Evangélikus Élet, 1951 (16. évfolyam, 1-51. szám)
1951-12-16 / 50. szám
XVI. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM, Egyes szám ára: 1 forint 40 f.Ilér 1951. DECEMBER 16, Három év fontos megnyilatkozásai egyházunk zsinatáról Hromádka professzor a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról és a Szovjetunió történelmi szerepéről Most, hogy már csak hetek vagy napok választanak el egyházunk för- vényalkotó zsinatának második ülésszakától, melyen egyházunk törvénykönyvét módosítja és újítja meg, tehát egyházunk életében döntő fontosságú átalakulást készít elő a zsinat, fontos és közérdeklődésre tarthat számot az, hogy visszatekintsünk az elmúlt esztendők fontos megnyilatkozásaira. Az Evangélikus Éld mai számától kezdve lehető rendszerességgel ismertetjük egyházunk nagyközönségével is a zsinati előmunkálatokat, hogy minden gyülekezet és minden egyházi munkás együtt lehessen imádságaival és javaslataival egyházunk igen fontos új zsinatával. Az alábbiakban visszatekintünk az elmúlt három esztendő nyilatkozataira. * Dezsértj László püspök írta 1948. októberében: «Nyílt levél t.z evangélikus egyház ügyében» című iratában n következőket: «A zsinat tagjai közt biztosítani kell azok helyét, akikre az egyháznak éppen most van szüksége. Józan választásokra van szüksége a zsinatnak, mert rcfoimzsinatra van szükségünk. Ezen a zsinaton együtt kel! lennie az egyház egész megújulása minden munkásának. minden hívének s mindenkinek, aki érzi, hogy Isten most olyan időt nyitott a számunkra, amikor régi, igaz törekvéseket kell, tehát lehet megvalósítani. Most mindenekelőtt elő kell álienla, akinek szava van az egyház megújulásáról. Hitem szerint ez az egvházi megújulás elő van készítve ... Most meg kell tudnunk mondani, hogy milyen egyházat akarunk. Ennek a zsinatnak reménységben kell összeülnie, s «na meg kell teremtenünk a bizalom légkörét az egyházban magában. Hallgassatok azokra, akiknek ma is helyén van a szíve és a feje és akikben reménység él. Ne hagyjátok megölni magatokban az egyház ügyében való bizonyosságot.» Dezséry László püspöknek ezek a szavai a belső egyházpolitikai harc súlyos időszakában hangzottak el, akkor, amikor egyházunk személyi, szervezeti és elvi megújulása igen számottevő ellenzékkel küzdött s a megújulás ellenzői széles fronton támadták azt az egyházi program- met és azt az egyházi belső átalakulást, melynek lényege az volt, hogy* egyházunk keresse meg méltó helyét a felszabadulás utáni új Magyarországban. Ma már egyházunk igen széles tömegei tudják, hogy egyházunk 1948-b'n igen helyesen döntött akkor, amikor Isten igéjének világosságával leszámolt a háború előtti hiábavalóságok és Isten iránti engedetlenség múltjával s az okulás elszántságával utat nyitott magában Isten irgalmasságának, me’lyel egyházunkat a hívők mai biztos útjára vezette. Darvas József közoktatásügyi mi- n’sztar. a bányai egyházkerület felügyelője zsinati taggá választatása- kor a következő nyilrtkoza'ot tette 1948. őszén az Evangélikus Életnek: „Ebből a számomra megtisztelő r lka'ómból nem mint a népi demokrácia kormányzatának egyik min'srfere, hanem mint az ország egyik le"n t- gycb’i evangélikus egyházközségének, az orosházi gyülckc- setnek szülöttje, hadd mondjak néhány izót... Őseim valamennyien az evangel.ki.s egyház tagjai voltak. Es en^cmet ez büszkeséggel tölt el. Ez az egyház a magyar tik tinóiéin során gyakran bebizonyította, hogy az j elnyomottak oldalán áü s Krisztus tanításait követve, az clpj omoltak felszabadításáért küzd. S ebben a küzdelemben az én egyházam, a protestáns testvéíegy házakkal együtt minden időben az élen haladt. Egyházam a nullában azt is számtalanszor bebizonyította, hogy a proíesíant-zmus és haladás igenis összeegyeztethető nem zárja ki egymást, ha felelőtlen és megalkuvó elemek nem állítják szembe a kettőt. A legrldcgcbb szegénységben töltött gyermekkoromból is leginkább azok az «•miékek intenek visz- sza, amelyek az orosházi evangélikus egyházközséghez fűződnek. Az évszázados szegénység embertelen világában, a legszörnyűbb kizsákmányolás és elnyomás korszakában, a hárommillió füldnélküü paraszt Magyarországában az evangélikus egyház sokat jelentett számunkra. Ez a világ már megváltozott í A népi demokrácia kormánya al'g négy esztendő alatt többet valósított meg Krisztus tanításaiból, m'nt régi uraink évszázadok során. Sajnos azonban, ma is sokan vannak, aVk szavakkal ugyan a krisztusi etemék megvalósítóinak vaPják magukat, — a gyakorlatban azonban homlokegyenest ellenkezően cselekednek. Míg a templomi szószéket is elleni »r- ■radalmi törekvések szítására használjak. Az ő szemükben a vallás csak ürügy, amivel nép- ellenes, gonosz szándékaikat leplezik.. Dr. Gaudy László, az Evangélikus Élet akkori | szerkesztője, 1948. december 18-rJn megemlékezik zsinatnak e’sö ülésszakáról és a következőket írja: „Minilcn rendkívül egyszerű s egyben korszerű volt... A megegyezés tdrryát képező szöveg általánosságban tárgyalási alapul elfogadtatott. Az egyes pontok tárgyalásainál alkotmányos és lelkiismereti szempontok késztették felszólalásra a zsinati atyákat. Minden méltóságteljesen és lelkiismeretesen történt. A felszólalók teljes szabadsággal beszéltek. A szavazás aktusai spontán meggyőződéssel történték. Minden egyes pont elfogadtatott. Az ellene szavazók száma minden esetben nagy kisebbség ,volt. A zsinat teljes egészében megszavazta az I. törvényt.“ (Az Evangélikus Egyház és a Magyar Állam közötti egyezményt.) Turóczy Zeit in püspök, egyházunk lelkész! elnöke mondotta az egyezmény Aláírásakor, 1948. december 14-én: „Mi most a Jézus Krisztus parancsa szerinti engedelmességben, bizalommal és őszintén kötjük ezt a megegyezést. Ha ez az egyezmény nem volt hadviselő felek között lezajló aktus, ha ném üzletemberek között kialakult üzleti szerződés, hanem becsületes és őszinte próbálkozás arra, hogy tartsa tiszteletben az egyház azt, ami az államé és az állam azt, ami az egyházé, úgy az építés követ, kezhetik ezután.“ E nagyjelentőségű szavak óta, melyek egyházunk ielkészi elnökétől származtak, egyházunk az állammal való megegyezés becsületes útját járja. Dr. Vető Lajos püspök,, akit a megegyezés aláírása után iktatlak hivatalába, beiktató beszédében így emlékszik meg a történelmi eseményről: „Püspöki feladataim körébe tar- tozó kötelességemnek fogom te- kinfeni, hogy az egyház és állam közti jó viszony megvalósítása érdekében minden lehetőt megtegyek. Hiszem, hogy ma már ez nem lesz olyan nehéz feladat, mint amilyen talán még néhány héttel ezelőtt is lett volna, mivel nagynevű elődöm (mint nyíregyházi püspök) Turóczy Zoltán püspök űr áll az élén annak a mozgalomnak, amelynek célja a magyar <le- mokrátikus köztársasággal való békés és harmonikus együttműködés.“ Az Evangélikus Élet 1949. újévi számában tíz pontban adta meg az egyházi megújulás progremmját, mely progranim azóta rés: ben meg is valósult. A 3. pontja ez volt: „A zsinat második ülésszakát elő kell készíteni. Ez a ciklus általános felfogás szerint az egyházközigazga'.ási kérdésekkel, elsősorban a kerületek arányosításával kell foglalkozzék.“ Dr. ■ Reök Iván egyetemes felügyelő, akit akkor választót'ak meg egyházunk vezető tisztségébe, egyházunk hivatalos lapjának 1949. elején a következő nyilatkozatot tette: „Dolgoznunk kell a felismert irányban. Az Evangélikus Élet újévi tsz pontját jó programúinak tartom. Ez t« hát a ddgunk. És nem is kevés ...“ Dr. Sólyom Jenő teológiai tanár, a zsinat első számú szakbizot'ságá- nak elnöke felhívást közöl a zsinati atyákhoz 1949. januárjában, molyban a következőket írja: „Egyházunk 1948. december 8-án megnyílt zsinata tudvalevőén feladatul látja maga előtt az egyház jogi berendezkedésének a reformját. Több szakbizottságot küldött ki jelenlegi törvényeink fc’ül vizsgására és új törvények előkészítésére. E szakb'zot'ságok már meg is kezdték munkájukat.“ A zsinatnak ez a törvényelőkészítő munkája azóta megszakítás nélkül folyik, elsősorban a Ielkészi munkaközössegekben és egyházunk sej ló jában, főkén t a Lelkipásztor című ielkészi szakfolyóiratban. Ezekbő] még sokat fogunk ismertetni. Most azonban álljon itt a bányai egyházkerület presbi'ériumá- nrk megállapítsa, melynek kíséretében a presbitérium törvényeinknek megfelelően a tiszai egyházke- rii'et presbitériumával együtt kérte a zsinat újbóli megnyitását. „1. Egyházunk széles közvéleménye kívánja a törvényhozó zsinat összehívását. 2. Az 1934—37. évi zsinaton alkotott törvény sok pontja elavult, a mai egyházi életben nem alkalmazható. 3. Új kívánalmak és szükségetek állnak az egyház élő t, melyekkel az elő’-ö zsinat nem számolhatott s mélyeknek törvényes szabályozása egyházi közérdek.“ Á rövidesem összeülő zsinat egész egyházunk közügye. Könyörögjünk együtt, elmélkedjünk együtt annak sikeréért. A Kostnxke Jiskry című cseh református lap legújabb száma jelenti Prágából, hogy a Husz-,"akultás nagytermében a cseh protestáns egyházak igehlrdeíői és teológiai hallgatói megünnepelték a Nagy Okföberi Szocialista Forradalom évfordulóját. Az ünnepi beszédet J. L. Hromádka professzor, a C omens k y - f a k tilt ás dékánja tartotta. — Korunk nagy kérdései — mondotta — határozott feleletet várnak a hívő embertől. Ami a szocializmus virágát illeti, ez a felelet csak a határozott készség lehet a szocializmus építő munkájában való részvételre. Megdőlt az a régi szemlélet, hogy a világ külső- és belső részre osz'.'k és ennek értelmében .adjuk meg a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené“. A mi korunk megértéséhez nem ta'á'unk k'elég’tő analógiát sem az ókorban, se a középkorban. A modern kor mindenekelőtt az emberiség egységét teremtette meg. Az .egyházban egyeseknek a nyomorúsága éppen abban áll, hogy ezt 0 folyamatot nem képesek magukban öntudatosítani, nem képesek fe'.'s- menni, hogy minden kérdésnek és minden feladatnak az egész világra kiterjedő érvényessége és je'entősége van. A teológusok tartoznak minden szel'emi és erkö'csi erejüket összpontosítani azokkal szemben, ek'k a régi v'lúg ' társadalmi és gazdasági arculatának forradalmi átalakulásával — k'váltsága'.k és kényelmük védei- • méhen — szembefordulnak és ezt a ítélet mérlegén áll az apostol. Mindig szívesen megvizsgálta lelkii~meretét, elfogadta munkatársainak tanácsait és boldogan engedte, hogy Ura rendelkezzék fe'ette, ítélje őt. Most azokban a korin’husiak kényszerítették arra, hogy odaálíjon. A gyű! ekezetben pártoskodás, személyeskedés ütötte fel «a fejét. Ennek során sokan ellene fordultuk és túlerös kritikát gyakoroltak vele szemben. Mint Krisztus szolgája ezt a kevcmetl©» helyzetet arra használja fel, hogy igen .szigorú mértéket alkalmaz önmagával szemben. Lclkii mérete nyugodt marad. Semmit sem tudok magamra. — írja. Később is ugyanúgy nyilatkozik: „Lelkiismeretűnk bizonysága, ho<gy isteni őszinteséggel és tisztasággá'., nem testi hol- cseeég.gel, hanem Isten kegyelmével forsa'ódtunk -a világon, kiváltképpen pedig ti köztelek.44 (II. Kor. 1:12. v.) Semmit sem tudok magamra... itt nem áll meg, vesszőt tesz és í<gy folytatja tovább: „De nem ebben vagyok megigazítva, aki ugyanis engem megítél, az Ür az.14 Bizalommal tekint a ’'»agy ítélet elé, „mikor eljő az Ür41, hogy „világra hozza a sötétségnek titkait és A világsajtóban tovább visszhangzik az «angol és frarcia lelkészek szeptemberi magyarországi látogatása. Bernard Caustonnak, a Church of England Neivspaperben megjelent cikkét, melyben a magyarországi látogatás méltatásával kapcsolatban a szerző a nyugati egyházakat felhívja a keleti egyházakhoz fűződő kapcsolataik megjavítására, a francia Reformé és a nyugatnémet Junge Kirche is lekÖzli. A Churchman című tekintélyes amerikai lap háláját fejezi ki azért, hogy Magyarországról pontos szövegében megkapták Csao professzoriak és Bereczky Albertnak az Egyázak Világtanáésa tisztségeire vonatkozó lemondó levelét, illetve nyilatkozatait és ezzel alkalmat adott arra, hogy az amerikai egyházi emberek is megismerjék ezeket a fontos közleményeket. Ugyancsak a magatartásukat keresztyén szólamokkal kendőzik. Ezután a Szovjetunió világtörténelmi szerepét ismertette Hromádka professzor., — Az emberiség jövendőjének nagy pillére a Szovjetunió, — mondotta. — A Szovjetunió sok-sok nehézséget győzött le, amíg mai vezetőszerepét a történelem színpadán elfoglalta. Csak a szocializmus eszméje magyarázhatja meg, m'képpen lett Európa élenjáró országává ez az óriási és r.errtrég még annyira elmaradt terület. Akik a közelmúltban még a nyugati •liberális demokráciákban hittek, most már világosan láthatják, hogy azok döntötték az emberiséget a második világháború katasztrófájába, terveik eredménye München lett és a hitle- rIzmus apókat'pfíkiis csőd'e. Jaj azoknak, akik ezeket a tényeket nem értik meg és vakok maradnak a valósággal szemben. Az igazi teológus köteles“ sóge, hagy a teológiát 'elhaszná'ja a maga látásának és a reá hallgatók látásának a megtisztítására. Tényként kell megáHapítanunk, hogy a fberá'is demokráciák nem veze‘ő tényezői többé a .kVátalló ú; világnak. Ü! e~3 lénett a történetembe, Lenin és Sztálin országa. Szovjetunió, amely a ‘árra* daltri fejlődés ismeretének törvényei« ro énült és átvette az emberség vezetésé“. A Nacry Októberi SzocWa Forr "■Vom a törtévem ú: és ha'al- rrtns tényezőévé nőtt ki, megva’ósi- to'ta a SíCvaHwnws országát, ame'y má-:s kezóhe v»He az :e* Vr':Ős rezének 0 vezetését é« a béke lef1''"hs biztosítéka bűt az wij szájára, — fejezte be Hromádka professzor. ■ ; : • : 4:1.—5. megjelenti a sziveknek tanácsait.“ Nagy dolog és bizonyos merészség is így tekinteni a földi ádventhn az utolsó advent elé. Tor,ülnöm kell az apostoltól. Titkos bűneim az Ö orcája előtt van. nak, (Zsolt. 90:8.) s mindazokat a dolgokat, amelyekre én a feledés homályát borítottam, Uram bármikor előhozza. Gondoljam csak meg, hogy van okom félni az örök, nagy ítéletnaptól. És gondoljam meg, hogyan kell készülnöm Isten elé. Advent arra figyelmeztet ezzel az igével, hogy enged em, hadd formáljon, tisztítson, ítéljen földi dolgokon, eseményeken keresztül is az Ür. Bizakodjam abban, hogy amikor ki- nek-ldnek Tőle lesz dicsérete, elitem is megdicsér és sok olyan vá:l alól felment, melyben kicsinyeskedő, vagy rosszakaratú emberek elmarasztaltak. M;nél jobban átérzem, hogy eljő a* Ür és íté’ni fog engem, annál kevéebbé lesz döntő súlyú az emberek ítélkezése felettem. M:“dig jobban megnő jelentőségében előttem az ítélő isten és a* Ő ítéletnapja. Pásztor Pál. Churchman közli a magyarorßzagi metbodisták helyzetéről, az evangélikus eg.yház evangelizációs tevékenységéről és bibliareviziónkról szóló jelentéseket. Az Ökumenischer Pressedienst a magyarországi Pál-ö-aepeégek során decemberben tartandó országos teológiai konferenciáról szóló közleményt veszi át, az Evangelische Nachr:chten Ost a református zsinat első ülésszakának eseményeiről és az evangélikus Teológiai Akadémia megnyitásáról kö/o! bírt. Cederherg svéd evangélikus lelkéss novemberi magyarországi utazásáról szóló jelentését közli a Lutheran World Federation kenyomatora és az Evange• lische Nachrichten Ost. Cederherg megcáfolja a magyarországi egyházi életről nyugaton terjesztett álhíreket és h<ait$- súlyossá kedvező tapasztalatait. Készülj az Ige hallgatására Advent 3. vasárnapja. I. Kor. A nyugati sajtó a magyar egyházi életről
