Evangélikus Élet - Baciu, 1942 (7. évfolyam, 1-15. szám)
1942-05-01 / 5. szám
Autorlzat de Ministerial de Interne sub^No. 14.850 Anul'1936 Szerkesztőség és kiadóhivatal: A Romániai zsinatpresbyteri ág. hitv. ev. magyar egyház lapja Évi előfizetési dij 100 Lei Baciii, jud. Brasov. Szerkeszti: OILLICH FÜLÖP. - Felelős kiadó: MÁTYÁS BÉLA Külföldön 4 Pengő Munka, mit megáld az Isten. Aki lopott, többé ne lopjon, hanem inkább munkálkodjék, hogy legyen mit adnia a szükölködöknek. Efezeus 4,28 Isten nagyon komolyan veszi a munkát. Nem tűri, hogy valaki dologtalanul, léhán éljen. De azt sem tűri, hogy önző módon csak saját magunkért munkálkodjunk. Munkámnak kettős célja van: dolgozni, hogy fenntarthassam a családomat és dolgozni, hogy legyen mit adnom a szegényeknek. Vess számot magaddal, hogy munkádnál menynyire érvényesült ez a második szempont: juttatni munkánk gyümölcséből a szükölködöknek. Mennyire jutott belőle azoknak, akik nem bírták megkeresni a maguk kenyerét, vagy azoknak, akiknek nincsen kenyérkeresőjük ? Isten ezekre is visel gondot. Kiadta az ő részüket is, amikor neked adott. Nem csodálkoztál te egyszer sem azon és nem tűnt fel neked, hogy Isten milyen nagyon megáldotta munkádat 1 Jobban, mint vártad volna. Megőrzött minden kártól. A mások termése elpusztult, a tiéd megmaradt. Isten nem engedte, hogy munkád és verejtéked eredménye elvesszen. Mig mások hiába dolgoztak egy éven át, te örömmel takaríthattad be fáradságod gyümölcsét. Most érted ugy-e, hogy miért volt ez. Nem azért, mert te különb voltál, mint a többiek, és jobban megérdemelted, hogy Isten megáldja munkádat. Nem. Egyszerűen csak azért, mert Isten neked adta át az özvegyeknek és az árváknak a részét is. Vájjon te kiadtad-e nekik az ő részüket ? Vájjon nem tartottad meg magadnak azt is ? Nem csak hitvány morzsákat juttattál jótékony célra, testvéreid nyomorúságának enyhítésére, hogy azzal kitöröld az Isten szemét ? Csakhogy Istent nem lehet megcsalni. Isten Jól tudja, hogy kinek mit adott és mennyit adott. És azt is jól tudja, hogy ki cselekedett az ő parancsa szerint és ki nem. Azt hiszed, hogy sokáig nálad hagyja, amit a szükölkö- dőktől ellopjál? Bizony nem! Elveszi egy szempillantásban. És elveszi vele együtt a tövbit is, mert arra sem voltál érdemes. Tolvaj és csaló voltál I Az Istent akartad megcsalni s a nyomorultakat loptad megl Ezt nem tűri Isten! Ezért bosszút áll! Látod, ezért maradt el eddig az áldás a munkádnál. Hogy'kínlódsz és semmire se mész. Számításaidból már eleve kihagytad a szükölködőket. Azzal az eltökélt szándékkal fogtál a munkához, hogy az ő részüket is magadnak tartod meg. Isten ismeri a szivek indulatját s azt tette, hogy hiába fáradtál. Nem engedte, hogy tolvaj és csaló légy s még nagyobb bűnöd legyen. Megrendítő tanítása ez az Istennek. Fogadd meg nagyon komolyan. Többé ne lopj! Ne lopd meg a szükölködőket. Add ki nekik mindég becsületesen a részüket úgy, ahogy azt Isten kimérte, sőt még azon felül is! Most megindul a munka szerte az országban. Fogjatok hozzá ezzel a fohászkodással : Uram, áld meg kezeim munkáját, hogy legyen mit adnom a szűkölködnek. Ámen. —dns— A munka zsoltára Május elseje a munka ünnepe. A sok között kell ilyen is, amikor Istennek azért adunk hálát, hogy dolgozhatunk. Jótétemény az, hogy dolgozhatom. Jelenti, hogy Isten egészséges tagokat és erőt adott, mert csak az egészséges, ép ember tud dolgozni. Jaj annak, aki már nem tud dől gozni. Nem . tudok nagyobb csapást elképzelni, mint betegnek lenni akkor, amikor rengeteg a munkád. A munka égetően sürgős, itt az aratás, vagy a hordás ideje. Egy percig sem lehet várni vele. Mindenki talpon van, minden munkáskézre szükség van és te kénytelen vagy az ágyban feküdni, mert levert a gonosz betegség. Ilyenkor tüzes pokol az ágy és százszoros kint jelent a betegség. Ilyenkor tudod csak igazán, milyen áldásos a munka és milyen boldog, aki egészséges és tud dolgozni. ' ■■'7T~ - ** Ezt köszönjük meg a munka ünnepén. Az áldást, amit a munka az életünkben jelent. Mert az Isten megáldani akart vele, és nem megverni, Széppé akarta tenni az életet általa. Célt és tartalmat adott az életünknek. Adta a munkát, hogy örülni tudj az ünnepnapnak. Adta a fáradságot, hogy édes legyen a pihenés. Adta az elfoglaltságot, hogy szabadulj gyötrő gondolataidtól. Adta a kötelességek ezerféle faját, hogy a nyomo" ruságodat legyen mibe beletemetni. A nagy feladatok felemelik és nagy- gyá teszik az embert. A sok elfoglaltság nem enged sem tétlen búslakodni és emésztődni, sem pedig léháskodni és rosszá lenni. Az Isten a munkában vigasztalást, orvosságot, gyógyirt, támaszt és erőt adott az embernek, ami tartja az életét, mint az erős betoncölöp és nem engedi eldőlni. Ezt jelenti a munka. És ez mind nagy áldás. Az Isten adta, legyen áldott érte! És legyenek áldottak, akik ennek az istenakarta, szent munkának a hős katonái. A munka ünnepén rájuk is gondolunk és megáldjuk őket. Mindegyiket külön-külön, aki a maga verejtékével hozzájárult annak a gyönyörűséges, nagy dómnak a felépítéséhez, amit emberi kultúrának nevezünk. Mennyi kéz együttes, testvéri munkája emelte azt abba a magasságba, ahol ma áll. Közte volt a szántó-vető ember kérges keze, a bányamunkás feszitő vasa, az olvasztó kohók elviselhetetlen hősége, et mérnökök végeláthatatlan számoszlopai, a tudósok teremtő, nagy gondolatai, költők délibábos álma, művészek ihletett alkotásai... minden, minden, amit az Úristen olyan pazar kézzel szétszórt a lelkekben. Mindegyik elhozta a maga külön ajándékát ehhez a dómhoz. Az egyik nem több, mint a másik. Mindegyik áldott és szent. Mert mindegyik munka volt és a munka szent. Az eszköz sokféle, mellyel végezzük és sokféle a tér, ahol fotyik, de a munka mind egy: szolgálat és engedelmesség az egyetlen urnák: az Istennek, aki maga is szüntelen és megállás nélkül munkálkodik. Különbség csak egyben van: a hűségben, hogy ki milyen oda- adással végzi a munkáját. De a hü munkásokban nincs különbség. Azok mind egyformák. Istennek egyformán kedves és megbecsült gyermekei. A munka e szent ünnepén lehull minden gát, minden válaszfal, mely ember és ember közé emelkedett. Nincs ur és paraszt, nincs megvetett és lenézett, csak dolgozó testvér van. Csak egy nagy, szent munkaközösség van, ahol egyik kéz a másikat kiegészíti és segíti, ahol az egyik nem lehet el a másik nélkül, ahol minden egy közös, nagy cél felé tör: széppé tenni az életet és boldoggá az embert. Áldjad az Istent, hogy ebbe a munkaközösségbe téged is beállított valahová és öleld a szivedre kikkel együtt dolgozol és társuk lehetsz egy ideig. — dns —
