Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1941-1949
1941
Miért nem tudunk nagyot alkotni? Miért maradunk adósai korunknak azokkal az intézményekkel, melyek nélkül egyházunk koronátlan cserfaként áll a neki használatba átadott földdarabon? Mert nem engedjük Isten lelkét munkálkodni magunkban s nem engedjük, hogy partikuláris és külső keretmunka felett Isten akaratát érvényesítsük. 3. Egyházunk közszelleme kiépítetlen. Minden önmagában lelket rejtő közösségnek van közszelleme, aminthogy az egy célért dolgozóknak s egymásra utáltaknak mindig van közszellemük. Belső lelki egység- és céltudatnélküliségre mutat, ha valamely közösségnek nincsen közszelleme. Az egyházi közszellem feladata többféle. Őrálló tisztet tölt be. Védelmezi az egyház külső és belső birtokállományát. Irányító hatást gyakorol az emberek felfogására és életszemléletére. Bírói funkciót végez, ítélőszék elé állítja az embereket, kijelentéseiket, állásfoglalásukat, cselekedeteiket, ítélkezik felettük, sőt ítéletét végre is hajtja. Egyházunknak olyan egészséges közszellemre van szüksége, mely nem engedi megtéveszteni magát a társadalom emberértékelésével, nem tagadia meg az igazságot anyagi előnyökért, nem hódol be egyházi szempontból értéktelen embereknek és törekvéseknek pillanatnyi kedvezésekért, hanem mer megállni a hívő egyház igazsága és követelése mellett. Az egyházi közszellem hiányossága és kiépítetlensége mindig gvengeséget jelent, de ez a gyengeség történelmi válságok közepette vészthozó szerencsétlenséggé válik. Azért jó dolgot cselekszik egyházunk, ha különböző eszközök igénybevételével, tervszerű munkával kiépíti s egészséges tartalommal megtölti egyházi közszellemét. 4. Egyházunk nagy hiányosságát látjuk az evangélikus tudományos munkálkodás megszegényedésében. A reformáció első századaiban élen haladjunk, pompás fegyverzettel és elszánt tusával biztosítottuk szellemi küzdelmeink győzelmét. A nemzeti művelődés tényezői voltunk nemcsak a nemzeti kultúra előrevitele, hanem annak evangélikus szellemmel megtöltése által is. Ma a nemzeti kultúrát legközelebbről érintő irodalomban, történettudományban megerőtlenedett az evangélikus szellem. Mintha nem találnának helyet küzdő munkásai s erővesztettek lennének igazságban született szempontjai. A szorosan vett egyházi téren külön is érezzük ennek a szegényedésnek káros következményeit. Őseink történelmet csináltak, mi meg annak megírására, forrásaik felkutatására és kiadására is erőtlenek vagyunk. Magyar Prot. Irodalmi Társaságunk hasztalan hívja támogatásra az ország protestáns embereit, hiányzik az érdeklődés, áldozatkészség, a felelősségérzet. Evangélikus vonalon — leszámítva néhány nagyon tiszteletreméltó egyházi alkotást, — ugyanez a helyzet. Evangélikus célkitűzést mutat a jogtudomány művelésében a miskolci jovakadémia kiadványainak sorozata, mely a jogtudomány evangélikus vonatkozású problémáinak fejtegetését teszi lehetővé. Nem ismerjük a vállalkozás anyagi erőit és nehézségeit, de tiszteletreméltónak tartjuk szí-