Evangélikus Élet, 1949 (14. évfolyam, 1-51. szám)
1949-01-22 / 3. szám
XIV. évfolyam. 3. szám, 1949. január 22. Egyes szám ára 1 forint. \ AZ ORSZÁGOS LUTHER-SZOVETSEG LAPJA Húsz esztendő Irta Gaudy László Egyházunkban sok mindenről esik szó. A papi beszélgetések nagyobb része személyi hírverés anyaga. Soha még ennyire nem épült egyházi és gyülekezeti életünk személyi alapépítményekre, mint napjainkban. Sokan érzik azt, hogy ez nincs helyesen és nincs rendjén. Azt is érzik sokan, hogy ezen változtatni kell. Még többen remélik azt, hogy a közel jövőben ezen az élet kényszerítő erői változtatni is fognak. Ebben a nagy és örök egyházi beszélgetésben alig esik szó a húsz esztendőről. Arról a húsz évről, ameddig az állam vállalja az egyházak támogatását. Egy egyházi alkalmazott előtt sem kétséges az állam nagylelkűsége és nagyvonalúsága a húsz esztendő határidejének megállapításával. öreg papok, amikor a megegyezésnek ezt a mondatát olvasták: megnyugodva vallották a maguk közönye szerint: akkorra már én úgy sem élek. Fiatalok abban reménykedtek: az egyház örök, s majd az egyház felelősei megtalálják az egyház életlehetőségeinek megoldását. Mindez nagyjában rendben is van. De voltak és vannak közben lényegtelen intermezzók. Pl. a fővárosi vallástanító-lelkészek december elején technikai okok miatt nem kaphatták meg fizetéseiket. Az egyházközségeket készületlenül érte a késedelem s nem tudták kisegíteni a vallástanító-lelkészeket. Ez év január havában az állami fizetések és kongrua körül támadtak technikai nehézségek. Az illet- ményhivatal amíg kartotékozza a lelkészi adatokat, esetleg hetek telhetnek el s az éhes gyermekek nem értik meg azt, hogy miért soványabb, vagy elégtelen a táplálék, vagy miért talpalatlan a hideg télben a cipő. # Tudatosítani kell egyházunkban az önellátás, a megélhetés lehetőségeit minden egyházi alkalmazottal szemben. Az egyházközségi költségvetések ebben a hónapban készülnek gyülekezetszerte. Érzi minden egyházközségi gondnok, hogy az egyházi adóbevételek csökkenni fognak s ehhez a rideg valósághoz kell méretezni a költségvetést és a zárszámadást. Minden egyházközségben van némi túlméretezettség. Minden nagyobb egyházi alakulat intézményekben gondolkodik, amelyeknek fenntartására pénz kell s a régi alkalmazottaknak sincs meg a megfelelő és kifizetésre szükséges pénz. Papjaink' között remek gazdasági emberek vannak. Minden kerületből ismerünk több olyan lelkészt, akiknek pénzügyi szakértelmét a pénzügyminisztérium is felhasználhatná. Ezek az emberek parlagon hevernek. Nincs munkájuk. Segítségükre pedig az egyháznak ma nagyobb szüksége van, mint valaha is volt. Külföldi segélyeken ne ábrándozzon senki sem. Kaptunk eddig ilyen pénzeket, de egyházunknak nem ilyenfajta pénzből kell talpra És láték egy másik, erős ángyait az égből leszállani, a ki felhőbe vala öltözve és a fején szivárvány vala és az orcája olyan vala, mint a nap és a lábai mint a tűzoszlopok. És a kezében egy nyitott könyvecske vala és tévé a jobblábát a tengerre és a ballábát pedig a «földre. És kiálta nagy szóval, mint mikor az oroszlán ordít és mikor kiálta, megszólaltató a hét mennydörgés az ő szavait. És mikor a hét mennydörgés megszólaltatta az ő szavát, le akarván írni és az égből szózatot hallék, amely ezt mondja nékem: Pecsételd be, amiket a hét menny dörgés szóla és azokat meg ne írd. És az angyal, akit láték állani a tengeren és a földön, felemelé kezét az égre. És megesküvék arra, a ki örökkön örökké él, a ki teremtette az eget és a benne valókat és a földet és a benne valókat, a tengert és a benne valókat, hogy idő többé nem lészen. Hanem a hetedik angyal szavának napjaiban, amikor trombitálni kezd, akkor elvégeztetik az Istennek titka, a mint megmondotta az ő szolgáinak a prófétáknak. És a szózat, a melyet hallottam az égből, ismét szóla nékem és monda: Menj el és vedd el a nyitott könyvecskét, mely a tengeren és földön álló angyal kezében van. Elmenék azért az angyalhoz, mondván neki: Add nékem a könyvecskét. És monda nekem: Vedd el és edd meg és megkeseríti a te gyomrodat, de a te szádban édes lesz, mint a méz. Elvevém azért a könyvecskét az angyal kezéből és meg- evém azt és az én számban olyan édes vala, mint a méz, és mikor megettem azt, meg- keseredék gyomrom. És monda nékem: Ismét prófétálnod kell néked sok népek és nemzetek és nyelvek és királyok felől. állni és élni, hanem olyan gyülekezet — fenntartó hívek adózásából és adakozásából, akik velünk együtt élnek. Látja-e egyházunk már számos lelkészcsalád köznapi súlyos problémáját s meg van-e a készség a felelősekben arra, hogy azonnal és eredményesen segítségére siessen a reászorultaknak? Egyházunkban nagyobb csendre, több önfegyelemre, a legfontosabb célokra irányított figyelemnek kellene élni. Akikkel együtt élünk, azoknak gondjait viselni kell. Húsz év alatt rendezni kell az alkalmazottak problémáját s az öt évenként csökkenő államsegélyek helyett meg kell találni a fedezetet egyházi közpénzből. Meg kell találni az új 20 és 13% adónak megoldását. Vagy elvenni az egyház feje felől ezt a gondot, vagy megkeresni a megoldást hozzá. Sz’egény egyház voltunk. Még szegényebbek leszünk. Le tudja minden lelkész szállítani igényei! lakás, ellátás, kultúrigények tekintetében. Különösen akkor tudja ezt nyugodt lélekkel megtenni, ha tudja és látja azt, hogy egyházunk előrenéz legalább húsz esztendővel. Az evangélikus püspöki kar A Magyarországi Evangélikus Egyház püspökei nem óhajtanak más egyház belügyeibe beleszólni, sem más egyháznak az állammal való megegyezése kérdésében elfoglalt álláspontját bírálat tárgyává tenni, mégkevésbbé bíróság elölt levő ügyben előzetes véleményt nyilvánítani, tartván magukat /. Péter A, 15. parancsához, hogy „Ne legyen keresztyén ember más dolgába avatkozó“, s Róma 14'., 12. kijelentéséhez: „Mindenikünk maga ad számot az Istennék“, mégis úgy érezzük, hogy a Mindszenty József esztergomi érsek ügyében közzétett bizonyítékok olyan kérdéseket tártak fel, s olyan következményeket vonnak maguk után, amelyek reánk is vonatkoznak s amelyekben szavunkat hallatni nemcsak jogunk, hanem kötelességünk Is. Ezért örömmel értesültünk a magyar protestantizmus más felekezetű képviselőinek e tárgyban tett legutóbbi megnyilatkozásairól és ahhoz csatlakozva, mint a Magyarországi * határozata Evangélikus Egyház lelki vezetői, az igazság érdekéből önként kinyilatkoztatjuk, hogy Magyarországon az egyház lényegéből folyó lelki szolgálat végzésében a lelkészeket nem korlátozzák. Telt templomokban szabadon prédikálnak és gátlás nélkül szolgáltatják ki a szentségeket. Tehát csak tájékozatlanságnak vagy politikai elfogultságnak minősíthető az az eljárás, amelynek a spanyol vallásüldözésre nincs szava, Magyarországon pedig ok nélkül vallás- üldözést emleget. A magyar kormányzat minden egyházat egyformán és jelentősen támogat s az Evangélium hirdetésére minden egyháznak egyformán lehetőséget biztosít. Csak a politikai katolicizmusnak van összeütközése az állammal. Mindszenty József esztergomi érsek a politikai katolicizmus jellegzetes képviselője volt. Azt hisszük, hogy az övéhez_ha- sonló s az Evangélium mértéke szerint egyházinak nem nevezhető tevékenységeket minden kormányzat mindenütt tilalmazott volna. Viszont nagy számmal vannak hívei hazánkban a lelki katolicizmusnak is, püspöktől kezdve az alsópapságon keresztül az egyszerű egyháztagokig, ezek pedig az állammal való tisztességes megegyezést szorgalmazzák. Meggyőződésünk szerint Isten az egyházra nem a királyi korona gondját, hanem a lelkek üdvét bízta s a mi hivatásunk nem a minden magyarra, de főként minden protestánsra szomorú emlékű Habsburg-di- nasztia restaurációja, hanem az Evangélium szolgálata. Ennek pedig Magyarországon nincs akadálya. Erről különben minden hozzánk jövő tárgyilagos külföldi szemlélő is meggyőződést szerezhet. Budapest, 1949. január 18-án. Szabó József s. k. Túróczy Zoltán s. k. Dr. Vető Lajos s. k. püspökök, Benkóczy Dániel s. k. püspökhelyettbs. Felhívás a zsinati Egyházunk december 8-án megnyílt •zsinata tudvalévőén feladatul látja maga előtt az egyház jogi berendezkedésének a reformját. Több szakbizottságot küldött ki jelenlegi törvényeink felülvizsgálására és új törvények előkészítésére. E szakbizottságok már meg is kezdték munkájukat. Az I. számú szakbizottság azt kapta feladatul, hogy foglalkozzék az egyház szervezeti és kormányzati reformjával, illetőleg azokkal a rendelkezésekkel, amelyek jelenlegi egyházi törvénygyűjteményünkben a II., III. és IV. törvénycikk keretében találhatók. E szakbizottság elnöke körlevelet intézett a bizottság tagjaihoz és a többi szakbizottság elnökéhez, és javasolta benne, hogy milyen szempontok szerint fogjon í) bizottság a munkájához. E közben néhány tárgyi javaslatot is körvonalazott. A következő szempontokat javasolta: 1. a Magyar Köztársaság kormánya és a Magyarországi Evangélikus Egyház között létesült megállapodás szempontja, 2. egyházunk magyar köztársaságbeli jogállásának a szempontja, 3. a belső reformszükséglet szempontja. Az első szempont ismertetésében felsorolta azokat a szakaszokat, amelyekben az egyház iskoláiról, tanítóiról, tanárairól esik szó; rámutatott arra a tényre, hogy van egyházi iskolánk, és kifejezte azt a nézetét, hogy a felsorolt rendelkezések a belső reformszükséglet következtében is felülvizsgálatra szorultak. Ugyanezt a nézetet fűzi hozzá a körlevél a második szempont ismertetéséhez. A harmadiknak, a belső reformszükséglet szempontjának a fejtegetése helyett utalt a szakbizottság elnöke azokra a cikkekre, amelyek a múlt évben a Lelkipásztorkörlevelekben jelentek meg tőle. A jelenlegi törvénycikkeknek és az Egyházi Alkotmány maradványának a foltozgatása helyett javasolta a teljes törvényreformot. Az első hat törvénycikk tárgyául ezt javasolta: 1. a Magyarországi Evangélikus Egyház általában, 2. az egyházi szolgálat, 3. az egyház tagjai és közösségei (közösségen a körlevél nyilván azt érti, 'amit a magyar „gyülekezet“ szó eredetileg jelent, tehát nem a szervezett egyházközséget, hanem a valóban együtt levő és az igével meg szentségekkel valóban élő gyülekezetét, pl. istentiszteleti, úrvacsorái, temető, vasárnapi iskolai, házi gyülekezetét), 4. az egyház szervezete, 5. az egyház kormányzata, 6. az egyházi törvény- hozás. A körlevél utal még arra, hogy az egyház szervezetének az újrarendezésénél sort keríthet majd a zsinat az egyházkerületek arányosílásá- nak a kérdésére. Az egyház kormányzata tekintetében pedig mindjárt javasolja, hogy a legfelsőbb önkormányzati testület ne egyházegyetemnek neveztessék majd, hanem országos egyházhak, és ennek is legyen kettős az elnöksége, legyen tehát országos püspök és országos felügyelő, ezek az egyházkerületi püspökök és felügyelők közül választassanak, az egyházközségek szavazatával, 6 évre, egymásután legfeljebb kétszer legyenek választhatók. A körlevél határidőre kéri az illetékesek hozzászólását, és így biztosítva van, hogy február elején már belefoghat a szakbizottság a törvény- javaslatok részletes kidolgozásába. Dr. Sólyom Jenő / ) /
