Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1941-1949
1941
Isten újabb elszakított területek visszatérését engedte meg. Amilyen fájó ' az, hogy Kácsfalu a visszacsatolást megtagadta, annyira örülünk annak a fenntartás nélküli csatlakozásnak, melyet a többi gyülekezetek részéről tapasztalt egyházkerületünk. Testvéri, szolgatársi szeretettel köszönti e gyűlésen is a visszatért testvéreket. Kéri Istent, találják meleg otthonukat visszanyert hazájukban, egyházukban. Rámutat egyházunk nehéz helyzetére a lelkész-utánpótlás terén. A teológiai fakultás hallgatói számának csökkenésénél sok körülményre lehet mint okra rámutatni. Ezek között van a segédlelkészek, missziói lelkészek és más lelkészek nehéz helyzete, az előrehaladás lehetetlensége más pályákkal szemben, a munka jutalmának sokszor csekély volta. De egyedül ezekre az okokra visszavezetni mindent, tévedés volna. Ifjúságunkból most sem halt ki az áldozatkészség, tud lemondani, tűrni, szenvedni, ha az ilyen életben feismeri egy magasabb ügynek szolgálatát. Ha a mi evangélikus tanintézeteinkben felnevelkedő ifjúság meglátná a lelkészi szolgálatban is egy nagy, szent ügy szolgálatát, akadnának, akik erre vállalkoznának. Meg kell ezért vizsgálnunk egyházunk berendezését, lelkészi karunk életét, vájjon egyházunk szolgálata, lelkészi karunk élete olyan-e, hogy meglássa ifjúságunk: ha életét egy nagy ügyért akarja odaáldozni, akkor nem talál erre méltóbbat, mint a lelkészi szolgálatot. Meg kell állapítanunk, szigorú önvizsgálattal, hogy az evangélikus lelkész sokszor nem a Krisztus ügyéért minden áldozatra kész katona, mint inkább az áldozatoktól félő nyárspolgár benyomását kelti. A mai ifjúság is keresi az eszményeket, példaképeket. Ha a faj, nép, társadalom szolgálat tud elébe eszményeket állítani, de nem találja meg az eszmények szolgálatát a lelkész életében, akkor ne csodálkozzunk, ha éppen a legkülönbek másfelé mennek. Midőn az egész világ forrong, nem maradhatunk mi tespedésben. Meg kell újulnunk, hivatásunkat komolyabban vennünk még az aránylag kisebb jelentőségűnek tetsző kötelességek teljesítésénél is, mint pl. egy gyűlésen való pontos megjelenés stb. A lutheri teológia félúton megállt. A hit által való megigazulást el keli fogadnunk és hangoztatnunk kell, de a világ látni is akarja a megigazult embereket. A lelkész kell, hogy mutassa a keresztyén élet teljességét a világban. Nem elég a dogmahűség, hanem a hit által mozgatott élet legyen a fő. A közgyűlés mély megilletődéssel hallgatta elnökének megrendítő beszámolóját. 11. Elnök ismerteti ezután a beérkezett értekezések főbb gondolatait s felveti a kérdést, nem kívánja-e a közgyűlés a beküldött előadások közül egyeseknek meghallgatását. A közgyűlés, bár a legnagyobb örömmel szentelne időt az előadások meghallgatásának, kénytelen úgy határozni, hogy a be-
