A Magyarországi Evangélikus Egyházegyetem szabályrendelete a tanítóválasztásról. Győr 1941.-

I–XXIXII. Függelék

49 téssel ideiglenesen megbízott nőtanerőkre vonatkozólag az oklevél megszerzésének idejét illetően, amennyiben régebben végzett megfelelő pályázó nincsen, az 1941/42. tanévtől kezdődő hatállyal, a két éves katonai szolgálatra bevonuló tanító katonai szolgálatának idejére vagy kegyeleti időre helyettesítéssel ideiglenesen megbízott tanítói minőségben alkalmazott nőtanerőkre nézve már a folyó tanévre felfüggesztem. Azonban ezután is a legszigorúbban bírálom el a választási alkalmazási iratok felülvizsgálata alkalmával, hogy a tanítóválasztó szerv (hatóság) régebben végzett, jobb minőségű oklevéllel rendelkező, szociális szempontból jobban rászoruló pályázó nőtanerőt nem mellőzött-e és amennyiben igen, a választást, alkalmazást nem veszem jóváhagyóan tudomásul és a tanerő részére fizetéskiegészítő államsegélyt nem folyósítok." 2. A Vkm.-nek a vármegyék közig, bizottságaihoz a tanítóválasztások felülvizsgálata tárgyában intézett 96.500/1939. VI. sz. rendelete utasította a vármegyei közig, bizottságokat, hogy a megválasztott tanerő szociális helyzetének elbírálásakor vegyék figyelembe a tanerő szüleinek anyagi helyzetét, ellátatlan testvéreinek, esetleg a tanerő eltartására utalt hozzátartozók számát. Ha az iskolafenntartót kivételes szempontok (kántorra, leventeoktatóra stb. van szükség) késztették a mellőzött pályázókhoz képest jobb szociális helyzetben levő, vagy azok után végzett tanerő megválasztására, az külön kiemelendő a választás jóváhagyására vonatkozó javaslatban. 3. A Vkm.-nek az egyházi főhatóságokhoz intézett 69.500/1934. VI. sz. rendelete. „Hivatali elődöm 1928. évi 16.347. sz. iratával felkérte a Főtiszt. Egyházi Főhatóságot, hogy az államháztartás terheinek apasztása érdekében az államsegélyes nem állami elemi iskolai tanítói állások betöltésénél a létszámcsökkentések során nyugdíjazott tanítóknak elsőbbséget biztosítani méltóztassék. Nem ugyan állampénzügyi, hanem méltányossági szempontok megokolttá teszik, hogy tanítóválasztások alkalmával azonos elbírálás alá essenek azok a kisegítő tanítók is, akik legalább egy esztendei eredményes működést igazolnak. A súlyos gazdasági és pénzügyi viszonyok ugyanis mind az iskolafenntartókra, mind pedig az államkincstárra nézve lehetetlenné teszik új tanítói állásoknak szervezését, még abban az esetben is, ha erre a tanulók nagy száma miatt égető szükség is van. Ily meg nem szervezett állásokon alkalmaztatnak ezek a kisegítő tanítók, évenkinti megbízatás alapján, 10 hóra terjedő gyakornoki díjazás mellett, de akárminő rátermettséggel, buzgalommal látják is el tisztüket, egyáltalában nincs kilátásuk a véglegesítésre, illetve előlépésre. Fölötte méltányos tehát, hogy megszervezett államsegélyes tanítói állások betöltése alkalmával ezeknek a kipróbált kisegítő tanítóknak is elsőbbség biztosíttassék minden kezdő tanerővel szemben. Ez alapon és a korábbi intézkedéseknek megfelelően kívánatosnak és indokoltnak tartom, hogy elsőbbségben részesíttessenek mindenek fölött: 1. A létszámcsökkentések során nyugdíjazott tanítók, akiknek egyébként a létszámapasztási törvények is elsőbbséget biztosítanak, feltéve, hogy nyugdíjaztatásuk, vagy B-listára helyeztetésük előtt jogerős fegyelmi íté4