Evangélikus Élet, 1953 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1953-11-15 / 46. szám
4 EVANGÉLIKUS ELET fi HÁLAÜNNEP Kantáta-est a fasorban Az lutheristák és kálvinisták ekle, zsiája micsoda? Oly embereknek gyü- leközeii, kik Isten kegyelméből az Krisztus érdeméért az örökéletre választatván, hiszik valóságosképpen bűnök bocsánatját, és noha míg ez világon vágynak, gyarlóságok miatt mindennap óránként Isten ellen vétenek, de azért az Istennek kegyelméből ki nem esnek és az Istennek idvözítö segítségétől meg nem josztattatnak, hanem annak ereje által felkelvén peni- tenciát í=bü<nbánatot) tartanak, az Isten igéjét hallgatják és a sákramen- tomokkal élnek bűnök bocsánatjának bizonyságára; azkik minden bálványokat gyűlölnek, az szenteket hitükben való állhatatosságokért böcsiilik, de nem imádják, hanem állhatatosságoknak nyomdokát követvén, hitben, reménységben és szeretetben, az emberi gyarlóságot Isten lelkének ereje által magokban fojtogatják; kik egy Krisztus pásztorsága alatt keresztyéni jó- cselekedetökben gyarapodván, Isten szerint végzik el életüknek pályafutását s el is veszik megcsalhatatla- nul az megígért örökéletnek koronáját. Ez, katolikus uraim, az mi tudományunk, melyet az jezsuitáknak és minden hamis tudománya embereknek ellenünk kákogások ellen készük vagyunk az Szentirásból cikkelyenként megmutatni és ez mellett, ha kéoáii- tatik, életünket is letenni. Te is hát, szerető’ jezsuita uram, azki kedvéért mindezeket előhozom, így érts mind mi felőlünk s mind az te palvarkodó rágalmazásod felöl, mely szerint eitgemet minden igaz tanítókkal együtt áj tudománya embernek mondái, úgyany- nyira, hogy 1517 esztendő előtt senki azon a hitön és valláson nem volt. Mely vakmerő mondásoknak mivoltát mind ezideig való megjegyzésömből eszedben vehetted s mind továbbad jobban végére mehetsz, midőn sokszáz esztendővel azelőtt, kik és holott s mennyi számuvan tanították légyen ezen tudományt, előszámlálom és megcáfolásodra mind ez világ eleiben támasztom. De annak előtte intöm az katolikus uraimat, hogy azmint ez ideig veled való iraktámból (^tárgyalásomból) megérthették, vonják rámára az te tudományodat is, mely minden jezsuitákkal köz, és cirkálják meg ^vizsgálják meg), ha az ti piperes dicsekö- déslök szerint oly-é ez, azki az Szentíráson, az páterek (=ősegybázi atyák) értelmén és azok után való igaz tanítóknak tudományokon fundáltatolt-é, avagy nem; és ha nem azon, higgyék el akárcsak moslan immár, hogy az jezsuitáknak tudománya sem nem igaz, sem nem régi, hanem egyször is, máskor is az római pápáknak magok konyhájáért leikök veszedelmével lödozott, fódozott találmányok, mint egy rongyos koldusköntös. Adjon Isten ö Felsége szent nevéért oly elmét és oly indulatot, hogy ilyen tudománytól és efféle tanítóktól mindenek oltalmazhassák meg magokat. 1616. Ez a részlet a Deák-téri Esték sorozatban tartott »Tűnő századok« reformációi esten hangzott el. LELKÉSZBEIKTATÁS FANCSALBAN Fancsal ősi település. Első birtokosa, akitől nevét is nyerte bizonyos Fancsal nevű nádor a XI. században. A reformációt valószínűleg a kezdet kezdetén elfogadták, mert a gyülekezet tagjai között igen sok a Luherán nevezetű. A gyülekezet Jelenlegi temploma az 1700-as évekből származik. Valódi »Hegyen épült város«. A község legkiemelkedőbb pontja magaslaton terül el. 12 szórvány evangélikusait hívja, várja, gyűjti. A Türelmi Rendelet idején működött első lelkésze, Fornéth Ke- resztély szervezte meg a nagy hegy- hegyaljai egyházmegyét, amely Nagyváradtól egészen Ózdig terjedt. A nagy hegyaljai egyházmegye 112 évig állott fenn. A gyülekezet nagy lelkészei közül kiemelkedik dr. Dómján Elek püspök, aki fancsa’.i magányában fordította le, illetőleg átköltötte II. Rákóczi Ferenc Vallomásait, Rákóczi Ferenc evangélikus lelkének ezt a csodálatos megnyilatkozását. Nagynevű elődök nyomdokába lépett Buchalla Ödön, akit dr. Vető Lajos püspök lelkészküldési jogánál fogva a gyülekezet lelkészéül kiküldött. Buchalla Ödön a volt Tiszai Egyházkerület kerületi lelkészi tisztéből került a fancsali egyház élére. Moravcsik Sándor diósgyőri lelkész borsod-hevesi esperes beszédében a helytállás kötelességét hangoztatta. Megismertette a gyülekezetét Buchalla lelkész útjával és utalt arra, hogy a szenvedések, megpróbáltatások a lelki embereket elmélyítik, megszépítik és meggazdagítják. Buchalla Ödön az előírt Luk, 14:25—35. alapján tartotta meg igehirdetését. Utalt arra, hogy mind a gyülekezet, mind a lelkész hajlik a népszerűséghajhá- szás, az elbizakodottság s felületesség felé. Mind a gyülekezetnek, mind a lelkésznek szól az előírt ige. alázatra, magunkba- szállásra, bűnbánatra int. Az Északi Egyházkerület és hajdú-szabolcsi egyházmegye, valamint a délszabolcsi egyházközség köszöntését Megyer Lajos esperes, a borsod-hevesi egyházmegyéét Becht József felügyelő, az egyházmegye lelkészi karának üdvözletét Solti Károly abaújszántói lelkész, a testvér református egyházét Vajthó István bereti lelkész, a testvér hernád- vécsei egyház szeretetét Abaffy Gyula lelkész tolmácsolta. Végül is Szalicky Endre egyházfelügyelő fogadta örömteljes Istenhozottal a lelkészt.------------------------------- y GARAY JÁNOS SZÁZ ÉVE / Egy költő halhatatlanságát nem az irodalomtörténet biztosítja, hanem az olvasó. Halhatatlan az, akire emlékeznek. Akinek a verssorait folyvást mondjuk, midőn versmondó hangulatban vagyunk: akinek a kötetét kihúzzuk a könyvek közül s felütjük, ez az, amit keresünk. Garay János, aki száz évvel ezelőtt halt meg, csak két- három költeményével él emlékezetünkben. Sietünk megállapitani, hogy méltatlanul. Nálunk a költők halhatatlanságát az iskolai olvasókönyvek döntik el, ezek a különös antológiák, melyek mindig egy kor ízlését és szellemét képviselik. Garay János neve tüstént a Hont című versét társítja emlékezetünkben. És természetesen eszünkbe jut az évfordulónál az Obsitos, azt is betéve tudjuk, kötelező volt, három versszakot kaptunk belőle minden magyar órára. S 'még egy verse merül fel gyorsan az olvasókönyv betűivel és színével, a Mátyás király Gömörben. S ezzel véget is ér egy költő élő emlékezete kései olvasóiban. De száz év komoly s tiszteletre- intő mérték. Elővesszük hát Garay János költeményeit s lapozgatunk bennük. Itt is, ott is tiszta, okos és igaz sorok késztetnek megállásra. Ez a költő őszintén együtt élt korával, nem volt mesterkélt, lantja azé a mozgalomé, amely a haza újjászületését írta zászlajára s a zászlót a néD kezébe tette. A lik nemzeti jellemmé. Nem véletlen, hogy történetünkből Kontnak és társainak halálát választotta hatásos mondanivalóul önnön korának magyar királya és zsarnoki kormányzata ellen. Nem véletlen, hogy Mátyás királyról azt irta meg, hogyan leckézteti Gömörben az urakat: lm, dolgozott a munkás, míg vigadónk, urak! Nem váltanák fel őket, hogy ők vigadjanak? — szól Mátyás úri kíséretéhez s máris ragad kapát s maga után szólítja munkába kíséretét. A Szabaddá lettél, elnyomott magyar nép! című nagy költeményében méltón sorakozik Petőfi mellé a szabadságharc értelmezésében: Földet míveltél véres verítékkel, Te szániád, ntagvát te vetetted el, De más aratta meg gazdag kalászit, Munkád feles bérét más szedte fel. Munkád után tied ezentúl a bér, Nincs szolgamunka többé, nincsen úrbéri Ezt a népnek mondotta. S kívánta, hogy értse meg a nemzet minden egyes tagja. A szabadságharc után csak betegsége mentette meg az osztrákok üldözésétől. Egyetemi katedráját elvesztette, pótlásként az Egyetemi Könyvtárban kapott állást. 1853 november 5-én halt meg. Családjának és hazájának szentelte minden érverését, mint maga írta egyik versében, üzeA nyíregyházi egyházközség 200 éves jubileumára Istent imádni és hazát szeretni . Az ekeszarva mellett is lehet; Csak egy az út s a bajból az vezet ki: Istent imádó hazaszeretet! ^ E szent igazság ébresztő szavával Jelentek meg, drága őseink, A győzelemnek édes mámorával Hirdetve azt, hogy Isten megsegít! Istent imádni súlyos áldozat volt A zaklatás és üldözés miatt; A más hit és a más nyelv kárhozat-folt, Elet-halálra szóló sírirat; Iiitvallomástok mégse fült kudarcba. Mert gyengetelkű nem volt közfetek: •»Erős várunkkal« mentetek a harcba %S Tranosciusból énekeltetekl Ágröl-szakadt nép, akit eltipornak, De a szemében lelkes láng lobog: ' Carast garasra gyűjt, koplal, kuporgat S verejtékével épít templomot! Nagy volt e mű, mint alkotója lelke, S ennek sugárzó fénye volt a hit. Es ez emelte és meg is teremte A lélek szép és jó gyümölcseit: Szeretet, öröm, béke és szívesség, Megbízhatóság, józan értelem. Hűség, szelídség, bölcs mértékletesség, Alázatosság, istenféleleml , Mert emberé a munka az ekénél, De a gyümölcs, az áldás Istené! S hogy várjad ezt, ha csak a földre néznél Es nem tekintenél fel az ég jelé?! Hazát szeretni, fötdjét megbecsülni Imára hivő istentiszteleti Testvéri szívvel benne egyesülni: Ez boldogíthat népet, nemzetet! Törvény s igazság szabja meg a rendet, Jog birtokában bátran élnek ők: ürber, robot, vám s mindenféle terhek , Könnyebre válnak s elviselhetök! Földhöz ragadt nép, föld kell? Jer tmhazzáiikI — 0, hisz mi mindig erről álmodunk. Mert akié a föld, azé az ország, lit lesz hazánk és áldott otthonunk! — Zsell&r előbb, most rabja már a földnek, Békés, türelmes, dolgozó paraszt; Aztán szabad lett és nem ejte többet Sorsán kesergő, búsuló panaszt. »Nyelvében él a nemzet!« Megtanultad, Hogy elmarad az, aki nem halad; Meg nem tagadtad emlékét a múltnak, De jó magyarnak vallottad magad! S kétnyelvűséged nem vált szégyenedre: Több ember az, ki több nyelvet beszél! Kettős erővel küzdve, védekezve Talpon maradtál, el nem fájt a szél! All még a Nyírség vára és az egyház! S engem, ki néki adtam étetem: Történetünknek minden lapja megráz E kétszázéves hálaünnepen! Mi volt a kezdet, és mi lesz a vége? Csodát művelt a munka és a hit! _ Hadd zengje ég-föld: Isten óvja, védje Szabad hazánknek szent oltárait! VIETORISZ JÓZSEF Készülj az ige hallgatására! Szentháromság ünnepe után 24. vasárnap. János ev. 5., 26—30. Nem tudom, ismered-e ennek a szónak a súlyát: késő. Klinika folyosóján csendes orvosi beszélgetés összefoglalásaképpen talán már neked is mondták, miikor egy kedves hozzátartozód életéért aggódtál: késő. Altkor döbbenetes erővel, kikér ül hetet le nü 1 ott állt előtted a kegyetlen végzet: a halál. Saját halálunk ténye azonban nem mindig áll ilyen kikerülhetetlen tényként a szemünk előtt. Vagy úgy gondoljuk »messze van odáig« és »ráérünk arra még«, vagy megpróbáljuk tisztes távolból a legtermészetesebb jelenségnek minősíteni és azt mondjuk: meghalunk, aztán pont. Kész. Jézus a kijelölt igében arra akar megtanítani, hogy a mi ilyen okoskodásunk nem helytálló. Ha tisztes távolból úgy is gondoljuk, hogy halálunk után pont következik minden után, amit életünk jelentett, és »kész«, akár hosszú, vagy rövid, alkotásokat felmutatni tudó eredményes élet, vagy félbeszakadt torzó, jó cselekedetekben gazdag, vagy másokat elkeserítő, nekik terhet jelentő élet volt az életünk, Jézus kettőspontot tesz utána. Folytatása következik. Életünk folytatása az Ö kezében van, mert ö Isten akaratából életnek és halálnak Ura, és hatalmat kapott élet ajándékozására és ítélet tartására. ítélete megfellebbezhetetlen és csak ítélete után következik a pont. Amit addig elmulasztottunk, már nem pótolható és amit elhibáztunk, már nem helyrehozható. ítélete az élet feltámadására, azaz Vele való létre, vágj’ a kárhozat feltámadására, azaz a Tőle való eltaszíttatás sorsára itél. ítéletében azt keresi, hogy életünk Neki engedelmeskedő hit által Neki szolgáló, jócselekedetekben látható megújult élet, vagy engedetlen, terméketlen, gonoszt cselekvő, rosszat művelő régi élet. A »késő« szónak akkor van a leg- terhelőbb súlya, ha engedetlen, eredménytelen, elherdált, hiábavaló élet után Ő tesz pontot és megfelebbez- hetetlenül »késő«, a Neki való szolgálatra, megújulásra és jónak cselekvésére. Krahling Dániel November 22-én, vasárnap este fél 8 órakor a »Nagy mesterek, Nagy művek« című sorozat III. hangverse« nye lesz a fasori evangélikus templomban »Kantáta est« címen. Előadásra kerül Händel: Ó uram árva lelkem. Händel ezen műve tu-i lajdonképpen anthem, zsoltár feldoW gozás, egyik közkedvelt dallamunk, a »Szívem szerint kívánom« 6 ver« sének feldolgozása. A másik kantáta szerzője Kuhnau János, Bach elődje a Tamás-templom kántori tisztségé« ben. »Úgy vágyom én Krisztusomnál lenni« kantátája, az előbbi kantáta« hoz hasonlóan a halálról, életünk utolsó órájáról szól: a kétségbeesés« ről, zokogásr-ól, fájdalomról, de Krlsz« tusra tekintve megszólal a remény, a bizonyosság: Krisztussal tovább élünk. A kantáta szövege így fejezi ezt ki: »Az Ur örök reménység, S e szív nem fáj tovább«, »Csak Te •vagy élet Jézusom«. A harmadik kantáta Telemanntól a »Jöjj népek megváltója« ádventi korállal kezdő« dik és az ádventi Krisztus varasról szól. Közreműködnek Molnár Éva (szoprán), Uher Zita (alt), Kapósi Andor (tenor), Rissay Pál (basszus), Peskó György (kootimo), vezényel Peskó Zoltán. Händel népszerű F« dur orgonaversenyét Peskó Zoltán szólaltatja meg. Vezényel Rozsnyay Zoltán. Előzetes helybiztosítás a fasori lel« készi hivatalban kérhető. Istentiszteleti rend November 15-én PESTI OLDALON: Deák-tér d. e. 9 (úrv.) Zay László, d. e. 11 Kemény Lajos, d. u. 6 Zay László. Fasor d. e. V2IO Gyöngyösi Vilmos, d. e. 11 Gyöngyösi Vilmos, d. u. 6 Szita István, d. u. y27 Szere« tetvendégség. Dózsa Gy.-u. d. e, Való Szita István, tlllői-út 24. d. e, V2IO, d. e. II. Rákóczi-út 57/b d. e, 10 (szlovák) Szilády Jenő dr., d. e. 7,12. Karácsony S.-u. d. e. 10. Thaly K.-u. 8. d. e. 11. Bonyai Sándor d. u. 6 Vámos József. Kőbánya d. e, V»10 Hafenscher Károly, d. u. 4 Hafenscher Károly. Simor-u. d. e, 7« 12 Hafenscher Károly. Utász-* d. e. Vil2 Benczúr László. Zugló d. e. 11 H. Gaudy László dr., d. u, 6 Muntag Andor. Gyarmat-u. d. e. y210 Muntag Andor. Rákosfalva d, e. »A12 Muntag Andor. Fóti-u. d. e, 11 (úrv.) Rimár Jenő, d. u. 7 Gádor András. Váci-u. d. e. 8 Rimár Jenő, d. u. 4 Gádor András. Újpest d. e, 10 Jancsó Bertalan, d. u. y27 Blázy Lajos. Dunakeszi-Alag d. e. 9 Blázy Lajos. Vas-utca 2/c. Szimonidesa Lajos. Rákospalota MÄV-telep d. e, V29. Nagytemplom d. e. 10. öreg- templom d. u. 3. Pestújhely d. e. 10 Kürtösi Kálmán. Rákoskeresztúr d. e. V*ll. Rákoshegy e. 9. Rákosliget d. e. 10. Rákoscsaba d. e. 9, Békés József, d. u. V27 Békés Jó« zsef. Cinkota d. e. 9 (gyerm.), d. e, 10, d. u. V23. Mátyásföld d. e. V212, Kerepes-Kistarcsa d. e. V,10. Pest« lőrinc d. e. 11, d. u. 5. Pestimre d. e, 10. Pesterzsébet d. e. 10. Soroksár- Ujtelep d. e. ’AS- Kispest d. e. 9, d. e, 10, d. u. 6. Wekerle-telep d. e. 8. Rákosszentmihály d. e. V2II, d, u. 5, BUDAI OLDALON: Bécsikaputér d. e. 9 Pethő István, d. e. 11 Sréter Ferenc, d. u. 7. To« roczkó-tér d. e. 8 Sréter Ferenc. Óbuda d. e. 9 Komjáthy Lajos, d. e, 10 Komjáthy Lajos, d. u. 5 Kom«, játhy Lajos. XII., Tarcsay V.-u. 11, d. e. 9. Teológus, d. e. 11 Prőhle Ká« roly, d. u. 7 Gyülekezeti est. Hűvös« völgy, Lelkésznevelőintézet d. e. 10 Karner Károly. Kelenföld délelőtt 8 (úrv.), d. e. 11, d. u. 5. Német- völgyi-u. d. e. 9. Külső-Kelenföld d. e. 12 (úrv.). Csepel d. e. 11 Vető Lajos dr, d. u. 6 Várady Lajos, Budafok d. e. 10. Nagytétény d. e, 729. Kelenvölgy d. e. 9. Albertfalva d. e. Vili- Csillaghegy d. e. V2IO, JÉZUS BONBOCSANATOT AD NEKED — nem azért, mert különben elkár- hozol, — nem azért, mert hiszel, — nem azért, mert szereted Islent, — nem azért, mert haragszol a bűnre, hanem egyedül az ő áldozatáért. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. VIII., Puskin-u. 12. Telefon: 142-074 Seerftesztésért és kiadásért felel: Dezséry László szerkesztő Budapest, III.. Dévai Bíró Mátyás-tér I, Előfizetési árak: Egy hóra 5— Ft. negyedévre 16.— Pl, félévre 30— Ft egesz évre 00.— H _______Csekkszámla: 20.412—VIII. A Pesti (Deák-téri) Evangélikus Egyházközség és a Lutheránia BACH-ESTJE 1953. november 23-án, hétfőn este 8 órakor a Deák-téri templomban MŰSOR: 1. 6. sz. kantáta (Bleib bei uns) vegyeskara, énekszólókra és zenekarra 2. Korálelőjáték orgonára 3. 140. sz. kantáta (Wachet auf) vegyeskarra, énekszólókra és zenekarra KÖZREMŰKÖDNEK: A Lutheránia ének- és zenekar Weltler Jenő vezetésével, M. Molnár Alvincsi Péter (1570—1634): NEMES VETÉLKEDÉS azfelől, hogy az evangélikusok tudománya-e új, vagy az mostani római valláson való pápistáké?
