Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1952-02-17 / 7. szám

f evangélikus elet AZ EGYHAzTÖJITÉNEl RŐt Jan JCottác száz eoe GyOLEKEZETI HÍREK Következő vasárnap: február 17. Sexagesima. Hatvanad vasárnap. Igék: Lukács 8:4—15., II. Kor, 11:19., 12:9. Liturgikus szín: zöld. Dr. Rcök Iván egyetemes felügyelő lemondott Dr. Itciik Iván sebészfőorvos, a* evangélikus egyház egyetemes felü­gyelője 1952. február 6-án bejelentette az egyház vezetőségének, hogy kórhá­zi és közéleti elfoglul'sága nem enge­di meg számára tovább az egyetemes felügyelői tiszt ellátását, ezért tiszt* ségéről lemond. Csömör Dezséry László püspök február 10-én látogatást tett Gádor András püspöki titkár és Hernády Nándor ke­rületi le'.kész kíséretében a csömöri gyülekezetben, ahol a gyönyörű népvi­seletben templomozó és a templomot zsúfolásig megtö'/ő hfvek előtt az ige- hrdetés szolgálatát végezte. Istentisz­telet után a gyülekezeti teremben igen népes gyűlés vök, melyen Blatniczky Jenő alesperes üdvözölte az egyház­megye 'nevében a Csömörön szolgáló püspököt, majd Solymár János lelkiész üdvözölte az ünnepségen részvevő Krizsán György, a Község Tanácsa .Vb. e'nökhelye trését. Dezsérv László püspök a zsinatról tartott előadást a hívek előtt. Ez volt az első beszámoló a zsinat megnyitása óta, amit egész gyülekezet előtt tartottak, s ezzel a püspök megkezd-« egyházunk lelké­szeinek az1 a munkáját, mellyel egy­házunk népét a most megnyíló zsinat munkájába bevonok s a zsinat mun­kájával megismerteti. Lelkészvélasztás. A kardoskuti egyházközség Breuer Oszkár lelkésznek a Tiezakerüleíbe való távozása matt megüresedett lel­kész! állásra eddigi segédlelkészét: Húszak Józsefet egyhangúlag meg­hívta és a lelkész! állásba beiktatta. Naptár és Űtmulató ügyben kérjük lelkészeink és olvasóink türelmét, el­számolás folyamatban yap, Tordas Január 27-én gyülekezeti nap volt, melyen Szabó József püspök és dr. Mády Zoltán felügyelő szolgállak. Ugyanezen a napon gyűjtötték össze az 50—55 évvel ezelőtt megkoníirimál- takat szeretet vendégségre, melynek csalódna keretében a püspök hirdette az igét. Az ide! konfirmandusok is kö­szöntötték az emlékezőket. — Előzőleg azok a fiatal házasok gyűltek egybe teaestre, akik a felszabadulás után kö­töttek házasságot. A teaesten Mády Zoltán felügyelő tartott nagyon áldott előadást. lelkész halála ügyes-bajos dolgaikat és tartott ré­szükre istentiszteletet, 1950-ben nyugalomba ment azzal az elgondolással, hogy megírja a pesti evangélikus egyház történetét. Akkor nrár 85 éves vett. Milyen cso­dálatos akaraterőről és vasszerve- zetról beszél csak ez a tény is, —? Hosszabb betegeskedés után február 5-én halt meg. A Kerepesi- Öti temetőben, 8-án őszinte és nagy részvét mellett temették el. Kemény Lajos esperes hirdette Isten Igéjét és sorol a fel munkásságának gazdag eredményeit, Pásztói Pál Jelkész a sírnál imádkozott. A kőbányai Like* SZÍ kör nevében Kaiba hívón LJ- készköri elnök szívből jött szavakkal búcsúzott első lelkészünktől. Az igaz­nak emlékezete áldott! A Hungarian Church Press äj szán» a külföldi egyházakat, elsősorban arról értesíti, hogy Bereczky Albert református püspököt a prágai Come- nius-fakuítás diszdoktorává avatta. Közli Bereczky Albert egész beszé­dét, melyet „az egyház prófétai szói*' gáia'.a“ címen tartott Prágában. A to­vábbiakban a küjföídet tájékoztató ma­gyar kőnyomatos az evangélikus zsi- na‘ról közöl két nyilatkozatot, egyiket Dezséry László püspök tői, másikat Veöreös Imre Lékészneyéő Intézeti igazgatótól. Beszámolót közöl Veöreös Imre tollából a budapesti Le'ijreszne- velö Intézet működéséről is. Beszámol arról, hogy a magyar evangéikus egyházat az újesz'endő alkalmából mi­lyen kü! öld; egyházak és egyházi ve- ze'.öíérfiak űdvözö'ék. Az Alliance imahétről, a tiszántúli református egy­ház népességi adatairól és a reformá­tusok Kálv o-ks'epdárjumáról emléke­zik még meg a Hungarian Church Press. Szeged A szegedi gyülekezetben Rejtő Mária beimsszió. munkás egy héten keresztül szolgált. Ugyancsak egyhetes szolgálatot végzett a gyülekezetben Kapeller Erzsébet, a kühn'sszlói iskola növendéke és Ferenczy Zoltán lelkész, a külmisszici 'Iskola igazgatója. Főt Evangélizáció férf'aknak és fiúknak, február 24—28 között ötnapos evangé- lizáció lesz Foton, melyen féri ak és fiúk közösen vehetnek reszt- Evangéli- záció asszonyoknak és lányoknak, már­c.us 1—6 között 6 napos evangélzáció asszonyok és lányok számára. Részvé­teli díj: napi 6.— forint, kenyér, liszt, zsír, cukor, tojás természetben. Február 17-én csendesnap Foton. A programra reggel 9 órakor kezdődik. — Január elején kéthónapos belrrtisjsz’ói és kán­torképző tanfolyam kezdődött Foton, melynek lő részvevője van. A tanfo­lyam nyilvános vizsgája február 23-án, reggel 9 órakor lesz. Előjegyzés az Evangélikus Gimná­ziumokba való felvételre. A Budapesti Evangélikus Fiú- és Leánygimnázium igazgatósága felkéri az evangélikus szülőket szerte az or- ság'hgn, hogy az 1952—53. tanévre való beiratkozások előjegyzésénél már­cius 1-től kezdve jelentkezzenek. Mind a szülök és gyermekek, mind iskoláink és egyházunk érdeke, hagy idejében ér- te3.íjiink a felvételre jelentkezők lét­számáról, hogy az evangélikus ta­nulók helyét b ztosíthaseuk. Az I. osz­tályba törlénő beiratkozásnál előnyben részesülnek az idejében jelentkezők. Cím: Budapesti Evangélikus Főgimná­zium, Budapest, VII., Gorkij-fasor 17/21. — Budapesti Evangélikus Leány­gimnázium, Budapest, V., Deákíér 4. Halálozás Varga Mario« ny. budapesti fővárosi kertészed középiskolai igazgató, szak- fe.ügye'o, a bifdapgsi-zuglój evangélikus egyháznak mindvégig hűséges híve, s hosszú időn át volt ieikiismaretes pres­bitere és a pesti evangélikus egyház- község presbitériumának lelkészkor! képviselője, kínos belegségban, hosz- szas szenvedés után, áldásos éleiének Cö. évébep Budapesten 1952. január lLón elhunyt. Áldás emlékére. ozv, Farkas Mihályné, sz. Kenessey Gizella írónő, Farkas Mihály volt nagykeresői esperes özvegye, február 2-án, 90. életévében Pécset meghalt. Gyászolja négy leánya: Kozmutza Vik- I lomé, dr. Bruckner Gyö’zőné, Hajas I Béláné és özv. Zoltán V.lmosné. Egyházunk elnöke fidvözSlte Niemííller Maiiont 60. sziiietésnepja atkaimából Most van száz esztendeje annak, hogy meghalt Jan Kű.lár, akit rend­szerint mint a «Slávy dc.ra> költő­jét szokták emlegetni s nevéhez hoz­záteszik, hogy ő volt a pánszláviz­mus atyja. Kollár halárjtlenség éj összekapcsoló tényező északi szom­szédainknál; szlovák volt és cseh költő lett b.lől.. Messzehangzó mon­danivalója a XIX. század elején a szláv népek szellemi egységét sür­geti, a szláv egységet, a * szlávok egy nemzet üségét hirdeti és megjó­solja a szlávok mindent felülmúló dicsőséges jövőjét. Apró szonettjei­ben, mindig szónokias hangú tanul­mánya-ban, meggyőzően magyarázza, hogy a szláv magatartás: a humánus erkölcsi álláspont, s a szlávok teljes felszabadítása az emberi­ség lelkiismereti ügye. Kollár nem Ismerte Európa gazdasági erőit, sejtelme sem volt a társa­dalom valódi alakító tényezőiről, de mozgatta a költői erő s hitt az időben, mely elképzeléseinek vitorláit dagasztotta s profetikus elhivatásáuak állandó beteljesü­lését ígérte. .Szabadságot a szlá- vnknak! — kiáltja a napóleoni háborúk után Metternich rendőri csendjébe boruló Európának a csehszlovák költő. Némely Indok­lása múlhatatlan, mint a köz­mondás, «Aki a szabadságot meg­érdemli, tisztelni tud mindenfaj­ta szabadságot, — írja a Slávy dcerában — aki rabigába hajt másokat, maga is csak rab­szolga», Jan Kollár a túrócmégyél Mosócon Született, Németországban, Jenában, járt egyetemre s azután szinte halé. Iáig Pesten volt evangélikus lelkész, Nem_kétséges, hogy Németországban ocsúdott s Herder őt is megejtette, mini annyi szláv kortársát. A Slávy dcera nevezetes Előhangjában meg­tudjuk, hogy a német föld «egykor bölcsőlulye, most koporsója* a szlá- voknak s az egetverő gyalázatos nemzetgyilkolást az irigy Teutóni» cselekedte, Szlávia szomszédja. Kol­lár végigutazta az Elba mentét s véi gigfejtitte ott a német helyneveket, amelyek az eredeti szláv helyneve­ket takarják. Senki sem mutatott rá a germán-szláv ellentétre oly hévvel s izgalommal mint Kollár. S aztán harminc esztendőn át Magyarország fővárosában élt. S minő fővárosban: az alakuló, észbekapó, újból nemzeti székhellyé váló Budapesten, Szé­chenyi, Vörösmarty, Kossuth, Petőfi s a szabadságharc Budapestjén. A pesti élet legalább olyan hatással volt rá, mint a három németországi év, a szellemi tudatosítás korszaka. Sőt, bátran állíthatjuk, Kollár Pesten alakult ki végkép s ebbe a kialaku­lásba végzetesen belejátszott mindaz, ami a magjar élet központosítása és növelése terén harminc év alatl itt lejátszódott s ismertté vált. Ha Kollár szőkébb szülőföldjén kap ál­lási, falán nem fejlődött volna ki benne egyfajta téves magatartása úgy, ahogy a klasszicizáló stílű, dór pilléres homlokzatú evangélikus templom táján kifejlődőit, ott a kis pesti piacon, amelyet három évtized­del később Deák-térnek neveztek el. Jan Kollár az ellentmondások rend-, kívüli esete. Vagy talán tudta, hogy 1 sorsát azzal kell megvesztegetnie, amivel a sors a szlávokat sújtotta: a némettel. A németek ellen harcolt, mint senki a hasonlók közül s né­met papleányt vett feleségül Jená­ban. Otthonában haláláig német volt a társalgási nyelv s felesége Becsből, Kollár el'.emetése után, visszatért Németországba, magával vitte egyet­len gyermeküket, egy leányt, s az is eltűnt a német világban. Legjelen­tősebb tanulmányát, Uber die litera­rische Weshselseitigkeit-el, s egyebe­ket is, németül írta s adta ki. Köz­ismert dolog, hogy Bécs bizalmi em­bere volt s a szabadságharcot vívó Pestről menekülve 1819 áprilisában áltól a császártól fogadja el az egye­temi tanári katedrát, aki generáli­saival és minisztereivel egyetemben nem a népek szabadságjogait képvi­selte. Ez a keltő buzgó lendülettel frja az emberiesség és népszabadság leg- kápráztatóbb igéit s a következő verssorban elkezdi dicsőíteni a Szent Szövetség dicstelen s népelnyqpió zsarnokaid. Panaszolja, hogy sapyar- 9 gatják, elnemzeti:nít.k a népét, rész­letes képet rajzol a nacionalizmus hibáiról és túlzásairól s ő maga rá­dupláz a nemzeti elfogultságra s ugyanazt produkálja, amit üldözőbe vett. A szláv archeológia tanári ka­tedráját annak a tanulmánynak az alapján kapb. meg, am Ívben bebi­zonyítja, hc,y Fszak-It l a, ugyancsak a helynevek alánján, tulajdonképpen szláv eredetű 1 Lpülés. A szláv egy­ségért dolgozott s világéletében a ttláv etnikumon kívül élt. De alig volt baszna abból a magyar-szlovák Ismerkedésnek, hogy Kollár köztünk élt, mert Pesten jobban elszigetelő­dött népünk tárgyilagos és ősz nte megismerésétől, mintha Túróczhan maradt volna. Nem tudott különb­séget Jenni nép és uralkodóaszlály közt. Széchenyi, Kossuth, a sza­badságharcot megelőző nemzeti ké­szülődés neki csak arra volt jó, hogy párhuzamait és hasonlóságait ébressze tel benne. Néhány lépésnyire a Pil- váztól, pár percnyi járásra a Lánc­hídfői és a Nemzeti Múzeumtól Jan Kollár, a pesti szlovák evan­gélikus gyülekezet lelkipásztora, egy nagy szláv szellemi egység látomásával vigasztalta feleslege­sen magát. Ebbe a képzeleti va­lóságba öntudatosan beleringatta magát. Mondják, bogy csak ön­védelemből udvarolt oly túlzóan Beesnek s amikor az orosz cárt dicsérte, valójában az orosz nép­re gondolt, a nagy erőforrásra. De a kis nemzetei nem is tekin­tette célirányosnak, csak a nagy egységnek van éne.me és jöoő/e, foly­tatta szenvedélyektől fűszerezett ál­mát a német asszony s a cseh ver­sek meljett. Mert a szlovák irodaltai nyelv kialakulását is a nagy egységet sértő ballépésnek tekintette, küz­dött is ellene, ahogy csak tóle telt. Mindvégig azon a felvidéki biblikus cseh nyelven át, amelyből úgy hiányzik a cseh népi nyelv íze, mint a só. Áikozta Stűrt és társait, akik a szlovák népi idiómát irodalmi nyelv­vé tették De mintha ösztöne mé­lyen érezte volna, minő áldozattal kell megengesztelnie ezt a magatar­tást: a népdalhoz fordult s szlovák népdalgyüjteményével akaratlanul is Slúrnak a cseh közös irodalmi nyelv­től elszakadó programmját támasztot­ta alá. Ez a könyve, miként a többi is, mind Budapesten jelent meg. Rifner szlovák bibliográfiájában ol­vasható, hogy egy magyar prédiká­ciója is nyomtatásban látott itt napvilágot. Jó költő volt s jő szónok. Prédiká­cióiban is javarészt szellejnpolitikai felfogását hirdette. Némely vasár­napi prédikációja olyan, mint egy; nyelvtudományi értekezés. Nemcsak Szlovák istentiszteletet létesített Pes­ten, szlovák iskolát is. Prédikációi a népnevelés és felvilágosítás eszközei voltak, hiányérzeteket egyenlített ki egy~égy magyar esemény után, Vó'- rösmarty verseire, Kossuth cikkeire egy-egy prédikációjával válaszolt. Érdemes lesz kikutatni Kollár pesti évelt, hisz é'etének e törté­nete még megíratlan, a döntő részletek rajza hiányos, önké­nyes történeti és népíségi kon­strukcióval, a szláv múlt mí- tosszá-költéséve! messzire a tér­ben és időben feltétlen hatást ért el Jau Kollár, csak közeire semmit. Panaszkodik is egyik beszédében e miatt, említve a-szky és -vies néwégződésü ma­gyarokat, «kik szerinte mind szlávok volt». Nem volt szeren­cséje velük. Egyik ilyen név- birtokosából, akt konfirmandusa volt, Petőfi Sándor tett. Szulatnai Rezső Kierkegaard a biblia-olvasásról Képzelj el egy szerelmest, aki szerek mesétől levelet kapott. Amily drága ez a levél a szerelmesre nézve, olyan drá­ga, legalább is felteszem, read nézve Isten igéje és amint a szerelmes olvas­sa azt a levelep, úgy gondolom, neked is olvasnod kell Isten igéjét,,, Az első, amit föltétlenül meg kell ten­ni, hogy valami történjék, fiz: csendet teremtsél; mert Isten igéjét nem lehet hallani, ha azt lármás eszközökkel akar. ják hirdetni és te kiabálsz a zűr-zavar­ban, hogy meghallják azt, úgy az nem az Isten igéje. Teremts csendet!,,. Ha Isten igéjét olvasod, úgy nem a homályos, hanem a világos helyek kö telezők rád nézve és a világos helyeket azonnal teljesítened kell. Ha csak egyet­len egy hely vqn a Szentírásbpn, ame­lyet te értesz; ügy azt qz egyet tel­jesítsd; nem szükséges leülnöd és a sö­tét helyek felett tépelődnöd. Isten igéje arra való, hogy (e aszerint csele­kedjél, nem pedig arra, hogy te gyako­rold magad a homályos helyek magya­rázatában ... Ne nézzed a tükröt, annak keretét, hanem nézzed önmagad a tükörben. Isten igéje « tükör —- nekem tehát hallgatva, vagy olvasva néznem kell ma­gamat a tükörben.,. (önvizsgálat -rr Szeberényi L. Zs, fordítása.) HÍRÜNK A VILÁGBAN Az ausztráliai protestáns sajtó nagy cikkben foglalkozik a magyar protes­táns egyházak életével. A Scissors with­out past című református kőuyomatos legújabb száma egész terjedelmében közli „A magyar protestantizmus öf éve“ című kö-et három cikkét. A Rock című hetilap „A magyar protestantizmus fejlődése*4 cím alatt összefoglalja egy^ házunk külföldi sajtótudósítójának, a Hungarian ChuFch Pressnek legújabb híradásait. A Church and Community című lgp jelzi, hogy legközelebbi szá­mában teljes terjecMméhen fogja kö­zölni Bereczky Albert Raliéban* az Egyházak Világtanácsa ül-éeén elmon­dott beszédét. A londoni Daily Worker újjáépült templomainkról hoz beszámo­lót. A nyugatnémetországi Evangelischer Pressedienst közli, hogy Bereczky Alber­tet a prágai Comemus-fakultás díszdok­torrá választotta. A magyar egyházaknak a nyugati ke­resztyéneknek intézett karácsonyi üze netét ismerteti az Evangelischer Pres Bedienst, az Evangelische Nachrichten Ost, a Tribune de Geneve, a vaidens La Luce. A Bulletin Lutheriet\ne de Informa­tion című francia konyoinatps lap a magyar evangélikus egyház statisztikai adatait, a teológiai Akadémia megnyitá­sáról szóló jelentést és a téti harang- ezentelés hírét hozza. Az Evangelische Nachrichten Ost és a Semeur Vaudois közli, hogy a protes­táns egyházak tisztelgő látogatáson je­lentek meg Horváth Jánosnál, az Állami Egyházügyi Hivatal új e’iiökéuél. Az English Churchman tovább foglal? kozik az .angol lelkészek múlt szeptem­beri magyarországi látogatásával. T. Tasker, a lap hasábjain részletesen is­merteti azt az elnyomatást, amelyben a magyar protestantizmusnak a Habsburg uralom idején rész« volt. Hangsúlyozza, hogy Magyarországot a Szovjetunió sza­badította meg a náciktól és természe­tes, hogy a magyarok felszabadítójukat, mint mintaképüket követik országuk felépítésénél. A cikkíró ezután megbé­lyegezi azt a nyugati protestantizmust, amelynek «tincs szava a latinamerikai vagy a spanyol protestánsüldözés ellen, do a keleteurópaj protestantizmussal szemben a pápával helyezkedik azonos alapra. Magyarországon igenis van val­lásszabadság, —t írja T. Tasker — csak éppen nem lehet ezt & szabadságot fegy­verül használni a nép állama ellen Majd emlékeztet arr-g, hogy milyen drá­ga kincsnek tekintették az gjpggj pro­testáns ősök, amikor törvénykönyvükbe iktatták ezt a nyilatkozatot: ,,Róma püspökének semmiféle joghatósága nincs az angol királyság területén!’- Ébredje­tek fel protestánsok! — ezzel a felhí­vással fejezi be cikkét T. Tasker az English Chiirchmanben, az anglikán egy­ház néplapjában. Két budapesti t MAJBA J. VILMOS Pozsony megye egjik legszebb vi­dékén történelmi eseu.éuyekbcn gazdag, három nyelven (magyarul, németül és szlovákul) beszélő város­ban: Modorban született 18üö. októ­ber' 80-án. Középiskolá t Modorban és Pozsonyban végezte • (.1, Pozsonyban volt teológus. Lelkésszé is i{t avatlak 1887. november 12-én. Szülővárosá­ban segédl.lkész és vallástanár volt 1902-ig, amikor a pesti evangélikus egyház hívta meg vallástanárnak. 19b6-ban már vaUástanári igazgató tett, A pesti egyháznak fejlődése úgy kívánta, hogy lclkészi köröket állít­sanak fel. 1906-ban a Fasorban Ka- czián János, 1910-ben ped g Kőbá­nyán Majba J Vilmos vezetésével. Ma, g pesti egyházban hót lelkészi kör­gondozza hlyeinket. Majba J. Vilmos a kőbányai nagy gyárak evangélikus munkásait és tisztviselőit szervezői rátertneHségével, lelkes és áldozat­kész egybázhívejfkó nevelje. Ez adja a magyarázatát, hogy kőbányai lel­készt körünk területén Majba J. Vil­mos 1 lkész huzgólkodására két szép templomunk épült. Másik nagy érdeme a Luther Tár­saság munkaprogrammjának egész egyházi életünkre kiható irányítása. Mint a társaság főtitkára lendiiletet adott a könyvkereskedésnek is. Nem­csak vallásfanttáis, de közismereti és iskolai könyveket is ad ki. El­látja népünket jobbnál jobb olvasni­valókkal. Tankönyvekkel és szépiro­dalmi művekkel. Nagy elfoglal’, sága melleit van ideje tankönyveket írni, folyóiratokat szerkeszteni- Ének- £s Imádságoskönyveket adni ki. Magyar nyelvű kiskátéja 21 kiadást ért el. Kiskátéját kiadta szlovák és német nyelven is. A fBctmisszioL «Őrtüzek», «Év­könyvek», «Egyházi értesítő» folyó­iratok Majba J- Vilmos nagy mun­kásságának kifejezői. Gyülekezeti Llkipászforkodása, irodalmi munkássága, a yallástanílás felügyelete, gyűLsék, épitk zések és sok más elfoglaltsága mellett, évtize­deken át a lelkészi körzetében lévő Gyűjt öfogháznak is ő volt a lelkésze. Látogatta a foglyokat, elintézte f LAMNEK VILMOS 1888-ban, Budapesten született. Már gyermekkorában nagy remény­séggel és lelkesedéssel készült a lel­készi pályára. A sporoni Teológiá­nak veit kitűnő hallgatója. Hallói tanulmányútja után Scboltz Gusztáv, bányakerületi püspök 1912-ben avat­ta lelkésszé. Losoncon és Budapes­ten segédiejkészkedett, Losoncon és Budapesten vallástanárkcnt műkö­dött. 40 esztendőt szolgálati idője alatt egyházi vezetőink, templomi hallgatói, tanítványai és azok szülei nagyon szerették és becsülték a hivatása magaslatán álló 1 (készt és vaHástanárt. Teológiai felkészüllsége, tilozófiai tudása, irodalmi jártas ága, zenei műveltsége, egyházi beszédei­nek és tanításainak olyan kellemes ízt adott, hogy állandóan le tudta kptnj hallgatóságát, És Kömnek Vil­mos még gyengélkedésének ideje alatt is szívesen szolgált egyházá­nak. Hosszab ideig betegeskedett. Gö­döllőn temették rl é4esatyja mellé, február 5-én. A vigasztalás Igéjét Dr. H. Gaudy László igazgató-lel­kész hirdette, a sírnál Pász'.or Pál lelkész áldotta meg pihenő helyét és imádkozott. Legye« áldott emlékezetéi Sznchovszky Gyula A magyar evangélikus egyház elnök­ségének gyűléséről püspökeink és fel­ügyelőink közös üdvözlő levélben kö- Szöfitötfék D. Niemöllcr Mártont, a hessepi evangélikus országos egyház el­nökét, a németországi evapgéHkus egy­ház küliigyeinek vezetőjét 60. születés­napja alkalmából. A levél megállapítja, hqgy Niemöller Márton Németország egységéért és a békéért va'-ó küzdelme Németország határain túlmenő jelentő­ségű s a magyarországi evan/éliV is egy­ház figyelme a világ minden táján élő egyházi emberekkel együtt Niemöller Mártonra irányul, aki a világot újabb háborúval fenyegető nemzetközi feszült­ség idejé« a keresztyén ember bátorsá­gával küzd népe és az emberiség békéje ügyéért. A magyar evangélikus egyház szerencsekívánatalt és áldáskívánatant kifejező levelet január 28-án küldték el püspökeink és felügyelőink a születés­napját ünneplő egyházi vezető ember­nek. ( ÚJ ORGONÁK épílését. javítását vállalja Rieger Ottó orgonsgyőr Budapest, XIV., Füredi utca 41. Tel.: 297—023.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom