Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1941-1949
1941
A tagsági díjakról örömmel jelenti a péntáros, hogy azok minden egyházmegyétől befolytak és így hátralék nincs. A közgyűlés köszönettel veszi tudomásul az egyesület pénztárosának számadását, valamint a beterjesztett jelentést és neki a felmentést a szokásos fenntartás mellett megadja. 7. Elnök jelentést tesz a múlt évben kiírt Vade-mecum pályázat eredményéről. Összesen három pályázat érkezett be. A közgyűlés úgy határoz, hogy a beérkezett munkák közül egyiket sem nyomatja ki, a díjat sem osztja fel, hanem csúpán a legjobb munkát részesíti 50 P jutalomban. A jeligés levél felbontása után megállapítja a közgyűlés, hogy a megjutalmazott munka Kiss Samu lelkész műve. 8. A becsületszéki elnökre beadott szavazatok felbontására kiküldött bizottság megteszi jelentését. A közgyűlés úgy határoz, hogy új szavazást rendel el. Az újabb határidő a szavazatok beadására november 30-a legyen. Kiküldi egyúttal Szabó József és Lukács István lelkészeket azzal a megbízással, hogy a szavazatokat bontsák fel az egyesület ügyvezető alelnökének jelenlétében és az eredményt hozzák nyilvánosságra, hogy szükség esetén ne legyen akadálya a becsületszék összehívásának. 9. Minthogy közben D. Kapi Béla püspök és dr. Mesterházy Ernő egyházkerületi felügyelő megjelentek a teremben, elnök megszakítva a tárgyalást, üdvözli a vendégeket és az egyházkerület lelkészi kara nevében köszönti püspök urat szolgálatának 25. évfordulója alkalmából, Istentől kér erőt további működéséhez is. Püspök úr a köszöntésre válaszolva örömének ad kifejezést, hogy ha csak pár percre is megjelenhetett egyházkerületének lelkészei körében. Megjelenése bizonyságtétel akar lenni a munkaközösségről és a szolgálat egységéről. Köszöni a megemlékezést negyedszázados püspöki szolgálatáról. 25 év alatt, súlyos viszonyok között sokszor megtapasztalta, mit jelent az Ür ígérete: „Elég neked az én kegyelmem!“ Örömmel tesz bizonyságot arról, hogy amidőn sokszor látható, máskor láthatatlan kereszttel a vállán haladt előre, a lelkészi gárda mindig ott volt mellette, nem kényszerből, hanem meggyőződéssel, megértette lelki elgondolásait, egyek voltak vele a bizalom és szeretet közösségében. Ezt kéri tőlük továbbra is. Tételezzék fel róla mindig, hogy soha mást, mint jót nem akar s másra nem törekszik, mint hogy életét és erejét szolgálattá tegye anyaszentegyháza javára. Kéri, legyenek továbbra is egyek vele a szolgálatban és hűségben, míg Isten akarja és parancsolja. 10. Ezután a közgyűlés meghallgatja Németh Károly elnök elnöki megnyitóját, melyben mindenek előtt megemlékezik hálás örömmel arról, hogy
