Evangélikus Élet, 1951 (16. évfolyam, 1-51. szám)

1951-02-18 / 7. szám

2 Evangélikus Éle# A szlovák evangélikus irodalom története GYÜLEKEZETI HÍREK Jan R Durovii pozsonyi profesz- *zor könyve — Evanjelická Literatu- ra ao Toleráncie — olyan munka, amely feltétlenül érdemes a magyar protestáns közvélemény és tudo­mány figyelmére, beható érdeklő­désére és tanulmányozására. Hadd jegyezzük meg mindjárt elöljáróban, hogy a magyar evangélikus egyház­történeti irodalomban a XIX .szá­zad nagy alkotásai után bizonyos stagnálás mutatkozik; Zsilinszky Mihály és Brückner Győző és tár­sai alapvető működését alig folytat­ták modern tudományos eszközök, kel; Má’yusz Elemér figyelmét is elsősorban az általános magyar tör­ténet problémái kötötték le. Hozzá­járult ehhez a hiányossághoz feltét­lenül az a körülmény, hogy' a refor­mátusok melleit a magyar evangéli­kusok aránylag kis részét tették a magyar nyelvű és népességű protes­tantizmusnak, — nem is véletlen talán, hogy a régi magyar- országi, kárpátmedencei evangéli- kusság történeti múltjának kutatásá­nál a vezetőszerep szepesi és erdé- Iviszúsz-német, illetve szlovák test­véreinké volt. A szlovák nép nem­zeti öntudatát igen soká az utóbb kisebbséggé zsugorított evangélikus- ság hordozta. Azért is a szlovák evangélikus értelmiségé volt a ve­zetőszerep e téren — gondoljunk csak régebben Jan Mocko, Wallaszky, Tablic stb. kutatásaira, — mert hi­szen éppen a hajdani Felső-Magyar- ország volt a magyarországi ágostai hitvallású reformáció fészke, szék­helye és színtere. Hogy mennyire elhanyagolt volt az evangélikus kultúrtörténet Magyar- országon, azt semmi sem bizonyítja jobban, mint hogy például egy cseli- testvér tudós, a kiváló történetíró: J.B. Capck írla meg kétkötetes hatal­mas műben a II. Józs^j türelmi ren­deleté után következő korszak evan­gélikus egyházi é? politikai irodal­mának történetét. Kezdeményező sze­repet vállalt nálunk e téren Szilád y Jenő lelkész, ö az 1711-ig lerjedő szlovák egyházi költészetet dolgozta fel munkájában. Ugyanekkor nálunk alig figyeltek az Oroszországban, valamint Németországban nagyhírű szlovák ludós, a liptói származású Ján Kuacatn dorpati egyetemi tanár működésére: a magyar lörténeti iro­dalom egyáltalában nem használta fel Kvaíala munkáit Comeniusról, a Szlovákia i-felsőmugyarországi refor­máció történetéről. ..fin az Ür vagyok a te Istened, aki kihoztalak téged Egyiptomnak földéről, a szolgálat háziból. Ne le­gyenek néked idegen isteneid én előttem. Ne csinálj magadnak fara­góit képet és semmi hasonlót azok­hoz, amelyek fenn az égben, vagy amelyek alant a földön, vagy ame­lyek a vizekben a föld alatt vannak. Ne imádd és ne tiszteld azokat; mert én az Ür a te Istened, féltőn szerelő Isten vagyok, aki megbüntetem az atyák vétkét a fiákban, harmad- és ncgyediziglen, akik engem gyűlölnek, de irgalmasságot cselekszem ezer- iziglen azokkal, akik engem szeret­nek és az éti parancsolataimat meg­tartják.“ Az. első parancsolat, — így ismer­jük az első igét abból a tízből, amit Idén egykor Izrael népének a Sinai pusztában s azután ennek a népnek a közvetítésével az egész emberiség­nek adott. A törvény, úgy szoktuk mondani, s valami terhesei és nyo­masztót ériünk alatta. Isten akarata, amelyet be kell tölteniink büntetés terhe alatt. Pedig ez a tíz ige nem teher és béklyó, hanem megtanító kapu és felemelő szárny: az emberiség párat­lan és csodálatos szabadságlevele. A Szabadító Úristen kiáltja itt világgá megmentő és éltető szándékai: Én, ez Ür vagyok, a ti Istenetek, senki nem tehet titeket szolgává, szabadok vagytok, mert megszabadítottalak benneteket! Istennek ez a szabadítása mindig határozott és kézzelfogható dolgok­ban mutatkozik meg. Izrael népé­nek életében is először egy történeti tényben lett valósággá: az egyiptomi rabszolgaságból való megszabadítás­ban. Jelképpé lelt ettől fogva az egyiptomi szolgaság és az abból való szabadulás; Isten minden későbbi megszabadító munkájának és min­den egyéb szolgaságnak jelképévé. Egészen addig, amíg szabadságieve- lüqket Jézus Krisztus vérével írta fel a rabszolgák szégyenfájára, a ke­resztre, bogy ez a kereszt legyen va­lósága és jelképe a bűn szolgaságá­ból való végleges és érvényes meg­szabadulásunknak. Az előttünk fekvő hatalmas munka, a szlovák Matica kiadásában jelent meg. Durovii professzor könyve hézagpótló és úttörő jelentő­ségű, hiszen eddig egészen ismeret­len adatokat hoz a magyar evangé- likusság történetéhez is — bizonyí­téka ez a tudomány nemes és igazi nemzetköziségének, a dnna’-kárpáti népek testvériségének. Bibliográfiá­jában részletesen és terjedelmesen idézi a magyar tudomány eredmé­nyeit, a magyar evangélikusok meg­lévő irodalmát, Szabó Károly Köny- vészetét, Pintér Jenő Ircdaiomtörté- nétét és Path Györgv, Sziládig Jenő, Szinnyei József, Szekfű Gyula, stb. müvei! mind nagy eredménnyel hasz­nálja. A könyv felöleli a régi FelsŐ- Magyarország egész történelmét, sajátos társadalmi viszonyait, a főurak és a nép reformációs szere­pét egveTáut. A történelmi és gazda­sági háttér, a reformáció és ellen- reformáció ismertetése után hossza­san foglalkozik a latin irodalommal, a Pázmány ellen irányuló — eddig ismeretlen — szlovák protestáns po­lémiákkal, a cseh exulánsok magyar- országi szerepével, azzal a Hadik Já­nos evangélikus pappal és szlovák íróval, akinek unokái már magyar grófok és hadvezérek voltak. Tra- novskg, Tranoscius, Lányi Éliás, Pi- lárik és az összes énekköltők és pré­dikátorok műveit példátlan részletes­séggel ismerteti, valamint a nép, az egyszerű parasztság és jobbágyság szerepét a vallásos érzés fejlődésé­ben. A francia katolikus Brémond abbé megírta hatalmas kötelekben a francia vallásos érzés történetét — Durovii müve a Kárpát-medencében protestáns részről az első méltó és hasonló kezdeményezés. Nagyon fi­gyelemreméltó könyvének az a része, amely az artikuláris helyek és temp­lomok eddig a provincializmus sűrű homályában elveszel!, elfeledett mű­ködését tárja elő megyénként, közsé­genként. Igen értékes és eddig soha nyilvánosságot nem látott illusztrá­ciók díszítik a gyönyörű kötetet. Durovii munkája megérdemli, hogy a magyar protestáns tudomány t's közvélemény vele részletesen foglal­kozzék és felhasználja tanulságait — annál is inkább, mert hiszen szerzője mindenkor az elsők egyike volt (még a csehszlovák sovinizmus, valamint az elnyomó Tiso-rendszcr idejében!), akik szereleltel és rokonszenvvel for­dullak magyar hittestvéreik cs álta­lában a magyar szellemi élet felé. J. I». T.ehet-e azon csodálkozni, hogy a szabadságunkat kinyilvánító Isten féltékeny Isten? Nem az uralmára féltékeny, hanem a mi szabadságun­kat félti. Nem a maga igényét vona­kodik megosztani egyéb istenekkel, hanem a mi szívünk egységét akarja megőrizni. Ö tudja, hogy megosztott szívvel élni nem lehet. Senki sem szolgálhat két úrnak. Az első ige üzenete: Isten egészen szeret téged, hiszen a Fiát adta éretted. Ezért sze­resd Öt te is ,.teljes szívedből, teljes elmédből és egész erődből“. Vagy ahogyan Luther a Kátéban mondja: szeressük Istent mindennél jobban és egyedül őbenne bízzunk. Egyedül Istené vagyok — ez az a szabadság, amit Isten ebben az igé­ben kínál. Vannak idegen istenek. De nekem nincs félnivalóm tőlük. Rajtam nincsen hatalmuk. S ezért ne is kísértgessein magam velők I Mert ne véljük, hogy a „faragott ké­pek“. a bálványok tilalma talán,csak műveletlen népekre áll s régiidők emléke. Mindnyájunkat kísértenek az idegen istenek képei. Mindaz, amiben Istennél jobban bízunk, amire re­ménységünket helyezzük, amihez fe­lettébb ragaszkodunk, életünk bálvá­nya lehet — mondja a Kátéban Lu­ther. S akkor menthetetleül hatalmá­ba kerülünk. Pénz, hiúság, hivatás, család, élvezet s ezerféle dolog vál­hat rabtarlónkká. Isten szabadságot kínál, de mi önként rabokká lettünk. Szabaditónk, ezt üzeni az első ige. Ezért van szükségünk a Szabadi- tóra. Szabadságlevelünk mindaddig törvény, teljesíthetetlen követelés, amíg nem a kereszt tövében állva halljuk meg. Csak olt lesz nyilván­valóvá, hogy Isten valóban megsza­badított bennünket. Ha a Fiú meg­szabadít titeket, valósággal szabadok lesztek Jézus Krisztus a mi egyetlen Szabadítunk, ezt üzeni az első ige. Groó Gyula FITTLER SÁNDOR orgona- és harmóniámén!*^ mester. Buda­pest. XIV., Miskolei-út 62. 67-es villamosnál. Onr.ONAX. TEMPLOMI ÉS ISKOLAI HAH MÓNIUMOK készítésé, javítása. - Hasz­náltak eladása Villamos fúvóberendezésük Árjegyzék- és költspveiés díjmentes. ^foszííeMJszíéj az evangélikus egyház főpénztárosa 1951. február* 10-én meghalt. Kesztler László a Budapest, Deák­téri központi pénztár vezetője volt s mint ilyen főpénztárosa a pesti evangélikus egyházközségnek, a bu­dapesti egyházmegyének, a bányai evangélikus egyházkerületnek, az evangélikus egyházegyetemnek és még több mint húsz különböző egy­házi pénztárnak. Húsz esztendőt töl­tött az egyház szolgálatában, s c húsz év alatt buzgóságávai, egybáz- szeretetével az egyház ügyéhez való mély hozzáértésével egész egyházunk tiszteletét és szereteiét érdemelte ki. Az egyház azon világi szolgái közé tartozott, akik mély evangélikus hit­tel s az egyház szolgálatának igaz ismeretével állottak helyükön. Külö­nösen a felszabadulás utáni idő­szakban mutatkozott még Kesztler László szakértelme, egyháza iránti íhűsége, akkor, amikor egyházunk mindinkább került komoly pénzügyi feladatok elé s az egyházi vagyon kezelése, az egyház háztartásának fenntartása és az egyház anyagi éle­tének új alapokra való helyezése egyházunk életében előtérbe nyo­mult. Azok között volt, akik első­ként ismerték fel az egyház anyagi önállósulásának feladatait és problé­máit. Az Evangélikus Elet hasábjain is több megnyilatkozása volt az egy­ház ^ pénzügyi életének, egyházunk benső szellemi megújulásához alkal­mazkodó kialakítása ügyében. Az ogy.iáz igaz sáfárát, aki mindvégig hűségesnek találtatott, evangélikus egyházunk a maga halottjának tekin­tette és a következő gyászjelentést adta ki: „Ami a sáfároktól megkívánlmük, az, hogy mindenilc hívnek találtassák. (L Kor. 4:2.) A Pesli Evangélikus Egyházközség, a Budapesti Egyház­megye, a Bányai Evangélikus Egy­házkerület és az Evangélikus Egy­házegyetem Isten felséges akaratá­ban megbékélve és a feltámadás bi­zonyos reménységében adja tudatra mindazoknak, akiket ilie*t, hogy Kesztler László, áz evangélikus egy­ház főpénztárosa életének ölvenket- tedik, egyházi szolgálatnak huszadik esztendejében 1951. február 10-én, hitben hordozott hosszú szenvedés után meghalt. Drága halottunkat 1951. február 14-én, szerdán dél­után 3 órakor temetjük a Farkasré'i temető haiottasházából. 1951. böjt első vasárnap ján .. . Imé, itt az üd­vösség napja. (II. Kor. 6:2.)“. Kesztler László temetésén az ige­hirdetést Dezséry László püspök tar­tótja, a simái pedig Molnár Gyula esztergomi esperes szolgált, akinek gyülekezetében Kesztler László egy. házközségi felügyelő volt. Felügyelői tisztét büszkeséggel és péklaadó hű­séggel teljesítette. Gyászba borult, de Isten akaratá­ban megbékélt családjának innen kívánunk vigasztalódást a Szentlélek Úristenben, akiben hisszük a testnek feltámadását és az örökéletet. Hókíjy János zsoltár fordításai 61. zsoltár. Halld meg Uram könyörgésem, Kérve kérem, Vesd reám tekinteted! A föld széléről kiáltom: Neved áldom, Érted élek, epedet. Vezess fel a magasságba. Kősziklára, Magamnál nagyobb legyek! Te vagy az én védelmezőm, Váram, erőm Ellensége m felett. Mindörökké hadd lakozzam Hajlékodban, Ezt kívánom szüntelen; Kitárnád főlém a szárnyad, Szelíd árnyad Oltalmazón, csendesen. Híveidet meghallgatod fis megadod Nékik örökségedet; Kegyesen magadhoz váltod És megáldod, Akik félik nevedet. A Király,* kit küldesz nékünk, Üdvösségünk, Maradjon mindig velünk; Nemzedékről nemzedékre Hulljon fénye, ö legyen a mesterünk. Trónja lábaidnál lészen, Kőkeményen, Megingatni nem lehet; Igazságod szent hűsége Óvja, védje, Hirdesse kegyelmedet. S én szivemben zengő oltárt. Vidám zsoltárt Énekelek s áldalak. Amit néked megfogadtam, Azt megadtam. Mert magamba zártalak. * Krisztus eljüveielénck a megjövendölése Következő vasárnap február 18: Keinlnlseere, Nagyböjt 2. vasár­napja. Igék. L Thess. 4:1—7. Máté Evang. 15:21—28. Liturgikus szín: Lila. Üj tankönyv Dr. Nagy Gyula: Az egyház étele c. hittankönyv, amely a gimnáziumok IV. és V. tanulói számára szól, meg­jelent és kapható a Luther Társaság könyvesboltjában (Budapest, VIII., Üllői-út 24.). Egyúttal közöljük, hogy Kiss Samu Egyetemes egyház- története teljesen elfogyott és új kiadásra egyelőre nincs kilátás. Evangélizációs-naptár: * Tatabánya febr. 11—14 (Csepregi Béla). Domony febr. 11—18 (Kajos János). Zánka febr. 13—16 (Laborczi Zoltán és Bartos Piroska), Magyar- bánhegyes febr. 18—25 (Lupták Gyula). Nagyalásony febr. 19—25 (Gálát György). Ikiad febr. 19—25 (Csepregi Béla és Schalter Kornélia). Nemescsó febr. 19—25 (Győri János). Marcatgergelyi és Szcrgény febr. 19— 25 (Sokoray Miklós). Fancsal febr. 19—25 (Nikodémusz János és Balku Vince). Cinkot a febr. 19—25 (Poni- csán Imre). Csendes napok: Győr febr. 18. Gyü­lekezeti vasárnap. Gyenesdiáson febr. 18—27. Biblia­ismereti tanfolyam. Mencsliely A megüresedett lelkészi tisztségre egyhangúlag meghívták Horváth Jó­zsef tapolcai segédle.készt. Beiktatá­sáról később történik intézkedés. Pápa Sümegi István kővágóörsi lelkész prédikátt s ez alkalommal gyűjtőit az épülőfélben lévő révfülöpi temp­lomra. A templom már tető alatt áll. Az építés következő lépése az abla­kozás. Csepel Február 18-án, vasárnap, d. u. 6 órakor szeretetvendégség lesz a ref. gyülekezeti teremben. Közreműköd­nek Benczúr László, a Luther Már­ton Intézet igazgatója, és Gáncs Magda. Nyugdíjazás Dubovitz István budapesti állami főgimnáziumi tanár, volt tankerületi főigazgatósági előadó, fasori főgim­náziumunknak volt gyakorló-tanára s az első világháború után rövid ideig megbízott buzgó helyettes ta­nára a természetrajz-földrajz sza­kon, a Magyar Földrajzi Társaságnak három évtized óta nagymunkasságú, lelkiismeretes és fáradhatatlan könyv- lárnoka s igazgatóválasztmánvi tag­ja, áldásos és fáradhatatlan tanári munkásságban s hűséges egyházszol- gálalban eltöltött 36 esztendő után nyugalomba vonult. Isten kegyelme és áldása kísérje a tudománynak s az egyháznak fáradhatatlan s lelki- ismeretes szolgáját továbbra is jó egészségben s életerőben, mindnyá­junk és családja örömére is, hogy az évtizedek óta lankadatlan szorgalom­mal végzett „Magyar Földrajzi Bib­liográfia“ című gyűjteményes nagy munkáját teljesen be is fejezhesse és egyházának is még sokáig további hűséges szolgálatokat lehessen! Somogyszi! Somogy szilben, Som ogydöi öcske leány gyülekezetében evangé'izáció lesz, február 26—március 4-ig. mely­nek szolgálatát Józsa Márton lelkész végzi. A németországi evangélikus egy­ház kőnyomalos értesítője bírt kö­zöl arról, hogy Hermann Diem, aki néhány héttel ezelőtt nálunk járt, nyilatkozott magyarországi ta­pasztalatairól. „A magyarországi evangélikus egyház egyáltalán nem él szűkös életlehetőségek között, amint azt általában Nyugaton vélik, hanem bámulatos elevenségről tesz tanúságot. Sok templomban prédi­káltam és mély benyomást tett reám az az ige utáni éhség, amely a tele templomokban megnyilvánult. Ilyen zsúfolt templomokat Nyugat- Némctországban ritkán tehet látni. Az offertóriumok kimutatásaiból arról Is megyőződhettem, hogy ez a nagy látogatottság nem kivételes Lelkészaratás Hulej Alfréd segédlelkészt, aki most szerzett oklevelet az Evangéli- kus Teológiai Akadémián, lakhelyén: a monori templomban aval la lelkész- szé Dezséry László bányakerüleü püspök 1951. február 11-én. Az avató istentiszteleten, melyre a mo­nori egyházközség a templomot tel­jesen megtöltötte s mélyen az egy­házközség egész presbitériuma részt- velt, Gádor András püspöki titkár és dr. Molnár Rudolf lelkész segédkez­tek a püspöknek. Az egyházközség nevében Jugovics Lajos egyházköz­ségi felügyelő beszélt. Hulej Alfréd a csorvási gyülekezetbe kapott segéd- lelkészi beosztású Segédlelkészáthelyezés Komoly Sámuel csorvási segédlel­készt a bányai egyházkerület püs­pöke Dunacgyházára rendelíe segéd­lelkésznek, elsősorban a kisapostagi leányegyház gondozásának megbízá­sával. Budapest XV. kér. Február 11-én szerelelvendégség volt á gyülekezetben. A havonként megtartott szeretetvendégséget, mint mindig, most is nagy érdeklődés előz- le meg. A gyülekezeti helyiség kicsinynek bizonyult. Virág Jenő budapesti vallástanár Luther Márton családi éleiéről tartott előadást, amely nagy érdeklődést kelteit híveink kö­rében. írásmagyarázatot Matat László újonnan kinevezelt segédlel­kész tartott Pál Filippi-beliekheg írott levelének 3: 18—21 alapján. Halálozás Baumgart János dombóvári kő­műves- és ácsmester, mint a dombó­vári evang egyházközség volt gond­noka, rövid szenvedés után febr. 1-én életének. 82. évében elhunyt. Neve és é'ete összefügg gyülekezete tör­téneiével. Személyes fáradozásának és lankadatlan áldozatkészségének volt köszönhető, hogy a 240 leiket számláló és a lassú felszívódás veszé­lyének kitelt evangélikus szórvány 1915-ben önálló egyházközséggé szer­veződőit és az anyásodás útjára lá­péit. Fáradhatatlan buzgalma akkor érte el legnagyobb emberi sikeréül amikor 1930-ban a hívek áldozat­készségéből és gyűjtések adományai­ból megépíthette saját tervezése alap­ján a gyülekezel gyönyörű gótikus templomát. Temetését a presbiterek és hívek jelenlétében a templom ud­varáról Cséry Lajos lelkész végezte II. kor. 12.9. alapján és állítolta a hívek elé személyéi, mint a minden akadályt leküzdő és mindenre elégsé­ges isleni kegyelem eszközét. özv. Stráner Vilmosnét, a soproni Teol. Fakultás kiváló pro­fesszorának özvegyét őszinte és nagy részvét mellett temették el az elmúlt napokban. Férje a tudománynak, egyházának és hazájának nevelte több évtizeden át lelkészeinket, hitvese azonban e nemes jellemek mellett a gyülekezeteknek, a híveknek, az em­bereknek nevelte a jó lelkipásztoro­kat. Ezt célozza az a nagy szeretettel hozott áldozat, hogy vasárnaponként állandóan több teológust hívtak meg vendégül a Stráner professzor család­jához, akik az egész délutánt ott töl­tötték el. Ezek a vasárnap délutánok a soproni telkészjelvltek legkedve­sebb emlékei maradtak. Édesanyjuk helyett édesanyjuk lett a messze föld­ről, sokszor idegen országból össze- sereglelt fiúknak, kik minden para­sztikat és sikerüket itt elmondhatták. A kegyeletes hála és visszaemlékezés hűsége sokféle formában jelenít,ere11 a „teológusok mamája“ iránt életé­ben sokszor, de elhalálozása alkal­mával is. — Gyermekei, unokái, déd­unokái melleit ott állt koporsója mellett a tisztelők nagy sokasága Is. Legyen áldott a reá való emlékezési FeltámadunkI eset, amelyet egy külföldi vendég iránt való érdeklődés idézett elő, hanem az átlagos istentiszteleti lét­szám ilyen rendkívül magas. Fon­tosnak tartom azl is megemlíteni, hogy az evangélikus egyháznak ez a megéiedése már a harminca évek elején megindult, s azóta nagy éb­redés! mozgalommá lett. Nem lehet tehát azt mondani, hogy azért tel­nek meg a templomok, meri a po­litikai tekintetben elégedetlenek tó­dulnak oda, ahogyan ez igen gyak­ran a német egyházi harc idején Németországban történt.“ * A legutóbbi csatlakozások óla az Egyházak Világtanácsához most már 158 különböző egyház tartozik. Szőrmék gondos javítása, alakítása jutányosán leather ssdcsnél Tviiefon!cil®:7249yme2ő'utcáná!) A Hz A Szabadító ílt efytyUá'z Maggacútszágan

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom