Evangélikus Élet - Baciu, 1939 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1939-08-27 / 17-18. szám

8. EVANGÉLIKUS élet 1939. Augusztus 27 Az erdélyi román és szász szövetkezeti mozgalmak. A román szövetkezeti mozgalmak beinditója Visarion Roman Rä$inar-i tanító. Ő a szász szövetkezeti intézmények tanulmá­nyozása után 187-ben megalakítja az első román hitelszövetkezetet Rá§inar községben, „Societate de Pästrare $i Imprumut“ név alatt. Azonban a tulajdonképeni szövetkezeti munka csak akkor indul meg, mikor az ASTRA (Asociatia pentru Literatura §i Cultura Po- porului Román) ötven ezer koronát kap a szövetkezeti propagan­da és a szövetkezeti szervezetek megalakítására. Ezt a pénzössze­get a lehető legjobban feltudják használni. Szakértőket küldenek Ó-romániába, Magyarországra és Bukovinába, hogy az ottani szö­vetkezeti életet tanulmányozzák és ezt minél eredményesebben fel is használhassák. A külföldön való tanulmányozások nem járnak eredménytelenül. Az Ó-romániai szövetkezeti mozgalom rövid időn belül erősen fellendül és közvetlen a világháború kitörése előtt már kétszáz új szövetkezet alakítás van előkészítve. Ha összeha­sonlítjuk Erdélyben a három nemzet szövetkezeteinek számát, azt látjuk, hogy a lakósághoz viszonyítva jóval kevesebb a román szö­vetkezetek száma a szász vagy a magyar szövetkezetek számánál. A világháború után a román állam nagy segítséget nyújt saját szö­vetkezeteinek. Évről-évre fokozatosan nő a fiókok száma és ezzel együtt a betét, a tőke és a tiszta haszon. 1929-ben már a tőke eléri az 55,984,377 lejt, a tiszta haszon pedig 10,768,890 lejt. Erdélyben a román szövetkezeti mozgalom megindulása előtt a szász szövetkezeti mozgalom kezd megalakulni. Ahogyan a ro­mánok Bukovinába és Magyarországra küldenek szakértőket e mozgalom tanulmányozására, úgy a szászok a Németbirodalomból kapnak indításokat a szövetkezetek megalakításához. Németbiro­dalmi hatásra már az 1850-es években megalakul az első hitel- szövetkezet Besztercén. Dr. Karl Wolf az erdélyi németség kiváló politikusa vissza vonul politikai pályájáról és az azutáni életét a szászság gazdasági életének megszervezésére fordítja. Minden ere­jével azon dolgozik, hogy a szász szövetkezeteket felállítsa és ez által a szász nemzeti vagyont a szász földet megvédje. Egymás­után harminckét hitelszövetkezetet létesítenek Karl Wolf kezdemé­nyezésére. Ezek a szászhitelszövetkezetek felbecsülhetetlen szolgála­tot tettek a szász népnek. Elsősorban is a szövetkezeti tagoknak kölcsönök nyújtásával megakadályozták azt, hogy ingatlanaikat el­adhassák, hogy a szász föld ne jusson idegen kezekbe. Vagy pe­dig ha éppen kölcsönöket nem folyósítottak, akkor a szövetkezet maga vásárolta meg a szász földeket nehogy az ismét idegen va­gyonként szerepeljen. Amilyen nagy eredménnyel jártak a hitelszövetkezetek a szász­ság életében, annyira kevésbbé lendült fel a fogyasztási szövet­kezetek elterjedése. Azt mondhatni, hogy a fogyasztási szövetkezet egyáltalán nem érdekelte a szászságot. A szász kereskedelem any- nyira fejlett volt minden időben, hogy a fogyasztási szövetkezetek alakítására nem is volt olyan lényeges szükség. Amint láttuk a szövetkezeti mozgalmak úgy a román, vagy a magyar vagy a szász részen óriási hatást gyakorolnak együttesen magára az erdélyi gazdasági életre, és külön-külön pedig a saját nemzeti életükre. Ez különösképen a szászságnál észlelhető. Az állam, hogy a szövetkezetek gazdasági önállóságát korlá­tozza meghozta az 1938. júniusi törvényrendeletet, amelynek értel­mében a szövetkezetek az állam irányítása alá kerülnek. Némi változtatásokat hajlandó ezen törvénycikken végezni, de a jelen ~ kisebbségi szövetkezeti mozgalom jövője Erdélyben még nyitott ke. is. Nekünk pedig meg kell értenünk fontosságát és fel kell karolnum. ' érdést, mert gazdasági életünk erős alapot nyer általa. 1ÓNÁS LÁSZLÓ. Beszéljünk róla. Az egyezség 3. pontjában a református püspökség kötelezi magát, hogy az evangélikus egyház tanítói képesítéssel biró kán­torát az iskolánál tanítóként alkalmazza. Ez az egyetlen pont. ami a püspökség közvetlen hatáskörébe tartozik, amit a püspökség maradék nélkül meg is tett; azonban a református lelkész úr min­den rendelkezésére álló eszközzel megpróbálta ezt is elbuktatni. Damoklesi kardként tartja kezében, amellyel évről-évre kényszerit 10 000 lei lefizetésének eleget tenni, még akkor is, ha a ref. egy­ház a többi pontok egyikét sem tartja be, mert a fizetés megta­gadása egy tanító ember existenciájába kerül. Biztosítja az egyezségi okirat 10 éven keresztül az iskolai díszteremnek, valamint egy iskolai teremnek tanítás idején kívüli használatát. A díszteremnek kultur célra lörtérő használatáért, a karbantartási illetéken kívül külön 500 lej esetenkinti illeték fize­tését igénylik egyházunktól, holott az egyezség kimondja a díjtalan használatot. Hogy pedig bemehetünk-e pl. konfirmándusainkkal az teljesen az iskola igazgató úr kegyétől függ, aki kijelentette, hogy őt az egyezség nem kötelezi. Talán nem érdektelen megemlítenünk azt sem, hogy az evangélikus hittanórák számára nem jut más helyiség, mint a w. c. cementes folyósója, mig pl a szép tágas tanítói szoba üresen áll. De talán ne merüljünk el ilyen részletek tárgyalásába, bár különösen télnek idején- úgy a gyermekek, mint a hitoktató egészségét veszélyezteti, hanem vessünk egy pillantást arra a méltányos elbánásra, amivel minden előzetes értesítés nélkül — városszerte köz megbotránkozásra — kilakoltattak a lelkészi hivatal céljára nyújtott helyiségből, oly módon, ami még a polgári törvények előtt is tiltott erőszak u. i. éjnek idején egyszerűen ki­hordották bútorainkat. Bár ez a kérdés nem foglaltatik az egyez­ségi okiratban, de az egyeség 5. pontja tételesen megállapítja azt a szellemet ahogyan létrejött, hogy t. i. „a református egyházke­rület az önálló egyházközséggé szervezkedő bukaresti evangélikus egyházközségnek, a kezdet nehézségeiben akar magyar hittestvéri segítséget nyújtani“. Bizonyosak vagyunk felőle, hogy ezt a Fő­tisztelet ü és Méltóságos Igazgató tanács meg is tenné, sőt ily ér­telemben rendeleteket is adott ki, azonban helyi potentátjai akar­ják prestizsüket őrizni főhatóságukkal szemben s úgylátszik mód­jukban is áll, mert megtorlás nélkül készíthetik pillanatnyi anyagi érdekek hajszolásáért a testvér gyűlölet melegágyát, amelyből évti­zedes testvérharc minden veszedelme reánk zúdulhat. A két egyházkerület által létrehozott egyezség azokat a mi­nimális jogokat nyújtja számunkra, amelyeket évszázados közös egyházépités után elnyerhettünk, de amiből semmi köiülmyek kö­zött nem engedhetünk. Ha pedig semmi hatalom nem tud az egyezségnek érvényt szerezni és kimondaná a két egyházkerület annak semmségét, akkor a természetes következményekért — ami semmi körülmények között nem volna kívánatos — magára kell vállaljon Nagy Sándor lelkész úr minden felelősséget. SEXTY ZOLTÁN. ez SZERKESZTŐI ÜZENETEK. =□ Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjek, hogy szíveskedjenek hát­ralékaikat rendezni. Lapunk csak úgy teljesítheti zavar nélkül hivatását, ha előfizetőink is becsületesen teljesitik előfizetői kötelességüket. A lelkészi hivatalokat, ahonnan évi beszámolókat és templomuk képét kértük, arra kérjük, hogy sürgősen küldjék be ezeket szerkesztőségünk címére. Ugyancsak már most ikérjük a lelkészi hivatalokat, hogy küldjék be esetleges kívánságaikat a jövő esztendőre szóló naptárunkra vonatkozóan. P. L.-né Kézdivásárhely. Hátráléka 1938-ra 60 lej, folyó esztendőre 60 lej, tehát összesen 120 lej. CKNZUBAT. Inscris la Tribunalul Brayov lub Nr. 1083/1938. Tip. (’„áNTAL'.BxBfov, Cílta Victoriei 36.

Next

/
Oldalképek
Tartalom