Evangélikus Élet, 1951 (16. évfolyam, 1-51. szám)

1951-02-18 / 7. szám

I t s p­Szeqeden meqvaCósHjék: „Csendes életet folytassatok..." Alig 15 én« annak, henry ott ültem a szegedi lelkészt hivatalban — ma már gyülekezeti teremmé bővült — s jegyzőkönyveket bújtam. Megsár- guJt Írások pörögtek előttem. Néhai jó Kovács Sándor biztatására állí­tottam össze szegedi gyülekezetünk történetét. Egy példány a soproni szemináriumi irat!árban porosodik, egyet a szegedi lelkészi hivatalban szórt szét lapokra a 'háború szele s több példány nincs is belőle. Talán ez utóbbinak a topjai azok, amiket Bcnkóczy Dániel szegedi lelkészünk ad a kezembe. Hónom alatt a lapokkal sétálgatok Szeged új arcú utcáin. A hősök ka­puja ijesztő Aba-Novak Krisztusul leföstötték a kéttornyú templom nem ér az égig, mint gyermekkorom em­lékeiben. a folyóparti sétány átrende­zett útjait Mórától Leninig új szob­rok díszítik s a Tiszát karcsúívű, ha­talmas új híd szeli át. Az öreg folyó szele pörgeti a lapokat a kezemben s kitárul előttem a régi, protestáns Szeged A török hódoltság éveiben meg­viselt lelkeket Szegedi Kiss István gyűjtögette az ige köré vigasztalásra és erőre. Szava tűz volt. Melegített és világítót!. Terjedt is az evamgé- liom úgy, hogy hamarosan a bará­tokon kívül nem volt katolikus Sze­geden. Persze, ebhez hozza [árult az is, hogy a török a külsőségekben tün­döklő katolikus vallási gyalcorla'ot nem tűrte. De ígv legalább nem te­relődött el a figyelem a lélek ügyéről, A templomot is — elvinni ugyan nem akarta a török — de megosztotta. A szősaíki részt deszkafollal elválasztot­ták a protcstánok számára » a szentély maradt a katolikus barátok­nak. Idővel egv gvardián éppen a tö­rök segítségével csellel szerezte vi-sz- sza a templomot egészen a katoliku­soknak. Az ige elvégezte vigasztaló, erősítő s üdvösségre vezető munká­ját a lelkekben, de a török idők után nem tudott nagyobb erőre kapni, mert jött a rekatolizálás. Ez! főképpen a magyarító Lipót Végeztette a gyászos osztrák-német urn’om idejön. .Jezsuiták jöttek be és míg az evangéliomi hitet maga az ige terjesztette, a katolikus hite! erő­szakkal kellett a népre rákényszerí­teni“ — szólnak a régi annálesek. Később 111. Károly „a rám. kuk hit­től idegen polgárnak“ nem adott le­telepedési engedélyt. Azoknak is el kellett hagvniok a várost, akik őse'k tői fogva ott laktak. A hitükhöz bü tömegek Algyőre, Hódmezővásár­helyre kényszerültek menni s ott ol­vad nk’át a református egyházba. Századokon át nyoma sincs a pro- 'erűmtizmusnak Szegeden. Mondják régi törtónelemlapok, hogy „a pro­testánsok kiirtása meglátszott a vá­ros igen lassú fejlőd ősén a felvidéki kisvárosokhoz képest Szórványosan 1800 után kezdtek beszivárogni evangélikus iparosok és kereskedők. 1836-ban ezeknek a szá­ma 51-re emelkedett, akik Fcdyyas Pál ügyvéd buzgó'.kodása révén meg­ervezkedtek s havonta áthívták a hódmezővásárhelyi lelkészt. 1817-ben pedig hivatalosan is leányegyházzá alakultak s később tanítót alkalmaz­tak. Tíz évig tartott ez a helyzet, ami latt telekszerzésen igyekeztek, míg i SOI -ben anyaegy'vázzá alakulhattak. Szebcrinyi Lajos volt az első lelké­szük akinek a- működése alatt lel- készlakot. imSházai szereztek. Meg­indult a szórványgondozás is. Erős gviminfőzeti munkálkodás folyt és súlyt helyeztek az iparosiam onook lelki gondozására. Az inxtolmilag is munkálkodó lelkész három év után Pozsonyba ment. Utóda alaí't nagy visszaesés mutat­kozott a gyülekezetben. Lelkíszválasz- tási harcok mételyezték meg a híve­ket s a törvényesen megválasztott Le- szich Ede egy évtizeden át nem tu­dott úrrá lenni a pártoskodásra szn kadt, majd pedig elhidegülő híve-, ken. Az adófizetők száma erősen csökkend, iskolájukat külső körülmé­nyek miatt elveszítették. Amennyire tud'ak, nagy igyekezete! a tanítók álltak helyt ez alatt az idő alatt a gyülekezetért, A lelkész, bár jólelkű ember roll, az eredménytelenségen megkeseredett s a meddő birkózás után elment Eperjesre tanárnak. Thomay József megválasztása je­lentett nagy fellendülést ezután. Ek­kor, 1876-ban, 350 a hívek száma mindössze. A kicsiny csapattal nagy remények útján indul a lelkész, ami­kor 1879-ben bekövetkezik a ka­tasztrófa, az árvíz Aki valaha is élt Szegeden, az tud­ja, hogy nagyobb a Tisza a szege­dieknek, mint akár a Duna a pes­tieknek. Ma csendesen vissza­húzódva, szin'le a medre mélyén föd rozzia szőke hullámait, de én emlék­szem gyermekkoromból arra a Tiszá­ra, amelyik miatt a szolnoki hídon le­állt a vasúlíorgalom s mi Szegeden döbbenten láttuk, hogy a parti kő­korlát lejáró nyílásait, bőgj' falazzák be, mert a város szintje fölé nőtt a víz s a korláton átnyúlva, könyökig meríthettük kezünket a szennyesen rohanó habokba. A hátán akkor asz­talokat. székeket, nádfödclcs háztető­ket sodort és hullákat.., hullák®! ... Bcrzadiva gondoltunk akkor 1879-re, ami Szeged történelmének nagy tra­gédiája. Így úszott akkor a szennyes víz­tömeg színén a parocbia bútorzata, az imrJház teteje, s minden. A lel­kész s a hívek messzibb falvakba me­neküllek. Mire vissv-uVtek — aki visszajött — sáros fa’esonkokat ta­láltak. Romba«!ölt az imaház, paro- chia, iskola, minden. Szeged papjának hősi éposza most kezdődött. Fiatok tehetséges szinte országo­san jóncvü pap volt. Éppen az ár­víz utáni hetekben hívták négy hely­re is egymásután papnak, Nagv ős gazdag gyülekezetekbe. Thomay Jó­zsef ránézett a romokra, szétnézett a megmarad' köveseken, a csüggedt arcokon, nincste’enné vált családo­kon, belenézett gyülekezetének jö­vőjébe s azt mondta: maradok... Isten pedig gazdagon megáidotl-a ezt a hősi, szent maradást. Megve'i a lábát a sárban és gigá­szi munkáira fog. Prédikál, látogat, gyűjt, kilincse!, levelezik s három év múlva felszentelik az új templomot, m jji parochiát, tanácstermet és egy- házfilakást. Norm 'indem, hogy ma., amikor a Schuld: Frigyes által tervezett temp­lomba a kerek, román ablakokon ár besüt a napsugár, gondolnák-e sze­gedi híveink arra az időre, amikor oe:n messze onnan, éppen a kiskörút közepén, a Takaréktár-utót torkolatá­nál Thomay József megállóit egy gyülekezet látható és láShatalan rom­jai melle 1... Áldozatos és hatalma« erőfcszílé- sét nem mindig koronázta megértés és siker. Volt idő ezuián, amikor ar­ról panaszkodik, hogy prédikációit Hűbb katolikus hallgatja, mint evan­gélikus. Egy időre alatta is erőre kap a hínárként lappangó közöny, de ő győzelmesen vesz erőt rajta. Újra is­kolát alapít s Országh József szemé­lyében olyun tanítót hoz Szegedre, aki a város egyik legjobb tanítójává válik s tódulnak feiekezetkülönbség nélkül iskolánkba a gyermekek. Az én élelem története is — ál­dom Istent érte — itt kapcsolódik bele a szegedi gyülekezetbe. A papi munka feladatokban meg­duplázódik az első világháború alatt és u!án. Thomay József ekkorra már kiöregedett a lüktető munkából. Petro Elek áll mellette vallástanárként, majd Tátray Károly kerül a gviile- kezebe adminisztrátorul. Buzgón dolgozik. Üj orgona, új leikészpad és presbiterpedok a templomban, teme- Uirendezős kísérik külső jelként mun­kásságát. Hiomav u'án Kutas Kál­inál lesz a gyülekezet lelkésze, aki a belmlsszió terén buzgóikét!ik költői lélekkel szóval és hittel. El.' orra már megkétszereződik a gyülekezet lélek- száma is beköltözés útján (20CC1. Az ö működése alatt épül az úi emele­tes iskola. Négy évi működés után Szombathelyre távozik, majd Egyed Aladár a az 8 nyomában Benkócry ] Dániel, akt ma ia ott áll a gyülekezet i élén. Urvacsorózó gyülekezettó Péter János református püspök Berlinbe utazik a Béke Viiágiaaács ülésére fejlődött ez a sokat szenvedd éh pró­bált gyülekezet az ő igehirdetései és buzgó, csendes munkálkodása nyo­mán. Statisztika szempontjából is az első etekintetben az országban. Két esztendő óta hetenként háromszor van úrvacsofraoszHás, minden alka­lommal 20—25 úrvacsorázóval. A 2000 lelkes gyülekezetben az elmúlt évben 6013 úrvacsorát osz oltak ki. Az igóiirde'ée hallgatásában is bő alkalmuk van a híveknek. Bent a vá­rosban mindent beszámítva hetenként 32 alkalommal hirdetik az igét a diakonisszával s egy-kiét gyülekezeti munkással együtt. Ezen kívül látják el a nehéz szórványszolgálatot rend­szeresen hat szórványközsógben. Sajátosan az ige köré gyűlt a gyü­lekezet, akik magukban fogadták meg az ige tanácsát: csendes életet folytassatok... Koren Emii Ez isten Igéje ..Valaki nem hordozza az Ü ke­resztjét és énutánam jő, nem lehet az éu tanítványom, Lukács Evang. 1-1:27. „Tanítjuk, hogy keresztet néz akarva senki se szabjon vagy vara. -z- szon magának. Hanem mikor megkapjuk, hordoz­zuk el türelemmel. De az is igaz, hogy kereszlhordo- zásunkkal semmi érdemet nem *ze- rczho'ünk. Elér róla annyit tudnunk, • hogy Isten jóiét: lése ezzel akar hasonlóvá leírni Krisztushoz. Azt látjuk, hogy akik legtöbbet dicsekesznek szenvedésükkel s min­dig a keresztjüket emlegetik, éppen azok tudnak legkevesebbet a kereszt­ről is, meg Krisztusról is, mert szen­vedésüket érdemszerző cselekedetté teszik. Atyámfiái! A kereszt nem ilyes­miért van, és nem is lehet senkit erőszakkal aláia kényszeríteni. Ha nem vagy hajlandó érdek és érdem nélkül szenvedni, akkor abba is hagyhatod, megtagadván Krisztii t. Azt azonban tu&d meg, hogy iia nem akarsz szenvedni, a Krisztus dicsőségében sem tesz részed. Válassz hit a kettő közül: szenved­ni. 'vagy Krisztust megragadni. A keresztyén ember szenvedő'« azért értékesebb mindenki másénál, mert Krisztus á maga szenvedésével megszentelte övéi szenvedését is. így Krisztus szenvedése az ö szentjeinek minden szenvedését tiszta ez. hím ;>:«.■ tette. Mert minden szenvedésünkön rajta van Krisztus szenvedésének pe­csétje. Vegyünk hát minden keresztet szentségnek. Mert valóban az!“ Luther ttot Ceszeß ? Pestalozzi, valamelyik művében egy tolvajról beszél aki az ?kasz!óFa alatt így szól hóhérjához: „Az apám rá akart szoktatni, s ha megszoktam volna, hogy« esténként szépen szögre akasszam a ruhámat, most nemi áll- nék itt!“ Sokan vannak a pokolban, akik ezt mondják: ..Táj, ha rászoktattam volna magam arra, hogy esténként magammal számotvetve bibliát ol­vassak, most nem lennék itt.“ & világ legsötétebb része Melyik a legsötétebb része a világ­nak? Afrika? Nem. Bátor felfedezők keresztül-kasuj kutatták már azt is, Nézrük csak meg Afrikának valame­lyik újabb térképét! Alig van rajta egy-egy kis darabka üresen. Minde­nütt tele van már rajzolva hegyekkel, fo’yamokkal; ismerjük népességét, sőt már az egész kontinenset áiszelő vasúti hálózaton is dolgoznak Nem a legsötétebb világrész az emberi szív. Közelebbről: a Te szíved. De van a világnak — Világosságai... A varsói II. Béke VjlAgkongresz- szuson választott Bőké Világtanács összeül Berlinben. A magyar protes­tantizmus büszkesége, hogy Péter Já­nos debreceni református püspök, akit a Béke Világtanácsba beválasz­tottak, ott lcí'iet ezen a nagy’jelentő­ségű gyűlésen. A református Zsinati Tanács ünnepélyes üdvözletét küldte útravalóul Péter Jánosnak $ alkal­mat vett ezzel ismét arra, bogy kife­jezhesse törhetetlen ragaszkodását a békéhez, újra kimondhassa, a hábo­rút elítélő erkölcsi Ítéletét és azt. hogy mi Jézus Krisztus parancsa alapján azok között vagyunk és ma­radunk, akik a békeszerzésben fogfa- latosak. Evangélikus egyházunk tel­jes meggyőződéssel csatlakozik ehhez az üdvözlethez. Péter János püspök az egész magyar protestantizmust képviseli s puszta ottlétével is bizo­nyítani fogja, hogy a rcsgyar pro­testantizmust semmi sem térítheti le érkötési igazsága útjáról, melyen a béke táborra! együtt balad. A magyar protestantizmust nem tudják erről az útról eltéríteni a négergyi'.kos amerikaiak állal világnak indított propagand szö'zmók sí ,n, m. yekkel „kereszles háború “ javasol 'ak az ..istentelen“ Kelet elten. Azokkal vál­lalunk ke-esityön szobién fást, akik r.r;”g tudjíik kü.Söbőitctn; a képmo- ! -■ ‘ é- á ke; es tyűn >:, nz c: köl­es ö; az ' erkő’c .Uüct.réglöí s vi.go- különbséget túrinak tenni a háború és o l>í*ke erkölcsi megítélése tekin­tetében ■— természetesén a béke ol­dalán.'' A Béke VilágtanScsnsik es a gyűlése a Szovjetuniónak és a nyolcszázmit liós béketábomfk azon tört&xelmi jelentőségű erőfeszítéséi idején ü! ffsz- sze, melyekkel helyre akarja állí­tani a négy nagyhala.'om közötti együttműködést, mely annakidején a fasizmus emberiség-ellenes támadá­sát leverte s a potsdami egyezmény- nyel és az Egyesült Nemzetek Szer- Töretének megalakító: Jvai a szörnyű háború pusztításaiból fáradtan és Egy prédikátorról beszélik, hogy messze földön tisztelte és sze el é >-■ nép, meri az élet jpliidm helyzetében tudott tanácsot adni és vigasztalást nyújtani. Még arra is volt megoldása, hogy az ember hogyan tanuljon meg olyanokat Is szeretni, akik maguk senkit nem szeretnek és akikkel na­gyon ne!.?r bánni. Mert sckr.t szen­vedett és tapasztalt. Azt mondta: Igyekezz midének előtt az emberi arc mögé nézni. Mert az e'ötlod álló ar­cok sokszor megnehezítik a türelmes és szelíd viselkedést Az egyik arc duzzogó, a másik kevély vagy kár- örvendö, állatias vagy mogorva. S mindezt el kell viselnünk, együtt keli élnünk az illetőkkel, sőt még szeret­nünk is kell őket. S hogy ezt meg­lehesd, e.őször tekints az arcok mögé ... Ugyan, hogy értette ezt a prédiká­tor? Ügy, hogy ki kell kutatnunk, hogy jutott az illető ilyen archoz? Micsoda szenvedés, milyen csalódá­sok vésődtek bele, s vájjon- mennyit szenvedett már a saját hí! ái miatt? Milyen bűnös kívánságokat hordoz magában, vagy hogyan merüli el té­vedéseiben és nem vagyunk e mi is hibásak benne? Ha így tanulmányoz- •zuk egy arc történetét, mindjárt meg­szűnik oly idegen lenni és egyszerre magunk is csodálkozunk, hogy mi­lyen más hangon szólítjuk meg. Mert az arca mögé néztünk. ., Az arc csak a külső ember. Ami mögötte van a biblia „belső ember“- mek nevezi, vagy „sziV-nek. I. Pét. 3, 4. ben ezt mondja: „a szí unok el­rejtett embere“ (L. még Ef 3, 16. 17). A külső ember nem lehet bűnös, csak a benső, mert innen „származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok há­zasságtörések, paráznsságok, lopá­sok, hamis tanúbizonyságok, károm­lások“ Máté 15 19. Ila a benső em­berünk romlott, arra azt mondja a lerongyolódva előkerült emberiség szívében békés és építő jövendő re­ménységét gyújtotta. A Szovjetunió vezetése alatt álló béketábor ma is őszintén küzd az együttműködésért és meggyőződéssel harcol a békéért az egész emberiség érdekében. Nyu­gaton ugyanekkor Németország és Japán, a volt fasiszta állatitok újra felfegyverzésén fáradoznak. Bizonyo­sak vagyunk benne, hogy a világ egyetlen becsületes embere sem és egyetlen hivő keresztyéné sem aha belenyugodni ebbe a nyugateuróp ’ háborús tervbe és egységes arcvo 'fi­ion küzd az új háború előkészítése ellen. A magyar protestantizmus tudja, hogy a világ dolgozó ml-hói­nak küzdelme az új háború eikerii léséért olyan emberséges politikai feladat, amelynek végső győzelméért minden szellemi, erkölcsi és szerve­zeti erőnket l^lba kell vélnünk. A Béke Vilagtanácsnak ez a ber­lini gyűlése hazai szempontból ab­ban az időben ül össze, amelyben öt­éves tervünk teljesítésének újabb cs újabb örömét okozó híreit a kon gresszusi verseny gyönyörű eredmé­nyei minden nap még túlszárnyalják. Abban az időben ül össze, amikor a magyar kormány egyetlen félév alatt hatvanketlőezeregyszáz új ipari mun­kást toboroz gyáriparunk ötéves terve végrehajtásának érdekében, c ső urban i mezőgazdasági dolgozók éhöl Magyarország fejlődik, épít, óriási beruházásokkal biztosítja a dolg-Múk jövő lét s mindezzel bizo­nyítja, hogy békét akar, békére ké­szül és bizonyítja azt, hogy a béke — érdeke is. A magyar protestantiz­mus tudja, hogy ha őszinte az aj­kán az emberek iránii szeretet, ha igaz benne az a hazaszeretet, amit évszázadokon keresztül tör tér.-.’Imi vei bizonyított, s ha igaz a szívji>en az a hit, ami a mindén embereknek jót akaró Istenhez köti, úgy árok közt kell lennie és maradnia, akik a do’ :ozó ember jövőjét kovácsol jók. Vagyis a béke hitei közölt. ■eb. -Itk -‘It*. . biblia, hogy „ó-ember*. Aki elkezdi „esvetni magától"' mindazt, ami go­nosz, „haragot, fölgerjedést, iá'cm kodást gyalázatos beszédet, psrúnn- ságot, fösvénységet. iisziátrJanságoí. az a biblia szerint „fevetkezi rrz ó embert“ Kol. 3, 5—-10. Ef. 4, 22. sth Aki elkezd könyörületes, jócágos alázatos, szelíd, hosszúlürő, megbo­csátó lenni, aki elkezd meglelni sze rctotte! — Krisztussal — isten lé kességévei, arra azt mondja, hogy „feioltözi az új-embert.“ A „benső embere“ tehát minden­kinek megváltozhat, aki ezt ős: üdén vágyva vágyja, s ezért kész minőé:, mást kárnak és szeméinek iléh : A „benső“ változása természetesen ki­ül a „külső embere“ is, az arcodra, mozdulataidra stb. A „külső emberünk“, az arcunk, a festünk azonban mégiscsak romlő Öregszik, elhasználódik, míg . vi ,■ felmondja a szolgálatot és megfúr..'." . keresztyén ember azonban em Is' nem esik kétségbe, hanem r* mondja: „Azért nem csügged : d sőt, ha a mi külső emberünk ír v romol is a belső mindazonáltal i-f ról-napra újul“. II. Kor. 4, 10. Dávid János Az oroszországi orthodox egyház a békéért Az oroszországi orlhodox egyház könyvet adott ki, amelyben Össze­gyűjtőbe azokat a nyilatkoza okai, leveleket, stb., amikéit 1948. július 17-ŐI 1950. október 17-ig kiadok és lett. A könyv bevezetésében a patriarchátus hangozta-ja, hogy „A keresztyén egyház akkor tölti be iga­zán hivatásé', a világban, ha r'szt- vesz az emberiség nagy ügyeiben s igehirdetésével bizonyságra tesz Ken eljövendő országáról.“ Ami az arc mögött van.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom