Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1952-11-09 / 45. szám

2 EVANGÉLIKUS ÉLET A REFORMÁTUS ZSINAT GYÜLEKEZETI HÍREK A VT. budapesti református zsinat Debrecenben tartotta új ülésszakát. Részt vett a zsinaton Horváth János, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, Vargha József osztályvezető kíséreté­ben, Nagy László osztályvezető, Ve­res Pál csoportvezető kíséretében, az evangélikus egyházat küldöttség kép­viselte, Dczséry László és dr. Vető Lajos püspökök, Grünvalszky Károly egyetemes főtitkárhelyettes és Gádor András püspöki titkár jelent meg a zsinaton. A zsinati ülésszak ünnepélyes meg­nyitása október 30-án délelőtt 9 óra­kor történt a kollégium oratóriumá­ban. Bereczky Albert püspök, a zsi­nat lelkészt elnöke mondott megnyitó beszédet. Utalt arra, hogy Debrecen — mint Kossuth Lajos 1849-ben ne­vezte —, »a szabadság őrvárosa«, milyen történelmi jelentőségű hazánk életében. Innét áradt a magyar sza­badságharc döntése nyomán a sza­badulás hajnali fénye. A második világháború után ugyaninnét sugár­zott szét a felszabadulás reménysége. E nagymultú helyen, hazánk felsza­badulásának jelképes helyén ez a re­formátus zsinat szívből kér áldást népünk megújult életére és hazánk vezetőire. Bereczky Albert megnyitó beszéde után*Horváth János, az Állami Egy­házügyi Hivatal elnöke, a Magyar Népköztársaság nevében üdvözölte a zs’lnatot. Ezután Dczséry László püspök kö­szöntötte az evangélikus egyház kül­döttségének élén a zsinatot. »<4 ma­gyarországi evangélikus egyház egyetemének, vagyis az országos egyházának, egész szervezetének és egész népének üdvözleteit hozom, meghatódva ennek az' ünnepélyesen történelmi zsinatnak a hangulatában és azzal a testvéri együttérzéssel, amivel a magyar református egyház egész útját magyar népünk történel­mének ezen a reményteljes szakaszán kísérni szoktuk. Kifejezem külön Mihályfi Ernő egyetemes felügyelő úr üdvözleteit és jókívánságait ennek a zsinatnak.« Ezután a zsinat tárgy- sorozatához és szelleméhez kapcso­lódva kiemelte azokat a szempontokat, melyek jelentősek a református és evangélikus egyház szoros együtt­működése szempontjából. Ezek a szempontok: a mai magyar református egyház ereje, hogy jól tud okulni a múltjából. »Isten nemcsak haladó hagyomá­nyokat engedett nekünk történel­münkben, hanem az is igaz, hogy egyházi életünk engedetlensége je'efként mutatja fel éppen nap­jainkban Isten. Az nem véletlen, hogy a felszabadulás után a mi egyházunk eiső hangja a bűn- bánat hangja volt és nem vé'et- ien, hogy ebből a bűnbánatból tört fel később mrközöítünk a há'aadás. Isten éppen ezen a bűnbánaton és az ebből feltörő hálaadáson keresztül vezetett el minket annak boldog tudatához, hogy Isten fe'bátorítja . a ml evangéliumi népünket, a mi törté­nelmi magyar protestáns egy­házainkat ezekben a napokban már arra, hogy ugyanazon ön­érzettel éljen ebben a drága ma­gyar hazában, amely önérzetre ennek a hazának minden polgára felszabadult.« Az egyház ereje másodszor abban van, hogy ismeri ezt a szót, amit úgy ejtünk, hogy reformáció. »Mosi lát­juk meg azt, hogy mit jelent a hit­ben megújulni, szembefordulni a hit­beli romlottsággal — úgy, mint nagy tanítónk, Luther tette —, mit jelent ebből a megtisztult hitből jó teológiát keresni és ennek birtokában élni a Szentírásra szilárdan támaszkodva.« »Az a református egyház mai ereje, hogy tud élni a szabad­sággal, ami számára a mai ma­gyar hazában megadatott és ab­ban bátran és példaadó módon él.« Rámutatott arra, hogy az evangé­likus zsinat is működik és éppen a legutóbbi zsinaton azt állapítottuk meg, hogy a mi evangélikus zsinati munkánk nem más, mint berendezke­dés erre a magyar hazára a felsza­badult és szocializmust építő Ma­gyarország viszonyaira, berendezke­dés arra a békére, amiért ebben a hazában küzdünk, elfogadása annak a hazának, amiben élünk.1 Ezután Erdei Ferenc főgondnok a vendéglátó tiszántúli egyházkerület üdvözletét tolmácsolta a zsinatnak. A zsinati ülésterem és Debrecen városa dicsőséges nemzeti emlékeire utalva jelentette ki, hogy mélységes felelős­ségérzettel kell vallanunk, hogy mai cselekedeteink és helyzetünk nem ki­sebb jelentőségűek, hanem inkább jelentősebbek, mint bármikor eddig történelmünk során. »Üj élelet for­máló népünk életében nem olyan ma a magyar református egyház szerepe, mint a reformáció korában volt, de felelőssége ahhoz fogható. Ma az az alkalom nyílt meg egyházunk előtt, hogy hiibeni szolgálatával, nevelő- erejével és a lelkek megvilágosílásá val részese lehet olyan világ építé­sének, amely minden ember számára, hite, lelkiismerete és mindennapi élete igazabb, emberibb és Istennek tetszőbb fokát teremti meg. Es e tör­ténelmi alkalom nagyságához az is hozzátartozik, hogy a veszély is rend- kívüli és az erők is nagyok és sok­félék, amelyek félrevezethetik ez egy­ház szolgálatát és az igehirdetés út­ját és visszájára fordíthatják követ­kezményeit az emberekben.« A budapesti református zsinat mos­tani debreceni ülésszaka egyébként Bonyhádon vagyunk. A R.ákóczi-út széles, köves, barátságos, jókedé'yü vidéki út képét mutatja. Az ökrös sze­kereket áramvonalas autók kerülgetik az élénk forgalomban. Délelőtt van, őszi Ígéretes szép délelőtt, sétára, bá­mulásra, ismerkedésre alkalmas. Kö­zelből. a főtér felől megafonon a Toselli-szerenád hallható s az ember önkénytelenül is megáll, hopv nr édes szerelem muzsikájában gyönyör­ködjék csöppet. Hosázú parasztház tiszta udvara tárul elénk a megnyíló kapun belül. Dezséry László püspököt és Fábián Imre esperest kalauzolja dr. Schlití Gyula alesperes, bonyhádi lelkész. Né­hány lépés után az udvar szélesedik s szembekerülünk egy épülettel, amely­nek homlokzatát kereszt ékesíti s amely régebben imaház volt. Ahol azelőtt Isten igéjét hirdették, ott most ugyan­azt az igét cselekszik. Ahol azelőtt nagy gyülekezet hallgatott és épült, ott most kis gyülekezet, 2—11 éves leányokból álló, éli a maga életet. Ismerd meg te is ezt a gyülekezetei. Amint az imaház-szerctet-otthon ajtaja is megnyílik, belülről zsibongó lárma hallattszik, az értelmetlenség zűrzavara, szavak és nyögések, jajok és örömök keveréke. Egy leányka ki­ugrik a többi közül, a püspök elé áll, jobb kezével fogj a fitos 'gyermekorrát s fölnézve panaszkodik: — Bácsi, fáj az orrom... Egy 'másikacska Schütt Gyulát foglalja le magának vallomá­sával: — Tittelendő bácsi, vojtam templomban... A többiek körülvesznek minket, rángatják a. kabátot, egyszerre meséinek, mutogatnak, kérdeznek. Csak legalább értenénk is a beszédjü­ket. Mindez egy nagy teremben játszódik le. a volt imaház első felében. Jobb oldalról hatalmas pódium terpeszkedik, másutt padok és asztalok húzódnak, a falakon színes képek a gyermekeiét örömeiről. Kik laknak itt? Itt lakik a 11 éves Mária, akit rövi­den csak »szarkádnak hívnak, mert nincs olyan kosár, avagy retikül, melynek belsejét ne kotorná ki gyor­san, ha nem vigyáznak. Katalinka őrjöngő, Franciska is sok rohamot'élt már át, Grétin éppen erőt vesz a síró­görcs s ilyenkor legjobb kivinni az udvarra, vagy konyhába s a környezet- változás lecsendesíti. Judit mindig fű­zőben van, lám az ember észre sem venné, ha nem mondaná a nővér. Sze­génynek szörnyen nagy a hasa s az arca tompa értelemről tanúskodik. Éva vitustánctól szenved, de most éppen alszik, nincs vele gond. Vicuska kétéves, de ágyhoz kötött s nem látszik többnek hathónaposnál. Margitka arca csodálatosan tiszta, szeme érdeklődéssel figyel, amint ágya elé állunk, amelyből nem kelhet fel, mert csenévészek a lábak és — két púpja van szegénynek ... Ezt már a hálószobában látjuk, az épület második részében, kicsi ágyak sorai között, amelyre rászóródik a napsugár. A vezető nővér adatokat sorol fel. — Jelenleg 30 nyomorék és idióta leány A reformáció ünnepén a .nagybör­zsönyi gyülekezetben a gyülekezet volt lelkésze, Szimonidesz Lajos pro­testáns tábori püspök hirdette az igét. Máté 3:1—3 alapján prédikált és a többi között ezeket mondotta: »<4 nép embere, Luther Márton, a reformációval megnyitotta a lehetősé­get ahhoz, hogy a hivő ember min­dennapi földi hivatását betöltve, Isten akaratát teljesítse és hitéből a Krisz­tusban megigazultan megjelenhessen Isten színe előtt, bár egy embertől sem követelhetjük, hogy tökéletes le­gyen. Megtérésünk és kegyességünk a komoly kötelességteljesítő ember jobb törvényt hozott, mellyel a tiszán- inneni egyházkerületet az egyházke­rület közgyűlésének határozata és kérése alapján szétosztotta a tiszán­túli és dimamelléki református egyházkerület között s ilyen módon a dunántúli egyházkerületet is számba- véve, a reformatus egyháznak jelen­leg három egyházkerülete van. Az egyházkerületi átrendezéssel kapcso­latban új törvényt hoztak a zsinati tagok választásáról. Üj törvényt al­kotott a zsinat a lelkészek és egy­házi alkalmazottak nyugdíja és a református teológiák tanulmányi és vizsgaszabályzata ügyében. áll gondozásunk alatt s ezzel ottho­nunk megtelt. Közülük öt állandóan fekvő, hat állandóan ülő, a többi jár­kál. Van teljesen tehetetlen, tizenhár­mat etetni kell, a többi maga étkezik. Kettő kivételével mindet öltöztetni kell. Van olyan, aki már tipeg, noha nem tudott járni azelőtt s akad olyan is, aki az evést is tanulja már. Négy gyermek­kel lehet beszélgetni, másoknál a sza­vak töredékével megelégszünk, mint »baba. csecse«, de teljesen ép szellemű egy sincs. Egy vakot ápolunk, egy siketnémát, bénalábúakat, nyomoréko­kat... Sok gondunk van a ruházatukra, mert széttépik a háló­ingüket, leszaggatják a kötényeket, a huzatokat, leharaoják a ruhákról a gombokat. Jó időben kimegyünk a játszótérre is ... Az eperfák alatt, tiszfa levegőben szóraközgatnak. Szeretik a körjátékot, rajonganak a zenéért és énekért (a ve­zető nővér gitáron vagy mandolinon játszik), de hamar megunnak mindent. Mégis gondozni keil valamennyit, az éjszakás nővér négyszer is tisztába teszi őket, mielőtt felkel a nap, de né­melyiket etetni is kel! éjjel. Könnyű ilyen otthonba látogatóba jönni, szét­nézni érdeklődve, csodálkozni cs di­csérni, de — szolgálni, szeretette! szol­gálni, példás rendet tartani, tanítani, etetni, varrni, nos. nem könnyű, csöp­pet sem könnyű. Valami erő van itt, ezekben az áldott szivekben, a hit na­ponta kipróbált ereje, amely szüntelen tevékeny! , Miből tartják fenn az otthont? — kérdezem a vezető nővért. Ilyen egyszerűen felel: —- Isten kegyelméből. Elsősorban az állam fizet- a gyermekek után, akiket menhelyekről helyeznek e! s ez jelentős tétel. Sok támogatás megszűnt. A múlt nyáron mindössze három csomag érke­zett és 60 forint adomány. De éppen az elmúlt napokban beállított egy leány, soífőr egyenruhában s 100 forintot ha­gyott ott, mert régebben, amikor még a szeretetotthon helyén gyermekotthon volt, ott nevelték s hálából áldozott utólag. Dr. Schlilt Qyula is erről nyilatko­zott. — Olvastuk az EvengéÜkus Életben, hogy a budai egyházmegye a buda­pesti idióta otthon mögé áll s a gyüle­kezetek rendszeresen adnak havonta egy offertoriumot. Amennyiben orszá­gosan követik ezt a példát, a Tolna- Baranyai egyházmegye is szívesen tá­mogatja a bonyhádi és a pécsi szeretet- intézményeket. Bonyhád részéről ezt megígérhetem. Fábián Imre esperes is beleegyező- leg integet hozzá. Azután indulunk kifelé. Gondolatban szétnézünk az evangélikus gyülekeze­tek felé szerte az országban s mert ismerjük egyházunk népét, hisszük, Hogy a bonyhádi áldott szolgálat vissz­hangot ver sokfelé. Várady Lajos igyekezetét mutassa s ezenfelül'küz- denünk ketl a társadalom igazságáért és dolgoznunk jövőnk felemelkedé­séért. Ezt cselekedték hitünk hősei és erre a hősiességre mindennap mi is jelemelkedhetünk. Legkevesebb az, hogy minden erőnkkel hősiesen küzd- jünk a békéért s a jövőnkért folyta­tott munkánkat az erőfeszítés hősies­ségéig folyton fokozzuk.« A zsúfolásig megtelt templom gyü­lekezete buzgón hallgatta a tábori püspök prédikációját és istentisztelet után melegen ünnepelte mint volt papját, aki az első világháború és az 1918/19-es forradalom idején bebizo­nyította Nagybörzsönyben, hogy az egyszerű nép áldozatkész papja. Következő vasárnap: november 9. Szentháromság utáni 22. vasárnap. Igék: Máté 18: 23—35. Filipp, t: 3—11. Liturgikus szín: zöld. PESTI EGYHÁZ Az angyalföldi lelkészkörben no­vember 16-án, vasárnap délután 6 órakor szeretetvendégség lesz a fóti­úti alagsori teremben. A ferencvárosi lelkészkor ugyan­csak november 16-án este 6 órakor tartja szeretetvendégségét. Előadást tart Gádor András püspöki titkár, közreműködnek a Lutheránia tagjai. A kőbányai és a ferencvárosi 'lel­készkor lelkészei hetenként felváltva, minden hétfőn este 7 órakor biblf-E- órát tártanak a Mária Valéria-telepen. tót Kántorképző és belmissziói tanfolyam. November 11-én hárotnhónapos Kán­torképző Tanfolyam kezdődik Foton, melyen részt vehetnek férfiak és nők. Jelentkezés a lelkészi hivatal útján. Részvételi díj: havi 100 forint és ter- mószetbeniek. November 11—14. között a volt kántorképzősök számára tartanak Fo­ton továbbképző tanfolyamot. NYÍREGYHÁZA. A nyíregyházi egyházközség októ­ber 26-án iktatta be hivatalába a püspöki székhely változásai következ­tében megüresedett lelkészi állásába meghívott lelkipásztorát, Balczó András, volt püspöki másodlelkészt. A beiktatás szolgálatát Megyer Lajos, a Hajdú-Szabolcsi egyházmegye espe­rese végezte. Lélekemelő ünnep volt a beiktatás utáni ünnepi közgyűlés, ame­lyen az egyházkerület nevében Aíar- gócsy Emil egyh. kér. félügyelő, az egyházmegye nevében dr. Schárbert Ármin egyházmegyei felügyelő’, az egyházközség nevében pedig Baiczár István egyházfelügyelő üdvözölték a beiktatott lelkészt. Minden üdvözlés­ből kecsendült a szeretet és megbecsü- !és_ s a beiktatás ünnepét különösen meleggé tette az a körülmény, hogy a gyülekezet, olyan lelkészt iktatott parochiájába, aki már tizennégy esz­tendőn keresztül, mint egyházkerü­leti. püspöki máisodle’kósz szolgáit a gyülekezetben. * Reformáció hetében minden este a gyülekezet lelkészei tartottak soroza­tos előadást esti istentisztelet kereté­ben. A reformáció emlékünnepén val­lásos est volt, amelyen dr. Sólyom Jenő theol. akad. tanár tartott elő­adást. CEGLÉD A gyülekezetben október 27-től no­vember 1-ig reformációheti sorozatot tartottak minden este 6 órakor, a »Család reformációja« összefoglaló címen. Az előadássorozatot Jávor Pál lelkész tartotta. NADASD Mátis István nádasdi lelkész a re­formáció hetében kemenesaljai gyüle­kezetekben végzett szolgálatot. Szol­gálatai után offertoriumot tartottak az építendő nádasdi istentiszteleti helyiség javára. Az offertóriumok eredménye: 533.— forint volt. PILIS A gyülekezetben négynapos gyüle­kezeti evangclizációt tartanak, az egy­házi esztendő utoisó hetében. A szol­gálatot Scholz László Bpest—zugió' lelkész végzi. BOKOR \ gyülekezetben Váczl János lelkész szolgálatával Tranoscius estét taríot­CSÖVAR Az egyházközség penci fit iájába ti november 2-án osendesnapot tartottak. A szolgálatokat Jurányi István váci lelkész és dr. Tomka Gyula budai egyházközségi felügyelő tartották. KECSKEMET A gyülekezetben november 2—8-tg Ián. ev. 3. részének alapján bűnbá­nati hetet tartottak, melynek előadói a helyi lelkészek voltak. SOLTVADKERT A reformáció hetében esti ig&hírde- test sorozatot tartottak a gyülekezet­ben. Október 31-én, esté a reformá- iusokkal közösen ünnepelte meg a gyülekezet a reformáció ünnepét. OROSHÁZA Október 26-tól 31-lg a helyi lelké­szeit váltott szolgálatával reformáció esteket rendeztek a gyülekezetben. »<42 élő és alkotó Luther« címmel hang­zottak el sorozatos előadások. SZENTETORNYA A gyülekezetben október 31-éri ns« formáció emlékünnepet tartottak, tue« íyen Vöncső József orosházi segéd- lelkész tartott »Luther a reformátor« címen előadást. ÉB*. . AMBROZFALVA November 2-án csendesnapot tartót-' tak az egyházközségben »Megmentett élet« összefoglaló címmel. A csendes- na.pon Jeszenszky Tibor, Sáfár Lajos, Zalán Pál, Szalay Gyula, lelkészek szolgáltak. LELKÉSZ! MUNKAKÖZÖSSÉG A Kelet-békési egyházmegye 1952. október 15-én lelkészi munkaközösségi ülést tartott Békéscsabán, melyen Mekis Adám esperes részletesen be­számolt a lelkész továbbképző konfe­rencián elhangzott előadásokról. A munkaközösségi értekezlet foglalkozott az egyházi sajtó kérdésével., hangsú­lyozva annak nagy fontosságát és jelentőségét. ÖRISZENTPÉTER A gyülekezetben október 31-én esti istentisztelet keretében Mitis István nádasdi lelkész felavatta az imaház új oltárképét és harmóniumát. A Ids gyülekezet nagy áldozatkészségét és buzgó kitartását bizonyította ez az alkalom. Isten áldását kérjük az ada­kozókra és az adományokra. GÖDÖLLŐ Az egyházközségben október 26-tól november 2-ig reformedóbeti .előadás­sorozatot tartottak. »Az ige kószái­ként megáll.« összefoglal! ó címen. A szolgálatot Erős Sándor gödöllői lelkész végezte. Október 31-én refor­máció emlékünnepet tartottak, mely­nek, szolgálatát P. Tóth Lajos gödöllői reformálus lelkész végezte. KŐSZEG Október 31-én af reformátusok és' evangélikusok közös reformációi ün­nepélyt tartottak, melyen Fülöp Dezső lelkész tartott előadást. HAJDÜ-SZABOLCSI EGYHÁZ­MEGYE. Az egyházmegye új esperesét, Me­gyer Lajost, november hó 5-éri iktatta be hivatalába dr. Vető Lajos püspök. EbbőPaz alkalomból az egyház­megyei lelkészi munkaközösség ülést tartott, november 6-án pedig az egy­házmegye lelkészei csendesnapra gyű* lekeztek össze. iák. A LUTHERÁNIA REFORMÁCIÓI ESTJE 1952 november 8-án, szombaton este 8 órakor a Deák-téri evangélikus templomban MŰSOR: 1. J. S. Bach (1685—1750): Korálelőjáték az »Erős vár« (Ein feste Burg) fölött, orgonára. 2. Az »Erős vár« dallama eredeti (1528. évi) alakjának bemutatása. (A dallam az idők folyamán több módosításon ment keresz­tül. Bach a már módosított dallamot dolgozta fel műveiben.) 3. J. S. Bach: »Erős vár« kantáta (80. sz.) a reformáció ünnepére, négy­szólamú vegyeskarra, énekszólókra és zenekarra: 1. Teljes kar. 2. Basszus-ária és szoprán-kar. 3. Basszus- recitativo és arioso. 4. Szoprán-ária. 5. Unisono teljes kar. 6. Tenor-recitativo és arioso. 7. Alt-tenor duett 8. Teljes kar. Közreműködnek: Orgona: Zaiánfy Aladár. Ének- és zenekar: a Lutheránia, karnagya: Weltler Jenő. . Szoprán-szóló: László Margit Alt-szóló: Máthé Jolán. Tenor-szóló: Záhony János. Basszus-szóló: Melís György­A bonyhádi evangélikus idióta-otthonban „Megtérésünk és kegyességünk a komoly kötelességteljesítő ember jobb igyekezetét mutassa“ — mondotta Szimonidesz Lafos Nagybörzsönyben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom