Evangélikus Élet, 1950 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1950-01-22 / 4. szám
2 A ZENE REMBRANDTJA Heinrich Schütz, a korszakalkotó mester művészetére igen jellemző, hogy ha zenetörténészek vetjük pillantásukat erre a látományszerű művészetre, ösztönösen is festőkhöz hasonlítják Schützöt, olyan mesterekhez, akik látomásokat vetítenek és emberfeletti magasságoikba emelkednek fel. (Szabolcsi Bence zenész — Rembrandtnak, Hams Ilers maim a zene Michelangelo jónak nevezi.) Schütz, a német zene első világnagysága készítette elő a bachi pasz- szió- és oratórium művészet számára a talajt és így róla is megemlékezhetünk a Baca-évben. Száz évvel élt Bach és Huendel előtt és ugyanazt a kimagasló szerepet tölti be, mint Bach a 18. században. Jelentősegükre nézve így is áll a dolog, de a művészi teremtés belső feltételei mindkét mesternél 'különbözőik. Bach már egy érett fejlődés teljességéből, bőségéből merített, Schütz a keresés, a forrongás korszakában élt. Schütz a német zene első nagy mestere, nem alkot új stílust, ebben a tekintetben Monteverdi és tanítványai, a zenedráma nagy előkészítői túlszárnyalják, de a német zene első nagy összefoglalója, aki magába szívja a 16-ik század erőit és ezeket egybeolvasztja az új idők szellemével. Schütz gyermekkórusban kezdi, felfedezik és Velencébe kerüli A híres Giovanni Gabrielinél tanul három évig és tizenhat évvel később másodszor is visszatér. Velencében a nagy kórusművészetet és a szavaló szólóéneket és az olaszok új drámai stílusát tanulmányozza. Az olasz zenei reform eredményeit ő plántálja át Németországba. Schütz, akár Bach, Közép-Német- országban született. Köstritzben 1585 október 8-án. 1609-ben először jogot tanult a marburgi egyetemen, majd amikor ösztöndíjat kapott, még ugyanebben az évben Velencébe került és itt maradt Gabrieli haláláig. Ettől a mestertől a kórusművészet törvényeit, főleg a két karra írt szerzeményeket illetően tanulta meg. később, második olaszországi tartózkodása idején a nagy Monteverditől a hangszín titkait, a harmóniai kolorit hatásait leste el. 1613-ban Monteverdit1 meghívták a Márkus-templom karnagyának. Schütz 1612-ben, Gabrieli halálakor visszatért Kasselbe és ismét elkezdett jogot tanulni. Csak a következő évben döntötte cl, hogy zenész lesz és 1617-ben néhány évre Drezdába szerződtették mint udvari karmestert. Szerződését a választófejedelem csak néhány évre tervezte, de Schütz ötvenöt éven át tartotta meg ezt az állását. Közben, igaz, többéves szabadságot kapott és három szór járt Kopenhágában. A harmincéves háború viharai egyidőben szétverték a zenekart és hat évig szünetelt a művészet Drezdában. 1633-ban Schütz Kopenhágába költözött és ettől az időtől kezdve a dánok állandó karmesterüknek tekintették. Amikor arról értesült, hogy a harcok szűnőben vannak, visszafelé indult és visszautaztában hosszabb időt töltött Lüneburgban tS Braun- schweigben. Felesége korán meghalt. S két lányát is túlélte. Schütz nemcsak az olasz zene forradalmi új megoldásait vitte haza, de ő teremtette meg a német operát is. Ez az operája a Dafne, amelyet a szász választófejedelem felszólítására írt. Ennek sajnos csak szövege maradt meg. Rinuccini művét Martin Opitz költő fordította németre, ezt zenésítette meg Schütz. A kóták 1760-ban elégtek. Schütz irta az első német halilcttet, az „Orpheus és Euridikét“ is. Schütz mindent megtanult, amit lehetett. Azokban a kantátaszerű formákban, amiket olasz mintára bevezet, a dialógus egyenesen mutat az oratórium irányába. A nagy mester ezekben a formákban ugyanazt a realizmust és erőt mutatja, amit Monteverdinél is megcsodálunk. Azok a figurák, akik Schütz dialógusaiban szerepelnek — írja Kret- schmar — az életből valók és a legtermészetesebb nyelvet beszélik és mindig a legnagyobb, a legtalálóbb hatással. Már az első hangoknál tudjuk, hogy kiről van szó. A koncertekről jól ismert hatalmas erejű realista hangkép, a Dávid siratja Ab. salont, a legjobb példa Schütz jellemző erejére, valamint a „Saul, Saul“ többkórusos motetta, amely elemi erők félelmetesen nagyszerű háborgását szuggerálja a hallgatónak. Általában Schütz a látomások embere, víziók, jelenések, emberfeletti mélységek töltik be fantáziáját. Többszáz kantátát írt, továbbá motettaszerű többkórusos müveket a velenceiek fényes stílusában. Kardialógusairól azt mondhatjuk, hogy amikor a sokszínű karban az egyes emberek megszólalnak, Michelangelo Mózese áll előttünk, óriási arányokban gyönyörködhetünk, de ezek az alakok — élő emberek. Különösen érdekesek a passzió-kompozíciók. Négyet írt, legérdekesebb a Máté- passzió, Schütz, mint Verdi és Haydn, azok közé tartozik, akik messze túl az élet csúcsán „naplemente előtt“ dobnak ki magukból sziklákat görgető művészi erejükkel remekműveket. Schütz 80 éves korában alkotja meg a Máté-passziót és a János-passziót. Ezeket előzi a Karácsonyi oratórium (1664) és a Megváltó Hét Szava a Keresztfán (1645). Érdekes, hogy passzióiban nem a gregoriánus korátok recitatív hangját használja, de nem is a modern instrumentálisán kísért recitatívot, hanem a kettőnek egy középarányosát veszi: átmeneti formát valósít meg a kettő között. A német népéneket, a koráit nem vette át, de a Karácsonyi oratóriumban már sok a népies vonás. Ez az első igazi német oratórium. Schütz mozgalmas élete során hatalmas viharokat vészelt át. Nemcsak a harmincéves háborúról beszélünk. A nagy művészeti mozgat mák viharait is ismerte. Shakespeare és Cervantes világa volt az, amelybe beleszületett és Corneille és Racine világában halt meg, 11 évvel Becs második török ostroma előtt. Ifjú éveiben az olasz művészeti befolyás volt az uralkodó, férfikorában a németalföldi művészet Itatása lett döntő erejű. Leyden-bc úgy zarándokoltak a művésznövendékek, mint azelőtt Páduábai és a drezdai Schlossparkban ihaarlemi tulipánok virultak. Élete alkonyán a francia művészet emelkedett példaképpé a németek szemében és a 62 éves Schütz egyik tanítványa azt írja erről az időről!, hogy „minden szabó azt a ruhát dicséri, amely Francia- országban készült“. Egy Mosche- rosch nevű író ugyanekkor arról panaszkodik, hogyha egy német fiatalember szívét felnyitják, abban ötnyolcad franciát, egynyolcad spanyolt, egynyoléad olaszt találunk és még a nyolcadik nyolcad sem német. Schütz minden áramlatot asszimilált, felfogott, belülről elmélyített és lélekkel telített meg. Bach és Haen- del már azon az úton járhattak, amit Schütz bölcsen előrelátott és megrajzolt. Somogyi Vilmos Skandinávia ts a szentév Az északeurópai országokban is megalakult a szentév-bizottsag, amelynek jelentése szerint eddig több mint háromezer skandináv protestáns jelentkezett római zarándoklatra a szentév alkalmából. A protestáns sajtó megütközéssel tárgyalja a római propagandának ezt az újabb hadjáratát a protestáns skandináv államokban. (ET) Farkas József és Szikszai Béni szerkesztésében most megjelent „Utitárs“ kapható lapunk kiadóhivatalában. Ara 10 Forint. TécfiUatapat KŐSZEGI Ualap&stnestectU IX., RÁDAY-UTCA 26 és MÚZEUM-KŐRÚT 15 Nagy bel- és külföldi kalapraktár! JAVÍTÁSI l Evangélikus Elet ü tündöklő hajnalcsillag Lapunk karácsonyi számában Dér Endre közölte a „Tündöklő hajnali csillag“ eredeti dallamra igazított átdolgozását. Kár, hogy nem párhuzamosan közölte az új énckszöveget az eredeti Z. M. K. 1690-es ékkvből (10. 1.); e ritka könyv csak könyvtárak mélyén található, nincs módjában mindenkinek, hogy az átdolgozást összevesse az eredetivel. A változtatásokat alább röviden adom: 1. vers: kezdősora „Tündöklő hajnali csillag“ helyett: „Ó tündöklő hajnalcsillag.“ Szórendi változtatás az 5.-6. sorban. 2. vers: a második sortól teljesen átdolgozott. 3. vers: szórendi változtatás a 4.-7. sorban, a 8. sor értelmetlen, hibás nyomás. 4. vers: szórendi változtatás. 5. vers: szórendi különbségek a 4.-7. sorban. Eredeti, mint a németben: „Eja! Ejal“ Itt: „Ujjong, Ujjong.“ 6-7. vers: szórendi ^változtatás az 1.-4., illetve 1., 4., 5. sorban. Az átdolgozás fedi az eredeti ritmikus dallamot, de nem fedi a ref. ékkvi (296.) új fordítását, amin látszik, hogy a Z. M. K.-t veszi alapul s mégsem egyező se az eredetivel, se a Dér változtatásával, Ne fogjunk minden fogyatékosságot, hiányosságot a mai Vtúli ékkv elpihent szerkesztőire. Ismerjük el 40 év előtti értékeit, a maga korúnak, kora nyelvéin énekelt: ez erénye, nem fogyatkozása. Különben ezt az éneket Sartorius Szabó János dolgozta át 1730-ban a Magyar Lelki Óra számára, ez található az Űj Z. M. K.- ban 1735-től 1793-ig. A másik átdolgozó 1711-ben Ráday Pál a Lelki kódolásban: „Szívünk vígsággal ma bélölt,“ énekelték ref. feleink a mai napig, az új ref. ékkv 1948. 296. szám alatt: „Szép tündöklő hajnalcsillag“ kezdősorral dolgozta át. Se Ráday, se az új ref. átdolgozás közel se ad oly színes, szép írást, mint az eredeti Zengedező Mennyei Karé. Az átdolgozó az ének kóíajelzését nem szerencsésen jelezte: „felhang, negyedhang“, ilyen nincs. Hanem félkóta, negyedkóta, ahogyan a Melodienbuch zum Deutschen Evang. Gbuch 1930. 163. «zárna: „Ältere Form“ mutatja, magyarán: ennek az éneknek az eredeti régi ritmusa, eredeti hangtéte (mint a mai új ref. ékkvben), eltérően a hazai evang. éneklési módtól és korálkönyvektől Skuttétytól (1798) Kapiig. Bizony nehezen fogunk kivetkőzni a német dallamok hazai variánsaiból, mert az alábbiakban a variáns-sorok az uralkodók (Légy csendes szívvel, Te világ szép ékesséjge Jézus életemnek, Istenfélők, mily boldogok vagytok? Hogy ne dicsérném az Istent. Készítsd magad, kedves lélek. Vigyázzatok, azt kiáltják, stb.). Azt váriam, hogy a „Tündöklő A piemonti valdens gyülekezetekre vonatkozóan érdekes történeti adatokat közöl a La Vie Protestante január 6.-i száma. A valdens gyülekezetek keletkezésétől kezdve a gyülekezeti munkát vállalók az evangélium hirdetését olyannyira szívügyüknek tekintették, hogy a történetírók közül többen a „biblia népe“ elnevezést adták a valdenseknek. Chanforan gcsztenyefái fcözött gránittömböt állí- toititak föl a valdensek, melyre egy fehér márványból készült bibliát helyeztek. Felirat gyanánt csupán eny- nyit láthatunk: „A biblia“, alatta: „Légy hű“. Eme gyülekezetlek első lelkészei magukat „barbes“-oknak nevezték, ami idősebb testvért jelent. Angrogne regényes völgyének mélyén megtalálható ezeknek a barbesoknak „theológiai főiskolája“. Három vagy négy télen át tanították ebben az iskolában azokat a fiatalembereket, akik vállalták a prédikátorok veszélyes életét. Magasabb theológiai tudománnyal nem foglalkoztak, a biblia beható ismeretére azonban annál nagyobb súlyt helyeztek. Miután e fiatalok tanulmányaikat befejezték, mint felavatott barbesok, kettesével járták be Európát. Ezt a tevékenységet mindhajnali csillag“ eddig ismeretlennek tudott, hitt első magyar fordítója nevét is közli az átdolgozó, de nem említi. Összehasonlító énektanulmányaim során állapítottam meg, hogy a közölt énekszöveg első magyar fordítója Talay István, a 17. századvég téthi lelkésze, Aáchs Mihály zenge- dezőbeli szerkesztőtársa, aki egyéb három ének költése mellett a „Tündöklődnek pandantjául, írta adventi tartalommal a „Szívemet hozzád emelem, dicséretedre serkentem, mindenkor ébregetem“ (ébresztge- tem) énekét. Dallamuk azonos (Rdtúli 19., Dtúli 115.). Meglepő azonban, ugyanazon költői képeknek, jelzőknek pazar csillogása fénylik mind a két énekben jellemzően mindig a 7-10. sorokban. Szembeállítom a két énekszöveg egyező részeit s az olvasó igazat ad nekem: Tatay István a „Tündöklő hajnali csillag“ első magyar fordítója. „Szívemet hozzád emelem“ (1696 30 L). 1. vers: „Szíves, Bőves, Közönséges, drága és gyönyörűséges, A híveknek idvcsséges.“ 8. vers: „Zöngjön, Pöngjön, Örüljön szívünk és nyelvünk énekeljen, Hálaadás meg ne szűnjön.“ 9. vers: „Szépem, Eggyem, Én jegyessem, én örömem, minden kincsem, Téged óhajt szívem, lelkem.“ 14. vers: „Lelkemnek vőlegénye. Jövel, Közel. És ne késsél, szállj be hozzám kegyelmesen. Boldogíts örök élettel.“ „Tündöklő hajnali csillag“ (1696 10. L). 1. vers: „Kegyes, Kedves, Kellemetes, ékes és gyönyörűséges S gazdasággal dicsőségesé 6. vers: „Zengjen, Pengjen. Vigasságos, buzgóságos háladó szó, Hagy az Űr, ezekre méltó.“ 7. vers: „Eggyem, Kegyessem, Szép violám, mennyel mannám, mellyel élek, Rólad nem felejtkezhetem.“ 1. vers.- „Lelkemnek vőlegénye, Kedves, Kegyes, Kellemetes, édes és gyönyörűséges, Gazdagsággal dicsőséges.“ E színmagyar képek, tömérdek azonos jelentésű jelzők halmaza Tatay számottevő költői tehetségéről beszélnek. Örök kár, hogy e két szép énekünk díszétől megfosztottan élt hét énekeskönyvben 1805-től. Jegyezzük hát oda a „Tündöklő hajnali csillag“ után, hogy Nicolai Fülöp német énekének, a „korálok királynőjének“ Tatay István volt az első magyar * ordító ja. Elefánty Sándor addig folytatták, míg erejük csak lehetővé tette. Sorsuk leggyakrabban a valdensek szívébe új reményt öntött. Az 1532-ben összehívott Chan- forani zsinaton egész Itáliának a bar- besai résztvettek. Hallani akarták Faréit, Saulniert és Olivétant. Miután napokon át tanulmányozták e reformátorok tanait! a biblia fényében, elismerték a valdensek, hogy a reformáció tanai valóban a Szent- íráson alapulnak. Megvallottak hitüknek a reformátorokéval való azonosságát. Ugyanezen a zsinaton a valdensek Olivétant bízták meg a teljes bibliának francia nyelvre való lefordításával. Hogy ezt a nagyjelentőségű munkát OÍivétan elvégezhesse, a kicsiny, hegyilakó és nagy szegénységben élő valdens-sereg tekintélyes összeget adott össze. 1535 szeptemberében zsinati! volt Chanforanban. Svájcból nagy csoport érkezett, élén Saulnierrel. Á francia nyelvre lefordított bibliát már több példányban Ihozták magukkal. E biblia utolsó lapjain a következő mondat olvasható: „Ezt a kincset a valdensek, „az evangélium népe“ adták a nyilvánosságnak“. Ma már minden családnak van bibliája, die vájjon van-e ugyanolyan ragaszkodás az éleinek eme beszéde iránt, mint a valdensek között volt? ... A chanforani fehérmárványon olvasható két szó mindenkinek szól. A valdenseket épp úgy, mint önmagunkat, a reformáció híveinek nagyságára emlékezteti. Ez a nagyság pedig abban áll, hogy mindenkinek tisztán és igazán hirdették az evangéliumot és az evangélium szerint éllek. Lehel László dr. >1* Január hónap gyülekezeteinkben a számok hónapja. El kell készíteni az elmúlt év zárszámadását és a folyó évi költségvetést. Nincs olyan „gazdag“ gyülekezet, amelynek felelősei ne néznének meredten a számokra, s nem próbálnák kiolvasni azokból a jövendőt. Sok helyütt a számadás is aggodalomra ad okot, hát még a költségvetés. Sok helyütt pedig a csendes öröm tölti el a számadókat. Minden aggodalom mellett nem szabad kétségbeesnünk. Ahol Istennek igéje erősen szól, ott nem marad válasz nélkül az anyagiak terén sem. Az bizonyos, hogy szakítani kell régebben alkalma« módszerekkel. Az is bizonyos, hogy akarva vagy akaratlanul, át keil térni, ahogy lehet, a „kötelezőről“, az „önkéntesre“. Ez az átállás azon. ban nem a gondnoki és nem a lel- készi hivatalokban történik, hanem az evangélikus családi otthonokban. Ki kell tárulkoznunk a gyülekezet tagjai előtt. Híveinknek meg kell ismerniök olyan adatokat, amelyeket eddig nem ismertek. El kell mondanunk, hogy mibe kerül ma egy gyülekezet fenntartása. Mindez pedig nemcsak a számadó közgyűlésen és szószéki hirdetésekben hangozzék el, hanem ott, ahonnan minden áldozat elindul. Ezért kell a gondnoki és lelkészi hivatalos órát az otthonokra is kiterjeszteni s kapcsolatot teremteni minél több hívünkkel. Egészen bizonyos, hogy így oszlanak el aggodalmaink. Erről már sok-sok tapasztalatunk is van s ezek reménytkeltők és biztatóak. * Gyülekezeteink tagjainak is meg kell tanulniok egyet s mást. Az egyház eddig szolgálatukra állt olyan értelemben is, hogy hivatalosan tájékoztatta őket arról: mennyi a kivetett egyházi adójuk, mennyi a hátralékuk, elkülött hozzájuk adószedőt, lehetőséget nyújtott a részletekben való fizetésre. Az önkéntesség gondolata azonban nemcsak abban áll, hogy híveink vessenek számot az egyház szükségleteivel és azokhoz mérten vállaljanak nagyobb terhet. hanem abban is, hogy felajánlott egyházi adójukat maguk szolgáltassák be a gondnoki vagy lelkészi hivatalba. Szolgáljanak az egyháznak ezzel is és pedig azzal a pontossággal, amellyel az egyház alkalmat ad az igehallgatásra vagy a szentségek kiszolgáltatására. Szüntessék meg a hátralékos rendszert, amely eddig is annyi nehézséget okozott az egyházi háztartásoknak. Érvényesüljön az a szeretet, amellyel az egyház is feléjük fordul s ame lyet az egyház tőlük is vár. Horváth András KÖNYVTÁRAKAT, egyes könyveket vásárolunk. Küldje el hozzánk • könyvek jegyzékét, lehetőleg ármegjelöléssel. Evangéliumi Könyvkereskedés, Budapest, VII., Hársfa-utca 33. Kizárólag evangéliumi és teológiai szakirodalom érdekel, idegen nyelvűek is.. ORGONÁK, harmóniumok javítása, hangolása, új és használt harmóniumok eladása. — Árajánlat díjtalan. Demény orgonaépítő, VI, Lázár-u. 13 (Operánál) Telefon: 310—106 FAJ A TYÚKSZEM Ef Anticors lyúkszemirtót használjon, biztosan elmulasztja. Egy adag 3.80 forint. Nagy drogéria, Budapest. VIII., Józscf-kőrát 19. A „Biblia népe"
