Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1952-08-17 / 33. szám

EVANGÉLIKUS ELET /1 béliéért, a fogaiért, a gyermeteete boldogságáért! Az egy házi örténeféől Bél Mátyás a magyar földrajzi irodalom és az első magyarhoni hírlap megalapítója 65 ország 135 millió asszonyának ópviseletében és nevében tűzte ki a ■nti három jelszól a Nemzelközi De­mokratikus Nőszövelség végrehajtó bi­zottsága Bukarestben július 18—20. napjaiban tartott 13-ik ülésszakán. A ' ilágot átfogó nős’övetség elnőkasz- • tonya Eugenie Cotton mellett felvo­nult harminc ország nőkiiklötteiből t béka nagyszerű asszonyserege: Franciaország, Olaszország, a Szov­jetunió, az Egyesült-Államok, Nagy- t'ritannia, Svájc, a skandináv államok, ' panyolerszág, Belgium, Görögország, tsídia, Indonézia, Irán, Algéria, Chile, Ausztrália, Közel-Kelet, Közép- és Dél- frika haladó gondolkodású asszo­nyainak legjobbjai tárgyaltak három napon keresztül a béke, a gyermekek boldogsága és a nfik jogai biztosítá­sának égető, nagy kérdéseiről. A Vég- i-hajtó Bizottság bukaresti iiléssza- ’ án hozott határozatok harcos sereg­be állítják a világ asszonyait, e há- om kérdés megoldásáért folytatott kemény küzdelmet kívánó győztes se­reg soraiba! Nekünk, protestáns asszonyoknak sem lehet közömbös otthonunk bé­kessége, kenyerünk, munkánk feltété­telnek biztosítása, gyermekünk élete s nem lehet közömbös a másik asz- »•zony otthonának békéje, kenyerének kérdése, gyermekének boldogsága ' agy nyouorúságn, éljen az a másik Koreában, Indonéziában vagy Vietnám­ban, vagy lakásod társbérletében, fa­lud utcájában. Démoni harc folyik e világban, a te sorsod, békességed, föl­di életed e harc kimenetelétől függ, a másik asszony életének megoldásá­tól függ a Héd is, amilyen felelősség­gel, a másik rsszonytestvér. Isten te­remtett képmásában felismered a rcád tűzött életet, n tőled segítséget kérő kezet, Isten ügy ítél meg téged... •iis* Eugenie Colton elnök és a küldöl­lek beszámolójából megismerjük a világ asszonyainak a világ békességé­rt vívóit harcát. A világszövetség tag- -zervezeteinek békevédelmi tevékeny­sége fokozódik. A tőkéá országok asz- szonvai felismerték, hogy a háborús előkészületek miatt növekszik náluk a nyomor, süllyed az életszínvonal. A francia asszonyok a leszerés, Viet­nam, Indonézia és Németország kér­désben végeznek felvilágosító munkát. Az olasz nők százezrei vettek részt a kormányzati program,mok megvitatá­sában, meggyőződve arról, hogy a nép­jóléti kiadások rovására növelték Gns- perriék a háborús köllségvelést, ak­kor, midőn 4 millió olasz él lehetetlen odúkban, s csavargó gyermekek el­árasztják az országot. A német nők az egységes, független, demokratikus és békeszerelő Németországért küzde­nek, így a bonni női békekonferen­cián 1000 nyugatnémet küldött vett részt, o bonni külön békeszerződés el­len harcolva. A latin-amerikai asszo rívok tiltakozása nyomán kormányaik lemondtak arról, hogy ez országok fiait er koreai mészárszékre küldjék. V 10 millió békea'Atrásnnk 40 száza­lékát asszonyok gyűjtötték, pedig mennvi zaklatásnak, üldözéffliiek vol­tak kitéve. Az indiai asszonyok gazda­sági és politikai jogaikért harcolnak, sürgetik aláírás gyűjtéssel az öt nagy­hatalom béke egyezmény ének mcgkölé- sét. Iránban, Szíriában, lábánonban. Algériában a baklériumiháboTú el’en tiltakozlak a nők, Egyiptomban. Ma­rokkóban. Tuniszban a gyarmatosítók kegyetlenkedése ellen kellek ki, Afri­kában nem törődve üldözéssel, terror­ral, az északafrikai békekonferenciára készülnek elő. kis csoportokban vá­lasztva meg küldötteiket. Angol mun- kásasszonvok, értelmiségiek, háziasz- szonyok március 8 ikl kongresszusu­kon, melyen félmillió angol nő kép­viseletében 1500 küldött vett részt, a háborús veszedelem elhárításáért tet­tek fogadalmat. Az Egyesült Államok­ban édesanyák követelik a koreai há­ború megszüntetését, nöküMöMségek mennek az ENSZ-hez. a Fehér Házba, a hatóságokhoz a bűnös háború el­len tiltakozni. A Fiatal Nők Keresz­tyén Szövetségének ötmillió Ingja a békés megoldásokat keresi a nézetel­térésekre. # A Végrehajtó Biznllság ülésszaka legfontosabb napirendi kérdése a béke ügye volt. Teljesen elfogadta és ma­gáévá tette a berlini Béke-Világtnnács kongresszusának határozatait. Felvilá­gosító kampányok, nőküldött találko­zók szervezése, békekongresszusokon való képviselfelések, tőkés és demo- krntilitis országok asszonyai között levélváltások megvalósítását határoz­ta el. Az anyu,bizottságokba szerve­zik azokat az anyákat, akiknek fiait erőszakosan mozgósították az, Európa- hadseregbe, követelik a fegyverszünet megkötését Koreában, a hadifoglyok hazaszállítását, a baktériumfegyver eltiltását. Milyen szenvedélyes hangon szól a Végrehajtó Bizottság békefclhi- vása hozzád is asszonylcslvér: «Gyermeked bölcsője felett őrködő fiatalasszony, őszhnjú anya, aki meg­ismerted a háború szörnyűségeit. Ha­lai leány, aki reményekkel telve in­dulsz az életnek, inunkásasszony, aki dolgos kezeddel anyagi javakat ter­melsz, parasztasszony, aki az aranyló büzatengert aratod, nevelőnők és író­nők, akik a nemes érzéseket oltjátok az emberekbe, orvosnők és ápolónők, akik az emberek egészségére vigyáz­tok, tudósunk és művésznők, akiknek hivatásotok, hogy jóléttel és szépség­gel gazdagítsátok az ember életét: AKÁRMILYEN ARCBŐRÖD SZÍNE, BÁRMILYEN A VALLÁSI ÉS POLI­TIKAI MEGGYŐZŐDÉSED, akárme­lyik országban születtél, akár jólét­ben, akár nyomorúságban élsz, a né­pek békekongresszusa a te kongresz- szusod is, mert a háború megsemmi­sítésével fenyegeti éleledet, reményei­det, megsemmisítéssel fenyegeti mind­azokat, akiket szeretsz és akik téged szeretnek. NEM MARADHATSZ KÖZÖMBÖS EZZEL A VESZÉLLYEL SZEMBEN!» E költői szépségű, szárnyaló szn vak szólnak szívünkhöz, harcba szó­lítanak, a százmilliók békéért küzdő táborába. A konkrét harci feladat: a decemberi népek béke világkon­gresszusára előkészülni és előkészí­teni az asszonyokat, leányokat, hogy a békés alkotó munka mellett csa’ádi otthonok védelmében: hatalmas ará­nyú nénszavazás keretében megmutat­ni e tábor erejét, küzdeni a világ ’ bességét biztosító halározatok meg­valósításáért. Í’í A Végrehajtó Bizottság ülésének második napirendi pontja a NŐK EGYENJOGÚSÁGÁNAK KÉRDÉSE volt. A Demokratikus Nőszövetség 14 hasábos memoranduma bő részletes­séggel ismerteti és leleplezi mindazo­kat az államokat, ahol az ENSZ alap­okmányát a nők politikai, gazdasági, állampolgári jogainak el nem ismeré­sével fe'rúgják .,. vagy csak papíron biztosítják, de a törvényeket nem al­kalmazzák. A La Femme Soviétique különlenyomatában megjelent memo­randum megdöbbentő képet nyújt mindarról a nyomorúságról, tönkretett asszonyi életek nyomoráról, melybe a törvényeket hamisan vagy egyáltalán nem alkalmazó tőkés világ hazug, farizeus társadalompolitikája taszítja a nőket A Demokratikus Nőszővelség máso­dik napirendi határozata újra foglal­kozott a nők politikai, gazdasági és állampolgári jogaik biztosításáért ví­vott harci feladatokkal. Miután meg­állapította, hogy a Szovjetunióban a nők teljesen egyenjogúak, a népi de­mokráciákban pedig a szocializmus építése lehetővé teszi az alkotmányad­ta minden jog érvényesülését, ugyan­akkor megállapítja és leszögezi e ha­tározat, hogy a tőkés országokban élő nők gyermekkoruklól kezdve egész életükön át hátrányos megkülönböz­tetésekkel küzködnek. A háborús elő­készületek fokozzák helyzetük súlyos­ságát, ezért a békéért vívott harc szer­vesen összefügg a nők egyenjogúsá­gáért folytatott küzdelemmel. A gyar­mati és függő országokban majdnem minden jogtól megfosztva a legnu- gvnbb szenvedések között élnek a nők. * A Végrehajtó Bizolfság napirendjé­nek harmadik pontja a gyermrkvé- delml harc kiterjesztése volt. Miérf olyan égető kérdés és hogyan függ össze a békéért vívott harccal? Egy­szerű a felelet: háborús készülődé­sek és kirobbant háborúk a gyerme­kek életét teszik tönkre. A Végrehajtó Bizottság az 1952. áp­rilis 12—16. közölt Becsben megtar­tott nemzetközi békevédelmi konfe­rencia határozatainak terjesztését és végiehajtásáért vívott harcot határoz­ta el. Megemlítjük, hogy a bécsi gyermek­védelmi nemzetközi konferencián. 64 Következő vasárnap: augusztus 17. Szentháromság u. 10. vasárnap. Igék: Lukács 19. 41—48. 1. Kor. 12: 1—11. Liturgikus szín: zöld. MEGHÍVÓ az Ag. H. Evangélikus Egyházkeíö'.e- tdk Jólét1: Egyesei ledének 1952. augusz­tus hő 22-én, dé'tíőtit 11 órakor, Buda­pest, V., Deák Ferenc-tér 4., L. em. 7. szám ételt, a Deák-téri Központi Pénz­tár melletti kis tanéve1 erem helyisé­gében megtartandó rendkívüli közgyű­lésre. TÁRGYSOROZAT 1. Elnöki megnyitó. 2. Jelentés az Egyesület működésé­ről. 3. Az egyházi juttatások kérdése. 4. Határozathozatal a jelenéssel kapcsolatos előterjesztések ügyé­ben. 5. A számvizsgálóblzottság jelentése. 6. Határozathozatal az Egyesület fel­számolása kérdésében. ország 558 delegátusa vett részt: 132 pedagógus, 87 orvos, 14 pszichológus, 8 képviselő, 6 lelkész, 7 jogász, 25 új­ságíró, 16 művész, 25 csr ádanya, nők, ifjúság, szakszervezetek és más neve­lési és gyermekvédelmi szervezetek képviselői. Gustave Monod, a neves francia pedagógus jelentése vezette be a konferenciát: «Mit lehet tenni a gyermekekért a béke világában?», majd 3 kérdéscsoportban vizsgálták meg a jelentést. Nlcola Peroltl római psychológus egyet." tanár «A gyer­mek egészségéről» beszélt, Tcrvor Kilborne az angol gyermekvédelem elnöke, ismert pedagógus «A gyerme­kek neveléséről» és Groscurth nyugat­berlini orvos «Az irodalom, a rádió, a mozi és művészet befolyásáról a gyermekek erkölcsi és kulturális fej­lődésére.» Mindhárom külön ismerte­tést igénylő beszámoló a tőkés orszá­gokban élő gyermekek egészségügyi helyzetéről, megoldatlan gyermekne­velési problémákról, az irodalom, saj­tó, rádió, moz.i és művészet erkü’cs- romboló és kultűraellenes hatásáról megdöbbentő adatokat nyújt: a gyer­mekek tízmilliói vannak ma kitéve éhezésnek, tudatlanságnak, halálnak. Japán és Szíria ezer meg ezer szülő­je gyermekét kényszerül eladni a nyomorúságban. A gyapotlban gazdag India és Egyiptom gyermekeinek nincs mivel öltözködni, sok országban törvények ellenére fiatalkorúakat fog­lalkoztatnak, Irán csodálatos szőnye­geit a világ gazdag emberei számára ezer éhes kisgyermek keze szövi. Afrika, Latin-Amierika, Ázsia természeti kin­csekben gazdag egyes vidékein a gyer­mekek milliói kenyér, fedél és gondo­zás nélkül élnek, felüknél több 2—3 éves koruk elölt meghal, mások tudat­lanságban élnek, a lakosság fe’e nem tud irni-olvasni Az Egyesült Államok hivatalos statisztikái szerint minden negyedik család egészségtelen lakás­ban lakik, Görögország, Spanyolország koncentrációs táboraiból, börtöneiből kihall.szik a gyermekek sírása, mialatt Koreában, Vietnamban és Malájföl­dön a háború könyörtelenül gyilkolja a gyermekeket. A KOREAI ÉS KÍNAI GYERMEKEK BORZASZTÓ HALÁLA A MI GYERMEKEINK SORSA IS LE­HET! A gyermek védelmi konferencia a kormányoktól gyermekvédelmi törvé­nyek meghozatalát kívánta és a meg­levő törvények alkalmazását követel­te, a költségvetések''fontos részének, a gyermekek szociális és kulturális szükségleteinek biztosítására, az. nnya- és a gyermek védelmére. Az iskolákban a fasiszta és a háborús uszítás eltil­tását, a békét, a népek békességét a gyermekek életéért! A Demokratikus Nőszövelség Végre­hajtó Bizottsága a bécsi gyermekvédelmi kongresszus határozatait magáévá U te, egyben hangsúlyozta, hogy egyik fontos feladatának tekinti a gyermek- védelmi akciók szervezését, országos és helyi gyermekvédelmi konferenciák rendezésének előmozdítását ajánlja tagszervezeteinek. A gyermek életére vonatkozó kérdéseket í Így elemimet kísérve, konkrét javaslatok megtéte­lét ajánlja: lakások, iskolák, bölcső­dék építése, gyermeknvaralók meg­szervezése, egészségvédelmi intézkedé­sek, harc a kiskorúak munkájának ki­zsákmányolása ellen, n bomlasztó ha­tású filmek és irodalmi termékek, va­lamint a háborús propaganda bojkott­ja. At. élet költségvetését kívánják a halál költségvetése helyett! Ismertet­ni kell a Szovjetunió és a népi demo­kratikus országokban élő gyermekek helyzetét, ahol a kormányok békepoli- tikájn boldog élelet teremlelt. Gyermekeink élete, boldogsága, asr- szonvok, leánvok munkája, családi otthona elválaszthatatlan n béke nagy ügyétől. 7. Felszámolók és szántv ? g''áb- zottsag megválasztása. 8. Esetleges indítványok. Ha az egybehívott rendkívüli köz­gyűlésre a rendes tagok nem jelenné­nek meg határozatképes számban, úgy a rendkívüli közgyűlést ugyanezen tárgysorozattal 1952. augusztus hó 30- án, délelőtt 11 óraikor, Budapesi1, V., Deálk Ferenc-tér 4., I. em. 7. szám alatt a Deálk-íéni Központi Pénztár melletti k:is tanácstereim helyiségében fogjiuk megtartaná, mely rendkívüli közgyűlés a megjelenítek számára való telentet nélkül határozatképes. ISZAKOSMENTŐ MISSZIÓ Az iszákosmentő misszió 17-én, va­sárnap csendesnapot rendéi Nagy tár­csán. Budapestről indulás a gödöllői HÉV-vel a Keleti-pályaudvar mellől, reggel fél 7-kor. AZ ALKOTMÁY ünnepén alig. 20-án. d. e. 11 órakor ünnepi Is­Irntls/Mcf ti"T n Deák téri templom­ban. Igéi libáiét; Kemény Lajos t »pe­re«. A XVIII-ik század elején már nyil­vánvalóvá vált a rendi szervezet tel­jes csődje és kétségtelenné lett, hogy az országot oktalan önzésével, balke­zes politikájával egy idegen, élösdi család — a Habsburgok — gyarma­tává zülleszti. A rendiség tűiéit jelen­ség voll, mcgakaszíója és kerékkötője minden felemelkedési törekvésünk­nek. Ekkor már Európa-szerte erősö­dött a felvilágosodás tábora, szellemi mozgalma így nálunk is, és lassan nemzeti probléma lett. Akadtak szá­mosán — köztük Bél Mátyás — akik felismerték, hogy csak úgy indulhat meg a magyar élet egészséges fejlő­dése. ha a felvilágosodás tanai ottho­nosak lesznek a magyar szívekben. A Bessenyei György és társai által kezdeményezett mozgatom, amely az újszellemű Magyarország kialakításá­nak egyik legjelentősebb tényezője lett, még sokáig kellett volna, hogy várasson magára, ha 1719. és 49. kö­zölt Bél Mátyás és társai nem küz­döttek volna, hogy a hozzánk véko­nyan beszivárgó felvi'ágosodási fo­lyamat el ne erőtlenedjék, sőt egyre inkább megerősödjék. Az ész tiszteletének talajába nyúló szellemi mozgalomnak legkiemelke­dőbb reprezentánsa nálunk Bél Mátyás volt, ő alapította meg és kezdemé­nyezte a magyar földrajzi irodalmat. Főműve: NOTITA HUNGÁRIÁÉ NOVAE HISTORICO-GEOGRAPHICA. Ez Magyarország történelmi és föld­rajzi ismertetése 5 kötetben, kilenc vármegye leírásával. E korszakalkotó mű — az első kötet — 1735-ben je­Pirkadati félhomály volt még, amikor két testvérünk elindult a k-i cigány­tanyára. Azt hitték korán érkeznek, de kiderült, hogy a cigányok nagyrésze már rég elment ürgészni. Nem baj, még maradtak itthon olyanok, akik csak ez­után indulnak. A két testvér segített gúlé.ba rakni a száraz vályogot. Rövid késziflődés után vödrökkel föl­szerelve elindult az utócsapat. Két test­vérünk és három cigány. A vadászterü­letre érkezve, mindenki megkapta be­osztását. A legnagyobb fiú vízért ment, a két kisebb pedig vizsla szemekkel figyelte a letarolt mezőt és ha egy ürgét megláttak, azonnal „ráfutottak“. Az iirge ijedten menekült a biztonságosnak vélt lyukba. Ez lett a veszte. Csendben körülülték a lyuk száját és figyelték, hogy a hideg víz beöntése után mikor bújik elő az ürge. Nem sokáig állta a hideg zuhanyt, mert csakhamar megadta magát, a cigányfiú pedig biztos kézzel kapta el őkelme nyakát. Nagyon ügyes­nek kell lenni, mert különben az ürge keresztülharapja az ember kezét. Megfogtuk hát az első ürgét. Á ci­gányfiúk jól megköpködték, hogy apja- anyja is kézrekerüljön. Az évben először fogott ürgének a vérét szívják ki, hogy szerencsés legyen az esztendő az ürge­vadászatra. Mindez szokás, régi babona. Sokat mi is ismerünk a cigányok szoká­sai közül és ártatlan gyerekeskedésnek tartjuk. De ha komolyabban szemügyre vesszük, akkor démoni lelkekre, ősi po­gányságra ismerünk bennük. A magyar vándorcigányok hisznek az egy Istenben (Devla, Del, Devel), de a mellett a földet tartják minden jó anyjának. íme, ezt az ürgét is a Föld (Phuv) adta. A föld alatt egész városo­kat képzelnek el, ahol emberek módjára élnek a földalatti szellemek, az ú. n. Phuvus-ok, vagy más néven cikno Ma- nus-ok (kis emberek). Testük szőrrel van fedve, valamivel kisebbek az emberek­nél. Életük ereje egy fekete tyúkban lévő tojásban rejlik. Ha valaki ezt a tojást vízbe dobja, akkor egy Phnvus meghal. (Meriben Phuvnseszkro). Phti- vus halálának idején földrengés támad. A Phuvusok gyakran járkálnak a föl­dön, de láthatatlanul. Néha süvegükkel elfödik a fejük tetején lévő három aranyhajszálat, ilyenkor láthatók. Egy Phuvus testéről eltulajdonított szőrszál­lal aranyá lehet változtatni a köveket. A földalatti városaikhoz vezr‘5 bejára­Adaj i rát, Avel már i rát amintile pre metye vasit. De kodolesz, kass baresz kamesz Ando lindra doszta del. Augusztus 12-én, kedden ©síé indult él a magyar evangélikus és református egyház küMoNsége a »Hit- és egyház- szervezet* nevű ökumenikus Vliíággyű- íésnek a svédországi Lundoan tartandó -konkro.’á á'ára. A magyaT evangélikus egyháztt Dr. Vető Lajos és Dezséry I ást.1.; p'LrVkök képviselik. A magyar lent meg Böcsben, az V-fk kötet első fele csak Bél Mátyás halála után. Az első magyarországi hírlap meg­alapításának ténye is Bél Mátyás ne­véhez fűződik, ő indította az első magyarhoni hírlapot 1721-en: NOVA POSONIENSA címmel, hogy ezáltal is elősegítse, biztosítsa a felvilágoso­dás eszméinek terjesztését és erősít­se, népszerűsítse a természettudomá­nyos gondolkodást. , Bél Mátyás — Belius — 1684-ben; született Ocsován és Pocsonyban halt meg 1749-ben. A Theolögia elvégzése után evangélikus lelkész majd tanár lett s rendkívüli szorgalmával, nagy munkabírásával, széleskörű műveltsé­gével, felvilágosító törekvéseivel mél­tó utóda azoknak a nagy magyar pro­testáns prédikátoroknak — Bornem­issza Péter stb. — akiknek működése, küzdelme virágoztatta fel és teremtet­te meg magyarnyelvű nemzeti irodal­munkat, és tette lehetővé a tudomá­nyok fejlődését, amely azután alapja lett további felemelkedésünknek és szahadságtörek vésőinknek, művelődé­sünknek. Bét Mátyás működését, nemzetéért, a magyar népért folytatott küzdelmeit akkor tudjuk teljes jelentőségében felmérni, ha elmondjuk, hogy kor- társj volt annak az esztergomi érsek­nek — gróf Kolonich Lipótnnk — aki először koldussá, aztán katholikussá akarta tenni Magyarországot s, hogy ez nem sikerült, az Bél Mátyás és tu­dós társainak is érdeme. 1 . Borsi Darázs József tot egy nagy kő fedi, mely körül sok csalán nő. Némely vándorcigánytörzs a csalánt kasta Phuvusengro-nak (Phuvu­sok fája) is nevezi. A földön járó Phu­vusok egy párno (fehér) és egy lolo (vörös) tojást hordanak maguknál. A lolo tojással érinti az illető Phuvus a földalatti város bejáratát fedő nagy kö­vet, mire az kimozdul a helyéről. A Phuvus belépte után újra elzárja a nyí­lást, hogy senki idegen be ne tudjon hatolni. A hosszú és sötét földalatti úton a párno tojás világító gyanánt szol­gál az illető Phuvusnak. Az itt elmondottak csak egy kis rész­lete a cigány hitvilágnak. Egy cigá­nyokról készített statisztika a cigányok foglalkozására nézve külön rovatban em­líti a jövendőmondás, kártyavetés és ku- ruzslás mesterségét. Néhol a cigányok a keresztséget fel­vették ugyan, de a keresztyénséghez leg­többjének semmi köze sincs. A cigány- törzsek és tanyák legnagyobb része egy- egy kis pogány szigetnek tekinthető, melynek lakói még nem ismerik Jézust, és várják azokat az embereket, akik el­viszik közéjük az evangéliumot. Vájjon hiába várnak? Hát nincs a keresztyének között senki, aki hirdesse nékik Krisztust? De van. Egy kis csa­pat Isten parancsára már elkezdte a munkát és imádkozik, hogy a kis hajtás hatalmas fává növekedjék. Ezek közé tartozik az ürgevadászaton részvevő két testvér is. Főleg útközben, de vissza­térve a telepre is sok áldott alkalom volt a bizonyságtevésre. Délután más cigánytanyát is meglátogattak. Imád­koztak, énekeltek, igét hirdettek. A jó pásztor történetét flanelográf bemutatá­sával tették elevenné. Nagy örömmel és szeretettel fogadták őket a cigányok. Még ürgevacsorát is kaptak. Mindenki örült, cigány és igehirdető, de még az angyalok is az égben, egy bűnös cigány megtérésén. Mert ilyen rsodák is tör­ténnek. Evek óta haragban lévő idős cigánynnya és lánya békéit meg először Istennel, azután egymással. Egymás nyakába borulva sírtak örömükben, mert Krisztus véréért ők is bűnbocsánatot nyertek. Az előbb még vörösen vakító nap le­bukott a hegyek mögé. Esti félhomály volt, amikor a cigánymisszióso’r, szívük­ben a szolgálat örömével elindultak ha­zafelé. A távolból még hallani lehetett az esti búcsú-kánon egyre halkuló dal­lamát: (Itt az este, ránk borul árnya védjen, óvjon hú kezed. Adjál annak, akit szerelt- álmában is eleget.) református egyliáz delegátusai: Dr. Bú- reczky Albert és Péter János püspök kök, vafaminlt Kiss Róland, a re’ormá- tus kanvent és zs'r.et világi etnöke. Imádkoízzunk azért, hagy egyházi ve- zNlöinik e jeleiíi/'.ős vllággyülésen á hit és ige erejével képviseljék hazánk protestáns egyházait. GYÜLEKEZETI HlREK Elutazott a magyar protestáns delegáció a lundi ökumenikus gyűlésre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom