Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1941-1949

1949

76

dalmazására és ez is bizonyítéka annak, hogy megértéssel és jóindulattal van az egyház iránt.

Igaz ugyan, hogy ez az anyagi támogatás, a megkötött egyezmények értelmében öt évenként csökkenni fog, és húsz év múlva meg fog szűnni.

Vannak, akiket ez súlyos aggodalommal tölt el. Pedig a néppel együtt érző, a nép javáért dolgozó és az evangélium szociális tartalmát is megértő papokat nem kell félteni. Lelkész és gyülekezet közötti eleven kapcsolat kifejleszti a kölcsönös felelősségérzetet, ahol pedig ez megvan, ott biztosítva van az egyház élete. A megtapasztalt önzetlen fáradozást megbecsüli a nép, s ez a megbecsülés sok lelki erőt kölcsönöz a lelkésznek. Az ilyen közösségben önként adja meg a nép a tizedet és ez az önkéntesen vállalt áldozat és munka lesz a jövő egyházának legjellemzőbb tulajdonsága és fennmaradásának biztosítéka.

Nem új dolgok ezek, inkább visszatérés az ősi, eredeti, egészséges formákhoz. Nem is lesz nehéz, vagy szokatlan feladat ez azoknak a lelkészeknek, akik eddig is így fogták fel hivatásukat és ilyen lélekkel végezték papi munkájukat. De ebben a munkában a lelkivezetőknek fokozott segítségre lesz szükségük.

Itt vár igen fontos szerep a felügyelőkre és a presbiterekre. Ezek a tisztségek nem csupán díszt és megtisztelést jelentenek, hanem kötelezést, újabb és további konkrét feladatokra való elhívást, buzgó szolgálatot és sok fáradságot is. Az egyház világi vezetői is csak akkor ismerik fel helyesen feladatukat, ha átérzik a felelősséget, amit a közösség bizalma a vállukra rakott, s ha ezt a bizalmat önzetlenül és jószívvel végzett munkával hálálják meg. Ez pedig népünk boldogulását fogja eredményezni és az egyház javát fogja szolgálni.

Egvházkerületi Felügyelő Ür eddigi munkásságával bizonyságot tett arról, hogy ilyen szándékkal és ilyen önzetlen lélekkel veszi fel ma úi egyházi hivatalát és hiszem, hogy ilyen irányú nemes törekvésében kipróbált szociális lelkülete, melegen érző szíve és gazdag élettapasztalatai sikerekhez és eredményekhez fogiák vezetni. A választásban most megnyilvánult bizalom után. munkáia nyomán érezni fogia a gyülekezetek szeretetét is és ez a szeretet irren sok lelki erő forrása lesz. Isten áldása kísér ie ebben a munkáiéban Egvházkerületi Felügyelő Urat és Isten áldása legyen az egész Dunántúli Evangélikus Egyházkerület életén.

Dr. Vélsz Aladár a kormány képviselőiének így válaszolt:

Különösen megtisztelő számomra az. hogy beiktatásom ünnepségén a magvar kormány és a kultuszminiszter úr is kéovise’tette magát, mert ebben az egyház munkáiénak a kormány részéről való megbecsülését látom. Különös öröm számomra, hogv a kultuszminiszter urat Tanácsos Ür képviseli, aki közvetlenül fonnia az egyházak működésinek, aki a magyar evangélikus egyház, lelkéhől nőtt. aki munkáiéban a két feladatot; az egyház és haza munkáiét egyeztetni tudja. A hókét kívánia szolgálni az egész, kormány, és pedig a külső békét; a békét kíván ia szolgálni az egyház és pedig a lelki hókét A magam részéről ebben a becsületes békeszolgálatban akarok hűséges munkás lenni. Kérem Tanácsos Urat, szíveskediék hálás köszönetemet tolmácsolni a kultuszminiszter urnák azért, hogy ezen az ünnepségen képviseltette magát.

A soproni evangélikus hittudományi kar nevében dr. Kiss Jenő egyetemi ny. r. tanár üdvözli az egyházkerület úi felügyelőiét:

Mélyen tisztelt Egvházkerületi Felügve'ő Ür! Egyházunk jelenének egvik vezéri állásába való mostani beiktatása alkalmából egyházunk jövendőiének nevelésével foglalkozó teológiai fakultás nevében mé'v tisztelettel üdvözlöm. Minden intézmény azon erőknek maradék nélkül való feltárását kíván ia, amelvek létrejöttekor sajátos drága kincsei voltak. Egyházunknak ilven drága kincse amint mélvpn tisztelt Felügyelő Ür szívünkhöz szóló beiktatása utáni beszédében mondotta, egyházunknak a fundamentuma: az Ür Jézus Krisztus, akin kívül más fundamentum nem vettetett. En boldog vagyok, hogv egyházunk jövendő vezetői számára illusztrál ia azt. hogy egyházunk ielenlesi egvik vezető-embere ezen az örök fundamentumon, Jézus Krisztusnak tanításán áll és működik. Es ennek alaniAn a ''övő nemzedék látja és tudja, hogy komolyan kell dolgozni. Isten áldásának kívánásával köszöntöm.

Az egyházkerületi felügyelő válaszol a fakultás üdvözlésére:

A teológiai fakultás munkáját talán senki sem értékeli jobban, mint én. mert át vagyok hatva annak fontosságától, hogy evangélikus egyházunk jövendője a jövendő lelkészeken fog múlni. Ha a lelkészek igazán Krisztus alapián állnak s ez a fundamentum lesz a jövő munkájuk, akkor egyházunkat semmiféle vihartól, veszélytől nem kell félteni. S én boldog vagyok, hogy a Teológián olvan szellem van. amely ezt építi és ebben a munkában a Teológiának én is segítő-munkása akarok lenni.

Jegyzőkönyvben megörökíttetnek az írásban érkezett következő üdvözlések:

Dr. Mády Zoltán egyetemes felügyelőhelyettes, a dunáninneni egyházkerület felügyelője, Kuthy Dezső nyug. püspök, Benkóczi Dániel a bányai egyházkerület püspök-