy intet te az országot, akárcsak a második világháború: épí­tészeti emlékekben nem tett kárt. Em­lékező nemzet ez, azért él nemzeti műveltségében oly erősen s mindent megtartóan. Amelyik nép nem emlé­kezik a maga múltjára, megszűnik nemzet lenni — mondotta Illyés Gyula. Ez a megállapítás az író szava saját nemzetének. Mondott egy törté­netet az emlékezésről, amely ide kí­vánkozik. Egy építész három évvel ez­előtt felfedezte Prágában Húsz János híres Betlehemi-kápolnájájnak egy ablakívét s egy darabka falát. Azóta lebontották azt a három nagy lakóhá­zat, amely a kápolnára s köréje épült s a maradék csonkhoz újból odaépi- tették az egész nagy kápolnát, úgy, ahogy volt a 15. században, amikor onnan elindult a cseh reformációé mozgalom. Ilyen egy emlékező nem­zet, amely szervesen építi bele életébe a műit minden érdemes szálát Ilyen tapasztalatok elmondása nagyon is rániktér. Szalatnat Rezső

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom