Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1941-1949

1949

75

s ha talán sokszor nem is gondoltak rá, egymás ereje, munkája és eredménye által erősítette és építette őket. Mert olyan volt ez a két egyház, mint egy fának, az evangélium fájának két hatalmas ága, amelyek nem szakadtak ej a törzstől _s amelyek ugyanazon a gyökéren keresztül ugyanazzal az evangéliummal táplálkoztak és táplálták tagjaikat is

állandóan. . . , . .... .

Evangéliumi egyházaink ugyanez előtt a feladat előtt állnak ma is. A háború pusztításai következtében egyházunk tagjai is meggyengültek a hitben s az örökkévaló dolgok iránt vágyakozó tömegek az igének még erőteljesebb hirdetését, az egyháznak még hatalmasabb bizonyságtételét várják. Óriási ébredési lehetőség előtt állunk s egyházainknak újra az a feladata, ami a reformációban is feladata volt, hogy tisztán és elegyítetlenül vigye oda, hirdesse népünknek a tiszta evangéliumot. Felelősségteljes feladat, mert ha ezt a drága alkalmat nem tudjuk felhasználni Isten segítségével — arra, hogy Isten után s a Krisztus váltsága után vágyakozó magyar népünket az ébredés útjára elsegítse, akkor súlyos kötelességmulasztást követünk el a mi Urunk akaratával és népünk magasabb szükségleteivel és lelki érdekeivel szemben s így valamikor még súlyosan elítél bennünket Isten is s a történelem is.

Nagy örömmel tölt el bennünket az a tény, hogy Egyházkerületi Felügyelő Ür személyében olyan egyéniséget üdvözölhetünk, aki nemcsak ismeri népünknek azt a nagy lelki szomjúságát, hanem az ébredés és ébresztés munkájában szívesen vállal minden szolgálatot is. Nagy örömet jelent számunkra is, hogy a testvér evangélikus egyházkerület felügyelői tisztségében olyan férfiú áll, aki a pápai református gimnáziumban végzett tanulmányai alapján olyan közel van hozzánk s aki prófétai lélekkel kötelezte el magát az evangélium és az anyaszentegyház szolgálatára. Amikor életére, magasztos hivatásának teljesítésére és minden munkájára Isten gazdag áldását kérjük, Pá lapostol szavaival köszöntjük szeretettel: „kövessed az igazságot, az istenfélelmet, a hitet, a szeretetet, a békességes tűrést, a szelídséget.

Harcold meg a hitnek szép harcát, nyerd el az örök életet, amelyre hívattattá! és szép vallástétellel vallást tettél sok bizonyság előtt.

Hogy tartsd meg a parancsolatot mocsoktalanul, feddhetetlenül a mi Urunk Jézus Krisztus megjelenéséig,

Kié egyedül a halhatatlanság, aki hozzáférhetetlen világosságban lakozik; akit az emberek közül senki nem látott, sem nem láthat; akinek tisztesség és örökkévaló hatalom. Amen.“

Dr. Vélsz Aladár válasza:

Bennem él a testvér református egyházzal va|ó közös munkálkodásnak érzése és valóban át vagyok hatva attól, őszinte vallást kell tennem arról, hogy engemet a testvér református egyházhoz nemcsak az fűz, hogy a pápai kollégiumnak voltam növendéke, hanem félig reformátusnak is érzem magam, mert édesanyám is református, aki először tanított engem a vallásos hitre. Krisztusra. Ezenkívül azt sem fele item el sohasem, hogy Czeglédy nagvtiszteletű úr volt az, aki előttem tulajdonképpen kiábrázolta Krisztust. Az ő prófétai igehirdetései nyomán jöttem rá arra, hogy nekem egvediil Krisztust kell követnem akivel az 1920-as években együtt tartottunk a budai barakkokban bibliaórákat. Ezek a tények örökre összekötöztek a testvér református egyházzal. Ügy érzem, működésem csak akkor lesz telies, ha abban nemcsak az evangélikus egyház, hanem a református egyház is örömét fogja találni.

A kormány és a vallás- és közoktatásügyi minisztérium képviseletében dr. Gyalog Dezső miniszteri tanácsos mond üdvözlő beszédet:

A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr egyéb hivatalos elfoglaltsága miatt, sajnálatára. nem vehet részt ezen az ünnepségen, ezért engem bízott meg azzal, hoerv őszinte jókívánságait és szívélves köszöntését tolmácsol iám Egyházkerületi Fe'ügvelő Urnák és a Dunántúli Egyházkerületnek abból az alkalomból, hogy új világi vezetőt iktat be magas tisztségébe.

Ep-vbázkerü'eti Felügyelő Ür székfoglaló beszédében, az egyház életében ielentős célok elérését tűzte ki maga elé és komoly feladatok elvégzését vállalta magára. Az egvház keretében, az eddiginél is szélesebb területen, fogia népünket szolgálni s ez a szolgálat míndenkénoen méltó arra. hogy egv férfi rátegve é'etét és vállalia a vele iáró terheket és fele'ősséget is. Mert fele'ős munka a vezetés az állam és az egvház életében egyaránt. Az államban az egyház ielenti a legnagyobb lelki közösséget, ezért nem közömbös az állam szemnont iából, hogy ennek a közösségnek mik a cél iái, tervei, eszközei s hogy ezek össz.eegyeztethetők-e az állam által megfogalmazott s az állam által védelmezett közérdekkel.

Kormányzatunk a közelmúltban több egyházzal kötött egyezményt. Ezek a megegyezések bizonyságul szolgálnak arra, hogy a vallási célok közös nevezőre hozhatók az állam céljaival. A magyar államrendszer nem tör az egyház ellen, mégha világnézetileg más elvi alapokon áll is. Nincsen pőre az egvházzal és az egyházzal nem is lesz pőre. Az állam ma is jelentős összegeket juttat vallási célok támogatására és egyházak java-