Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1952-01-06 / 1. szám

EVANGÉLIKUS ElPf I fl magyar protestáns egyházak püspökei karácsonyi üzenete! Intéztek a világkeresztyénséghez ÉLŐ VÍZ ISTEN BARÁTAI • Szeretett Testvéreink! A magyar protestáns egyházak megvallva a mi Urunk Jézus Krisz­tus keresztjébe és feltámadásába vetett boldog hitüket és benne és általa megújult egységüket, testvéri üdvözletüket és ünnepi jókíván­ságaikat küldik mindazoknak, akik ai ő drága nevét segítségül hívják ü világ bármely helyén. Testvérek! Az idei szent kará­csony pattanásig feszült nemzetközi helyzetben ér bennünket. A háború és a béke nyitott kérdése reáveti árnyékát ünnepi örömeinkre is. Koreában és a föld más pontjain is lángolnak a háború tüzel és a népek százmilliói készek elszántan min­dent elkövetni, nehogy ezek a lán­gok egy új világháború tűzvészévé csapjanak össze. A világ keresztyénéi az emberiség létét fenyegető veszedelemmel szem­ben általában háromféle magatar­tást foglalnak el. Vannak, akiket sajnos, annyira «lvakított az évek éta tartó háborús propaganda, hogy tudva vagy tudat­lanul maguk is az amerikai pénz­embereket vezette háborús érdekelt­ségek eszközeivé váltak. Ezeknek az érdekeltségeknek mérgezett szel­lemei fegyverei közé tartozik az a rágalomhadjárat is, amelyet a kelet­európai és ázsiai országok és egy­házak ellen folytatnak. Képmutató módon azt színlelik, hogy ők a keleti egyházakat «védelmezik», miközben a legszörnyűbb hazugsá­gokat terjesztik felőlünk. Ezekben a napokban például igen sok nyu­gati lapban nagy cikk jelent meg arról, hogy Magyarországon eltöröl- ék a karácsonyt és a tömeges templomlátogatás meggátlása végett közönséges munkanapokká nyilvá­nították a karácsonyi ünnepnapo­kat. Az igazság ezzel szemben az, hogy az idén Magyarországon nem­csak a két karácsonyi ünnepnapot, hanem a megelőző hétfőt ts fizetett munkaszüneti nappá nyilvánították. A karácsonyi ünnepeken a protes­táns templomok legtöbbjében há­rom. sőt négy úrvacsorás Istentisz­teletet is tartottunk mindkét napon, és a magyar rádió mind a reformá­tus. mind az evangélikus egyház karácsonyi istentiszteleteit közvetí­tette. Az igazság azonban egyáltalán item érdekli azokat az üzleti érde­keltségeket, amelyek a keleteurópai és ázsiai egyházak felől rendszere­sen gyártott hazug hírekkel mérge­zik a nyugati keresztyének lelkét, hogv így befogják őket a maga hatalmát féltő Mammon hadi- »zc-kerébe. Ml kérve kérünk benneteket, bélyegezzétek meg és utasítsá­tok el azt a farizeus maga­tartást, amely a keresztyén jel­szavakkal visszaélve, vissza­vonást és gyűlölködést szít »népek és az egyházak között. A második magatartás az úgy­nevezett keresztyén semlegesség a háború és a béke kérdésében. Vannak, akik teológiai érvekkel Indokolják ezt a «szentek szentjébe való visszavonulást» az emberiség nagy élet-halál kérdése elöl. Ezek azt vallják, hogy a Jézus Krisztus­ban elnyert békességünkből nem következik gyakorlati szolgálat az tpnberek földi békéjének megóvása érdekében. Ezt a helytelen teológiai magatartást azok sugall ják a keresz­tyéneknek, akik — ha már nem tudják a keresztyéneket háborús érdekeltségek kiszolgálására rávenni legalább valamiféle passzivitásba akarják őket szorítani, tétlen szem­lélőkké tenni, hogy ne zavarják • háborút előkészítő érdekszövet­ségek sötét szándékait. A magyar protestáns egyházak meggyőződése ezzel szemben az, bogy az Isten igéje iránti engedel­messég sem az első, sem a második magatartást nem teszi lehetővé. 'A keresztyéneknek Krisztus­ban elnyert lelki békességét éppen az igazolja, valódiságát éppen az méri le, hogy meny­nyire képesek Krhzlus evan­géliumának hirdetését az em­berek és hemzetek közötti békéltetés konkrét szolgálatává tenni. Mennyire képesek segíteni a meg­lépő feszültségek oldásában, meny­nyire képesek' a meglévő kenfUk* 1 tusokban megismerni a szembenálló felek való motívumait, mennyire képesek különbséget tenni igazság és hamisság között, és eldönteni, hogy melyik félben van meg az igazság és a béke valódi készsége és törekvése, viszont melyik táplál alapjábanvéve mohó haszonlesést, uralmi vágyat, kapzsi érdekeket, mégiha ezeket netalán keresztyén békeszólamokkal álcázza i«. Az evangélium maga leplezi le a «hamis atyafiakat», akik «ezínből hosszan Imádkoznak és közben meg­emésztik az özvegyek házát», mi­llión könyörtelenül özvegyekké tet­ték őket. Ezért ml a békesség evangéliu­mának készségével foglalunk állást a béke mellett, és hívunk erre minden keresztyén egy­házat A békét védelmező szolgálatunkhoz tartozik minden háborús szándékú rágalom oszlatása. Szükségesnek tartjuk éppen ezért megvallani sok- esztendős tapasztalatunk alapján szerzett mélységes meggyőződésün­ket arról, hogy a magyar nép tu kormánya valóban a békét akarja. Békében akarják felépíteni népük új társadalmi formáját a Szovjet­unió és a többi népi demokráciák is. Ezt az új formát senkire sem akar­ják ráerőszakolni, hanem békében szeretnének együttműködni a külön­böző társadalmi és gazdasági rend­szerekben élő népekkel. Nemcsak hogy nem készülnek megtámadni senkit, hanem amennyire rajtuk áll, nagy áldozatokkal is készek a meg­egyezésre a nyugati országokkal a háború elkerülése és a béka meg* szilárdítása érdekében. A magyar protestáns egyházak maguk is a megbékülés szolgálatába állították minden erőfeszítésüket, számolva mindazzal a félreértéssel, gyanúsí­tással és ellenkezéssel, amely a békéltetők örökös osztályrésze. A mostani válságos világhelyzetben ez a mi legsürgetőbb keresztyén fel­adatunk. Kedves Testvérek! Szent kará­csony alkalmából titeket is ebbe a békeszolgálatba hívunk és várunk szeretettel. Kérve kérünk titeket, forduljatok szembe a gyilkos hábo­rús propagandával, amely a nyugati népeket a kelet elleni támadásra akarja rávenni a védekezés ürügyé­vel. Tagadjátok meg az egyházi szentesítést ettől a gyűlö.lkődő pro­pagandától és leplezzétek le annak istentelen és embertelen szándékait. Egyesítsétek imáitokat éa erőfeszí­téseiteket azokkal a keleteurópat és ázsiai keresztyénekkel, akik egy pillanatra sem szűntek meg irányo­tokban a keresztyén egység érzelmeit táplálni. A mi Urunk születése nap­jára emlékezve, mintegy Őérette járván követségben, mintha ö mnga kérne titeket miáltalunk* kérve kérünk titeket, 'egyesül Jetek velünk és minden Jó­akaratú emberrel a béke arent szolgálatában. Szánjatok aikm mindenekelőtt a koreai vérengzés haladéktalan beszüntetéséért, as atomfegyver el­tiltásáért. Hadd legyenek a kérész- . tvén egyházak áldozatkész béke­eszközei annak az Istennek, akt a megbékélésért hajlandó volt a leg­nagyobb áldozatot fa meghozni az ő Fiában.» Bereczky Albert, Győr) Elemér, Enyedl Andor, Péter János reformét ne püspökök Szabó László baptista egyházi elnök Decséry László, Űr. Tető Lajos, Szabó József, Turóczy Zoltán evangélikus püspökök Széesey János methodista »superintendens Gór ünnepnapja DeeemBeé I8-ls azeníeS© M Turóczy Zoltán püspök e górlak tem­plomát, azt a templomot, amely meg­épült az állam jóvoltából, gyülekeze­tek, hívek adakozó szerctetéből, nem utolsó sorban a górlak áldozatvállalá­sából, de mindenekelőtt Isten kegyel­méből. A kié templom elé érkező püspököt Gyurácz Lajos gondnok köszönti a szeretet szavával, azután Jelzetig és égre csapódik a boldog ének: örül mi szívünk, mikor ezt halljuk* A tem­plomba megyünk! Kinyílik a templomajtó Is a twnlo­B Hungarian CM Press legújabb számai A Hungarian Church Press legújabb száma hirt ad arról, hogy a reformá­tus egyház egyetemes zsinata két teológiai akadémiát állított fel Debre­cenben és Budapesten. Közli a ma­gyar református teológiai akadémiák történetét a felszabadulás óta, közli az új törvényt az akadémiára vonatkó- zólsg, valamint részleteket Enyedi Andor és Győri Elemér püspökök be­szédéből, melyeket a zsinaton mon­dottak a törvény meghozatala előtt. Beszámolót közöl a magyar protes­táns egyházak külföldi kőnyomatosa az 1951. év folyamán felszentelt ú! re­formátus templomokról, köztük a sztátinvárosi gyülekezet űj templomá­nak felavatásáról. Beszámol a kőnyo­matos arról, hogy a református egy­házban, gyűjtő-napot tartattak árvá'k számára, majad hosszú felsorolást kö­zöl az evangélikus egyházban lefolyt gyülekezeti evangélizációkról. A Hungarian Church Press kővetkező kiadása közli a magyar protestáns egyházak püspökeinek közös kará­csonyi körlevelét a világkeresztyfelség­hez, amit magyar szövegében mostani számunkban mi is közünk; Hírt ad arról, hogy a magyar Biblia-tanács űj* testameniomi bizo'tsága megjelentette az új ford í‘ás ti Máté evangéliumot 6 _kozii ennek előszavát. Hírt ad a so- 'mogvvámosi evangélikus templom fel­avatásáról, részleteket közöl Péter Já­nos református püspök 1951. évi püspöki jelentéséből s beszámol ® Liűherámia újabb Bach hangversenyé- ről s az evangélikus egyházban vég­zett trabb evangélizációkról, kiemelve közülük Szabó József püspöknek az .isten útja* címmé! Nagyveiegen tar' tett St’s^lisieióPi mól teljesem megtÖMS HveS % kint hatszázan az őrömnapra összejött evangélikusok hatalmas erővel kezdik énekelni: Jövel, Szentlélek Or isten... Azután először szólal meg a tem­plomban az Ige. Turóczy Zoltán püspök a kirendelt Igéről beszél — L Korinlhus 4:1—5: ....Akkor amikor ®bbea a tóa tem­plomban először hangzik hivatalosan az Isten Igéjének magyarázata, han­gozzék ugyanaz az ige itt 1*, amely szerte ebben az országban ma min­denütt a gyülekezet tanítására ki van rendelve. Ez ez lm egy csodálatos népről be­szél minékünk. Egy várva-várt éd­ventről, amikor el fog jönni a mi Urunk, de nem úgy, mint az első ád- venlkor, kisgyermek alakjában, hanem eljön hatalommal és dicsőséggel. ...Ez az ige egészen különleges módon nem ügy beszél erről a napról, mint a ha­ragnak a napjáról, hanem, mint ez embereknek Istentől jövő dicséretéről. ... Ennek a templomnak az épí­tésénél mellettikik állott a magyar állam támogatása és sok-sok gyü­lekezet áldozatkészsége és Imád­sága. Benne van ebben a tem­plomban nemcsak a ml hitünk cse­lekedeteinek gyümölcse, hanem más testvéreink ajándéka Is. Te­hát ezen a napon a szeretet dícsé­retét is elmondjuk. Ez a nap azon­ban mégis az Isten dicséretének napja... Háromszáz esztendővel ezelőtt anyagyülekezet volt Ifit Gőron. Isten megismételte a tővéből ki­növő erdőnek a csodáját, amikor kivágják az erdőt, de a főidben a gyökér bent marad, amely újra kihajt, amikor a tavaszi napsugár megcsókolja és az elrejtett gyö­kér élete napvilágra kerül és ki­sarjad ...“ A püspök Isten igéjével WswsnteH a _ templomot, majd a gyülekezel lel­késze hirdet igét. Isten igéjének hir­detése után oltár elé áll az" első pár — Gyurácz József és Balogh Margit — k'ket az új templomba,n megesket­nek. Díszközgyűlés keretében meg­ható szavakkal tesznek bizonyságot: Gyurtcz Géza, Petrovlcs Lajosné, Gyurácz Laios, Pécsinger Ilona, Gyurácz László arról, hogy ml nékik a templom. Szeretette! köszön‘ölték a templomépítő gyülekezetét az egyház­megye esperese, a nemeskér!, ágiéival, szafconyi és a helyi katolikus gyüleke­zetek. A himnusz akkordjai zárták be a górták boldog öröm ünnepét Pttíp Berné? Un. IS, 14—16. Oly beneSaeße* a* a közösség, ame­lyikbe Krisztin a? ö kegyelme által kiválasztott embereket belevonja, hogy a kiválasztottakat barátainak nevezi. Az emberek barátokká, Isten barátaivá lesznek. Ha csak annyit mondanak, hogy • erolgál vagyunk, már ez is ele­gendő volna, majdnem túl nagy ahhoz, semhogy elfogadhatnék. Do <5 most többet mond. Barátainak nevez min­ket, Minket, akiket jól ismer. Minket, akiknek Péterrel együtt szégyenkezve kell mondanánk: »Uram, Te mindent tud».“ Tud arról a mélyen gyökerező Isten iránti ellenségeskedésünkről, amely szívósan és kiirthatatlanul lé­nyünk legbeneejében gyökerezik. S mégis * barátainak mond, az isten barátainak. Aki megtudja érteni, értse meg. Ml csak ámuini tudunk, örülni és köszön­ni. Felettébb örvendetes dolog Isten barátjának lenni. Része ez annak a legtisztább éa tökéletes örömnek, amely angyalait hatja át, valahányszor egy bűnös vezekel és megtér a földön. íme ez Isten szeretető. A mennyei Atya azoknak kínálja a barátságot, akikről tudja, hogy az Ő ellenségei. Isten sze- retete irántunk, emberek iránt, Üykép- pen merő ellenség-szeretet ,— szeretet a bűnösök iránt. Es a barátság azonban, amelyet Isten ■lékünk, embereknek kínál, az ö szá­mára nem oleaó. Elég sokba kerül Néki. Barátságot ajánlani ai ellenség­nek, fölöttébb drága é* kockázatos i áldozatot i« követel. A „betegekhez" iil Jézus, oda, ahol a világ legszennye- sebb, ahol a világ a legmesszebbre esett a mennytől. Sőt annyira társult a bű­nösökkel, hogy szinte szeme-szája eláll az embernek! „Mikor pedig elmenének a helyre, mely koponya helyének mon­datik ott megfeszítik Öt és • gonosz­tevőket, egyiket jobbkéz felöl, a mlsk kát balkéz felől". Ilyen sokba kerti! Neki végül az a barátság, amelyet mte künk, bűnösöknek kínál: „Nincsen sen­kiben nagyobb szeretet annál, minibe valaki életét adja az 6 barátaiért". Ámde a barátság nemcsak istennel!., de nekünk embereknek sem könnyű Nemcsak ékességül vannak az ágak * szőlőkön, sőt nem esupán önmagukért vannak ott. Az ág azért van, hogy für­töket hozzon, Ezért: „Minden szőlő- vesszőt, amely énbennem gyümölcsöt nem terem lemetsz, mind-ait pedig.; amely gyümölcsöt terem, megtisztítja hogy több gyomul csőt teremjen**, „Abban dicsőíttetik meg az én Atyám, hogy sok gyümölcsöt teremjetek és le­gyetek nékem tanítványaim." „Legye­tek (1) az én tanítványaim.“1 Hiszen máris azok vagyunk, amint az imént hallottuk: Kegyelemből. De ceak akkot leszünk igazi tanítványai, he gyümöl­csöt hozunk. Ágak vagyunk a szőlőtőn, mégis akkor leszünk valódi ágak, b* ezeken gyümölcsök teremnek. Gyümölcs kell, több gyümölcs, tel! gyümölcs! Krisztus gazdagon ée pazar bőkezűséggel akar adni. Napról napra, azaz „hajtáson", és ezer meg ezer kis emberi csatornán át szere tetet akar belevezetni ebbe a világba. S ezek a hajtások ti vagytok, ti, akik tndtok az Isten barátságáról. Sok gyümölcsöt! Ebben aztán ne legyünk szerények. „Aki én bennem marad, én pedig 6 benne,“ Aki marad! Ez több mint fél- tncatszor fordul elő a példázatban. Ma rtdjatok, maradjatok, maradjatok! Ezt a kapcsolatot a tanitvúnyi méltóságot, az Istennel való barátságot az ember nem tudja adni önmagának. De eljátsz* hatja, elveszítheti, t megfoszthatja du gát tőle. „Ha valaki nem marad Én bennem, kivettetik.“ Valttr Lüthi Szombat esti közös imádkozásunk A gyülekezet bűnbánati: Ezs. 63:7—2«. Tsiefl síépe számára egyik legnagyobb veszedelmet a bSábánál-nélkfflíség* jelenöietl. Isten ezért nem is engem, hogy népe bümbdnat nélkül éljem Ez a bfibánat abból születik meg, hogy Isten emlékezteti gyülekezetéi Az ilyen emlékezés során tárul elénk mind«, amit Isten cselekedett velünk. (T—9. v.) Ügyen csak ennek az emlékezésnek * során döbbenhetünk rá saját hűt!«« eégüokre, hálátlanságunkra és engedetlenségünkre. (10. v.) Ez által az emlékezés által ébred fe! a bizalom Is a szivünkben fatermel moat felemelő és megtartó kegyelméért. (15-—!6. v.) Ennél az emlékezésnél végtére is J-zus Krisztusról van szó. Éppen srrÄ, ekfkre karácsonykor .emlékezünk*. Benne, az 6 keresztjében válik számunkra nyilvánvalóvá Isten kegyelmének sokasága is, saját engedetlenségünk nagyság* is. S ugyaninnét támad a bűnbánatra ébredt gyülekezet számára Isten Irgalmas szereíetének vigasztaló és megújító ereje is. ADJUNK hálát Űrünknek, ez 5 egyházához, hozzánk vaM sok Jóságáért; VALLJUK meg, hogy rútul visszaéltünk Urunk fegyelmével a ezzel meg* szamorítoHufc őt. KÖNYÖRÖGJÜNK, hogy Szentjeikével vezessen bűnbánatit és tarts o*? is meg abban* éa irgalmának erejével újítson meg mfeket Laborer! Zoltán BIBLIA-OLVASÓ Januir 9. Vasárnap: Vfrkeresit, ’ Zsolt. 61:5., Ml 2:10—11., Ján. 2:1—11., Mk. T:40-45. Az ószövetség népe Isten hajlékába vágyott Kívánságuk Krisztusban várakozáson felül teljesedett: Isten jött hozzánk. Jövetele megszentel! otthonunkat, családi életünket. Velünk lakik és csodát tesz nálunk é* vei fink. Januir 7. Hétfő, Es. 43:24-25., Lfe. 24:46-47., Ján. 8:12-20., Mik. 2:1—12. Az ember .kegyes' törekvése csak bűnös fáradozás: hiábavalói Isten azonban — ceak azért, mert Isten — az értünk szenvedett Krisztusnak hatalmat adott, hogy bűnöket bocsásson és új életet adjon. Maga Isten bizonyítja ezt: te se kételkedj benne! Január §. Kedd. IV. Mózes 23:8., Lk. 0:37., F. 5:3-14., Mit. 2:13—!T­A világosság itt mi vagyunk: bűnösök, akiket Jézus nyájába elhívott* Élj azért új életet: ne ítélj, hanem bocsáss meg, ne átkozz, hanem ezeress! , Jantíár 9. Szerda, I. Sátn. 23:16., Z&ld. 13:1., L Ján. 2:7—11, Mk. 2:18-21 Krisztusban velünk az Isten és erősen fogja kezünket. Ezért nem lehel a szívünkben szomorúság, vagy gyűlölet, nem is bőjtölümk, hanem vidi» man, embertársainkat szeretve éljük x világosság fialnak életét. Január 10. Csütörtök, V. Móz. 30:11—14., ML 7:26., I Ján. Y:5—10., Mfc. 2:28-28. Egykor a törvény rideg parancsa volt közel az emberhez, ina a világos­ság evangéliuma^ aki Kirszíusban hisz, bűnbocsánatot kap. A törvény megmutatja: bűnösök vagyunk, — de az evangélium masával ragad Üt szeretet másokon segítő új életébe. Janu'ár 11. Péntek. ■» w*»« Amikor ajkadra tolul a zsoltáré« imája, ne felejtsd: Isten veled vi hiszen Fiát adta érted. Higyj Benne, s ö megadta az üdvösséget: boldc új életet a földön és őrök. dicsőséget Ö Magánál, Január 12. Szombat Ss. 68:1, Zsid. 4:12., í. Ján. 2:12—17., Zsolt 122:8, Mk. 3:7—12. laten törvénye felfedi szívünk bűnösségét. Ugyanakkor megszólít fiatal® és öreget és Magéhoz vonja őket. Elfordít a bűn világától: ezeretetlsaa Bégtől, gyűlölettől, háborútól, — és békességet hirdet s földön és önm* güreL Sm lintt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom