Evangélikus Élet, 1951 (16. évfolyam, 1-51. szám)

1951-03-18 / 11. szám

3 ivcngélikus Élfiff Jelentős egyl A* elmúlt hét ifién jelentői egy­házi gyűléseit időszaka volt. Püspö­keink értekezletet tartottak, összeüli az egyetemes egyház elnöksége, ér­tekezletet tartottak a protestáns egy­házak elnökségei és ülésezett az egyetemes presbitérium is. Az érte­kezletek eredményei közül a követ­kezőkről számolunk be: Ptlspökl értekezlet. A püspöki értekezlet egyházunk pénzügyeivel foglalkozott s újra fel­osztotta az egyházkerületek között a spgedlelkészeknek utalványozott ál­lamsegélyeket. A gyűlés másik felé­ben liturgiái javaslatokat tárgyaltak s több fontos döntést hoztak isten­tiszteleti életünk reformja tekinteté­ben. Felmerült egy rövidített úrvacsorái istentiszteleti liturgia megállapításá­nak szüksége, ugyanis számos gyüle­kezetünkben olyan sűrűn van úr­vacsoraosztás, hogy az istentisztele­tek közé beékelt úrvacsorái alkalma­kat rövidíteni kellett. Közös püspöki körlevél adta meg ezen rövidített úr­vacsorái liturgia új rendjét. Tárgyal­ták az istentisztelet keretében vég­zendő keresztelési szertartás kérdé­sét is, nemrégen tértek vissza ugyan­is gyülekezeteink arra a jó szokásra, hogy a keresztelést at istentisztelet keretében végzik. A püspöki értekez­let már múltkori ülésén kiadta a Szabó József püspök vezetésével dol­gozó egyetemes liturgiái bizottság­nak azt a feladatot, hogy az összes egyházi szertartások egységesítését és reformját előkészítse. Mivel tehát az esketési, temetési és konfirmá­ciós szertartás is tárgyalás alatt van, • keresztelés szertartását is átutalták püspökeink a liturgiái bizottságnak. Tárgyalták a mindig több gyüle- kezeiben bevezetett mozgó perselye- zés helyes formáját is s Dezséry László püspököt bízták meg az erre vonatkozó utasftás, illetve rendtartás előkészítésével. Ezt a kérdést még • lelkészek szaklapja gondos tanulmá­nyozás alá fogja venni. Zatánfy Aladár bányai egyház­kerületi egyházzenei igazgató javas­latát is napirendre tűzték. A javas­lat azt a célt szolgálja, hogy a ma­gasabb fokú egyházzenei képzés módját egyházunk kidolgozza és megszervezze. Igen jelentős döntést hoztak püspö­keink a biblia terjesztés tárgyúban. Egyetemes egyházunk sajtóosztálya a református egyházzal kötött szerző­dés alapján átvette a bibliaterjesztést az evangélikus egyház területén. Ez az intézkedés a kapható bibliák he­lyes elosztását célozza. Egyetemes sajtóosztályunk a püspököket kérte a bibliák helyes elosztásának szabályo­zására. A püspökök a kerületek lé- lekszáma arányában osztották izét a havonta átveendő bibliakontingenst, « így a bibliákat gyülekezeteink a püspöki hivatalon keresztül rendel­hetik meg. Aki tehát bibliát akar vá­sárolni, az felkészét kérje s lelkésze hozatja meg kerülete püspöki hivata­lától a kívánt bibliát. A bibliával, egyházunknak ezzel a drága kincsé­vei, amióla annak kiadását egészen magyar kézbe vettük, gondosan kell gazdálkodnunk. Ezért szervezték meg püspökeink a bibliaelosztást úgy, hogy'az ezentúl Sem nyilt árusítású üzletekben, hanem csak a lelkészeken keresztül szerezhető be. Protestáns ebi ÖV ségek körös ér­tekezlet«. ünnepélyes hangulatban, • közös egyetértés szellemében és igen kiter­jedt tanácskozás közben ülésezett a protestáns egyházak elnökségeinek közös értekezlete Bereczky Albert református püspök és dr. fíeök Iván egyetemes felügyelő elnöklete mel­lett. A gyűlésen a református és evangé­likus egyház püspökei és kerületi felügyelői, illetőleg főgondnokai csaknem teljes számban megjelentek. Azt a körlevelet tárgyalták, amit az Egyházak Világtanácsa Végrehajtó bizottsága ezelőtt körülbelül egy hó­nappal küldött szét a tagegyházak­hoz a nemzetközi kérdések tekinteté­ben vallott , felfogását közölve. Az Egyházak Világtanácsa Végrehajtó Bizottsága felhívta a tagegyhúzakut arra. hogy válaszukban közöljék fel­fogásukat a nemzetközi helyzetről. Egyházaink elnökségei megszövegez­ték ezt a választ, a nemzetközi hely­zet felett tartott tanácskozás össze­jövetelükön Isten igéjének fényébe állította feszültségben élő világunk mai kérdéseit. Azt a nyilatkozatot, amit egyházaink püspökei és világi vezetői ezen az értekezleten közös elhatározással elfogadtak, annak ki­adása idején teljes terjedelmében közöljük. A protestáns egyházak elnökségei­nek közös értekezlete később a bap­tista és methodista egyházak veze­tőivel egészítette ki magát, jelentő­ségteljes tanácskozást tartott az or­szág területén mululkozó szekta-tevé­kenység felett. A négy protestáns egyház vezetői ismét megerősödtek lázi gyűlések abban a felfogás tikban, hogy Krisz­tushoz való hűségűk, egyházaikhoz való hűségben és hitvallásaikhoz való ragaszkodásban találja mag formáját s átfogó, teológiai és lelkipásztori munkát határoztak el a szekták to­vábbi terjedésének, vagyis evangé­liumi bitű népünk szektás ámításá­nak Veszedelme ellen. A közös tanácskozás lényeges pontja volt a protestáns kórház kér­dése. Egyetemes presbitérium ülése. Az egyetemes presbitérínm számos, sz egyháekőzigazfiatáe legmagasabb fokához tartozó ügy tárgyalása köz­ben két igen jelentős határozatot hozott. Döntött ■ Teológiát Akadémiánk tanulmányi reformjának alapkérdé­sében, vagyis abban a kérdésben, hogy hány évre terjedjen a teológiai lelkészképzés. A határozat kimondja, hogy a teológiai képzés négyéves időtartamú lesz, de az erre való fel­vétel egyhetes felvételi vizsga után történhetik csak. Ezen a vizsgán a teológus-jelöltnek bizonyságot kell adnia arról, hogy megfelelő nyelv- ismeretek (latin, görög is modern nyelv) egyháztörténeti tudása, bib­liaismerete és filozófiai előképzett­sége van. Akik erre a vizsgára maguk nem tudnak felkészülni, módot kap­nak arra, hogy egyéves „canditátus“ (teológusjelölt) előképzésben vegye­nek részt a soproni teológián. A ha­tározat szerint tehát teológus az le­het, aki a felvételi vizsgát megállja, de erre a felvételi vizsgára a közép­iskolai évek alatt magánúton is, de a teológián töltött előkészítő esztendő útján is felkészülhetnek jövendő lel­készeink úgy, amint azt ök maguk el­határozzák. Ezek után a teológiai reformmal foglalkozó úgynevezett „hatos bizottság*, majd a teológia tanári kara dolgozza ki a tanulmá­nyi reform részletes tervét, ami az egyetemes közgyűlés elé kerül • ő«z- szel már életbe lép. Az egyetemes presbitérium elhatá­rozta, hogy a Protestáns Árvaházat, amely egyházunk tulajdonában van, fokozatosan átalakítja aggok és gyó­gyíthatatlan betegeik szeretetházává, s ennek előkészítésével megbízta a Fébé Diakonissza Anyaház vezetősé­géből és a Protestáns Árvaház Intéző­bizottságából alakított közös bi­zottságot dr. Feje« László egyetemes főügyész elnöklete mellett. A Lolberánia énekkara előadja a teljes JANOS PASSIÚ-t Bach a passió anyagát az evangé­liumból, az evangélikus koráiból és a középkori misztériumokból meríti, öt passiója közül csak kettő maradt ránk a Máté és a János passió. Utóbbi a szinte túlméretezett Máté­val szemben merészebb és költöibb. Nagyszerűen felépített jelenetek és zenei formák tárják elénk az Or éle­tének, szenvedésének és kfnhalúlának jelentőségét. A János passió Krisz­tusa a sötétséggel küzdő fény meg­testesülése s a mű rettenthetetlen ül hirdeti Jézns emberfelettiségét. Alap­gondolata Krisztus dicsősége, égi ha­talma szemben szolgasorsával és szenvedésével. Bach zenéj^en az isteni fenség éa a mindenség hódolata az énekkar imádságain kél szárnyra, a passió sötét alaphangulatát a fafúvók felsíró dadama rögzíti meg. Megragadó az. evangélista ajkán az a hatütemes melizma, mellyel szinte könnybefúló hangon sírja el: „kiméne Péter és ott sír, zokog, a szive fáj.“ A korálok a mű legszebb gyöngyei, az áriák pe­dig fiatalos üdeséget tanúsítanak. A passió-dráma Jézus elfogatásit, llánnás elé idéztetését, Péter megta­gadását, majd az ítélet kimondása utáni eseményeket mondja el meg- rázón s a keresztről való levétellel és Jézus eltemetésével ér véget. Keresztyén ember számára csodá­latos zenei prédikáció ez a mű arról a Krisztusról, aki elindul a kereszt felé, hogy elvégezze a megváltást. A nagy mester drámáját Szabó Miklós, Melis György, Gryltus Vilmos, Záhony János. M. Molnár Éva. Pek- ker Zsuzsa, Friss Anlaí és Zalánjy Aladár szólaltatják meg. Vezényel: Weltner Jenő. Megvítelr* keresek mindenféle használt teo­lógiai és evangéliumi kényveket. KülőtiSsen görög és héber bibliai szótára­kat; Szt. Ágoston vall.; Bibliai lexikont; használt (nem régi) magyar Bibliákat éa képes nagy Bibliákat. Gázár Aladár ev. könyvkereskedés. Buda­pest. Vil., Hársfa-utca 51. Telefon: 223—146. Bélyegzők, feleények SCHG BAUER ÉS MITICZKY BUDAPEST, DUNA-UTCA 8. TELEFON. Készüljelek az Ige hallgatására Máté ev. 21:1—9 A virágvasárnap Jeruzsálembe vo­nuló Jézus egészen különös király, az ellenkezője mindannak, amit a nép vezetői: főpapok, írástudók és farizeusok vártak. Ez a csodálatos király: szegény. A szegényember lován, szamárháton jön egyszerű tanítványaival a názáreti. Ez a csodálatos király: békét hir­det. Azt várták, hogy tüzes paripá­kon jöjjön, aki újból helyreállítja Izrael népe hatalmi dicsőségét, s ha kell, fegyver élével is érvényt szerez hatalmának, ő pedig úgy jön a ha­lászok, vámszedők, lenézettek élén, ahogy Zakariás és Ézsaiás próféták jövendölték: béke fejedelmeként viszi övéit a nagyheti események felé. Ez a csodálatos király: alázatos. A vért, vasat, erőt jelképező, hóditó, gőgös, zsarnok király helyett szelí­den és alázatosan jő ez a király. Megy azon az úton, amely önmaga megalázásának mélypontjává válik, megy a fájdalmak és a kereszt útján, e poklokra szállásig.­Ez a csodálatos király: szolga. Ézsaiás szerint Isten szenvedő szol­gája. Nem a maga akaratát keresi, ha­nem Azét, aki küldte. Ezt ismeri fel a benne hívők tábora, amikor fgy köszönti őt: „Áldott, aki jő az Úrnak nevében!“ Szolga mivolta akkor éri el tetőpontját, amikor kész még em­berek szolgájává is lenni, érettünk való Istenként menni a Golgotha felé, aki magára veszi a világ és a mi bű­neinket ,hogy váltságunk lehessen őáltala. Amikor Máté evangélista Jézus Je­ruzsálem: bevonulásának jelentőségét ebben az igébe foglalja össze: „lmhol jő néked a te királyod, alázatosan és szamáron ütve“, akkor ezzel min­den korabeli és várva-várt Messiás­képnek tökéletesen ellentmond. Ami­kor Jézus minden gazdagságot, ki­rályi tulajdonságot, fegyverforgató dicsőséget megvet, amikor „alázato­san jő“, ezzel azt az Istent nyilatkoz­tatja ki, aki egészen különbözik at­tól, amit az ember minden vallása és Isten-keresése sejteni merészelt, mert ez a Jézus úgy jön, Isten küldötte­ként, mint aki felveszi magára a sze­gény és nyomorult ember minden el- esettségét, isteni hatalmát és meny- nyei dicsőségét bűnös emberek szá­mára pazarolja. A „szegény‘ Jézus körül vah gyü­lekezet, amely nem veti őt meg, ha­nem hitével megragadja benne az üd­vözítő és szabadító Istent. Nem a jeruzsálemi előkelők, gazdagok és rabszolgatartók üdvözölték őt a vá­ros kapujában, hanem szegények, akik hitük és szivük mélyéről kiál­tanak: „Hozsanna!“ Ezeknek az em­bereknek a megváltás iránti belső, végső kérdésükre éppen éz a Jézus, az alázatosan jövő Messiás“ ad fe­leletet. 4ÉS az ő hódolatukban betel­jesedik ,Jézus szava hogy Isten elrej­tette igazságát a bölcsek és gazdagok elől, de a kicsinyeknek megjelentette. Ez a Jézus hozzánk is jön úgy és olyan formában, ahogy egykor Jeru­zsálembe érkezett .Ma felénk is szól az „ige“: lmhol jő néked a te ki- rályod.“Azért jön ő, mert mi nem tu­dunk magunktól ő felé indulni. Azért jön ő.mert jobban tudja, mint mi, hogy életünk nélküle, az érettünk halálra menő Jézus nélkül a kárhozat felé visz. Azért jön szegényen, békét hir­detve, alázatosan, szolgai formában, hogy így láthassuk meg benne az Is­tent. Azért alázza meg magát éret­tünk, mert mi szűkölködünk az alá­zatosságban és az Istennek való en­gedelmességben. Ez a Jézus pedig nemcsak az egyesekhez jön, hanem a mi gyüleke­zetünkhöz is jön, hogy bevonuljon templomunkba, s királyi uralma alá vonja gyülekezetünk életét is. Ez a Jézus egész evangélikus egyházunk­hoz is jön, hogy benne lássuk meg Isten akaratát, aki egyházunkat is a jézusi szegénység, a béke, az alázat és a szolgálat útján akarja látni, mert csak az fgy élők tudják kiáltani teljes bitiéi és egész szívvel a csodá­latos király felé: „Hozsánna a Dávid fiának! Áldott, aki jő az Úrnak ne­vében! Hozsánna a magasságban!“ Ottlyk Ernő LODEN, BALLON, viharkabát, sportmellények Witnpassing csak VI, Szlálin-út 8 GYÜLEKEZETI HÍREK Március 18. Palma rum, virágvasár­nap, a nagyhét szent idejének kez­dete. Igék: Filipp. 2:&—11, Máté 21:1 «. Liturgikus szín: Lila. Március 22. Nagy csütörtök, az Úr­vacsora szereztet élének ünnepe. Igék: Intro'tus-antif. Gál. 6:14., Úr­vacsora szereztetésének története. Epistola: L Korint 11:23—32. Evangélium: Ján. 13:1—15. Liturgikus szín: Fehér. Március 23. Nagypéntek. Igék: Ézsaiás 53:5—1«, János 19:18—30. Liturgikus szín: Fekete. (Nagy­szombaton: Lila.) Budapest XVL kér. A cinkotai egyházközségben minden csütörtök este 6 órakor böjti Isten- tisztelet volt, melyeken Brebovszky Gyula óbudai, Matuz László rákos- palotai segédlelkész, Erős» Sándor gödöllői lelkész és Ruttkay Elemér budapesti vaSástanftó-lelkész szolgál­tak. A nagyhét minden napján bűn­bánati istentisztelet lesz a helyi lel­készek szolgálatával. A böjti idő­szakban kezdődött el a férfi bibliaóra a gyülekezetben. Az elsőn nagy ér­deklődés mellett dr. Szalag Károly főorvos tartott bibliamagyarázatot. A fóti bel missziói otthonban Március 4-től 8-ig a legények eran- gélizációja voflt. Az ország külön­böző részéről 19 mélyhitű, iparos és parasztifjú gyülekezett össze. Sopron Március 11-én est« 6 órakor szép­számú gyülekezet részvételével passió- előadás volt a templomban. Krisztus szenvedésének és halálának történe­tét evangélikus lányok és teológusok adták elő. Az előadás elevensége és zavartalan menete hűen realizálta a ma emberének, hogy mit tett érte Isten az ö Fiának halálában. Az elő­adás komoly, elmélyült előkészület­ről tett bizonyságot. A prózai része» két dr. Fabiny Tibor II. éves teoló­gus tanította be, az ének és énekkari számokat Ittzés Gábor L éves teoló­gus. A gondosan összeválogatott ze­nei részekben az „ötödik evangélista“ J. S. Bach áriái és korálfeldolgozásai szólaltak meg. Közreműködtek a gyü­lekezet tagjai közül: dr. Ottlyk Ernőné, Sass Zsuzsanna, Bruckner Éva. A gyülekezet karnagya, Szenf- györgyi Kálmán, művészi orgonajá-- tékkal nagyban emelte az előadás bensőséges szépségét. A gyülekezet megrendült lélekkel hallgatta a be­fejező énekkari számot: „Oh fő vérző sebekkel..." Isten Lelke az igehirdetés ezen formáján keresztül is, végezze el munkáját a szívekben gazdagon. Dunántúli lelkészevangéllzáelók Május 23—25-én a balatonvidékl és somogyi egyházmegye részére Gye- nesdiáson, május 29—31-ig Répce­lakon a kemenesaljai, soproni alsó, soproni felső és vasi közép egyház­megye részére, június 6—8-ig a tolna-baranya-somogyi egyházmegye részére valószínűleg Pécsett, június 26—28-ig Győrött a győri és vesz­prémi egyházmegye részére, tartanak Dunántúl lelkészevangélizációkat Tu- róczy Zoltán püspök rendeletére, Papné csendesnap Március 15-én a bányai egyházke­rület papnéi a Fébé Diakonissza Anyaházban csendes napot tartottak, melyen reggeli áhítat, bibliakörök, előadások és záróáhftat keretében Zulauf Henrik és Korén Emil lelké­szek szolgáltak. Nagyheti igehirdetés! sorozatok A Belmissziói Munkaprogramm uta­sítása szerint az ország minden evangélikus gyülekezete igehirdefési sorzatot tart. Tudd meg, hogy a te gyülekezetedben mikor vannak ezek a nagyheti elmélkedések. Böjt van, imádkozzál többet, járj többet a templomba és áldozz többet Isten egyházára. Evangéíizációs-naptári Somogyszil márc. 17—19 (Rejtő Mária). Gadács márc. 11—18 (Weiler Henrik). Bélés márc. 19—23. (Csep- reyi Béla). Sárvár márc. 20—25. (La- borczi Zoltán). Pilisligeten márc. 23— 26 Fébé csendesnap mindazok szá­mára, akik a húsvéti ünnepeket test­véri közösségben kívánják tölteni. Pécs Március 4-én az anya gyülekezet szórványaiban élő hívek számára szórványnapot tartottak Pécsett. A sxórványnap célja az volt, hogv a templomtól 20—40 km-re eső híve­ket belekapcsolják az anyagyüleke­zet vérkeringésébe, az igébe és az úrvacsora szentségébe részesítenék őket. Szép számmal jöttek el a szór­ványban élő lelkek, akik kérték a szórványnapok megismétlését. Iklad Február t9—25-lg Csepreyi Béla egyházkerületi lelkész végzett evan- gélizációt a gyülekezetben. Ezt meg­előzően szép számmal vettek részt az ikladiak a szomszédos Domony községben tartott evangélizáción. Február 25-én iktatta be hivatalába az egyházmegye új esperese a gyüle­kezet új tisztikarát Az új egyházvezetőség március 10-én tartott első gyűlésén első fel­adatként az orgona rendbehozatalát jelölte meg. Erre a célra áldozza, az eddig szokásos tisztújltáai lakoma és áldomás most először megtakarított költségét is. Elhatározták továbbá a templomtetőzet és a lelkészi lakás romos melléképületének roham (sze. retet) munkával való kijavítását is. Már beiktatását megelőzőleg is vég­zett szolgálatot az új vezetőség, mi­kor a régi presbitérium néhány tag­jával együtt minden gyülekezeti ta­got megkerestek, hogy az eddigi adó­kivetést a megajánlások rendszerével válthassák feL E változás az egyház­nak évi 1700 forint bevételű többletet jelent. Egyházunk reménységgel te­kint/ az áldozó és dolgozó, új vezető­ség szolgálatára. Malomsok' A gyülekezetben febmir fű—25-Vj evangélizáció volt. Mind a reggeli, mind az esti evangé&záciét nagy számmal látogatták » Mvek. A kör­nyező falvakból: Emilháxáről, Csfk- vándról Soborról is többen jöttek. A «zolgálatokát Káldy Zoltán lelkész és Bemát Erzsébet nővér Végér­ték. Dunántúli csend«-vasárnapok A Dunántúlon szokásba jött körzet; csendes-vasárnapok tartására a gyönkj gyülekezet is jelentkezett. Gyöokön minden hónap negyedik vasárnapján van csendes-vasárnap a gyülekezet éa a környék részére. Kéty Böjt IV. vasárnapján az anyagyü­lekezetben és a hozzátartozó fii iák­ban Murgán, illetve Zombán vallásos ünnepély keretében dr Schlitt Gyula alesperes és Cserháti Sándor egyház­megyei felügyelő szolgáltak. Gyula !j Március 4-én Gyulán a templomban rendezett böjti esten Dedinszky Gyula békéscsabai lelkész előadást tartott a bűnbánatról. Záhony János Bach műveiből énekelt, a kíséretet Weltler Jenő orgonaművész látta el. Figyelmeztetés Az Ütmutató a Biblia rendszeres ol­vasásához című füzetből még kapható kevés példány az „Evangélikus Élet“ kiadóhivatalában. Ára négy forint Halálozás Molitorisz Lajos, ki Nyíregyházán 1867-ben született s Budapesten volt asztalosiparos, családja utolsójaként, csöndes visszavonultságban és Isten­ben megbékélt lélekkel Budapesten meghalt. Legyen emlékén és halálán a mindent megbocsátó Isten ke­gyelmei Raktáron lev? áPB R MBk m M cfSBk ■ 0 Wt ■ Ml mélyen leszállított árban lbißlCOMri€volt töwy utódánál IST BsSfl 4M II, Főutca 79. T.: 150-573 1951. ÉVI MÁRCIUS HÓ 24-ÉN, NAGYSZOMBATON ESTE 7 ÓRAKOR A DEÁK-TÉRI EVANGÉLIKUS TEMPLOMBAN J. S. Baá: S Z ó LI S TÁK : Szoprán-szóló .... M. Molnár Éva Alt-szóló ...............................Pekker Zsuzsa Evangélista és tenor-szóló Szabó Miklós Jézus és basszuiS-SLÓló .. .. Melis György Péter ................ .................Gryllus Vilmos Eg y szolga...............................Záhony János Go rdonka-szóló és kontinuó Friss Antal Orgona ............................... Zalánfy Aladár Előadja: a Lutheránia ének- és zenekara Vezényel: Weltler Jenő

Next

/
Oldalképek
Tartalom