Evangélikus Élet, 1951 (16. évfolyam, 1-51. szám)

1951-08-26 / 34. szám

a EVANGÉLIKUS ÉLET Az egyháztörténetből: Két tábor az Egyházban Az egyes történelmi korokban sok­szor csak a problémák formája és külsősége különböző, a feszültség lé­nyege azonban rendszerint ugyanaz. A középkori egyház életében is szem- benállt egymással két tábor, akárcsak ma: az egyik a politikai hatalmi igénnyel fellépő és óriási vagyont fel­halmozó pápaság tábora volt, a má­sikat pedig a XII. században, a nép felé forduló waldensek képviselték. Sok más népi egyházi megmozdulás is volt a középkor folyamán, most azonban ezek közül csak a walden- seket emeljük ki. A pápaság és a waldensek küzdelmén keresztül is vi­lágosan meg lehet látni, hogy az egy­ház történelmének újra meg újra fel­vetődő problémája: két tábornak a harca, amelyben egyik fél a hatalom­ra és vagyonra törést jelenti, míg a másik a néppel haladás útját kép­viseli. A PÁPASÁG hatalmi igénye IIL Ince pápa azt írta: «Mi pápák vagyunk hivatva arra, hogy minden nép és birodalom fölölt uralkodjunk.» Nem érte be az amúgyis túlméretezett lelki hatalommal, hanem az uralko­dók uralkodójává akart lenni. A pá­pák politikai hatalmáról így véleke­dett: «Valamint a hold fényét a nap­tól nyeri, azonképpen kapja a kirá­lyi hatalom is fényét és tekintélyét a pápától.» Ö volt az első pápa, aki Krisztus földi helytartójának tekin­tette magát. Izzó politikai ambíciójá­hoz természetesen sok pénzre volt szüksége. Ezt részben a keresztes-há­borúra való gyűjtésből, részben bűn­bocsátó cédulák árusításából szerez­te be. Keresztes-hadjáratok ugyan már nem voltak, de a gyűjtést mégsem szüntették be. A bűnbocsáriatot pedig úgy árulták, ahogy, Luther idejében is, az összeg befizetése után a pápai írás biztosította1 a vevőt, hogy bűnei a másvilágon meg vannak bocsátva. A pápa óriási összegeket keresett, s amúgyis meglévő gazdagsága gyorsan növekedett. Segítségére voltak ebben az olasz bankárok is, akiken keresz­tül a pápák nagy pénzügyi művele­teket hajlottak végre. Ugyanakkor politikai sikerei is vol­tak a pápaságnak. János angol ki­rályt sikerült a pápa vazallusává, hű­béres adófizetőjévé tennie. A német­római császár hatalmát pedig azzal gyengítette meg, hogy a németorszá­gi nagybirtokosok között háborúsko­dást szított. A dúsgazdag és politikai hatalomra törő egyház helyett szívesebben lát­ták volna a nép kizsákmányolt töme­gei a krisztusi egyszerűség és sze­génység keretei között megnyilvánuló egyházi életet, azonban az uralkodó egyházi réteg élesen elítélt és kiirtott minden olyan álláspontot, amely az egyházi vagyon és az egyházi politi­kai hatalom ellen irányult. A vagyon­nak és a hatalomnak a féltéséből magyarázható az a kegyetlen fellépés, amellyel az «eretnekséget», az egyhá­zi megújulás mozgalmait igyekeztek elfojtani. «KRISZTUS SZEGÉNYEI.» Mindig voltak olyanok, akik az apostoli kor Krisztus akarata iránli engedelmességéhez akarták visszave­zetni az egyházi életet. Ezek közé tarlozolt Wald Péter francia kereske­dő is, akit Jézus Krisztusnak a gaz­dag ifjúhoz intézett szavai vezettek el a megtéréshez, s ennek gyümöl­cseként szétosztotta egész vagyonát a rászorultak közölt, majd elment a szegény kézművesek és parasztok kö­zé, hogy az evangéliumi egyszerűsé­get hirdesse. Wald és tanítványai kettesével jártak a nép közöli, egy­mást testvéreknek nevezték, a nép pedig baráloknak hírta őket, szemben a félelmet keltő eretnek-nyomozó pappal, vagy a tizedet és egyéb já­randóságot behajtó pappal. Evangé­lium-hirdetésükkel és megtérésre hí­vó szavukkal elsősorban a nép elha­nyagolt és lenézett fiai között szol­gáltak. A waldensek nagy erővel mutattak rá arra a különbségre, ami fennállott a politikai hatalmat igénylő és óriási vagyonával a népet kizsákmányoló egyház és az apostoli kor egyházi ál­lapota közölt, ezért igehirdetésük kö­zéppontjában Jézus Krisztus állt, mint a társadalmi bűnök elvevője. Bátran hirdették, hogy a Krisztus-követéssel összeférhetetlen az egyházi vagyon, amely annyi sok bűnnek és gonosz­ságnak a melegánya. Küzdelmet in­dítottak a háború ellen is. Míg a pá­pák maguk is tevékeny részt vettek a háborúkban, keresztes-hadjárato­kat szerveztek, aminek a vége sok or­szág kifosztása tett, vagy pedig dip­lomáciai mesterkedésekkel idéztek ető háborúkat, hogy egyensúlyban tartsák az erőket, addig a béke ügyét, a nép háborús szenvedését közelről ismerő waldensek szolgálták. Ebből is nyil­vánvaló, hogy milyen belső összefüg­gés van az evangélium tiszta hirdeté­se, a nép ügye és a béke szolgálata között. Az egyházi megújulás vona­tna a waldensek elvetették a hierar­chiát, az alsó papság elnyomását és az egyházi élet irányításából a nép kizá­rását. Ezzel szemben a Szentírást le­fordították a nép nyelvére, s ezzel Isten igéje végezhette a maga áldott munkáját mindenütt, a watdens ige- hirdetők nyomában. Képzelhetjük, hogy ha a XII. szá­zadban ilyeneket merlek hirdetni és cselekedni, akkor erre milyen nagy dühhel csaphatott le az egyházi és feudális reakció, amikor halalma tető­pontján állott. Működésbe lépett az inkvizíció, a kínvallatás, borzalmas kivégzések tömege, kisebb-nagyobb hadjáratok indultak az «eretnek» vi­dékek ellen, de hosszú évtizedes, sőt évszázados irtóhadjárat, eretneknyo- mozás, kegyetlenkedések áradata sem volt képes kiirtani a waldenseketi akik a mai napig is élik a maguk sa­játos egyházi éleiét, habár igen ki­csiny a számuk, s jobbára Olaszor­szágban vannak gyülekezeteik. A két tábor harca egyenlőtlen volt a XII. században: hatalmas pápák áll­tak az egyik oldalon és védtelen «eretnekek» a másik oldalon. Könnyű volt erőszakkal elnyomni őket. Azon­ban nyilvánvaló Istennek, a történe­lem urának ítéiete minden olyan egy­házi megnyilvánulás felett, amely nem hajlandó lemondani a vagyonnal kap­csolatos bűneiről, vagy amely háború szitásával próbálja hatalmát fenntar­tani és védelmezni. Mindkettő az ige iránti hűtlenségből és a néppel való szembefordulásból fakad. Ma Isten igazságtevése a két tábor között egé­szen világosan látható: új élet ott fa­kad, ahol az ige tisztán és igazán szól, ahol az igehirdetők a nép felé fordulnak szolgálatukkal, ahol levon­ják az egyházi vagyon bűneinek kö­vetkezményeit és ahol küzdenek a bé­ke megvédéséért. Dr. Ottlyk Ernő Készülj az Ige hallgatására Szentháromság utáni 14. vasárnap Lukács 17:11—19. Mad igénknek címéül lehetne írni az 50 zsoltár 15. versét: „Hívj segítségül engem a nyomorúság idején, és meg­szabadítok téged és te dicsőítesz en­gem.“ Do nemcsak a mai igében sze­replő tíz bé'poklosra jellemző ez az ige, hanem ez vonatkozik minden emberre is. Műiden ember élete: nyomorúság Krisztus nélkül. A tíz béSpoklos élete is nyomorúság volt, amíg Krisztussal nem tadakoztak. Az emberi társadalom kivetettjeiként szüntelenül irgalmat esdvo és nem kapva jártak egyik falu­tól a másikig. A maguk szűk körébe zárva egyedül, elhagyottan étiek. Ezért tör fel ajkukról a Krisztust kérő kiál­tás: .Könyörülj 'rajtunk!* S íme: Krisztus könyörül, ö nem en- deg el füle mellett könyörgést meg- haügattattaniil. Megszabadítja a tíz bélpokiost betegségük rettenetes ter­hétől. A Krisztust segítségül hívó em­ber nem csalatkozik, megszabadul nyo­morúságától. Éppen ezért Isten hálaadást vár min­denkitől, aki megtapasztalta Krisztus szabadítását. A történetben szerep’ő tíz bélpok'os közül csak egy adott hálát Krisztusnak megtisztulásáért s a nagy többség: kitérne megfeledkezett erről. Feliedezted-e már, hogy ez élet Krisztus nélkül: nyomorúság? Társía- janeág, egyedüllét, Isten országából való kirekesztettség. Krisztus az, aki egyedüli orvosa nemcsak a terset bélnek- losságának, hanem a lélek fekélyének, a bűnnek is. Segítségül hivtad-e már Ct? S vetted-e észre, hogy ö milyen kész segítséggel á'd melletted minden nyomorúságodban? és végül: hálát ad- tái-e csak egyszer is azért, hogy Krisz­tus megszabadított. Isten azt várja tő­led, hogy ne a hálátlan kilenc csoport­jába tartozz, hanem hálás samariiánus légy! Vető Béla GYÜLEKEZETI HÍREK A BeíQesda-kórQázban Van pedig Jeruzsálemben a juhk punál egg tó, amelyet hé­berül Rethesclának neveznek. Jón. 5:2. (Beihesda — Kegye­lemháza.) ... ' B A közelmúltban közölte az Evan­gélikus Etjei, hogy Budapesten, a Hermina.úton lévő református egye­temes egyház tulajdonát képező Be- thesda-kórház protestáns jellegűvé lett s így evangélikus egyházi szolgá­latban lévő lelkészek, kántorok. fiszG viselők maguk és családtagjaik ré­szére betegség esetén az SZTK (Szak­szervezeti Társadalombiztosítási Köz­pont) útján kérhetik eme kórházba való beutalásukat. Látogatást tettem a Bethesda-kór- házban. Az erős kőkerítés bolthajtá­sos kapujából még visszanéztem a tág kilátású, jólevegöjű Városligetre. Előttem, jobbra és balra a vtzsuga- rak sokasága ontotta a meleg dél­utáni időben a szebbnél-szebb virág­ágyakra és széles fűmezőkre az üdítő é$ éltető vizel. A kapuban barátságos arcú, kedves beszédű nő fogadott, szeretettel biztatott, hogy szívesen látnak, kérdésemre készséggel vála­szolnak, csak menjek be az irodába. A kőkerítés nem von határvonalat a kórház és a Városliget között. Szé­leslevelű, nagykoronájn fák, zöldelő pázsit a kerítésen belül is. A kaputól lak és virágos ágyak között vezet az út az iroda ajtajáig, a kórház épüle­téig. Éter, benzin és más kórházi szagot hiába szimatolok, a gondos tisztaság és a friss levegő elnyomja e kórházi jellegzetességet. Bodóky Richard református lelkész a kórház fenntartó testületének igaz­gatója, szeretettel fogad és készség­gel ad felvilágosítást. A KÓRHÁZ MÚLTJA. 1866-ban ala­kult. Abban az időben létesült több budapesti intézmény: Iparosképző Protestánsegylet, Protestáns Árvaház, Protestáns Teológia, székesfővárosi Szeretetbázak, Országos Vakok Inté­zete, stb. A Bethesda-kórház alapítói presbiterek voltak. Egy MÁV. mérnök, egy asztalos és egy orvos, akik hete­ken át tanakodtak maguk között, hogy hogyan lehetne egy kórházat alapí­tani, mely elsősorban szegény, fizet­ni nem tudó betegeket gondozna és látna el. A tanakodást hamarosan megvalósulás követte. Mint ahogy ilyenkor szokás, először pénzt gyűj­töttek, de csakhamar meg is indítot­ták a kórház áldásos munkáját, a VI. Jcerületi Rózsa-utcában. Magánlakás­ból alakították át, hat beteggel nyi­tották meg. Gondozásukra a legjobb orvosok vállalkoztak, önkéntes ápo­lók jelentkeztek és Isten dicsőségére végezték az áldott munkát. Nagysza­básai városrendezés miatt a bérelt épület lebontásra került és így 1872- ben kiköltöztek a Városligetbe, ahol ma is fennáll az Intézet. Későbbi na­gyobbodást csupán a II, emelet meg­építése jelentett. Majd közkórházzá lett. A KÓRHÁZ JELENE. 1951. április Í5-től mint a protestáns egyházi al­kalmazottak kórháza működik. Igaz­gató főorvosa Dr. Benedek Andor nőgyógyász. Mellette Dr. Bokódy György és Dr. Bucsky Sándor sebészfőorvosok, Dr. Sokoray Ele­mér belgyógyász főorvos és Dr. Fe- renczy Miklós fül-, gégeíöorvos a kórház szakszerű és fáradhatatlan készségű vezetői. Ök tudják és érzik, hogy az emberi .szolgálat legnagyobbi­kát végzik a betegek gyógyításával. Igen, a lelkiismeretes orvos munkája minden emberi munka felett áll. Nem üzlet, nem vagyonszerzési le­hetőség, de odaadás! Odaadás Isten­nek: megtartani az embert a társa­dalomnak, hegy egészségesen végez- ztfi az emberek vállalt hivatásukat, de általában az embernek is: látni, érez­ni, hogy fáradnak, dolgoznak érte, megbecsülik és szeretik őt. Ezek az érzések pedig viszonzást kívánnak. Így teheti az önzetlen orvos jobbá, nemesebbé, boldogabbá az emberi éle­tet. BETEGEK \ KÖZÖTT. A Bcthesda­kórházat dicséri és áldja a betegek sokasága. Érthető, hogy lelkészeink és az ő tanácsaikra híveink mindig bi­zalommal voltak a kórház iránt. Egyik lelkészünk súlyos szívbeteg­ségből lábbadozik. Ö mondotta, hogy az a szeretet, melyet betegágyá­ból lát, megfogja a léikét és még nagyobb szolgálatra készteti. A belső szellem mellett dicséri a külső dol­gokat is: élelmezést, kiszolgálási, ezerféle törődést és gondoskodást a betegekkel, amely mindenkit hála­adásra késztet. Van protestáns kórházunk, van le­hetőség betegségünket ott gyógykezel­tetni; betegség esetén kérjük a Bethes- da-kórházba való felvételünket. Az SZTK minden esetben megadja a be­utalást. Amikor elhagytam a * kórházat, sze­reltem volna a kapus teslvérnőm mellé leielepedni a kis padra, a nagy fa alá. Szerellem volna vele együtt emlékezni Jézus belhesdai gyógyítá­sára. Szereltem volna vele együtt imádkozni: Uram Jézus, aki meggyó­gyítottad a tóba kívánkozó betegei, jöjj el közénk ma is, segíts minkéi is gyógyítani; ne legyen közöttünk testi, lelki szenvedés, segíts megjavul­ni, akaratod szerint élni, önmagunk­ban és a világban megbéküini, Sz. Gy. Következő vasárnap: Augusztus 26. Szentháromság utáni t4. vasárnap. Igék: Gál. 5:16—24., Lukács 17:11 — 19. \ Liturgikus szín: Zöld. Gerendás A gerendás! gyülekezet 96 kilós kis- harangját eladná. Érdeklődők fordulja­nak közvetlenül a lelkészt hivatalhoz. Csorvás. Augusztus 12-én egésznapoe ifjú­sági nép volt. Erre hat gyülekezetből jöttek össze fiatalok és az idősebbek is. Áz igehirdetések Lukács 19:41—48. alapján szóltak Jézus Jeruzsálem fe­letti sírásáról és a templom tisztítás­ról. Előadók voltak Koppány János lel­kész Tótkomlósról, Madarász István V. évi. teológus Orosházáról és hely­ből Tátrai Károly fb. esperes, vala­mint Hulej Alfréd 6. lelkész. Az utób­bi készítette elő. és rendezte az ifjú­sági-napot. A helybeli gyülekezetből alakult alkalmi felnőtt kisénekkar és a gyermekek énekkara énekeket, szava­latokat melodrámát adott elő. Feíhívás! Nagyon kérjük kedves előfizetőin­ket, ha a lappal kapcsolatban bármi­lyen kívánságuk van, azt a csekklap hátulján, vagy levelezőlapon tudassák a kiadóhivatallal, mert csak az így közölt értesítéseket veheti az „Evan­gélikus Élet“ kiadóhivatala tudomá­sul. Ez vonatkozik a lap előfizetésének megújítására, lemondására, vagy egyéb más kívánságára. Kérjük azokat az eíőíizetőinket, akiknek az előfizetésük augusztus el­sején lejárt, hogy előfizetésüket sür­gősen újítsák meg, mert ellenkező esetben kénytelenek leszünk a lap küldését beszüntetni. Az „Evangélikus Élet" csekkszámla­száma 20.412. Kérjük kedves olvasóinkat, hogy olvashatóan írják közleményeik alá nevüket, címüket. Nem aláírásokat ké­rünk, hanem pontos címeket, ezzel lényegesen megkönnyítenék az „Evan­gélikus Élet“ kiadóhivatalának mun­káját. Útmutató a Bib’ía rendszeres olvasásához című füzetből még réhány példány kapható az Evangélikus Élet kiadóhivatalában, VIII., Üllői-út 24. Ára 4.— forint. Meghívó Az Iszákosmentő Misszió Foton, 1951 szeptember 5—9-éig 'konferen­ciát rendez. A konferencia előadói Sza- lay Károly dr., Farkas József, Roszik Mihály és Kálidy Zoltán. Jelentkezni lehet a fóti Belrnissziói Otthon vezető­ségénél, vagy Szaiiay dr.-nál, Budapest, II., Keleti Károly-u. 31. szám alatt, augusztus 31-ig. A Dunáninneni Egyházkerület Közgyű­lése A Dunártimeeni Egyházkerület köz­gyűlése augusztus 13-án a megnyitó istentisztelettel kezdődött, melyet Har- . rr.ati Béla ősagárdi lelkész végzett. Igehirdetése I. Ján. 2:15—17. alapján szóit. A megnyitó istentiszteletet a Dunin- innerti Egyházkerüleii Gyámintézet közgyűlése követte. Dr. Csengődy La­jos főesperes a kerületi gyámintézet egyházi elnöke megnyitójában meg­emlékezett az egyházkerületi gyámin­tézet elhunyt világi elnökéről Kesztler Lászlóról. A közgyűlés felállással és csendes imával áldozott emlékének. A világi elnök választását kiírták. Dr. Csengődy Lajos elnök rámuta­tott arra, hogy minden fillér az Ür cse­lekedetéből van. Sőt — úgymond — sokszor kézzel foghatóain és szemmel láthatóan maga az Ür cselekszik. A kerületi gyámintézet gyűjtésében Luciáivá tűnt ki. A rendelkezésre ál­ló háromezer forintból Somoskőújfalu 1500, Csákv'ár 1000, Levél pedig 500 forintot kaptak építkezésre, illetve helyreállításra. Az egyetemes gyámin­tézeti segélyre felterjesztették Somos­kőújfalu, Érd, Legénd, Nagyveleg, Kis- terenye, Gyúró, Ipolyvece, Oroszlán, Felsőpetény és Bánk egyházkösége- ket. Ü jpest A Budapest-újpesti Egyházközség egyhangúan meghívott lelkészét Blázy Lajos volt péceái lelkészt, a pesti felső- egyházmegye esperesét, augusztus 26-án, délután 5 órakor kezdődő ünnepi istentisztelet keretében iktatja be a lel­kész! hivatalába ez újpesti evangélikus Rövidesen megjelenik BÓKAY JÁNOS VÁLOGATOTT ZSOLTÁRFORDÍTÁSAI. Vető Lajos evang. püspök előszavával A könyv címe: Harmincegy zsoltár A gyönyörű kiállítású könyv ára félvászonkötésben ........................ 15— Ft Szám ozott példány a fordító aláírásával .......................................... 25— Ft Ki adja az Evangélikus Egyetemes Sajtóosztály. — Rendelje meg már most! —■ templomban Dezséry László a hányd egyházkerület püspöke. Az istentiszte­leten a Luiheránia vegyeskara énekel WeSfler Jenő karnagy vezetésével. A díszközgyűlés után szeretetvend^gség lesz a gyülekezet nagytermében. Somogyszfl Somogyszilben augusztus 12-én ara­tási hálaadó c&endesvosárnap volit. Az evangelizációs előadások a mi aratá­sunkról. a mindennapi kenyérről, a .ke­resztről’, valamint Isten aratásáról, az utolsó aratásról szóltak. Sokan járul­tak hálaadással az úrvacsora oltárhoz. A szolgálatokat Hegyháti János pécsi s. lelkész végezte. A legközelebbi so- mogyszi'ii csendesvasámap szolgálatot Cséry Lajos dombóvári lelkész végzi. Répcelakon asszonykonferencia lesz augusztus 30— szeptember 2-ig. Csendesvas'árnap lesz Répcelakon szeptember 2-án. Budahegyvidéki gyülekezet augusztus 30. és szeptember 2. között tervezett fóti konferenciája kápolna- szentelés miatt elmarad. A felszentelést szeptember 2-án reggel 9 órakor-, De­zséry László püspök végzi. Szeptember 2-től XII., Tarcsay Vijmos-út 11. sz. alatti gyülekezeti házban lesz az isten­tisztelet délelőtt 9, 11 és este 7 órakor.. Minden egyéb gyülekezeti összejövetel ebben a gyülekezeti épületben lesz. Szeptember 2-án délután 3-tól az új kápolnában gyülekezeti napot tartunk. Halálozás Dr. Kell István tragikus körülmé­nyek közölt f. évi augusztus 6-án hir­telen meghalt. Temetése augusztus 11-én volt a budapesti-farkasréti te­metőben nagy részvét mellett. Benne a monon egyházközség volt egyházta- nácsoeát gyászolja. A monori egyháztanácsnak rövid időn belül ez már harmadik nagy gyá­sza. F. év februárjában Páll Sándor hűséges és kedvelt gondnokát, az el­múlt év augusztusában pedig volt kán­torát Kreiger Róbert ny. isk. igazgatót kísérte örök pihenőjére. Postaláda Szórványbeli olvasónk írja: „Egyébként pedig nekünk tanyavi­lágban élőknek nagyon hiányzik a lap. Nekem például olyan az „Evangélikus Eiet“, mint az édesanyám levele. Ha egy héten nem jön, akkor már éppúgy aggódom érte mint édes­anyámért. Nálunk mindnyájan ki­olvassuk és különösen én. Én ekkor odaképzelem magam a gyülekezetbe és akkor érzem, hogy nem vagyok egyedül. Akkor tudom, hogy az erdőn tűi ia még van élet. Milyen jó is an­nak, aki közel van a gyülekezeté-' hez... De azért tudom, hogy Isten itt is velünk van." „Fölemelkedés11 „Mint a levegő, mint a víz, mint min­den a világon: úgy szívünk is, mentői melegebb, annál inkább emelkedik!“ Eötvös József Uj kániorképző tanfolyam indul a Luther Márton (niézetben Szeptember elején indul a Luther Márton Intézet harmadik tízhor.a- pos kántorképző tanfolyama az egye­temes tanügyi bizottság megbízá­sából. A tanfolyamra írásban jelentkezhet bármely megfejelő ze­nei hallással rendelkező evangéli­kus férii- és nőtestvérüink. Mellé­kelni kell a helyi lelkész ajánló sorait, önéletrajzot és orvosi bi­zonyítványt arról, hogy a jelent­kezőnek nincs fertőző betegsége. Jelentkezést az Intézet igazgató­jához, (Benczúr László evang. lel­kész, Budapest, Vili., Üllői-út 24.) kell eljuttatni. A tanfolyam elvég­zői az egyetemes kániorképző bi­zottság ciőtt vizsgálatot tesznek és amennyiben a vizsgát megállják, oklevelet kapnak. Az elmúlt két év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy megfelelő 'készség mellett, odaadó szorgalommal, teljesen kez­dők, niég hangjegyolvasás ismere­tével sern rendelkezők is megsze­rezhetik az oklevelet. A részvétel anyagi feltételei: je­lentkezési díj 10. — Ft. Tandíj ha­vi 40.— Ft. Vidékiek számára bennlakási díj havi 40.— Ft. A kö­zelben lévő Protestáns Mpnzán a tanfolyam részvevői heti 25 fo­rintért kaphatnak ebédet és va­csorát. Agyneműt mindenki maga hoz. Felvételi vizsga szeptember 11-én, kedden délután 5 órakor. , Peskó Zoltán tanár, orgonaművésí

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom