Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1843-1879

1879

22

vegyenek fel, a hátramaradásban levő egyház-községeket hátralékaiknak a viszonyokhoz képest megengedett kötvényekben is teljesítendő törlesztésére szorítsák, a netán előforduló ellenszegülők iránt jelentéseiket a kér. pénzügyi igazgatóságnak beterjesszék, mely ezek hátralékai és járulékai törvényes behajtása iránt intézkedni fog; úgy szintén a pénzügyi igazgatóságnak a népiskolai bizottság költségei beszedése iránt felhozott előterjesztése is elfogadtatik.

f) Ugyanazon jegyzőkönyv 11-ik pontja alatt jelentetik, hogy az alapítványi pénztár az alapítványok örvendetes gyarapodásáról tanúskodik, nevezetesen a pénztári maradék, illetőleg a folyó bevétel egyrészének tőkésitése folytán szaporodott : a Dezső Juliánna-féle alapítványi tőke 100, a biztosítási alap 500 frtal. A Beliczay Jónás-féle alapítványból beküldetvén 700 frt, e tőke 950 frtal szaporodott, és 2720 frt összegre emelkedett. Az államsegély alap, újabb 2000 frt járulván hozzá, 4000 frtra rúg. A Királyföldi Péter-féle alapítványi tőke 4880 frt szaporulattal 21,880 frtot tesz, készletül megmaradván a pénztárban az év végen 3728 frt 2 kr., 1878. végén összesen 50,574 frt 67 kr. értékű alapítvány kezeltetett a pénztárban, tehát 8330 frtal több mint 1877. végén. Továbbá megemlittetik, hogy: a lyceumi könyvtári 187%. bevétel : 150 frt 80 kr., kiadás: 178 frt 65 kr., a természetrajzi múzeumi bevétel: 164 frt 69 kr., kiadás: 164 frt 69 kr. ; tanári kezelés alatt levő alapítványok 1878-róli bevétele: 1077 frt 78 kr., kiadás: 773 frt 46 kr., maradék: 304 frt 32 kr. Ugyanezen pont alatt a természettani múzeumra vonatkozólag raegjegyeztetik, hogy ennek jövedelme az 1878/9-ik évben igénybe nem vétetett oly czélból, hogy jövőre jelentékenyebb összegeket lehessen természettani czélokra fordítani.

Mindezek megnyugvással fogadtatván,-tudomás végett jegyzőkönyvbe vétetnek.

g) A pénzügyi bizottság ugyanazon jegyzőkönyve 12-ik pontjában, a számvevői kimutatás alapján a gyámoldai pénztár állása első látszatra ugyan kedvezőnek, alapjában mégis elég komolynak mondatik, amennyiben ugyanis a vagyoni kimutatás 1877. végén 97,627 frt 58 krt, 1878. végén pedig 99,423 frt 71 kr., tehát 1795 frt 71 kr. szaporulatot tüntet fel, mégis — miután már a folyó évben az alapszabályok 7-ik §-a alapján a tagok részére biztosított kedvezmény érvényre jut és ekkép a jövedelem csökkenni fog, a nyugdijak pedig aggasztó mérvben szaporodnak, ugyannyira, hogy mig a folyóvá tett rendes nyugdijak összege 1860-ban csak 2488 frt 48 krt, 1878-ban fokonkénti szaporodással már 11,170 frt 70 krt tett, a folyó 1879-ik évi előirányzat pedig — ide nem számítva az időközben nyugdijképességet nyert egyének részére járó legalább is 1400 frtot, rendes nyugdíj czimén már is 11,596 frt 74 kr. kiadást tüntet fel; ezen kimutatás szerint a gyámoldai pénztárra nézve is elég feltűnő a hanyatlás és elég komoly a helyzet arra nézve, hogy a kerület annak roszszabbra fordultát minden rendelkezésére álló eszközökkel megakadályozni igyekezzék, mire nézve a pénzügyi bizottság javaslatba hozza, hogy a hátralékok a gyülekezetektől és különösen a tagoktól teljes erélylyel behajtassanak, a kerületi gyűlés részéről pedig a gyámoldai pénztár az eddiginél nagyobb mérvben segélyeztessék.

Az előző pont alatt határozatba hozott rendszabályok a gyámoldai pénztárra is kiterjesztetnek.

h) Ugyanazon jegyzőkönyv 13-ik pontja szerint a gyámoldai pénztárba egyszermindenkorra az 1-ső osztály szerint befizettek : Forberger Lajos felső-lövői tanár, Seregély Dávid szalonoki lelkész és Arndt János bonyhádi tanár; Szalay Pál volt tamási tanitó 13 frt 25 kr., Riihl János volt szepezdi tanitó 9 frt 36 kr. és Szabó József volt dörgicsei tanitó 95 frt 83 krnyi hátralékaira nézve, ezeknek törlése iránt kimondatik, hogy Rühl János és Szabó József ezen tartozásaik ügyvéd által haladéktalanul behajtassanak, Szalay Pál 10 frt 17 krnyi tartozása pedig esperesi jelentés szerint, behajthatatlan lévén, törlendőnek Ítéltetett.

Jóváhagyólag fogadtatván, tudomásul jegyzőkönyvbe vétetett.

i) Ugyanazon jegyzőkönyv 15-ik pontja szerint a számügyi bizottság tudomásul veszi főt. Karsay Sándor superintendens, Kolbenheyer Mór és Poszvék Sándor számvevő uraknak folyó 1879. jul. 23-án kelt jelentésüket, mely szerint a gyámoldai pénztárt megvizsgálván, a pénztár, úgy a kötvények, mint készpénz tekintetében teljes rendben találtatott és 11,620 frt 38 kr. bevétel, 10,620 frt 52 kr. kiadás mellett 486 frt 86 kr. pénztári készlet mutatkozott; egyúttal pedig — tekintve a pénztár nagy tartalmát — a pénzügyi bizottság az őrzött tőkék biztonsága tekintetéből egy Wertheim szekrény megszerzését javalja.

A Wertheim szekrény alkalmilag megszerzendő, különben pedig e pont tudomásul jegyzőkönyvbe vétetett.

k) Ugyanazon jegyzőkönyv 16-ik pontja mellett, azon tekintetből, minthogy a kerületi levéltárban a számadások mellékleteire szükség nincs, ellenben a számvevőségnek a szükséges felvilágosítások czéljából gyakran jó szolgálatot tesznek, indítványba hozatik, hogy ezen mellékletek ne az egyházkerületi levéltárban, hanem a számvevőségnél őriztessenek.