Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1952-09-07 / 36. szám

XVII. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM Egyes szám ára: I forint 40 fillér 1952 SZEPTEMBER 7. „Köszönjük mennyei Atyánknak, hogy mindeddig megkímélt bennünket egy új világháború csapásától" A Lutheránus Világszövetség hannoveri nagygyűlésének üzenete a világ evangélikusaihoz A Lutheránus Világszövetség hannoveri nagygyűlése nyolcnapos tanácskozás után üzenetet intézett a világ evangélikusaihoz. Az üze­netben tükröződik a nagygyűlés té­maköre. A Világszövetség nagygyű­lése nagy figyelmet szentelt az egy­ház alapvető feladatának s annak, hogy az egyház hirdesse Isten igé­jét, tegyen bizonyságot megfeszített és feltámadt Uráról. Az evangé­likus örökség hitben és kegyesség­ben a nagygyűlés minden részve­vőjének szeme előtt volt. Luther retormációjához való hűség a mi evangélikus egyházaink becsülete. Ezen a nagygyűlésen már igen erősen érezhető volt az, hogy milyen közel van a lutheránus egy­házakhoz az a kísértés, hogy ez a Krisztus evangéliumához és refor- mátori eleinkhez való hűséges ra­gaszkodásunk politikai, társadalmi és egyházi előítéletek és félreérté­sek martalékává legyen. A magyar evangélikus egyház hannoveri kül­döttsége ezekre a kísértésekre igye­kezett felhívni a figyelmet és Isten­nek való hálaadással szólhatunk arról, hogy szolgálata nem volt hiábavaló. Az üzenet tükrözi azt az erős hangsúlyt, amit a nagygyűlés az egyház szeretetszolgálatára, kö- nyörületességi munkájára tett. Az a »Lutheránus világszolgálat», amit ezen a nagygyűlésen szerveztek, eszköze lesz a világlutheránizmus- nak a szeretetszolgálat kötelezett­ségének felismerése után a szeretet­szolgálat konkrét művelésére. A különleges, és elsősorban né­metországi viszonyok miatt, ahol a menekültek problémája erősen ag­gasztja az egyházi közvéleményt, a Világszövetség nagygyűlése nagy figyelmet szentelt a menekült ügy­nek is. Ezt is tükrözi az üzenet. A nagygyűlésen szomorú beszámolók hangzottak el az olaszországi, spa­nyolországi és különösen a délame­rikai, itt is különösen a columbiai, valamint a jugoszláviai evangélikus egyházak üldözéséről. Olaszország­ban a politizáló római katolikus egyház törvényenkívüli helyzetben tartja és minden lehető eszközzel nyomja a kicsi lutheránus egyhá­zat. Jugoszláviában Titóék most .csukták be a Theologi ai Fakultá­sokat. Svanyolországban templomo. kát gyújtottak fel, evangélikus pa­pokat öltek meg. bibliákat és éne­keskönyveket rekviráinak és égetnek el. Dél-Amerikában, különösen Co­lumbiában a katolikus szellemű fa­sizmus az utóbbi fél éven belül nyolc evangélikus lelkészt ölt meg és számtalan evangélikus embert üldözött, vert meg s az egyházi éle­tet szinte lehetetlenné tette. Ezek­hez az egyházakhoz szól a nagy­gyűlés üzenetének egyik evangé­liumi szellemű része: »Legyetek jó­kedvvel!» Tükröződik a Világszövetség üze­netében a világhelyzet számbavé­tele is s a magyar evangélikus egy­ház küldöttségét Isten’iránti hálára indította az, hogy a Világszövetség kifejezte felelősségérzetét a béke ügyében s annak lelkipásztori fo- galmazású hangot is adott. A ma­gyar delegációnak alkalma volt a világbéke ügyéről hosszú, konkrét tárgyalást folytatnia a Világszövet­ség elnökségével s bár a magyarok­nak meg kellett állapítaniok, hogy a nyugati evangélikusok sok politikai előítélettel megterhelten nézik a béke fenntartásáért folyó világküz­delmet, hogy hatása alatt vannak annak a nyugati propagandának, mely a békemozgalmat a szocializ­mustól való félelem aggodalmasko­dásával ítéli meg, de éppen ezen előítéletek megléte miatt értékeli a magyar evangélikus egyház az üze­netnek ezt a részét s ezeket a szavakat a Világszövetség fele­lősségérzete jeleként fogadta el. »Köszönjük mennyei Atyánknak, hogy mindeddig megkímélt bennün­ket egy új világháború csapásától. A mi Urunk, Jézus Krisztus által alázatosan fohászkodunk azért, hogy a nemzetek közötti viszonyok úgy rendeződjenek, hogy mindenki nyu­godt és békés életet élhessen.» Á Világszövetség nagygyűlésének üzenete: »A Lutheránus Világszövetség han­noveri közgyűlésén elevenen átéltük a lutheri reformáció idejében felfede­zett igazságot: Bűneink bocsánatát és' az Istennel való békességet csakis a megfeszített és feltámadt üron ke­resztül nyerhetjük el. Ö jelen van egyházában, Igéjében és Úrvacsorá­jában. Ennek az egyháznak adatik az ígéret: »Nem halok meg, hanem élek és hirdetem az ür tetteit« (Zsolt, 118:17). A Szentírásnak ezt az igéjét Luther korában gyakran idézték, buz­gón hitték, híven megvallottak. Most tihozzátok, intézzük azt, az . evangé­likus egyházakhoz és gyülekezetekhez szerte a világon. Az Ur -akarata az, hogy hirdessük az ö tetteit; Mindannyiunknak gond­jára Van bízva ennek ■ a kötelesség­nek a teljesítése otthon .és külföldön. Ez a legnagyobb kötelesség, - amely elénk mered. Mert a hit hallás által jön. Egyetlen órában, semmiféle hely­zetben sem vagyunk felmentve azon kötelesség alól, hogy hirdessük az ür tetteit. Különösen egy hiú aggó­dással, hitetlenséggel és 'kiábrándult közönnyel terhes világban az a hi­vatásunk, hogy tanúságot tegyünk Istennek Krisztusban végrehajtott nagy tetteiről. Éz a bizonyság nem csupán az Ige felavatott szolgáinak a köteles­sége. Isten Igéjét más utakon is a viliág elé tárhatjuk. Isten kisgyerme­kek és csecsemők szájából is kaphat dicséretet. Legyetek' -tanúi az Ö Igé­jének családotok körében, munkahe­lyeteken, iskoláitokban, a közéletben, vagy bárhol má-sutt, ahová Isten he­lyez benneteket. Minden élő Ige életet teremt. Ez az az ígéret, amely a mi tanúságunk­kal kapcsolatos. Tanúságunk nem korlátozódik a hirdetett Igére A cse­lekedetek tanúsága .különösen, jelen­tős o'.yan időben, amely át van itatva szavakkal és ,amelyben a szavakat gyakran meghamisítják és visszaél­nek velük. Isten naponta ád alkal­mat ilyen taiaúságtétel-re; Naponta ilyen komoly, kérdéseket tűz elénk: Hogy győzöd le a- gyűlöletet? Mit te­szel, ha csábító hazugságokkal ke­rülsz szembe? Milyen magatartást tanúsítasz ínségben levő szomszédaid iránt? Cselekedjünk szeretettel! . Nin­csen olyan áldozat, adomány, vagv vigasztaló szó, amely áldás nélkül maradnia. Szívetekkel és kezetekkel támogassátok az egyházat könyörü­letes ségi munkáiban. Lássátok el a szükséges . segéd-fis zlközö'-íkel,. -n-ácsok pénzzel, hanem olyan emberekkel is, akik életüket a szeretet szolgálatá­nak h állandók szentelni. Az ür tetteit hirdetni nem csuoán egyének kötelessége, hanem egész gyülekezeteké/ is. Isten hívott bennün­ket, hogy segítsünk építeni gyüleke­zeteinket. E% a hivás minden korbeli embernek szól, de főleg az hiúság­nak. A gyülekezeteknek külőnfé'e szolgálatokra van ■ szükségük. Evégből nincs olyan erő, amely túl korlátolt lenne, nincs adomány, amely túl k!- cäi lenne arra, hogv fél ne használ­hassuk. Még a legkisebb, a legszo- kásosahb feladat is értékes, ha Krisz­tus. iránti szeretőiből végezzük. A mi szolgálatunkra várakozók közé tar­toznak aiz aggok és a betegek, akik szeretnék, ha meglátogatnék őket, — a gyermekek, akik szeretnék,' ha el- meiséioők nekik a Jó Hírt, —, a ma­gányosok, otthontalanok, kétségbe­esettek, akik arra vágynak, hogy tár­saságunkhoz tartozzanak. Élő gyüle­kezet fény a világon. Ilyen' gyüleke­zetből a hit ereie sugárzik ki; ez vonzza még a hitetleneiket is és meg­mutatja nekik a Krisztushoz vezető utat. Mi, Lutheránus Világszövetség egyházai az egész világra kiterjedő közösséggé akarunk*lenni, amely kö­zős hitünk fársas-ságán alapul és te­vékeny -a fe'eharáti szeretet teHeiben. Megemlékezünk imái-n/kiba-n . aeokről. akik gyökértélének és ba,rátok nélkül állnak itt, :— azokról, akik a kísértés nehéz terheit hordozzák. Az elnyo­mott egyházakhoz pedig így szólunk: »Legyetek jókedvvel! Az Űr. különö­sen azokhoz van közel, - akik magá­nyos előőrsökön állanak és megáldja hűségüket. A szeretet kötelékével va­gyunk egybe kapcsolva és nincs a viliágnak az a hatalma, amely ben­nünket egymástól elkülöníthet. Isten megparancsolta nekünk, hogy szabadságban és igaizisáigibao töre­kedjünk békére és igazságosságra az emberek minden gvertnuelkeinelk, f-aj-i és nemzetiségi ‘különbség nélkül. Kö­szönjük mennyei Atyánknak, hogy mindeddig megkímélt bennünket egy úi világháború csapásától. A mi Urunk Jézus Krisztus által alázato­san fohászkodunk azért, hogy a nem­zetek közti viszonyok úgy rendeződ­jenek, hogy mindenki -nyugodt, békés életet élhessen isten'féleíemben és tisztességben. R-eá-nk vari bízva az Üzenet, amély megmentheti a világot. Hogyan hall­gathatunk, hogyan tarthatjuk vi-ssza ezt az Üzenetet, amelyért apáink har­coltak és szenvedtek és amelyet Is­ten bízott a kezünkre? Legyünk tanúk és hirdessük az ür tetteit minden lehető módon, amíg ő eljön. Neki legyen dicsőség, tisztesség és dicsé­ret mindörökké!« Készülj az Ige hallgatására! Szth. u. 13. v. Gál. 3:15—22. Az engedetlenné lett ember felé már a bűnbeeséskor elhangzott Isten kegyelmes Ígérete a Jézus Krisztus­ról, »az asszony magvárói«, aki a bűnre csábító kígyó fejére tapos (I. Móz. 3:15.), lerontja, megsemmi­síti a sátán minden munkáját és megszabadít tőle. Isten a Krisztusra mutató ígéretét személy szerint Abrahámnak adta-. Erre őt az Ür szava iránti feltétlen bizalma, a legsúlyasabb próbát is lei- álló (Izsák feláldozását kívánó isteni parancs végrehajtására kész hajlan­dóság) hitből fakadó engedelmessége tette alkalmassá. Mindenre kész, élő hite alapján hívta el, áldotta meg és adta neki az Ígéretet Isten: »m-eg- áldat-nak a te magodban a földnek minden nemzetségei, mivelhogy en­gedtél az én beszédemnek« I. Móz. 22:18. . (Folytatás a 2. oldalon) Dr. Lilje hannoveri püspök a Lutheránus Világszövetség új elnöke A Lutheránus Világszövetség má­sodik -nagygyűlése dr. Lilje liannsot, Hannover püspökét választotta meg elnökéül a következő öt évre. Dr. Lilje Hanns 1899. augusztus 20-án született Hannoverben. Édes­apja a helybeli »Apostol-templom« diakónus^ volt. A hannoveri Leiibn-itz- iskolában -kezdte tanulmányait. Egye: tani éveit Göttingenben, Leábzigban és Zürichben töltötte. Theológiaii ta­nulmányain kívül művészettörténettel is foglalkozott. Már teleológiai hall­gató korában tevékeny szerepe volt a keresztyén diákmozgalmaikban. 1926- bian szentelték lelkésszé és első mun­kakörét, mint a hannoveri diákok pásztora látta el. Később a német ke­resztyén diákszövetség főtitkára lett berlini székhellyel. 1927-ben a keresz­tyén diákok vflágmozgalmá alelnökivé választották. Ügyanettöl az időtő-!, tehát az ökumenikus mozgalmak szü­letése ideje óta, immár huszonöt éve vesz részt az ökumenikus munkában. A világgyülésekre való utazásai köz­ben bejárt úgyszólván minden föld­részt. Kitűnő szónoki készsége, theoló- g.ia-i jártassága, tapasztalatai, vala­mint -kedélyes egyénisége alkalmassá tette öt arra, hogy az egyházak -közölt adó-dó legnehezebb theológiaii s egyéb kérdésekben is a tolmács szerepét töltse be, hogy az egyháza-k között a kapcsolódás lehetőségeit és a közele­dést, az egyetértést keresse. A náci-uralom idején a némete országi nagy egyházi harcban dr. Lilje a »hitvalló egyház« együk veze­tője volt. Niemö'ler és Kunneth lel­késszel együtt szervezték meg a moz­galmat. Lilje a hi-tvalló egyház folyó­iratának megalapítója és szerkesztője volt. Még Hitler uralomrajutása előtt Lilje éles harcot folytatott a nácizmus ellen. Hitler idején előbb háziiőrizetbe vették, kihallgatásokkal és más ke­gyetlen eszközökkel zaklatták, míg végül elfogták és a Gestapo berlini börtönébe került. »A sötét völgyben« c. könyvében írja le a foglyok szen­vedéseit. A háború után azok között a vezetők között találjuk, akik a né­met lutheránus egyház egységének szószólói. Ebben az időben nagy mun­kát fejt ki a Lutheránus Világszövet­ség kifejlesztésében is. — 1947-ben választották püspökké. A hannoveri egyház-kerület a nyugatnémet lutherá. nussá-g legnagyobb egysége, mintegy három millió hívő és 1100 lelkész él kereteiben.. Lilje -közíró és író is. Hetilapja, a »Soren tags blatt« kedvelt egyházi lap. Könyveinek egy részében -korun-k kér­déseit tanulmányozza: ilyen »A tech­nika korszaka« című. Theológiai mun­kásságának egy része a Luther-kut-a- tás körében folyi-k. A második világ­háború után megjelent a »Luther ma«, azt keresi, mit jelent Luther a mai ember számára. Á Lutheránus Világszövetség hannoveri ülésén megválasztották a Világszövetség új elnökségét és tisztikarát A Lutheránus Világszövetség- 1947- szabályát a hannoveri második vi- ben, Lundban alakult. A Világszövet- 1 ágszövetségi nagygyűlés idevonat- 5ég alapszabálya .szerint a Világszö- kozólág megváltoztatta'. A Végrehajtó vétség .elnökét titkos- szavazással az Bizottság ezentúl tizenkilenc személy- ötévenként tartandó közgyűlés vá- bői áll. Az alapszabáíymódosítás arra Iasztja. Ugyancsak a közgyűlés vá- is kiterjed, hogy e tizenkilenc sze- laszt az 1947-es alapszabály szerint mély közül legalább négy az egyház tizenöt személyt, akik- az elnökkel világi tagjaiból választassék. Az alap- együtt a Szövetség végrehajtóbizott- szabálymódosítás továbbá azt is je- ságát alkotják. A végrehajtóbizottság• lenti, hogy ’ ezentúl nem két alelnő- ban való tagságot ilyen 'tényezőkre köt, hanem három alelnököt és pénz- való köteles tekintettel kell megálló• tarost választanak a Világszövetség pítani: az egyházak számbeli nagy- tisztikarába. Az alelnököket és a sága, földrészeken és országokban pénztárost, valamint a Világszövet- való földrajzi eloszlása, az ifjú egy- ség főtitkárát nem a nagygyűlés, ha- házak és kisebbségi egyházak egyenlő nem a Végrehajtó Bizottság vá* képviselete. Az ifjú egyházak és ki- Iasztja sebbségi egyházak tagjainak bevá- Figyelemreméltó és általános örö- [osztásánál törekedni kell arra, hogy „let keltett, hogy a Világszövetség minden nagygyűlésen változás álljon Végrehajtó Bizottságába most először be közöttük s hogy sorrendben körbe- egy ngt is beválasztottak: Éva Bem futó cserélődés -legyen lehetővé kö- dicte Lyngby-i, a dániai diakonissza zöttük.« (Vili. 1.) főnöknőt. A Végrehajtó Bizottság A Lutheránus Világszövetség alap- tagjai a következők: D. D. Aasgaard Johan Arnd, püspök (USA), az evangélikus-luthe- ráuns egyház elnöke. Minneapolis! lakos, szül. 1276. IV. 5. D. D. Ben­son Oscar Algát, lelkész (USA), az ágostai evangélikus-lutheránus egyház elnöke. Minneapoltsi lakos, szül. 1891. IV. 7. D. Dr Beste Niklot, (Németország), a mecklenburgi evangélikus-lutheránus egyház tartományi püspöke, schwerini lakos. Delbrück Charles (Franoia- ország), a franciá evangélikus-lutheránus egyház végrehajtóbizottsá­gának az elnöke, szül. 1893. X. 2. D. Dohms Hermann, lelkész (Brazí­lia), a riograndensei zsinat elnöke, szül. 1878. XI. 3. D. D. Fry Frank­lin Clark (USA), az egyesült lutheránus egyház elnöke, newyorki lakos* szül. 1900. VIII. 30. Gopal Aberly Nathanaelraj (India), az evangé­likus-lutheránus Andrha-egyház elnöke. D. Dr. May Gerhard (Auszt­ria), püspöke az ágostai hitvallású evangélikus egyháznak, bécsi -lakos, szül. 1898. II. 13. Malmeström Elis (Svédország), a svéd egyház püs­pöke. Dr. Meiser (Németország), a bajor evangélikus-lutheránus egy­ház püspöke, müncheni lakos. Dr. Prenter (Dánia), aarhusi teológiai tanár, kopenhágai lakos. Smemo Johannes (Norvégia), a norvég egy­ház érseke, oslói lakos. D. Schnji Henry Frederick (USA), az amerikai lutheránus egyház elnöke, ohiói lakos, szül. 1890. V. 30. D. Sommer- . lath Ernst (Németország), egyetemi teológiai tanár, lipcsei lakos, szül. 1891. I. 23. Dr. Tiilila Osmo Anteró (Finnország), á dogmatika teoló­gia tanára, helsinki lakos, szül. 1904. III. 3. Lyngby Eva Benedicte (Dánia), diakonissza-főnöknő, szül. 1898. IX. 26. Henninger James (USA), amerikai egyesült lutheránus egyház, van Heest Johannes Petrus (Hollandia), az amszterdami evangélikus-lutheránus egyház lelkésze, az evang.-lutheránus zsinat enöke. Dr Wceber Rudolf (Német­ország), württembergi evangélikus-lutheránus egyház. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom