Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1952-08-24 / 34. szám

EVANGÉLIKUS ELET Építésre rendelt idő Az Alkotmány ünnepén Deák-téri templomunkban Kemény Lajos püspök- helyettes hirdette az igét Préd 3,1—5 versei alapján. Igehirdetésé­ben többek között a következőket , mondotta: »ügy látjuk, rendelt időben él Tépünk. Az építésnek van most ideie életében. Mikor a háború végén szét­néztünk megostromolt utcáinkon és végiggondoltuk mind azt, amit az ország földjéről, falvairó! és embe­reiről hallottunk, sokunknak jutót1' eszébe, hogy sokszor volt már ezen a mi földünkön és ezen a mi magyar népünkön a rontásnak, a kiszagga­tásnak, a jajgatásoknak ideje, — gyülekeztek már össze magmaradi magyarok, erdőkből és barlangokból előkerült bujdosók — néztek már szét összedúlt hazánkon. Most felismer­tük, hogy az építésnek rendelt ideje jött meg és most félre kell tennünk mindent, és csak építő munka esz­köze maradhat a kezekben, és csak építő munka láza fütheti a szíveket- a megmaradt magyar dolgozó ma­gyar legyen. Alkotmányunk mai ün­nepén a szentige segítségével értsük meg, hogy országépítő munkában fáradhatatlanul versenyző népünk az építés idejét megragadó nép — maga az egész nép nyújtotta ki kezét a munkaeszközökért, az ország építi az országot. Az az alkotmány, amelynek ma ünnepnapja van, az államot és az egyházat elválasztotta egymástól. Volt annak előnye Is, mikor az állam és az egyház egybekötötten élt, de több volt a hátránya. Evangé- Hkus_ egyházunk az együttélés Idejön általában a mostohagyermek szere­pét volt kénytelen viselni. Az elvá­lasztás azonban nem jelent elszakításl A vallásszabadság törvénye szerint mindenki szabadon választhatja azt a vallást, amelyikben élni akar. Ezzel a mennyiség, a számarány nem ma radt többé döntő. De nem iett kisebb a hitnek értéke. Nagyobb lett a hivő embereket kormányzó belső kénysze­rítés, amelyet lelkiismeretnek neve­zünk, a hitből táplálkozó akard, a hivő embernek az a tapasztalata, amelyet Isten igéje fejez ki. Az éi*:t minden terén figyelemreméltóvá ős megbecsültté teszi az igazán hivő embert népünk életéért folyó minden munkában. Mi ugyanis nemcsak en gedelmeskedünk az ország építésére mindenkit munkába állító felhívás­nak, hanem mi erre buzdítunk ts: építsétek az országot, szedjetek össze minden erőt, dolgozzatok e övei és dolgozzatok hittel, hogy Isten a jövendőt megadja földünknek, né­pünknek.« CANTATE Cantate — énekeljetek! Ezt a ne­vet viseli az 1950-ben megjelent éne­keskönyv, amelynek kiadása mozgal­mat indított meg. A mozgalom egye­síti azokat akik egyházunk énekügyi és istentiszteleti életének megújítá­sára törekszenek. Azokat, akik az egyház istentiszteletének és az egy­házi művészetnek méltó formákat ke­resnek. A mozgalom neve jelszó és gyülekezeteinkben sokan hallották meg a jelszót és felhívást: énekelje­tek! Ez elsősorban a reformációnak hozzánk küldött parancsa. Egyházunk múltja, az ige öröksége, amelyet hit­ben őseinktől: az ősi egyháztól, Lu­thertől, a magyar reformátoroktól nyertünk, arra kötelez bennünket, hogy éneklő egyház legyünk. Az élő hit erejének, a keresztyén élet vidám­ságának és mélységének kifejezője az éneklés. S most, hogy egyházunk en­gedelmesen jár azon az úton, amelyet Isten nyitott meg számára, egyre ége­tőbbé válik a gyülekezetek tagjaiban és pásztoraiban a vágy, hogy meg­találják ennek az újnak megfelelő és — ami a mozgalom helyessége mel­lett döntően szól — a múltban gyö­keredző igaz és szép formákat. Egyre többen értik meg a hívó szót és talál­ják meg hitük kifejezését azokban a formákban, amelyek az évről évre megrendezett »Cantate Konferenciá­kon« tisztultabban és gondosabban el­készítve kerülnek bemutatásra. Szer­te az országban egyre többen van­nak olyanok, akik komoly érdeklő­déssel és munkával vesznek részt a konferenciák anyagának feldolgozásá­ban, előkészítésében és egyre többen használják fel a konferencia eredmé­nyeit gyülekezetük liturgikus életének meggazdagítására. Az idei Cantate konferenciát a Bu- dapestikelenföldi gyülekezet látta ven­dégül augusztus 11 — 17-ig. A konferencia keretéül szolgált na­ponként Luther reggeli istentisztelete, a matutinum-laudes és az esti isten- tisztelet, a vespera. Az előbbin Bottá István lelkész, az utóbbin Scholz László lelkész szolgált. A konferen­cia gazdag munkarendjében kiemel­kedik dr. Karner Károly theol. tanár naponta tartott írásmagyarázata Péter első leveléről. Ebben a> levélben agy régi, keresztelési liturgia és ez alka­lomból elmondott prédikáció részei lelhetők fel és éppen ez adott alkal­mat arra, hogy a konferencia igeta­nulmányának tárgya legyen. Pröhle Károly theol. tanár a keresztelés, konfirmáció és házasság teológiájá­ról tartott előadást és ennek nyomán az egyház funkciójának rendje került megbeszélésre. Dr. Schulek Tibor »Az Enekeskönyv szerkesztésének problé­mái« címen tartott előadást. Az egyházi éneklés történetével foglalkozó előadást Csomasz Tóth Kálmán református lel­kész tartotta. Rendkívül értékes volt Rejeczky Benjáminnak hanglemezekkel kísért előadása a Gregorián-énekek­ről. Az előadó a legújabb kutatások alapján rámutatott arra, hogy népünk életében, énekeiben milyen mélyen gyökerezik az egyháznak ez a régi éneklési módja. — A femplomépítő művészetről két előa-dás hangzott el s vetített képekben gazdag szemléltető anyagot láthattunk. — Nagy Gyula theol. tanár négy előadást tartott a keresztyén új életről, amely nemcsak formáiban, hanem tartalmában is mindig megújuló. Ennek az új élet nek kell, hogy kifejezése legyen az új forma is. — Weltler Jenő karnagy Bach János Sebestyén és kora isten­tisztelete címen tartott előadást. A konferencia minden estéjén egy­házzenei hangverseny volt a kelen­földi templomban, amelyen Peskó Zoltán orgonaművész, a pesterzsébeti és kelenföldi egyházközségek ének­kara, valamint a Lutheránla vegyes­kar szerepelt. A hangversenyek mű­sora nagy gonddál és művészi szak; tudással való összeállításában kereszt­metszetei nyújtott az evangélikus egyház zenekultúrájának századairól. A Lutherania vegyeskar nagyszerű szereplése mellett nem kis jelentősé­gű a két kisebb énekkar megnyilat­kozása sem, amely a legjobbat és leg­szebbet nyújtotta, amit csak erőiből tudott. A konferencia idején egyházmüvé- szeti kiállítás is volt. Templomi pa- ramemíumok, szénit edények, oltár­fejeződött ki a képzőművészet és ség eszközeivel ragadták meg a szem­lélőt. Ebben az egyszerűségben azon­ban az ige gazdag gondolattartalma fejeződött ki a képzőművészeti és iparművészet eszközeivel. A konferencia részvevői az igeta­nulmányozás, az előadások figyelem­mel kisérésén kívül énektanulással töltötték idejüket. Hisszük, hogy en­nek a konferenciának jó hatásai mu­tatkoznak majd meg azokban a gyü­lekezetekben, amelyeknek tagjai részt vettek és elmondják majd mindazt, amit itt hallhattak és tapasztalhattak. Istentiszteleti rend Budapesten Augusztus 24-én: vasárnap DEÁK-TER délelőtt 9 (urv.) Zay László, délelőtt 11 Zay László, dél­után 6 Zay László. FASOR délelőtt '/HO Gyöngyösi Vilmos, délelőtt 11 Gyöngyösi Vilmos, délután 6 Gyön­gyösi Vilmos. DÓZSA GY.-U. 7. dél­előtt V2IO Trajtler Gábor. ÜLLÖI-ÜT 24. délelőtt V2IO Grünvalszky Károly, délelőtt 11 (úrv.) Grünvalszky Károly. RAKÖCZI-ÜT 57-b. délelőtt 10 Szí- lády Jenő dr., délelőtt 3/,12 Falvay Jenő. KARÁCSONY SANDOR-UTCA 31. délelőtt 10 Falvay Jenő. 0- BUDA délelőtt 9, Komjáthy Lajos, délelőtt 10 Komjáthy Lajos, délután Brebovszky Gyula. BÉCSIKAPUTER délelőtt 9 Gálát György, délelőtt 11 Gaiát György, délután 7 Evengélizá- ció. TÖROCZKO-TER délelőtt 8 Zsigmondi Árpád. XII. TARCSAY V.* UTCA 11, délelőtt 9 Danhauser László, délelőtt 11 Danhauser László, délután 7 Danhauser László. SZA- BADSÁGHEGY-DIANA-U. délelőtt !49 Glatz József. HŰVÖSVÖLGY, LEL- KÉSZNEVELÖINTEZET délelőtt 10 Glatz József. FOTI-ÜT 22. délelőtt 1410 ifj. Rimár Jenő, délelőtt 11 id. Rím ár Jenő, délután 6 ifj. Rimár Jenő. VACI-U. 129. délelőtt 8 ifj. Ri­már Jenő. délután 4 id. Rimár Jenő. ZUGLÓ délelőtt 11 Scholz László. GYARMAT-U. délelőtt 1410. Benes Miklós dr. RAKOSFALVA délelőtt '/412 Benes Miklós dr. THALY K.-U. 28. délelőtt .11 Halász Kálmán dr. KELENFÖLD délelőtt 8 (urv.) Muncz Frigyes, délelőtt 11 (urv.) Muncz Frigyes, délután 5 (urv.) Muncz Fri­gyes. NÉMETVÖLGYT-Ü. 131. dél­előtt 9. Teológus. KÖBANYA délelőtt 1410 Vető Béla, délután 4 Vető Béla. SIMOR-U. délelőtt 11 Vető Béla. ÚJ­PEST délelőtt 10 Bonyai Sándor, délután 6 Bonyai Sándor. DUNAKE- SZI-ALAG délelőtt 9 Szabó István (Szuppl). VAS-U. 2/c. délelőtt 11 Szimonidesz Lajos. A MAGYAR AJÁNDÉKAI IRTA: SZALATNAI REZSŐ Négyféle fogadtatás. Az evangéliumok elbeszélései azt mutatják, hogy Jézust négyféleképpen lehet fogadni. Ügy, mint Simon farizeus, aki be­fogadta a házába, de nem a szivébe Ügy, mint a kapernaumi százados, aki befogadta a szívébe, de nem a házába. Ügy, mint a samariai falu lakossá­ga, sem szívébe, sem házába. Ügy', mint a- beíhániai testvérek, szívükbe is, házukba is * .4 hívő ember ereje. Reggel, amikor felkelek s éppen in­dulóban vagyok, napi munkámat vé­gezni, megerősödöm a következőkkel: Isten ereje a segítőm. Isten bölcsesége a vezetőm. Isten szeme a világosságom. Isten füle szüntelenül hall engem. Isten szava szól hozzám Isten keze az őrizöm. Isten útja fut előttem. Isten pajzsa a védőm. Isten angyalai a szabaditóim. Mit is várjak még? Ha Isten ve­lem, kicsoda ellenem? EVANGÉLIKUS ELEI A magyarországi evangélikus egyete­mes egyház SajtósztáTyának lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII., Üllői-út 24. Teleon: 142—074. Szerkesztésért és kiadásért felel: Dezséry László szerkesztő. Budapest, III., Dévai Biró Mátyás-tér F. Főmunkatársak: Benczúr László, Gyimesi Károly dr., Koren Emii, Muncz Frigyes, Várady Lajos. Az evangélizáció részéről Káldy Zoltán. Engedélyezési és terjesztési szám: M. E. III. B. 70.336/1948. 2-527259. Athenaeum (F. v.: Soproni Béla) ÜJ ORGONÁK építését, javítását vállalja RIEGER OTTO ORGONAGYÁR Budapest, XIV. Füredi-utca 41. Tel: 297—023. SPECIALIS MÜSTOPPOLÖ, MÜTÖMÖ r Többszörösen kitüntetve MaRan JatlOS férfi, női szabómester. THÖKÖLY-ÜT 59/A. TEL: 497—487. Legtökéletesebb műtömés kiégett moiyrágott szöveten és ruhákon. Vidékre postán utánvét. ORGONÁK, HARMONIÜMOK készítése javítása eladás Villamos fúvóberendezések szállítása FITTLER SÁNDOR ORGONAÉPITŐ MESTER Budapest, XIV., Miskolci-út 62/76. Somonyi szűcs Bundák átszabások. Bélések, gyermekruhák. Irhafisztítás, V./ Kossuth Lajos-utca 5. *7* t-L I ibZTITAS .átfestés Specialistája) . -n- r­!>. EOCOLOR Tel.: LoS-ZUS Zongora, pianinó, harmó- niurn olcsó beszerzése ' Tipold zongorateremben, Rákóczi-út hatvanegy. Tel: 143—360. Farúgós ágybetét, kézi­táska iából, rekamié ál- vány 2 személyes, farűgó- val olcsón. Fehér aszta­los, Rökk Szilárd-utca 23. Tel; 331—196, Harmonika, tangóharmn. jnika és gombosharmonika javítását, hangolását legol­csóbban vállalok. Hámori Károly, Dembinszky-n. 52. 1. 18. Vidékre postai leiintézés. Zongora, pianinó olcsón. javítás, hangolás, érték- becslés Sasvárinál, Lenin- Ikörút 21. Tel: 426—819. Harmonium vétel. Zon­gora, pianinó javítás és bérlet Uhliknál, Rákóczi- út 82. Tel: 221—139. Bélyegzők, jelvények Schubauer és Miticzky Budapest, Duna-u. 6. Rákóczi-út hatvanhárom zongorateremben zongo­rák, pianinók vétele, ér­tékbecslése. T: 342—259. MATRACOT, sezlont, párnázott vaságyat készít: KÁRPITOS, Lenin-körút 55. Gyermekágyakat, konyha-; Zongora szakszerű fénye- berendezéseket, jóminö- zését vállalom: Fóner, ségüeket. mindennemű’ Baross-tér 1. 330—476. festett bútorokat készí-1 Bútorok átalakítását és tek, javítok, átalakítok, rekamié állványok készí­asztalosmeser, VI., Zichy Jenő-utca 32. Keresek sürgősen dr. Or- szárgh-féle angol-magyar és magyar-angol szótárt. »Jól megfizetem« jeligére kérem az árajánlatot la­punk kiadóhivatalába, Vili., üllői-út 24. II. em. tését vállalom. Rökk Szí. lárd-ii. 11, T: i42—190. Fogéi. Zichy Jenő-utca 4 6. Express automata kötő­készülékkel gyorsan, szé­pen köthet: Debreceni, XIII., Szent László-u. 53. délután négytől, vagy XT., Kosztolányi Dezsö-tér 12. fszt. 1. Demeter. KöRKöTöGéPEK vétele—eladása Kelen, Csáky-utca 14. Telefon- 128—216. Csillárt Vogel cáillárüzem­tői vegyen. Részletre I». Horváth Mihály-tér 1. (Baross-utca sarok). Katzer szűcs Alaktások, javítások. Bélések. Tisztítások. Ö-utca 36. (Nagy­mező-utcánál) Tel: 124—724. Kirpitosbútor beszerzésé­vel forduljon Bizalommal, Oláh kárpitodhoz. Meg-! rendelést, javítást válla-1 lók. Kászáruk raktáron.! József-kBnit 6«. Telefon :i 13«—1C2. I Zongorajavltá», hangoló« jétilással. Szakszerű becs­lés, Szávits m eater. Fa- ross-tér egy., T: 330-4*6. Zongorák, pianinók ol­csón. csere, bérlet, érték- becslés. Fenyőné. Lenin- körút huszonhat. Telefon: 223—676. Molnár-fél« Sudorán tel Liesen megszűnteti az 1z- jZadást. ára: D.80 Ft. Nagy drogéria. VIII., József I körút 19. SZLEZAK RAFAEL harangöntö a||a­nnilikla mosított vállalat Rákospalota, (Bpest. XV.,) Zrínyi-ét 28. Tel. 292-128 Rekamiék, különfélék, jó Szemüveg I.ipl Józsertöl ■kisipari munka olcsón,! (Knapecz utódától) IX., Zichy Jenő-utca harminc- üllői-út 79, örökimádás három. Kárpitosnál. templom mellett. ,Órgonaharmónium 2 ma- Vállalati jogügyi osztályt nuálos, pedálos eladó, hoz Budapestre elmeh- ; Flttler, XIV., 1- • - • — • (Utca 76. Miskolci- nék, páditzü Miskolc. Fő­iposta. Postán marad. HIRDETÉSI DÍJSZAAÁS: Sodrony ágybetét, össze­csukható vaságy. gyér-! mekágyak, csőbútor fes-^Apróhirdetés szavanként 1 Ft, Kishirdetés mm soronként fest vállal Prohász.kaj í 1 Ft. Szöveghirdetés mm soronként 2 forint. A Duna zőldarany vizén, ragyog; napfényben úszik a fehér hajó, úszik úszik felfelé. A hajó fedélzete tele vat fiatal leánnyal, fiúkká!, Otban vannai Visegrádra. Jaj, de jólesik így utazn ezen a gyönyörűséges nagy vizen, vi dáman, nótázva, csicseregve. A Dun; olyan sima, mint a tükör. Mekkor; boldogság, hogy az Alföld gyerine kei itt lehetnek a hajón s láthatja! erősem a magyar multat és jelent, vá rat, hegyet, hidakat, gyárakat s óriá: palotákat két sorban. Le se veszik í szemüket a látnivalóról. A Margü-híd alatt úszik el a hajó elhallgat a zsivaj. .Mind felnéznek ; hidra, amelyik úgy íveli át a folyót mint egy roppant bizonyosság. Egy­másra torlódva tekintenek felfelé, de amint átsuhan az arcokon a híd ár nyéka s ismét elönti a fedélzetet ; csörgő, villámló arany, újból kitör ; zsivajgás. Nem is lehet másként. Von nak, akik kalácsot majszolnak, kél fiúcska testvériesen szalonnázik, »egy harapás enyém, egy harapás tiéd«, s zöldpaprikát vágnak hozzá. A lányok visítanak és nótáznak. Egy kisebb társaság a tanító kőre telepszik. Szétnyílható kis székeket kaptak a hajósoktól, itt ülnek az egyik kémény mellett s faggatják a nevelő­jüket. Ezt-azt kérdezik, a tanító rö­viden, készséggel válaszol. Aztán egy­szerre csak komoly beszélgetés fej­lődik ki az egészből. Tanúja leszek, hogyan jő létre az igazi oktatás. S annak is, milyen erős érdeklődés van fiatalságunkban nemzetünk múltja iránt. A gyerekek hírrel jöttek hazulról. A falu határában ásatások vannak, víz­tárolót építenek s munka közben, ahogy egy kis dombot lehordták, légi temetőre bukkantak az emberek. Erről van szó. — Az a temető — magyarázza a ta nító — Árpád-kori temető, nagyon régi tehát, ezeréves, még annál is régibb talán. A tudósok megtalálták ott a földben a régi magyar falut, amelyi­ket, sokszáz évvel ezelőtt otthagytak a lakói, mert a Tisza elöntötte az egész vidéket, menekülni kellett s az­tán nem tértek már többé vissza. Egy okosképű, szürkeruhás, sovány fiúcska közbeszól: — Apám azt mondta1, hogy akkor nagyon kis házban laktak az emberek. — Persze, kicsinyekben, egyszerre nem volt minden — mindia :> tmitá — Fejlődött, lassan fejlődött min­den — hangzik kórusbaji, A tanító folytatja: — Tojásdadalakú kemencét találtak az egyenesen levágott földbén friél- lefte k"tapasztott tűzhely és hamu­gödör. azokban csont és edéiy Most már csak úgy suhan a Duna tét partja a hajó mellett, mint két szí­nes pántlika. A gyerekek összetodód- :ak a tanító körül, mint egy méhraj, szívják a szót. — Ilyenek vétünk! — sóhajtják egy­szerre ketten is. De a szó nem szakad meg, egyik a másikat követi; mit hid­unk mi már ezer évvel ezelőtt? Most nár az érdekli őket. — Imi tudtunk! — 'kiált fel az :gyík kisfiúi — Megvolt a rovásírás. Éz már beszéd, tetszik is minden­ének, igaz és okos adat. — ügy.van — folytatja a pedagó­gus — négyszögletű páciákra rótták lseink a betűket. Levél helyett néhány isszekötött pálcikát küldték egymás­lak. Az erdélyi székelyeknél még na is megvan a rovásírás. — Miért csak a székelyeknél? — Mert az idegen keresztény pa- iok, mint régi pogányság emlékét, -a éritéskor kiirtották a rovásírás emlő­iét is._ Éppúgy, ahogy elfeledtették lseinkkel a régi nótákat, énekeket, áncokat, meséinket. Nekünk mind- ibb'ől kevesebb maradt, mint más né- leknek. De volt, ami nagyon bele- »zívódott a népbe s a nép nem adta ti, megőrizte máig. Hát tudjátok, mit idolt a magyar nép a világnak? Na- lonta elmentek mellette s eszetekbe se jut. Hát a szappant. A szikes ta- /ak vizében főtt zsiradékból készitet- ék az első szappant. Egy régi krőni- <ás dicséri a magyarokat milyen tisz- ák voltak. Gyakran mosakadíak, val­lottak ruhát. Van rá adat, hogy n zomb is magyar népi találmány. De liztos, hogy a kengyelt a magyarok vozták Európába. A kengyellel a gya- ogos népeket lovasították. Tehát át- ilaikí'totfák az akkori harci módszere­i két. Aztán népünk ajándéka a 3 , csizma — ugrik- közbe a szürkeruhás mindentudó. Olvastam, a csizmát á : magyarok vezették be lábbelinek, tő- i lünk terjedt el mindenfelé. A tanító: — Jól olvastad, úgy van. .De még annál is nagyobb népi talá;3 mány a kocsi. Az egész világon hasz3 nálják a Találmányunkat s nem igen tudják mindenütt, hogv ez a dunán­túli magyaroktól való. A kocsi pedig egy magyar falu nevét is őrzi, Kocs Komárom megyei községét, ahol aa e'.ső ilyen jármüvet állították össze. Már a 14. században gyakran emlege­tik a Kocsból való újfajta szekeret. Ügy terjedt el aztán az egész vilá­gon. A népi találmány mind úgy terjedt el, s mind csupa hasznos dolog. Valószínű, a tarsolyt is mi találtuk fel. Már a honfoglaló ma­gyarok a kard mellé kötve tarsolyt hordtak, abba rakták a tüziszerszá- mot, meg egyebet. A tarsolyok kül­ső felét ezüst- vagy aranylemezek borították, ezeken szépséges díszíté­seket találunk. Sok ilyen tarsoly van a múzeumokban. Növényeket, állato­kat vésettek a lemezekre, szóval az ötvösmunkához is értettek már. Kár, hogy az Ázsiából hozott díszítést ké­sőbb elfeledték, mint a régi nótá­kat. — Hát a tarsolyok hova leltek? — kérdi egyszerre három gyerek is. — Száz éve még megvoltak a hu­szároknál, de most már a lovas ka­tonának se kell díszes tarsoly, meg­teszi a bőrtáska is. Ez lett a tar­solyból, — Meg a csősztáska! — tóditja egy leányka. — Volt még más is. No ki tudja? — így a tanító. — Hát a ló! — Az nem találmány, olyantor­mán, mint a többi, de igazad van, lovat tenyésztettek őseink, szívós, fürge, jó lo/akat. Ilyenekre volt szükségünk. — Akkor a marha is népi talál3 mány. — Az is, ha arra gondolunk, hogy régi pásztoraink, a szilaj pásztorok, tenyésztették ki a hosszúszőrű, nagy- «zarvú magyar marhát, amelyik té3 len-nyáron a pusztán hozzáedzödött az időjiáráshoz. — Hát akkor a gyümölcs is, meg a zöldség is népi találmány — já­ratják az eszüket a gyerekek tovább. — Ügy van, úgy! Az is. Már négyszázötven évvel ezelőtt híres volt a magyar alma. A bécsi csá3 szár, aki nálunk király volt, levélben kéri, küldjenek neki bécsi kertje szá­mára jófajta magyar gyümölcsöt. Ez a levél megmaradt s Igazolja, hogy voltak. Az alma, körte, barack, cse­resznye, a szőlő, dió, dinnye, szilva, mandula a mi' népünk találmánya bizony. ízes, zamatos, nagy cukor- tartalmú a magyar homok gyümöl3 cse. Ismeri egész Európa. Látjátok, száz meg száz év múlt el,, nem tud­juk a 1 gyümölcstermesztőik neveit, mert az egész nép részt vett ebben a munkában. Azért az egész magyar népé a dicsőség, akárcsak a gabo­náért is. — A búzáért! — hangzik a válasz tíz torokból is. — A piros, acélosszemű búza, a ml búzánk, a világ egyik legjobb minő­ségű búzája. Gondoljátok meg, hogy a hóíalan, kemény téli fagyot is ki­bírja. Ebből sütik a jófajta cipót. Hát a kenyér, a mindennapi kenyerünk is népi találmány,. — Meg a suba, meg a népviselet mind! — pereg a gyerekek nyelve. Tudják már. merre vitte őket a lau nító úr. — Természetesen, ez a magyar népművészet, minden más nép ruház­kodásától elütő s eredeti formájú, éppúgy, mint a régi tálak, kancsók, fából faragott dolgok.,. Annyi gyerek gyűlt már a tanító köré, hogy nem is látjuk 3 bölcs népnevelőt, csak a szava, ez a rnciy, szép, őszinte férfihang hallatszik min: den oldalra. S a gyerekarcok látha­tók, ahogy rózsaszínre festette a nap. Ütban Visegrád felé, a szépséges fe­hér hajón.

Next

/
Oldalképek
Tartalom