Evangélikus Élet, 1951 (16. évfolyam, 1-51. szám)

1951-11-25 / 47. szám

EVANGÉLIKUS ÉLET 3 ÉLŐ VÍZ Eimélet*gyah ot tat Minden Demoiszthenesznél szebben \ beszél a tett, mondja egy régi görög | közmondás. Lám, már a régi pogány világ la kifejezésre juttatta, hogy a legékesebb beszéd is csak akkor ér valamit, ha mögötte ott vpn .edezeiül a tett, a gyakorlat. Mennyivel inkább kellene ennek, nálunk, keresztyéneknél így lennie. Hisz maga Jézus is mon­dotta: »Ügy fényljéH a ti világosságo­tok az emberek élőit, hagy lássák a ti jócselekedeteiteket és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.* Nyilván a keresz­tyén életről, a világosságot fedező é’et- ről, a gyakorlatról (részéit Jézus. Ha azonban mi komolyan megvizsgáljuk, mennyire dicsőítik az emberek a mi mennyei Atyánkat, a mi cselekedeteink­ből, akkor meg kell állapítanunk, hogy a mi keresztyén elméletünk és gyakor­latunk közölt valami nincs rendben. Nem fedik egymást. Ha ennek a leg­mélyebben fekvő ókát keressük, akkor rájövünk, hogy a hitünk, a józan hit körül baj van. Mert minden keresztyén életmegny 11 vánulásnak, akár lelki, akár anyagi vonalon, hitből kell fakadnia. .Mert. ami hitből nincs, bűn az.* Nemrégiben írta egy lelkész'.estvé- rünk, hogy a keskeny út két oldalán, két nagy veszedelem kísérti a keresz­tyén embert. Az egyik oldalon a csak e v’lágra korlátozott látás (beesőtől a sírig és az igéből, Krisztusból és a hitből csak annyi, amennyi ebbe a szűk keretbe belefér), a másik oldalon a ra­jongás, mely csak a rrwnnybc tekint és nem látja ennek a világnak Is a va­lóságát. Pedig a keskeny út, a keresz­tyén élet, a kettő között vezet, bo­rotvaélen és Jézus Krisztus, az egé­szen emberré lett Istenfia, ezen az úton járt. És mivel mi nem ezen az úton, és nem úgy járunk, mint ö, azért nem fedi az elméletünket a gyakorlat és azért hamis, a mi hangunk és nem keit visszhangot. Nézzük az első oldalt. Az « világra korlátozott látást. Elméletben igen jól tudjuk, hirdeijiik és hirdettük Isten gondviselését ígérő igéket. A mezők liliomáról, az égi madarakról, a fillér értékű verebecskéről, melynél mi sokkal drágábbak vagyunk, no meg a hajunk- száíárói, melyek mind számon vannak tartva. Hittük is amíg, körülöttünk minden rendben volt. De, amikor Isten bele vitt a viharba, kikényszerített a biztos partról a viharzó tengerre, ahol mindéin eddigi biztonság széthullott, ahol csak háborgó tenger, el mer ül és Sei fenyegető hullámhegyek vesznek körül, ahol nem marad más menedék csak az ige, állasz ekkor az ige kőszikláján? Egyik csendesvasárnapunkon hallottam Péter tengeren járásával kapcsolatban, hogy mi mindig alulról akarunk tá­masztékot. Ki akarunk mi lépni a ten­gerre, de csak úgy, ha lega’ább a víz alatt néhány gerendát tudunk (máit a dunai fürdőkben). Pedig a hit mindig feleié nyúl és mindig fe.üfről ragadja meg a .ámasziékat. Ö igen, bebzto- sítort életkörülmények és lehetőségek között, e vi.ági biztosított reménycé­gek között, de tudunk szavalni. Csak, amikor o‘4 vagyunk a mélyben az élet sötétségében, ón hogy rakjuk mi is a magunk terhét a másikra. Sóhaj, pa­nasz, zúgoódiás, még jó, ha nem átko- zódás az Isten dicsérete helyett. Gon­dolod, hogy az ilyen hit azután, a világ fiai előtt hitelt érdemlően bizonyítja, hogy neked bűnboesánatod, békességed és üdvbizonyságod van? Ugye nem?. Gondoltál már arra, hogy Isten nem gyönyörködik a te nyomorúságodban, eleseltségedben, küzködéssdben? Ellen­kezőleg éppen a viharban, akarja és szeretné, hogy a te hited világítson, a te hited élet legyen és Isten dicső­sége, ereje, hata’ma, nagysága és sze- retete, nyilvánvaló legyen az emberek között, A keskeny út más.k oldala sem von­zóbb. Beszélhetsz a kétségbeesésben fet- rengö embernek a menny dicsőségéről, amennyit csak tudsz, elmondhatsz min­dent, amit az írás mond, még ki is színezheted nem fog az neki használni, mikor neki most, itt ebben az életben van szüksége segítségre. Hiába be­szélsz neki a menny valóságáról, ha neked ez az élet és világ nem való­ság. A legkenetesebb szavak sem fog­nak neki használni. Igaza volt annak a hindu püspöknek, aki azt mondotta, nem tehet az embereknek a mennyben gyé­mánttrónusokat ígérni és itt a fa- zsámolyt is megtagadni. Jézus Krisztus is azt mondotta, ter­mészetesen, keressétek először Istennek országát és annak igazságát. Ö azért jött hogy számunkra megnyissa a mennyet, de ugyanakkor azt is mon­dotta, hogy mindezek: az élet szük­ségletei Is megadatnak nektek. Amikor a gutaütöttnek azt mondotta, meg vannak bocsátva a te bűneid, nyitva a menny a számodra, azt is mondotta kelj fel és járj. Beszélt az 5000 em­bernek Isten országáról és annak igaz­ságáról, de ermi is adott nékik. Bűnö­ket bocsátott, de földi nyomorúságokat, testi elesettségeket Is örvöseit. A föld­höz, a testhez tapadt ember szemét a mennyre irányította, de a megdicsőülés hegyén maradó Pétert, levitte a hegy­ről, vissza az életbe. Ez volt Jézus Krisztus útja és ez ma is. Ezt cse- lekszi ma is. És csak ez lehet a ml utunk Is. A tengeren járni minden alsó b'ztosí- ték és támaszték nélkül, csak Jézusra nézve, de járni és nem lebegni. Hitben járni ennek az életnek és az eljövendő életnek minden kérdésében. Mert „az a győzedelem, amely le­győzte a világot, a ml hitünk.* Cserháti Sándor kísértések között Szomorú arccal panaszolják sokan: ■»Jaj, nagyon sok a kísértés!* Jakab pe­dig teljes örömnek tartja, ha különféle kísértésekbe esünk. (1:2.) Miért van ez az ellentét és ugyan mi lehet örven­detes a kísértésben? 1 Maga az, hogy van kísértés, azt jelenti, hogy nem vagyunk az ördög rabszolgái: csak próbálkozik velünk, hogy Isten útjáról letérítsen. Ez a próbálkozás a kísértés. Támad­hat belülről, ha von és édesget a tulaj­don kívánságunk (Jak. 1:14.) — és Ő jól tudja, hogy kit mivel csalogasson —, de jöhet mások bíróén keresztül (Gál. 6:1.), vagy a minden nap fárasztó harcain át. Ha Jézus iránti szeretetünk ellanyhul, vagy megerötlenedünk a hit­életben, könnyebben erőt vesznek raj­tunk a kísértések, mint ahogy a gyenge szervezeten hamarább erőt vesznek 0 baktériumok. Ilyenkor sokszor elbú­jtunk úgy, hogy a kísértést észre sem vesszük. De különösen megáldott idők­ben is támad, hogy megkeserítse_ ör­vendező szívünket. Ilyenkor sok kísér­tést azért nem veszünk észre, mert Isten szeretetének szárnyai átrepülnek minket rajtuk. (ÍJ. Moz. 19:4.) O A kísértésben annak is örülhc- tünk, hogyha Isten megengedi, akkor áldásul szánja és a mértékét is megszabja. (I. Kor. 10:14.) Életünk szomorú rendezetlen dolgait és bűnre hajlamos, jóra tehetetlen szivünket a kísértés- teszi nyilvánvalóvá s ezzel csak jobban odakerget a kegyelemhez, meg'anít a magunké helyett Isten ere­jére támaszkodni. Ha hitben megyünk át a kísértésen, próbává lesz s ha a róbát jól kiállja, még erősebb lesz itünk. (A kísértés és próba ilyen kap­csolata I. Pét. 1:6—7-ből és Jak. 1:3 és 12-ből is nyilvánvaló.) Sokakat zavar meg azzal az ördög, hogy ravaszul a kísértést is bűnnek tünteti fel. Az a célja, hogy a kísértések 'ojtó levegőjé­ben halálosan kifárasszon, elt kkasszon, elkedvetlenítsen. Ilyenkor is hggyj: imádkozz és állj ei'nut az ördögnek Urunk pé'd-te szerint (Máté 4:1—11, 26:41, Jak. 4:7, Ef. 6:16) A kísértés harmad'k nagy öröme, • hogy Jézus Krisz us ebben is «£Sttünk járt. S mivel .szenvedett 0 maga is megkisérteivén, segíthet aid­icon, akik megkísértebnek* (Zsid. 2:18.), sőt meg is tud szabadítani a kísér­tésekből (II. Pét. 2:9.), így az O láb­nyomába lépve, miénk lehet a kísérté­sek pergőtüzében élő Pál apostol bol­dog tapasztalata: »Mindezekben felet- téb diadalmaskodunk az által, aki min­ket szereiéit.“ (Róm. 8:37.), Rejtő Mária MAGYAR LUDAK Etiene MATHIOT verse Fordította: Makay Miklós Sorakoznak, mint hangjegyek—fehéren, Szépen, hogy összhang legyen, Varázsos tavaknál, vizek mentében, Himbálóznak ütemekben S léptükben kótajegyekkel telik meg a Ipart Szelídek és mélabúsak. Nézik, bár nem látják azt, ki feléjük [tart. Keresnek fűben, levegőben Titkos kincseket. Intik e fehér harsonák A járó-kelőket: A vágy hasson át Felváltani minden baját Derűjével életednek. Arra aztán jói ügyelnek, Sora iegyen kérdőjelnek Zöld mezőben, réten. Feltűnőek és fecsegnek. Néha-néha ősi vággyal Szárnya kát jól kitárva Szállnának, de visszahullanak. Kételkedünk, mindezt látva, Hatalmában a sárnak. Hiszünk a szennytelen világban, Hol nincs folt, csak tisztaság van. Repülni nem tudó szárnyuk Arra minket megtanít, Hogy a földön tt lent Nem bírunk mi mindent, Csck éltünk töredékét, Ez teljessé csak fent válk. Tzlezák 9zászló barancSn ómester... . S»ä*pe»t, kIU„ Pctaeijáaj-«. Ti Államunk újabb jelentős gondoskodása: fizetésemelés Luther gyermekéhez Kedves kisfiam! Nagy örömmel látom, hogy jól tanulsz és szorgalmasan imád• kozol. Tégy így fiacskám továbbra is. Ha hazaérkezem, szép ajándékot viszek neked. Tudok egy hatalmas, vidám kert- ről, ahová sok gyermek jár, arany ka­bátot viselnek és szép almákat, körté­ket és cseresznyéket számolgatnak a fák alatt; szép kis lovacskáik is vannak. arany kantárral és ezüst nyereggel. Megkérdeztem azt az embert, akié ez a kert, hogy kicsodák ezek <> *Éy enne- kék. Ezt felejtet „Ezek azok a gyerme­kek, akik szívesen imádkoznak, tanúi­nak és Jézust szeretik“. Erre ezt felel­tem: „Jó ember, nekem is van fiam, Luther Jánoskának hívják; nem jöhet­ne-e ö is a kertbe, hogy ilyen szép al­mákat és körtéket ehessen és ilyen pom­pás paripákon lovagolhasson, ezekkel a gyermekekkel játszhasson?“ Azt felelte erre az ember; „IJa szívesen imádkozik, tanul és Jézust szereli, akkor idejöhet ebbe a kertbe; vele jöhet Jóska és a ki­csi Lipót is. És ha mindannyian ide­jönnek, nekik is lesz sípjuk és minden­féle muzsikájuk, táncolhatnak is és kis nyilakkal lövöldözhetnek Mutatott aztán nekem egy nagyszerű rétet a kertben, amely a táncra volt elő­készítve s a fákon arany sípok és finom ezüst ijjak függtek. De korán volt még, a gyermekek még nem ebédeltek, ezért nem várhattam meg a táncot és így szóltam az emberhez: „Jó ember, sietek megírni tüstént kedvet fiacskámnak, Jánoskának mindezt, hogy szorgalmasan imádkozzék, jól tanuljon ét szeresse Jé­zust, hogy ő is idejöhessen ebbe a kert­be; de van neki egy nénje, Lene, azt okvetlenül magával kell hoznia“. Az ember erre így felelt: „Rendben van, menj el és írd meg néki ezeket“. Ezért kedves Fiacskám, Jánoskám, ta­nulj és imádkozz és mond el Jóskának és kicsi I.ipótnak is, hogy ők is tanul­janak és imádkozzanak, akkor együtt jö­hettek a kertbe. Ezzel a jó és hatalmas Istennek ajánlok, üdvözöld Lene nénéd és ha akarod, tőlem még csókot is ad­hatsz neki Szerető apád LUTHER MÁRTON DibeHus püspök a német nép egységéről A németországi protestáns gyüleke­zeteket egybefoglaló Nemet Evangé­liumi Egyház tanácsa tudvalevő.eg megbízta elnökét, Dibetius püspököt, hogy járjon közben mindenkét német kormánynál és egyengesse az össz- némeí tárgyalások megkezdésének és az ország egyesítésének útját. DibeÜus most a brandenburgi dómban tartott beszédében elmondta, hogy a napok­ban felkereste Adenauer kancellárt. Ez azonban ki jelentet te, hogy „jelenleg még nem alkalmas az idő a megbeszé­lésekre a Kelet és a Nyugat között*. DibeHus ezt felelte az amerikai politi­kát vak engedelmességgel kiszolgáló Adenauernek: .Nehéz lesz ezt közöl­nöm a Német Demokratikus Köztársa­ságban élő 18 millió német testvérre!“. Niemöller egyházelnök Dortmundban nagy beszédet mondott, melyben nyo­matékosan hangsúlyozta, hogy az össz- német megbeszélések megkezdését nem lehet tovább halogatni. „ Nyugat- Németországban — mondotta — már nem megszálló csapatok, hanem ame­rikai vezénylet alatt felfejlődésben lévő katonai egységek állomásoznak. En­nek a hadseregnek a költségeire egy fillért sem szabad tovább fizetnünk. A békét okvetlenül meg kell őriznünk. A Szovjetunó részéről semmiféle tá­madás nem fenyeget senkit, Nyugat- Némefország felfegyverzésére nincs semmiféle mentség*. Mindennapi kenyerünket... Uram, Istenem, édes Atyám! Áldj meg ideigvaló földi életünkben. Adj kegyelmesen áldott békességet. Őrizz meg a háborútól és békétlenségtől. Adj minden felsőbbségnek és a népek ve­zetőinek jószándékot és jóakaratot, hogy országukat és népüket békes­séggel és törvényed rendje szerint igazgassák. Kiváltképpen segítsd és vezéreid a mi népünk vezetőit; hogy biztonságban, áldással kormányozhas­sanak minket. Add népünknek kegyel­medet, hogy híven szolgáljanak és en­gedelmeskedjenek. Add meg minden embernek, hogy kegyesek legyenek és egymás iránt szeretetet és hűséget tanúsítsanak. Adj kedvező időjárást és add meg a főid termését. Vedd oltal­madba atthonunkat, élettársunkat, gyer­mekünket. Segélj, hogy családunkat helyesen igazgassuk és keresztyénhez illően gondozzuk és neveljük. Állj ellene az ördögnek és valamennyi go­nosz angyalnak, gátold meg őket ab­ban, hogy minekünk ártsanak. Amen! Luther Márton mádsága a Miatyánk negyedTk kéréséhez. UJ ORSONÄK építését, javítását vállalja Rieger Ottó orgonagyár Budapest. XIV.. Füredi utca 41, _ ...............m: 287-R3*. Az alsó és középfokú iskolák és óvo­dák nevelőinek és igazgatóinak, _ to­vábbá az ipari üzemek művezetőinek, a MÁV és posta havibéres alkalmazot­tainak keresete munkájuk jelentőségé­hez és a feladatukkal járó felelősség­hez viszonyítva elmaradt a népgazda­ság területein dolgozók munkabérétől. Ezért a Magyar Népköztársaság mi­nisztertanácsa — a Magyar Dolgozók Pártjának és a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának kezdeményezésére — rendeleíeket hozott a fent említett dolgozók munkabérének emelésére, ez­zel is aláhúzva a népgazdagságbam, illetőleg kultúrál® téren végzett mun­kájuk fontosságát. A köznevelési alkal­mazottak fizetésének emelése a közép­fokú és általános iskolák, az óvodák valamennyi nevelőjét és Igazgatóját egyaránt érinti. Az óvónők fizetése át­lag tizenhárom 6zázatékkai, az általá­nos iskolai nevelőké átlag tizenhét százalékkal, a középiskolai nevelőké pedig tizennégy százalékkal emelkedik. A kezdő köznevelési alkalmazottak fi­zetése havj 90—120 forinttal lesz ma­gasabb az eddiginél Emelkedik a túl­órák díjazása és díjazni keli a kötelező órákon felül ellátott helyettesítést. Mindezen felül emelésben részesülnek az osztályfőnökök, szakkörvezetők, at összevont osztályok tanítói és a tanyai iskolák nevelői. A rendelet átlagosan tíz százalékkal növeli a főművezetők, művezetők és segédművezetők fizetését. Hasonlóképpen emelkedik a MÁV havibéres alkalmazottainak az alapbére. Üj prémiumrendszert állapítottak meg, amely magasabb keresetet biztosít a nagyobb teljesítményt elérők számára, A posta havibéres alkalmazottéinak alapbére is általánosan emelkedik. A fenti bérrendezés 1952 január I-éa lép érvénybe, s ezzel a közneveié«« al­kalmazottak, a művezetők, a vasutasok és a postások keTesete évenként mint­egy 200 millió forinttal emelkedik. A Magyar Népköztársaság kormá­nyának ez a fenti intézkedése ennek a jelentős dolgozó csoportnak az életé­ben igen nagy örömet és lelkesedést keltett. A kormánynak ez a nagylelkű elhatározása azt mutatja, hogy Ma­gyarországon a hatalmas lendülettel megindult épí tóműn ka következtében emelkedik az életszínvonal és kialakul az a boldog és megelégedett társada­lom, amely munkájáért megkapja az f<lő jutalmat és az elismerést. Szombat esti közös imádkozásunk — November 24-én. — Fel a fejjel. Ezs. 35:3—10. Isten gyermekeit is gyakran hatalmába keríti a csüggedés. Igazában vévo érthetetlen ez. Hiszen éppen nekik nem volna szabad elcsüggedniük. A csüggedés mindig a liitírók körüli bajok világos jele. Kishitűségünk, sőt hitetlenségünk következményeképpen lep meg bennünket. Éppen ezért újra és újra rá vagyunk szorulva bátorításra: az evangélium megballására, ami által pislákoló hitünk új erőre kap. Számunkra az ilyetén me gbátorod ást az Isten tetteire való ráflgyelés adja meg. Sohasem az tehát, ha a körülményeinket látjuk kedvezően alakulónak vagy saját szívünk kedély-világát zavartalannak és napsugarasnak. Sőt! Itt lehet min­den nagyon i9 elcsüggesztő, szivünk mégis bátor bizakodásra gyúl, mert Isten­nek nagy tettei tárulnak fel elöltünk. Ez az örömhír csodálatosan újjáteremtetí világról 6zól. Egy „új Édert" képe tárul itt elénk. Nemcsak varázsos képként áll ez előttünk, amiben soha nem lehet osztály­részünk. Hiszen arról is szó van, .hogy Isten utat készített ebbe a világba ae övéi számára. Részese Jelietek tehát mindannak, amit Isten benne számunkra tartogat. Ez számunkra soha el nem múló zavartalan örömök forrását jelenti. Ebben az újjátermtetí világban hiányzik minden, amj itt lehervaeztja arcunkról a mo­solyt s itt megvan minden, ami után itt öröm-szomjas szívvel áhítozunk. Fed hát a fej jelt VALLJUK MEG Urunk előtt kishitőségünket, belőle fakadó sokszggf csüggedésünket. «. r KÉRJÜK URUNKAT, nyissa meg szeműnket nagy tette’ meglátá­sára, hogy mindazt megismerhessük, amit véghezvitt és még ezután fog véghez vinni világunk újjáteremtésére. ADJUNK HALAT Urunknak, hogy hitben gyenge gyermekeit eddig is vezetgette a pislogó gyertyabelet nem oltotta ki s gyer­mekei b.tét az evangélium által szüntelen erösítgeti. ‘ —■ * Laborczi Zoltán BIBLIA-OLVASÓ November 25. Vasárnap. Péld. 3:7., Róm. 6:23., Ezs. 65:17—19., 23—25., Máté 24:29—31. Isten mindent megítél, mert a bűn mindeneket megrántott. Az ítélet után azonban Isten mindeneket megújít Istennek ebben a megújító tervében és akaratában van bele illesztve az ö kegyelme választottai iránt. Azért öröm­nek napja az ítéletnap Isten gyermekei számára. November 26. Hétfő. Zsolt. 74:12., Márk 13:7., !. Thess. 5:1—10., Máté 24:32—42. Az idő az Isten kezében van. Amikor Isten az utolsó ‘élőkről szól, ezért teszi, mivel tudja, hogy az idők végén az ítélet napja áll. Az ítéletet Jézus Krisztus fogja tartani. Napját vagy idejét nem jelentette meg Isten sen­kinek. Nekünk azonban minden pillanatban készen kell lennük, hogy Urcmk eljövetele készen találjon. November 27. Kedd. Jer. 30:20., I. Ján. 3:2., Fii. 2:12—18., Máté 24:43—51; Milyen feladat elé állít minket Jézus Krisztus vissza jövetele? Az őrállás szolgálatának hűséges betöltése elé. Urunk azt akarja, hogy erősen álljunk akkor is, amikor mindenek remegnek majd. Azért kell félelemmel és ret­tegéssel véghezvinni üdvösségünket. November 28. Szerda. Zsolt. 17:7., Ján. 14:1.. Zsidó 10:32—39., Máté 25:1—13. Krisztus eljövetelének a bizonysága próbára teszi várakozásunkat. A vára-* kozas sok kísértése között azonban erőt ad az a tudat, hogy akit várunk jön. Akik ebben a szolgálatban elfáradnak, utolsó percekben veszíthetik el üdvösségünket. November 29. Csütörtök. Zsolt. 109:23., Márk 14:38., Jel. 3:7., 8., 13—18., Máté 25:14—30. A virrasztásban való hűséges megállás jutalma a gazda eljövetelekor les* csak nyilvánvaló. Ez a jutalom akkor olyan bőséges lesz, hogy feledtetni fogja a virrasztás minden fáradalmát és gyötrelmét. Aki pedig a virrasz­tásban nem tudott hűséges lenni itt, azt a megítélés’, várja azon a napos Ura előtt. November 30. Péntek. Zsolt. 66:20., Lukács 1:13. Jel. 3:14—22., Máté 25:31—46. Mert lesz ítélet és számonkérés, azért ad lehetőséget az Ür a megtérésre még most. Ebben a lehetőségben azonban benne van a sürgetés is. Az ajtó előtt zörgető Jézus kérése tehet kegyelem és lehet ftétet is. Aí ítélet mértéke életünk kicsinynek látszó dolgain fordul meg. December 1. Szombat. Péld. 21:1., Róma 15:33., Jer. 31:31—34., Jel. 21:9—14., 18—26:, Zsoll. 98:1—9; Az ítélet a régiek elmúlását és az új kezdését jelentik. Isten szövetsége jelenti az új kezdetét. Ebben a m'ndent megújító akaratában Istennek ismét teljességre jut majd a dicsősége, Ezt már a megváltott világ fogja zengeni soha meg nem 6zünő hálával. Jurányi István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom