Evangélikus Élet, 1949 (14. évfolyam, 1-51. szám)
1949-09-04 / 35. szám
4 I Evangélikus Elet Mi az S. S. CL M.? Levelet kaptunk L. J. Bliss angol lelkésztől, aki egy fegyelemreméltó angol leíkészi munkaközösség tagja. A munkaközösség anglikán és egyéb protestáns lelkészekből alakult 1942- ben, Leicesterben. Nőve: „Society of Socialist Clergy and Ministers". A társaság a szocializmussal rokonszenvező lelkészekből áll, akik sorozatosan adnak ki rövid pamphleteket, melyekben meggyőződésüket kifejezik. A „Magnificat“ sorozat nagy népszerűségnek örvend Angliában, s a hozzánk küldlöU példányokból egy igen alapos, lelkiismeretes és meg- gyözödésteljes munkaközösség arca és mondanivalója tárul elénk. Ismerkedjünk meg velük a magukat ismertető kis füzet alapján: Az ismertető a társaságról a következőket mondja: Az S. S. C. M. anglikán és egyéb protestáns lelkészek társasága, akik Í042 májusában Leicesterben elfogadták a következei nyilatkozatot: „Azt tartjuk, hogy Isten igazságával ellenkezik, ha az állam nagy termelőieszközei magántulajdonban vannak. Ez elkerülhetetlenül magával hozza az ember önző életmódját. Azt tartjuk, Ihogy a termelőeszközök közös tulajdona — illő tekintettel az egyes ember szabadtságára — sokkal igazabban fejezi ki Istennek Jézus krisztus által kinyilvánított akaratát az ember földi életére nézve. Elkötelezzük magunkat, hogy ennek, mint a keresztyén kötelesség lényeges részének megvalósításáért dolgozni fogunk.“ Megállapították továbbá, hogy a közös tulajdon felé vezető út a társadalom minden rétegének a szocialista mozgalomhoz való csatlakozásán és a fasizmuson aratandó győzelmen keresztül vezet külföldön és hazájukban egyaránt, ezért sürgetik a társadalom tagjait, hogy adják meg a maguk területén a legnagyobb segítséget azoknak a szervezeteknek, amelyek ezeket a célokat szolgálják. A szocializmusról azt tartják, hogy az elsősorban a termelési eszközök közös tulajdonát, valamint a javak elosztásának és a pénzügyi rendszernek demokratikus ellenőrzését jelenti, legyen bár ez a köztulajdon nemzeti, községi, regionális, vagy nemzetközi. A társaság tagjai közül sokan tagjai a Labour Partynak, vagy a Kommunista Pártnak, mások mint egyesek támogatják ezeket a pártokat bizonyos célok elérése érdekében, de maga a társaság minden politikai párttól független. A társaság tagja csak lelkészFmber lehet, mert nem akarják, hogy laikusok hozzájuk csatlakozzanak ahelyett, hogy a • munkásmozgalom más szervezeteihez csatlakoznának. Viszont minden laikusnak szívesen küldik rendszeres kiadványaikat, ha azok azt kérik. Azt tartják, hogy a keresztyén embert a hite indítja arra, hogy részt- vegyen az igazságos rendiért folytatott küzdelemben, s hogy tevékenyen hozzájárulhat olyan szervezetek munkájához, amelyeket az ilyen tevékenység érdekében szerveztek, felhasznál- Ibatják befolyásukat arra, hogy egyházukat ilyen természetű tevékenységre ösztönözzék. Az a tapasztalatuk, hogy abban a szolgálatukban, hogy a társadalmi igazságot követeljék, helyi hatalmak gyakran megakadályozzák őket, ezért alakították meg ezt a társaságot, mely az egység és erő öntudatát adja tagjainak. A társaság felhívja a figyelmet arra, hogy az egyház belső megájúlása gazdasági, szervezeti, fenntartási szempontból szorosan utal a tulajdonkérdésre s az itt mutatkozó társadalmi rendi szempontja rendkívül fontos. A társaság elhatározta, hogy az antiszemitizmus és minden egyéb ’faji megkülönböztetés ellen harcol. Ugyancsak felemelik szavukat India és minden gyarmati nép érdekében. Az a felfogásuk, hoigy a szocializmus kialakítása minden országban szoros összefüggésben van azzal, hogy a Szovjetunió államával és népével fenntartsák és megerősítsék a jó kapcsolatokat. A társaság főigyekezete, hogy kifejlessze a szocialista lelkészek tevékenységét minden lehetséges munka- területen. A „Magnificat“ című bulletin híreket közöl és vitákat indít a szocializmusért való harc érdekében. Röpiratokat ad ki, évi konferenciákat tart és rendszeresen tart csoportgyü- léseket. Röpirataik között rendkívül érdekes témákat találunk: „Demokrácia az egyházban.“ „Keresztyének és a Szovjetunió“, „Keresztyének és külügyek“, „Az egyházak és az atomerő“, „Egy világ vagy kettői“, „Keresztyének és kommunisták“, Keresztyének és az Isten országa“, stb., stb. A társaságnak rendes tagjai vannak és pártoló tagjai olyanokból, akik velük rokonszenveznek, de magukban1 még meggondolásokat folytatnak a minden részletkérdésben való egyetértés érdekében. Ezeknek nincs szavazati joguk, s nevüket nem teszik közzé. Tagjaiktól elvárják, hogy aktív szerepet töltsenek be valami helyi munkásszervezetben, elvárják tőlük, hogy egyházi munkájukban minden alkalmat megragadnak arra, hogy a szocializmus szempontjait felvessék. Elvárják, hogy tagjaik magukban végsőkig tisztázzák meggyőződésük keresztyén alapját. Ahol a körülmények /megengedik, helyi csoportokat kell alkotniok rendszeres tanulmányok és megbeszélések érdekében, s minden tagtól elvárják, hogy tehetségétől függően támogatja szellemi mozgalmukat. Mr. Bliss azt írja levelében: „Kevesen vagyunk, de érezhetővé váltunk egyházunk életében.“ Számunkra igen tanulságos, az a komolyság és az a bátorság, ahogy ezek az angol lelkészek hozzáfogtak ahhoz, hogy egyházukat egy kialakuló új világ látóhatárához szoktassák. D. Hz anglikán „Imádságos Könyv“ négyszázéves Négyszáz évvel ezelőtt, 1549. pünkösdjére bocsátotta közre Cranmer, akkori canterbury-i érsek azt a „Book of Common Prayer“, vagyis „Közönséges Imádság Könyve“ című liturgikus művet, amely azóta „Anglia Egyházának“ (Church of England) és a vele világszerte közösségben álló „protestáns episzko- pális“ egyházaknak, vagy amint egy szóval nevezni szoktuk: az anglikán felekezeteknek azóta is állandóan használt és egész életére jellegzetes bélyegét rányomó ' istentiszteleti könyve. Ezt a négyévszázadlos évfordulót azonban nemcsak az anglikán keresztyénség ünnepelte meg, hanem vele együtt az egész angolnyelvű protestantizmus, mert mindnyájan drága történeti örökséget látnak benne, akik az anglikánokkal egy nyelven vallanak hitet és imádják Istent. Ezenkívül irodalmi értéke és nyelvtörténeti jelentősége miatt felekezeti és vallási különbségeken felülemelkedve az egész an- golnyelvü világ ünnepi méltatásokban emlékezett meg ennek a műnek a négy évszázaddal ezelőtt való megjelenéséről. Sőt mivel benne általában a reformáció irodalmának egyik klasszikusát kell látnunk, illő, hogy bármely nemzetbeli keresztyének, akik a reformáció emlékezetét hálásan tartják ébren magukban, felfigyeljenek erre a jubileumra. Hogy mit jelent az anglikán egyházak életében a „Book of Common Prayer“, azt a következőképpen lehet érzékeltetni. Képzeljük el, hogy a mi Istentiszteleti Rendtartásunk nemcsak egy-egy példányban van meg minden egyházközségünkben, éppen csak a fungens lelkész használatára, hanem megvan minden egyháztagnak a birtokában, aki résztvesz az istentiszteleteken. Azután képzeljük el, hogy egy ilyen „istentiszteleti rendtartás“ egyben magában foglalja zsoltáraink énekszövegét is. Sőt, képzeljük még hozzá azt is, hogy megtalálható benne egyúttal Káténk is (ahogy régebben szokásos volt a Kátét istentiszteleti énekeskönyvvel összekötve kiadni a mi egyházunk használatára is).1 A könyv eredeti teljes címét — a régi könyvcímekben szokásos nehézkes megszövegezést kissé felbontva — így lehetne visszaadjni: „A közönséges imádságnak“ (vagyis nyilvános istentiszteletnek), „valamint a sákra- mentumok kiszolgáltatásának és más egyházi cselekményeknek és szertartásoknak Könyve, amint azok Anglia Egyházában gyakorlatban vannak“. A reformáció korúban egy ilyen című könyv a dolog természeténél fogva elsősorban teológiai, hitvallási jelentőséggel bírt. És meg is állapítható, hogy bár az anglikán egyháznak is megvan a maga „42 ártikulusba“ foglalt hitvallása, tagjainak hittudatát nem annyira ez a meglehetősen csak történeti emlékké halványult okmány alakítja és neveli, hanem sokkal inkább az „Imád- ságos Könyvben1“ kifejezésre jutó, nem tételszerűen megállapított, hanem gyakorlati kegyesség! megnyilatkozásokba öltöztetett tanítás. Ezzel a tanbeli tartalommal szakadt el Anglia ke- resztvénsége a középkori egyháztól. Határozott reformátort szelleme mellett azonban konzervatív vonásai is voltak a műnek. Amit csak lehetett, igyekezett megtartani a középkori istentiszteleti rendből, illetve rendekből, mert etekintetben az jellemezte Anglia egyházi életét a reformációig, hogy eléggé változatos képet mutat tájanként. Az idők változása azóta természetesen szükségessé tett bizonyos kisebb változtatásokat. De komolyabb jelentőségű változtatásnak a javaslata csak 20 évvel ezelőtt merült fel s ez is megfeneklett a londoni parlament ellenállásán. Az angliai anglikán egyház ugyanis — bár nemze- dékről-nemzcdékrc jobban érlelődik benne az államtól való elválasztásának a sziikségérzete —, mindezideig államegyház és felette — még az ilyen liturgiái kérdésekben is —- az uralkodó, illetve az annak jogkörét gyakorló parlament „felügyel“. így előállhat — és éppen ebben az esetben is előállott — az a helyzet, hogy az anglikán egyház ügyeinek az eldöntésére befolyást gyakorolnak olyanok is, akik nem is tartoznak hozzá, hiszen a parlamentben szavaznak ilyenkor nem-anglikán képviselők Is. A szóbanforgó esetben, a napirendre került reformjavaslat meghiúsításában, azt kell mondanunk: jó eredmény fakadt ebből a fonák helyzetből. A javaslat ugyanis arra irányult, hogy az anglikán egyházban felerősödött romanizáló törekvéseknek, az „angolkatolicizmusnak“ a kielégítése érdekében ismét helyet adjon olyan elemeknek is a liturgiában, amilyenektől a reformáció idején megtisztították az egyházi életet. Ez szerencsére így nem történt meg. Az anglikán „Imádságos Könyv“ máig is változatlanul a tiszta evangéliumi tanítás szellemét leheli. De sajnos, hozzá kell tennünk, csak papiroson van ez így. A valóságban az említett romanizáló törekvések továbbra is élnek és érvényesülnek is — illegitim módon. Vagyis hol elnézésből, hol meg egyenesen felsőbb támogatással sokhelyt nem tartják magukat a lelkészek az „Imádságos Könyvhöz“, hanem lazán értelmezik azt az ünnepélyesen vállalt kötelességüket, hogy attól semmiben nem térnek el. Kánforképző tanfolyam Egyetemes egyházunk a mindjobban jelentkező kántorhiányra való tekintettel, evangélikus kántorképzö tanfolyamot szervez Budapesten. Az erre a célra egybehívott megbeszélés megállapította a tíz hónapra tervezett tanfolyam tananyagát, megállapodott az előadók személyében, akik között találjuk Peskó Zoltán, Za- lánffy Aladár, Karvaly Viktor, Re- zessy László, Sulyok Imre, Gárdonyi Zoltán, Kapi-Krátik Jenő neveit. A tanfolyamra olyan evangélikus férfiak és nők jelentkezhetnek, akik némi zenei alapismerettel (zenei hallással, hangszerjátékkal, kottaismerettel) rendelkeznek. A tanfolyam tárgyai: vallástan, zongora, harmonium, orgona, solfege, egyházi népének, zeneelmélet, karvezetés. A tanfolyam elvégzői bizonyítványt kapnak, amely feljogosítja őket gyülekezeti kántori munkára. A tanfolyam helye és a növendékek lakása az Egyetemes Egyház, Üllői-út 24. sz. alatti Luther Márton Egyetemes Missziói Intézetében lesz. A tanfolyam költségeiről és a jelentkezési időről, valamint egyéb részletes tudnivalókról rövid időn belül újabb hírt adunk. Addig is kérjük a gyülekezeteket, ahonnan kántorképzésre alkalmas férfit vagy nőt küldeni akarnak a tanfolyamra, foglalkozzanak a kérdéssel és használják fel az alkalmat arra, hogy aránylag kevés költséggel gyülekezeti kántort biztosítsanak a maguk számára. Megjegyezzük, hogy miután mind a református egyház, mind az evangélikus egyház saját maga kívánja biztosítani kántorai kiképzését, az Országos Bethlen Gábor Szövetségnek tervbevett ilyen irányú munkája tárgytalanná vált. Istentiszteleti rend 1949 szeptember 4-én Deák-tér 4. d. e. 9. Deák-tér 4. d. e. 10. Deák-tér 4. d. e. 11. Deák-tér 4. d. u. 5. Fasor, d. e. fél 10. Fasor, d. e. 11. (úrv.) Fasor, d. u. 4. Dózsa Gy.-út 7. d. e. fél 10. Üllői-út 24, d. e. fél 10. Üllői-út 24. d. e. fél 11. Rákóczi-út 57. d. e. 10. (szlovák) Bécsikapu-tér, d. e. 9. Bécsikapu-tér, d. e. 11. Óbuda, d. e. 10. Óbuda, d. u. 4. Böszörményi-út 2/a. d. e. 9. Böszörményi-út 2/a. d. e. 11. Böszörményi-út 2/a. d. u. 6. (evang.) Fóti-út 22. d. e. 11. Főti-út 22. d. e. 12. (úrv.) Fóti-út 22. d. u. 4. Fóti-út 22. d. u. 5. Tomori-úti isk. d. e. 8. Zugló, d. e. 11 (úrv.) Zugló, d. .u. 4. Rákosfalva, d. e. fél 12. Thaly K.-út 28. d. e. fél 10. Thaly K.-út 28. d. e. 11, Kőbánza, d. e. fél 10. Kőbánya, d. u. 4. Simor-u. d. e. 11. Fébé Diák-ház, Báthory-u. d. e. 10. Vas-u. 2/c. prot. katonai d. e. 11. Gyülekezeti istentisztelet. Gyülekezeti istentisztelet. Gyülekezeti istentisztelet. Gyülekezeti istentisztelet. Pásztor Pál. Pásztor Pál. Pásztor Pál. Inotay Lehel. Gyülekezeti istentisztelet. Gyülekezeti istentisztelet. Sziládi Jenő dr. Sréter Ferenc. Sréter Ferenc. Dezséry László. Komjáthy Lajos. Danhauser László. Simonfai Ferenc. Ferenczy Zoltán, id. Rimár Jenő. id. Rimár Jenő. id. Rimár Jenő. Szeretetvendégség. id. Rimár Jenő. Scholz László. Ferenczy Zoltán. Ferenczy Zoltán. Halász Kálmán dr. Rezessy Zoltán dr. Majba Vilmos. Koren Emil. Bándi István. Zulauf Henrik. Esze Tamás dr. \/éfy<ze-te$ íif$<zaka Megszállt szovjet város a világháború első éveiben ... Zuhanó repülőgép villanó fénye hasít az éjszakába. A gépből három súlyosan sebesült szovjet katona körvonala tűnik elő. Egymást vonszolva nagy kínnal jutnak el egy közeli házhoz, ahol egy öreg ember segíti be őket a pincébe. Néhány perc múlva a ház előtt gépfegyveres német járőrök keresik a lezuhant szovjet pilótákat. Ezalatt a sebesülteket a pincében egy fiatal lány, Varja veszi gondozásba. Elsősegélynyújtás után sikerül a ház pad- lásán elrejteni őket. A németek állandóan razziáinak bujtatott katonák után, Varja élete kockáztatásával hordja a padlásra az élelmet. Kitartó áldozatkészsége és a katonák törhetetlen akaratereje minden nehézséget legyőz: a repülök felgyógyulnak és visszajutnak a frontra, hogy a szenvedések füzében megszázszoro- zott erővel harcoljanak népük felszabadításáért. Varja hősi történetét örökítette meg a „V ég z e t e s é j s zaka“ c. film. Rendezője Borisz Barnet, a film kifejező eszközeinek mesteri felhasználásával éri el azt a nagyfokú drámai feszültséget, mely mindvégig jellemzője a filmnek. Különleges beállítások, filmszerű ötletek, a képek egymásutánjának tökéletes ritmusa teszi teljessé a hatást. Borisz Barnet rendkívül színes életpálya után jutott el a filmrendezésig. Tizenhátéves korában kezdett művészettel foglalkozni, mint színházi díszletező munkás. Képzőművészeti Főiskolát végez, közben kitör a háború, Barnet szanitécnek vonul be. Leszerelése után az Állami Filmművészeti Főiskolára iratkozik be. Aktív sportember, a közönség boxmérkőzé- sek ringjéből is ismeri. Varja szerepét egy harmadéves filmiskolai növendék, Irina Rades e n k o alakítja, aki — magyar Szirtes Adómhoz hasonlóan — a film forgatása alatt sem hagyta abba tanulmányait. A „Végzetes éjszaka“ magyarra szinkronizálva kerül a közönWURM PÜSPÖK A NÉMET KERESZTYÉNSÉG FELELŐSSÉGÉRŐL Az Egyetemes Sajtószolgálat jelenti: Tutzingban az evangéliumi akadémia keretében tartott történészaon- gresszuson D. Wurm birodalmi püspök kijelentette, hogy „a német nép ma olyan emberhez hasonlít, aki rettenetes dührohamában súlyos sebeket ejtett a környezetén és önmagát is csaknem elpusztította“. Komolyan és szenvedélymentesen ke’l kikutatni ennek a romlásnak az okait, hogy megóvják a németséget újabb önpusztí- tástó! és visszanyerjék a világ bizalmát. Az egyház, sajnos, túlságosan is a politikai jobboldal befolyása alá került a múltban, anélkül, hogy legalább a maga részéről mérséke'ni és javítani igyekezett volna azt. így a nép a végzetes politikai türelmetlenség áldozatává lett és nem volt benne ellenállás a hitleri gonoszsággal szemben. Ezután Thomas Mann bírálatával foglalkozott a püspök, aki a nemzeti szocializmust Lutherre vezette vissza. Evangélikus Élet Az Országos Luther Szövetség Lapia Szerkesztésért lelet: Dezséry László szerkesztő Budapest. HL, Dévai Biró Mátyás-tér 1. Telelőn: 162—635. Főmunkatársak: Benezur László. Groó Gyula, dr. Gyimesy Károly, Koren Emil Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII., Üllői-út 24. Telelőn: 137—886. Felelős kiadó: Dr. Geteii Dezső Előfizetési árak: Negyedévre: 8 Ft Félévre: 16 Ft Egészévre: 32 Ft Postatakarékpénztári esekkszáma: 20.412. Evangélikus Élet, Budapest. Hirdetések árai milliméter soronként 2.50 forint Független nyomda N. V.. Bpest. EötvSs-u. II. Felelős: Földi Vilmos igazgató.
