Horváth Zoltán: A nagygeresdi egyezség (Miskolc, 1940)
A megújított 1900 évi nagygeresdi egyezség
lései elé terjesztette javaslatát, melyet azok ev. részről az 1900. évi közgyűlés 71. jkv. sz. alatt, ref. részről pedig 1900. évi egy. konvent 59. jkv. sz. alatt fogadtak el. 6. Á megújított 1900. évi nagygeresdi egyezség. 4 4) Az 1900-ban megújított nagygeresdi egyezség bevezető szavaiban, annak előrebocsátása után, hogy a ref. egyház egyetemes konventje és az ág. hitv. ev. egyház egyeteme között köttetett, megállapítja a célját. Célja, hogy a „két prot. egyházban a hittudomány és az egyházi szertartások körül fennforgó hagyományos különbségeknek kölcsönös tiszteletben tartása mellett, egyfelől a békesség és testvéri szeretet a két egyház között továbbra is fenntartassék és megszilárdíttassék, másrészről a hitélet egymás segélyével kölcsönösen ápoltassék, fejlesztessék." A két egyház közötti békesség és szeretet fenntartása és megszilárdítása egyaránt célja volt eddig minden egyezségnek, bár ilyen kifejezetten megemlítést nem nyert, azonban minden egyezségnek célja tulaj donképen a hitélet kölcsönös ápolása. A nagy egyházpolitikai harcok elcsendesedése után valóban a két egyházhoz méltó célkitűzés volt. Hiánya annál erősebben érezhető volt, mivel a katholikus egyház már régebben hozzálátott erői összegyűjtéséhez, társadalmi és egyházi téren akarván ellensúlyozni azt a vereséget, mely az egyházpolitikai harcok idején érte. Az egyezség novumot tartalmaz, midőn megállapítja, hogy a két egyház lilvei négy viszonylatban élhetnek egymás között az egyes helyeken, mint önálló, egyesült, csatlakozott és szórványban élő hívek. Az önálló s nem önálló gyülekezetek csoportját már az eredeti (1833-iki) nagygeresdi egyezség is ismerte, azonban itt az utóbbi csoport még a kapcsolatok természetére nézve feloszlik három alcsoportra. Ez a felosztás azért mutatkozott szükségesnek, hogy a jogok és kötelességek mindkét egyház részéről pontos körvonalazást nyerjenek. Az egyezség szövegét a függelékben közlöm.
