Evangélikus Élet, 1953 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1953-11-22 / 47. szám

% Víztől és Lélektől“ ^ ­Ä szektás hívek, különösképpen a felnőttek keresztelésének hívei mind­annyiszor a »víztől és Leiektől« valö újjászületés szükségességére hivat­koznak. Értik ezen a felnőttek keresz­telését. Megfeledkeznek azonban arról és nem tudják, hogy amikor Jézus szóba áll Nikodéniussal és azt mondja neki: »Bizony, bizony, mondom néked, ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten Országát*, akkor Jé­zus többet ért ezen, mint amit a szó »újonnan« jelent. Jézus ugyanis sza­vaival sokszor töld) mindenre céloz és egy szóval többet is mond. Az »újonnan« szó eredeti szöveg­beli, görög jelentése és maga a görög szó >'anóíhen« fő jelentésében azt je­lenti, hogy »jelűiről« és jelentései kö­zött csak mint legutolsó az a jelen­tése, hogy »újonnan«. Azt pedig, hogy Jézus miként és hogyan érti ezt, ö maga mondja meg, amikor azt mondja, hogy' »víz­től és Leiektől« kell újjászületni. A viz nála á felülről való újonnan szüle" tést jelenti, mivel követi a magya­rázó szó: »Létektől«. A Lélek pe­dig, miként a viz, mint áldás felül­ről jő, miiként az eső is. A »Lélek« úgy jő, miként a szél, mely a levegő- égből körülvesz s csak a zúgását hall­juk, de nem tudjuk, hogy honnan jő és hová megy. Azt is megmondja Jézus, hogy ö nem földi és nem testi dolgokra utals, tehát nem vízre és nem a fest és víz anyagi voltára. Azt mondja, hogy ami testtől szü­letett test az és ami LéleJotől született Lélek az. Azt is mondja: »Ha földiekről szól­tam nektek és nem hisztek, mimódon hisztek, ha a .mennyeikről szólok néktek. (Jn. 3:12.) A Nikodéniussal való beszélgetést követő 4-ik fejezetben a samáriai asszonnyal való beszélgetésében a 4:14. versben megmondja, hogy mi az a víz, amiről Ö szól, az pedig az Ige és az Evangélium, aminthogy a Szent- írás az »Elő Vízzel« az Igét jelöli. A viz a Szentirásban az Ige, mint a Léleknek »felülről újonnan« szülő ereje s a Léleknek naponkénti tisztító és frissítő, újító vize. Mindebben Is­ten Szent Lelke működik. »Víz és Lé­lek« Isten »felülről újonnan« szülő Lelke az Ige és a Szent Lélek való­ságában­Ezért szükséges »víztől és Leiek­től« újonnan születnünk. Megkezdő­dött a keresztséggel és folytatódnia kell az élettel mindhalálunkig, »Fe­lülről újonnan«, napról napra. Ez az Ur akarata. Gyimesy Károly Ax amerikai Presbiterlánus Egyháx a maccarthyxmus ellen At amerikai presbiteriánus egy­ház egyetemes tanácsa körlevelet intézett 8000 lelkipásztorhoz »az Egyesült Államokban az emberi jo­gok ellen intézett alattomos táma­dás« ellen. »Állami életünkben veszedelmes fejlődést figyelhetünk meg. Ez már egészen belenyúl a lelkiismeretbe és a magánvéleménybe, amely pedig egyedül Istennek köteles számot adni. Az igazságot lassan és csöndben a nyilvános élet előkelő szereplői meg­fosztják trónjától abban a hideghábo­rúban, amelyben a hazugságnak na­gyobb propagandaértéke van, mint az igazságnak. Azok a demagógok, akik propagandából élnek, az egész or­szágban megbecsülést szereznek. Az új bölcselet így hangzik: »el kell nyomni azt az igazságot, mély ellen­ségünknek használ. 'Ezzel az' igazság rab a szabadság országában«. A körlevelet Mac Kay Unok írta alá, aki a Mac Carthy és társai féle ankétokat az inkvizícióhoz hason­lítja és sajnálkozik, hogy milyen könnyedséggel ítélnek el nyilváno­san nőket és férfiakat pusztán rend­őrségi besúgók szavára. »Felhasz­nálják a kommunista veszedelem jelszavát arra, hogy félelmet, bete­ges gyanakvást idézzenek elő és be­mocskolják a derék polgárokat.« A szovjet-amerikai viszonyról Mac Kay kijelenti: »El akarjuk azt a cinikus viselkedést kerülni, ami a hivatalos körökben uralkodik, akik reménytelennek tartanak min­den tárgyalást, amely a nemzetközi problémák tárgyalások útján való megoldását célozza. Vállalnunk kell a kockázatot, sőt a kezdeményezést is magunkhoz kell ragadnunk, hogy ellenségeinkkel közös asztalhoz ül­jünk le tárgyalni« — írja a protes­táns egyház elnöke. ELSŐ IMÁDSÁGOS KÖNYVEM Imádságos képeskönyv gyermekek számára Színes képekkel, díszes kivitelben Ára: kötve 12.— Ft, fűzve 10.— Ft. Megrendelhető az Evangélikus Egyetemes Sajtóosztálynál, Budapest, VIII., Puskin-u. 12. Csekkszámlaszám: 220.278 VIII. EVANGÉLIKUS ÉLET GYÜLEKEZETI HÍREK < 1953. november 22. Szentháromság után 27. vasárnap, az egy­házi esztendő utolsó vasárnapja. Igék: d. e. Mk. 13,24—27. Jel. 21,1—5., d. u. Mai. 4,5—6. A vasárnap üzenete: Az új teremtés felé! — Liturgikus szín: zöld. RÁDIÓS FÉLÓRA November 22-én, vasárnap reggel fél 9 órakor evangélikus vallásos fél­órát közvetít a Petöfi-rádió. Igét hirdet Mekis Adám esperes. DEÁK-TÉR A Deák-téri gyülekezet a jövő hé­ten ismét gazdag programmal várja Budapest cvangéllkusságát. Hétfőn, november 23-án este 8 órakor a templomban Bach-estet rendez a Luthcránia Ének- és zenekar és szó­listák közreműködésével. Szombaton, november 28-án délután 5 órakor a Sütő-u. 1. sz. épület II. emeletén levő nagyteremben megrendezi ar, eddig olyan jól sikerült és sokat ígérő DEÁK-TÉRI ESTÉK-sorozat harma­dik estjét: »A VIZSOLYI BIBLIÁ­TÓL AZ ÜJ BIBLIAFORDÍTÁSIG« rímen. Előadást tart dr. Karner Ká­roly, teol. akad. tanár Közreműkö- dllk: Joó László, az Ifjúsági Színház tagja, Somoskövy Jenőné, M. Molnár Éva és Marton István. ZUGLÓ November 22-én, az egyházi esz­tendő utolsó vasárnapján a Bos- nyák-téri gyülekezeti teremben d. u. fél 4 órakor gyülekezeti nap lesz. Az előadások összefoglaló témája: Készület a halálra — készület az életre. ANGYALFÖLD Az egyházközség presbitereinek és hozzátartozóinak szereplésével no­vember 22-én, délután 6 órai kezdet­tel újra előadásra kerül: »Eliézer küldetése.« A gazdag műsorú estre a gyülekezet ez úton hívja meg az ér­deklődőket. Jöjjünk és hívjunk má­sokat is. PESTLŐRINC November 15-én, este 6 órakor a templom alagsorában szeretetvendég- séget tart az egyházközség. Mezősi György óbudai segédlelkész előadás­sal, Juhász Géza rákospalotai segéd­lelkész írásmagyarázattal szolgál, ENESE > t A gyülekezet tavaly felszentelt új templomának külső vakolása befeje­ződött. A kőműves szakmunkáján kívül minden egyéb munkát a gyü­lekezet tagjai teljesítettek. KISBARAT November 8-án gyülekezeti csen­desnap volt az egyházközségben. Sághy Jenő bezi lelkész szolgálatá­val. Az igehirdetések és előadások összefoglaló témája »A testvéri meg­bocsátás« volt. PUSZTAFÖLDVÁR A templom felszentelésének 40. évfordulója alkalmából a gyüleke­zetben november 29-én a gyülekezet volt lelkésze: Honéczy Pál nyugal­mazott lelkész hirdeti az igét. PEST MEGYEI EGYHÁZMEGYE A Pest megyei egyházmegye lel- készi munkaközössége november 10— 11-én Foton, a Mandák Belmissziói otthonban kétnapos gyűlést tartott. A majdnem teljes számban megje­lent egyházmegyei lelkészi kar mind­végig nagy érdeklődéssel hallgatta a gyűlés gazdag tárgysorozatát és vett részt a megbeszéléseken. Ifj. Pröhle Károly teológiai akadémiai tanár »Az egyházi tanítás fontossága a gyülekezett munkában«, Zászkall- czky Pál fóti lelkész pedig »Idősze­rűtlen prédikáció« címen tartott elő­adást. Vállnt János esperes ismer­tette az országos esperesi értekezle­ten elhangzott nagyfontosságú elő­adásokat. Az ismertetést élénk meg­beszélés követte. Az áhítatokat Győri János és Lupták Gyula tartotta. A közös bibliatanulmányozást Jávor Pál ceglédi lelkész bevezetése készí­tette elő. A munkaközösség elhatá­rozta, hogy minden gyűlésen offer- tóriummal segíti a kistarcsai özvegy papnék otthonát. NAGYSZÉNÁS A gyülekezetben november 23— 29-lg igehirdetés! sorozatot tartanak, melynek szolgálatát Gyöngyösi Vil­mos, budapest-fasori lelkész látja el. Az igehirdetés témái a következők: Ezéklel a ritkán hallott próféta. 1. Rajtunk lön az Ürnak keze (Ezék. 1, 3.), 2. ök és atyáik vétkez­tek (Ezek. 2, 1—7.), 3. Minden beszé- dimet halld meg (Ezék. 3, 8—10.), 4. Ezüstjük és aranyuk meg nem sza­badítja őket (Ezék. 7, 19.), 5. Én le­szek nékik templomul (Ezék. II, 16.), 6. Megtérve éljen (Ezék. 18, 21—24.), 7. Istennek igéje él és megmarad örökké (I. Pét. 1, 22—25.). FŐT A november 24—26-ra tervezett ökuménikus konferencia Fóton el­marad. Valószínűleg január végén — február elején tartják meg. Az idő» pontot később közöljük. SZARVAS Az új templomi gyülekezetben no­vember 2. és 8. között igehirdetés- sorozatot tartottak. A reggeli igehir­detések Ámos fcrófétakönyve alapján szóltak. Esténként pedig Máté 25. alapján szólt az Ige. A szolgálatot Pásztor Pál rákoskeresztúri segéd- lelkész végezte. CSALÁDI HÍR Kiss Kálmán, a Zuglói Evangé­likus Egyházközség tiszteletbeli pres­bitere november 16-án ritka ünne­pet ült családjával: házasságának 55. évfordulóját. A jubiláló családra Isten áldását kérjük! HÁZASSÁG Záborszky Csaba felsőpetényi fél­kész é3 Demeter Éva november 15-én házasságot kötöttek a balassagyar­mati templomban. Német és angol nyelvtanítást vál­lal diplomás nyelvtanárnő. Címe; VIII., Kisfaludy-utca 28/a. II. 3. AMI MEGFIZETHETETLEN Megfizethető és megvehető az étel, de nem az étvágy, az orvosság, de nem az egészség; a puha ágy, de nem az álom; a tanítás, de nem a bölcseség; a díszítés, dg nem a szépség; a gyönyörű bútorok, de nem az otthon; a világnak minden kedvtelése, de nem az öröm; az is­merősök, de nem az igaz barátok; a szolgálat, de nem a hűség; nyu­galmas napok, de nem a békesség. A pénznek bűvös ereje van, ami­vel sokat meg lehet szerezni ezen a világon, de sohasem a boldogságot. A pénz kulcs, amellyel sok ajtó megnyitható. A mennynek kapuját azonban ez a kulcs sohasem nyitja meg. Sana A LUTH ERANIA B AGH-E STJE 1953. november 23-án, hétfőn este 8 órakor a Deák-téri templomban MŰSOR: ... 1. 6. sz. kantáta (Bleib bei uns) vegyeskarra, énekszólókra és zenekarra 2 Korálelőjáték orgonára 3. 140. sz. kantáta (Wachet auf) vegyeskarra, énekszólókra és zenekarra KÖZREMŰKÖDNEK: A Lutheránia ének- és zenekar Weltler Jenő vezetésével, M. Molnár Éva (szoprán-szóló), Máthé Jolán (alt-szóló), Kaposy Andor (tenor­szóló), Littasy György (basszus-szóló), Zalánfy Aladár (orgona) Az adományokat a Deák-téri templom javára fordítjuk ÉVFORDULÓK ] CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY 1773. november 17-én született Debrecenben, éppen nyolcvan esz­tendővel ezelőtt. A jó költőnek nem árt az idő, attól nő, amitől a rossz költő elvész. Csokonai úgy él tuda­tunkban. mint a magyar rokokó köl-' tője. Mennyivel több volt ennél! »Vakmerőségnek látszik ugyan, a Himfy szerelmei után, Erato lantját valakinek megzendlteni merni mos­tanában ...« — így kezdi a költő hí­res élőbeszédét Lilláról írott »érzé­keny dalaihoz«. Csokonai azonban több volt egy vakmerő költőnél. Kisfaludy Sándor versei mellett mert különbözni mindattól, ami ko­rának magyar ízlését és világát je­lentette. Nagy költő volt, a legna­gyobbak egyike. Mert különbözni, mert újszerű és forradalmas lenni azzal az őszinteséggel, amely egész költészetét annyira jellemzi. Valaha csak a rokokó poétájának tűnt fel. Bár ismerjük, mondjuk el, hogy jobban emlékezzünk rá: Nyílj ki, nyájasan mosolygó Rózsabimbó, nyílj ki mái Nyílj ki: a bokorba bolygót Gyenge szellő csókja vár. Tüstént átfut rajtunk a nagy költészet tüze. Szembe mert szállni a közízlés­sel, ügy beszélt érzelmeiről, mint közügyről volt szokás akkor. Újra megmutatta a magyar költő bátorsá­gát, mely Balassi Bálint óta el­veszett. A középszerűségben állott fel s mutatott meglepő új szépsége­ket magyar nyelven. Üj költőként állott elő, arra a meggyőződésre hi­vatkozva, hogy minden, ami emberi, megénekelhető és kifejezhető. Köl­tészetét ez a szabadság-vágy jel­lemzi: ÉS ESEMÉNYEK Szép szabadsági óh sehol sincs E világon oly becses kincs, Mely tenálad nagyobb volna, Vagy tégedet kipótolna. Te könnyíted terheinket; Ha bú rágja sziveinket, Biztatsz minket. Ez az ő hangja, ez az ő vallomása. A kóbor szegény diáké, aki egy sü­ket és szívtelen társadalomban írta a legszebb magyar mondatokat s harminchat éves korában elvitte a tüdővész. Nem csodája, hanem ol­vasnivalója Csokonai a magyarnak. Olvasnivalója egész költészete, mely kortársaiéval összehasonlítva nő ma­gasra, mint egy szikrázó öbeliszk. A rokokó költőjében, aki sárga se­lyem-kabátot, nyakravaló csipkét, lakkas topánt, parókát, illatos vizet, francia kertet és a spanyol etikettét csak hírből ismerte, mint bármelyik jobbágy-kortársa, e költőben, igaz realista szemléletet találunk, ha jól odafigyelünk mondanivalóira s sza­vaira. Olvassuk el prózáját, például leírásait, úti leveleit, mllv klasszi­kus magyar prózával találkozunk. Élő, nagy költő, velünk élő, velünk beszélő költő Csokonai. K o s z t ol á- n y i Dezső egyszer hosszan elnézte az esteledő Debrecenben Csokonai szobrát s magához valónak találta a költőt. Tudjuk, Ady nem egy érzel­mi beállításában Csokonaiból indul ki. Érdemes hát visszasétálni a for­ráshoz. Debreceni sírja, a régi re­formátus temetőben, évtizedeken át oly elhanyagolt volt, hogy meg se találták, akik keresték. Most a deb­receni úttörők gondozzák a Csoko- nal-sírt, mint olvassuk a jubileumi'1 beszámolóban. Költészetét irodalom- történészeink újra-értékelik. ” Buda-' pesten, a Városligétben. az évfordu­lóra leleplezték Csokonai szobrát. A költőnek s a nemzetnek azonban az kell, hogy újra olvassák, újra mond­ják, mondogassák verseit. ÖTVEN ÉVVEL EZELŐTT ■ jelent meg II. Rákóczi Ferenc híres önéletrajza magyar fordításban. Dómján Elek evangélikus lelkész, Abauj-Fancsal papja, a későbbi püs­pök, fordította magyarra a művet s adta ki 439 oldalon Miskolcon. Is­mét egy haladó hagyományunk, amelyről nem szabad megfeledkezni. Érdemes munkát végezne az, aki összegyűjtené mindazt, amit a né­pért küzdve-harcolva, száz meg száz magyar lelkipásztor hazánk szellemi felemeléséért végzett. Dómján Elek is ezek közé tartozik. Mily kitűnően látja Rákóczi alakját. »Nem azon hit igéit halljuk .Vallomásaiból’, melyet korlátok közé szorít a felekezetiség, hanem azon egyéni benső hitét, mely láthatatlan láncaival Istenhez csa­tol.« Helyesen állapítja ezt meg így a könyv elé írt bevezetőben, tárgyi­lagosan mutat rá arra, hogy a fele- kezetiségből kiemelkedő benső hit­élet a Rákóczié, aki mindnyájunké s összekötőnk, mint senki más. Rákó­czi évében s a kuruc szabadságharc évfordulóján ne feledkezzünk meg a vezérlő fejedelem olyan katonái­ról, mint Dómján Elek volt, aki megvallja, hogy »a hazafiul köteles­ség sarkalta« a fordításra. Igaza volt. Népünknr^ nemcsak ünnepi szózatra van szüksége Rákócziról vagy bárki­ről múltunk nagyjai közül, hanem arra, hogy az ő saját szavukat ol- vassa-hallja s elgondolkozzék fölöt­tük. SZLOVÁKIA REFORMÁTUS PÜSPÖKE lett Varga Imre rimaszombati réfonfiAtu* lelkész, a szlovákiai re­formátus magyar lelkész! kar egyik legműveltebb tagja. Az újsághír ér­tesít minket is. A szlovákiai refor­mátusok és evangélikusok nehéz, sú­lyos megpróbáltatásokon mentek ke­resztül azokban az években, ame­lyekre a történetíró * joggal írhatja fel címül egykori cseh és szlovák ál­demokraták és álhumanisták nevét. Húsz és Comenius, Bél és Krman hazájában jelszavakra, s soviniszta állításokra hivatkozva, Benes Eduard és fegyvertársai a magyar nyelv ül­dözésére határozták el magukat. A protestantizmus ott maga alatt vágta a fát, amikor megtagadta az élő szó jogát magyar testvéreitől. A szlovákiai magyarok jogegyenlő­ségének egyik láncszeme most a re­formátus egyház zsinatának szabad döntése egy református püspökség felállításáról, s a szabad választás eredményeként a püspök személye, akit a kormány megerősített s ezzel összekötővé avatott az állam és a re- formátusság között. Történeti for­dulat ez. része annak a restitúció- nak, amiben Szlovákia magyarságá­nak most része van, hogy együtt építheti hazáját a szlovákokkal s együtt őrködhet velük a béke strá- zsáján. BACH ES MAGYARORSZÁG címen Major Ervin, kiváló zene­történészünk írt érdekfeszítő össze­foglaló tanulmányt. (Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1933.) Bach mu­zsikájának magyar kapcsolataira már többen hívták fel a figyelmet. Job-wn Sebestian Bach Polonaise- dalramát Szabolcsi Bence Bi­hari, Csermák és Lavotta verbunko­saival hasonlította össze s fedezte fel a meglepő hasonlatosságot. Kodály és Szabolcsi együttesen állapí­tották meg, hogy Bach H-moll or- gonafugájs Tinódi »Eger vér via­daljáról való ének«-ének 1553-ból származó dallamával azonos a téma első kilenc hangjában. Bach család­ját Korabínszky 1781-ben kiadott lexikonja óta magyar származású­nak tudjuk. Maga Bach Is tudta, hogy ősatyja, Veit Bach, zsemlye­sütő volt Pozsonyban s protestáns vallása miatt ment Németországba, menekülve a kezdődő magyarországi protestáns-üldözésektől. Major Er­vin most nemcsak felsorolja mind­azokat, akik Bach magyar, illetve magyarországi származásáról írtak és tudtak — köztük Liszt Ferenc is, aki azt írta: »Bach az én földim volt, tudniillik szintén magyar szár­mazás« —, hanem tárgyilagosan megállapítja,, hogy ez a kérdés még nincs eldöntve. A 18. században több Bach-család fordul elő Magyar- országon, Pozsonyban is, de a nagy német zeneszerző kétségtelen rokon­sága bármelyikkel közülük még min­dig nincs teljesen bebizonyítva. Min­denesetre szembetűnők a magyar motívumok Bach zenéiben s rendkí­vül érdekesek a két századon át hú­zódó vallomások, többnyire német nyelvűek, Johann Sebestian Bach magyar származásáról. Major Ervin rendkívüli kutatómunkával össze­gyűjtötte a Bach-múvek magyar- országi elhangzásának történetét, adatait, Bach nevének előfordulá­sait a magyar sajtóban. Bach E*z- dúr fugája elsőlzben 1798-ban jele­nik meg Budán, egy pozsonyi zene­tanár kiadványában. Azóta a nagy protestáns zenekölto művet szerves részét alkotják a magyar zenei élet­nek. Bach ismerete és népszerűsítése a magyar protestáns egyházi mu­zsika érdeme is egyúttal. Eszünkbe jtit Vörösmarty Mihály Lijzt- költeményének sora: »bárhová mégy, mindig hű rokon«. Hű rokonunk hát Johann Sebastian Bach 1», akár egészen biztos, hogy őse őseinkkel élt e hazában, akár csak átment e honon s magával vitte szenvedé­seinek és örömeinek ritka dallamát Németországba. Szalatnai Rezső

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom