Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1952-03-23 / 12. szám

evangélikus elet I —ti Az eg it házi orten el b6l §9Az Űr magyarországi apostola" Maga Luther Márton adta ezt a aevet Honterus Jánusnak, az erdélyi szászság reformátorának. A reformáció új embertípust teremtett hazánkban. Mohács előtt a tudományos érdeklő­dés a kiváltságos osztályok magán- szórakozása: reformátoraink működése során mind nyifvánossabbá válik, hogy a szelem édestestvére az erkölcsnek. Á Biblia eljut a széles néprétegek­hez s előretör a kultúra. Könnyebb már Magyarországon könyvhöz, . iskolához ju'nl s az érdeklődő, ha szegény is, Inkább kielégítheti tu­dásvágyát. h kultúra demokratizálása a refor­máció minden vívmánya között is talán legfontosabb. Ennyire új vi­lágot fegyver nélkül még sohasem teremtettek hazánkban. Honterus János —■ eredeti nevén Grass® — brassói timármester fia, a Honterus nevet a kor humanista di­vatja szerint vette fői. 1498-ban szü­léiéit. Már Mohács előtt járt külföl­dön, a bécsi, krakkói, baseíi egyetemen tanult s. 1534-ben tért haza. Baselból teljes nyomdai félszerest hozott ma­gával s az ország második nyomdáiét alapította meg szülővárosában, 1535- feen. Célja mindenekelőtt a nevelés és ta­nítás: a kor általános műveltségének elterjesztése. Ezért nyomdájából szép ‘ számmal kerültek ki az ismeretter­jesztő művek, iskolaikönyvek, jórészt te‘in, görög, német nyelven. Nyom­dászt működésén kívül igen fon‘os iskolamesteri tevékenysége. Akárcsak Stöcket Lénárd, Bártfán, Honterus fe új szelemet honosít meg Brassóban. Afalakííja az egész tanítási módot, a tananyagot — éa nem utolsó sorban: az ifjúság világképét. Szabad levegőt bocsát be & refor­máció a szellem szebsretárt abla­kán. Nagyfokú önállóságot, tág önkormányzatot biztosit a tanuló­ifjúságnak Is. Iskolareformjának fontossága csak a század dere­kán tűnik kL A Honterusok, Stöckelok munkája egész nemzedékeket nevelt a magyar­ság és protestantizmus számára, Ö is nagy pártolója az iskoladrámák- naik. iskolai szabályzatban előírja, hogy évente legalább két komédiát ad­janak elő a gimnázium növendékei. Prédikátori tevékenység© nélkül nem lenne teljes Honterus arcképe. Nagy­részt az 5 érdeme, hogy az érdé yi szászé ág evangélikus egyháza fönnma- meradt s sziláid önkormányzatot ví­vott ki magának az erdélyi ejedelem- ségben. 1547-ben kidolgozott egyházi alkotmányát Melanchton Fülöp Német­országban újra kinyomatta s mint példámu'atót terjesztette. Honterus igazi polyhfeton frő, nyomdász, le'kész, nittudós, tanító, szervező és irányitó egyszemélyben. Egyik első nyilvános könyvtárunk, brassói könyvtár megteremtése is az ő nevéhez fűződik. Születésének négy6zázados .évforduló­ján, 1898-ban, szülővárosa szobrot emelt neki, V. At. Sőkay János zsoltárfordításai Bizony itten megóvja azt. Ki csak benne keres vigaszt, Kinek a szíve, lelke tiszta, Minden baját eligazítja. De én? A lábam megcsúszott Ét az igaz ösvény helyeit Már-már rossz útra tévedett, Közel voltam, hogy elbukok. Mert a gonosz leiingereit. Hogy bűneiért nem felelt, S féltékenység támadt szívemben A gaz dúslakodókkal szemben: Nem gyötri őket a nyomor. Nem fenyegeti a -halál. Szájuk gondtalanul zabái. Amíg csak bírja a gyomor. Nem ismernek ők gondokat, Nincs bennük kínzó gondolat. Nélkülözéstől sose félnek. Mint más, vergődő, bús legényei Nyakuk körül a büszkeség Vastag aranyláncként ragyog, S élvezik az erőszakol, Mert nekik semmi sem elég. Betehségtöl fénylik szeműk, Elkájasodott az eszük, Szívük üres és érzéketlen. Semmi gazságtól el nem retten; Szájuk gonosz, könyörtelen, Fenhéjázó minden szavuk. Kérkedve dicsérik maguk. Amit mondanak Jörtelenu Bizony hiába óvtalak Szívem, hogy ne érjen salak, S hiába tartottam fehéren Két kezemet, hogy bűn ne érjer Megszenvedtem minden napon, S én, ki oly ritkán vétkezett, Feddést kaptam vigasz helyett Minden éjjel és hajnalon. J. S. BacQ passíó^enéje 'Egyházzenénk történetében dátumnak ígérkezik az idei bojt végső nyolcada. Virágvasárnap élőestjén és Nagyszombat estéjén a Deák-téri templom Lutherdnia ének- és zenekara, neves szólistákkal, Weitler Jenő karnagy betanításában és vezénylete alatt előadja Bach János Se­bestyénnek a János evangéliumára szer­zett passiózenéjét. Éspedig két felére osztva, de a maga csonkitatlan egészé­ben, amire egyházi zenetársaság révén, magyar földön • mindeddig nem volt példa. Kétszeresén ünnepi lesz hát ez az alkalom, becsülésre méltó. S bizonyára nem érdektelen, ha most a passiószerző Bachról elmondjuk a legszükségesebbe- •“Mt. Bach (született Í68S. március 2i-én, meghalt 1750. július 28-án) a mellett, hogy hivatása szerint volt orgonista- kántor, zenetanító, karmester, zeneigaz­gató és volt — húszgyermekes család­apa, zeneköltői működésének mintegy négy évtizede során a mintaszerű mű­veknek szinte elképesztő sokaságát alkot­ta meg. Itt nem szólva hangszeres — orgonára, hegedűre, zongorára, fuvolára, zenekarra stb. — írt dolgairól, hiszen csak orgona-kompozícióiból vagy har- madfélszáz ismeretes, ugyanennyi zon­gora- (cembalo-) darabja és „A jólhan­golt zongora“ s „A fuga művészete“ cí­mű gyűjteménye, — énekes (vokális) művei: közel kétszáz templomi és har­minckét világi kantáta (többszólamú, haagszerkíséretes szóló- és karénekfiizér), tizenöt motetta (többnyire kíséretnél­küli kórus), tizennégy egyházi és világi dal, négy kis mise, négy Sanctus, a Magnificat című költeménye, a h-moll nagymise, végül mindezek betetőzöl: karácsonyi, húsvéti, áldozócsütörtöki oratóriumai s evangélikus-keresztyén hi­tének hatalmas bizonyságtételéül, az Ür Jézus Krisztus szenvedéstörténetét és ke­reszthalálát megjelenítő zenekölteményei: passiói, öt passiója közül egy elkalló­dott, a Márk szerinti passiónak csak néhány részlete maradt fenn, a Lukács írása fölötti passió hitelességét erősen vitat]'ák. Kétségkívül az ő kezétől származó s Máté és János evangéliumára szerzett passiózenéje — arányaiban és szépségei­ben tündöklő vallomás. Ügy beszél a golgotái tragédiáról, mint aki „jelen volt11, éppen onnan jő és szemtanúként mondja el, amit ott látott-hallott. S nem tükrözi csupán, amit mond; 6 a hite mélységeiben s vérbő szenvedéllyel újra­éli az Istenember érzékelhető sorsát és ebbe az élményébe avat bele, páratlan- közvetlenül és őszintén. Tárgya, anya­ga: külső történés, ám 6 a belső drámát: a szent történetben a hit belső drámá­ját is éli: a Mindünhért=Szenvedővel összefonódó lelke örvényeit, bukkánéit és fájdalmát énekli. Bach megváltásáért esengó lénye szól és viharzik passió- zenéiében: a gyűlölet és az önvád kó­rusaiban, ott is, ahol az evangélista vagy Sión leánya jajdul föl s ahol egy 'kísérő hegedű vagy fuvola kezd el zo­kogni ... Es mindez az önvallomása, bár jelképekben, mégis oly lenyűgöző benső­stéggel nyilatkozik, hogy csak értetlenül csodálkozni lehet azon, mennyire nem értették meg kortársai. Salát kora Bachot jóval kevesebbre becsülte még annál is, mint aminő hi­degség pl. a mi eddig legnagyobb zene­szerzőnket., Bartók Bélát pályája elején vette körül. S Bartók még megérhette, bogy bel- és külföld egyaránt behódolt zsenijének; Bach életét nemcsak kenyér- *dői, szüntelen ssertöiődS wajk üsübí­tették, de tudvalévő: az ugyanazon év­ben született másik német zeneóriás, Händel tüntetőén kitért a vele való ta­lálkozás előL A 18. század első felének legjobb német zenebírálói, Mattheson, Walter, Sebeibe magasan őfölébe he­lyezték az olyan mesterember-komponis­tákat, akiknek neve ma már jóformán csak azért emlegetett, mert valamikor „ellenlábasai“ voltak Bach János Sebes­tyénnek. Sőt, tulajdon fiai közül a zene­szerzésben ugyancsak mesternek számító Fülöp Emánuel és János Keresztély apjukat egyedül mint boszorkányos tu­dású előadóművészt, orgonajátszót érté­kelték, de költői nagyságával sohasem voltak igazán tisztában - v­Egy teljes évszázadnak kellett elmúl­nia, hogy ez a kissé hosszantartó „kor­társi“ közömbösség feloldódjék. Mozart és Beethoven törték meg a jeget, majd a Máté-passió első előadása után pontosan száz esztendővel: 1829-ben az ifjú Men­delssohn állt ki ezf a gigászi remeket „újra bemutatni“. Ö és Schumann, Wagner, Brahms (mindnyája német komponista), a francia Franck César, a kutatók közül Rochlitz, Zelter, Spitta és Schweitzer alapozták meg hozzáillő elismertetését. Végül csak néhány idézet, hogyan vélekedtek Bachról a legnagyobb kartdrsak. Schumann: Csak egy kútfő­ből kellene mindnyájunknak újból me­ríteni. és ez az egy Bach János Sebes­tyén. Wagner: Nézzétek, milyen világot épített föl a nagy Sebestyén, ez a zenei csodaember! Beethoven: Nem pataknak (t. i. Bach-nak), de tengernek kellett volna őt nevezni! F. S. He ajkamról ilyen beszéd Szállott volna, Uram, féléd, Megcsúfohalate volna téged, Mint hűtlenné vált nemzetséged. De töprengtem, s nagynehezen Megértettem, mi lesz velük, Kiknek se szívük, se eszük, Hogy ott álltam szent hegyeden. Síkos földre helyezted el. Akiknek nem kegyelmezel. Romokká zúzod össze őket. A gonoszokat, kétkedőket; Egyetlen pillantás alatt Valamennyi megsemmisül, A rémülettől elterül. Ha büntetésed rászakad. Mint reggel, ha felébredünk. Az álom elhagyja szeműnk. Ügy veszítik • el gazdagságuk. Ha ítéletet osztasz rájuk. —- Mikor kesergett a szívem, Hogy nagy hatalmuk jogtalan. Állat voltam én, oktalan, Mert megrendült benned hitem. De most mindig veled leszek, Megragadtad jobbl&zemet És elvezet engem tanácsod. Dicsőségedet rám ruházod. Csak te vagy az egekben, fenn, Kiben örömömet telem. És egyedül te vagy velem, Míg a földhöz köt életem. Még akkor is, ha a szívem Eláll és lestem megpihen. Ha elborít síromnak gödre. Te maradsz kősziklám őrökre. Ki elhagyott, ez elveszett. De én, aki veled vagyok, Védelmedben megmaradok. Hirdetve nagyságod, kegyedS Kiosztották a Kossuth díjakat Az idén osztották ki ötödször a Kos- suth-díjakat népi demokráciánk legki­válóbb tudósai .alkotó művészei, mér­nökei, orvosai, pedagógusai, a munkás- osz'ály és a do gozó parasztság képvi­selői között. Büszkék vagyunk a kul­túra, a szocialista építés nagyszerű munkásaira, s ők ás érzik kormányunk és dolgozó népünk mély szerété‘.ét, ki­meríthetetlen segít ó’készségét. Egy o'yan ország képe tárul elénk a Kossuth díjasok névsorából, a kitün­tetések megokolásából, ahol a tudós és a munkás, a művész és dolgozó-paraszt szoros együttműködésben munkálkodik a haza ügyéért ,a szocializmus fe'épí- téséért. Egy olyan ország képe tárul fel előttünk, amelyben a munka és a kultúra összekerült, ahol do'gozfra és művelődni egyet jelent, ahol erőművek éa gyárak nőnek ki napról-napra a föld­ből e a dolgozó nép rohamosan tör előre a kulturális fejlődés útján. A most ldosz'ott Kossuth-dijak újabb bizonyítékai annak, hogy népköztársa­ságunk milyen messzemenőén meg­becsüli az alkotómunkát életünk min­den területén. Csak olyan országban mint a miénk, váltra‘mek a munkások, a dolgozó parasztok munkájuk meste­reivé és művészeivé. Csak oäysn sza­bad országban,, iránt a mi hazánk, ta­lálhatják meg igazán munkájuk értei­mét és célját az orvosok, mérnökök, pedagógusok. Csak olyan rendszerben, mint a miénk, ®ho! a népé' a haia'om, virágozhat oiyan mértékben « tudo­mány és «i művészet, mint ahogy ár­iái i Kaesaii-dijds ftnlMfofa*. A Kossuth-díj csupán egyik ünne­pélyes megnyilvánulása annak az ál­landó nagy segítségnek, amelyben nem­csak a legkiválóbbak', hanem az egész tudomány, az egész művészet, egész dolgozó nép részesül hazánkban. Költ­ségvetésűnk számai arról tesznek bi­zonyságot, hogy népi demokráciánk magasfokú kulturális igényességével és igaz emberszeretettői átha'va gondos­kodik a tudományról, a művéseztről, népünk egész művelődéséről. Rzg^eli sóhajtás Kérlek, Téged, szent Isten Támadjon fel szívemben Az igazságnak napja, Jézus, lelkek világa. (Apaflné, Bethlen Kata) Légy áhitatos Ama botor letehénkedésük, elnyúl»- suk és leülésük sokaknak, kiváltkép­pen a közönséges könyörgéseken, méltók tnegdorgálásra, mint kegyes­sé gteler: s buzgóságtalari szívnek mu­tatásai. (Medgyesi PIS 1650.) Az imádság nem üres,* semmitmon­dó jajgatás, hanem, mikor áífonrősu! a lélek és fájdalommal tel'k meg, mi­kor az egész valónk tel lesen az Orrtál van, e? hat fel az egekig. Mm! GYÜLEKEZETI HÍREK Következő vasárnap: március 23. Laetare; Böjt negyedik vasárnapja. igék: János 6:1—15, Gál. 4:21-31. Liturgikus szín: lila. PESTI EGYHÁZKÖZSÉG A pesti egyházközség Deák-téri leS- készi körébe beiktatták Dezséry László püspököt, aki most foglalta el a kerület püspökének fenntartott lel­készt állást. Ugyanakkor ünnepelték Kemény Lajos esperest is, akit » pesti egyházközség presbitériuma a fasori lelkész! körből a Deák-téri lel­készt körbe helyezett át. A beiktatá­son Dezséry László prédikált és Ke­mény Lajos osztotta az úrvacsorát. A két új Deák-téri lelkészt hivalalosan üdvözölték a következők: Dr. H Gaudy László, a pesti egyházközség igazgató-lelkésze, a pesti egyházköz­ség nevében. Dr. Somogy! József, a budapesti egyházmegye felügvelője, az egyházmegye nevében, Dr, Göttche Ervin egyházkerületi ügyész, óbudai nresbiter, s püspök volt óbudai gyü­lekezete nevében, Dr. Harkányi János fasori le'készköri e’nök, az esperes voll fasori gyülekezel« nevében, Botyánszky János békési esperes az egyházkerület esperesei nevében. CSEPEL A március 16-án, vasárnap tarlóid gyülekezeti napon, a délelőtti két is­tentiszteleten Palotai Gyu.a iiartai lrizész prédikált. Az igehirdetést nagy érdealódésset várta a gyu.eae- zet, különösen a Hartáról Csepelre ‘'származott hívek. De jöttek Óbudá­ról, Peslerzsé beiről. Kőbányáról és máshonnan is. A harlai gyülekezet a csepeli templom építésekor és az újjá­építéskor is igen nagy áldozatot ho­zott. A gyülekezeti, napot este nagy­szabású egyházzeiWj hangverseny fe­jezte be, amelyen raiolai Gyula lel­kész Hóra Katalinról, Luther felesé­géről írolt életrajzból olvasott fel részleteket. A szép számmal megje­lent hívek nagy figyelemmel hallgat­ták az előadást. A Lulheránia ének­kara gyönyörű műsorral működött közre az est folyamán. Baehs János passiójából három koráit, Arokhéth Imá-ját, Wébers íme Isten Bárányá-t, Te vagy reményem sziklaszála és Szelíd szemed Ür Jézus című éneke­ket (utóbb! kettőt Weltler Jen® fel­dolgozásában) énekelte. Mozarts Vár az Ür című énekkettöséi SomoskSzy Jenőmé és Dr. Zenfay László adták elő, a kart Weltler Jen® vezényelte Gáncs Aladár harmóniumom HSndels Esz-dur versenyét és Pachelbels Fugá ját játszotta. A Csepelhez tartozó HnVásrie'ep szórványban március 10—15. között evangelizáciöt tartott s gyülekezet I lelkésze, Várady Lnjos a'.esperes. A református imaházat estéről estére teljesen megtöltötték a hívek, közöt­tük sokan reformátusok és katoliku­sok is Egvik este az Iszákosmentő Misszió lelkésze, Roszik Mihály hir­dette az igét, bizonyságtevéssel szol­gált a Missziói Intézet gondnoka, NagyJenő. DEÁK-TÉR Kossuth Lnjjn* halálának évfordu­lóján, március 20-án, délelőtt 10 óra kor emlék isten tiszteletet tartottak, melyen Dezséry László püspök prédi­kált. Az istentiszteleten a gyülekezet tagjai közi a teológusok, a fiú- és leánygimnázium tanulói, és tanárai vettek részt nagyszámban. NAGYm TDAPESTI LELKÉSS- GYÜLÉS Március 20 án, délelőtt » Mgvbu­daipesti lelkészek Kemény Lajos espe­res elnökletével értekezletre gyűltek, össze, melyen Dezséry László püspök «Álfa'ános tájékoztaló» címen tartott előadást. Az előadást tanácskozás köve Ma CSÖMÖR A csömöri egyházközségben a kis­pesti egyházközség negyven tagja lá­togatott el március 16-án, ahol kö­zös gyülekezeti napot tartottak Az igehirdetést Nandrássy Elek kispesti lelkész tartotta. Külön összejöveteleket tartottak az ifjúság számára, a gyülekezet számá­ra és a délutáni böjti est után úrva­csorát osztottak. A csömöri gyüleke­zet ebéden látta vendégül a kispestie­ket A gyülekezetek közös ünnepén Dezséry László püspök is megjelent SARSZENTLÖRING A gyü'ekeze'ben Igehirdetés-soro­zattal szolgált Káldy Zoltán pécsi lel­kész. A hívek nagy számmal és örven­dező lélekkel hallgatták Isién bűnbá­nóira szólító és békességet eszközlő szavát. Es térő!-estére nagyim eleven tmaközösség hordoz*« as igehirdetés szolgálatát. HART A ősé templomiban vcndégigwhirdetfe volt. Reggel az ifjúságnak, délelőtt és délután a gyülekezetnek szolgált dr. Gyimessy Károly ieitkész, aki a gyü­lekezet pr esői tereivel meglátogatta a gyülekezet hosszat* idő óta betegen fekvő gyülekezeti felügyelőjét, aheä házi áhítatot végzett a beteg és háza­sságé «Jgffistatóeés* BUDAPESTI EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM A 48-as forradalom- és szateSsIjgo harc emlékének iskolai ünnepély kere­tében hódo.t az iskola. Dr. Rempoti Elek tanár tartotta az ünnepi féld va­sáét. Verseket adtak elő. Csaby L A és Eőry ÍV. A osztályos tanulók. Az énekkar Peskő Zoltán tanár veze­tésével működött közre. Szerepeltek még Fóti, Hegedűs, és Vei» Ili. B. osztályos tanulók. — Dr. Vermes Mik- äás tanár — a középiskolai tanárok kétéves továbbképzésével kapcsolatban — Egerben tartott előadást az ott összegyűlt fizika-szakos kar társaknak. FÓT A tél folyamán két Belmlssziői és KáníorképzŐ tanfolyam volt Foton. No­vember-decemberben asszonyok és leá­nyok számára, január-februárban pedig férfiak és legényék számára. A két tan­folyamon öt nő 16 férfiha! gató vett részt, akiknek nagyrésze már gyüle­kezeti szolgálatban áll és önálló kán­tor. Mindkét tanfolyam hiva'a cs vizs­gával éri véget. A bányakecületi püs­pök megbízásából a éány tanfolyamon Grünvalszky Kárcly, a férfi tanfolya­mon pedig Benczúr László 'etkészek elnököllek, a zenei szakfelügye e*et mindkét tanfolyamon Wel'ler Jenő ta­nér, karnagy látta el. A tan'o'yamom a zenei és ének ismeretek me'leit a következő tárgyak szerepeltek: gyülekeze* é'ete, szolgá'at a gyű éke­zetben, teológiai alapfogaknak bibliai ismeret .egyháztörténet, txbiia tanul­mány. JEGYEZZÜK ELŐ A KŐVETKEZŐ FÓTI KONFERENCIÁKAT: lelkészek, s. lelkészek: mán» 27—* 29. gyülekezel hitmélyüő: június 8—HL családi hitmélyítő: június 17—20. papnők hitmélyítő konferenciája: június 24—27. leányok: július 8—SÍ. fiúk: július 15—18. országos hitmé'yítő: július 20—25- bibliaiskofeí konferencia; jűl. 27— *ug. I. gyülekezet! munkások: augusztus 15-18. PUSZTAFÖLDVÁR E hó 7—10-lg Csepreg! Béla teltoés* tartott böjti sorozatot Háromnapos ottartózkodása alatt Istennek tetsző munkáj folytatott a gyülekezetben. Ezt megelőzőleg rendezte az egyház böjt! .ezeretetvendégségét is, me yen Ver- sényi Gizella: „Mflyen legyen a ml evangélikus egyháziunk böjtje“ — cím­mel előadást tartott, majd Szentpáli Pál i lelkész Pál apostol é!e*éről és munká- [ járói tartott e’őadást, Körősy Ec'itke- „Krisztiin mindenütt* című versét sza­valta. Az éneket Szentpáli László kí­sérte. ISZAKOSMENTŐ KONFERENCIA Az Evangélikus Iszákosmentő Mfez- szió március 30—April» 6-ig evan- g'éizáelót tart Budapesten, VIII. Ül.ői* út 24. szám alatt. ér Keresőnk megvételre Adventtá ádventig című mű 4. és. 1. ívét. Aján­latot daraibezám és ármegjelöléssel két a Bp. Kelenföldi lelkészhivatal. * GYŐR Március 24—SO-i-g ea öregtemp'om- ben igehirdetést végez Káldy ZoLáns pécsi lelkész. Hordozzuk imádsággal ezt a szolgálatot. PAPNÉ ÖSSZEJÖVETEL BUDAPESTEN A nagybudapesti evangélikus pap­nők a püspöki székházban összejőve» telt tartottak. A legközelebbi összejö­vetel április 2 án,#délulán 5 órakor lesz ugyanolt. Az összejövetelre ez­úton is hívják a nagybudapesti pap« nékat. RADIOS ISTENTISZTELET Március 23-án, vasárnap reggel fél 10 órától istentiszteletet közvetít @ Petőfi-rádiő a fasori templomból. Igét hirdet Mekis Ad'ám békéscsabai lelkész. Énekel a fasori énekkar, Peskő Zoltán karnagy vezetésével. SZÜLETÉS Balogh Gyulát és feleségét isteni harmadik leánnyal áldotte meg Buda­pesten, ki a szentkeresztségben Pi­roska, Katalin nevet kapott Dubovay Géza kaposvári lelkészéket Isten második gyermekkel áldotta metg„ aki a szent keresztségben Géza, Atffis nevet nyerte. HALÁLOZÁS Körmenden március 10-én rövid!, súlyoe szenvedés után eíhűnyt Németh Gyufámé 57 éves korában. Az el- húnytban Németh-Farádi Mihály kör­mendi lelkész felesége édesanyját gyá­szolja. — Dt Farkas Elemér sárke­resztúri körorvos, a büki gyülekezetnék másé! év tízeken át volt hűséges,, buzgó felügyelő;«, március hó 6-án ej- hűnyt. Temetése Székesfehérvárott affi&rd!® féfe w*,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom