Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1843-1879
1879
21 kölcsönök birtokosai pedig a pénztárnokság által utasitandók, hogy — amennyiben a pénzeket továbbra is megtartani óhajtanák — telekkönyveik hiteles kivonatát bemutassák. Helyeslőleg tudomásul vétetik. b) Ugyanazon jegyzőkönyv 6-ik. pontja alatt említett alapítvány biztosítása iránt hozott határozat. Jóváhagyólag tudomásul vétetett. c) Ugyanazon jegyzőkönyv 8-ik pont b) alpontja mellett a számvevőség által nehézményül felhozott azon szabálytalanságra nézve, mely szerint sok nyugdij-nyugta, illetőleg lelkészi igazolvány junius 24-ke előttről van kiállítva, a lelkész urak, szigorú ahoz tartás végett felhivatni rendeltettek, hogy a nyugdijilletékek utalványozása czéljából megkiváutatott lelkészi igazolványokat junius hó 24-ke előtt ki ne adják. Tudomásul vétetik. d) Ugyanazon jegyzőkönyv 9-ik pontja alatt felhozatván, hogy a soproni gyámoldai alpénztárnok a múlt évi kér. gyűlés 46. III. számú határozatnak, mely szerint a nyugdijak jul. 31-ig mindenkor kifizettessenek, azon okból, mivel a szükséges összeget a főpénztárból meg nem kaphatja — meg nem felelhet, a pénzügyi bizottság e baj orvoslása tekintetéből indítványba hozza, miszerint utasittatnék a gyámoldai föpénztárnok, hogy az év végén mutatkozó pénztári maradékot, és a májusi kamatokat egyelőre állandólag ne tőkésítse, hanem a jul. 31-ig fizetendő nyugdijak fedezésére azok kifizetéséig a takarékpénztárban helyezze el, az ekként nyert pénztári készletből pedig a szükséges összeget a hivatkozott m. évi határozat módozatai megtartásával az alpénztárnoknak annak idején megküldje; figyelemmel pedig azon körülményre, hogy a fizetés ezen nehézségét nagyrészt a hátralékos kötelezettek okozzák, ugyan e pontnál inditványoztatik, hogy az egyházi hivatalaikról lemondott azon gyámoldai tagok, kik kijelentették, hogy a tagok sorából kilépni nem akarnak, ha 3 évi tagsági kötelezettségeiknek eleget nem tesznek, kilépetteknek tekintessenek és a tagok sorából egyszerűen kitöröltessenek. Az egyházkerületi gyűlés fontolóra vevón azt, hogy az év végén mutatkozó pénztármaradék a gyámoldának, mint nyugdijt biztosító intézetnek, ennek alapvetése szerinti egyik rendes alapját és tőkéjét kell hogy képezze, nem járulhat határozatával azon indítványhoz, mely a pénztármaradéknak folyóvá tételével a gyámoldának alapjában való megingatását határozati erőre emelné, a hátralékos kötelezettek iránt hozott indítványt azonban végzésileg kimondja, de mégis csak a kerület kötelékeiből kilépett kültagokra nézve — azon határozattal, hogy azok a. kerületnek ezen végzése felől a számvevői hivatal utján előre is értesitendők. e) Ugyanazon jegyzőkönyv 10-ik pontja szerint számvevői beterjesztés alapján előadatik, hogy a gyülekezetekre kivetett járulékok a múlt 1878-ik évről oly hiányosan folytak be, hogy úgy a közpénztárnál, mint a főtanodánál a bevételek és kiadások közti egyensúly fenntartható nem volt Nevezetesen az uj kulcs szerint évenként kivetni szokott 13,205 frt 20 krnyi összegnek csak 87.95°/o-ja ^ 11,614 frt 9 kr. folyt be, tehát a hátralék itt 12 05%-al szaporodott; az 1876. előtti időből származott 11,542 frt 39 kr. összes hátralékból csak 10% = 1154 frt 27 kr. fizettetett be, úgy hogy 1878. óv végén a gyülekezeteket terhelő hátralékok összesen 19,960 frt 55 kr; minek következtében, úgy a kér. közpénztári, mint a főtanodat számadások is a múlt évről tetemes többkiadással zárattak, mely teher bő fedezetet találna ugyan a gyülekezeteknek hátralékaiban, de ha a járulékok ezentúl is oly hiányosan folynak be, mint eddig, — úgy a papiroson meg lesz ugyan a fedezet, de tényleg egy évről-évre szaporodó deficzittel állunk szemben ; a mely fenyegető pénzügyi állapotra nézve a pénzügyi bizottság javaslatba hozza nóvszerint a külön közpénztár iránt, hogy az egyházkerületi népiskolai bizottságnak költségeit ezentúl nem ezen pénztár fedezné, hanem az ezen költségek fedezésére az 1878-ik kerületi gyűlés 40. F. jegyzőkönyvi pontja alatt minden tanterem után megszavazott 12 — 12 krt ezentúl a népiskolai bizottság közvetlen maga szedné be; a főtanodai és közpénztárakra nézve együttesen pedig indítványba hozza a kerületi gyűlésnél, hogy a gyülekezetek tartozásaik pontos és teljes befizetése iránt erélyes lépések tétessenek és ezen járulékok kérlelhetetlen szigorral behajtassanak, azon gyülekezetek pedig, melyek kötelességeiknek valóban eleget tenni képtelenek, a gyámintézeti, vagy állami átalány pénztárából segélyezhessenek. Az egyházkerületi gyűlés pénzügyi bizottsága ezen számokban beszélő előterjesztésében pénzügyi állapotának megdöbbentő, de hű képét ismervén fel, ezen legféltettebb érdekeit — úgy mint közügyeinek autonom igazgatását és soproni főtanodáját komolyan érintő baj orvoslása czéljából azonnal a tárgyhoz mért komolysággal tanácskozott, és megállapodásához képest az esperességek elnökségeit ezen végzésével utasítja, hogy azok az ő alattas gyülekezeteikben ezen esetben külön csak pénzügyi szempontból egyházlátogatást tartván, a gyülekezetek pénzügyi állapotairól jegyzőkönyvet o
