A Magyarországi Evangélikus Egyházegyetem szabályrendelete a tanítóválasztásról. Győr 1941.-

I–XXIXII. Függelék

48 körülményeik miatt feltétlenül rászorult okleveles tanerők náluk jóval fia­talabb és alkalmaztatásukra rá nem utalt, kevésbbé érdemes tanerőkkel szemben indokolatlanul mellőztessenek." A vallás- és közoktatásügyi miniszter elvi és gyakorlati okból szigo­rúan ragaszkodik ezen rendeletéhez. A kisebbségi tanítási nyelvű iskolákra vonatkozólag azonban a vallás­és közoktatásügyi miniszter adott esetben — 100.376/1939. VI. sz. rendele­tével — megengedte, hogy az egyéves németnyelvű tanítói továbbképző tanfolyamot végzett pályázóknál eltekintsen az egyházközség a Vkm. 69.030/1934. VI. sz. körrendeletében körvonalazott korlátozástól. (Ezt a rendeletet módosították a Vkm.-nek 1. b) és c) alatt közölt 112.500/1940. VI. sz. és 137.000/1941. VI. sz. rendeletei.) 1. b) A Vkm. 112,500/1940. VI. sz. rendelete. „A régebben végzett állás­talan tanítók szociális segítése, elhelyezkedése érdekében kiadott 69.030/ 1934. VI. sz. rendeletem végrehajtása során azt a gyakorlatot követtem, hogy a nem állami elemi népiskolákhoz alkalmazott vagy megválasztott tanerők részére csak akkor engedélyeztem és folyósítottam fizetéskiegé­szítő államsegélyt, ha a tanerők az alkalmazás vagy a megválasztás idő­pontjánál legalább két évvel előbb szerezték oklevelüket. Az utóbbi évek gazdasági helyzetének alakulása a múlttal szemben — főként a diplomás iférfi-munkaerők részére — több elhelyezkedési lehetőséget teremtett, s a szociális segítés szempontjai szerint megvalósított kultúrpolitika eredménye, hogy a több éves oklevéllel rendelkező állástalan férfi-tanerők nagyrészt tanítói állásba jutottak s hogy a tanítóképzőintézetek által évenkint ki­bocsátott férfi-tanerők száma az ország elemi népiskoláinál évenkint jelent­kező férfi-tanerő-szükséglettel egyensúlyba kerül. A fentiek előrebocsá­tása után értesítem a tek. közig. Bizottságot, hogy a 69.030/1934. VI. sz. rendeletem hatályát az állástalan oki. tanítókra (csakis férfi-tanerőkre) vonatkozólag felfüggesztem. Ennek megfelelően az 1940/41. tanévtől, illetve az 1940. év július, augusztus vagy szeptember havában történő tanítóválasztások felülvizsgálásától kezdődően a megválasztott férfi-tan­erők oklevelének keltét és minőségét csakis abban az esetben mérlegelem és csak akkor rendelem el a fizetéskiegészítő államsegély folyósítását, ha a tanítóválasztó szerv (hatóság) a megválasztottnál régebben végzett s a pályázati feltételeknek megfelelő állástalan oki. férfi-tanerőt indokoltan nem mellőzött. Ha tehát régebben végzett s a pályázati hirdetmény köve­telményeinek megfelelő oki. állástalan tanító(k) nem pályázott (pályáztak), a tanítóválasztó szerv (hatóság) aggály nélkül alkalmazhatja vagy választ­hatja meg a legújabb keletű oklevéllel rendelkező férfi-tanerőt." 1. c) A Vkm. 137,000/1941. VI. sz. rendelete. „A régebben végzett állás­talan tanítók szociális segítése, elhelyezkedése érdekében kiadott 69.030/ 1934. VI. sz. rendeletemet a férfi-tanerőkre vonatkozólag a 112.500/1930. VI. sz. alatt már hatályon kívül helyeztem. A visszacsatolt felvidéki, kárpát­aljai, kelet-magyarországi és délerdélyi területek népiskoláiban nemcsak a férfi-, hanem a nőtanerők is olyan nagy számmal helyezkedtek el, hogy a férfi-tanerőkben hiány állt elő, a több éves oklevéllel rendelkező nő­tanerők pedig nagyrészt már állásba jutottak és a tanítóképzők által ki­bocsátott nőtanerők száma is az ország népiskoláinál évenkint jelentkező szükséglettel egyensúlyba került. Ezért a 69.030/1934. VI. sz. rendeletemet a segélydíjas és a tényleg s jogilag megüresedett álláson való helyettesi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom