Evangélikus Élet, 1951 (16. évfolyam, 1-51. szám)

1951-12-16 / 50. szám

XVI. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM, Egyes szám ára: 1 forint 40 f.Ilér 1951. DECEMBER 16, Három év fontos megnyilatkozásai egyházunk zsinatáról Hromádka professzor a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról és a Szovjetunió történelmi szerepéről Most, hogy már csak hetek vagy napok választanak el egyházunk för- vényalkotó zsinatának második ülésszakától, melyen egyházunk törvénykönyvét módosítja és újítja meg, tehát egyházunk életében döntő fontosságú átalakulást ké­szít elő a zsinat, fontos és közér­deklődésre tarthat számot az, hogy visszatekintsünk az elmúlt esztendők fontos megnyilatkozá­saira. Az Evangélikus Éld mai számától kezdve lehető rendszeres­séggel ismertetjük egyházunk nagy­közönségével is a zsinati előmun­kálatokat, hogy minden gyülekezet és minden egyházi munkás együtt lehessen imádságaival és javasla­taival egyházunk igen fontos új zsinatával. Az alábbiakban vissza­tekintünk az elmúlt három esz­tendő nyilatkozataira. * Dezsértj László püspök írta 1948. októberében: «Nyílt levél t.z evan­gélikus egyház ügyében» című ira­tában n következőket: «A zsinat tagjai közt biztosí­tani kell azok helyét, akikre az egyháznak éppen most van szüksége. Józan választásokra van szüksége a zsinatnak, mert rcfoimzsinatra van szük­ségünk. Ezen a zsinaton együtt kel! lennie az egyház egész megújulása minden munkásá­nak. minden hívének s min­denkinek, aki érzi, hogy Isten most olyan időt nyitott a szá­munkra, amikor régi, igaz tö­rekvéseket kell, tehát lehet megvalósítani. Most mindenek­előtt elő kell álienla, akinek szava van az egyház megúju­lásáról. Hitem szerint ez az egvházi megújulás elő van ké­szítve ... Most meg kell tud­nunk mondani, hogy milyen egyházat akarunk. Ennek a zsinatnak reménységben kell összeülnie, s «na meg kell te­remtenünk a bizalom légkörét az egyházban magában. Hall­gassatok azokra, akiknek ma is helyén van a szíve és a feje és akikben reménység él. Ne hagyjátok megölni magatok­ban az egyház ügyében való bizonyosságot.» Dezséry László püspöknek ezek a szavai a belső egyházpolitikai harc súlyos időszakában hangzottak el, akkor, amikor egyházunk személyi, szervezeti és elvi megújulása igen számottevő ellenzékkel küzdött s a megújulás ellenzői széles fronton támadták azt az egyházi program- met és azt az egyházi belső átala­kulást, melynek lényege az volt, hogy* egyházunk keresse meg méltó helyét a felszabadulás utáni új Ma­gyarországban. Ma már egyházunk igen széles tömegei tudják, hogy egyházunk 1948-b'n igen helyesen döntött akkor, amikor Isten igéjé­nek világosságával leszámolt a há­ború előtti hiábavalóságok és Isten iránti engedetlenség múltjával s az okulás elszántságával utat nyitott magában Isten irgalmasságának, me’lyel egyházunkat a hívők mai biztos útjára vezette. Darvas József közoktatásügyi mi- n’sztar. a bányai egyházkerület fel­ügyelője zsinati taggá választatása- kor a következő nyilrtkoza'ot tette 1948. őszén az Evangélikus Életnek: „Ebből a számomra megtisz­telő r lka'ómból nem mint a népi demokrácia kormányzatá­nak egyik min'srfere, hanem mint az ország egyik le"n t- gycb’i evangélikus egyházköz­ségének, az orosházi gyülckc- setnek szülöttje, hadd mondjak néhány izót... Őseim vala­mennyien az evangel.ki.s egy­ház tagjai voltak. Es en^cmet ez büszkeséggel tölt el. Ez az egyház a magyar tik tinóiéin során gyakran bebizonyította, hogy az j elnyomottak oldalán áü s Krisztus tanításait követ­ve, az clpj omoltak felszabadí­tásáért küzd. S ebben a küzde­lemben az én egyházam, a protestáns testvéíegy házakkal együtt minden időben az élen haladt. Egyházam a nullában azt is számtalanszor bebizonyí­totta, hogy a proíesíant-zmus és haladás igenis összeegyeztet­hető nem zárja ki egymást, ha felelőtlen és megalkuvó elemek nem állítják szembe a kettőt. A legrldcgcbb szegénységben töltött gyermekkoromból is leginkább azok az «•miékek intenek visz- sza, amelyek az orosházi evan­gélikus egyházközséghez fűződ­nek. Az évszázados szegénység embertelen világában, a leg­szörnyűbb kizsákmányolás és elnyomás korszakában, a há­rommillió füldnélküü paraszt Magyarországában az evangé­likus egyház sokat jelentett szá­munkra. Ez a világ már meg­változott í A népi demokrácia kormánya al'g négy esztendő alatt többet valósított meg Krisztus tanításaiból, m'nt régi uraink évszázadok során. Saj­nos azonban, ma is sokan van­nak, aVk szavakkal ugyan a krisztusi etemék megvalósítóinak vaPják magukat, — a gyakor­latban azonban homlokegyenest ellenkezően cselekednek. Míg a templomi szószéket is elleni »r- ■radalmi törekvések szítására használjak. Az ő szemükben a vallás csak ürügy, amivel nép- ellenes, gonosz szándékaikat leplezik.. Dr. Gaudy László, az Evangélikus Élet akkori | szerkesztője, 1948. de­cember 18-rJn megemlékezik zsina­tnak e’sö ülésszakáról és a követke­zőket írja: „Minilcn rendkívül egyszerű s egyben korszerű volt... A meg­egyezés tdrryát képező szöveg általánosságban tárgyalási ala­pul elfogadtatott. Az egyes pon­tok tárgyalásainál alkotmányos és lelkiismereti szempontok késztették felszólalásra a zsi­nati atyákat. Minden méltóság­teljesen és lelkiismeretesen tör­tént. A felszólalók teljes sza­badsággal beszéltek. A szavazás aktusai spontán meggyőződés­sel történték. Minden egyes pont elfogadtatott. Az ellene szava­zók száma minden esetben nagy kisebbség ,volt. A zsinat teljes egészében megszavazta az I. törvényt.“ (Az Evangélikus Egy­ház és a Magyar Állam közötti egyezményt.) Turóczy Zeit in püspök, egyhá­zunk lelkész! elnöke mondotta az egyezmény Aláírásakor, 1948. de­cember 14-én: „Mi most a Jézus Krisztus pa­rancsa szerinti engedelmesség­ben, bizalommal és őszintén kötjük ezt a megegyezést. Ha ez az egyezmény nem volt had­viselő felek között lezajló ak­tus, ha ném üzletemberek kö­zött kialakult üzleti szerződés, hanem becsületes és őszinte próbálkozás arra, hogy tartsa tiszteletben az egyház azt, ami az államé és az állam azt, ami az egyházé, úgy az építés követ, kezhetik ezután.“ E nagyjelentőségű szavak óta, melyek egyházunk ielkészi elnöké­től származtak, egyházunk az állam­mal való megegyezés becsületes út­ját járja. Dr. Vető Lajos püspök,, akit a megegyezés aláírása után iktatlak hivatalába, beiktató beszédében így emlékszik meg a történelmi ese­ményről: „Püspöki feladataim körébe tar- tozó kötelességemnek fogom te- kinfeni, hogy az egyház és ál­lam közti jó viszony megvaló­sítása érdekében minden lehe­tőt megtegyek. Hiszem, hogy ma már ez nem lesz olyan ne­héz feladat, mint amilyen talán még néhány héttel ezelőtt is lett volna, mivel nagynevű elő­döm (mint nyíregyházi püspök) Turóczy Zoltán püspök űr áll az élén annak a mozgalomnak, amelynek célja a magyar <le- mokrátikus köztársasággal való békés és harmonikus együtt­működés.“ Az Evangélikus Élet 1949. újévi számában tíz pontban adta meg az egyházi megújulás progremmját, mely progranim azóta rés: ben meg is valósult. A 3. pontja ez volt: „A zsinat második ülésszakát elő kell készíteni. Ez a ciklus általános fel­fogás szerint az egyházközigazga'.ási kérdésekkel, elsősorban a kerületek arányosításával kell foglalkozzék.“ Dr. ■ Reök Iván egyetemes fel­ügyelő, akit akkor választót'ak meg egyházunk vezető tisztségébe, egy­házunk hivatalos lapjának 1949. elején a következő nyilatkozatot tette: „Dolgoznunk kell a felismert irányban. Az Evangélikus Élet újévi tsz pontját jó programúi­nak tartom. Ez t« hát a ddgunk. És nem is kevés ...“ Dr. Sólyom Jenő teológiai tanár, a zsinat első számú szakbizot'ságá- nak elnöke felhívást közöl a zsinati atyákhoz 1949. januárjában, moly­ban a következőket írja: „Egyházunk 1948. december 8-án megnyílt zsinata tudvale­vőén feladatul látja maga előtt az egyház jogi berendezkedésé­nek a reformját. Több szakbi­zottságot küldött ki jelenlegi törvényeink fc’ül vizsgására és új törvények előkészítésére. E szakb'zot'ságok már meg is kezdték munkájukat.“ A zsinatnak ez a törvényelőkészí­tő munkája azóta megszakítás nél­kül folyik, elsősorban a Ielkészi munkaközössegekben és egyházunk sej ló jában, főkén t a Lelkipásztor című ielkészi szakfolyóiratban. Ezekbő] még sokat fogunk ismer­tetni. Most azonban álljon itt a bá­nyai egyházkerület presbi'ériumá- nrk megállapítsa, melynek kísére­tében a presbitérium törvényeink­nek megfelelően a tiszai egyházke- rii'et presbitériumával együtt kérte a zsinat újbóli megnyitását. „1. Egyházunk széles közvélemé­nye kívánja a törvényhozó zsinat összehívását. 2. Az 1934—37. évi zsinaton alkotott törvény sok pontja elavult, a mai egyházi életben nem alkalmazható. 3. Új kívánalmak és szükségetek állnak az egyház élő t, melyekkel az elő’-ö zsinat nem szá­molhatott s mélyeknek törvényes szabályozása egyházi közérdek.“ Á rövidesem összeülő zsinat egész egyházunk közügye. Könyörögjünk együtt, elmélkedjünk együtt annak sikeréért. A Kostnxke Jiskry című cseh re­formátus lap legújabb száma jelenti Prágából, hogy a Husz-,"akultás nagy­termében a cseh protestáns egyházak igehlrdeíői és teológiai hallgatói meg­ünnepelték a Nagy Okföberi Szocia­lista Forradalom évfordulóját. Az ünnepi beszédet J. L. Hromádka professzor, a C omens k y - f a k tilt ás dé­kánja tartotta. — Korunk nagy kérdései — mon­dotta — határozott feleletet várnak a hívő embertől. Ami a szocializmus virágát il­leti, ez a felelet csak a határo­zott készség lehet a szocializmus építő munkájában való részvételre. Megdőlt az a régi szemlélet, hogy a világ külső- és belső részre osz'.'k és ennek értelmében .adjuk meg a császárnak, ami a császáré, és az Is­tennek, ami az Istené“. A mi korunk megértéséhez nem ta'á'unk k'elég’tő analógiát sem az ókorban, se a közép­korban. A modern kor mindenekelőtt az emberiség egységét teremtette meg. Az .egyházban egyeseknek a nyomorúsága éppen abban áll, hogy ezt 0 folyamatot nem képesek maguk­ban öntudatosítani, nem képesek fe'.'s- menni, hogy minden kérdésnek és minden feladatnak az egész világra kiterjedő érvényessége és je'entősége van. A teológusok tartoznak minden szel'emi és erkö'csi erejüket össz­pontosítani azokkal szemben, ek'k a régi v'lúg ' társadalmi és gazdasági arculatának forradalmi átalakulásával — k'váltsága'.k és kényelmük védei- • méhen — szembefordulnak és ezt a ítélet mérlegén áll az apostol. Mindig szívesen megvizsgálta lelkii~meretét, el­fogadta munkatársainak tanácsait és boldogan engedte, hogy Ura rendelkez­zék fe'ette, ítélje őt. Most azokban a korin’husiak kényszerítették arra, hogy odaálíjon. A gyű! ekezetben pártos­kodás, személyeskedés ütötte fel «a fejét. Ennek során sokan ellene for­dultuk és túlerös kritikát gyakorol­tak vele szemben. Mint Krisztus szol­gája ezt a kevcmetl©» helyzetet arra használja fel, hogy igen .szigorú mér­téket alkalmaz önmagával szemben. Lclkii mérete nyugodt marad. Semmit sem tudok magamra. — írja. Később is ugyanúgy nyilatkozik: „Lelkiismere­tűnk bizonysága, ho<gy isteni őszinte­séggel és tisztasággá'., nem testi hol- cseeég.gel, hanem Isten kegyelmével forsa'ódtunk -a világon, kiváltképpen pedig ti köztelek.44 (II. Kor. 1:12. v.) Semmit sem tudok magamra... itt nem áll meg, vesszőt tesz és í<gy folytatja tovább: „De nem ebben vagyok meg­igazítva, aki ugyanis engem megítél, az Ür az.14 Bizalommal tekint a ’'»agy ítélet elé, „mikor eljő az Ür41, hogy „világra hozza a sötétségnek titkait és A világsajtóban tovább visszhangzik az «angol és frarcia lelkészek szeptem­beri magyarországi látogatása. Bernard Caustonnak, a Church of England Neivspaperben megjelent cik­két, melyben a magyarországi látogatás méltatásával kapcsolatban a szerző a nyugati egyházakat felhívja a keleti egy­házakhoz fűződő kapcsolataik megja­vítására, a francia Reformé és a nyu­gatnémet Junge Kirche is lekÖzli. A Churchman című tekintélyes amerikai lap háláját fejezi ki azért, hogy Ma­gyarországról pontos szövegében meg­kapták Csao professzoriak és Bereczky Albertnak az Egyázak Világtanáésa tisztségeire vonatkozó lemondó levelét, illetve nyilatkozatait és ezzel alkalmat adott arra, hogy az amerikai egyházi emberek is megismerjék ezeket a fon­tos közleményeket. Ugyancsak a magatartásukat keresztyén szólamok­kal kendőzik. Ezután a Szovjetunió világtörté­nelmi szerepét ismertette Hromádka professzor., — Az emberiség jövendőjének nagy pillére a Szovjetunió, — mondotta. — A Szovjetunió sok-sok nehézséget győzött le, amíg mai vezetőszerepét a történelem színpadán elfoglalta. Csak a szocializmus eszméje magya­rázhatja meg, m'képpen lett Európa élenjáró országává ez az óriási és r.errtrég még annyira elmaradt terület. Akik a közelmúltban még a nyugati •liberális demokráciákban hittek, most már világosan láthatják, hogy azok döntötték az emberiséget a második világháború katasztrófájába, terveik eredménye München lett és a hitle- rIzmus apókat'pfíkiis csőd'e. Jaj azok­nak, akik ezeket a tényeket nem értik meg és vakok maradnak a valósággal szemben. Az igazi teológus köteles“ sóge, hagy a teológiát 'elhaszná'ja a maga látásának és a reá hallgatók lá­tásának a megtisztítására. Tényként kell megáHapítanunk, hogy a fberá'is demokráciák nem veze‘ő tényezői töb­bé a .kVátalló ú; világnak. Ü! e~3 lénett a történetembe, Lenin és Sztálin országa. Szovjetunió, amely a ‘árra* daltri fejlődés ismeretének törvényei« ro énült és átvette az emberség ve­zetésé“. A Nacry Októberi SzocWa Forr "■Vom a törtévem ú: és ha'al- rrtns tényezőévé nőtt ki, megva’ósi- to'ta a SíCvaHwnws országát, ame'y má-:s kezóhe v»He az :e* Vr':Ős rezének 0 vezetését é« a béke lef1''"hs biztosítéka bűt az wij szájára, — fejezte be Hro­mádka professzor. ■ ; : • : 4:1.—5. megjelenti a sziveknek tanácsait.“ Nagy dolog és bizonyos merészség is így te­kinteni a földi ádventhn az utolsó advent elé. Tor,ülnöm kell az apostol­tól. Titkos bűneim az Ö orcája előtt van. nak, (Zsolt. 90:8.) s mindazokat a dolgokat, amelyekre én a feledés ho­mályát borítottam, Uram bármikor elő­hozza. Gondoljam csak meg, hogy van okom félni az örök, nagy ítéletnaptól. És gondoljam meg, hogyan kell készül­nöm Isten elé. Advent arra figyel­meztet ezzel az igével, hogy enged em, hadd formáljon, tisztítson, ítéljen földi dolgokon, eseményeken keresztül is az Ür. Bizakodjam abban, hogy amikor ki- nek-ldnek Tőle lesz dicsérete, elitem is megdicsér és sok olyan vá:l alól fel­ment, melyben kicsinyeskedő, vagy rosszakaratú emberek elmarasztaltak. M;nél jobban átérzem, hogy eljő a* Ür és íté’ni fog engem, annál kevéebbé lesz döntő súlyú az emberek ítélkezése felettem. M:“dig jobban megnő jelen­tőségében előttem az ítélő isten és a* Ő ítéletnapja. Pásztor Pál. Churchman közli a magyarorßzagi metbodisták helyzetéről, az evangélikus eg.yház evangelizációs tevékenységéről és bibliareviziónkról szóló jelentéseket. Az Ökumenischer Pressedienst a magyarországi Pál-ö-aepeégek során de­cemberben tartandó országos teológiai konferenciáról szóló közleményt veszi át, az Evangelische Nachr:chten Ost a református zsinat első ülésszakának eseményeiről és az evangélikus Teoló­giai Akadémia megnyitásáról kö/o! bírt. Cederherg svéd evangélikus lelkéss novemberi magyarországi utazásáról szóló jelentését közli a Lutheran World Federation kenyomatora és az Evange• lische Nachrichten Ost. Cederherg meg­cáfolja a magyarországi egyházi életről nyugaton terjesztett álhíreket és h<ait$- súlyossá kedvező tapasztalatait. Készülj az Ige hallgatására Advent 3. vasárnapja. I. Kor. A nyugati sajtó a magyar egyházi életről

Next

/
Oldalképek
Tartalom